Vállalkozói Mentorprogram. Módszertani Kézikönyve

Átírás

1 Vállalkzói Mentrprgram Módszertani Kézikönyve Budapest, augusztus 28. Oldal 1 / 105

2 Tartalmjegyzék I A Vállalkzói Mentrprgram kiindulási pntjai és alapelvei... 8 I.1 Vállalkzói mentrprgramk létrehzásának célja, szerepe... 8 I.1.1 A vállalkzói kedv fkzásának szerepe... 8 I.1.2 A kisvállalkzói intézkedéscsmag... 8 I.1.3 Az egyes vállalkzói csprtk különböző megítélése... 9 I.1.4 A mentrálás, mint vállalkzásfejlesztési eszköz... 9 I.2 A mentrálás eredete, alapfgalmak, definíciók I.2.1 A mentrálás eredete I.2.2 Definíciók és alapfgalmak I.3 Hazai helyzetkép I.3.1 Hazai helyzetkép I.3.2 Mentring tudásbázis I.4 A vállalkzói mentrálás nemzetközi jógyakrlatai I.4.1 Amerikai mentrprgramk a krmányzati kisvállalkzás-fejlesztési hivatal támgatásával I.4.2 Angl vállalkzói Mentrprgram, a Get mentring I.4.3 Angl Országs Vállalkzói Mentrprgram, a Mentrsme I.4.4 Ausztrál vállalkzói mentrálási krmányzati prgram I.4.5 Az Ausztrál Vállalkzónők Szövetségének mentrálási prgramja I.4.6 Cherie Blaire Alapítvány vállalkzónői mentring prgramja I.4.7 Kanada Női vállalkzók Közpntja (Wmen s Enterprise Centre) I.5 A Vállalkzói Mentrprgram kiindulási pntjai és alapelvei I.5.1 A Vállalkzói Mentrprgram sikerének kulcstényezői I.5.2 A létrehzandó Vállalkzói Mentrprgram knkrét céljai I.5.3 Célcsprt I.5.4 A Vállalkzói Mentrprgram alapelvei II A prjektszervezet összetevői II.1 A prjektet megvalósító knzrciummal szemben támaszttt alapkövetelmények II.2 A prjekt sikeres megvalósítására alkalmas knzrcium felépítése II.2.1 A prjekt szakmai felügyelete II.2.2 A krdinátr szervezet - knzrciumvezető II.2.3 Mentráláshz kapcslódó szakmai tevékenységeket végző knzrciumi tagk II.2.4 Az energiahatéknysági tanácsadást végző szakmai megvalósító knzrciumi tag Oldal 2 / 105

3 II.2.5 A mentrk II.2.6 Speciális tanácsadók és vállalkzásfejlesztési szakértők II.2.7 Külső támgató partnerek III A Vállalkzói Mentrprgramban alkalmaztt vállalkzásfejlesztési módszertan III.1 A mentrálás, mint speciális vállalkzásfejlesztési eszköztár jelentősége III.2 A különböző vállalkzásfejlesztési eszközök szerepe a mentráltak fejlesztésében III.2.1 A mentr szerepe III.2.2 A speciális tanácsadásk és képzések szerepe III.2.3 A különböző netwrking események szerepe III.2.4 A többi mentrálttal kialakuló kapcslat szerepe III.2.5 A Mentring Tudásbázis szerepe III.2.6 A külső támgató partnerek szerepe III.3 A megcélztt vállalkzói szegmensek célztt fejlesztésének követelményei III.3.1 A beszállítói célcsprt esetében III.3.2 A külpiaci célcsprt esetében III.3.3 A vállalkzónői célcsprt esetében III.3.4 Az energiahatéknyság terén fejlődni kívánó vállalkzásk esetében IV A Vállalkzói Mentrprgramban közreműködő mentrk tbrzásával, kiválasztásával, képzésével és mtiválásával kapcslats módszertan IV.1 A mentrktól elvárt feltételek IV.1.1 A mentrktól elvárt általáns feltételek IV.1.2 A mentrktól elvárt tvábbi feltételek IV.1.3 A mentrktól elvárt etikus viselkedés IV.1.4 A mentr feladatai, jgai és kötelességei IV.1.5 A megfelelő számú és felkészültségű mentr biztsítása IV.2 Mentrk tbrzása és kiválasztása IV.2.1 Figyelemfelkeltő szakasz IV.2.2 Tbrzási szakasz IV.2.3 A mentrk kiválasztása IV.2.4 A kiválaszttt mentrk beillesztése a Vállalkzói Mentrprgramba IV.3 A mentrk felkészítése IV.3.1 A mentrk felkészítésének célja és szerepe IV.3.2 A mentrk tájékztatása és támgatása IV.3.3 A mentrk kötelező rientációs alapképzése Oldal 3 / 105

4 IV.3.4 A mentrk flyamats képzési, knzultációs támgatása IV.3.5 A mentrk számára elérhető, választható képzések V Szakmai javaslat a mentráltak tbrzására, kiválasztására, a flyamatba történő beillesztésére és a flyamats nymnkövetésére V.1 A mentráltaktól elvárt feltételek V.1.1 A mentráltaktól elvárt általáns feltételek V.1.2 A mentráltaktól elvárt szakmai feltételek V.1.3 A mentráltaktól elvárt etikus viselkedés V.1.4 A mentráltaktól elvárt tulajdnságk és kmpetenciák V.1.5 A mentráltak feladatai, jgai és kötelességei V.1.6 A knzrcium felelőssége a megfelelő számú és összetételű mentrált bevnásában V.2 Mentráltak tbrzása és kiválasztása V.2.1 Figyelemfelkeltő szakasz V.2.2 Tbrzási szakasz V.2.3 Kiválasztási szakasz V.2.4 A kiválaszttt mentráltak beillesztése a Vállalkzói Mentrprgramba V.3 A mentráltak fejlődésének mérését biztsító módszertan V.3.1 Bemeneti mérés V.3.2 Kimeneti mérés V.3.3 Szakmai jelentések V.3.4 A mentrálási flyamat hatásmérése VI A mentrálási flyamat VI.1 A mentrált-mentr kapcslat kialakítása VI.1.1 A kapcslatk kialakításáhz szükséges rendezvények VI.1.2 A mentrk és mentráltak kölcsönös ismerkedése VI.1.3 A mentr-mentrált párk rögzítése VI.1.4 A párk kialakításának adminisztrációja VI.2 A Mentr Supervisr szerepe és feladatköre VI.2.1 Egyéni szupervízió VI.2.2 Csprts szupervízió VI.2.3 Mentr-mentrált párs szupervízió VI.3 A mentrálási flyamat szakaszai VI.3.1 A mentrálási flyamat első szakasza, a bizalmépítés VI.3.2 A mentrálási flyamat másdik szakasza, a fejlesztés Oldal 4 / 105

5 VI.3.3 A mentrálási flyamat harmadik szakasza, a lezárás VI.3.4 A mentrálási flyamatból történő kizárás VI.4 A mentrálási flyamat dkumentációs kötelezettségei VI.4.1 A mentrálási flyamat dkumentálásának célja VI.4.2 A mentrálási flyamat dkumentációs elemei VI.4.3 A mentrálási dkumentáció flyamats felügyelete, átvizsgálása és ellenőrzése VII A Vállalkzói Mentrprgram működési flyamatainak támgatása VII.1 A Vállalkzói Mentrprgram működési flyamatainak támgatási igénye VII.1.1 Ügyfélszlgálati funkciók támgatásának jelentősége VII.1.2 A dkumentálási funkciók támgatásának jelentősége VII.1.3 Szakértői tudásbázis jelentősége VII.1.4 Közösségi tudásmegsztás és a keletkező tudásvagyn rögzítésének jelentősége VII.1.5 A prjekt adatgyűjtési és jelentéstételi feladatait támgatásának jelentősége VII.2 Az egyes flyamatk támgatásának megvalósítása VII.2.1 A prjekt belső működtetését szlgáló prjektmenedzsment flyamatk támgatása VII.2.2 A tudásvagyn összegyűjtési és megsztási flyamatának támgatása VII.2.3 Ügyfélszlgálati jellegű tevékenységek támgatása VII.2.4 A mentrálási és tanácsadási tevékenységek támgatása VIII Javaslat a knzrcium által megvalósítandó pénzügyi flyamatk rendszerére VIII.1 A Vállalkzói Mentrprgram pénzügyi flyamatainak és szerződéses kapcslatainak rendszere VIII.2 Az önkéntes mentrk kezelése VIII.2.1 Az együttműködés alapja a közérdekű önkéntesség VIII.2.2 A mentrkkal történő önkéntes szerződések megkötésének előfeltételei és követelményei. 87 VIII.2.3 A krdináló szervezet és vállalkzói mentr közötti önkéntes szerződés tartalma VIII.2.4 A mentrk számára adható juttatásk és térítések az önkéntesi szerződés alapján VIII.2.5 A mentrk számára nyújttt költségtérítések kifizetésének flyamata VIII.3 A tanácsadói bázis működtetése VIII.3.1 A tanácsadói bázis működtetésének követelményei VIII.3.2 A tanácsadói bázis feltöltése VIII.3.3 Egyedi mentrált igények kezelése VIII.3.4 A tanácsadási szlgáltatásk teljesítésének igazlása VIII.4 A mentráltak kezelése VIII.4.1 A mentráltakkal, mint magánszemélyekkel kötött megállapdás VIII.4.2 A mentrált és vállalkzásának kapcslatát rögzítő nyilatkzat Oldal 5 / 105

6 VIII.4.3 A krdinátr és a mentrált vállalkzás közötti szerződés IX Javaslat egy megbízhatóan működő és flyamats visszacsatlást biztsító belső mnitring és minőségbiztsítási rendszer kialakítására IX.1 A mnitring és minőségbiztsítási rendszer célja és jelentősége IX.2 A Vállalkzó Mentrprgram működése srán felmerülő kckázatk bemutatása IX.2.1 Megfelelő számú mentr elérése és bevnása a tbrzási flyamatban IX.2.2 A vállalt mentrálási flyamatnak megfelelő számú és összetételű mentrált bevnása IX.2.3 A mentrk megfelelő kiválasztása, felkészítése és képzése IX.2.4 A mentrk flyamats mtiváltságának biztsítása IX.2.5 A mentr-mentrált párk kölcsönösen megfelelő kialakítása IX.2.6 IX.2.7 A mentrálási flyamatk megfelelő dkumentáltságának és szakmai színvnalának biztsítása 95 A mentrálási flyamatból kilépni szándékzó mentrk, vagy mentráltak megfelelő kezelése 96 IX.2.8 A mentrálást kiegészítő speciális tanácsadásk és képzések megfelelő szakmai színvnalának biztsítása 96 IX.2.9 A vállalt számú energiahatéknysági tanácsadást igénylő ügyfél elérése és bevnása IX.2.10 A megvalósíttt energiahatéknysági tanácsadásk szakmai minőségének és eredményességének flyamats biztsítása IX.2.11 A knzrcium hatékny működésének biztsítása IX.3 A kckázatk krai felismerése és kezelése IX.4 A prjekt belső minőségbiztsítási rendszerének felépítése IX Prjekt Irányító Bizttság IX.4.2 A Krdinátr szervezet minőségbiztsítási feladatai IX.4.3 Külső, független minőségbiztsítási szakértő IX.4.4 A szakmai megvalósító szervezetek minőségbiztsítási feladatai X Javaslat a Vállalkzói Mentrprgram által felépítendő PR és marketing stratégia fő elemeire X.1 A Vállalkzói Mentrprgram PR és kmmunikációs stratégiájának alapja X.1.1 Bevezető X.1.2 A Vállalkzói Mentrprgram prgram bevezetése X.1.3 A vállalkzói mentrálás, mint vállalkzásfejlesztési eszköz bevezetése a kmmunikációban:100 X.1.4 Mit akarunk a Vállalkzói Mentrprgram prgrammal elérni? X.1.5 Miért fnts, hgy a Vállalkzói Mentrprgram elérje a céljait? X.1.6 Hgyan tervezi megvalósítani ezen feladatkat a Vállalkzói Mentrprgram? Oldal 6 / 105

7 X.2 A Vállalkzói Mentrprgram arculata X.2.1 Az arculattervezés fntssága X.2.2 Az elkészítendő arculati kézikönyv felépítése X.2.3 A Vállalkzói Mentrprgram lgója X.2.4 Arculattervezői "brief" a lgó megtervezéséhez X.2.5 Az energiahatéknysági tanácsadási szlgáltatáskhz kapcslódó arculat X.3 Javaslt marketing stratégiai lépések a piaci megjelenéshez X.4 A kampánytervezés lépései X.5 A vállalkzói mentrálás fgalmának és gyakrlatának széleskörű társadalmi ismertségét, támgatttságát és pzitív megítélését erősítő PR és marketing eszközök X.5.1 A tartalmmarketing alkalmazása X.5.2 Az alkalmazandó PR és marketing kmmunikációs eszközök Oldal 7 / 105

8 I. A Vállalkzói Mentrprgram kiindulási pntjai és alapelvei I.1 Vállalkzói mentrprgramk létrehzásának célja, szerepe I.1.1 A vállalkzói kedv fkzásának szerepe Európában a vállalkzó kevés rszágban szerepel a kívánats fglalkzásk listájának élén; nha a vállalkzók munkahelyeket teremtenek és a gazdaság hajtómtrjai, sikereik ritkán szerepelnek példaképként a médiában. Ezért a fiatalk meglehetősen hátra srlják a vállalkzói pályát a vnzó fglalkzásk között, ez pedig visszatartó erejű azk számára, akik esetleg vállalkzóvá szeretnének válni vagy az önfglalkztatás útjára lépnének. A vállalkzási kedv és a vállalkzói szellem megerősítésének ezért fnts eleme a vállalkzók társadalmi megítélésének megváltztatása, az önfglalkztatás és a vállalkzóvá válás vnzó karriercélként történő elfgadtatása. Ennek egyik fnts eszköze lehet a sikeres vállalkzók, mint példaképek bemutatása, a vállalkzói életpálya kihívásaira és szépségeire vnatkzó infrmációk kiegyensúlyztt bemutatása. Emiatt határztt úgy 2009-ben az Európai Bizttság, hgy a tagállamknak fkzniuk kell a vállalkzást népszerűsítő tevékenységüket, és ki kell nevezzenek ismert vállalkzókat a vállalkzók nemzeti képviselőjének, hgy rszágukban ők legyenek a vállalkzás arca. A szerepük, hgy növeljék a vállalkzás megbecsülését a társadalmban, hangsúlyzzák a vállalkzói készségek és tapasztalatk ktatás keretében való fejlesztésének jelentőségét, és felhívják a figyelmet a vállalkzói tevékenységre, mint lehetséges életpályára I.1.2 A kisvállalkzói intézkedéscsmag Az Európai Bizttság 2008-ban fgadta el a Gndlkzz előbb kicsiben! európai kisvállalkzói intézkedéscsmagt ( Think Small First A Small Business Act fr Eurpe, SBA), melyben áttörést sürgetett a KKV-barát üzleti környezet kialakítása terén. Az SBA megfgalmazása szerint az EU jövőbeli jóléte szempntjából meghatárzó kérdés, hgy mennyire sikerül építenünk a kis- és középvállalkzásk (KKV-k) növekedési és innvációs lehetőségeire. A flyamats szerkezeti átalakuláskkal jellemezhető, glbálisan váltzó környezetben és a fkztt versenynek való kitettség mellett a KKV-knak a társadalmunkban betöltött szerepe még fntsabbá vált, hiszen munkalehetőségeket teremtenek, és meghatárzó szerepet játszanak a helyi és reginális közösségek bldgulása szempntjából. Az SBA 10 alapelve közül az I. alapelvben ("Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkzók és a családi vállalkzásk bldgulhatnak, és amely díjazza a vállalkzói készséget") belül az alábbi területeken nevesíti a mentrálást: A tagállamk nyújtsanak mentring és egyéb támgatást a vállalkzásk átadásáhz; gndskdjanak mentrprgramkról és nyújtsanak támgatást a női vállalkzóknak; gndskdjanak mentrprgramkról és nyújtsanak támgatást a vállalkzni vágyó Oldal 8 / 105

9 bevándrlóknak. A X. alapelvben ("Az adtt piack sajátsságainak megfelelő támgatáskkal és üzleti képzési tevékenységekkel támgatni és ösztönözni kell a KKV-kat, hgy éljenek az EU-n kívüli piack növekedéséből fakadó lehetőségekkel") emellett kiemelik, hgy "a tagállamk ösztönözzék, hgy a KKV-k a nagyvállalatktól tanulhassanak, és hgy a nagyvállalatk vezessék be őket a nemzetközi piackra." I.1.3 Az egyes vállalkzói csprtk különböző megítélése A vállalkzók és különösen az induló vállalkzásk alapítói között alulreprezentált demgráfiai csprtk a fiatalk, a nők, a fgyatékkal élők és a migránsk. A versenyképesség és a fglalkztatás erősítése érdekében a krmányzatknak támgatniuk kell körükben a vállalkzásk indítását és az önfglalkztatást, kiaknázva kreatív és innvatív képességeiket. Ezeknek az utaknak a tanácsk és tájékztatás adása és fgadása tekintetében alkalmazkdniuk kell a különböző csprtk igényeihez, elvárásaihz és nrmáihz. Az egyes csprtk igényeihez igazíttt képzés prgramkba célszerű partnerként bevnni az ktatási és képzési szlgáltatókat, az ifjúsági szervezeteket, a legfntsabb üzleti tanácsadókat és a pénzügyi intézményeket. A nők a teljes európai népesség 52 %-át teszik ki, az összes uniós önálló vállalkzónak és vállalkzást alapítónak aznban csak az egyharmadát alktják. Vállalkzás alapítása és működtetése esetén a nőknek több nehézséggel kell szembenézniük, mint a férfiaknak, különösen a finanszírzáshz való hzzáférés, a képzés, a hálózatépítés, valamint az üzleti tevékenység és a család összeegyeztetése terén. A Bizttság 2009-ben hzta létre a női vállalkzók képviselőinek európai hálózatát, hgy ösztönző példaképül szlgáljanak a lehetséges női vállalkzók számára. Ezt 2011-ben a női vállalkzókat támgató mentrk európai hálózata követte, melynek tagjai önkéntes tanácsadást végeznek az új vállalkzást indító és működtető nők körében. 1 A tagállamknak ezért a nők esetében: ki kell dlgzni és végre kell hajtani lyan, a nők vállalkzói tevékenységét szlgáló nemzeti stratégiákat, amelyek célja a nők által irányíttt vállalatk részarányának növelése, adatkat kell gyűjteniük nemek szerinti bntásban, és évente jelentést kell készítsenek a női vállalkzók rszágs helyzetéről, fenn kell tartaniuk és bővíteniük kell a női vállalkzók képviselőinek és a női vállalkzókat támgató mentrk meglévő hálózatait, az EMVA, az ERFA és az ESZA keretében rendelkezésre álló támgatási lehetőségeket teljes mértékben kihasználva lyan szakplitikákat kell végrehajtaniuk, amelyek a gyermekek és az idős hzzátartzók megfelelő, és megfizethető gndzásának megteremtésével lehetővé teszik a nők számára, hgy megfelelő egyensúly teremtsenek a szakmai és a magánélet között. 1 Oldal 9 / 105

10 I.1.4 A mentrálás, mint vállalkzásfejlesztési eszköz A mentrálást több európai rszágban is nemzeti priritásként kezelik. Az Európai Unió tagállamaiban megvalósíttt hasnló prgramk közös vnása, hgy a legtöbb esetben közpnti krmányzati krdinációval működnek a Mentrprgramk, melyek elsődleges célja a vállalkzók tudásában, tapasztalataiban és kmpetenciáiban meglévő hiánysságkból fakadó hátrányk leküzdése. A prgramkban jelentős vállalkzói tapasztalattal rendelkező mentrk kerülnek kiválasztásra, akik önkéntes alapn csatlakznak. A vállalkzói mentrprgramk általáns célja, hgy növelje a vállalkzói aktivitást, a túlélési esélyeket, valamint hzzájáruljn a vállalkzói kultúra és imázs javításáhz. A vállalkzói mentrálás knkrét előnyei a részt vevő vállalkzásk számára: Előnyt jelent a vállalkzásk számára más prgramkban való részvételük srán. Kiegészítő biztsítékként értékelhető visszatérítendő támgatásk igénybe vétele srán. Minőséget jelenthet a hitelintézetek, befektetési és kckázati tőkealapk számára is. I.2 A mentrálás eredete, alapfgalmak, definíciók I.2.1 A mentrálás eredete A mentrálás története az ókri görögökig, kb. i. e. 800-ig nyúlik vissza, ekkr játszódik ugyanis a Hmérsz által írt epsz, az Odüsszeia. Ebben Ithaka királya a trójai hábrúba indulván barátját, Mentrt kéri meg, hgy tanítója és barátja legyen fiának, Télemakhsznak. Természetesen Mentr sikerrel hajtja végre feladatát, sőt ly mértékben megbízhatónak biznyul, hgy Pallasz Athéné később az ő alakját felhasználva, Mentr képében megjelenve ad tanácst Télemakhsznak az igazán nehéz helyzetekben. Az istennő részt vesz Télemakhsz utazásán, segít tervei felépítésében, és tanácskat ad neki, melyeken keresztül a fiatal férfi erkölcsi és jellembeli fejlődésen megy keresztül. Az idősebb, megbízható segítő alakja így vált a történelem részévé és egyben a mentrálás flyamatának névadójává. Történeti és történelmi szempntból a mentrálás ma ismert frmája az 1900-as évektől kezdve ismerhető fel, elsősrban isklai keretek között jelenve meg, illetve szrsan kapcslódva a tehetséggndzás területéhez. Akár hazánkban, akár nemzetközileg tekintjük, a mai szóhasználattal hátránys helyzetűnek nevezett társadalmi csprtk tanítására szlgált, de nemcsak az elme pallérzására, hanem például higiéniai ismeretek, kulturális értékek, valláss tanításk átadására. Az isklai mentrálás után először a vállalati mentrálás jelent meg, majd az utóbbi években a vállalkzói mentrálás is, mint módszertani eszköz. Nagyn fnts aznban, hgy egyértelmű definíciókkal határztt különbséget tudjunk tennünk a vállalati mentrálás és a vállalkzói mentrálás között. A következőkben ezekre a különbözőségekre hívjuk fel a figyelmet. Oldal 10 / 105

11 I.2.2 Definíciók és alapfgalmak I Vállalati mentrálás Vállalati mentrálás alatt azkat a mentrálási flyamatkat értjük, amely a vállalat vezetőségének döntésén alapul és egy vállalat szervezeti felépítésén belül történik. A vállalatk ily módn nevelik ki a menedzserek, illetve a magasan képzett szakemberek utánpótlását, s mára ez a módszer szerves része lett a vállalati karrierfejlesztés rendszerének is. Ebben az esetben a mentrálás, egy lyan frmális vagy infrmális kapcslat, amely egy tapasztalt, szakértő munkatárs és egy kevésbé tapasztalt, vagy új munkatárs között létesül. A vállalati mentrálás célja, hgy támgassa a munkatárs beilleszkedését és szakmai fejlődését a mentrálási flyamat srán. A mentr az a személy, aki a munkavállalót támgatja a szakmai feladatk megismerésében, ugyanakkr fejleszti a mentrált személy készségeit, segíti a feladatköréhez tartzó tapasztalatk megszerzését. A vállalati mentrálás az alábbi területeken szlgálja a vállalat érdekeit: szervezeti kultúra, szervezeti szcializáció, kreativitás és innváció, fejlődéstámgatás, tudats utánpótlás fejlesztés. A vállalati mentrálás egyik jeles képviselője az amerikai Management Mentrs nevű szervezet, amely több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik ezen a területen és hárm kntinensre (Észak- Amerika, Európa, Afrika) kiterjedő hálózati munkát végez. Oktatja a vállalati mentrálás módszerét és ehhez nline és ffline frmában elérhető módszertani anyagkat, útmutatókat, valamint képzéseket is szlgáltat az érdeklődő vállalat számára angl nyelven. Akkreditációs képzési prgramján keresztül különböző szinteknek megfelelő mentrkat képez a vállalati mentrálás területén. I Vállalkzói személyes mentrálás A vállalkzói személyes mentrálás, egy lyan támgató tanítási flyamatn alapuló kapcslat két személy között, amelyben az egyik fél - a mentr - a tudását, tapasztalatait és a bölcsességét sztja meg egy másik féllel, a mentrálttal, aki képes és kész is hasznsítani azkat, annak érdekében, hgy szakmailag fejlődjön, vállalkzásának helyzetét stabilizálni tudja, vagy növekedési pályára tudja állítani úgy, hgy tevékenysége fenntarthatóvá váljn. Ebben az esetben a mentr egy tapasztalattal bíró gyakrló vállalkzó, vagy kmly múltbéli vállalkzói tapasztalattal rendelkező személy, a mentrált pedig kezdő, vagy kmly váltzásra készülő gyakrló vállalkzó. I A vállalkzói mentr A vállalkzói mentr egy lyan személy, aki sikeres vállalkzást működtet, vagy aktív közreműködője egy sikeres vállalkzás működtetésének, és felhalmztt tudását, tapasztalatait képes és kész megsztani más vállalkzókkal. Képes a vállalkzáskat segítő, gyakrlati alkalmazásk támgatására, valamint a kapcslódó vállalkzói gyakrlat fejlesztésére. Mindemellett a mentr lyan személy, aki képes hatást gyakrlni az emberekre, illetve bátrítást adni nekik, meghatárzni biznys szabálykat. I A mentrált vállalkzó Oldal 11 / 105

12 A mentrált, lyan, bejegyzett vállalkzással rendelkező személy, aki a vállalkzás működtetése, fejlesztése érdekében a prgram keretében egy mentr segítségét veszi igénybe, és a tanultakat képes és kész átültetni saját vállalkzói gyakrlatába. A mentrált vállalkzó a mentrálási flyamat srán segítséget kap abban, hgy lássa a saját erősségeit, gyengeségeit, átlássa a szervezeti flyamatkat, és a mentr akinek szakértelme és tapasztalatai megfelelő biztsítékt jelentenek - ösztönzésére kihzza magából és vállalkzásából a legtöbbet, hgy a céljait a lehető legrövidebb út megtételével érje el. I Kötött és kötetlen mentrálás Kötött mentrálás abban az esetben jöhet létre, ha egy szakmai megvalósító szervezet katalizálta a mentrálási flyamatt, amelyet a teljes mentrálási időszakban flyamatsan segít és krdinál. A kötetlen mentrálás esetében a mentr és mentrált egy külső támgató szervezet, vagy prgram nélkül valósul meg. Az rszágs lefedettségű Vállalkzói Mentrprgram esetében kötött mentrálásról beszélünk. I Személyes és csprts, szakmai mentrálási mód A személyes mentrálás esetében a mentr és mentrált négyszemközti kapcslatban dlgznak egymással, ahl a mentr egyedi, testreszabtt segítséget nyújt a mentráltnak. Ebben a helyzetben a mentrált egyedi helyzete, készségei, körülményei és céljai alakítják ki a mentrálási flyamat tényleges tartalmát. A csprts, szakmai mentrálás esetében egy mentr 6-8 mentrálttal működik együtt egyszerre. A csprt közös megállapdás alapján rendszeresen (havnta legalább egyszer, ideálisan kétszer) találkzik, és különböző szakmai fejlesztési területeket általában és/vagy az egyes mentrált vállalkzáskat érintő knkrét fejlesztési témákat dlgz fel közösen. Ebben a helyzetben a csprt tagjaink közös tanulási szükséglete határzza meg a mentrálás tényleges tartalmát. A Vállalkzói Mentrprgram esetében a női, a fiatal és a családi vállalkzói célcsprtnál a személyes mentrálás, míg a külpiaci, illetve a beszállítói célcsprtban a szakmai, csprts mentrálási mód kerül alkalmazásra. I.3 Hazai helyzetkép I.3.1 Hazai helyzetkép Magyarrszágn az elmúlt évtizedben gmbamód szaprdtak a különböző lyan prgramk, hálózatk, csprtk és prjektek, amelyek nevében valamilyen kntextusban a "mentrálás" szerepelt. Elemezve ezen kezdeményezéseket aznban a legtöbb esetben meg kell állapítani, hgy még a legalapvetőbb szabályait sem tartják be a vállalkzói mentrálásra nemzetközileg kialakult alapelveinek és szabályainak. Sk kezdeményezésben a mentrálási tevékenység összekeveredik a kapcslatépítő vagy befektetési céllal végzett tevékenységekkel, és a legtöbb mentrálási kezdeményezés nem biztsítja a mentrk és mentráltak számára a legalapvetőbb támgatást és szabályzttságt sem a mentrálási flyamat srán. Az alapelvek és működtetési szabályk definiálásának és betartásának hiányában pedig kmly üzleti kárkat és személyiségbeli sérüléseket Oldal 12 / 105

13 kzhat egy rsszul alakuló mentr-mentrált együttműködés, amely a közvetlen hatásán felül a vállalkzói mentrálásnak, mint alapvető fntsságú és rendkívül hatékny vállalkzásfejlesztési eszköznek az általáns megítélését is rmblhatja, kársíthatja. I.3.2 Mentring tudásbázis Annak érdekében, hgy a Vállalkzói Mentrprgram "pzicinálni" tudja magát a Magyarrszágn eddig megjelent vállalkzói Mentrprgramk között, és ki tudja alakítani hiteles és sikeres saját "márkáját", fnts, hgy tényszerűen és teljeskörűen megismerésre kerüljön a magyarrszági vállalkzói mentrálási piac. Az összegyűjtött piaci adatkból aznban nem egy statikus listát, vagy adatbázist célszerű létrehzni, hanem egy lyan, flyamatsan a jövőben bővíthető és ingyenesen, széles körben publikálható nline tudásbázist, amely megfelelő keresési, címkézési és listázási lehetőségekkel segíti a felhasználókat abban, hgy alapsan megismerjék a vállalkzói mentrálás piacát. Hazai jógyakrlatként a Megváltztt munkaképességű emberek a Kék Gazdaságban nevű prjekt részeként létrehztt, "DlgzniKÉK" nevű nline tudásbázist 2 érdemes megemlíteni, amelybe megváltztt munkaképességű szakértők (autisták) több mint 1500 tudáselemet töltöttek fel azzal a céllal, hgy a "kék gazdaság" témaköre minden érdeklődő számára kiindulópntként és szakmai rientációként szlgáljn a jövőben. A Mentring tudásbázis nline tudásbázisban jelenleg 71 db hazai és nemzetközi mentrálással kapcslats elmélet háttéranyag és jógyakrlat található, amely flyamatsan bővül. A Vállalkzói Mentrprgram tevékenységének elindulásakr ezen tudásbázis megnyitható lesz minden érdeklődő számára. 2 Oldal 13 / 105

