10. HF. Pénzügyi helyzet elemzése

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "10. HF. Pénzügyi helyzet elemzése"

János Király
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 10. HF. Pénzügyi helyzet elemzése A vagyoni, pénzügyi helyzet elemzését 1 elsősorban azokkal a mutatókkal kezdeném, amelyek egyben mindkét helyzet (vagyoni és pénzügyi helyzetek) értékeléséhez is egyaránt felhasználhatóak: Ez a saját tőke és a befektetett eszközök aránya, amely mint már volt róla szó mérlegtételek alapján határozható meg, és eléggé erőteljesen iparágfüggő. A forgótőke, vagy működési tőke pedig azért fontos, hogy lássuk a vállalat rövidtávon miként képes biztosítani a tevékenységének folytatását. A vevő/szállító arány pedig ahhoz nyújt segítséget, hogy lássuk a vállalat a vevőállományából képes-e finanszírozni a szállítóit, és hogy milyen alkupozíció érvényesül az egyes forgási sebességek alakulása alapján. (Ezt később részletezem a vagyoni helyzet elemzésénél.) S.T./Bef.E. 2, , , , (S.T.+H.L.K.+Hátras. K.)/Bef.E. 2, , , , Forgótőke F.T.-R.L.K. Rövidtávú működésbiztonsági mutató Forgótőke/R.L.k. 1, , , , Szállítók fedezettsége Vevők/Szállítók 3, , , , Amiről eddig nem került részletesebb említés, az a likviditás helyzetének elemzése, mely egyben a pénzügyi helyzetről is átlátható képet ad. 4 fokú likviditási mérleg összeállításának segítségével próbálok rávilágítani, hogy a likviditási helyzet miként alakult a Béres Zrt. esetében. A 4fokú likviditási M: ESZKÖZÖK I. Likvid Eszközök (teljesen mobil) Szabad pénzeszközök Pénztár Bankbetét II. Mobil eszközök Szabad követelések és érékpapírok: Szűk értelmezés: MÉRLEG, Tág értelmezés szerint az egész beszámoló+analitika alapján.

felhasználhatóak: Ez a saját tőke és a befektetett eszközök aránya, amely mint már volt róla szó mérlegtételek alapján határozható meg, és eléggé erőteljesen iparágfüggő.

2 Követelések AIE III.Mobilizálható Eszközök készletek (-Lekötött Készlet) IV. Immobil eszközök Minden más eszköz Befektetett eszk Lekötött: pénz FORRÁSOK I.Azonnal esedékes köt Már lejárt tartozások Lejárt r.l II.Rövid hat.id.bel.esed.k hónapon belül - 1 éven belül Rövid Lej. Kötel Céltart PIE III.Később esed. Köt Minden más köt. H.L.K Céltart IV. Vissza nem fiz. Források Minden más forrás S.T PIE SZUM ESZKÖZÖK I.SZUM I.-II. SZUM I.-II.-III. SZUM Összesen MEGOSZLÁS I.SZUM 0,43% 1,06% 0,41% 0,60% I.-II. SZUM 51,52% 48,08% 48,81% 53,76% I.-II.-III. SZUM 56,42% 56,26% 55,38% 63,07%

Immobil eszközök 1205504 1309912 1546574 1482527 Minden más eszköz Befektetett eszk. 1205504 1309912 1 546 574 1 482 527 Lekötött: pénz 0 0 0 0 FORRÁSOK 2005 2006 2007 2008 I.Azonnal esedékes köt.

