Compeiio 2017. XVI. évfolyam, 1. szám, 31 61. oldal doi: 10.21845/comp/2017/1/2 A GYERMEKVÁLLALÁS ÁRNYÉKÁRA ÉS A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA A gyermekvállalás árnyékára és a eles ermékenységi ráa Magyarországon PÁSZTOR SZABOLCS meserszakos egyeemi hallgaó, Budapesi Corvinus Egyeem, Közgazdaságudományi Kar E-mail: paszor.szabolcs93@gmail.com Magyarországon a eles ermékenységi ráa a rendszerválás óa meredeken csökken. Az arányszám ráadásul az 1980-as évek második fele óa messze elmarad a reprodukciós szinől, a népességszám 1980 óa fogy. Releváns ehá a kérdés, hogy milyen ényezők húzódhanak meg a ráa arósan alacsony szine és ovábbra is csökkenő rende mögö. Cikkemben Walker (1995) nyomán elkészíem a gyermekvállalás árnyékárának idősorá Magyarországra, amellyel empirikus adaok alapán becslés adok az első gyermek vállalása kövekezében felmerülő kölségekre. Bemuaom az összefüggés a eles ermékenységi ráa alakulása és az álagos anyai élekor kiolódása közö. Az üem és pariás szerin korrigál eles ermékenységi ráá először az árnyékárak idősorainak segíségével vizsgálom, mad parciális elemzésnek veem alá. Az eredmények alapán aánlásoka fogalmazok meg a gazdaságpoliikai dönéshozó számára a ermékenység poziív irányú öszönzésére vonakozóan. Journal of Economic Lieraure (JEL) kódok: J11, J13 Kulcsszavak: árnyékár, gyermekvállalás, halaszó magaarás, eles ermékenységi ráa 1. Bevezeés Egy ország demográfiai folyamaainak elemzéséhez a leggyakrabban használ mérőszám a eles ermékenységi ráa (TTR). A muaó rövid definícióa: egy ado időponban a szülőképes korú (15 49 éves) női népességre uó álagos szüleésszám. Az arányszám megmuaa, hogy a szülőképes korú nők hány gyermeke fognak világra hozni szülőképes koruk ala álagosan és várhaóan (Husz 2006), implici feléelezve, hogy (1) a női populáció megoszlása állandó, (2) a korévenkéni eles ermékenységi ráa időben válozalan, (3) minden nő megéli a ermékeny kora végé és (4) nincs, vagy kiegyenlíe a migráció (Sao 2007). A ráa reprodukciós szine 1 elméleileg 2, feléve, hogy a eles népesség ponosan fele nő és minden nő megéli a ermékeny kora 1 A reprodukciós szin az az érék, amely melle a népességszám állandó. 31
PÁSZTOR SZABOLCS végé. Az egyenlőlen férfi-nő arány és a korai halálozások mia azonban ennél magasabb érék szükséges a reprodukcióhoz, amely így a fele gazdaságokban 2,1 körül alakul 2. A TTR ezek alapán képes előreveíeni a népességszám várhaó alakulásá, amennyiben a felevések elesülnek. Magyarországon a rendszerválás köveően az anyák álagos élekora (az első gyermek szüleésekor) egyre későbbre olódo. A rende Kamarás (2001) a családalapíási szokások megválozásával magyarázza. A halaszó magaarás orzía a TTR-, így érelmezéséből éves kövekezeésekre uhaunk. Az első gyermek vállalásának későbbre olódása az eredményezi, hogy az ado évben a fiaalabb koroszályok nem vállalnak gyermeke. Az idősebb koroszályokra ez nem vonakozik, ehá az ado évben ők már úl vannak az első gyermek vállalásán. Ezek kövekezében a TTR éréke elenős mérékben lecsökken, hiszen nem számol azzal, hogy a fiaalabb koroszályok később,,bepóolhaák az elmarad gyermekvállalás. Ha a TTR visszaesésekor halaszó magaarás muaó koroszályok szülőképes koruk végéhez közeledve mégis gyermeke vállalnak, az a TTR növekedésé vona maga uán. A TTR növekedése ekkor (a halaszó magaaráshoz hasonlóan, de ellenéesen) nem eleni a népességszám várhaó növekedésé, csupán a muaó számíásának kövekezménye (Berde Némeh 2015). A TTR a kohorsz befeeze ermékenységi ráával összeveve ellenőrizheő. Berde és Némeh (2015) kimeríő elemzés nyú a hagyományos TTR és ké korrigál muaó összehasonlíásáról. Eredményeik alapán a Bongaars Feeney-féle üem és pariás szerin kiigazío eles ermékenységi