14 Oldal 14 / 105

15 I.4 A vállalkzói mentrálás nemzetközi jógyakrlatai I.4.1 Amerikai mentrprgramk a krmányzati kisvállalkzás-fejlesztési hivatal támgatásával Az amerikai krmány nagyszámú, ingyenesen hzzáférhető frrást és szlgáltatást biztsít a kisvállalkzásk számára az alábbi frmában 3 : ingyenesen, nline, vagy személyesen elérhető mentrk, az üzleti vezetők, igazgatók és önkéntesek rszágs hálózatán keresztül; a kisvállalkzói tanácsadó közpntk által, amelyek a menedzsmenthez nyújtanak segítséget, pénzügyi, marketing és menedzsment útmutatással, illetve egyes speciális, infrmatikai, külkereskedelmi vagy termelési területeken; a női vállalkzói közpntk által, ahl a nők speciális igényeihez igazíttt üzleti tréninget és tanácsadást biztsítanak, mintegy 100 ktatási közpntból álló rszágs hálózat segítségével; veteránk segítő közpntjai által, ahl üzleti tréninget, tanácsadást és mentrálást biztsítanak számukra; kisebbségek vállalkzásfejlesztő ügynöksége által, ahl a tanácsadók a tőkéhez, szerződésekhez, piackutatáskhz való hzzáférést segítik és általáns üzleti tanácsadást adnak; egyéb krmányzati, szövetségi tanácsadási prgramk által. Ezeken felül több szakmai szervezet működtet lyan mentrprgramt, ahl vállalkzásknak segítő tanácsadást nyújtanak. Ezeket a prgramkat gyakran a személyes mentrálást biztsító találkzásk és a mentrált társakkal együtt való csprts mentrálás kmbinációján keresztül valósítják meg. A tapasztalatk skldalú átadása érdekében a vállalkzók részére egyszerre több mentrt is biztsíthatnak. Az amerikai krmány külön prgramt működtet a krmányzati beszállítók mentrálása céljából (Mentr Prtege Prgram 4 ). Ha egy vállalkzás azt tervezi, hgy a krmányzat számára fg termékeket és szlgáltatáskat biztsítani, speciális mentrálásra lehet szüksége. A szlgáltatáskkal fglalkzó krmányzati hivatal lyan mentrprgramt biztsít, amit kifejezetten azért hztak létre, hgy a legjbb beszállítókat ösztönözzék arra, hgy a kisvállalkzásknak segítsenek részt venni a krmányzati szerződések alapján flyó munkában. A kisvállalkzáskkal fglalkzó krmányzati hivatalnak (SBA) szintén van saját mentrprgramja e vállalkzásk számára. Az amerikai mentrálási prgramk a kötött és kötetlen frmájú mentrálást is alkalmazzák. A kötetlen mentrálás ismeretség alapján jön létre. A mentrt kereső vállalkzó a saját ismeretségi körén belül választ magának mentrt. Ezt a személyt kéri meg, hgy legyen a mentra, tanul a tanácsaiból és az általa alkalmaztt gyakrlatból. Ebben a kötetlen mentrálási frmában csak azt kell elmndania a mentrának, hgy miért éppen őt választtta, valamint a céljait, és azt, hgy mi az, Oldal 15 / 105

16 amit vár tőle. A kötött mentrálás esetén egy szakmai megvalósító szervezet szervezett keretein belül flyik a mentrálás. A vállalkzó ebben az esetben arról dönt, hgy melyik szakmai megvalósító szervezettel működik együtt. I.4.2 Angl vállalkzói Mentrprgram, a Get mentring 5 A Kisvállalkzás-fejlesztési Kezdeményezés (SFEDI) által létrejött Get Mentring prgram már több mint ezer vállalkzói mentrt vett fel és képzett ki a mikr-, kis- és középvállalkzásk körében az Egyesült Királyságban. A prgram céljai az alábbiak: Felhívja a figyelmet a vállalkzói mentrálásra és annak fntsságára. Tbrz, kiválaszt és kiképez vállalkzói mentrkat a mikr-, kis- és középvállalkzásk számára az Egyesült Királyságban. Tudmánysan alátámasztja és összegyűjti az eredményeket, hgy a vállalkzói mentrálás hatáss és működik. Közös ötleteket gyűjt és segít megszilárdítani a mentrálást, mint módszert a vállalkzói kultúrában. Inspirálja azt a jövőképet, hgy a mikr-, kis- és középvállalkzásk közötti együttműködés egy alapvető nrma, és ezt különböző akciókkal is támgatja. Ahhz, hgy a prgram rszágsan és jól működjön, egyezményeket írt alá a vállalkzói érdekképviseletekkel és szakmai szervezetekkel. A hálózat eredményei azt mutatják, hgy a vállalkzói mentrálás a gazdasági növekedés egyik kulcsa is egyben. A felméréseik kimutatták, hgy kisvállalkzásk 70%-a, amelyek részt vettek a prgramban, túlélték az öt, vagy több vállalkzói évet, és a vállalkzásk 20%-ánál nagybb valószínűséggel tapasztaltak növekedést. I.4.3 Angl Országs Vállalkzói Mentrprgram, a Mentrsme 6 A Mentrsme egy nline, rszágs lefedettségű hálózatként biztsítja a vállalkzói mentrálásba való belépést akár mentráltként, akár mentrként, akár szakmai megvalósító szervezetként. A hálózat kiépítésével lehetővé tették az rszágsan elérhető vállalkzói mentrk megtalálását (régió, illetve vállalkzási életciklus szerint). Szakmailag lyan kmplex anyagt is összeállítttak, amely segítséget nyújt a szervezetek számára, hgy felépítsék a mentrálási hálózatukat. Ezenkívül az összegyűjtött esetpéldákat iparáganként kategrizálták és publikálták. A mentrk és mentráltak számára külön-külön ismeretanyagkat és képzéseket nyújtanak. A rendezvényekről rszágs szinten értesülnek a résztvevők, kiemelten azkról a találkzókról, ahl a mentrkkal személyesen találkzhatnak és választhatnak mentrt is. A prgramn belül a vállalkzónőknek külön eseményeket, rendezvényeket is szerveznek. Évente rendezik meg a Vállalkzói Mentring Díjátadót, amelyen a mentrálási flyamatban Oldal 16 / 105

17 mentrként, vagy mentráltként elért munkáért, eredményekért az alábbi kategóriákban adnak át díjakat: Vállalkzói Mentring Díj Női Vállalkzói Kiválóság Díj Legjbb Mentr Díj Növekedési Kiválóság Díj Exprt és Innváció Kiválóság Díj Start up Kiválóság Díj Digitális vállalkzás Kiválóság Díj Ezzel az ünnepélyes rendezvénnyel és díjakkal növelik a vállalkzói mentrálás presztízsét, valamint erősítik a vállalkzói kultúrát. I.4.4 Ausztrál vállalkzói mentrálási krmányzati prgram 7 Az ausztráliai Munka-, Közlekedés- és Erőfrrás Minisztérium Gazdaságfejlesztési fősztálya által működtetett prgram részeként vállalkzói mentrálást is nyújtanak kkv-k számára. A mentrálást kezdő és működő vállalkzás veheti igénybe, amely egy tapasztalt mentr segítségével az üzleti stratégiáját pntsíthatja, valamint közösen feltérképezik, hgy milyen irányba kell haladnia a vállalkzásnak, hgy üzleti sikereket érjen el. A mentr az üzleti terv elkészítésében, új termék/szlgáltatás bevezetésében és a szükséges fejlesztési tervek kidlgzásában ad iránymutatást. A prgram keretein belül vannak ingyenesen és térítéssel igénybe vehető szlgáltatásk is. A mentrált a prgram webldalán keresztül, iparág, régió és kmpetencia szerint választhatja ki a mentrát, akivel szeretne személyesen találkzni. A prgram több, különféle mentrálást nyújt a jelentkező számára. Az egyik a Small Business Clinic, amely egy egyszeri, 45 perces ülés, amely ingyenes, és egy adtt helyen (Melburne-ben) találkzhat a mentr és a mentrált. Egyik érdekessége ezen mentrálási prgramnak, hgy létezik egy Small Business Bus nevű szlgáltatás, amikr is a mentrált a mentrral egy járműben találkzik, és tt történik meg a mentrálás. Ez is egy ingyenes, 45 perces ülés, amelyet természetesen előzetesen kell egyeztetni. Egy furgn járja a nagyvársi és vidéki területeket, így biztsítva a területi esélyegyenlőséget, illetve a szlgáltatáshz való egyenlő esélyű hzzáférést. Lehetősége van a mentrálátaknak hsszú távú mentrálásra is, amelyet aznban sávsan kell fizetnie, az alábbiak szerint: 1 találkzó díja 100 dllár; 2 találkzóé 190 dllár; 3 találkzóé 255 dllár; 4 találkzóé 320 dllár; ezenfelül alkalmanként 80 dllár a fizetendő díj. 7 Oldal 17 / 105

18 A Fejlessze vállalkzását! című prgramjuk célja, hgy segítse a kisvállalkzásk fejlesztését és terveik végrehajtását, hgy nemzetközileg is versenyképessé váljanak. A vállalkzásk egy független szakértőtől veszik igénybe a szlgáltatáskat, aki négyszemközti, vagy csprts mentrálást kínálhat. A vállalkzásk egy, vagy több területen is pályázhatnak, és 50%-s vagy 75%-s támgatttságt kapnak a minisztériumtól a költségösszeg maximalizálásával. Az alábbi szlgáltatáskat vehetik igénybe: Üzleti Fejlesztési Terv Üzleti stratégiai felülvizsgálat Üzleti Fejlesztési Terv Mentrálással (50%-s támgatttság) Csprts Prgram képzéssel Hálózati Prgram Feltételként a vállalkzásknak ausztrál (Victria-i) székhelyűnek, pénzügyileg életképesnek kell lennie, és egyes prgramknál 250 ezer, illetve 500 ezer dllár frgalmmal, valamint eladható termékkel, szlgáltatással kell rendelkezniük. Az Üzleti Fejlesztési Terv - Mentrálással prgramjuk célja, hgy egy tapasztalt mentr által stratégiai tanácsadást kapjn a vállalkzás vezetése, vagy ügyvezetője. Elsősrban mentri segítséget nyújt a vállalkzásnak egy kmplex üzleti terv végrehajtásában. Kisvállalkzói Sikertérkép prgramjuk az 5-50 fglalkztatttal rendelkező vállalkzásk tulajdnsait és vezetőit célzza egy szakértői, üzleti felülvizsgálattal, és az ehhez kapcslódó üzleti tervezéssel, amely a vállalkzás fejlesztését támgatja. Ezenkívül havnta egy alkalmas caching szlgáltatást kapnak, amely a vezetői képességeiket fejleszti annak érdekében, hgy a vállalkzó, mint vezető képessé váljn a fejlesztéseket sikeresen végrehajtani. I.4.5 Az Ausztrál Vállalkzónők Szövetségének mentrálási prgramja 8 Az Ausztrál Vállalkzónők Szövetsége vállalkzók számára hirdet mentrálási prgramban való részvételt. Kezdetben a vállalkzónak lehetősége van egy egyórás tanácsadásra, amely után eldöntheti, hgy szeretne-e mentrálást vagy nem. A mentrált minimum 6 hónaps vállalkzói múlttal (főállásban vagy mellékállásban) kell rendelkezzen, hgy részt vehessen a prgramban. A mentr minimum 5 éves vállalkzói tapasztalattal rendelkezik és lehet férfi vagy nő. A szervezet garantálja, hgy a mentrk kiválasztása gndsan történik. A mentrálási flyamatkat a mentrált hárm csmagban vásárlhatja meg 4, 8, illetve 12 órás személyes mentrálásként. Így biztsítják számukra a rugalmasságt a mentrálási flyamatban. A mentrálás elsősrban az nline technlógia által adtt találkzót jelenti, de a mentrált személyesen, fizikailag is találkzhat a mentrával, ha az a közelében van. Minden csmag tartalmazza a vállalkzás diagnsztizálását, amely 8 kulcsterületet vizsgál, melynek alapján a dlgzzák ki a szükséges fejlesztéseket a mentrálási flyamat srán. 8 Oldal 18 / 105

19 I.4.6 Cherie Blaire Alapítvány vállalkzónői mentring prgramja 9 A Cherie Blaire Alapítvány a fizikai és kulturális távlságkat leküzdve, új módn támgatja világszerte a női vállalkzókat mentrprgramjával. Módszertanának lényege, hgy a mentrálásba bevnta a legmdernebb infkmmunikációs technlógiát és a mentr kizárólag nline tartja a kapcslatt mentráltjával, aki a legtöbb esetben egy másik földrészen él. Az első négy évben az nline mentrálás módszerével több mint 1500 női vállalkzót támgattak 80 fejlődő és növekedő rszágban (Afrikában, Ázsiában, a Közel-Kelet és Közép-és Dél-Amerikában). Hálózati ldalukn nemcsak a mentrkat, de a mentráltakat is bemutatják. Prgramjukhz lyan partnereket is keresnek, akik szakmai megvalósító szervezetként szeretnék az általuk alkalmaztt módszertant átvenni. I.4.7 Kanada Női vállalkzók Közpntja (Wmen s Enterprise Centre) 10 A női vállalkzók vállalkzás indításáhz támgatást nyújtó, tanácsadó és mentr szervezet 1995 óta működik Kanada Brit-Klumbia államában, és skldalú eszközökkel egyaránt támgatja a már működő vállalkzást vezető, illetve a még csak azt tervező nőket. Nemcsak személyes szaktanácsadást és események szervezését nyújtják a résztvevőknek, hanem az nline felületükön rendszerezett frmában elérhető, dkumentumkból és hanganyagkból álló szakmai anyagkat széles körét is. Díjnyertes mentr prgramjuk 4 féle mentrálást fglal magában: Társas mentráló csprtk létrehzása, amelyek 6-8, ugyanabból a közösségből származó, a vállalkzásépítés krai szakaszában járó nőkből állnak. Egy, a mentrálást önkéntesség keretében végző vezető, aki egy tapasztalt vállalkzó, 6 alkalmmal 2 órás találkzók keretében segíti őket, támgatást, tudást, és megldáskat biztsítva az üzleti kihíváskkal való megküzdéshez. A társas mentrálás célja egy biztnságs támgató környezet nyújtása hasnló prblémákkal küzdő, és azns szintű tudással bíró vállalkzóknak, amelyben megvitathatják tapasztalataikat és tanulhatnak egymástól. A négyszemközti mentrálás srán vállalkzásuk krai szakaszában járó női vállalkzók tapasztalt vállalkzókkal találkzhatnak azért, hgy mély, személyes mentri kapcslatt építhessenek ki. A személyes mentrálás célja a kckázatkezelés elsajátítása, visszajelzés nyújtása, az ajtók kinyitása, a képességek és készségek fejlesztése a támgatás keretei között. Először egy órán át telefnn beszélgetnek egymással, ezután hat hónapn át havnta átlag két óra időtartamban dlgznak egymással személyesen, telefnn, vagy ben. A mentri tanácsadó fórumk vidám és energiadús lehetőséget jelentenek arra, hgy a kezdő vállalkzók fnts üzleti kérdésekben válaszkat kapjanak kérdéseikre, mivel a fórumk mindenki számára nyitva állnak, akinek egy-egy üzleti témában kérdése van. A fórumk egy órán át tartanak, ahl a benyújttt kérdéseket a mentrk 2-3 fős csprtja válaszlja meg. A "Lépés felfelé" című prgram, amit a szervezetnek a Humphrey csprt licence biztsít. E Oldal 19 / 105

20 prgram azt célzza, hgy a vállalkzónők magabizts vezető egyéniségekké válhassanak. A prgram segít az erős, magabizts vezetővé válásban azáltal, hgy megtanítja, hgy hgy lehet minden helyzetben erőt felmutatni, a tanácsteremtől a megbeszéléseken át az előadótermekig és a telefnhíváskig. A prgram havnta dinamikus találkzókat tartó 6-10 fős csprtkban zajlik, amelyeket egy, a közösségből származó önkéntes facilitátr irányít. Négy videóalapú tanulási mdul szlgál alapul a csprts megbeszélésekhez és a hálózatépítéshez. A mentri támgatás magába fglalja nemcsak a vállalkzás indítását és annak sikeressé tételét, hanem, ha a célk vagy a személyes körülmények úgy alakulnának, a vállalkzás megszüntetésének menedzselését is, ami lehet bezárás vagy eladás. I.5 A Vállalkzói Mentrprgram kiindulási pntjai és alapelvei Ebben a fejezetben összefglaljuk a vállalkzói mentrálás nemzetközi jógyakrlataiból leszűrt elméleti és gyakrlati tapasztalatk alapján az rszágs Vállalkzói Mentrprgram létrehzásának kiindulási pntjait és alapelveit. I.5.1 A Vállalkzói Mentrprgram sikerének kulcstényezői A nemzetközi jógyakrlatk elemzése alapján a Vállalkzói Mentrprgram sikeres létrehzásának kulcstényezőit az alábbiakban fglalhatjuk össze: A mentrprgramk csak akkr lehetnek hatéknyak, ha azt támgatja egy hatékny prjektszervezet. A mentrálás céljait minden résztvevő felé hatéknyan kell kmmunikálni és megsztani. A mentrkat képezni kell mentri szerepvállalásuk előtt és a flyamat srán. A mentr-mentrált választásnál törekedni kell a minél nagybb fkú autnómiára. Mind a mentrnak, mind a mentráltnak fel kell kínálni a lehetőséget a kapcslatuk megszüntetésére, ha az számukra nem előnyös. A mentrálási flyamat srán flyamats kiértékelő tevékenységre van szükség. A kötött mentrálási prgramk hsszú távú, jellemzően 6-12 hónapt igényelnek. I.5.2 A létrehzandó Vállalkzói Mentrprgram knkrét céljai A prjekt megvalósításával a Vállalkzói Mentrprgram hzzájárul: a vállalkzásk közötti együttműködés jelentőségének és sikerének bemutatásáhz, a vállalkzói aktivitás növekedéséhez, a vállalati élettartam meghsszabbdásáhz, ezzel a vállalkzásk túlélési esélyeinek javításáhz, és a vállalkzásk energiatudats működésének előmzdításáhz. Magyarrszág versenyképességének növelése és a gazdasági növekedés elősegítése, a munkahelyek megőrzése és a nemzeti jövedelemhez hzzájáruló új munkahelyek teremtése tekintetében a kis- és középvállalkzásknak meghatárzó szerepük van. Számuk ly arányban jelentős az rszág gazdaságának szerkezetében, hgy fejlődésük nélkül kisebb a lehetőség a gazdasági növekedés dinamikus emelkedése tekintetében is. A gazdaság fejlődéséhez létfntsságú a vállalkzói aktivitás Oldal 20 / 105

21 növelése, az innvációra való nyitttság ösztönzése, az önfenntartásra és azn túl a munkahelyteremtésre való képesség fejlesztése. A fenti célk elérése érdekében jelen prgram keretében létrejövő, rszágsan, egységes feltételek mellett elérhető, már meglévő mentráló, fejlesztő, képző, tanácsadó szervezetekre épített mentrprgramban a sikeres vállalkzásk, azaz mentrk segítik a növekedési ptenciállal rendelkező mikr-, kis- és középvállalkzáskat, mint mentráltakat a vállalkzói aktivitásuk, a túlélési esélyek növelése, beszállítói pzíciójuk kialakítása, erősítése, valamint külpiacra lépésük érdekében. Ezzel egyidejűleg a prgram szervesen hzzájárul a vállalkzói kultúra és imázs javításáhz is. I.5.3 Célcsprt A jelentkezőknek az alábbi általáns és speciális feltételeknek kell eleget tenniük, hgy a mentrprgram részesei lehessenek, mint mentráltak: Általáns feltételek: A vállalkzó elsődleges célja vállalkzásának fejlődése, növekedése. A vállalkzó elfgadja a Vállalkzói Mentrprgram alapelveit és Etikai Kódexét. A vállalkzó jelentkezik a mentráltak számára kiírt felhívásra. Speciális feltételek: A női vállalkzásk esetében: a legfeljebb 3 éve bejegyzett mikr- és kisvállalkzásk, amelyek női vállalkzásnak minősülnek, vagyis mely vállalkzás részjegyeinek legalább 51%-a női tulajdnban van és az ügyvezető személye is nő. A külföldi piacra lépés előtt álló, vagy külpiaci részesedését növelni kívánó kkv-k esetében: a mentrált vállalkzás éves átlags statisztikai állmányi létszáma a Mentrprgramba történő jelentkezés benyújtását megelőző legutlsó lezárt, teljes üzleti évben minimum 2 fő vlt. Közvetlenül beszállítóvá válás előtt álló, vagy beszállítói részesedését növelni kívánó kkv-k: azn vállalkzásk, amelyek tervezik a beszállítói pzícióba kerülést vagy beszállítói pzíciójuk erősítését. I.5.4 A Vállalkzói Mentrprgram alapelvei A Vállalkzói Mentrprgram létrehzása srán az alábbi alapelveket kell figyelembe venni és betartani: Társadalmi felelősségvállalás elve A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében erősíteni kell a vállalkzásk társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést. Társadalmi hasznsság elve A vállalkzói mentrálás értékteremtő és értékhrdzó tevékenység, vagyis alapvetően lyan társadalmilag haszns (etikus) cselekedet, melyet a közösség túlnymó többsége ilyennek ismer és Oldal 21 / 105

22 fgad el. Együttműködés elve A Vállalkzói Mentrprgram kialakításában és működtetésében résztvevő szervezetek egymással támgató módn működnek együtt, hgy a vállalkzói imázs és vállalkzói lét elismertségét növeljék, valamint a Vállalkzói Mentrprgram működését és fenntarthatóságát biztsítsák. Etikus vállalkzói magatartás elve A Vállalkzói Mentrprgram létrehzásában tevékenykedő szereplők, úgymint a krdináló szervezet, a szakmai megvalósító szervezetek, a tanácsadó, képző szervezetek és a mentrálási flyamatban résztvevő felek (a mentrk és a mentráltak) az etikus, tudats és hatékny vállalkzói magatartást vallják, népszerűsítik és fejlesztik, valamint közösen építik fel a Vállalkzói Mentrprgram rszágs rendszerét. Szlgáltatáskhz való egyenlő hzzáférés esélye és a területi lefedettség elve A vállalkzói Mentrprgram létrehzásában és működtetésében közreműködő és résztvevő szereplők törekednek arra, hgy a szlgáltatáskhz való egyenlő hzzáférést és a területi lefedettséget biztsítsák a vállalkzók számára a hálózat működtetése srán. Önkéntesség elve A vállalkzói mentrálási tevékenység értékteremtést hrdz, mely flyamat elsődleges célja egy ingyenes és önzetlen szlgálat, mely ellenszlgáltatást nem a megteremtett érték, csupán az elvégzett munka fejében vár el, azaz elsődlegesen nem nyereségrientált, és nem érdek-, és hasznelvű tevékenység. Személyes felelősség elve A mentrálás személyes felelősség, a mentri szerep nem más, mint vezetés. A mentri típusú tevékenységek lényege kötelezően nem kikényszeríthető. Választás jga A két személy közötti kapcslat alapja a személyes szimpátia, és a bizalm megelőlegezése. Mivel a prgramban való részvétel mindkét fél ldalról önkéntes, ezért szakmailag indkltnak tarjuk, hgy a választásban is működjön az önkéntesség elve. A mentrk és a mentráltak szabadn alakíthatnak ki egymással kapcslatt, ismerkedhetnek meg egymással és jelezhetik, hgy melyik mentrral/mentrálttal tartják elképzelhetőnek az együttműködést. Üzleti titktartás A prgramn belül létrejött és megvalósíttt mentrálási flyamatban a felek - a mentr és mentrált - között elhangztt infrmációk és tények (amelyek nem hivatalsan elérhetőek) az üzleti titktartás alá tartznak és a felek ezt tiszteletben tartják. Oldal 22 / 105

23 II. A Vállalkzói Mentrprgramban alkalmaztt vállalkzásfejlesztési módszertan II.1 A mentrálás, mint speciális vállalkzásfejlesztési eszköztár jelentősége A vállalkzói mentrálás, mint vállalkzásfejlesztési eszköz a nemzetközi jógyakrlatk elemzése alapján ma már egyértelműen az egyik leginkább kedvelt eszköztár, amely képes valódi, hsszú távn is fenntartható és kmly hatást gyakrlni egy vállalkzói célcsprtra. Egy működőképes és hatékny Mentrprgram felépítése aznban a kezdeti időszakban magas erőfrrásigényű és sk kckázatt rejt magában, ezért csak akkr szabad ezen eszközt alkalmazni, ha ezt megfelelő előkészítéssel, erőfrráskkal és hsszú távú elkötelezettséggel lehet megtenni, vagyis a prjekt nem hal el a kezdeti finanszírzás kimerülésekr. A Vállalkzói Mentrprgram felépítésének terve megfelel ezen alapelvárásknak, így sikerének zálga a megvalósítás alapsságában és a közreműködő szervezetek megfelelő minőségű tevékenységében rejlik. A mentrálás speciális mivlta a vállalkzásfejlesztési eszközökön belül a személyes, bizalmi jellegéből fakad. Az elmúlt időszakban krmányzati támgatásk felhasználásával megvalósult különböző tanácsadási és képzési prgramk esetében sk esetben történtek lyan visszaélések, amelyek eredményeként csak "látszólags" vállalkzásfejlesztési tevékenység zajltt, a valóságban az ügyfél és a szlgáltató közötti megállapdás értelmében a kaptt támgatást csak részben frdíttták a vállalt cél elérésére. Ezen helyzet a mentrálási prgram esetében nem életszerű, hgy kialakuljn, az alábbi kk miatt: a mentr önkéntesként végzi a tevékenységét, tehát nem tehető érdekeltté semmilyen visszaélésben, a mentr emellett "saját nevében", egész addigi személyes eredményeit és pályafutását teszi kckára, tehát kiemelten figyel minden szabály betartására, bevnt tanácsadói kör teljesítését nemcsak az "ügyfelek", a mentráltak igazlják, hanem szlgáltatásuk eredményességét és minőségét a mentr is kntrllálja, tehát a maximális teljesítményt kell elérniük, a mentráltak nem egy "általáns tanácsadást" kapnak, hanem egy testreszabtt, személyes támgató segítséget, tehát minden szempntból meg kell ragadniuk a lehetőséget a fejlődésre. Mindezen kk teszik a vállalkzói mentrálást, mint vállalkzásfejlesztési eszközt különlegesen hatéknnyá mind a támgató szerv, mind a kedvezményezettek, mind a célcsprt ldaláról. Oldal 23 / 105

24 II.2 A különböző vállalkzásfejlesztési eszközök szerepe a mentráltak fejlesztésében II.2.1 A mentr szerepe A mentr szerepe a vállalkzásfejlesztési flyamatban többrétű: Szemléletfrmálás: a mentr személyes tapasztalataira és példáira épülő támgatás a leghatéknyabb szemléletfrmáló eszköz, ahl a mentrált egyrészt kézzelfgható, személyes és gyakrlati példákn keresztül ismeri fel a saját fejlesztendő területeit és beaznsítja az ehhez szükséges kmpetenciákat, másrészt egyfajta pzitív viselkedési mintát kap a mentrtól. Mtiváció: már önmagában az a tény, hgy egy megalapztt vállalkzói tapasztalattal rendelkező mentr nyújt számára támgatást, mindenképpen ösztönzi a mentrált mtivációját, amely a mentrálási flyamat srán flyamatsan fenntartható, és segít kialakítani a tudats vállalkzói magatartást és gndlkdásmódt. Orientáció: a mentr kérdései, személyes tanácsai és javaslatai, illetve a mentrálttal közösen kiválaszttt speciális képzések és szaktanácsadásk megszabják a mentrált számára azt a követendő fejlődési irányt, amely a mentrálási flyamat végére ki tudja jelölni számára a siker felé vezető utat. II.2.2 A speciális tanácsadásk és képzések szerepe A mentrk ugyan sikeres és tapasztalt vállalkzók és szakemberek, mégsem várható el tőlük, hgy minden szakterülethez értsenek és minden szaktudásnak egymagukban a birtkában legyenek, amely egy sikeres vállalkzáshz szükséges. Ennek érdekében van szükség a Vállalkzói Mentrprgramban a speciális tanácsadók, illetve a vállalkzásfejlesztő, és -képző szakértők csprtjára, akik célztt támgatást tudnak nyújtani egy-egy felmerülő knkrét vállalkzásfejlesztési területen. A Mentrprgram tanácsadói szlgáltatásainak szerepe kettős: Célztt tudásbővítés: elsődlegesen knkrét ismereteket, tudásanyagt kapnak a mentráltak a felkért tanácsadóktól, szakértőktől, kérdéseik megválaszlásán keresztül. Általáns ismeretbővítés és kmpetenciafejlesztés: a mentráltak részéről felmerülő dilemmák, prblémák, kihívásk egy része nem letisztult és knkrét kérdésekké lefrdítható frmában jelentkezik, hanem ismerethiány, tájékzatlanság, vagy általáns biznytalanság frmájában. Ezen esetekben nem hatékny megldás egy speciális szakértővel flytattt beszélgetés, hiszen a mentráltnak nincsenek knkrét kérdései, amelyek megválaszlhatóak a szakértő által, hanem általáns segítséget vár. Amennyiben a mentr a mentrálttal flytattt beszélgetése srán ezt tapasztalja bármely területen, úgy a direkt személyes tanácsadás helyett az lyan tanácsadási frmákat választhatja, amelyek inkább az általáns ismeretbővítést és az adtt tématerülettel összefüggő kmpetenciafejlesztést szlgálja. Ilyen frmák lehetnek a csprts knzultációk, a műhelymunkák, vagy az interaktív tájékztató Oldal 24 / 105

25 rendezvények, műhelyknferenciák. Figyelembe véve a megcélztt vállalkzói szegmenseket az alábbi fő témakörökben javaslt speciális tanácsadói és szakértői kör kiépítése: Jg Pénzügy Üzleti tervezés és mdellezés Finanszírzás Marketing Energetika Ezen általáns témakörön belül természetesen tvábbi alkategóriákban alakítható ki az ún. szakértői "pl", vagyis szakértői bázis, hiszen például a jgi területen fnts, hgy egyaránt rendelkezésre álljn szakértő a cégjg, a munkajg, a szerzői jgk és nemzetközi jg területén. Emellett a hárm megcélztt vállalkzói szegmens esetében felmerülő speciális igények kezelésére is szükség lehet egyedi szakértők bevnására, pl. a beszállítói szerződésekkel kapcslats jgi kérdések, a nemzetközi számviteli és adózási ismeretek terén, vagy a női célcsprt esetében a munka-magánélet összehanglásával kapcslats témák esetében. II.2.3 A különböző netwrking események szerepe A prgram lebnylítása srán mind a krdinátr szervezet, mind a szakmai megvalósító szervezetek által több, különféle célú és tartalmú rendezvényt kell megszervezni, melyek a mentrk és mentráltak kiválasztásával, illetve a mentrálási flyamattal kapcslats fejezetekben kerültek bemutatásra. Ezen rendezvényeken - függetlenül a rendezvény knkrét, szigrúan vett céljától - alkalma nyílik a mentráltaknak a kapcslati hálójuk szélesítésére a többi mentr, mentrált, a bevnt tanácsadók és speciális szakértők, illetve a támgató partnerszervezetek képviselői körében. Ezen lehetőség ráadásul egy lyan nyílt, segítőkész és a célcsprtra fókuszáló közegben és hangulatban adódik, amelyhez mérhető hasznú rendezvény egy fejlődni kívánó vállalkzó életében nehezen képzelhető el. Vállalkzásfejlesztési szempntból tehát a prgramban megvalósuló különböző események szerepe az alábbiakban fgalmazható meg: Kapcslati tőke fejlesztése: a prgramban résztvevő és azt támgató szereplők révén. Kmmunikációs és szciális kmpetenciák fejlesztése: a kapcslatépítési és fejlesztési flyamat srán a mentráltak számára Mtiváció: az egyes rendezvényeken megjelenő mentráltak már azáltal is pzitív megerősítést és biztatást kapnak céljaik eléréséhez, hgy ők vannak a prgram fókuszában, amelyből a mentrk és támgató partnerek segítő hzzáállásával erős és hsszú távú mtiváció alakulhat ki minden mentráltban. Oldal 25 / 105