3 FORRÁSOK I.SZUM I.-II. SZUM I.-II.-III. SZUM Összesen I.-II. SZUM 59,02% 49,30% 54,37% 41,90% I.-II.-III. SZUM 59,29% 49,36% 61,24% 52,01% A likviditási mérleg elkészítése alapján az a következtetés vonható le, hogy a vállalat pénzeszközállományának felét főként a mobilizálható, és az immobil eszközökben tartja, a forrásokból pedig az szűrhető ki, hogy már korábban lejárt tartozásai nincsenek, viszont 1 éven belüli kötelezettségei, és hosszú lejáratú kötelezettségei így dominánsabbak a több mint 50%-os megoszlás alapján. (Első két évben azonban tudjuk már korábbról, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségei elhanyagolhatóak voltak a rövid lejáratúakhoz viszonyítva, amik a lízing és forgóeszközhitelek miatt azonban a vizsgált időszak utolsó két évére megemelkedett.) A kiegészítő melléklet segítségével, a likviditási mutatók: Likviditási m. 2 2,3 2 3 Likviditási m.ii. 1,8 1,8 1,8 2,5 Eladósodottság foka 39,1% 31,1% 45,1% 36,5% Likviditási mérleg alapján ellenőrzés: PROMPT LIKVIDITÁS 0,73% 2,15% 0,75% 1,44% Likviditási gyorsráta 86,90% 97,42% 79,70% 103,37% Likviditási ráta 56,42% 56,26% 55,38% 63,07% Az ellenőrzés során a prompt likviditást az EI./F(I.+II.) képlet alapján, a likviditási gyorsrátát az E(I.+II.)/F.(I.+II.) képlet alapján, a likviditási rátát pedig az E.(I.+II.+III.)/F(I.+II.) képlet alapján készítettem el. Amiből következik, hogy nem minden érték feleltethető meg egymásnak, és más módszerrel is meghatározható likviditási ráta, valamint én is pontatlan voltam, mert az elhatárolásokat nem bontottam szét a határidejük, lejáratuk alapján. Ezzel a számítással a prompt likviditása a vállalatnak 2005-ben közelíti az elfogadható szintet, ami 0,5 felé konvergál. A likviditási gyorsrátája a vállalatnak, mely már a hosszabb lejáratú, mobilizálható eszközökkel számol, az elfogadható szintet egyedül 2008-ban teljesíti. (1 fölött elfogadható.) A likviditás meghatározása alapvetően csak mérleg elemekből kivitelezhető.

SZUM 59,29% 49,36% 61,24% 52,01% A likviditási mérleg elkészítése alapján az a következtetés vonható le, hogy a vállalat pénzeszközállományának felét főként a mobilizálható, és az immobil eszközökben

4 A vállalat likviditási mutatóinak elemzése után most térjünk át a jövedelmi helyzet vizsgálatára: Próbálok olyan számításokat végezni, melyeket a korábbian kifelejtettem, vagy még nem végeztem: A saját tőke átlagos értéke ezer Ft, és évről évre növekszik. A vállalat, mint tudjuk főként saját tőkéből finanszírozza működését, mely iparágfüggő is egyben, és a befektetett tőke az összes forráshoz viszonyítva 60,3%; 56,9%; 63,9%; 67,2%; 67,2% a vizsgált időszakban. Az iparági benchmarkhoz képest még így is alacsony, hiszen az Egis, és a Richter esetében hosszú lejáratú kötelezettségekről, hitelekről egyáltalán nem beszélhetünk. Jövedelmi helyzet mutatói EBIT kamatok kapott fiz egyenleg K korr. EBIT Ebit adója 5415, , , ,84 effektív adókulcs 0, , , , NOPLAT ROE 0, , , , NFT Szum lekötött tőke megtérülési rátája 0, , , , Befektett tőke hozama 0, , , , Eszközarányos er. 0, , , , árbevétel arányos er. 0, , , , Eszközarányos árbev. 1, , , , Nettó forg.tőke rányos bev. 2, , , ,376251

A vállalat, mint tudjuk főként saját tőkéből finanszírozza működését, mely iparágfüggő is egyben, és a befektetett tőke az összes forráshoz viszonyítva 60,3%; 56,9%; 63,9%; 67,2%; 67,2% a vizsgált