26 II.2.4 A többi mentrálttal kialakuló kapcslat szerepe A prgramba bevnásra kerülő mentráltak egy lyan vállalkzói csprtt alktnak, amely nemcsak nagysága miatt jelent kmly lehetőséget vállalkzásfejlesztési szempntból, hanem a mentrálás által biztsíttt egységes értékrendje, tudatssága és magas mtivációja miatt is. A mentráltak számára ezért az előző pntban bemutattt előnyökön felül az alábbiakkal járulhat hzzá a többi mentrált vállalkzóval kialakuló kapcslata: Szemléletfrmálás: a többi mentrált sikerbeszámlóinak, vagy éppen kudarcainak megismerése az egyik leghatéknyabb szemléletfrmáló eszköz a kezdő, vagy kmly fejlesztés előtt vállalkzók számára. Stratégiai partneri kapcslatk lehetősége: a mentrálti körből nagy eséllyel alakulnak ki stratégia partneri, beszállítói, vagy akár üzlettársi kapcslatk is. II.2.5 A Mentring Tudásbázis szerepe Amellett, hgy a prgramban résztvevő szereplők flyamats, naprakész és könnyen elérhető tájékztatását szlgálja, a Mentring Tudásbázisnak több más, lyan vállalkzásfejlesztési szerepe is van, amelyet az alkalmaztt speciális eszköz ("Enterprise Wiki", vagy "nyittt, interaktív, közösségi felület") tesz lehetővé. Ezen vállalkzásfejlesztési szerepek az alábbiak: Infkmmunikációs kmpetenciák fejlesztése: az IKT kmpetenciák ma már egyre inkább kulcskmpetenciának számítanak szinte minden típusú vállalkzás számára, így a Mentring Tudásbázis prtál aktív használata által nyújttt tudás és gyakrlati tapasztalat fnts eleme a vállalkzásfejlesztési eszköztárnak. Kapcslati háló fejlesztése: a Tudásbázis kezelőfelülete nagyn hasnlít a ma már alapkövetelménynek számító nline közösségi média felületekhez, így ezen csatrnán keresztül a prgramn belül hatéknyan lesz képes minden résztvevő egymással kmmunikálni és kapcslatkat építeni. Praktív, kölcsönös tudásmegsztás: a sikeres vállalkzók egyik legfntsabb ismérve, hgy flyamatsan törekednek másk véleményének, tudásának megismerésére és átvételére, és saját maguk is praktívan megsztják tudásukat máskkal. A Tudásbázis azn felületei, ahl a Wikipedia közösségi tudástárhz hasnlóan mindenkinek lehetősége van megsztani tudását máskkal, hatéknyan és könnyen kezelhető módn képes ezen célt elérni. II.2.6 A külső támgató partnerek szerepe A megcélztt vállalkzói célcsprtk estében kiemelten fnts, hgy a mentrálási flyamat srán gyakrlati, közvetlen segítséget kapjanak azn iparági szereplőktől, krmányzati háttérintézményektől és egyéb stratégiai támgató partnerektől, akikkel vállalkzói munkájuk srán a későbbiekben nagyn fnts együttműködéseket tudnak kialakítani. A beszállítói szegmens esetében például nem képzelhető el a mentráltak fejlesztése egy nagy presztizsű integrátr, vagy beszállítókat bevnó nagyvállalat knkrét elvárásainak, szemléletének, szabályrendszerének megismerése nélkül. A külpiaci szegmens esetében a mentrálási flyamat srán a mentráltakat "éles" tárgyalási és együttműködési szituációk elé kell állítani annak érdekében, hgy a nemzetközi piackn történő megjelenésükhöz gyakrlati tapasztalatkat szerezzenek, ezirányú kmpetenciáikat fejleszteni tudják. Oldal 26 / 105

27 A női vállalkzásk esetében a különböző női vállalkzói szervezetek által összegyűjtött személyes példák és hazai jógyakrlatk, sikertörténetek megismerésén keresztül lehetséges csak a mentrált női vállalkzásk önbizalmának erősítése, amely az egyik legnagybb gátja a fejlődésüknek. A Vállalkzói Mentrprgramnak ezért széleskörű együttműködési rendszert kell kialakítani az egyes szegmensek számára fnts támgató partnerekkel. II.3 A megcélztt vállalkzói szegmensek célztt fejlesztésének követelményei II.3.1 A beszállítói célcsprt esetében A beszállítói célcsprt speciális igényeinek kiszlgálásáhz szükséges a piaci szegmens beható ismerete, amelynek része a fejlesztési igényeik és krlátaik feltérképezése, és a beszállítókat támgató krmányzati intézmények, klaszterek és egyéb stratégiai partnerek által kínált szlgáltatásk és egyéb fejlesztési lehetőségek teljes körű megismerése. A knkrét fejlesztési prgram kidlgzásáhz felhasználható a ben, az AIPA Klaszter és a Hírös Beszállítói Klaszter, illetve partnerei (a HIPA és a Nemzeti Kereskedőházak Zrt.) által Kecskemét környékén megvalósíttt mentrálási pilt prjekt tapasztalatai. A képzési és tanácsadási kínálatt a krábbi tapasztalatkra építve az alábbi területekből szükséges összeállítani: döntéshzói és vezetői kmpetenciák fejlesztését célzó képzés, termék/szlgáltatás elemzési és fejlesztési tanácsadás, termék-, gyártás-, rendszer-, és személyzettanúsítási lehetőségeket bemutató képzés, a beszállítói piachz kapcslódó piacelemzési és marketing stratégiai tanácsadás, a piaci megjelenés PR és marketing eszközökkel történő segítése, jgi tanácsadás és képzés, különösen a szabadalmi eljárásk terén, beszállítói minősítések rendszerével kapcslats tanácsadás és képzés, pénzügyi-adójgi tanácsadás és képzés, kckázatelemzés elvégzésével kapcslats tanácsadás és képzés, flyamatmenedzsment képzés, K+F és innvációs tanácsadás, stratégiai és üzleti tervezési tanácsadás, környezetvédelmi szabálykkal és a termékdíjjal kapcslats tanácsadás és képzés. A speciális tanácsadási és képzési lehetőségeken felül fntsnak tartjuk annak megszervezését és biztsítását is a szakmai megvalósító szervezet által, hgy a mentráltak részt vehessenek lyan hazai Oldal 27 / 105

28 és nemzetközi szakmai fórumkn, tájékztató és szemléletfrmáló rendezvényeken, amelyek a beszállítói piacra lépést segítik, illetve népszerűsítik. II.3.2 A külpiaci célcsprt esetében A külpiaci megjelenést tervező mentráltak számára lyan egyedi szlgáltatáskat kell biztsítani, amely kmplex módn és hatéknyan felkészíti őket a nemzetközi piaci megjelenéssel járó minden feladatra és kihívásra. Ehhez egyrészt fel lehet használni az ezen vállalkzói célcsprtt kezelő szakmai megvalósító szervezet ezirányú széleskörű tapasztalatait és erőfrrásait, másrészt lyan stratégiai támgató partnerek által nyújttt lehetőségeket, akik kifejezetten ezen céllal működnek. A Vállalkzói Mentrprgram külpiacra lépő vállalkzói célcsprtjának megfelelő támgatása és fejlesztése az alábbi szlgáltatáskkal biztsítható: a magas hzzáadtt értékű, nemzetközi szinten is versenyképes, innvatív termékek exprtpiaci megjelenésének támgatása terén tapasztalattal és referenciával rendelkező szakemberek bevnása; lyan ügyféladatbáziskhz való elérés biztsítása, amelyeken keresztül elérhetőek a hazai, exprtáló, vagy exprt iránt érdeklődő kis-, és középvállalkzásk, és amely a vállalkzásk termékkínálatának, árualapjának, szlgáltatásainak, technlógiáinak naprakész ismeretét biztsítja; lyan szakértők bevnása, akik a piacra lépéshez szükséges helyi gazdasági, jgi, üzleti környezetre vnatkzó infrmációkkal, és a külpiackra való kilépéshez kapcslódóan az egyes célpiackra vnatkzóan képesek jgi, gazdasági, cégalapítási tanácsadási szlgáltatáskat nyújtani; kmplex piacra jutási és üzletfejlesztési szlgáltatáscsmag összeállítása, piackutatási, piacfelmérési szlgáltatásk az adtt célpiacra vnatkzóan primer és szekunder frrásk alapján; lyan szakértők bevnása, akik az exprt ügyletek teljes körű lebnylításában gyakrlati segítséget tudnak nyújtani, kiállítási megjelenések, üzletember-találkzók megszervezése és lebnylítása; exprttevékenységhez kapcslódó tréningek, képzések, szemináriumk szervezése; lyan szakértők bevnása, akik az exprtcélú prmóciós és tájékztató anyagk, kiadványk szerkesztésében és megjelentetésében gyakrlati segítséget tudnak nyújtani; lyan szakértők bevnása, akik kiállítási megjelenések és külpiacra lépést támgató prmóciós eseményekhez kapcslódó európai uniós és egyéb pályázati frráskra vnatkzóan pályázati tanácsadási, valamint pályázatkezelési tapasztalattal rendelkeznek; II.3.3 A vállalkzónői célcsprt esetében A krábbi években mind európai, mind hazai szinten több, egymásra épülő női vállalkzásfejlesztési és ezen belül női vállalkzói mentrálási prjekt zajltt le sikeresen, amelyekben végzett módszertani fejlesztések eredményeként mára egy teljes körű és részletes módszertan áll rendelkezésre a női vállalkzók fejlesztése terén. A tapasztalatk alapján az alábbi speciális tanácsadási és képzési témakörök kiemelten fntsak a női vállalkzói célcsprt számára: Oldal 28 / 105

29 ffline és nline marketing; PR stratégia és "én"márka építés; értékesítési kmpetenciák fejlesztése; ügyfélkapcslat-kezelés fejlesztése; üzleti mdellezés; kmmunikáció és tárgyalástechnika; üzleti etikett, stílus és megjelenés; vezetői ismeretek és kmpetenciák; személyes hatéknyság; infrmatikai eszközök és alkalmazásk használata; üzleti prezentáció; A tanácsadáskn és a képzéseken felül ezen célcsprt számára is fnts, hgy részt tudjanak venni minél több szemléletfrmáló és kapcslatépítő rendezvényen, illetve a személyes példákat bemutató, sikeres női vállalkzásknak, mint jógyakrlatknak meglátgatásában, amelyen a mentrk és mentráltak egyaránt részt vehetnek. Oldal 29 / 105

30 III. A Vállalkzói Mentrprgramban közreműködő mentrk tbrzásával, kiválasztásával, képzésével és mtiválásával kapcslats módszertan III.1 A mentrktól elvárt feltételek III.1.1 A mentrktól elvárt általáns feltételek A vállalkzói mentr egy lyan személy, aki a vállalkzását fenntartható módn működteti, vagy aktív közreműködője egy fenntartható működésű vállalkzásnak. Felhalmztt tudását, tapasztalatait képes és kész megsztani más vállalkzókkal. Képes más vállalkzáskat segítő, gyakrlati alkalmazásk támgatására, valamint a kapcslódó vállalkzói gyakrlat fejlesztésére, és a vállalkzói szereppel történő aznsulás elősegítésére. Képes hatást gyakrlni az emberekre, illetve bátrítást adni nekik, és szabálykat meghatárzni. A mentrk megfelelő kiválasztása a sikeres kimenetű vállalkzói mentrálási flyamat elsődleges sikertényezője és indikátra. Az egységes szempntrendszer alapján zajló, jól szervezett tbrzás és kiválasztás segítségével lehet azn mentr jelentkezőket megtalálni, akik: aznsulni tudnak az elvárt mentri szereppel, keresik, és élnek a képzési lehetőségekkel a mentri tevékenységük fejlesztésére, és segítő magatartásukkal máskat is sikerek elérésére ösztönöznek. Ezek a paraméterek csak együttesen biztsíthatják azt, hgy a mentrálási flyamatban lyan mentrk vegyenek részt, akiknek a hzzáállása, önfejlesztési igénye példaként szlgál a mentráltak számára. III.1.2 A mentrktól elvárt tvábbi feltételek Az általáns elveken felül az alábbi alapelveket kell a mentrknak elfgadniuk, és önmagukra nézve kötelezőnek tartani: A mentr köteles szakmai tudását és kmpetenciáit flyamatsan áplni és tvábbfejleszteni az élethsszig tartó tanulás szellemében. A mentrnak tudatában kell lenni a vállalkzásk általáns etikai jellemzőivel, és határzttan ki kell állnia amellett, hgy a vállalkzásk társadalmra gyakrlt hatása pzitív. A mentrt, mint vállalkzót a kezdeményezőkészség, a praktív hzzáállás, a függetlenség és az innvációs törekvés kell, hgy jellemezze a személyes és társadalmi életében, valamint a munkájában egyaránt. III.1.3 A mentrktól elvárt etikus viselkedés A mentrk esetében különösen fnts, hgy egységes és szilárd etikai alapelveket képviseljenek, és Oldal 30 / 105

31 aszerint vegyenek részt a Vállalkzói Mentrprgram működésében és prpagálásában. Az etikai alapelvek meghatárzásának célja, hgy kötött magatartási és viselkedési szabályk mentén biztsítsa a tisztességes együttműködést a mentr és mentrált között a mentrálási flyamat srán. Az Etikai Kódex megfgalmazásának és minden résztvevővel történő elfgadtatásának célja az is, hgy a Vállalkzói Mentrprgramn kívül is irányt mutassn, és általa erősödjön az etikus magatartásn alapuló vállalkzási kultúra és együttműködés. A Vállalkzói Mentrprgram Etikai Kódexe: A Vállalkzói Mentrprgram lyan versenyképesség-fejlesztési prgram, ahl a kitűzött célkat az értékek megőrzése mellett az együttműködésre alapzva éri el, és az davezető útn nem a versenytársak kiütésére, vagy legyőzésére törekszik. A vállalkzáskat felkészíti, hgy készen álljanak a kihíváskra és tisztességgel versenyezzenek az üzleti életben. A hatékny működés, a piaci részesedés növelése, a márkaérték elismertsége, az erőfrrásk bevnása, a pénzügyi stabilitás és az innvációs képesség mind ismert fgalm azk számára, akik vállalkzást vezetnek, építenek. A Vállalkzói Mentrprgram azt a fajta versenyképességet ösztönözi, ahl elképzelhető alternatíva az együttműködés, a mrális, etikai elvek betartása, a cpetitin (a "cperatin" (együttműködés) és a "cmpetin" (verseny) angl szavakból képzett ma már elterjedt szakkifejezés). Az önkéntesség elve: A Vállalkzói Mentrprgramban való részvétel mind a mentr, mind a mentrált fél ldaláról önkéntes, ezért szakmailag indklt, hgy a választás jgában is működjön az önkéntesség elve. A mentrk és a mentráltak szabadn alakíthatnak ki egymással kapcslatt, ismerkedhetnek meg egymással és jelezhetik, hgy melyik mentrral/mentrálttal tartják elképzelhetőnek az együttműködést. Pártatlanság és tárgyilagsság elve: A mentr a mentrált vállalkzásának és/vagy üzleti tervének elemzése srán köteles a tőle elvárható gndssággal eljárni, valamint pártatlan szakvéleményt adni, fejlesztési javaslatkat tenni, és egyéb építő jellegű szakmai tevékenységet végezni. Üzleti titktartás: A vállalkzói mentrálási flyamat srán elhangzttak, különösen a mentr-mentrált párs kapcslattartása srán elhangztt infrmációk, az üzleti titk alá tartzó infrmációk, üzleti titknak minősül, ezért azt a felek felhatalmazása nélkül harmadik (külső) félnek kiadni tils. A Vállalkzói Mentrprgram résztvevői ezen alapszabályt saját magukra vnatkzóan kötelező érvényűnek ismerik el. III.1.4 A mentr feladatai, jgai és kötelességei III A mentr feladatai Átfgó feladatk Tervezés és kmmunikáció, amelynek srán kialakul a mentrált-mentr munkakapcslat érték-, cél- és nrmarendszere. Oldal 31 / 105

32 Szervezés, aminek a segítségével kialakul a közösen elfgadtt célknak megfelelő gyakrlati tevékenységsr. Irányítás, amely a knkrét találkzásn kívüli tanulási, a mentrált önképzési tevékenységeire is vnatkzik. Krdinálás, amikr megvalósul a mentrált mentri tevékenységek harmnizálása. Ellenőrzés, amely a feladatk, az önálló munka, a tevékenységek, az eredmények, a személyközi kapcslatk, stb. ellenőrzését jelenti. Értékelés, amelynek srán kialakul egy helyzetkép és a szükséges krrekciók kijelölése és megvalósítása. Knkrét feladatk Az önkéntes szerződés aláírása és a benne fglalt feladatk és kötelezettségek betartása. A hatékny mentr-mentrált pár kialakítási flyamat érdekében elkészíti a személyes bemutatkzó anyagát, amely kiterjed személyes hátterének és a vállalkzása(i)nak bemutatására is. Rendszeres kapcslat kezdeményezése és kapcslattartás a mentrálttal. A kapcslattartás eszközei a személyes találkzó, a virtuális (Skype) megbeszélés, valamint a mentrálási szakasztól függően a telefnbeszélgetés. Az önmagában nem minősül kapcslattartásnak, ugyanakkr kiegészítő eszköze lehet az infrmációk megsztásának. A kapcslattartás gyakrisága minimum egy alkalm havnta. Ezen belül figyelembe véve a mentring flyamat időtartamát - a mentrálási alkalmak egyharmada személyes találkzó frmájában kell, hgy megvalósuljn. Rendszeres kapcslattartás a szakmai megvalósító szervezet szakértőivel, ezen belül is elsődlegesen a Mentr Supervisrral. Ennek elsődleges frmája és eszköze az nline felület, tvábbá a meghirdetett prgramkn történő részvétel (pl.: rendezvények, műhelymunkák, stb.), illetve a Mentr Supervisr által szervezett szupervíziós alkalmak. Rendszeres, aktív részvétel a Mentr Klub rendezvényeken. A mentrálttal együttműködve a mentrált Egyéni Fejlesztési Tervének elkészítése és flyamats aktualizálása a mentrálási flyamat srán. A mentrálási találkzók dkumentálása a Mentrálási naplóban az nline felületen. A Mentrálási napló tartalmazza a mentrálási alkalm időpntját, módját, az áttekintett témákat, az elért eredményeket, valamint a mentr javaslatait, észrevételeit. A Mentrálási naplóba a mentráltnak is betekintési jga van az nline felületen, azt kiegészítheti, kérdést tehet fel vele kapcslatban a mentrnak, vagy megjegyzést fűzhet az egyes bejegyzésekhez. A mentrált fejlesztése érdekében speciális tanácsadás és képzés igénylése a mentrálttal egyetértésben. Az igényt az nline felületen rendelkezésre álló igénybejelentési űrlapn keresztül kell megtenni, és ugyanitt történik az igényelt tanácsadásk és képzések jóváhagyása, szervezése, nymn követése és lezárása is. A mentrálási flyamat lezárásakr a szükséges önértékelések és értékelések elvégzése az előírt kérdőívek, illetve személyes mentrálti megbeszélések alkalmával. Az önkéntes mentrálási tevékenység kapcsán felmerülő költségek elszámlása a krdinátr szervezettel. A mentrálási flyamat srán szerzett pzitív és negatív élmények, sikerbeszámlók és kudarc történetek rögzítése a Vállalkzói Mentrprgram tudásbázisában. Oldal 32 / 105

33 III A mentr alapvető jgai és kötelességei A mentrnak jga van elfgadni egy mentrált mentrálási kérését. A mentrnak jga van elutasítani egy mentrált mentrálási kérését. A mentrnak jga van speciális szakértő, tanácsadó bevnásának kezdeményezéséhez, amennyiben az adtt területen a mentr nem rendelkezik megfelelő ismerettel, kmpetenciákkal, gyakrlattal. A mentrnak jga van a mentrálási flyamat lezárásának indklás melletti kezdeményezéséhez, amennyiben az élethelyzetében bekövetkezett váltzás, vagy a kapcslatban fellépő személyes prbléma ezt indklja. A mentrnak jga és egyben felelőssége is, hgy szakmai indkkkal alátámasztva aznnal felhívja a figyelmét a mentráltnak a veszélyre, amennyiben meglátása szerint a mentrált vállalkzása életképtelen, vagy az ellehetetlenülés veszélye fenyegeti. III.1.5 A megfelelő számú és felkészültségű mentr biztsítása A mentrálási flyamat kiindulási alapja a megfelelő létszámú, felkészültségű, vállalkzói gyakrlattal és tapasztalattal rendelkező és a tevékenység iránt elkötelezett mentr elérése és bevnása, illetve a mentrk flyamats fejlesztésének és mtiválásának biztsítása. A megfelelő mentri létszám meghatárzása az alábbi szempntk figyelembevételével történik, amelyek figyelembe veszik és biztsítják a minőséggel kapcslats elvárásk megvalósulását. Személyes mentrálás esetén egy mentr maximum 2 fő mentrálttal dlgzhat egy időben. Tekintettel arra, hgy alapfeltétel a mentr részéről egy fenntartható működésű vállalkzás vezetése, vagy abban való közreműködés, az önkéntesen vállalt mentri tevékenység semmilyen tekintetben nem veszélyeztetheti ezt. Az Etikai kódexben megfgalmaztt alapvető értékek szabályzzák és biztsítják a tisztességes együttműködést a mentr és mentrált között a mentrálási flyamat srán, amelynek felügyelete a szakmai megvalósító szervezetek felelőssége és kötelessége. Ez alól csak lyan esetekben térhet el a szakmai megvalósító szervezet, amikr a mentr idő ráfrdítási hajlandósága és mtiváltsága lyan magas, hgy több mentrálttal is képes és hajlandó fglalkzni, de ez sem lehet több 4 főnél. Csprts mentrálás esetén az egy mentr által vezettet csprt létszáma 6-8 fő. A csprtban történő munka srán a mentráltak fejlesztése jellemzően azns témát/területet/készséget érint, ugyanakkr a személyes figyelem és a megértés biztsítása ebben az esetben is elengedhetetlen. A csprts mentrálás módszerének hzzáadtt értéke, a résztvevők tudástranszferének fejlesztése és aktivizálása, amely kizárólag kisebb létszámú csprtkban valósítható meg. A csprts mentrálás eszközének alkalmazása csak abban az esetben megldtt, ha egyrészt már a mentrk tbrzási flyamatában ezen lehetőségre felkészülnek, másrészt a Mentr Supervisr felügyeli és jóváhagyja a csprtk kialakulását és működését. A prgram első 3 évében tervezett, összesen 500 mentrálási flyamatból 200 esetében a személyes mentrálási módt, míg 300 esetben a szakmai, csprts módt alkalmazzuk. Így a kétféle mentrálási módt figyelembe véve összesen körülbelül 150 mentr bevnásával valósíthatóak meg biztnsággal a mentrálási flyamatk megfelelő minőségben. Oldal 33 / 105

34 III.2 Mentrk tbrzása és kiválasztása A prjekt kckázatairól szóló IX. fejezetben kiemeltük, hgy a mentrk megfelelő bevnásának flyamata kmly kckázatkat tartalmaz, hiszen enélkül nem érhető el a legfntsabb vállalt indikátr, a mentrálási flyamatk lebnylíttt mennyisége. Annak érdekében, hgy ezen kckázat megelőzése és prblémák bekövetkezésének valószínűsége a minimális szintre csökkenthető legyen, nagyn fnts a tbrzási és kiválasztási flyamat pnts megtervezése és több körben történő lebnylítása. A flyamatt 4 szakaszra bntva mutatjuk be: Figyelemfelkeltő szakasz Tbrzási szakasz Kiválasztási szakasz Beillesztési szakasz III.2.1 Figyelemfelkeltő szakasz A figyelemfelkeltő szakaszt aznnal, a prjekt részletes arculati anyagai és PR-marketing kmmunikációs stratégiájának véglegesítésekr meg kell kezdeni. Ezen szakasz célja, hgy a szakmai megvalósító szervezetek kmmunikációjukban minden eszközzel, rszágs szinten terjesszék el a prgram elindulásának hírét. A figyelemfelkeltő kmmunikációban röviden bemutathatják a prgram fő célkitűzéseit, a szakmai megvalósító szervezeteket és azk elérhetőségeit, illetve a jelentkezés megnyitásának várható időpntját. Ezen időszakban kerülhet megrendezésre a prjekt sajtónyilváns nyitórendezvénye, amely a prjekt fő vállalásainak és tevékenységének általáns ismertetésén és a résztvevő knzrciumi tagk bemutatásán felül a vállalkzói mentrálás elméletével, szabályaival és nemzetközi jógyakrlatainak bemutatásával alapzza meg a knkrét tbrzási tevékenységet. A figyelemfelkeltő szakasz végére - amely a Megvalósíthatósági Tanulmányban rögzítendő ütemezéstől függően körülbelül 2-3 hónap a prjekt megkezdésétől - el kell érni, hgy a Vállalkzói Mentrprgram neve és célkitűzése a megcélztt vállalkzói szegmensekbe tartzó vállalkzásk széles köréhez eljussn. III.2.2 Tbrzási szakasz III A tbrzás eszköztára A szakmai megvalósító szervezetek feladata, hgy az egyes célcsprtkba tartzó mentráltak mentrálásáhz szükséges mentrkat megfelelő létszámban elérjék, amelyhez a X. fejezetben bemutattt PR és Marketing eszköztár hatékny és intenzív alkalmazása szükséges. Ennek alapfeltétele, hgy a szakmai megvalósító szervezetek rendelkezzenek az adtt vállalkzói célcsprtról, illetve az ezen célcsprt mentrálására leginkább megfelelő vállalkzók és szakemberek körének eléréséhez elegendő infrmációval, hgy a tbrzás srán a számukra legmegfelelőbb módszereket és elérési csatrnákat alkalmazzák. A tbrzás megvalósítása érdekében a szakmai megvalósító szervezetek az alábbi célztt eszközöket használhatják a mentrk közvetlen eléréséhez: Adatbanki keresés: A szakmai megvalósító szervezetek a saját adatbázisukból felkutatják Oldal 34 / 105

35 (saját adatvédelmi szabályzatuk betartásával) a kiírás kritériumainak megfelelő jelölteket és őket célzttan keresik meg. Hirdetés: A szakmai megvalósító szervezetek nline tbrzási felületeken hirdetéseket jelentettnek meg, részben a saját és partnereik eszköztárán keresztül (webldal, hírlevél, stb.), részben a közösségi média eszközeivel (Facebk, Ggle, Twitter, LinkedIn, stb.). Saját tbrzó rendezvények, régiós "radshw": A szakmai megvalósító szervezetek több régióban, a helyi vállalkzói kör számára tbrzó rendezvényeket szerveznek, annak érdekében, hgy az érdeklődő vállalkzók számára kellő infrmációt adjanak át a prgramról és a prgramba kerülés feltételeiről. Megjelenés vállalkzásfejlesztési rendezvényeken: A szakmai megvalósító szervezetek saját, vagy partnereik vállalkzásfejlesztési rendezvényein (szakmai knferenciák, vásárk, üzletember találkzók, stb.) egy prgramtájékztató előadás megtartásával is végezhetik a tbrzást. III Ügyfélszlgálat biztsítása a jelentkezők számára A tbrzási flyamat alatt nagy jelentősége van a flyamats és aznnal reagáló ügyfélszlgálati háttérnek, hiszen a különböző kmmunikációs frmákban más mélységű és tartalmú üzenet juttatható el a mentri szerepre jelentkező érdeklődő felé, akikben ennek hatására egy sr kérdés és biznytalanság jelentkezhet. Ennek kezelésére egyrészt egy telefns ügyfélszlgálatt kell a szakmai megvalósító szervezeteknek biztsítaniuk, amely munkaidőben, megfelelően felkészített munkatársakkal áll az érdeklődők rendelkezésére. Az ügyfélszlgálati munkatársak számára a szakmai megvalósító szervezeteknek lyan képzést és segédanyagkat kell biztsítaniuk, amelyek segítségével rszágs szinten mindenhl egyazn kérdésre ugyanazt a választ adják, és ugyanlyan módn kmmunikálnak, amelyet a Mentrprgram PR-kmmunikációs stratégiájában is rögzíteni kell az ügyfélkapcslati kmmunikációt bemutató fejezetben. A kérdések túlnymó többsége en fg beérkezni a Vállalkzói Mentrprgram közpnti címére, illetve a krdinátr és szakmai megvalósító szervezetek különböző címeire, amelyek egységes és hatékny kezelésére egy nline ügyfélszlgálati felületet kell mindazn ügyfélszlgálati munkatársak és a mentrálási flyamattal kapcslats infrmációkkal rendelkező szakemberek számára biztsítani, akik a kérdésekre megalapztt és gyrs választ tudnak adni. A javaslt nline felületekre (a belső tudásmegsztást szlgáló tudásbázisra és az ügyfélszlgálatt tevékenységet támgató wrkflw alkalmazásra) vnatkzó javaslatt a VII. fejezet tartalmazza. III A mentr jelöltek regisztrálása A jelentkező mentrknak a Vállalkzói Mentrprgram nline jelentkezési felületén kell regisztrálniuk, ahl egy nline adatlapn meg kell adniuk a vállalkzásuk alapadatait és személyes adataikat, illetve fel kell tölteniük csatlmányként a jelentkezéshez szükséges dkumentumkat. A mentrk jelentkezéshez az alábbi adatk bekérését javasljuk: a jelentkező mentr személy személyes adatai (név, anyja neve, lakhelye) és a vállalkzásá(ai)ban betöltött szerepének meghatárzása a jelentkező mentr végzettségére, képzettségére, munkatapasztalatára vnatkzó adatk a jelentkező mentr vállalkzói tapasztalatára, jelenleg működő és krábbi vállalkzásainak Oldal 35 / 105

36 adatai a jelentkező elérhetőségi adatai ( , telefn, webldal) a jelentkező prfilképe (a bemutatkzáshz használható fénykép) a jelentkező személyes mtivációs levele - miért szeretne mentrként részt venni a Vállalkzói Mentrprgramban Az nline jelentkezési felületnek alkalmasnak kell lenni arra, hgy minden jelentkezőt autmatikusan kiértesítsen mind a jelentkezése befgadásáról, mind a kiválasztás eredményéről. Szintén alkalmasnak kell lenni a felületnek a túljelentkezés kezelésére, amelynek srán egy tartaléklistára rögzíti regisztráltak. A beérkezett jelentkezők adataiból képzett statisztikákat napi szinten, autmatikusan meg kell kapniuk a tbrzásban és kiválasztásban részt vevő szakembereknek, annak érdekében, hgy aznnal dönthessenek egy új tbrzási akció megszervezéséről, vagy éppen a flyamat leállításáról. III A tbrzás lezárása Minden szakmai megvalósító szervezetnek rendszeresen értékelnie kell a tbrzási eredményeket és döntést kell hznia arról, hgy szükséges-e egy tvábbi tbrzási kör megszervezése, vagy elegendő a bevnt mentrk létszáma. Ezen döntés több tényezőtől függő összetett döntés, hiszen a kiválasztási flyamat lezárulta előtt nem lehet pntsan tudni, hgy a jelentkezők hány százaléka lép vissza később, és azt sem, hgy a krábban elindíttt tbrzási akciók hatásaként még mennyi jelentkező fut be. Amennyiben a mentrk tbrzásának lezárásáról születik döntés bármelyik vállalkzói szegmens esetében, úgy ezt a lezárás előtt legalább 5 nappal előre, egyértelműen és a prjekt fő kmmunikációs csatrnáinak együttes használatával kell közzétenni. III.2.3 A mentrk kiválasztása III A kiválasztás szempntrendszere A mentrk általáns kiválasztási szempntjai az alábbiak: Személyes tulajdnságk, kmpetenciák: hiteles kmmunikáció képessége nyitttság, és elfgadás képessége befgadó, dinamikus személyiség magas szintű, knstruktív prblémamegldó készség szervező- és elemzőkészség együttműködési készség pzitív beflyáslás képessége empátiás készség A mentr mtivációját, szemléletét jellemző szempntk: Oldal 36 / 105

37 elkötelezettség a prgram iránt elvárás a magas színvnalú és etikus szakmai munkavégzés iránt, A mentr szakmai hátterére vnatkzó szempntk: minimum 5 éves vállalkzói tapasztalat a mikr- és kisvállalkzásk működtetésében szerzett jártasság, tapasztalat rendelkezzen kapcslati tőkével Az egyes szakmai megvalósító szervezetek ezen főszempntk alábntásával és súlyzásával részletes és számszerűsíthető kiválasztási szempntrendszert készíthetnek az általuk kezelt vállalkzói szegmens ismeretére alapzva, amennyiben a kiválasztási flyamathz ezt szükségesnek tartják. III A mentrktól beérkező jelentkezési dkumentáció átvizsgálása A mentrk kiválasztása srán az alábbi szempntkat egyidejűleg kell figyelembe venni: 1. A Vállalkzói Mentrprgramban meghatárztt általáns kiválasztási szempntk. 2. Az egyes szakmai megvalósító szervezetek által az adtt célcsprtra meghatárztt knkrét, egyedi kiválasztási szempntk. 3. A prgram kiírásában szereplő, az adtt célcsprtra vnatkzó általáns feltételeinek való megfelelés. A beérkező jelentkezési adatlapkat a fenti kmplex szempntrendszer szerint kell átvizsgálnia a szakmai megvalósító szervezetek kiválasztást végző szakembereinek, és el kell végezniük a jelentkezések előzetes értékelését. Ennek srán javaslt egy 1-től 6-ig skála alkalmazása (ahl az "1" a "kérdéses" még az "6" a "kiváló" előminősítés), amely a kiválasztás tvábbi fázisaira, és a tbrzási flyamat lezárási, vagy újraindítási döntésének meghzataláhz is kmly segítséget jelent. Javaslt, hgy az egyes szakmai megvalósító szervezeteknél az előminősítést legalább 2, vagy akár több szakértő egymástól függetlenül, külön-külön végezze el, és az adtt előminősítési értékeket átlaglják. A mentrk esetében a tbrzás és a kiválasztás esetében nem szükséges lyan pntssággal eljárni a létszám és a belső arányk tekintetében, mint a mentráltak esetében, hiszen a mentráltak választásai alapján kerülnek be a mentrk mentrálási flyamatba, vagyis ha a mentrálti tényleges igényekhez képest esetleg több mentr került kiválasztásra, az nem jelent akkra prblémát (a költségvetés egy biznys rugalmasságán belül), mint ha kevesebb. Ennek ellenére a megfelelő számú mentr bevnása a Vállalkzói Mentrprgram egyik legnagybb súlyú kckázata, amelynek kezelése érdekében mind a tbrzási, mind a kiválasztási flyamatt a lehető legnagybb gndssággal kell előkészíteni és megszervezni. III Személyes interjú A jelentkezések előminősítése után mindenképpen szükséges egy személyes interjú lebnylítása, ahl a szakmai megvalósító szervezet szakértőiből, illetve a Mentr Supervisrból álló bizttság Oldal 37 / 105

38 által feltérképezésére kerülhet a mentrnak, a vállalkzói mentrálás módszeréhez illeszkedő egyéni adttságai és kmpetenciái. III A döntés meghzatala A személyes interjúkat követően véglegesíthető a kiválasztási döntés az egyes jelentkezők esetében. Az elutasításra kerülő jelentkezők esetében mindenképpen fnts egy rövid, tényszerű indklás megfgalmazása, visszacsatlása a jelentkezők felé, amely skat segíthet a jövőben fejlesztési irányaik meghatárzásában és a prgram következő fázisában történő sikeres jelentkezésében. III A kiválaszttt mentrk kiértesítése A kiválasztás eredményéről a szakmai megvalósító szervezeteknek kell kiértesíteni a bekerült és az elutasíttt jelentkezőket. Azknak a jelentkezőknek, akik az aktuális prgramba nem kerültek be, fnts felajánlani a Vállalkzói Mentrprgram régiós rendezvényein, záróknferenciáján történő részvétel lehetőségét egy személyes meghívó elküldésével. Ezzel javítható az Mentrprgram elfgadttsága, és sikeresen lehet előkészíteni a prgram kiterjesztését. III.2.4 A kiválaszttt mentrk beillesztése a Vállalkzói Mentrprgramba III A szükséges dkumentumk átadása, ismertetése és aláírása A sikeres felvételt követően mindenképpen szükséges egy személyes találkzó megszervezése a mentr és a szakmai megvalósító szervezet szakemberei között, ahl átadásra, ismertetésre és aláírásra kerülnek az alábbi dkumentumk: Hármldalú Önkéntes Mentr Szerződés a krdinátr, a Mentrszervezet, mint Önkéntes munkavégzési hely és a mentr között, amely tartalmazza az együttműködés módját és a feltételrendszerét, valamint a prgramra vnatkzó általáns szabálykat. A Vállalkzói Mentrprgram Etikai Kódexe. A Vállalkzói Mentrprgram titktartási és adatvédelmi nyilatkzata. Tájékztatás a mentri tevékenységet megelőző, kötelező 2 naps képzésről. Tájékztató a mentrálási flyamat dkumentálási kötelezettségeiről és a használandó nline tudásbázis felületről. Tájékztató a mentr-mentrált párk kialakítását támgató rendezvényről. Tájékztató a mentrk számára elérhető és költségként elszámlható képzési és önfejlesztési lehetőségekről. Tájékztató a szakmai megvalósító szervezettel történő kapcslattartás és segítségkérés lehetőségeiről. III Személyes bemutatkzó ldalak kialakítása mentrnként A Vállalkzói Mentrprgramn belül, a résztvevők és közreműködők által látható nline tudásbázisban minden egyes mentrnak létre kell hzni egy alldalt (a kaptt Felhasználói útmutató alapján), ahvá feltölthetik mindazn adatkat, infrmációkat és fényképeket, amelyeket fntsnak tartanak bemutatkzásukhz a többi mentrk és a mentráltak felé. A Vállalkzói Mentrprgram Oldal 38 / 105

39 publikus webldalán belül szintén létre kell hzni egy bemutatkzó alldalt az egyes mentrknak, az általunk a tudásbázisba feltöltött anyagkra építve, egységes szerkezetben. III Személyes találkzó a többi mentrral, és mentráltakkal A beillesztési flyamat a mentrk és mentráltak első személyes találkzásával zárul. Erre a következő Mentr Klub keretében kerül sr, a flyamatsan kiválasztásra kerülő új mentrk számára is. A tbrzási és kiválasztási flyamat alatt javaslt, hgy a szakmai megvalósító szervezetek több alkalmmal, minimum havnta, biztsítsák ezt a lehetőséget az új mentrk számára, hiszen így nyílik lehetőségük arra, hgy a mentrkkal és többi mentrálttal személyesen, kötetlen frmában találkzhassanak. A rendszeres Mentr Klubk nemcsak az újnnan, a flyamatba belépett mentrk és mentráltak számára nyújt beilleszkedési és netwrking lehetőségeket, hanem ezek a rendezvények jelentik a legfntsabb helyszínét és szakmai alapját a mentr-mentrált párk kialakulásának is. Ez azért alapvető fntsságú, mert az egymásról lvastt bemutatkzó anyagk mellett, kizárólag a személyes találkzáskr szerezhetők a bizalm kiépítéséhez szükséges benymásk, tapasztalatk. III.3 A mentrk felkészítése III.3.1 A mentrk felkészítésének célja és szerepe A mentrk felkészítése kulcsfntsságú, hiszen tisztában kell lenniük azzal, hgy milyen jellemző helyzetekkel, kérdésekkel fgnak találkzni mentri munkájuk srán. Annak a felelősségét is fel kell ismerniük, hgy mentri szerepükkel különböző hatáskat idéznek majd elő a mentrált személyes, mindennapi életvitelében és vállalkzása menedzselésében. A mentrk felkészítésének másik kiemelt célja a mentri eszköztár megismerése, vagyis hgy milyen feladatkat, milyen célból, hgyan adhatnak a mentráltaknak, és ezeket hgyan ellenőrizzék, értékeljék. Ezek a flyamatk és tevékenységek egyaránt hzzájárulnak a mentr tanulásáhz és fejlődéséhez, megerősödik a mentri szerepük és a szerepből fakadó feladatk ellátásának hatéknysága is. A felkészítésnek szükséges kiterjednie arra is, hgy hgyan fgadja, illetve fgadtassa el a mentr azt, ha a kezdeti célmeghatárzás és fejlesztési terv a mentrálási flyamat közben módsításra, krrigálásra szrul. Mindezeken túl a legfntsabb, hgy a mentrk megértsék és elfgadják, hgy nem a saját vállalkzói hasnmásukat kell létrehzniuk, hanem egy másik vállalkzót támgatnak abban, hgy képes és alkalmas legyen a saját vállalkzásának magabizts és önálló vezetésére. A hibásan, vagy hiánysan felkészített mentr nagy kckázatt jelent mind a mentráltra, mind a Mentrprgram működésére, mind a teljes prgram megítélésére és támgatttságára. Az egységes felkészítés célja, hgy ezeket a magas kckázattal bíró tényezőket kiküszöbölje, illetve minimálisra csökkentse. III.3.2 A mentrk tájékztatása és támgatása A szakmai megvalósító szervezetek feladata, hgy kiválasztást követően a mentrk számára Oldal 39 / 105

40 flyamatsan lyan tájékztatást és támgatást nyújtsanak, hgy a mentrk a mentrálási flyamat minden elemét teljeskörűen átlássák és az egyes lépések, feladatk szerepét, jelentőségét megértsék és elfgadják. A tájékztatás elsődlegesen nline módn, íráss anyagk segítségével történik. Ehhez a mentrk számára zárt (csak a mentrk által elérhető) nline tájékztató felületet kell biztsítani a Mentring Tudásbázisban, amelyben bemutatásra kerülnek a Vállalkzói Mentrprgram alapelvei, adminisztrációs, jgi, pénzügyi feltételei. A Tudásbázisban lehetőséget kell adni a mentrk számára, hgy kérdezhessenek az adtt témaköröknél, amelyre a szakmai megvalósító szervezetek szakembereinek kell válaszlni. A mentrk által elérhető nline Mentring Tudásbázis bemutatását a VII. fejezet tartalmazza. A tájékztatás másdik, közvetlen frmája az egyes szakmai megvalósító szervezetek által működtetendő nline és telefns ügyfélszlgálat, ahl a mentrjelöltek, illetve mentrk által beérkezett kérdésekre, prblémákra aznnal választ tudnak adni. Ezen ügyfélszlgálati tevékenységet a mentrk nagy száma, a több szakmai megvalósító szervezet által kínált szlgáltatásk egységességének igénye és az aznnali reagálási igény miatt a VII. fejezetben bemutattt ügyfélszlgálati wrkflw alkalmazással kell támgatni. III.3.3 A mentrk kötelező rientációs alapképzése A mentrálási flyamat megkezdése előtt alapvető fntsságú, hgy a mentrk egy kötelező, rientációs alapképzés keretében sajátítsák el a mentrálás alapjait, módszereit és eszközrendszerét. A mentri alapképzés célja lyan szakemberek felkészítése, akik képesek lesznek arra, hgy a vállalkzási mentrálás prgramban résztvevő mentrált vállalkzóknak valódi segítő támgatást nyújtsanak, és képesek legyenek kezelni a mentrálási flyamatban megjelenő skrétű kckázatkat. A felkészítés srán el kell érni, hgy fejlődjön a mentrk megfigyelési, meghallgatási és visszajelzési képessége, amellyel biztsítják a mentráltaknak a fejlődésüket, előrelépési lehetőségüket, valamint a mentrált céljaira fókuszálva a megldáskat velük megfgalmaztatni, és figyelmüket az eszközökre és módszerekre irányítani. A képzési prgram srán a mentrk megismerik és elsajátítják azkat a szakmai ismereteket, amelyek a segítő fglalkzás végzéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Megismerkednek a vállalkzói mentrálási tevékenység működési elveivel, alkalmaztt módszereivel, technikáival és eszközrendszerével. A mentrkat felkészítő rientációs prgram a vállalkzói mentrálási flyamat alapvetéseinek megismerését és az ahhz tartzó mentri készségek fejlesztését célzza. Az rientációs képzés tematikus vázlata: Tartalmi elemek Alkalmaztt módszertan Idő Oldal 40 / 105

41 1.nap: Mit jelent Mentrnak lenni? A mdulk célja a prgrammal és az egymással kapcslats bizalmi légkör kialakítása mellett a mentri szereppel és feladatkkal kapcslats közös értelmezési tartmány létrehzása. Köszöntés, a célk és elvárásk tisztázása A mentr, mint fgalm tisztázása A mentrság spektrumfgalmának bemutatása A mentrált megismerése a cél-állapt függvényében Kinek fnts? tudatsítása, és a célk körültekintő kiválasztása A célkitűzések: fejlesztési terv Hgyan csináljam? Mindennapi buktatók Egyéni és kiscsprts feladatmegldásk Szituációs feladatk Csprts gyakrlat Az ismeretek mélyítése felismerési és beaznsítási feladatk segítségével Délelőtti prgramrész Ebédszünet Délutáni prgramrész A mentrjelölt hallgatók házi feladata, hgy kidlgzzák, milyen szempntk alapján fgnak hzzá a mentráltjukkal a közös munkájuk célkitűzéseinek megfgalmazásáhz. A házi feladat feldlgzása a másdik nap elején történik meg. 2. nap: Kmmunikáció - Önismeret A mdulk célja a mentr legfntsabb munkaeszközének, saját magának a jbb megismerése a kmmunikáció alapvetésein keresztül. Azknak az erőfrrásknak a feltárása, amely segíti az önmaga és így másk jbb megértését, elfgadását is. Házi feladat feldlgzása Ismétlés, a házi feladat feldlgzásával Egyéni és kiscsprts feladatmegldásk Délelőtti prgramrész Ebédszünet Oldal 41 / 105

42 Az értékek és a gndlkdásmód különbözőségeinek hatása a közös munkára A megfigyelés és a visszacsatlás szerepe a fejlesztésben Személyes erőfrrásk feltérképezése és beaznsítása, lehetséges fejlesztésük. Személyes kmmunikációs stílus feltérképezése A prgram zárása, hallgatói értékelő visszacsatlásk Egyéni és kiscsprts feladatmegldásk Kérdőív kitöltés és feldlgzás, értelmezés Nagycsprts megbeszélés Délutáni prgramrész Az Orientációs prgramra vnatkzó technikai szempntk: A képzésben résztvevők létszáma egy csprtra vetítve, minimum 10 fő, maximum 14 fő lehet. A képzést szakképzett és nagy gyakrlattal rendelkező trénernek kell vezetni. A képzés időtartama 16 óra (2 nap). III.3.4 A mentrk flyamats képzési, knzultációs támgatása A kötelező rientációs képzésen felül a teljes mentrálási flyamat srán tvábbi képzéseken és knzultációkn vehetnek részt a mentrk, a prgram által finanszírztt frmában. Minden egyes mentr számára összesen 60 órányi támgatás áll rendelkezésére az rientációs képzéssel együtt. A fennmaradó keretet a prgram flyamán a Mentr Supervisr által tarttt, illetve szervezett személyes és csprts knzultációkra, illetve képzésekre frdíthatják a mentrk. A személyes időkeret meghatárzásának ka egyrészt a Mentrprgram erőfrrásainak kalkulálhatósága, másrészt jelentkező igények krlátk közé szrítása. Az egyes knzultációkn a Mentr Supervisr irányításával a mentrk személyes esettanulmánykat dlgznak fel, amelyekből nyert tapasztalatk. III.3.5 A mentrk számára elérhető, választható képzések Mentrk számára a mentrálási alkalmak után fizetett költségtérítésből - a felmerült knkrét utazási és egyéb közvetlen költségek elszámlása mellett - biztsíttt a lehetőség a mentri kmpetenciáik fejlesztésére. Ezen belül speciális szakmai képzéseket és rendezvényeket, illetve más önfejlesztő szlgáltatásk (wrkshp, nline képzés, személyes knzultáció, caching) finanszírzására is lehetőséget ad a költségtérítés. Az önfejlesztési lehetőségek a szakmai megvalósító szervezetek saját szervezésében, vagy ajánlásával, külső szlgáltató által kerülhetnek megvalósításra. Oldal 42 / 105

43 A mentr vállalkzási területéhez közvetlenül kapcslódó szakmai képzésekre és fejlesztésekre a Vállalkzói Mentrprgram nem nyújt lehetőséget, csak lyan elemek kerülhetnek a listába, amely a mentrálással összefüggő fejlesztések. Az önfejlesztés egyes elemeinek finanszírzásának és elszámlásának módját a prgram pénzügyi flyamatait bemutató VIII. fejezet tartalmazza. A mentrk flyamats fejlesztése az alábbi kmpetenciaterületeken indklt: Szerepkmpetencia A mentri szerepkör személyes erőfrráskn alapuló, tudats használatának fejlesztése (önismeret fejlesztése, a személyes kmmunikációs stílus és a feladatkkal kapcslats magatartási frmák fejlesztése, asszertív kmmunikációs készségek fejlesztése). Menedzsment- és vezetési kmpetencia Az alapvető irányítási és támgatási (vezetői) feladatk összehanglt alkalmazása, amely a mentrálási flyamat vezetéséhez és kntrllálásáhz szükséges (általáns vezetési ismeretek, döntéshzatali készségek fejlesztése, aktív és passzív prblémamegldási készségek fejlesztése, teljesítmény menedzsment, prjekt menedzsment, tárgyalástechnika, küldetés és stratégia alktás készségfejlesztése). Etikai és humán kmpetencia A mentr lyan készségei, amelyek képessé és alkalmassá teszik őt - a személyes értékei megtartása mellett - az eltérő gndlkdásmód és elfgadására, és a knstruktív szempntváltásra (a megértést és megértetést segítő kmmunikáció fejlesztése, knfliktus menedzsment, aktív és passzív prblémamegldási készségek fejlesztése). Önreflexiós és fejlődési kmpetencia A mentr önértékelési, valamint a mentráltjának meghatárztt szempntk szerinti értékelési gyakrlata, amely a fejlesztési területek és irányk meghatárzását célzza (önismeret fejlesztése, ellenőrzési és értékelés menedzsmentje). Flyamatszervezési kmpetencia A célkitűzés és a lehetséges flyamat közbeni cél/feladat krrekciók rendszer-, és prjektszemléletű megközelítése (célkitűzési és tervezési készségek fejlesztése, döntéshzatali készségek fejlesztése, prjektmenedzsment). Szciális és interakciós kmpetenciák A mentr és a mentrált közötti különböző értékrendszerek, gndlkdásmódk és erőfeszítések összehanglása, a személyes mtivációk fenntartásával (kérdezési és meghallgatási készségek fejlesztése, elemző képesség fejlesztése, asszertív kmmunikációs készségek fejlesztése, prezentációs készségek fejlesztése, mtiváció menedzsment). A beszállítói célcsprt mentrai esetében a beszállítói kmpetenciák A beszállítói szerződések teljesítéshez szükséges rendkívül magas szintű, speciális tervezési-, szervezési- és dkumentációs kmpetenciák célztt fejlesztése. Oldal 43 / 105

44 A külpiaci célcsprt esetében a nemzetköziesedéshez szükséges kmpetenciák A nemzetközi üzleti kultúra ismerete, amely magában fglalja a piaci megjelenés, viselkedési és magatartási szkáskat, valamint a kapcslatfelvétel és kapcslattartás lehetőségeit (idegennyelvi használati készségek, etikett és prtkll ismeretek, interkulturális ismeretek és alkalmazásuk készsége, interkulturális kapcslatépítési gyakrlat fejlesztése). A vállalkzónői célcsprt esetében a női szerepkmpetencia és a munka-magánélet összehanglásáhz szükséges kmpetenciák A mentri szerep adta lehetőségeken és határkn belül, a mentrált vállalkzói és a magánéleti szerepei közötti belső knfliktusk felldására, illetve a működtetésükhöz szükséges egyensúlyi helyzet kialakítására nyújt lyan támgatást, ahl kizárólag a mentrált maga hz döntéseket, és maga hajtja végre azkat (értő figyelem készségének fejlesztése, asszertív magatartás és kmmunikáció készségének fejlesztése, passzív prblémamegldási készség fejlesztése). Az aktuálisan elérhető és elszámlható önfejlesztési szlgáltatásk listáját az egyes szakmai megvalósító szervezeteknek kell flyamatsan vezetni és a mentrk számára a Tudásbázisn keresztül elérhetővé tenni. A prjekt Megvalósíthatósági Tanulmányának ki kell térnie annak szabályzására, hgy a mentrk milyen eljárásrend keretében vehetik igénybe az önfejlesztő szlgáltatáskat, és hgy az új fejlesztési lehetőségeket milyen módn és milyen követelményrendszer alapján vehetik fel az egyes szakmai megvalósító szervezetek a mentrknak szóló kínálati listára. Oldal 44 / 105

45 IV. Szakmai javaslat a mentráltak tbrzására, kiválasztására, a flyamatba történő beillesztésére és a flyamats nymnkövetésére IV.1 A mentráltaktól elvárt feltételek IV.1.1 A mentráltaktól elvárt általáns feltételek A vállalkzói mentrált egy lyan, bejegyzett vállalkzással rendelkező személy, aki a vállalkzás működtetése, fejlesztése érdekében a prgram keretében egy mentr segítségét veszi igénybe, és a tanultakat képes és kész átültetni saját vállalkzói gyakrlatába. A mentrált vállalkzó a mentrálási flyamat srán segítséget kap abban, hgy lássa a saját erősségeit, gyengeségeit, átlássa a szervezeti flyamatkat, és a mentr akinek szakértelme és tapasztalatai megfelelő biztsítékt jelentenek - ösztönzésére kihzza magából és vállalkzásából a legtöbbet, hgy a céljait a lehető legrövidebb út megtételével érje el. A mentráltak megfelelő kiválasztása a sikeres kimenetű vállalkzói mentrálási flyamat másik sikertényezője és indikátra a megfelelő mentrk kiválasztása után. Az egységes szempntrendszer alapján zajló, jól szervezett tbrzás és kiválasztás segítségével lehet azn mentrált jelentkezőket megtalálni, akik: aznsulni tudnak a mentrálti szereppel, keresik, és élnek a lehetőségekkel a saját maguk és vállalkzásuk flyamats fejlesztésére, és nyitttak és befgadóak egy mentr által nyújttt támgató segítségre. Ezek a paraméterek csak együttesen biztsíthatják azt, hgy a mentrálási flyamatban lyan mentráltak vegyenek részt, akiknek a hzzáállása, önfejlesztési igénye megfelelő egy ahhz, hgy valódi segítői kapcslat alakulhassn ki a mentr és mentrált között. IV.1.2 A mentráltaktól elvárt szakmai feltételek Az általáns elveken felül az alábbi alapelveket kell a mentráltaknak elfgadniuk, és önmagukra nézve kötelezőnek tartani: A mentrált köteles szakmai tudását és kmpetenciáit flyamatsan áplni és tvábbfejleszteni az élethsszig tartó tanulás szellemében. A mentráltnak tudatában kell lenni a vállalkzásk általáns etikai jellemzőivel, és határzttan ki kell állnia amellett, hgy a vállalkzásk társadalmra gyakrlt hatása pzitív. A mentráltat, mint vállalkzót a kezdeményezőkészség, a praktív hzzáállás, a függetlenség és az innvációs törekvés kell, hgy jellemezze a személyes és társadalmi életében, valamint a munkájában egyaránt. Oldal 45 / 105

46 IV.1.3 A mentráltaktól elvárt etikus viselkedés A mentrk mellett a mentráltak esetében is fnts, hgy egységes és szilárd etikai alapelveket képviseljenek, és aszerint vegyenek részt a Vállalkzói Mentrprgram működésében és prpagálásában. Az etikai alapelvek meghatárzásának célja, hgy kötött magatartási és viselkedési szabályk mentén biztsítsa a tisztességes együttműködést a mentr és mentrált között a mentrálási flyamat srán. Az Etikai Kódex és az alapelvek megfelelnek a mentrk kiválasztását bemutató IV. fejezetben leírtaknak. IV.1.4 A mentráltaktól elvárt tulajdnságk és kmpetenciák A mentráltaktól elvárt tulajdnságk és fő kmpetenciák részben megfelelnek a mentrktól elvártaknak, hiszen egy nyílt és őszinte együttműködés csak akkr alakulhat ki egy kapcslatban, ha mindkét fél egyfrmán rendelkezik az alábbiakkal: együttműködési készség, hiteles kmmunikáció képessége, nyitttság, és elfgadás képessége, befgadó, dinamikus személyiség, Ezeken felül visznt kiemelt fntsságú a mentráltaknál a tanulásra való nyitttság és képesség, hiszen ez képezi a mentrálás alapját. IV.1.5 A mentráltak feladatai, jgai és kötelességei IV A mentrált feladatai Átfgó feladatk Aktív részvétel a tervezésben és kmmunikációban, amelynek srán kialakul a mentráltmentr munkakapcslat érték-, cél- és nrmarendszere. Szervezés, aminek a segítségével kialakul a közösen elfgadtt célknak megfelelő gyakrlati tevékenységsr. Aktív és pnts részvétel a mentrálási alkalmakn A találkzásk közötti időszakkban aktív tanulási és önképzési tevékenység. Partner az ellenőrzésben, amely a feladatk, az önálló munka, a tevékenységek, az eredmények, a személyközi kapcslatk, stb. ellenőrzését jelenti. Értékelés, amelynek srán kialakul egy helyzetkép és a szükséges krrekciók kijelölése és megvalósítása. Knkrét feladatk A mentrálti együttműködési megállapdás aláírása és a benne fglalt feladatk és kötelezettségek betartása. Oldal 46 / 105

47 A hatékny mentr-mentrált pár kialakítási flyamat érdekében elkészíti a személyes bemutatkzó anyagát, amely kiterjed személyes hátterének és a vállalkzásának bemutatására is. Rendszeres kapcslat kezdeményezése és kapcslattartás a mentrral. A kapcslattartás eszközei a személyes találkzó, a virtuális (Skype) megbeszélés, valamint a mentrálási szakasztól függően a telefnbeszélgetés. Az önmagában nem minősül kapcslattartásnak, ugyanakkr kiegészítő eszköze lehet az infrmációk megsztásának. A kapcslattartás gyakrisága minimum egy alkalm havnta. Ezen belül figyelembe véve a mentring flyamat időtartamát - a mentrálási alkalmak egyharmada személyes találkzó frmájában kell, hgy megvalósuljn. Rendszeres kapcslattartás a szakmai megvalósító szervezet szakértőivel, ezen belül is elsődlegesen a Mentr Supervisrral. Ennek elsődleges frmája és eszköze az nline felület, tvábbá a meghirdetett prgramkn történő részvétel (pl.: rendezvények, műhelymunkák, stb.), illetve a Mentr Supervisr által szervezett szupervíziós alkalmak. Rendszeres, aktív részvétel a Mentr Klub rendezvényeken. A mentrral együttműködve az Egyéni Fejlesztési Tervének elkészítése és flyamats aktualizálása a mentrálási flyamat srán. A mentrálási találkzókról a mentr által készített Mentrálási naplók áttekintése, kiegészítése, szükség esetén kérdés feltétele a mentrnak. A Mentrálási napló tartalmazza a mentrálási alkalm időpntját, módját, az áttekintett témákat, az elért eredményeket, valamint a mentr javaslatait, észrevételeit. Speciális tanácsadás és képzés igénylése a mentrral egyetértésben. Az igényt az nline felületen rendelkezésre álló igénybejelentési űrlapn keresztül kell megtenni, és ugyanitt történik az igényelt tanácsadásk és képzések jóváhagyása, szerevezése, nymnkövetése és lezárása is. A mentrálási flyamat lezárásakr a szükséges önértékelések és értékelések elvégzése az előírt kérdőívek, illetve személyes mentrálti megbeszélések alkalmával. A mentrálási tevékenység és a kaptt tanácsadásk és képzések után befizetendő önerő teljesítése a krdinátr szervezet felé. A mentrálási flyamat srán szerzett pzitív és negatív élmények, sikerbeszámlók és kudarc történetek rögzítése a Vállalkzói Mentrprgram tudásbázisában. IV A mentrált alapvető jgai és kötelességei A mentráltnak jga van mentrt választani. A mentráltnak jga van speciális szakértő, tanácsadó bevnásának kezdeményezéséhez, amennyiben az adtt területen a mentr nem rendelkezik megfelelő ismerettel, kmpetenciákkal, gyakrlattal. A mentráltnak jga van a mentrálási flyamat lezárásának indklás melletti kezdeményezéséhez, amennyiben az élethelyzetében bekövetkezett váltzás, vagy a kapcslatban fellépő személyes prbléma ezt indklja. Oldal 47 / 105

48 IV.1.6 A knzrcium felelőssége a megfelelő számú és összetételű mentrált bevnásában A szakmai megvalósító szervezetek feladata és felelőssége, hgy a prgramban vállalt számú mentrálási flyamatt megvalósítsák, és az ehhez szükséges számú és összetételű mentrált vállalkzást sikeresen bevnják a prgramba. Ezen felelősséget elsődlegesen a Prjekt Irányító Bizttság (PIB) viseli, hiszen egy ilyen skszereplős, megszttt felelősségi és hatáskörrel rendelkező, egymásra skrétűen ható knzrcium esetében nem lehet egyértelműen lesztani az egyes átfgó flyamatk feletti felelősséget, hanem együttesen - a PIB megfelelő működése révén kell megfelelni a követelményeknek. A PIB részletes bemutatását a IX. fejezet tartalmazza. A krdináló szervezet által irányíttt, de a szakmai megvalósító szervezetek szakmai javaslataiból és összeállíttt X. fejezetben bemutattt közös PR és marketingstratégia, illetve az erre épülő flyamats, aktív kmmunikációnak kell biztsítani azt, hgy a megfelelő számú vállalkzót elérjék és meggyőzzék őket a csatlakzás előnyeiről. IV.2 Mentráltak tbrzása és kiválasztása A prjekt kckázatairól szóló IX. fejezetben kiemeltük, hgy a mentráltak megfelelő bevnásának flyamata kmly kckázatkat tartalmaz, hiszen enélkül nem érhető el a legfntsabb vállalt indikátr, a mentrálási flyamatk lebnylíttt mennyisége. Annak érdekében, hgy ezen kckázat megelőzése és prblémák bekövetkezésének valószínűsége a minimális szintre történő csökkenthető legyen, nagyn fnts a tbrzási és kiválasztási flyamat pnts megtervezése és több körben történő lebnylítása. A flyamatt 4 szakaszra bntva mutatjuk be: Figyelemfelkeltő szakasz Tbrzási szakasz Kiválasztási szakasz Beillesztési szakasz IV.2.1 Figyelemfelkeltő szakasz A figyelemfelkeltő szakaszt aznnal, a prjekt részletes arculati anyagainak és PR-marketing kmmunikációs stratégiájának véglegesítésekr meg kell kezdeni. Ezen szakasz célja, hgy a szakmai megvalósító szervezetek kmmunikációjukban minden eszközzel, rszágs szinten terjesszék el a prgram elindulásának hírét. A figyelemfelkeltő kmmunikációban röviden bemutathatják a prgram fő célkitűzéseit, a szakmai megvalósító szervezeteket és azk elérhetőségeit, illetve a jelentkezés megnyitásának várható időpntját. Ezen időszakban kerülhet megrendezésre a prjekt sajtónyilváns nyitórendezvénye, amely a prjekt fő vállalásainak és tevékenységének általáns ismertetésén és a résztvevő knzrciumi tagk bemutatásán felül a vállalkzói mentrálás elméletével, szabályaival és nemzetközi jógyakrlatainak bemutatásával alapzza meg a knkrét tbrzási tevékenységet. A figyelemfelkeltő szakasz végére - amely a Megvalósíthatósági Tanulmányban rögzítendő ütemezéstől függően körülbelül 2-3 hónap a prjekt megkezdésétől - el kell érni, hgy a Vállalkzói Mentrprgram neve és célkitűzése a Oldal 48 / 105