5 A jövedelmi helyzet mutatói közül az első, amit többnyire figyelembe szokás venni a vállalatok EBIT-je, amely az Earnings before Interests and Taxes, vagyis a kamatfizetéstől és adófizetéstől tisztított eredménye a vállalatnak. Ezt már többféleképpen is számolgattuk, de itt én az adó előtti eredményből indultam ki, és értelemszerűen a fizetendő kamatokat levontam. Ez alapján az a következtetés vonható le, hogy a vállalatnak az adózás előtti eredménye ben volt a kamatfizetéshez viszonyítva alacsonyabb értéke. (Amit a kapott kamat kompenzál, de ezt itt nem figyeljük most.) A saját tőke arányos nyereség (ROE) 3% és 12% között ingadozik. A csökkenés pedig az utolsó két évben indul meg, ami azt jelenti, hogy a vállalat egy kisebb eredményromlást mutat. A befektetett tőke hozama (ROIC) is hasonlóan mozog együtt a ROE-val, mivel a vállalat működésének utolsó két évében szintén visszaesés tapasztalható. Az eszközarányos eredmény (ROA) is 2007-re csökkent le kimagaslóan, és összességében a jövedelmi helyzete a vállalatnak az első két évben volt biztatóbb, eredményesebb. A vagyoni helyzet elemzése A vagyoni helyzet elemzésekor főleg a mérleg a domináns az éves beszámolóban megtalálható elemek közül. Ebből ugyanis megtudjuk milyen eszközei vannak, és azokat miből finanszírozza rövid illetve hosszú távon. Az elemzéskor haladhatunk vertikális és horizontális tagolás alapján. Az elemezésem elsősorban a forgóeszközökre és a befektetett eszközökre fókuszál, mégpedig hogy melyik dominánsabb a vállalat vagyoni szerkezetében. Ez alapján egyértelműen kitűnik a számokból, hogy a vállalat forgóeszközei a jelentős súllyal jelenlévő vagyont jelentő értékek: Forg./ESZK 0, , ,7282 0, BEF./ESZK 0, , , , A forgóeszközök túlsúlya miatt a vállalatnak oda kell figyelnie az alábbi kockázati tényezőkre, mint a készletfelhalmozás, a vevők fizetési határideje, a szállítók alkupozíciójának ellensúlyozása, a kapcsolt vállalkozások közti kölcsönök, és követelések arányának kiegyensúlyozott áramlására. Amit még a vagyoni helyzet elemzése esetén fontos megemlíteni a beruházások mértéke ben ugrik ki nagyon a beruházása a vállalatnak, ami Ft, a további években pedig Ft-os érték alatti. (Az emlékeim szerint a múlt órán vizsgált Cash Flow-ból is kitűnik, hogy a működési pénzáramlását, a befektetési tevékenysége, és a finanszírozási tevékenysége között osztja meg. Beruházási kiadásai az évek múlásával pedig egyre inkább csökkenést mutattak.) A vállalat mutatói közül úgy gondolom a legjelentősebbeket átvettem, amik alapján egy reálisabb kép alakult ki számomra a Béres Gyógyszergyár Zrt.-ről.

Ez alapján az a következtetés vonható le, hogy a vállalatnak az adózás előtti eredménye 2007- ben volt a kamatfizetéshez viszonyítva alacsonyabb értéke.

6 Mind a likviditás, jövedelmezőségi, vagyoni helyzet megítélése számomra biztató képet alakított ki, azonban még úgy vélem van pár dolog, amely kíváncsiságomat nem csillapította. Kicsit közelebbi belátás a kapcsolt vállalatok együttműködéséről, a szerkezetükről, egymás közti fizetési/kölcsön kondícióiról. A Kutatás Fejlesztési projektjeiről is jó lenne tudni, hogy miket fejlesztenek, stb. Illetve engem még az is nagyon érdekelne, hogy miért szűntette meg az oroszországi kapcsolatait, (ha jól tudom erről még nem kaptunk információt. ) A termék szerkezet részletes felosztása, hogy lássuk miből mennyi bevétel realizálódott. (Ez kicsit cseles volt a kieg.melléklet alapján) (Hirtelen ennyi jutott eszembe, de csütörtökig gondolkodok, mert biztos tudnék még gyűjteni kérdéseket. )

A Kutatás Fejlesztési projektjeiről is jó lenne tudni, hogy miket fejlesztenek, stb.

Hasonló dokumentumok

Számvitel alapjai Pénzügyi helyzet vizsgálata. Értékelési eljárások

4. elıadás Számvitel alapjai Pénzügyi helyzet vizsgálata (Likviditási mérleg, Cash Flow kimutatás) Értékelési eljárások Pénzügyi helyzet elemzése Célja: a vállalat pénzügyi pozíciójának, mozgáslehetıségeinek,