49 megcélztt vállalkzói szegmensekbe tartzó vállalkzásk széles köréhez eljussn. IV.2.2 Tbrzási szakasz IV A tbrzás eszköztára A szakmai megvalósító szervezetek feladata, hgy az adtt célcsprtt megfelelő létszámban elérjék, amelyhez a X. fejezetben bemutattt PR és Marketing eszköztár hatékny és intenzív alkalmazása szükséges. Ennek alapfeltétele, hgy a szakmai megvalósító szervezetek rendelkezzenek az adtt vállalkzói célcsprtról elegendő infrmációval ahhz, hgy a tbrzásuk srán a számukra legmegfelelőbb módszereket és elérési csatrnákat alkalmazzák. A tbrzás megvalósítása érdekében a szakmai megvalósító szervezetek az alábbi célztt eszközöket használhatják a célcsprtjuk közvetlen eléréséhez: Adatbanki keresés: A szakmai megvalósító szervezetek a saját adatbázisukból felkutatják (saját adatvédelmi szabályzatuk betartásával) a kiírás kritériumainak megfelelő jelölteket és őket célzttan keresik meg. Hirdetés: A szakmai megvalósító szervezetek nline tbrzási felületeken hirdetéseket jelentettnek meg, részben a saját és partnereik eszköztárán keresztül (webldal, hírlevél, stb.), részben a közösségi média eszközeivel (Facebk, Ggle, Twitter, LinkedIn, stb.). Saját tbrzó rendezvények, régiós "radshw": A szakmai megvalósító szervezetek több régióban, a helyi vállalkzói kör számára tbrzó rendezvényeket szerveznek, annak érdekében, hgy az érdeklődő vállalkzók számára kellő infrmációt adjanak át a prgramról és a prgramba kerülés feltételeiről. Megjelenés vállalkzásfejlesztési rendezvényeken: A szakmai megvalósító szervezetek saját, vagy partnereik vállalkzásfejlesztési rendezvényein (szakmai knferenciák, vásárk, üzletember találkzók, stb.) egy prgramtájékztató előadás megtartásával is végezhetik a tbrzást. IV Ügyfélszlgálat biztsítása a jelentkezők számára A tbrzási flyamat alatt nagy jelentősége van a flyamats és aznnal reagáló ügyfélszlgálati háttérnek, hiszen a különböző kmmunikációs frmákban más mélységű és tartalmú üzenet juttatható el a mentráltnak jelentkező érdeklődő felé, akikben ennek hatására egy sr kérdés és biznytalanság jelentkezhet. Ennek kezelésére egyrészt egy telefns ügyfélszlgálatt kell a szakmai megvalósító szervezeteknek biztsítaniuk, amely munkaidőben, megfelelően felkészített munkatársakkal áll az érdeklődők rendelkezésére. A kérdések túlnymó többsége en fg beérkezni a Vállalkzói Mentrprgram közpnti címére, illetve a krdinátr és szakmai megvalósító szervezetek különböző címeire, amelyek egységes és hatékny kezelésére egy nline ügyfélszlgálati felületet kell mindazn ügyfélszlgálati munkatársak és a mentrálási flyamattal kapcslats infrmációkkal rendelkező szakemberek számára biztsítani, akik a kérdésekre megalapztt és gyrs választ tudnak adni. A javaslt nline felületekre (a belső tudásmegsztást szlgáló tudásbázisra és az ügyfélszlgálatt tevékenységet támgató wrkflw alkalmazásra) vnatkzó javaslatt a VIII. fejezet tartalmazza. Oldal 49 / 105

50 IV A mentrált jelöltek regisztrálása A jelentkező mentráltaknak a Vállalkzói Mentrprgram nline jelentkezési felületén kell regisztrálniuk, ahl egy nline adatlapn meg kell adniuk a vállalkzásuk alapadatait és személyes adataikat, illetve fel kell tölteniük csatlmányként a jelentkezéshez szükséges dkumentumkat. A jelentkezéshez az alábbi adatk bekérését javasljuk: a jelentkező vállalkzásának neve, székhelye, adószáma, alapításának éve a vállalkzás történetének rövid bemutatása, eddigi eredményei és fő tevékenységei a jelentkező személy személyes adatai (név, anyja neve, lakhelye) és a vállalkzásban betöltött szerepének meghatárzása a jelentkező végzettségére, képzettségére, munkatapasztalatára vnatkzó adatk elérhetőségi adatk ( , telefn, webldal) prfilkép (a bemutatkzáshz használható fénykép) személyes mtivációs levél - miért szeretne mentráltként részt venni a Vállalkzói Mentrprgramban a vállalkzás üzleti tervének rövid bemutatása, a fejlesztési tervekre és a jövőképre fókuszálva Az nline jelentkezési felületnek alkalmasnak kell lenni arra, hgy minden jelentkezőt autmatikusan kiértesítsen mind a jelentkezése befgadásáról, mind a kiválasztás eredményéről. Szintén alkalmasnak kell lenni a felületnek a túljelentkezés kezelésére, amelynek srán egy tartaléklistára rögzíti regisztráltak. A beérkezett jelentkezők adataiból képzett statisztikákat napi szinten, autmatikusan meg kell kapniuk a tbrzásban és kiválasztásban részt vevő szakembereknek, annak érdekében, hgy aznnal dönthessenek egy új tbrzási akció megszervezéséről, vagy éppen a flyamat leállításáról. IV A jelentkezők előszűrése a regisztráció srán A regisztrációs felületnek biznys autmatikus ellenőrzéseket már tartalmaznia kell (például a női vállalkzásk esetében megadtt maximális vállalkzási életkr esetében), de a megadtt adatk többségénél ilyen autmatizmus nem állítható be. A kiválasztásban közreműködő szakértőknek ezért már a regisztráció srán fnts nymnkövetniük a beérkező jelentkezéseket, mert ha egy jelentkezés színvnalában, a jelentkező vállalkzásának életképességének szintjében biztsan nem fgja megütni a kiválasztási szempntkban megfgalmaztt elváráskat, vagy ha hiánys a leadtt a jelentkezés, akkr érdemes még ezen fázisban előszűrni és elutasítani, vagy hiánypótlásra kérni az adtt jelentkezőt. Ezzel az előszűréssel a kiválasztást végző szakembereknek kmly segítség adható, hiszen nem kell esélytelen és hiánys jelentkezőkkel a személyes interjúkat lebnylítaniuk. IV A tbrzás lezárása Minden szakmai megvalósító szervezetnek rendszeresen értékelnie kell a tbrzási eredményeket és döntést kell hznia arról, hgy szükséges-e egy tvábbi tbrzási kör megszervezése, vagy elegendő a bevnt célcsprt létszáma. Ezen döntés több tényezőtől függő összetett döntés, hiszen a kiválasztási flyamat lezárulta előtt nem lehet pntsan tudni, hgy a jelentkezők hány százaléka lép vissza, illetve nem kerül bevnásra, és azt sem, hgy a krábban elindíttt tbrzási akciók hatásaként még mennyi jelentkező fut be. Amennyiben a tbrzás lezárásáról születik döntés Oldal 50 / 105

51 bármelyik vállalkzói szegmens esetében, úgy ezt a lezárás előtt legalább 5 nappal előre, egyértelműen és a prjekt fő kmmunikációs csatrnáinak együttes használatával kell közzétenni. IV.2.3 Kiválasztási szakasz IV A kiválasztás szempntrendszere A mentráltak kiválasztását az egyes szakmai megvalósító szervezetek önállóan végzik szakmai felkészültségükre és tapasztalatukra építve, de ezen belül nagyn fnts, hgy a kiválasztás szempntjai egységesen az alábbiak legyenek: Aktivitás: A Vállalkzói Mentrprgramtal járó lehetséges előnyök megragadása, amelynek tükröződnie kell részben magában a leadtt jelentkezésben, másrészt a kiválasztási flyamatban. Fejlődési mtiváció: A jelentkezőnek erős és egyértelmű mtivációjának kell lenni vállalkzásának és önmagának flyamats és nagyléptékű fejlesztésére. Üzleti életképesség: A jelentkező vállalkzásának lyan üzleti mdellel, tervvel, illetve stratégiával kell rendelkezni, amely biznyítja életképességét. Az egyes szakmai megvalósító szervezetek ezen főszempntk alábntásával és súlyzásával részletes és számszerűsíthető kiválasztási szempntrendszert készíthetnek az általuk kezelt vállalkzói szegmens ismeretére alapzva, amennyiben a kiválasztási flyamathz ezt szükségesnek tartják. IV A mentráltaktól beérkező jelentkezési dkumentáció átvizsgálása A kiválasztás srán az alábbi szempntkat egyidejűleg kell figyelembe venni: 1. A Vállalkzói Mentrprgramban meghatárztt általáns kiválasztási szempntk 2. Az egyes mentrszerevezetek által az adtt célcsprtra meghatárztt knkrét, egyedi kiválasztási szempntk 3. A prgram kiírásában szereplő, az adtt célcsprtra vnatkzó általáns feltételeinek való megfelelés A beérkező jelentkezési adatlapkat a fenti kmplex szempntrendszer szerint kell átvizsgálnia a szakmai megvalósító szervezetek kiválasztást végző szakembereinek, és el kell végezniük a jelentkezések előzetes értékelését. Ennek srán javaslt egy 1-től 6-ig skála alkalmazása (ahl az "1" a "kérdéses" még az "6" a "kiváló" előminősítés), amely a kiválasztás tvábbi fázisaira, és a tbrzási flyamat lezárási, vagy újraindítási döntésének meghzataláhz is kmly segítséget jelent. Javaslt, hgy az egyes szakmai megvalósító szervezeteknél az előminősítést legalább 2, vagy akár több szakértő egymástól függetlenül, külön-külön végezze el, és az adtt előminősítési értékeket átlaglják. IV Személyes interjú Az előminősítés után mindenképpen szükséges egy személyes interjú lebnylítása. Ezt indklt esetben Skype, vagy kivételes esetben telefns interjú frmájában is elvégezheti a szakmai Oldal 51 / 105

52 megvalósító szervezet egy szakértője, de ideális esetben - elsősrban a kérdéses kategóriákba srlt jelentkezők esetében - az interjút személyesen, egy 2, vagy több fős bizttság előtt kell teljesítenie a kiválasztáshz a jelentkezőknek. A személyes interjú célja többrétű: egyrészt fnts, hgy a mentrálásra jelentkezőknek legyen alkalmuk megismerkedni a szakmai megvalósító szervezet képviselőivel, másrészt legyen alkalmuk maguk megmérettetésére egy "éles" felvételi interjú helyzetben, harmadrészt, a megalapztt kiválasztás egyik alapfeltétele a személyes benymásk szerzése a jelentkező mentrált elkötelezettségéről, mtiváltságáról, szakmai felkészültségéről. IV A döntés meghzatala A személyes interjúkat követően véglegesíthető a kiválasztási döntés az egyes jelentkezők esetében. Az elutasításra kerülő jelentkezők esetében mindenképpen fnts egy rövid, tényszerű indklás megfgalmazása, visszacsatlása a jelentkezők felé, amely skat segíthet a jövőben fejlesztési irányaik meghatárzásában és a prgram következő fázisában történő sikeres jelentkezésében. IV A mentráltak kiértesítése A kiválasztás eredményéről a szakmai megvalósító szervezeteknek kell kiértesíteni a bekerült és az elutasíttt jelentkezőket. Azknak a jelentkezőknek, akik az aktuális prgramba nem kerültek be, fntsnak tartjuk felajánlani a Vállalkzói Mentrprgram régiós rendezvényein, záróknferenciáján történő részvétel lehetőségét egy személyes meghívó elküldésével. Ezzel javítható Mentrprgram elfgadttsága, és sikeresen lehet előkészíteni a prgram kiterjesztését. IV.2.4 A kiválaszttt mentráltak beillesztése a Vállalkzói Mentrprgramba IV A szükséges dkumentumk átadása, ismertetése és aláírása A sikeres felvételt követően mindenképpen szükséges egy személyes találkzó megszervezése a mentrált és a szakmai megvalósító szervezet szakemberei között, ahl átadásra, ismertetésre és aláírásra kerülnek az alábbi dkumentumk: Hármldalú Együttműködési Megállapdás a krdinátr, a szakmai megvalósító mentrszervezet és a mentrált személy között, amely tartalmazza az együttműködés módját és a feltételrendszerét, valamint a prgramra vnatkzó általáns szabálykat. Nyilatkzat a mentrált és vállalkzása közötti kapcslatról A krdinátr szervezet és a mentrált vállalkzás közötti szerződés az önerő befizetési kötelezettségről és a lebnylítás részleteiről A Vállalkzói Mentrprgram Etikai Kódexe A Vállalkzói Mentrprgram titktartási és adatvédelmi nyilatkzata A Vállalkzói Mentrprgram nline tudásbázisának leírása és használati útmutatója A Mentrálási napló célját, szerepét és használatát tartalmazó útmutató Tájékztató a mentrálási flyamat dkumentálási kötelezettségeiről és a használandó Oldal 52 / 105

53 nline tudásbázis felületről Tájékztató a mentr-mentrált párk kialakítását támgató rendezvényről Tájékztató a mentráltak által igényelhető speciális tanácsadási és képzési lehetőségekről Tájékztató a szakmai megvalósító szervezettel történő kapcslattartás és segítségkérés lehetőségeiről IV Személyes bemutatkzó ldalak kialakítása mentráltanként A Vállalkzói Mentrprgramn belül, a résztvevők és közreműködők által látható nline tudásbázisban minden egyes mentráltnak létre kell hzni egy alldalt (a kaptt Felhasználói útmutató alapján), ahvá feltölthetik mindazn adatkat, infrmációkat és fényképeket, amelyeket fntsnak tartanak bemutatkzásukhz a mentrk és a többi mentrált felé. A Vállalkzói Mentrprgram publikus webldalán belül szintén létre kell hzni egy bemutatkzó alldalt az egyes mentráltaknak, az általunk a tudásbázisba feltöltött anyagkra építve, egységes szerkezetben. IV Személyes találkzó a többi mentrálttal, mentrkkal A beillesztési flyamat a mentrk és mentráltak első személyes találkzásával zárul. Erre a következő Mentr Klub keretében kerül sr, a flyamatsan kiválasztásra kerülő új mentráltak számára is. A tbrzási és kiválasztási flyamat alatt javaslt, hgy a szakmai megvalósító szervezetek több alkalmmal, minimum havnta, biztsítsák ezt a lehetőséget az új mentráltak számára, hiszen így nyílik lehetőségük arra, hgy a mentrkkal és többi mentrálttal személyesen, kötetlen frmában találkzhassanak. A rendszeres Mentr Klubk nemcsak az újnnan, a flyamatba belépett mentrk és mentráltak számára nyújt beilleszkedési és netwrking lehetőségeket, hanem ezek a rendezvények jelentik a legfntsabb helyszínét és szakmai alapját a mentr-mentrált párk kialakulásának is. Ez azért alapvető fntsságú, mert az egymásról lvastt bemutatkzó anyagk mellett, kizárólag a személyes találkzáskr szerezhetők a bizalm kiépítéséhez szükséges benymásk, tapasztalatk. IV Mentráltak felkészítése A mentráltak számára ezen fázisban nem indklt lyan rientációs képzés megszervezése, mint a mentrk számára, hiszen az ő fejlesztésük a mentr irányításával, a tanácsadó és képző szakemberek bevnásával a mentrálási flyamat srán valósul meg. Fnts visznt az egyes mentrszervezetek részéről egy lyan tájékztató rendezvény megtartása minden új mentrált számára, ahl alkalm nyílik a mentrálás etikai kérdéseiről, az elvárható előnyökről és kckázatkról való beszélgetésre, a mentráltakban lévő esetleges kérdések megválaszlására. Ezen beszélgetés ideális esetben a kiválasztást követően a szükséges dkumentumk aláírását megelőzően, illetve azzal egybekötve szervezhető meg, akár egyénileg, akár kiscsprts (max. 6-8 fővel) frmában, a Mentr Supervisr irányításával. Amennyiben az derül ki bármely mentrált reakciója, vagy kérdései alapján, hgy irreális elváráskkal, nem életszerű elképzelésekkel rendelkezik a mentrálási flyamattal, illetve annak elvárt eredményével kapcslatban, a Mentr Supervisrnak személyes knzultációval kell kezelnie a mentráltat, és addig nem kezdhető el a mentrálás, amíg erre a Mentr Supervisr engedélyt nem ad. Oldal 53 / 105

54 IV.3 A mentráltak fejlődésének mérését biztsító módszertan Egy mentrálási flyamat esetében minimálisan két mérési pntn kell mérni és lehetőség szerint számszerűsíteni azt, hgy a mentrált vállalkzás számára haszns vlt-e, illetve mennyire vlt haszns a mentrálási flyamat. A mentráltak fejlődésének mérési módszertana egy nagyn összetett és sk külső tényezőtől jelentősen beflyáslt módszertan, hiszen a mentrálási flyamat függ a mentr-mentrált pár megfelelőségétől, a rendszer által nyújttt felkészítési, tanácsadási és képzési szlgáltatásk minőségétől, és természetesen az adtt mentrált saját üzleti életképességétől és kmpetenciáitól. Ennek ellenére a Vállalkzói Mentrprgramnak törekednie kell arra, hgy amennyire csak lehet, egy bjektív, számszerűsíthető és alaps mérési módszertant alkalmazzn, hgy egyrészt a prgram következő időszakában szükséges finmhanglásk a hálózat működtetésében ezen eredmények elemzése alapján elvégezhető legyen, másrészt az elért eredmények disszeminációja látványs és meggyőző lehessen. IV.3.1 Bemeneti mérés Az első lépése a mérési flyamatnak a bázisérték meghatárzása, amelyet a mentrált vállalkzónak a mentrálási flyamatba történő belépésekr kell elvégezni. Ezt egyrészt a kiválasztás srán összegyűjtött adatk, másrészt a mentr segítségével, az első mentrálási alkalm srán felvett adatk alapján lehet elvégezni. Az egyes mentráltakhz kapcslódóan minimálisan az alábbi adatkat és infrmációkat szükséges rögzíteni a bemeneti méréshez: Mutató neve Minden mentrálttól bekért adatk: Átlags statisztikai létszám Telephelyek száma Éves nettó árbevétel/ Adóalapba beszámíttt bevétel Webldal, közösségi média ldalak száma Működő, tanúsíttt irányítási rendszerek Oldal 54 / 105

55 Külpiacra lépő célcsprt Külföldi megrendelők, üzleti partnerek száma Hzzáadtt érték-növekedési ptenciállal vagy exprtnövekedési ptenciállal bíró termék/szlgáltatás száma Szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének száma Éves exprt árbevétel Beszállítói célcsprt Beszállítói szerződések száma Beszállítói előminősítéseken, auditkn való részvétel Beszállítói árbevétel Női vállalkzói célcsprt Kiemelt ügyfelek száma, aránya Az ügyfélkör diverzifikációs aránya A bemeneti adatk rögzítésére az nline tudásbázisban az egyes mentráltaknak létrehztt személyes munkaterületen belül, egy külön adatlap szlgál, amelyet csak a mentrált mentra, és a szakmai megvalósító szervezet szakemberi láthatnak. A számszerűsített bemeneti adatkn felül a mérési rendszer része a mentrálási flyamat elején a mentr és mentrált által közösen kitöltött Egyéni Fejlesztési Tervek tartalma is, amely tartalmazza azn sft elemeket, amelyek alapján a mentrálási flyamat végén megállapítható az egyes mentrálási flyamat belső hatéknysága és hatása a mentráltra nézve. Oldal 55 / 105

56 IV.3.2 Kimeneti mérés A mentrálási flyamat lezárásának egyik fnts eleme, hgy a bemeneti fázisban lekérdezett bázisszámk váltzásai rögzítésre kerüljenek az nline tudásbázis mentrált számára kialakíttt felületén. Ezt az utlsó mentrálási alkalm srán kell elvégeznie a mentrnak és a mentráltnak együtt, amely alkalmmal megjegyzéseket, értékeléseket és háttér infrmációkat és indkkat is fűzhetnek az egyes adatkhz. A számszerűsíthető adatk rögzítése mellett a mentráltak fejlődésének megítéléséhez szervesen hzzátartzik a vállalkzó szemléletében, önértékelésében, és kmpetenciáiban történt váltzásk rögzítése is. Ehhez a mentrnak az alábbi kérdéseket kell feltenni a mentráltnak az utlsó mentrálási ülésen: Teljesültek a prgrammal kapcslats előzetes elvárásai? A mentrral való együttműködés egyértelműen hzzájárult a vállalkzása sikeréhez? Mely területeken ért el egyértelmű fejlődést a vállalkzása prgram srán? A prgramban megszerzett tudás, tapasztalatk és egyéb előnyök mely területek fejlődéséhez járultak hzzá leginkább? árbevétel növekedés, ügyfélszám növekedés, frgalmnövekedés, látgatói szám növekedés, reklamációk számának csökkenése, ajánlásk számának növekedése, megbízásk számának növekedése Személyes kmpetencia területei közül melyek fejlődtek leginkább a prgram srán? vállalkzói önbizalm; önismeret; stratégiai gndlkdás; üzleti tervezés; rendszerezés; időmenedzsment; új ötletek; ügyfélismeret, - közpntúság; ügyfélkapcslat, - kezelés; pénzügyi szemlélet; Oldal 56 / 105

57 marketing szemlélet; termék és/vagy szlgáltatásk fejlesztése Hgyan értékeli a személyes fejlődését vállalkzása szempntjából, az alábbi szempntk szerint? vállalkzás vezetése, vállalkzói lét felvállalása, üzleti kapcslatk kialakítása és fenntartása, önbizalm, munka és magánélet egyensúlya, családi támgatttság Amennyiben az egyes vállalkzói célcsprtk esetében a szakmai megvalósító szervezetek szükségesnek tartják, tvábbi, speciális kérdéseket is hzzáilleszthetnek a kérdéssrhz. IV.3.3 Szakmai jelentések A Vállalkzói Mentrprgramnak a GINOP prgramkban meghatárztt követelményeken felül rendszeres szakmai jelentést kell készíteni a szakmai felügyeletet ellátó Nemzetgazdasági Minisztérium felé annak érdekében, hgy a mentrálási flyamatkkal elért eredmények és hatásk flyamatsan nymn követhetőek legyenek, és a tvábbi kapcslódó vállalkzásfejlesztési prgramk tervezése megalapzttan történhessen. Ezen jelentéstételi kötelezettség a prjekt lezárását követő két üzleti év vnatkzásában áll fenn. A knzrcium tagjainak be kell kérniük a mentrált és energiahatéknysági tanácsadásban részesült vállalkzásktól azn adatkat, amelyből a szükséges szakmai beszámló, illetve a következő pntban részletezett hatásmérés elvégezhető. A mentráltakn belül a szakmai jelentéseknek ki kell terjednie az összes női (nemcsak a vállalkzónői ágn, hanem a másik két célcsprtban részt vett) vállalkzónőkre, és a fiatal vállalkzókra vnatkzó adatk legyűjtésére és elemzésére is. Női vállalkzásnak minősül az a vállalkzás, mely vállalkzás részjegyeinek legalább 51%-a női tulajdnban van és az ügyvezető személye is nő. Ennek meghatárzása srán a tulajdns vállalkzás(k) adatait is figyelembe kell venni. Fiatal vállalkzónak minősül az a vállalkzás, mely részjegyeinek legalább 51%-a 35 év alatti személyek tulajdnában áll, illetve az ügyvezető maga is 35 év alatti fiatal. IV.3.4 A mentrálási flyamat hatásmérése Az I. 4. Fejezetben bemutattt nemzetközi példák közül az angl prgram felmérései kimutatták, hgy kisvállalkzásk 70%-a, amelyek részt vettek a prgramban, túlélték az öt, vagy több vállalkzói Oldal 57 / 105

58 évet, és a vállalkzásk 20%-ánál nagybb valószínűséggel tapasztaltak növekedést. Építve a hazai és nemzetközi példákra, a Vállalkzói Mentrprgramtól az alábbi területeken várhatóak el gazdasági hatásk: A kezdő, a prjektben résztvevő vállalkzásk 3, illetve 5 éves túlélési rátájának javulása Árbevétel növekedése A vállalkzásk ügyfélszámában bekövetkező növekedés Célcsprt specifikusan: - Az árbevételen belül az exprtárbevétel növekedése, - Új piack meghódítása, - Új beszállítói szerződések létrejötte, illetve már meglévők meghsszabbítása, - Sikeres részvétel beszállítói auditn/(elő)minősítésen, illetve amennyiben krábban már vlt ilyen, a mentrálást követően elvégzett beszállítói audit, minősítés szerint javulás bekövetkezése, - Ajánlás, szándéknyilatkzat valamely ptenciális megrendelőtől annak vnatkzásában, hgy a mentrált vállalkzás bekerülhet az adtt megrendelő pntenciális beszállítói körébe, - A vállalkzásk eredményében is érzékelhető energiamegtakarítás Oldal 58 / 105

59 V. A mentrálási flyamat V.1 A mentrált-mentr kapcslat kialakítása A mentráláshz alapvető fntsságú, hgy a mentr és mentrált között személyes kapcslat jöjjön létre, amelynek a személyes szimpátiára, és a bizalm megelőlegezésére kell alapulnia. Mivel a prgramban való részvétel mindkét fél ldaláról önkéntes, ezért szakmailag indklt az, hgy a választás jgában is működjön az önkéntesség elve. Ezen alapelvet az összes mérvadó nemzetközi vállalkzói mentrálási rendszer, mint jógyakrlatt alkalmazza. V.1.1 A kapcslatk kialakításáhz szükséges rendezvények A kölcsönösen szabad választás alapelvének biztsítására lyan környezetet, helyzetet szükséges teremteni, amelyben a mentrk és a mentráltak szabadn alakíthatnak ki egymással kapcslatt, ismerkedhetnek meg egymással, és jelezhetik, hgy melyik mentrral/mentrálttal tartják elképzelhetőnek az együttműködést. Módszertanilag ehhez leginkább egy lyan wrkshp megfelelő, ahl a személyes döntéshez szükséges benymásk kialakulhatnak, és ahl lehetőség van ezeknek a benymásknak a megsztására is. A mentr-mentrált párk kialakulhatnak lyan nagybb rendezvények keretében, ahl a mentrk és mentráltak nagy számban vannak jelen van, ilyen például a prjekt sajtónyilváns nyitórendezvénye, vagy tbrzási radshw rendezvényei. Emellett aznban több, kisebb esemény szervezésére is szükség lesz a mentr-mentrált pársk kialakításáhz. Ideálisak a kisebb, kb. 20 fős wrkshpk, ahl skkal támgatóbbak a feltételek a mentrálás lényegének megértéséhez és hatéknyabb a választási flyamathz. Ezen kisebb, infrmális wrkshpkat nevezzük Mentr Klubknak, amelyek a prjekt teljes időszakában kerülnek megrendezésre, az egyes vállalkzói célcsprtk számára külön-külön, a szakmai megvalósító szervezetek által. A Mentr Klubkn részt vehetnek a még mentrra nem talált leendő mentráltak, illetve a rendszerbe frissen felvételt nyert mentrk (a párk kialakításáhz szükséges személyes benymásk megszerzése céljából), és a már kialakult mentr-mentrált párk is, akik tapasztalataikkal, tanácsaikkal segíthetik az új mentrkat és mentráltakat, és emellett természetesen értékes netwrking lehetőségeket kaphatnak. V.1.2 A mentrk és mentráltak kölcsönös ismerkedése A választás kiindulási alapja a másik félről szerzett infrmáció, ezért nagyn fnts, hgy a hálózatban történő belépéskr mind az új mentrkról, mind az új mentráltakról el kell készülnie egy rövid bemutatkzó anyagnak az nline tudásbázis zárt személyes felületén, és a Vállalkzói Mentrprgram nyílt webldalán. Az ismerkedés első lépése ezen rövid személyes, fényképpel elláttt bemutatkzásk ellvasása, feldlgzása. A zárt tudásbázis rendszeren belül lehetőség van arra is, hgy a mentrk és mentráltak közvetlenül kérdezzenek egymástól, amennyiben valami mélyebben érdekli őket a leírtakkal kapcslatban. A bemutatkzás másik eleme a személyes bemutatkzás, a pár perces élő prezentáció lehetősége. A nagy létszámú rendezvényeken erre nincs lehetőség, de Mentr Klubk esetében nagyn fnts, hgy legyen lehetősége, sőt kötelezettsége minden mentrnak, hgy néhány percben a teljes plénum előtt beszéljen arról, hgy miért csatlakztt a prgramhz és hgy milyen élettapasztalatkkal, Oldal 59 / 105

60 szakmai háttérrel és vállalkzói múlttal rendelkezik. A mentráltak így nemcsak a leírt alapinfrmációk alapján tudnak választani, hanem a személyes stílus, az emberi tényezők alapján is, amely segíti a bizalm kialakulását, és így az eredményes mentrálási flyamat egyik alapvető feltétele. A megismerés harmadik eleme a személyes beszélgetés, amely történhet kisebb, asztaltársaságnyi csprtkban, és négyszemközti frmában is. Erre a rendezvények szervezésekr megfelelő időt és helyet kell biztsítani, és lyan módszereket javaslt alkalmazni, mint az üzleti klubkban is elterjedt "rapid randi", vagy a "Wrld Cafe 11 ". V.1.3 A mentr-mentrált párk rögzítése A párk kialakítását szlgáló rendezvények végén minden mentráltnak egy "Mentrválasztási szelvényen" írásban le kell adnia, hgy melyik mentrt választtta elsőként, másdikként és harmadikként, és mindegyik választásáhz egy rövid indklást is írnia, hgy miért őt választtta és mit gndl, miben tud neki a választtt mentr segíteni. A szakmai megvalósító szervezet szervezői a rendezvényt követően a leadtt választáskat összegzi, és visszacsatlja az eredményeket a mentrk felé. A visszacsatlás zárt kmmunikációval történik, mert a mentrk egy része számára a teljes statisztika ismerete negatív mtivációt jelenthet (garantáltan előáll az a helyzet, amikr egy mentrt sk mentrált választtt, míg más mentrkat egyetlen mentrált sem). Amennyiben egy mentrált által tett választást a mentr elfgadtt, és ezt visszajelezte, a mentr-mentrált pár rögzíthető. Amennyiben egy mentr már az általa vállalt számú mentráltakat visszaigazlta, úgy őt ki kell venni a választható mentrk listájából. A választási flyamatban a 2. és 3. helyen megadtt mentr választásk nagyban gyrsítják a párk kialakítását, de az esetek egy részében még így is szükség lesz arra, hgy azn mentráltaknak, akiknek egyik választásuk sem vlt sikeres (a választtt mentr már más mentráltat igazlt vissza), egy újabb rendezvény keretében válasszanak mentrt. V.1.4 A párk kialakításának adminisztrációja A flyamat hibamentes és gördülékeny adminisztrációja mindenképpen megkövetel egy egyszerű, az ellátandó feladathz kialakíttt, könnyen kezelhető infrmatikai alkalmazást. Az alkalmazásnak a mentrk és mentráltak adatbázisára épülve kell kezelnie a mentráltak által leadtt 1., 2., és 3. választási pcióik rögzítését, a mentrk visszaigazlásait és a párk véglegesítését. Elvileg egy egyszerű táblázat (Excel) is elegendő ezen nyilvántartás vezetéséhez, de ez jelentős adminisztrációs erőfrrásigény többletet igényel, mivel ebben az esetben az autmatikus kiértesítések helyett mindent manuálisan kell elvégezni. Ezért indklt erre a feladatra is a VII. fejezetben bemutattt belső, nline wrkflw rendszert használni Oldal 60 / 105

61 V.2 A Mentr Supervisr szerepe és feladatköre A Mentr Supervisr az a személy, akinek a feladata a mentrálási flyamatk teljeskörű szakmai felügyelete, a mentrk munkájának segítése, a mentrk fejlesztése, illetve flyamats kapcslattartás a mentrkkal és a szakmai megvalósító szervezettel. A Mentr Supervisr szerepe: egyrészt a támgató szerep, amely arra hat, hgy a mentrált képes legyen a saját vállalkzói gyakrlatában rejlő erőfrrásait saját maga kiaknázni, másrészt a visszajelző szerep, amely hzzásegíti a mentráltat a fejlesztendő területeinek felismeréséhez és beaznsításáhz, harmadrészt a fejlesztői szerep, amely a mentr számára a tudástranszfer kialakulását és alkalmazási gyakrlatát nyújtja, negyedrészt az ellenőrző és értékelő szerep, ami az egységes szempntrendszerre alapzva az azns bánásmód lehetőségét biztsítja a mentráltak számára. A mentr szupervízió célja, hgy biztsítsa a szakmai nymnkövetés és a minőségbiztsítás megvalósulását a mentrálási flyamatban. A mentr szupervízió definíciója: a szupervízió egy reflexió, visszacsatlás a szakmai munkára, és annak hatására az egyénre és a személyközi visznyuláskra. Egy strukturált tanulási flyamat, melyben a szupervíziót igénybe vevő (szupervizált) a saját szakmai tapasztalatára reflektál és ezen keresztül tanul. Ennek srán a szakmai személyes viselkedésre fókuszál, a flyamatban résztvevőkre és érintettekre, az egymásra tett hatásra, feladataikra, törekvéseikre, valamint céljaikra. A reflexióra építve tud a szupervizált tanulási célkat kitűzni, amelyeket a szupervízóban és azn kívül is követ. A Mentr Supervisr feladatkörei a mentrálási flyamat srán: V.2.1 Egyéni szupervízió Ezen alkalmmal a mentr, vagy a mentrált közvetlenül keresi meg a Mentr Supervisrt azzal, hgy a segítségét kéri. Az eset, vagy flyamat feldlgzása ebben az esetben négyszemközt történik. Akár mentr, akár a mentrált kérheti ezt a fajta segítséget a teljes mentrálási flyamat alatt abban az esetben, ha a mentrálási flyamatból való kilépését fntlgatja, vagy knkrét megldandó prblémája van magával a mentrálási flyamattal, vagy a másik féllel, vagy a Vállalkzói Mentrprgram bármely, őt érintő elemével kapcslatban. V.2.2 Csprts szupervízió Jellemzően a Mentr Klub rendezvényeken, vagy igény szerint ezen célból egyedileg szervezett kiscsprts műhelymunkákn valósulhat meg. A résztvevő mentrk váltakzva kapnak teret, minden alkalmmal más az esethzó. A csprt tükörként és erőfrrásként működik, a résztvevők egymást gazdagítva tanulnak az esetből, amelyből nemcsak az esethzó, hanem általában mindenki tanul. A Mentr Supevisr és a mentrk részvételével rendszeresen megtarttt ülések a mentrk képzési flyamatának alapvető része. Oldal 61 / 105

62 V.2.3 Mentr-mentrált párs szupervízió Ezen alkalmmal a Mentr Supervisr egy kiválaszttt mentr-mentrált párral kncentráltan fglalkzik, ahl áttekinti az együttműködésükkel, a közös céljaikkal és flyamataikkal, a párs belső kialakult kultúrájával kapcslats állaptt. A cél a közös tanulás, a felmerült kérdésekre történő reflexió, a közös megldáskeresés, a szinergiák kihasználása. A személyes témák csak abban az esetben kerülnek megbeszélésre, ha azk a mentrálási flyamatt különös mértékben akadályzzák. A Mentr Supervisr minimum egy alkalmmal tartja meg ezt a találkzót minden mentr és mentrált párnak a mentrálási flyamat másdik, fejlesztési szakaszában. V.3 A mentrálási flyamat szakaszai A mentrálási flyamat hárm szakaszból áll. Bizalmépítés Fejlesztés Lezárás A nemzetközi példák általában 6-12 hónaps mentrálási flyamatt javaslnak, de előfrdulhatnak ennél rövidebb, vagy hsszabb (akár 2 éves) mentrálási időszakk is. Az alapelv aznban az, hgy a mentrálási flyamatnak elég hsszúnak kell lennie ahhz, hgy egy személyes, bizalmi mentrmentrált kapcslat kialakuljn (ezért fnts a minimális időszak meghatárzása) és le kell záródnia tt a flyamatnak, ahl már a kapcslat barátivá, vagy megszkássá válik. Hasnlóan működik a mentrálás ebben a tekintetben, mint a vállalkzói inkubáció, ahl szintén nagyn fnts az, hgy az inkubált vállalkzó kapjn egyfajta "védettséget" és támgatást a kezdeti időszakban, de legyen egy határztt elvárás felé, hgy egy előre meghatárztt időpntban a saját lábára álljn. V.3.1 A mentrálási flyamat első szakasza, a bizalmépítés A mentrálási flyamat ezen szakaszának célja az ismerkedés, a bizalm kiépítése és a mentrálási flyamattal kapcslats elvárásk tisztázása. Meg kell születnie a közös megállapdásnak a kapcslattartás gyakriságában és módjában (figyelembe véve a szakmai megvalósító szervezet által meghatárztt minimális elváráskat), valamint a mentrálás srán alkalmaztt közös munkamódszer egyéb elemeiben. A nemzetközi jógyakrlatkban általánsan jellemző kapcslattartási feltételek és munkamódszer fő jellemzői: Havnta általában minimálisan egy, ideális esetben két alkalmmal történő találkzás. A mentrálási alkalmak átlags időtartama minimálisan 1 óra, de akár 3-4 óra is lehet. A kapcslat frmája ideális esetben személyes, négyszemközti (a mentr, vagy a mentrált vállalkzásánál, vagy egy megbeszélésre alkalmas külső helyszínen), de indklt esetben elképzelhető a Skype-n, vagy más nline kmmunikációs felületen történő megbeszélés. Ebben a szakaszban sem a telefnbeszélgetés sem az váltás visznt semmiképpen nem tekinthető mentrálási alkalmnak, mivel a bizalmi kapcslat megteremtése a minél szélesebb körű kmmunikációs benymásk kialakulására épül. Oldal 62 / 105

63 A mentrálási alkalmak srán sk saját dkumentum, internetes tartalmi hivatkzás kerülhet szóba, amelyek kicserélésére és a másik féllel történő megsztására a prjekt résztvevői számára kialakíttt zárt, nline tudásbázis azn munkaterületét használhatják a párk, amelyhez csak ők ketten rendelkeznek hzzáféréssel. Ezen a csatrnán keresztül rendkívüli mértékben csökkenthető a zavaró, redundáns és felesleges -ek száma, amely főleg az amúgy is elfglalt mentr számára jelenthet kmly veszélyt. Ezen első szakasz fkzttan igényli a személyes találkzást, jellemzően 2-3 alkalm szükséges ahhz, hgy a kialakítható legyen az elvárt bizalmi szint, és mindkét fél által megnyugtatóan rögzíthetőek legyenek a mentrálási flyamat paraméterei és belső szabályai. A találkzók témakörei a bizalm kiépítésének szakaszában: Az együttműködési szabályk közös kialakítása és rögzítése. A mentrált személyes kmpetenciáinak és hátterének feltérképezése. Megállapdás az ellenőrzés és értékelés flyamatában és eszközeiben, azaz mit és mikr fgnak ellenőrizni a flyamat srán, valamint milyen szempntk alapján fgnak értékelni. A mentrált stratégiai és üzleti tervének közös áttekintése. A mentrált fő fejlesztési irányainak meghatárzása és rögzítése a mentrált Egyéni Fejlesztési Tervében. A várhatóan szükséges tanácsadási és képzési területek listájának összeállítása. Minden egyes szakasz befejezésével lehetősége van mindkét félnek, hgy a mentrálási flyamat megszüntetését kérje a Mentr Supervisrtól, ha ezt feltétlenül indkltnak és szükségesnek tartják. Ezt nevezzük a tvábbiakban "Egérútnak", amelyhez minden mentrnak és mentráltnak éppúgy jga van, mint a szabad választáshz. A bizalmépítési fázis végére egyértelműen kiderül, hgy a mentr és a mentrált tud-e és akar-e együtt dlgzni, vagy sem. Amennyiben bármelyikükben kétely fgalmazódik meg, úgy ezt aznnal jeleznie kell a Mentr Supervisr felé, aki vagy aznnal felbntja a párt, vagy egy párs szupervízói alkalmával mindkét fél részvételével megpróbálja tisztázni a prbléma frrásait, a felmerült személyes kételyek megldásának lehetséges módjait és esélyét. A Mentr Supervisr szakszerű segítsége sk esetben képes megldani ezen prblémákat a nem kellően rögzített együttműködési feltételek átbeszélésével és a kialakult kmmunikációs gátak felldásával. Néhány esetben aznban nincs értelme a mentrálási flyamat flytatásának, mert a nem megfelelő pár kialakulása miatt a mentr nem lesz képes valódi és használható támgatást nyújtani, a mentrált pedig nem lesz képes az általa elképzelt fejlődés elérésére. A Mentr Supervisr feladata az is, hgy hangsúlyzza és megértesse azt mind a mentrral, mind a mentrálttal, hgy ezen helyzet nem jelenti azt, hgy bármelyikük alkalmatlan, vagy nem kellően elkötelezett lenne (feltételezve természetesen a mentrk és mentráltak megfelelően gnds és alaps kiválasztását és felkészítését). Mivel a mentrálási flyamat sikere nagyban függ a nem beflyáslható emberi tényezőktől, a személyes szimpátia, a felek között meglévő "kémia" jelenlététől, illetve hiányától. A bizalmépítési szakasz akkr zárul le, ha a felek úgy látják - és ezt a Mentrálási naplóban is rögzítik - hgy minden alap rendelkezésre áll a tényleges fejlesztési flyamat megkezdéséhez. A fejlesztési szakasz megkezdése előtt a szakmai megvalósító szervezetnek is vissza kell igazlnia a mentr, illetve a mentrált felé azt, hgy a bizalmépítési szakaszban rögzített Mentrálási naplók tartalmi és Oldal 63 / 105

64 frmai szempntból megfelelnek, és a mentrált Egyéni Fejlesztési Terve tartalmazza azkat az általáns célkitűzéseket és fő fejlesztési iránykat, amelyek alapján a knkrét fejlesztés megkezdhető. V.3.2 A mentrálási flyamat másdik szakasza, a fejlesztés A szakasz célja a mentrált knkrét fejlesztésének megvalósítása a közösen meghatárztt célkitűzések és fejlesztési terv alapján. A mentrálási alkalmak srán a mentrnak rendszeresen értékelnie kell a mentrált által addig elért eredményeket, flyamats át kell tekinteniük közösen a tvábbi fejlődés lépéseit és a mentrált előtt álló kihíváskat, dilemmákat és akadálykat. A mentr feladata, hgy visszacsatlást adjn a mentráltnak és tényszerűen értékelje a fejlődését. Ebben a szakaszban a kapcslattartás gyakrisága és módja a felek közötti megállapdás, valamint az adtt szakmai megvalósító szervezet minimális elvárásaiban rögzítettek szerint történik, alapvetően ugyanazn alapelvek mentén, mint az első bizalm építést segítő fázisban, hzzátéve, hgy a fejlesztési szakaszban indklt esetben mentrálási alkalmnak számíthat a telefns megbeszélés is. Ez a szakasz a teljes mentrálási flyamat nagy részét lefedi. Ebben a szakaszban van lehetőség arra, hgy a kialakíttt Egyéni Fejlesztési Terv alapján, a mentr jóváhagyásával a mentrált knkrét tanácsadási és képzési szlgáltatáskat igényeljen a szakmai megvalósító szervezettől a rendelkezésre álló kínálatból. Erre egy lyan nline wrkflw felület áll rendelkezésére a mentráltaknak és mentrknak, ahl ez az igénylési, jóváhagyási, jelentkezési és visszaigazlási flyamat hatéknyan és egyszerűen szervezhető. Az nline igénylési felület kncepcióját a VII. fejezet tartalmazza. A mentrálási flyamat fejlesztési szakaszában legalább egy alkalmmal egy párs szupervíziónak is meg kell történnie a Mentr Supervisr által. Ezen a találkzón a mentr-mentrált pár és a Mentr Supervisr közösen áttekintik a flyamat addigi és tervezett következő lépéseit, értékelik a közös munka eredményességét, melynek alapján a Mentr Supervisr részéről egy fejlesztő célú visszajelzést, értékelést kapnak. A mentrálási alkalmak srán, szükséges flyamatsan figyelemmel kísérni és figyelembe venni az alábbi, váltzást eredményező indikátrkat, valamint ennek megfelelően módsítani a mentrált által kitűzött fejlesztési célkat és tervet. a mentrált fejlődésének eredményeit az eltelt időszak tekintetében, a felismert és beaznsíttt krrekciós igényeket a mentrált céljaiban, üzleti tervében, a Vállalkzói Mentrprgram által kínált tanácsadási és képzési lehetőségek váltzásait. Ehhez az nline felület dkumentum menedzsment funkciója teljes és könnyen kezelhető támgatást biztsít, mivel az Egyéni Fejlesztési Tervek minden módsítását a rendszer időgépszerűen autmatikusan nymnköveti. V.3.3 A mentrálási flyamat harmadik szakasza, a lezárás A mentrálási flyamat lezárása az alábbiak kán történhet: Oldal 64 / 105

65 A szakmai megvalósító szervezet által meghatárztt mentrálási időtartam lejáratával. A flyamatnak a mentr által kezdeményezett lezárásával. (Egérút). A flyamatnak a mentrált által kezdeményezett lezárásával. (Egérút). A flyamatnak a szakmai megvalósító szervezet által kezdeményezett lezárásával (valamelyik fél kizárásával etikátlan magatartása, vagy a Vállalkzói Mentrprgram működési szabályainak durva megsértése miatt). Alapesetben, a tervezett mentrálási időtartam lejáratakr a teljes körű értékelés megtörténik, a tvábbi hárm alternatíva esetben csak részleges lehet az értékelés, hiszen a flyamat megszakadt, és itt is törekedni kell a szakmai megvalósító szervezetnek arra, hgy mindkét féltől begyűjtse azn értékeléseket és visszacsatláskat, amelyek segíthetik egyrészt a mentr és a mentrált fejlődését, másrészt a Vállalkzói Mentrprgram flyamats fejlesztését. Ennek a szakasznak célja a mentrálási flyamat lezárása, és az ellenőrzés és értékelés lebnylítása. Az értékelés a személyes eredmények mellett a teljes mentrálási flyamatnak, és magának a Vállalkzói Mentrprgramnak az értékelésére ki kell terjednie. A szakasz jellemzően egy vagy két, alapsan előkészített, hsszabb személyes találkzás alkalmával zajlik le. Az első találkzó előtt a mentr és a mentrált felkészülnek a saját és a másik fél teljesítményének és fejlődésének, valamint a teljes mentrálási flyamatnak az értékelésére, amelyhez az alábbi nline kérdőíveket kell használniuk: Önértékelő kérdőív mentrk számára: a mentr tölti ki, és rajta kívül csak a Mentr Supervisr látja. A kérdőív célja a mentr saját, személyes fejlődésének, a mentrálási flyamat srán szerzett élményeinek, sikereinek és esetleges kudarcainak rögzítése, elsősrban a mentr saját maga számára, de nagyn nagy az értéke a sikerek és kudarck megsztásának a többi mentr számára. Önértékelő kérdőív a mentráltak számára: a mentr tölti ki, és rajta kívül csak a mentr és a Mentr Supervisr látja. A kérdőív célja a mentrált személyes véleményének, visszacsatlásának rögzítése a személyes fejlődéséről, a mentr által nyújttt támgatásról és magáról a Vállalkzói Mentrprgram működéséről. Szintén fnts része a kérdőívnek a mentrált által megélt személyes sikerekről szóló beszámlók, esetleírásk, és az esetleges kudarckról szóló beszámlók. A mentrált értékelése a mentr által: a mentr tölti ki és rajta kívül csak a mentrált és a Mentr Supervisr látja. A kérdőív célja knkrét, tényszerű visszacsatlás és szubjektív, segítő, támgató célú vélemények megfgalmazása a mentrált részére, amely előkészíti és a vázát adja az utlsó, lezáró mentrálási alkalmnak. A lezárást segítő személyes mentrálási alkalmakn a mentr és mentrált feladata, hgy kötetlen, nyílt beszélgetés keretében végigvegyék az előre kitöltött mentrálti önértékelést és a mentri értékelést, és annak minden elemében azns megértésre jussanak. A célja ezen lezáró beszélgetéseknek, hgy a mentrált a Mentr értékelésének megértése és elfgadása mellett, a lehető legnagybb mértékben integrálni tudja a Mentra által megfgalmaztt véleményeket, javaslatkat, és tanácskat. Ebben a szakaszban történik meg a mentráltak elért fejlődésének "kimeneti mérése" a szakmai megvalósító szervezetek által, amely a teljes mentrálási flyamat és a Vállalkzói Mentrprgram legfntsabb mérési pntja és indikátra. A kimeneti mérés srán a mentráltnak ki kell töltenie az Oldal 65 / 105

66 aktuális értékekkel a belépésekr feltöltött adattáblázatt, és meg kell adnia azkat a magyarázatkat, indkkat, megjegyzéseket, amelyek a fejlődését mutató adatsrt értelmezhetővé teszik. A mérési flyamat leírását az V. fejezet tartalmazza részletesen. A jellemző tapasztalatk szerint a mentrálási flyamat nem záródik le teljesen az utlsó hivatals mentrálási alkalmmal. A mentr nagyn sk esetben még a tvábbiakban is figyelemmel követi és kötetlen frmában támgatja a mentrálját, és törekszik arra, hgy fenntartsa a lendületét az önfejlesztésben, a tanulásban, ösztönözve őt a céljai elérésére a vállalkzása sikere érdekében. V.3.4 A mentrálási flyamatból történő kizárás Annak érdekében, hgy megfelelő szankciók álljanak rendelkezésére a Vállalkzói Mentrprgramnak arra az esetre, ha egy mentr, vagy mentrált durván megsérti ez etikai vagy üzleti szabálykat a mentrálási flyamat srán, szükséges egy eljárásrend kidlgzása a kivizsgálásk és kizárásk lebnylítására. A kérdéses esetekről a Mentr Supervisr, vagy a szakmai megvalósító szervezet közvetlenül valamely mentrtól, mentrálttól, vagy egy bevnt tanácsadótól értesülhet, illetve közvetetten valamely külső frrásból. A beérkezett bejelentéseket és eseteket egy lyan bizttságnak kell kivizsgálnia, amelyben szerepet kell kapjanak a szakmai megvalósító szervezetek képviselői és Mentr Supervisrai, illetve szükség esetén felkért külső szakértők. Minden esetben lehetőséget kell biztsítania a bizttságnak az érintettek személyes meghallgatására is. Amennyiben a bejelentés megalapzttnak minősül és durva szabályszegés állapítható meg, úgy a mentrt, illetve mentrált el kell távlítani a hálózatból, és erről tájékztatni kell a többi mentrt, illetve mentráltat. Csak abban az esetben biztsítható a Vállalkzói Mentrprgram hsszú távú, sikeres fejlődése, ha ezen lépést határzttan és krrekten minden indklt esetben megteszi a szervezet. V.4 A mentrálási flyamat dkumentációs kötelezettségei V.4.1 A mentrálási flyamat dkumentálásának célja A mentrálási flyamat alaps és kötött frmátumú dkumentálásának a célja skrétű: A mentrált számára biztsítja, hgy a teljes mentrálási flyamat alatt elhangztt minden infrmáció, tanács, vagy javaslat rögzítésre kerül, így azt a későbbiekben bármikr könnyedén képes lesz felidézni. A mentr számára biztsítja, hgy a mentrált célztt és megalapztt fejlesztési flyamatának minden eleme és lépése nymn követhető lesz, és hgy könnyedén felidézheti segítségével a flyamatban lévő és a már lezárt eseményeket, teendőket. A Mentr Supervisr számára biztsítja a mentrálási flyamat gyrs és alaps áttekintését a flyamat különböző fázisaiban, amely alapvető fntsságú az egyes szupervíziós ülések megtervezéséhez és előkészítéséhez (egy célcsprt esetében egy Mentr Supervisrnak akár 200 mentr-mentrált párt kell egyidejűleg kezelni, amely megfelelő dkumentálási háttér nélkül irreális feladat). A mentrk és mentráltak közössége számára nagy jelentősége van minden, a dkumentációban rögzítésre kerülő személyes sikerbeszámlónak, kudarc történetnek és Oldal 66 / 105

67 esetleírásnak, amely a Vállalkzói Mentrprgram közös tudásvagynának az alapja. Minél több "tudáselemet" tartalmaz a közös tudásbázis (annimizált, vagy személyes beleegyezés esetén nevesített beszámlók frmájában), annál nagybb lesz az esélye a prgram sikerének és a hálózat kiterjesztésének a következő időszakban. A szakmai megvalósító szervezet prjektmenedzsmentje számára a mentrálási dkumentáció képezi az alapját a mentrkkal és a mentráltakkal történő kapcslattartásnak, a mentrálási flyamatk és a mentráltak felé nyújttt speciális tanácsadásk és képzések teljesítések igazlásáhz és a flyamat szakmai minőségbiztsításáhz. A krdinátr szervezet számára a mentrálási dkumentumk jelentik a pénzügyi elszámlás alapját, amely dkumentáció alapssága és teljeskörűsége esetén mind a mentrk, mind a mentráltak ténylegesen a szakmai munkára tudnak kncentrálni, hiszen a szükséges adminisztrációs és pénzügyi elszámlási feladatk csak a szükséges minimális figyelmet és erőfrrást igényelnek. V.4.2 A mentrálási flyamat dkumentációs elemei A mentrálási flyamatban az alábbi dkumentációs elemeknek kell létrejönniük: A mentráltak - a vállalkzói célcsprtnak megfelelő - bemeneti és kimeneti mérési adatai: az V. fejezetben, illetve jelen fejezet 3.3. pntjában bemutattt mérési adattáblák, amelyek a mentráltnak és vállalkzásának adatait tartalmazza a flyamat megkezdésekr és végén. A mentráltak Egyéni Fejlesztési Terve: a mentrral közösen kitöltött azn dkumentum, amely tartalmazza a mentrált fő fejlődési irányait, céljait és knkrét személyes fejlesztési terveit. Mentrálási napló: a mentr által mentrálási alkalmanként kitöltött, és a mentrált által kiegészített és visszaigazlt nline űrlap, illetve nymtatvány. Tanácsadási napló: a mentr által a mentrált számára előírt, illetve javaslt speciális tanácsadásk srán a felkért tanácsadó által kitöltött, és a résztvevő mentrált által ellenjegyzett dkumentum, amely rögzíti az elvégzett tanácsadás célját, tartalmát és elért eredményeit. Szupervízió napló: a Mentr Supervisr által szupervíziós alkalmanként kitöltött napló, amely tartalmazza a szupervízió típusát (egyéni, párs, csprts), a résztvevőket, a kitűzött célkat és elért eredményeket, illetve az elvégzendő teendőket. Értékelő kérdőívek: jelen fejezet 3.3. pntjában, a lezárási szakaszban bemutattt nline kérdőívek, amelyek részben a mentr, részben a mentrált záró értékelését segítik. V.4.3 A mentrálási dkumentáció flyamats felügyelete, átvizsgálása és ellenőrzése A mentrálási dkumentáció nagy része az nline tudásbázisban jön létre és tt történik a kezelése, nymnkövetése, megsztása, jóváhagyása, archiválása, stb. is. Csak lyan esetekben javaslt papír alapn kitölteni, vagy más alkalmazásban (wrd, excel, stb.) elkészíteni egy dkumentumt, ha tt és akkr valami miatt nem érhető el az nline felület, de ezen esetekben is mindenképpen javaslt a dkumentum utólags rögzítése a rendszerben. Oldal 67 / 105

68 Az elkészült és például átvizsgálásra, vagy jóváhagyásra váró dkumentumkról való értesítés ebben az esetben rendkívül egyszerű, hiszen a rendszer autmatikus értesítéseket küld mindazknak, akiket a rendszer kialakításakr beállításra kerültek, és az is rendkívül egyszerűen nymn követhető, hgy ki, melyik dkumentumban, milyen váltztatáskat végzett. A Vállalkzói Mentrprgram működése srán egy-egy szakmai megvalósító szervezetnek egyidőben akár több száz készülő dkumentumt (Mentrálási és Tanácsadói naplókat) kell figyelemmel kísérni, amely csak abban az esetben valósítható meg, ha ez megfelelően támgattt egy prfesszinális infrmatikai alkalmazással és az azt üzemeltetői szakember gárdával. A VII. fejezetben bemutattt támgatási háttér erre alkalmas lehet, amennyiben minden elemében megvalósul, és a knzrcium szervezetei biztsítják a működtetéséhez szükséges erőfrráskat. Oldal 68 / 105

69 VI. A Vállalkzói Mentrprgram működési flyamatainak támgatása VI.1 A Vállalkzói Mentrprgram működési flyamatainak támgatási igénye VI.1.1 Ügyfélszlgálati funkciók támgatásának jelentősége A Vállalkzói Mentrprgram a célkitűzések szerint 500 mentrálási flyamatt, körülbelül 200 mentrt, és akár több száz különböző tanácsadó és szakértő együttműködését kell hgy krdinálja, ráadásul mindezt a párhuzamsan, egyidejűleg történő több száz mentrálási és tanácsadási flyamat mentén. Amennyiben ezen flyamat támgatása nem megfelelően átgndlt és nem biztsítja a szükséges erőfrráskat és üzembizts technikai hátteret a beérkező igények, kérdések és prblémák aznnali kezeléséhez, a Mentrprgram működésképtelenné, vagy legalábbis belső knfliktuskkal terheltté válhat. Ennek érdekében rendkívül fnts szerepe van azn wrkflw eszközöknek, amelyek biztsítják, hgy például egy mentr által, a mentráltja számára jelzett tanácsadási igény a lehető legrövidebb időn belül és garantált módn végigfussn a szükséges ellenőrzési és jóváhagyási pntkn, és flyamatsan választ kapjn a flyamatt elindító személy arról, hgy a jelzett igénye milyen státuszban van. Emellett a flyamatért szakmailag felelős szakmai megvalósító szervezet és a pénzügyi krdinációt ellátó krdinátrnak is figyelemmel kell kísérnie ezen ügyfélszlgálati flyamatkat, és egy adtt pillanatban teljes átlátással kell tudni rendelkezniük arról, hgy éppen hány és milyen típusú ügyfélszlgálati típusú ügy van flyamatban, és ezek kezelésében a közreműködő szakemberek nem késlekednek-e a válaszk és jóváhagyásk megadásában. VI.1.2 A dkumentálási funkciók támgatásának jelentősége A mentrálási flyamatkn belül sk egyedi mentrálási alkalm és tanácsadási, illetve képzési esemény valósul meg, amelyek megfelelő dkumentálása nemcsak a pénzügyi elszámláskhz szükséges, hanem a született mentrálási naplók és tanácsadói, illetve képzési beszámlók sk lyan megállapítást, adatt is tartalmaznak, amelyek a mentrálási tevékenység szakmai támgatását szlgálják. Az önkéntes munkában tevékenykedő mentrk számára - akik általában amúgy is túlterhelt és elfglalt vállalkzók - rendkívül fnts szempnt az, hgy ezen dkumentálási kötelezettség minél kevesebb időt és energiát igényeljen, és minimalizálva legyen az elkallódó, vagy nem megfelelően kitöltött naplók miatti többletmunka és knfliktus. Emellett a mind a szakmai megvalósító szervezetek mind a krdinátr szervezet számára alapvető jelentőségű az a szempnt, hgy az egyes mentrk és mentráltak, illetve tanácsadók által készített dkumentációt valós időben és teljeskörűen tudják figyelemmel kísérni, és aznnal be tudjanak avatkzni, ha egy mentrálási, vagy tanácsadási esemény dkumentálása nem történt meg, vagy hiánysan készült el. A javaslt, wrkflw eszközökkel támgattt dkumentálási rendszer egyszerűen kezelhető módn és hatéknyan biztsítani tudja a Mentrprgram alapvető belső dkumentálási flyamatait. Oldal 69 / 105

70 VI.1.3 Szakértői tudásbázis jelentősége A vállalkzói mentrálás fgalma és módszertana - bár nagyn sk szervezet indíttt és működtet már különféle mentr rendszert - skak számára sk biznytalan és hmálys pntt tartalmaz, és nincs egy lyan mérvadó, megalapztt szakmai háttérrel rendelkező tudásbázis, amely ezen biznytalanságkat és hiánysságkat felldani lenne képes. Az rszágs Vállalkzói Mentrprgramnak fel kell vállalnia ezen szakmai feladatt, hiszen alapvető jelentőségű a prgram hsszú távú sikere érdekében, hgy mindenki egyfrmán tekintsen a vállalkzói mentrálásra, annak alapfgalmait, módszertanát, etikai alapelveit megismerhesse és megérthesse. Ennek érdekében jelen Módszertani Kézikönyv kidlgzásával egyidejűleg a hazai és nemzetközi jógyakrlatk feldlgzásával egy lyan "Wiki alapú" tudásbázis felépítése szükséges, amely flyamatsan bővülve a teljes prgramidőszak alatt, a bevnt szakértők segítségével létrehzza a vállalkzói mentrálás mérvadó szakértői tudásbázisát. VI.1.4 Közösségi tudásmegsztás és a keletkező tudásvagyn rögzítésének jelentősége A mentrálási flyamatk alatt mind a mentrk, mind a mentráltak részéről jelennek meg lyan felismerések, tapasztalatk, amelyek megsztása alapvető jelentőségű, hiszen ennek segítségével mindazk prfitálhatnak egy-egy eset tanulságaiból, akikhez ez eljut. Ráadásul a tudásmegsztás nem egyirányú flyamat, a bejegyzésekre, beszámlókra a többi mentr és mentrált által adtt reakciók, visszajelzések tvább építik a "közös tudásvagynt". A mentrálási flyamatkban elért knkrét, személyes sikerek és esetleges kudarck rögzítése és megsztása rendkívül fnts PR eszköz is, hiszen a következő prjekt időszak mentrai és mentráltjai számára ezen történetek és esetek (akár névvel, akár annimizáltan) jelentik a legnagybb mtivációt a prgramhz való csatlakzáshz. VI.1.5 A prjekt adatgyűjtési és jelentéstételi feladatai támgatásának jelentősége Egy ilyen több knzrciumi tag által megvalósíttt, összetett és sk érdekelt, illetve közreműködő felet bevnó prjekt esetében kiemelt fntsságúak azn eszközök, amelyek hatéknyan biztsítják a prjekt belső adatgyűjtési, összegyűjtési és jelentéstételi flyamatait. A tbrzási, kiválasztási és felkészítési időszakban például flyamatsan kell követniük a szakmai megvalósító szervezeteknek és a krdinátrnak az elért, illetve már bevnt mentrk és mentráltak statisztikáit, hiszen ezen infrmációk alapján ütemezhető a marketing tevékenység és irányítható a mentrk és mentráltak pársításának flyamata. VI.2 Az egyes flyamatk támgatásának megvalósítása VI.2.1 A prjekt belső működtetését szlgáló prjektmenedzsment flyamatk támgatása VI A krdinátr és a szakmai megvalósító szervezetek együttműködését támgató eszközök Oldal 70 / 105

71 A prjekten belüli flyamats, biztnságs és zökkenőmentes kmmunikáció érdekében minden, a knzrciumi tagk és a közreműködő szervezetek (minőségbiztsító, NGM) belső kmmunikációja és dkumentumkezelése egy közös nline munkaterületen szervezendő. VI A prjekt belső dkumentációs flyamatait támgató eszközök A prjekt eredményeiről és adatairól időszaki szakmai jelentéseket kell készítenie a krdinátr szervezetnek az NGM felé, amelyhez az egyes knzrciumi tagknak adatkat kell szlgáltatni. Ezen feladatkör hatékny teljesítéséhez szintén nagy segítséget tud nyújtani egy minden résztvevő által használt tudásbázis felület, amely a szükséges adatk nagy részét flyamatsan és autmatikusan generálni tudnia. VI.2.2 A tudásvagyn összegyűjtési és megsztási flyamatának támgatása VI Nyílt Mentring Tudásbázis A vállalkzói mentrálással kapcslats hazai és nemzetközi híreket, tanulmánykat, prezentációk és a jógyakrlatk leírásait egy Mentring Tudásbázisba szükséges összegyűjteni, amelyet a prjekt elindulását követően meg kell nyitni minden érdeklődő felé. A tudásbázis nem egy passzív felület, hanem egy "Wiki eszköz", így alkalmat ad az lvasói számára, hgy - megfelelő kntrllal - kiegészítsék és kmmentálják a benne szereplő tudáselemeket, így biztsítsák a tudásbázis flyamats fejlődését és "életre keltését". VI A Vállalkzói Mentrprgram belső tudásmegsztó felülete A tudásmegsztás másik területe a prjekten belül zajlik, ahl a mentrk és mentráltak egy zárt, csak általuk elérhető felületén megsztják egymással a mentrálási flyamat alatt általuk megélt sikereiket, kudarcaikat és érdekes eseteiket. Ezen szakmai tudásbázisból tudnak meríteni (a szükséges annimizálás után) a prjekt kmmunikációs felületei (a webldal és a közösségi média felületek), és a jógyakrlatk leszűrése után a nyílt Mentring Tudásbázis. VI A mentrk és mentráltak személyes bemutatkzó ldalai Ilyen nagy számú mentr és mentrált esetében irreális méretű közpnti erőfrráskat emésztene fel az a feladat, hgy minden mentrról és mentráltról naprakész, nline elérhető, és a prjekt kmmunikációjában használható bemutatkzási ldalt építsen fel és flyamatsan aktualizáljn. Emellett a prjekt szellemiségével is ellentmndana az, hgy ezen feladatt egy közpnti adminisztráció végezné, és nem a résztvevők önállóságára és praktivitására alapztt flyamat biztsítaná azt, hgy minden résztvevőről tényleg alaps és látványs bemutatkzó anyagk álljanak rendelkezésre. Ez nem irreális elvárás, hiszen minden mentr és mentrált számára személyes presztízs, és "én márkájának", személyes felelősségvállalásának fnts része, hgy a bemutatkzó anyagait naprakészen tartsa és flyamatsan fejlessze. Ezen feladat megldására kiválóan alkalmas a kllabratív tudásbázis "személyes ldal" funkciója, amely krábbi prjektekben szerzett tapasztalataink szerint - megfelelő Helpdesk támgatás esetén - kiválóan és önjáróan működik. Oldal 71 / 105

72 VI.2.3 Ügyfélszlgálati jellegű tevékenységek támgatása VI A mentrk tbrzásának és kiválasztásának támgatása szlgáló wrkflw A mentrk tbrzásának, kiválasztásának és felkészítésének támgatásáhz egy lyan egyértelmű wrkflw eszközt kell létrehzni, melyet követve garantálható, hgy minden jelentkezett mentr megfelelően és átláthatóan lesz kezelése, és a flyamat végén minden mentr a "Felvéve", vagy az "Elutasítva" státusszal fg rendelkezni. A mentrjelölt egy webes felületen fgja megadni a szükséges adatait (Személyes adatk, cégadatk, mtivációs adatai, valamint egy preferencia adatt, hgy milyen területre szeretne kerülni, melyik szakmai megvalósító szervezethez). A webes felületen megadtt adatk autmatikusan létrehznak egy flyamatpéldányt a mentr felvételére. Erről minden szakmai megvalósító szervezetet a rendszer ban autmatikusan értesít, így garantáltan nem maradnak le arról, hgy új jelentkező érkezett. Bármely szakmai megvalósító szervezet képviselőjének lehetősége van a megadtt adatk ellenőrzésére. Mindaddig, amíg a szakmai megvalósító szervezet úgy gndlja, hgy az adatk nem megfelelőek, pntsításra, kiegészítésre várnak, lehetősége van a jelentkezőtől tvábbi adatkat bekérni. Amikr a szakmai megvalósító szervezet a jelentkező adatait teljesnek ítéli, akkr ezt egy "Adatk OK" állapttal jelzi. Ez a pnt az, amikr a szakmai megvalósító szervezetek eldönthetik egymást közt, hgy az adtt jelentkező melyik szakmai megvalósító szervezethez kerül. Ezen pnt után a mentr felvételi flyamatában már csak a hzzárendelt szakmai megvalósító szervezet váltztathat. Miután a szakmai megvalósító szervezet kiválaszttta a mentrjelöltet, egy közös interjúra van szükség, ahl a mentrjelölt személyes megismerése a cél. Az interjú kimenetele lehet akár sikeres, akár sikertelen. Sikertelen interjú esetén a mentr jelentkezési flyamat megszakad, a mentr elutasításra kerül. Sikeres interjú esetén a mentrjelölt mentrrá válásáhz már csak 2 lépés van hátra: Szükséges adminisztrációs munka, szerződések, titktartási nyilatkzatk kitöltése, aláírása. Ezek után pedig a mentrjelöltnek részt kell vennie egy 2 naps felkészítő tanflyamn. Ezen tanflyam sikeres elvégzése után lesz a mentrjelöltből teljes jgú mentr. Oldal 72 / 105

73 VI A mentráltak tbrzásának és kiválasztásának támgatására szlgáló wrkflw A mentráltak tbrzásának, kiválasztásának és felkészítésének támgatásáhz egy lyan egyértelmű wrkflw eszközt kell létrehzni, melyet követve garantálható, hgy minden jelentkezett mentrált megfelelően és átláthatóan lesz kezelése, és a flyamat végén minden mentrált a "Felvéve", vagy az "Elutasítva" státusszal fg rendelkezni. A mentráltjelölt egy webes felületen fgja megadni a szükséges adatait (Személyes adatk, mtivációs adatai, valamint egy preferencia adatt, hgy milyen területre szeretne kerülni, illetve melyik szakmai megvalósító szervezethez). A webes felületen megadtt adatk autmatikusan létrehznak egy flyamatpéldányt a mentrált felvételére. Erről minden szakmai megvalósító szervezetet a rendszer ban autmatikusan értesít, így garantáltan nem maradnak le arról, hgy új jelentkező érkezett. Bármely szakmai megvalósító szervezet képviselőjének lehetősége van a megadtt adatk ellenőrzésére. Mindaddig, amíg a szakmai megvalósító szervezet úgy gndlja, hgy az adatk nem megfelelőek, pntsításra, kiegészítésre várnak, lehetősége van a jelentkezőtől tvábbi adatkat bekérni. Amikr a szakmai megvalósító szervezet a jelentkező adatait teljesnek ítéli, akkr ezt egy "Adatk OK" állapttal jelzi. Ez a pnt az, amikr a szakmai megvalósító szervezetek eldönthetik egymást közt, hgy az adtt jelentkező melyik szakmai megvalósító szervezethez kerül. Ezen pnt után a mentrált felvételi flyamatában már csak a hzzárendelt szakmai megvalósító szervezet váltztathat. Oldal 73 / 105

74 Miután a szakmai megvalósító szervezet kiválaszttta a mentráltjelöltet, egy közös interjúra van szükség, ahl a mentráltjelölt személyes megismerése a cél. Az interjú kimenetele lehet akár sikeres, akár sikertelen. Sikertelen interjú esetén a mentrált jelentkezési flyamat megszakad, a mentrált elutasításra kerül. Az interjú ezen esetben nem feltétlen személyes, illetve nem feltétlen egy-egy interjú, csprts találkzó, vagy akár Skype interjú keretében is megvalósításra kerülhet. Sikeres interjú esetén a mentráltjelölt mentrálttá válásáhz már csak 1 lépés van hátra: Szükséges adminisztrációs munka, szerződések, titktartási nyilatkzatk kitöltése, aláírása. Ezek után a mentráltjelöltből teljes jgú mentrált lesz. VI A mentrválasztás flyamatának támgatására szlgáló wrkflw A mentrk és mentráltak pársítási flyamatának célja egy lyan egyértelmű flyamat létrehzása, melyet követve garantálható, hgy minden teljes jgú mentrálthz tartzni fg egy mentr is, és minden mentr maximum annyi mentráltat kap, ahányat vállalt. A flyamat srán szempnt vlt, hgy a mentrált maga választhassa ki a mentrját és a mentrknak jga legyen elfgadni vagy visszautasítani a választást. Ennek első lépése, hgy a személyes találkzók után megjelöl 3 mentrt akiket választani szeretne, preferencia-srrendben. Amikr a mentrált megadta a 3 mentr preferenciáját, akkr az első mentr erről kap egy t. Ekkr neki lehetősége van arra, hgy elfgadja, vagy visszautasítsa, hgy az illető a mentráltja legyen. Amennyiben a mentr visszautasítja, úgy az addigi 2. helyen levő kerül az első helyre, a 3. helyen levő Oldal 74 / 105

75 pedig a 2. helyre. Az új 1. helyezett t kap az új mentráltról, hgy választania kell. Ha egyik mentr sem fgadta el, akkr a mentrált visszakapja a lehetőséget, hgy újabb 3 mentrt válasszn. Ez ismétlődik, amíg valamelyik mentr nem választtta ki mentráltjának. Minden mentrhz, a prgramba kerüléskr egy kapacitást rendelünk, azaz, hgy hány mentráltal tud fglalkzni. A pársítás srán a rendszer figyeli, hgy ezt a kapacitást nem lépné-e túl a mentr. VI.2.4 A mentrálási és tanácsadási tevékenységek támgatása VI A mentrálási flyamat támgatására szlgáló wrkflw A mentrálási flyamat támgatásának célja egy lyan egyértelmű wrkflw létrehzása, melyet követve garantálható, hgy minden mentrált azns eljárásban részesül, és azns minőségben vesz részt a mentrálásban. A flyamat általánsan 4, egymásra épülő fázisból áll: 1. Mentr-mentrált ismerkedése 2. Mentrált fejlesztési tervének kidlgzása 3. A kidlgztt fejlesztési terv megvalósítása 4. Lezárás A fázisk között alapvetően a mentr vált, ő tudja, hgy az ő mentráltja mikr, melyik fázisban áll. Azért hgy a flyamat biztsan ne álljn le, és az esetleges hibák ne a legvégén derüljenek ki, van két dedikált pnt, amikr a Mentr Supervisrnak is be kell kapcslódnia. Az egyik ilyen eset az Egyéni Fejlesztési Terv kidlgzása után a terv ellenőrzése, jóváhagyása. Ugyanis a mentr-mentrált általi megvalósítás csakis a jóváhagyás után történhet meg. A flyamat sikeres lezárását, így a mentrálási flyamat végét is csak a Mentr Supervisr tudja jóváhagyni. Szintén kell az ő jóváhagyása a mentrálási flyamat lezárásáhz. A mentrált Fejlesztési Tervének megvalósítása srán a mentrnak lehetősége van a mentráltat Oldal 75 / 105

76 személyes tanácsadásra, csprts tanácsadásra, vagy képzésre küldenie, amely pntban kerül bemutatásra. VI Az egyes mentrálási alkalmak dkumentálásának támgatására szlgáló wrkflw A mentrálási alkalm (találkzó) wrkflw célja egy lyan egyértelmű flyamat létrehzása, melyet követve garantálható, hgy minden mentrált minden mentrjával való találkzója azns frmai keretek között történjen, és az elvárható és szükséges dkumentációk elkészüljenek. A flyamat leginkább a visszacsatlásra kncentrál, azaz, hgy a Mentrálási Napló, illetve annak a többszereplős jóváhagyása megtörténjen. Ez azért is különösen fnts, mert a mentr csakis a Mentrálási Napló minden fél általi jóváhagyása után jgsult a mentrálási alkalm pénzügyi elszámlására. Oldal 76 / 105

77 VI A tanácsadási szlgáltatás igénylésének és dkumentálásának támgatására szlgáló wrkflw A tanácsadás wrkflw célja egy lyan egyértelmű flyamat létrehzása, melyet követve garantálható, hgy minden mentrált a saját fejlesztési tervének megvalósítása srán, amennyiben személyes tanácsadásra, csprts tanácsadásra, vagy tréningre, képzésre lenne szüksége, úgy ennek igénylése, nymnkövetése és dkumentálása szabályzttan és gördülékenyen történjen. Az előbb felsrlt tanácsadási módkat és képzéseket a tvábbiakban egy szóval tanácsadással illetjük az egyszerűség kedvéért. A flyamatt a mentr kezdi azzal, hgy a mentráltját tanácsadásra küldi. Ekkr a mentrnak ki kell választania egy tanácsadó szervezetet, és a tanácsadó szervezet által már a prgramba regisztrált tanácsadását (képzését, tréningjét). Ha nincs lyan regisztrált tanácsadó szervezet, vagy lyan tanácsadás amire a mentráltnak szüksége van, úgy a mentr igényelheti új tanácsadó bevnását a prgramba a krdinátr szervezet felé. Ha ezen egyedi igénylési flyamat lezárul, a flyamat tanácsadó mentr általi kiválasztásával flytatódik. Minden egyes mentráltnak egy adtt (pénz)kerete van arra, hgy tanácsadáskn vegyen részt. Ezt a keretet a flyamatban ellenőrizni kell, hgy ne kelljen lyan mentráltról dönteni, akinek amúgy nincs is elég kerete. Amikr a mentr kiválasztja a tanácsadót, a mentrált keretéből már levnódik (illetve lekötésre kerül) a tanácsadónak szánt összeg. Ugyanakkr van lyan eset (például a tanácsadó nem tudja fgadni a mentráltat), amikr a tanácsadás meghiúsul, ez esetben a már levnt keret Oldal 77 / 105

78 jóváírásra kerül. Amennyiben a tanácsadás nem hzza az elvárt szintet, rsszul sikerült, nem azt tanulta a mentrált, amire szüksége vlt, úgy a mentra számára lehetőség van beavatkzni a flyamatba. Minden tanácsadásn készülnie kell egy Tanácsadási naplónak, amit a mentráltnak kötelező jelleggel el kell fgadnia. Amennyiben a mentrált nem elégedett a tanácsadással, úgy a mentrjáhz frdulhat, aki visszaküldheti újra tanácsadásra, vagy amennyiben a helyzet teljesen reménytelen, úgy az egész flyamatt a tanácsadó kiválasztásától elölről kezdheti. Fnts megjegyezni, hgy amennyiben a tanácsadás nem sikeres, a mentrált nem elégedett a szlgáltatással, úgy a tanácsadó nem jgsult a keret elszámlására VI A mentr, vagy mentrált által tett panaszk kezelésének támgatására szlgáló wrkflw A mentrási flyamat első 3 fázisa alatt (a lezárási fázis kivételével) előfrdulhat lyan, hgy akármennyire is jónak tűnt a mentr és a mentrált pársítása, ez valamiért mégsem működik, ezért bármelyik fél panasszal élhet a másikról, vagy egy találkzásról, vagy az egész flyamatról. Ilyen esetben akár a mentr, akár a mentrált létrehzhat egy panaszt, amelynek támgatását jelen wrkflw mutatja be, amelynek célja egy lyan egyértelmű flyamat létrehzása, melyet követve garantálható, hgy minden beérkezett panasz naplózva illetve megfelelően kezelve legyen. Minden panasz egy teljesen lineáris flyamatn megy át, melyben a Mentr Supervisr ellvassa a panasz leírását, egyeztet az illetékesekkel, ez alapján alkt egy véleményt a helyzetről, ami alapján meghz Oldal 78 / 105

79 egy döntést a mentrálás jövőjéről. Ezen döntés alapján pedig vagy meghiúsul a mentrálás, vagy pedig flytatódik tvább. Fnts kiemelni, hgy a panaszról csak a panasztevő, a szupervizr, és a szakmai megvalósító szervezet tud. Ha a mentr tette a panaszt, akkr a mentrált nem értesül róla, ha a mentrált tette, akkr pedig a mentr nem értesül róla a panasz flyamatának lezárásáig. Amennyiben a panaszt a Mentr Supervisrnak nem sikerül megfelelően kezelni, úgy a mentrálási flyamat meghiúsult státusszal lezárásra kerül. Oldal 79 / 105

80 VII. Javaslat egy megbízhatóan működő és flyamats visszacsatlást biztsító belső mnitring és minőségbiztsítási rendszer kialakítására VII.1 A mnitring és minőségbiztsítási rendszer célja és jelentősége A Vállalkzói Mentrprgram létrehzása és sikeres működtetése egy rendkívül összetett és többrétű kckázatkkal rendelkező prjekt, amelynek kai az alábbi összetevők együttes fellépésében keresendőek: egy hármtagú knzrcium valósítja meg a prjektet, az 500 mentrálási flyamatk és energiahatéknysági tanácsadásk teljesítése egyidejűleg sk bevnt személy kezelését igényli, a prjekt megvalósításában széleskörű közreműködői körnek kell (mentrk, tanácsadók, képző szakemberek) flyamatsan együttműködni, a vállalkzói mentrálás módszertana és gyakrlata Magyarrszágn még nem egyértelmű és letisztult, sk tévhit, biznytalanság és félreértés övezi ezen témakört. Mindezek miatt a Vállalkzói Mentrprgram belső minőségbiztsítási rendszerét lyan módn kell felépíteni, amely alkalmas ezen kmplex és nehéz feladat megfelelő támgatására. VII.2 A Vállalkzó Mentrprgram működése srán felmerülő kckázatk bemutatása Az alábbi pntkban felsrljuk és jellemezzük a prjekt egyes szakaszaiban jelentkező kckázatkat, annak érdekében, hgy megtervezhető legyen a kckázat "krai felismerését" szlgáló jelzőrendszer, és a knzrcium kidlgzhassa a prjekt részletes tervezése srán az egyes kckázatk kezelését szlgáló intézkedések. VII.2.1 Megfelelő számú mentr elérése és bevnása a tbrzási flyamatban Az 500 mentrálási flyamat megvalósításáhz a nemzetközi jógyakrlatk alapján legalább 150 mentr bevnására szükség, akik önkéntes munkában kell hgy vállalják a feladatt. Amennyiben a prjekt tbrzási flyamatai, illetve PR és Marketing tevékenysége megfelelően megtervezett és lebnylíttt, ez a cél reálisan elérhető, de ha bármelyik flyamat minősége, vagy megvalósításának módja sérül, az egész prjekt sikerét veszélyeztető kckázat jelenik meg. Oldal 80 / 105

81 VII.2.2 A vállalt mentrálási flyamatnak megfelelő számú és összetételű mentrált bevnása A mentráltak számára a prjekt száms, más módn elérhetetlen és rendkívüli értékű előnyt kínál, ilyenek a közvetlen mentri segítséggel járó szemléletfrmálás, a tanácsadásk és képzések útján elérhető tudásbővítés, illetve a kapcslati tőke bővítésének lehetőségei. Emellett az a "kitüntetés", vagy "kiváltság", amely a mentrált szereppel már önmagában jár, szintén kmly vnzerőként kell megjelenni minden vállalkzó előtt, feltéve természetesen, ha a prjekt PR tevékenysége kiválóan működik a prjekt teljes időszakában. Ennek ellenére reális kckázat az, hgy nehézséget kz a kellő számú és összetételű mentrált bevnása a prjektbe, különösen az első időszakban. VII.2.3 A mentrk megfelelő kiválasztása, felkészítése és képzése Az önkéntes mentrk személyes mtiváltságának középpntjában a segíteni akarás, a jbbítási szándék kell, hgy álljn, amely aznban - nem megfelelő kiválasztás, felkészítés és képzés esetén - átcsaphat a legjbb szándékuk ellenére beavatkzási, irányítási szándékba, amely kmly kárkat tud kzni a mentráltnak. Emellett a felkészítés és képzés srán a mentrnak el kell sajátítania azt a segítő támgató attitűdöt, amely a mentráláshz szükséges, az ehhez szükséges kérdezési és kmmunikációs technikákkal együtt. Amennyiben a kiválasztás, majd később a felkészítés és képzés srán nem sikerül minden mentr esetében egyfrmán kialakítani a mentrálási tevékenységhez feltétlenül szükséges attitűdöt és nem sikerül kiszűrni az erre nem alkalmas jelentkezőket, akkr kmly kckázat merül fel a mentrálási flyamat minőségét és eredményességét illetően. VII.2.4 A mentrk flyamats mtiváltságának biztsítása A mentrk önkéntes szerződés keretében végzik munkájukat, amely megfelel a nemzetközi jógyakrlatknak a vállalkzói mentrálási rendszerek tekintetében. Emellett aznban nagyn fnts, hgy a rendszer működtetése srán flyamatsan figyeljék a szakmai megvalósítók a mentrk mtivációs szintjét, és idejekrán felismerjék a mentrknál jelentkező elfásultságból, elégedetlenségből, vagy egyéb kk miatt jelentkező, igen súlys kckázatkat. A mentrk számára az egyes mentrálási alkalmak után fizetett költségtérítések, a kapcslati tőkéjük és kmpetenciájuk fejlesztéséből adódó előnyök mellett fnts szerepe van a mtiváció fenntartásában és fkzásában a Vállalkzói Mentrprgram "márkaértékének" is, amely a mentrk számára presztízst, kitüntetést jelent - amennyiben az ehhez szükséges PR tevékenység magas színvnalú és megfelelően intenzív. Amennyiben ezen feltételeket nem sikerül a knzrciumnak biztsítani, úgy a mentrk már ezen prjektszakasz végére elveszthetik mtivációjukat, és ellehetetlenül a prjekt tvábbi flytatása. VII.2.5 A mentr-mentrált párk kölcsönösen megfelelő kialakítása A mentrálásra vnatkzó egyik kötelező alapelv a mentrált szabad választásának elve, vagyis hgy a mentráltnak kell mentrt választani, mégpedig egy személyes találkzás srán nyert közvetlen benymásai és értékítélete alapján. Ezen flyamat megszervezése aznban rendkívül sk nehézséget és kckázatt rejt magában, hiszen előfrdulhat például, hgy egy mentrt túl sk mentrált választ, míg máskat egy sem, vagy a párknak nincs megadva a kellő lehetőség a kölcsönös megismerkedésen alapuló szabad választásra, vagy éppen a másik fél választásával ellentétes döntés meghzatalára. Oldal 81 / 105

82 VII.2.6 A mentrálási flyamatk megfelelő dkumentáltságának és szakmai színvnalának biztsítása A mentrálási flyamat egyes eseményeinek szervezésében, a találkzókn elhangzttak mindkét fél számára és a prjekt kötelezettségeinek is megfelelő dkumentálásában és magában a mentrálási tevékenységben az elsődleges felelősség a mentrn és a mentráltn van, de ha ebben a flyamatban nem kapnak megfelelő támgatást, akkr kmly kckázatk merülhetnek fel. A Mentr Supervisr szakértő szerepe és felelőssége, hgy idejében felismerje a mentrálási flyamatban megjelenő prblémákat, a nem megfelelő dkumentálást és akár a mentr, akár a mentrált ldaláról jelentkező biznytalanságt, frusztrációt, vagy megakadást. A Mentr Supervisr flyamats munkája nélkül az 500 mentrálási flyamat bármelyikében elindulhat lyan negatív hatású flyamat, amelynek késői felismerése esetén mind a mentr mtivációjában, mind a mentrált fejlődésében kmly kárk keletkezhetnek. VII.2.7 A mentrálási flyamatból kilépni szándékzó mentrk, vagy mentráltak megfelelő kezelése A mentrlásra vnatkzó alapelvek között a kilépés lehetőségének biztsítása is fnts szerepet tölt be, hiszen a mentr-mentrált párk kialakítása srán - akármennyire sikerül alapsan és körültekintően lebnylítani ezt a fázist - létre jöhetnek lyan párk, ahl a közös munka srán derül ki az, hgy valamelyik fél számára nem megfelelő, vagy nem vállalható az együttműködés. Ezen felismerés - akár a mentr, akár a mentrált részéről jelentkezik - nem jelenik meg a legtöbb esetben egyértelműen és határzttan, csupán kételyek, kmmunikációs prblémák és hiányérzet frmájában. Ekkr még sk esetben egy szakember segítségével megmenthető az együttműködés, hiszen skszr kmmunikációs hiánysságk, vagy tapasztalatlanság jelenti a prbléma gyökerét, hiszen nem várható el a mentrktól, hgy rendelkezzenek egy prfesszinális cach minden eszköztárával. Amennyiben aznban a kapcslat menthetetlen - és erről a mentr supervisr is meggyőződött - úgy kell biztsítani a mentr, vagy a mentrált kilépését, hgy az ne kzzn sérülést a másik félnek, és a Vállalkzói Mentrprgram belső és külső megítélésének, hírének sem. VII.2.8 A mentrálást kiegészítő speciális tanácsadásk és képzések megfelelő szakmai színvnalának biztsítása A mentrálást kiegészítő tanácsadásk és képzések fnts szerepet töltenek be e mentráltak fejlődésében, ezért nagy kckázatt jelent, ha nem sikerül a prgramba kellő számú és megfelelő szakmai minőségű vállalkzásfejlesztési szakértőt bevnni. Ráadásul sk esetben egy tapasztalatlan mentrált, akinek összehasnlítása alapja nem tudja megalapzttan megítélni egy kaptt szakmai tanácsadás vagy képzés minőségi színvnalát és főleg hasznsságát, hiszen ez sk tekintetben csak a teljes mentrálás végén, a teljes fejlesztési flyamat kntextusában ítélhető meg. A bevnt szakértői kör megfelelő szakmai színvnalának és hasznsíthatóságának flyamats ellenőrzését és biztsítását ezért többrétű minőségbiztsítási rendszerrel kell biztsítani. VII.2.9 A knzrcium hatékny működésének biztsítása A knzrcium működtetése, ezen belül a szakmai megvalósító szervezetek közötti feladat- és Oldal 82 / 105

83 felelősség-felsztás egy rendkívül összetett és sk kckázati elemet magában rejtő rendszer. Ráadásul a vállalkzói mentrálásra, mint megvalósítandó tevékenységre vnatkzó prjekt még nem zajltt krábban ilyen méretekben, így a hálózat működési flyamataiban jelentkező kckázatk egy jelentős része még nehezen becsülhető. VII.3 A kckázatk krai felismerése és kezelése Az alábbi táblázatban összefglaljuk a fent felsrlt egyes kckázati elemeket, becslést teszünk az adtt kckázat súlysságára (a prjekt jelen tervezettségi fázisában ez csak nagyvnalú becslés lehet, a részletes Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítése srán ezen kckázatk pnts súlya és a bekövetkezés valószínűségi is tervezhető lesz). Az "Early Warning Indicatrs", vagyis a kckázat krai felismerését segítő jelzőrendszer jelen fázisban azért fnts, mert egy ilyen méretű vállalkzói mentrálási hálózat, egyrészt úttörő a hazai krmányzati vállalkzásfejlesztési eszköztárban, másrészt egy félresikló mentrálási flyamat kmly kárkat tud kzni egy mentrált vállalkzás életében. A "kckázat javaslt kezelése" rvatban röviden javaslatt teszünk a lehetséges reakciókra és kckázatkezelési lépésekre, de ezen elemek részletes kidlgzása is a Megvalósíthatósági Tanulmány része, kell hgy legyen. Oldal 83 / 105

84 Kckázat Súlysság EWI ("Early Warning Indicatrs") A kckázat javaslt kezelése Tanácsadásk és képzések színvnala Magas A szakértők által kitöltött tanácsadói naplók flyamats felügyelete mentrszervezetek által A tanácsadásn résztvett mentráltak által adtt visszajelzések, kifgásk flyamats figyelése A nem megfelelően teljesítő szakértő kivizsgálása az érintett mentrszervezet(ek) által Mentrálási flyamatból való kilépés Közepes Az ügyfélszlgálatra beérkező mentr és mentrált bejelentések, kérdések flyamats figyelése és elemzése A Mentr Supervisrk célztt, egyedi beavatkzása Mentrálási flyamat színvnala Magas A mentrálási naplók flyamats felügyelete a Mentr Supervisrk által A Mentr Supervisrk célztt, egyedi beavatkzása Mentrk flyamats mtivációja Közepes A Mentr Supervisr flyamats, személyes felügyelete A Mentr Supervisrk célztt, egyedi beavatkzása Mentr-mentrált párk kialakítása Közepes A mentr-mentrált adatbázis flyamats figyelése, a pár nélkül maradtak egyedi támgatása A Mentr Supervisrk célztt, egyedi beavatkzása Megfelelően felkészített mentrk Magas A képzések és tájékztató rendezvények végén kitöltött értékelő lapk Tapasztalt és kipróbált mentrképzési tananyagk és trénerek bevnása A mentrk által jelzett prblémák egyedi kivizsgálása és kezelése Megfelelő számú nergiahatéknysági tanácsadás Magas A bevnt vállalkzásk statisztikáinak flyamats felügyelete Több körben lebnylíttt, aktív PR és kmmunikációs tevékenység Megfelelő számú mentrált Közepes A tbrzási és kiválasztási nline adatbázis flyamats figyelése Több körben megvalósíttt prmóciós tevékenység és célztt tbrzó akciók Megfelelő számú mentr Magas A tbrzási és kiválasztási nline adatbázis flyamats figyelése Több körben megvalósíttt prmóciós tevékenység és célztt tbrzó akciók Az energiahatéknysági tanácsadás Közepes Az energiahatéknysági tanácsadáskról Az energiahatéknysági tanácsadást színvnala készített tanácsadói naplók és jelentések felügyelete Az ügyfelek által kitöltött visszajelző és elégedettségmérő kérdőívek értékelése végző szakmai megvalósító szervezet beavatkzása A knzrcium hatékny működése Közepes A külső, független minőségbiztsító szakértő jelzése A Prjekt Irányító Bizttság által elrendelt beavatkzás VII.4 A prjekt belső minőségbiztsítási rendszerének felépítése VII Prjekt Irányító Bizttság A minőségbiztsítási rendszer egyik legfntsabb eleme a knzrcium tagjainak képviselőiből álló Prjekt Irányító Bizttság (PIB). A PIB elsődleges feladata a prjekt tervezési és a szervezési feladatainak összehanglása és felügyelete a teljes knzrciumn belül, illetve a szükséges döntések meghzatala a prjekt mérföldköveinél. A PIB tagjait a knzrcium tagjai delegálják (2-2 fő/tag, amelyből az egyik tag a szakmai feladatk szakértője, a másik pedig prjektmenedzsment és adminisztrációs feladatké). A PIB látja el a prjekt felsőszintű felügyeletét, kezeli az egyes knzrciumi tagk, illetve a prjektvezetés szintjén nem megldható prblémákat és döntéseket hz a stratégiai kérdésekben. Felelősségi köre kiterjed: a prjekt sikeres végrehajtásáhz szükséges emberi, anyagi és infrastrukturális erőfrrásk biztsításával kapcslats döntések meghzatalára, a prjekt működési szabályzatainak jóváhagyására, a döntési pntkn a szükséges döntések meghzatalára, jgi kötelezettségvállalásk jóváhagyására, ha ezt annak nagyságrendje vagy kckázata Oldal 84 / 105

85 indklja, a közbeszerzési döntések jóváhagyására, a prjektterv és az elkészült a támgatási szerződés teljesítéséhez szükséges prduktumk áttekintésére és jóváhagyására. VII.4.2 Külső, független minőségbiztsítási szakértő Egy ilyen kmplex és skszereplős prjekt esetében még a legalapsabban felépített belső szabályzási és mnitring rendszer is késve értesülhet biznys működési, vagy teljesítési prblémákról, amelyek a külső minőségbiztsítási kntrll hiányában végzetes mértékű kckázatkká erősödhetnek. Ennek megelőzése céljából mindenképpen indklt egy külső, független prjekt minőségbiztsító megbízása, és bevnása már a prjekt tervezési szakaszában. A külső prjekt minőségbiztsító a fő mérföldkövek elérésekr áttekintő prjekt aduitkat végez, amelynek eredményeiről beszáml a Prjekt Irányító Bizttságnak. VII.4.3 A szakmai megvalósító szervezetek minőségbiztsítási feladatai A szakmai megvalósító szakmai megvalósító szervezetek esetében a kijelölt prjektmenedzser a felelős a szervezet által megvalósíttt tevékenységek felügyeletéért és kntrllingjáért. A szakmai tevékenység minőségi kntrllját az egyes szakmai megvalósító szervezetek által kijelölt Mentr Supervisrk biztsítják, akik flyamatsan kapcslatt tartanak a mentrkkal és a mentráltakkal, így lehetőségük van arra, hgy felismerjék a kialakuló kckázatkat és kezeljék azkat. Oldal 85 / 105

86 X. Javaslat a Vállalkzói Mentrprgram által felépítendő PR és marketing stratégia fő elemeire VIII.1 A Vállalkzói Mentrprgram PR és kmmunikációs stratégiájának alapja VIII.1.1 Bevezető Mttó: Olyan stratégia kell, amely nem kierőszaklja a figyelmet, hanem kiérdemli. A létrehzandó Vállalkzói Mentrprgram knkrét céljai, mint a kmmunikációs stratégia fő üzenetei Magyarrszág versenyképességének növelése és a gazdasági növekedés elősegítése, a munkahelyek megőrzése és a nemzeti jövedelemhez hzzájáruló új munkahelyek teremtése tekintetében a kis- és középvállalkzásknak meghatárzó szerepük van. Számuk ly arányban jelentős az rszág gazdaságának szerkezetében, hgy fejlődésük nélkül kisebb a lehetőség a gazdasági növekedés dinamikus emelkedése tekintetében is. Főbb üzenetek: a gazdaság fejlődéséhez létfntsságú a vállalkzói aktivitás növelése, az innvációra való nyitttság ösztönzése, az önfenntartásra a munkahelyteremtésre való képesség fejlesztése, a vállalkzói túlélési ráta javítása, az együttműködő, közösségben gndlkdó, tisztességes vállalkzók imázsának növelése, a Vállalkzói Mentrprgram a vállalkzók új generációját építi, amely tudats, magabizts, fejlődni képes és tudó, valamint egy rszágsan együttműködő, vállalkzói közösségben gndlkdik. VIII.1.2 A Vállalkzói Mentrprgram prgram bevezetése A fenti célk elérése érdekében jelen prgram keretében létrejövő, rszágsan, egységes feltételek mellett elérhető, már meglévő mentráló, fejlesztő, képző, tanácsadó szervezetekre épített mentrprgramban a sikeres vállalkzásk, azaz mentrk segítik a növekedési ptenciállal rendelkező mikr-, kis- és középvállalkzáskat, mint mentráltakat a vállalkzói aktivitásuk, a túlélési esélyek növelése érdekében. A prgram hzzájárul a vállalkzói kultúra és imázs javításáhz is. A prgram szemléletfrmáló célja, a vállalkzásk energiatudatssági szintjének növeléséhez. VIII.1.3 A vállalkzói mentrálás, mint vállalkzásfejlesztési eszköz bevezetése a kmmunikációban: Oldal 86 / 105

87 A mentrálást több európai rszágban is nemzeti priritásként kezelik. Az Európai Unió tagállamaiban megvalósíttt hasnló prgramk közös vnása, hgy a legtöbb esetben közpnti krmányzati krdinációval működnek a Mentrprgramk, melyek elsődleges célja a vállalkzók tudásában, tapasztalataiban és kmpetenciáiban meglévő hiánysságkból fakadó hátrányk leküzdése. A prgramkban jelentős vállalkzói tapasztalattal rendelkező mentrk kerülnek kiválasztásra, akik önkéntes alapn csatlakznak. A Vállalkzói Mentrk önkéntessége adja meg azt a hzzáadtt értéket a prgramban, amely értékként közvetíti a vállalkzói mentrálást a társadalm számára. A vállalkzói mentrprgramk általáns célja, hgy növelje a vállalkzói aktivitást, a túlélési esélyeket, valamint hzzájáruljn a vállalkzói kultúra és imázs javításáhz. A vállalkzói mentrálás knkrét előnyei a részt vevő vállalkzásk számára, amelyeket a kmmunikációban is erősíteni szükséges: Előnyt jelent a vállalkzásk számára más prgramkban való részvételük srán. Kiegészítő biztsítékként értékelhető visszatérítendő támgatásk igénybe vétele srán. Minőséget jelenthet a hitelintézetek, befektetési és kckázati tőkealapk számára is. A prgram jövőben elért eredményeinek kmmunikálásával tényszerűen bemutatható, hgy a vállalkzói mentrálás jelentős mértékben hzzájárul a vállalkzók túlélési esélyeihez, valamint fejlődésükhöz a stabilitás, fenntarthatóság érdekében. Egy kialakítandó PR és marketing stratégia srán tartalmi szempntból először hárm fő kérdésre - Mit? Miért? és Hgyan? - fgalmazzuk meg a válaszkat. VIII.1.4 Mit akarunk a Vállalkzói Mentrprgram prgrammal elérni? Magyarrszág versenyképességének növelése és a gazdasági növekedés elősegítése, a munkahelyek megőrzése és a nemzeti jövedelemhez hzzájáruló új munkahelyek teremtése tekintetében a kis- és középvállalkzásknak meghatárzó szerepük van. Számuk ly arányban jelentős az rszág gazdaságának szerkezetében, hgy fejlődésük nélkül kisebb a lehetőség a gazdasági növekedés dinamikus emelkedése tekintetében is. A gazdaság fejlődéséhez létfntsságú a vállalkzói aktivitás növelése, az innvációra való nyitttság ösztönzése, az önfenntartásra és azn túl a munkahelyteremtésre való képesség fejlesztése. A fenti célk elérése érdekében jelen prgram keretében létrejövő, rszágsan, egységes feltételek mellett elérhető, már meglévő mentráló, fejlesztő, képző, tanácsadó szervezetekre épített mentrprgramban a sikeres vállalkzásk, azaz mentrk segítik a növekedési ptenciállal rendelkező mikr-, kis- és középvállalkzáskat, mint mentráltakat a vállalkzói aktivitásuk, a túlélési esélyek növelése érdekében. Ezzel egyidejűleg a prgram hzzájárul a vállalkzói kultúra és imázs javításáhz is. A prgram másik kiemelt célja a vállalkzásk energiatudatssági szintjének növelése, valamint közvetett hzzájárulása az Európai Bizttság által kiadtt Energiahatéknysági Irányelvben Magyarrszágra rótt energia-megtakarítási kötelezettség teljesítéséhez. VIII.1.5 Miért fnts, hgy a Vállalkzói Mentrprgram elérje a céljait? Oldal 87 / 105

88 A prgram feladata, hgy a nyilvánsság számára egy széleskörű PR és marketing kmmunikációt tervezzen és valósítsn meg, amely érvekkel, példákkal és adatkkal alátámasztva mutatja be, hgy Magyarrszágn vállalkzónak lenni egy lyan érték, amelyet követni lehet. Egy nemrégiben készült magyarrszági reprezentatív kutatás szerint, amelyben a 20 és 35 év között krsztályt kérdezték meg, a vállalkzókról kialakíttt társadalmi kép kettős: egyrészt él még fejekben a krábban jellemző simlis, drága autós maffiózó vállalkzó képe, aki mindenhl kiskapukat keres, másrészt már elterjedt a kreatív, innvatív, bátr és becsületes vállalkzó képe is, főleg a fiatalabbak körében. A megkérdezettek közül a legtöbben pzitív jelzőket társítanak a vállalkzókhz, ha knkrét jelzőkről kellett megállapítania a megkérdezetteknek, hgy igazak-e a vállalkzókra. Ez alapján a megkérdezettek 88%-a kreatívnak, 86%-a tehetségesnek, 65%-a pedig tisztességesnek tartja a vállalkzókat, és minden harmadik megkérdezett tarttta csak jellemzőnek a csaló jelzőt. A szabad asszciációt engedő kérdés visznt ettől eltérő eredményt mutattt. Amikr nem irányíttt kérdést kaptak a megkérdezettek, akkr nagyrészt negatív jelzőket használtak a vállalkzókra, úgymint a fehérgallérs bűnöző", a "szabadlábn lévő bűnöző, vagy az igavnó barm, aki drága autóval jár. De a vagynsdási vizsgálat, a körbetartzás, a csőd és a kiskapuk is az asszciációk srán megemlítettek közé tartztak. Pzitív jelzőként a bátrságt emelte ki a válaszadók egy része, valamint azt, hgy a vállalkzó a túlélés esélyadója. Ugyanakkr a bizalmatlanság is jellemző eredménye a felmérésnek: a fiatalk (18-29 évesek) egy 5-ös skálán 2,45-re értékelték a vállalkzók megbízhatatlanságának szintjét, az idősebbek (60-65 évesek) már 2.91-re, vagyis az idősebb krsztálynak rsszabb a benymása/tapasztalata a vállalkzókról. A munkanélküliek vannak a legrsszabb véleménnyel a vállalkzókról: 60%-ban csalónak tartják őket. Ezen kutatás kiválóan rávilágít arra, hgy miért van szükség arra, hgy a Vállalkzói Mentrprgram megmutassa, hgy a tisztességes, etikus vállalkzói magatartással megéri vállalkzni, ezáltal javítsa vállalkzói imázst, hgy mind a vállalkzók, mind pedig a társadalm tisztában legyen a vállalkzásk szerepével egy rszág életében. VIII.1.6 Hgyan tervezi megvalósítani ezen feladatkat a Vállalkzói Mentrprgram? A Vállalkzói Mentrprgram megvalósításának érdekében az alábbi fő PR és marketing feladatkat kell megvalósítaniuk a knzrciumi tagknak: Az egységes megjelenés érdekében a prgram arculati elemeinek elkészítése és használata. A prgram intenzív kmmunikációja, melynek srán a vállalkzói imázs javítására, a vállalkzói lét társadalmi elismertségének növelésére is kiemelt figyelmet kell frdítani. A sikeres mentrálási flyamatk pzitív példaként történő bemutatása. A prgram közpnti hnlapjának felépítése, ahl a vállalkzásk számára minden infrmáció elérhető a mentrprgramról. A szakmai megvalósító szervezetek a prgram arculati elemeinek megfelelő használatával a Oldal 88 / 105

89 prgramt önállóan is népszerűsítik. Hírleveleken és a közösségi média felületeken keresztül flyamatsan híreket, infrmációkat szlgáltatnak a prgramról. A felsrlt feladatcsprtkn belül természetesen tvábbi részfeladatk szükségesek ahhz, hgy a Vállalkzói Mentrprgram PR és kmmunikációs tevékenysége sikeresen támgassa a hálózat által kitűzött célk megvalósítását. A külső kmmunikációs tevékenység srán a kmmunikáció krdinációjáért felelős knzrciumi tag jóváhagyása szükséges a többi szereplő nyilatkzatai, szereplései kapcsán. VIII.2 A Vállalkzói Mentrprgram arculata VIII.2.1 Az arculattervezés fntssága Az arculattervezés célja, a jó hírnév és a bizalm kialakítása, ami biztsítja a külső és a belső közönséggel való kölcsönös együttműködést. Az image könnyen sérülhet, ezért a szervezet munkatársainak tudatában kell lennie azzal, hgy minden cselekedetük üzenetet hrdz. Az arculatépítés gyakrlati megközelítése a Vállalkzói Mentrprgram esetében az "idelgikuscéltételező". Az idelgikus-céltételező arculatépítés először a szervezet küldetését alakítja ki. A szervezetnek meg kell határznia a társadalmban elfglalt helyét és a társadalm értékeit össze kell hanglnia a sajátjaival. Az arculat a stratégia része és mivel hsszútávra szól, ezért stabilnak kell lennie. A környezeti tényezőket flyamatsan felül kell vizsgálni. Az arculatépítéshez a marketingkmmunikáció és a PR eszközeit használjuk, amelyek az alábbiak: A statikus eszközök közé tartznak a kiadványk, a prspektusk, a hírlevél stb. A dinamikus eszközök közé a krszerű, infkmmunikációs és közösségi média eszközök tartznak. A persznális eszközök a prezentációk, előadásk, kiállításk. A krdináló szervezet és a hárm szakmai megvalósító szervezetnek közösen a fentiek tükrében egy egységes arculatt kell képviselniük annak érdekében, hgy a Vállalkzói Mentrprgram elérje a társadalmi ismertséget és értékként jelenjen meg a társadalmban. Az egységesen kialakíttt arculat biztsítja a jó hírnév, a bizalm megalapzását, a vállalkzó mentrálás, mint értékteremtő tevékenység bevezetését és egyben a vállalkzói imázs pzitív megerősítését is. VIII.2.2 Az elkészítendő arculati kézikönyv felépítése Az arculati kézikönyv a rendszerbe fglalt arculati elemek kdifikálása, szabályk, alkalmazásk, tiltásk rögzítése. A kézikönyv feladata, hgy a későbbiekben felmerülő vizuális arculati elemek elkészítéséhez segítséget nyújtsn a tervezőknek és a kivitelezőknek. Oldal 89 / 105

90 A megfelelő célcsprt hatékny eléréséhez erős márka kialakítása szükséges, annak érdekében, hgy erős és minőségi aktivitás legyen elvárható a vállalkzói mentrálás iránti érdeklődés terén. Az arculati kézikönyv elsődleges szerepe, az egységes, kherens kmmunikáció felépítése, amely a célk tükrében képes mind tartalmi üzenetekben, mind vizuális megjelenésben támgatni a Vállalkzói Mentrprgram sikeres megvalósítását. Az arculati kézikönyv adtt fejezetei alapján lehet az arculati kézikönyv egyes kérdéseit meghatárzni. Az alábbiakban bemutatjuk, hgy hgyan épüljön fel az arculati kézikönyv: Az arculati kézikönyv lgikai felépítése: VIII A stratégiai célk és értékek meghatárzásának alapvető kérdései Miért küzdünk, mit szeretnénk elérni? Mi a Missziónk, Víziónk? Milyen értékeket közvetítünk? Milyen célk felé törekszünk? VIII A pzicinálás meghatárzásának alapvető kérdései Milyen racinális és érzelmi előnyöket közvetít a márka a meghatárztt célcsprt számára? Alapvetően milyen helyet szeretnénk elfglalni az ügyfelek/célcsprt fejében és a piacn megítélés, asszciációk kialakítása versenytársak, helyettesítő termékek figyelembe vételével? Szegmens specifikus üzenetek kialakítása célcsprt elemzés, ügyfél prfilk kialakítása. a prfilknak ki kell térniük a szereplők beállítttságára, élethelyzetére, hgyan értelmezik a sikert, milyen kihíváskkal néznek szembe, mi mtiválja őket, az üzenet megfgalmazásknál aznsítani kell, hgy tud ebben a Vállalkzói Mentrprgram megjelenni, milyen szerepet fg betölteni a célcsprt számára, az alap üzenetek és támgató üzenetek meghatárzása célcsprt szegmens mátrixban. VIII A kreatív megjelenés elemei Fizikai elemek, amelyekben testet ölt a mögöttes tartalm, életre kelnek az üzenetek Vizuális aznsítás alap design, grafikai megjelenés Tartalmi elemek hangnem, kmmunikációs stílus, kifejezések Tartalmazza: közpnti arculat, lgó és design elemek vizuális és szöveges tartalmak Oldal 90 / 105

91 al-márkák jelen esetben a knzrciumi partnerek által meghirdetett prgramk megjelenési frmái kötött vizuális megjelenések pl.: lgó használat, színkódk, betűtípusk, design image elemek, stílus, hangulat kialakításának eszközei illusztrációk, képek, kifejezések, szövegek hangneme ffline és nline eszközök webldal aláírás hírlevél prezentációs megjelenés névjegykártya rendezvény megjelenés eszközei POS anyagk prmóciós eszközök VIII Példák a kreatív megjelenésre A teljes arculat kialakítása srán elkészül a lgó, és a lgóra épülő alapkncepció, a névjegykártya, a levélpapír, a bríték, dsszié matricák és a webldal. közösségi média megjelenése. Összeállításra kerül az összes lyan megjelenési variáció, melyet egységesen, egy lépésben kialakítva lehet kezelni. (Lásd példák a képeken.) Oldal 91 / 105

92 Oldal 92 / 105

93 VIII.2.3 A Vállalkzói Mentrprgram lgója A lgó rendkívül fnts eleme az arculatnak. Olyan vizuális embléma, ami egyértelműen aznsítja a szervezetet/prgramt. Ez lehet egy egyedi felirat, tartalmazhat tevékenységre vnatkzó szimbólumt, tvábbá szlgent is. Az egyszerűbb lgók skkal emlékezetesebbek, mivel könnyebb őket felismerni. Visznt ahhz, hgy a lgó emlékezetes legyen és kitűnjön a tömegből, valami egyedit kell tartalmaznia, anélkül, hgy úgymnd túlrajzlt vlna. Az egyszerűség nem csak emlékezetesebbé teszi a lgót, de skldalúbbá is, vagyis skkal több médiumban működő lehet. Jól sikerült lgónak nevezhető például, amely jól néz ki mind pstabélyeg, mind hirdetőtábla méretben. Emellett amennyire lehetséges, el kell kerülni, hgy túlságsan elvnt legyen a lgó, és vele találkzó személyek számára nehézséget kzzn a beaznsítása, üzenetének értelmezése. A Vállalkzói Mentrprgram lgójának lyannak kell lennie, amely egyszerű, könnyen felismerhető, színeiben tükrözi a tisztességes, etikus vállalkzói kultúrát, és megbízhatóságt sugall. Mindezekre az ún. absztrakt lgó a legalkalmasabb, amely egy absztrakt frma/szimbólum és a szlgáltatás értékét közvetíti. A lgótervezésénél fnts kiemelni, hgy a vállalkzói mentrálás két fél (mentrmentrált) együttműködésén alapszik, ezért ezen mtívumnak kell az absztrakt frma/szimbólum tervezésekr kiindulópntnak venni. Mivel a Vállalkzói Mentrprgram 3 különböző vállalkzói szegmenst kezel, és a megvalósításban is külön jelenik meg a 3 szakmai megvalósító szervezet, mindenképpen indklt tvábbi 3 lgómutációnak elkészülni a közpnti prgram lgója alapján, a 3 célcsprtra. A lgó tervezéséhez szükséges minden paramétert és infrmációt az alábbi "tervezői brief" fglalja össze, amely a prjekt megkezdésekr a felkérésre kerülő grafikus tervezőnek átadható: VIII.2.4 Arculattervezői "brief" a lgó megtervezéséhez A lgóban megjelenítendő név: Vállalkzói Mentrprgram Szlgen: nem került meghatárzásra Oldal 93 / 105

94 Feladat összefglalása: A Vállalkzó Mentrprgram prgram közpnti lgójának elkészítése, amelyből a hárm célcsprtra vnatkzóan színben eltérő lgómutáció készítendő. Javaslatk színösszetételre: Prgramlgó: Fehér: Pzitív megközelítésben: Tisztaságt, egyszerűséget és kifinmultságt jelképez. Kék: A leginkább kedvelt szín a békesség és a derű megtestesítője. Elősegíti a hatéknyságt, kncentrációt. Az intellektualitás, a bizalm, a lgika színe. Az emberek többsége a kéket nevezi meg kedvenc színének, ami azért is érdekes mert egyike a legkevésbé feltűnő színeknek. E kettő szín kmbinációja erősíti meg vizuálisan is az emberekben, hgy a vállalkzói Mentrprgram a tisztességet, etikus vállalkzói magatartást, megbízhatóságt jelent. Az üzleti életben a bankk és biztsítók, nemzetközi szervezetek előszeretettel használják lgóikban a kék színt. Prgramlgóra: fehér, császárkék, A császárkék szín egy mélyebb, sötétebb kék. Lgómutáció a hárm célcsprtra vnatkzóan: Külpiacra lépők célcsprtra: fehér, narancss-barna/földszín - Narancss-barna: A narancs nagyn játéks, barátságs szín, mindemellett jellemzően az a fajta, mely megköveteli nézője figyelmét. Tele van energiával és egyszerre kelt rikító és kényelmes érzést. Bilógiailag a narancssárga megnöveli a szervezet xigénellátását és köztudttan az agyműködést is serkenti. Az a fajta energia és üzenet, melyet a narancs szín magában hrdz, várhatóan pzitív fgadtatásra talál a fiatalk körében a marketing legkülönbözőbb területein. A földszínű barna tónusk egyszerűséget, kényelmet és hitelességet sugárznak. Ezen színek ötvözetének árnyalata a külpiacra lépő vállalkzásk termékeinek, szlgáltatásainak dinamizmusát és egyben stabilitását is jelképezi Beszállítói célcsprtra: fehér, zöld - Zöld: A természetesség és a természetes környezet színe. Tvábbá szimblizálja a növekvő életet, életerőt, környezettudatsságt, nyugdtságt, egyensúlyt. Kiváló és feltűnő színű zöld csmaglásk használatával a zöld szépen összekapcslódtt az egészséges választás gndlatával. Vállalkzónői célcsprtra: fehér, lila - Lila: Eredetileg királyi szín, fenségességet és jólétet, luxust, kreativitást, intuíciót fejez ki. A nők kedvelt színe pl. a levendula lila. A vállalkzónők többsége tevékenységét kreatív területeken végzi, illetve a vállalkzásindítás ka, hgy a vállalkzói munkán keresztül kiteljesedjenek, ezért számukra a lila szín az ajánltt. Lgómutáció készítése két váltzatban: "A Vállalkzói Mentrprgram mentra" és a "A Vállalkzói Mentrprgram mentráltja" feliratkkal, a lgómutációk használatával. Az emblémának alkalmasnak kell lenni a mentrk/mentráltak hnlapjain, közösségi média prfiljaikn történő megjelenítésre. Oldal 94 / 105

95 A lgó felhasználásával emblémázhatóak legyenek a mentrk/mentráltak által használt segédanyagk (jegyzettömb, dsszié, stb.) és kmmunikációs anyagk (kitűző, stb.) Főbb versenytársak vizuális megjelenése, alap üzenetei, pzicinálása: Az alábbi nemzetközi példákn jól mutatják, hgy legtöbbször csak szöveges, képi vagy absztrakt lgót használnak. Lgó stílus iránya: Absztrakt lgó (egy absztrakt frma/szimbólum, ami közvetíti a szlgáltatás értékét) Milyen értékeket kell kmmunikálnia a lgónak? A Vállalkzói Mentrprgram alapelveinek értékeit kell kmmunikálnia a lgónak, amelyek a következőek: Társadalmi felelősségvállalás elve: A fenntartható fejlődés, a magasabb életminőség elérése érdekében erősíteni kell a vállalkzásk társadalmi felelősségvállalását, a magán- és a közszféra közötti együttműködést. Társadalmi hasznsság elve: A vállalkzói mentrálás értékteremtő és értékhrdzó tevékenység, vagyis alapvetően lyan társadalmilag haszns (etikus) cselekedet, melyet a közösség túlnymó többsége ilyennek ismer és fgad el. Együttműködés elve: A Vállalkzói Mentrprgram kialakításában és működtetésében résztvevő szervezetek egymással támgató módn működnek Oldal 95 / 105

96 együtt, hgy a vállalkzói imázs és vállalkzói lét elismertségét növeljék, valamint a Vállalkzói Mentrprgram működését és fenntarthatóságát biztsítsák. Etikus vállalkzói magatartás elve: A vállalkzói Mentrprgram létrehzásában tevékenykedő szereplők úgymint a. krdináló szervezet, a szakmai megvalósító szervezetek, a tanácsadó szervezetek és a mentrálási flyamatban résztvevő felek ( a mentrk és a mentráltak) az etikus, tudats és hatékny vállalkzói magatartást vallják, népszerűsítik és fejlesztik, valamint közösen építik fel a Vállalkzói Mentrprgram rszágs rendszerét. Szlgáltatáskhz való egyenlő hzzáférés esélye és a területi lefedettség elve:a vállalkzói Mentrprgram létrehzásában és működtetésében közreműködő és résztvevő szereplők törekednek arra, hgy a szlgáltatáskhz való egyenlő hzzáférést és a területi lefedettséget biztsítják a vállalkzók számára a hálózat működtetése srán. Önkéntesség elve: A vállalkzói mentrálási tevékenység értékteremtést hrdz, mely flyamat elsődleges célja egy ingyenes és önzetlen szlgálat, mely ellenszlgáltatást nem a megteremtett érték, csupán az elvégzett munka fejében vár el, azaz elsődlegesen nem nyereségrientált, érdek-, és hasznelvű tevékenység. Személyes felelősség elve: A mentrálás személyes felelősség, a mentri szerep nem más, mint vezetés. A mentri típusú tevékenységek lényege kötelezően nem kikényszeríthető. Választás jga: A két személy közötti kapcslat alapja a személyes szimpátia, és a bizalm megelőlegezése. Mivel a prgramban való részvétel mindkét fél ldalról önkéntes, ezért szakmailag indkltnak tarjuk, hgy a választás jgában is működjön az önkéntesség elve. A mentrk és a mentráltak szabadn alakíthatnak ki egymással kapcslatt, ismerkedhetnek meg egymással és jelezhetik, hgy melyik mentrral/mentrálttal tartják elképzelhetőnek az együttműködést vagy nem. Üzleti titktartás: A prgramn belül létrejött és megvalósíttt mentrálási flyamatban a felek: mentr és mentrált között elhangztt infrmációk és tények (amelyek nem hivatalsan elérhetőek) az üzleti titktartás alá tartznak és a felek ezt tiszteletben tartják. Egyéb értékek, értékelési szempntk: A vállalkzói mentrálás alapfgalmai is fnts értékek a tervezéskr. A vállalkzói mentrálás, egy lyan támgató tanítási flyamatn alapuló kapcslat két személy között, amelyben az egyik fél - a mentr - a tudását, tapasztalatait és a bölcsességét sztja meg egy másik féllel, a mentrálttal, aki képes és kész is hasznsítani azkat, annak érdekében, hgy szakmailag fejlődjön, vállalkzásának helyzetét stabilizálni tudja, vagy növekedési pályára tudja állítani úgy, hgy tevékenysége fenntarthatóvá váljn. Ebben az esetben a mentr egy tapasztalattal bíró gyakrló vállalkzó, vagy kmly múltbéli vállalkzói tapasztalattal rendelkező személy, a mentrált pedig kezdő, vagy kmly váltzásra készülő gyakrló vállalkzó. A vállalkzói mentr egy lyan személy, aki sikeres vállalkzást működtet, vagy aktív közreműködője egy sikeres vállalkzás működtetésének, és felhalmztt tudását, tapasztalatait képes és kész megsztani más vállalkzókkal. Képes a vállalkzáskat segítő, gyakrlati alkalmazásk támgatására, valamint a kapcslódó vállalkzói Oldal 96 / 105

97 gyakrlat fejlesztésére. Mindemellett a mentr lyan személy, aki képes hatást gyakrlni az emberekre, illetve bátrítást adni nekik, meghatárzni biznys szabálykat. A mentrált, lyan, bejegyzett vállalkzással rendelkező személy, aki a vállalkzás működtetése, fejlesztése érdekében a prgram keretében egy mentr segítségét veszi igénybe, és a tanultakat képes és kész átültetni saját vállalkzói gyakrlatába. A mentrált vállalkzó a mentrálási flyamat srán segítséget kap abban, hgy lássa a saját erősségeit, gyengeségeit, átlássa a szervezeti flyamatkat, és a mentr akinek szakértelme és tapasztalatai megfelelő biztsítékt jelentenek - ösztönzésére kihzza magából és vállalkzásából a legtöbbet, hgy a céljait a lehető legrövidebb út megtételével érje el. Milyen felületeken kerül a lgó és arculati elemek alkalmazásra: Offline és nline felületeken: A prgram srán népszerűsítésre, díjazásra használt tárgyak, eszközök: rllupk, hirdetőtáblák Felhasznált adminisztrációs dkumentumkn pl. mentrálási napló, jelenlétí ív, szerződések Prgram srán elkészült népszerűsítésre alkalmas felületeken: kiadványk, kisfilmek, Online felületek: webldal, közösségi média, kisfilmek Oldal 97 / 105

98 VIII.3 Javaslt marketing stratégiai lépések a piaci megjelenéshez Marketing stratégiai szempntból több szempntt is érdemes figyelembe venni: Téma pzícinálás legyen vnzó a mentrálás, mint lehetőség a piaci sikerre. PR kmmunikáció szerepe mentrálás, mint téma pzicinálása szükséges a megfelelő presztízs kialakításáhz, így az önkéntes mentr szerep jbb megítélése biztsítható. Véleményvezérek bevnása, akik személyes példájukkal teszik vnzóvá ezt a tevékenységet és közvetítik az üzeneteket, segítik a bevnódást. CGM (Cnsumer Generated Marketing) erősítése bevnásra építő kmmunikációs kampányk alkalmazásával elérhető pull hatás vagyis a résztvevők bevnzása és nem dömping jellegű egyirányú kmmunikáció használata. Ez alapján a hárm leginkább megbízható infrmáció frrásnak jelölt: ismerős ajánlása, másk véleménye nline megjelenésben, sajtó anyagk (nline és ffline média), szerkesztett tartalmak (pl.: blg). VIII.4 A kampánytervezés lépései A Vállalkzói Mentrprgram marketing kmmunikációjának kiemelt célja a vállalkzói mentrálás fgalmának bevezetése és társadalmi elismertségének növelése. A prgram az önkéntességen alapszik ezért a vállalkzói mentrálást, mint önkéntes munkát és annak társadalmi hasznsságát Oldal 98 / 105

99 értékként szükséges kmmunikálni és bemutatni. A prgram srán a kampánytervezés lépéseihez szükséges kérdések átgndlása és megtervezése minden egyes kampánynál egyenként kerül kidlgzásra, amely az adtt szervezet feladata. Kampánytervezés lépései Az alábbi tématerületekre vnatkzóan szükséges knkrét kampánytervet készíteni a prgram srán: A vállalkzói imázs javítását célzó krábbi már megvalósult kampányk szlgálhatnak mintaként a Vállalkzói Mentrprgramának imázsának építésekr. Ilyen kampányk a Példakép, Első millim története, amely már sikeres, magyar vállalkzókat és azk történeteit mutatja be. Vállalkzói mentrálás fgalmának bevezetésére készült kampányk, amelyek megmagyarázzák, érthetővé teszik a vállalkzói mentrálás fgalmát és ezt a tevékenységet értékként közvetítik a társadalm felé. Jógyakrlatkra épülő kampányk, amelyek a nemzetközi és magyar vállalkzói mentrálás gyakrlatát, tapasztalatait és eredményeit mutatják meg. A mentrk és mentráltak tbrzására irányuló kampányk, amelyeket a szakmai megvalósító szervezetek határznak meg szakmailag és valósítják meg őket. Egyedi kampányk, amelyek a Vállalkzói Mentrprgram működése srán a gyakrlatból kerülnek meghatárzása. VIII.5 A vállalkzói mentrálás fgalmának és gyakrlatának széleskörű társadalmi ismertségét, támgatttságát és pzitív Oldal 99 / 105