ráá 3 aánlák demográfiai elemzésekhez. A szerzőpáros a korrigál ráa idősorá öbbek köz Magyarországra is számszerűsíee és az adaoka rendelkezésemre bocsáoa. A TTRp* ehá már nem aralmazza a halaszó magaarás orzíó haásá, azonban még így is óval a reprodukciós szin ala marad 4. Ráadásul a muaó alakulása csökkenő rende mua, amely pesszimisa képe fes. Cikkemben Walker (1995) munkáa alapán elkészíem Magyarországra a gyermekvállás árnyékárának idősorá, amely az első gyermek vállalásának relaív kölségé muaa különböző korévekre. Az idősor segíségével így nemcsak a halaszó magaarás magyarázhaó, de a TTRp* csökkenő rende mögö meghúzódó ényezők elemzése is leheővé válik. Cikkem a kövekezőképpen épül fel. A 2. feezeben ismereem Walker neoklasszikus modellé, amely elsőrendű feléelének eredménye a gyermekvállalás árnyékára. A 3. feezeben részleezem az árnyékár srukúráá, valamin a modell paraméerezésé és a 2 Angliában például 2,0750 (Espenshade és szerzőársai 2003). 3 Üem és pariás szerin korrigál eles ermékenységi ráá Kohler és Orega (2004), illeve Bongaars és Feeney (2008) szerzőpáros definiál. A Bongaars Feeney-féle korrigál ráára cikkemben a TTRp* elöléssel hivakozom. 4 A halaszó magaarás a népesség elöregedésé okozza. Ekkor a halálozási arány nő, ami a TTRp* reprodukciós szinének növekedésé vona maga uán. Ez az eleni, hogy a TTRp* növekedése ellenére a népesség ovább fogyha. 32
A GYERMEKVÁLLALÁS ÁRNYÉKÁRA ÉS A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA Magyarország-specifikus felevéseke. A 4. feezeben a halaszó magaarás magyarázó ényezőke, az 5. feezeben pedig a TTRp* csökkenésé okozó ényezők haásá elemzem. Végül összefoglalom a főbb eredményeke, valamin gazdaságpoliikai aánlásoka eszek a ermékenység poziív irányú befolyásolására vonakozóan. 2. Walker neoklasszikus modelle Walker (1995) neoklasszikus modellé az 1970-es és 1980-as évek svéd demográfiai folyamaai insipirálák. Svédország eles ermékenységi rááa a reprodukciós szin körül alakul, azonban az 1970-es évekől a gyermekvállalás későbbre olódása vol ellemző. Magyarországon a rendszerválás köveően elenkeze hasonló elenség, azonban a halaszó magaarásól szűr TTRp* is csökkenő rende mua. Így Magyarország eseében ké kérdés is releváns: (1) milyen ényezők állnak a halaszó magaarás mögö, (2) milyen ényezők okozzák a ermékenység arós csökkenésé. Walker (1995) modelle mindké kérdés elemzésére alkalmas, így a feeze ovábbi részében bemuaom a modell rövid levezeésé. A modell egyelen szereplőe egy reprezenaív nő. Legyen az időhorizon = 1,...,T, hasznosság pedig a gyermekvállalásból ( C ) és a kompozi ószág ( x ) fogyaszásából származik. C = v( n s, ), ehá C függ a gyermekek számáól ( n ) és élekoráól ( s ) is. A gyermekek száma: = b l =, ahol l n 1 b a. időszaki ermékeny- ség. Az élepálya-hasznosság ekkor a kövekezőképpen adhaó meg: T s U = β [ v( ns ) + u( xs )], s= ahol a fogyaszói preferenciák ineremporálisan és ószágcsoporonkén sze- 1 parálhaóak, δ = a szubekív diszkonfakor, v () és u () pedig ól vi- 1 (1+ r) selkedő hasznossági függvények. A szereplő ké evékenysége: munka ( h ), illeve a gyermek gondozása ( f ( n ) ), az ezek rendelkezésre álló idő pedig normálva 1. A gyermekre fordío kiadások a. időszakban: g n ). φ az ado év szülésre és gyermek- ( gondozásra fordío része. Ekkor f ( n ) = φ b az összes gyermekgondozásra S p =0 fordío idő, ahol S a gyermek maximális, szülői gondozás igénylő kora. Legyen p a szülői és inézményi gyermekgondozás egymás ökélees helyeesíői. A gyermekre fordío közvelen kiadások a gyermek s. éleévében a. évben: m a gyermek s M. éves koráig elenkeznek ( m s = 0, s M ). A családi pólék α, az inézményi 33
PÁSZTOR SZABOLCS s gyermekgondozás día pedig c. c akkor merül fel, amikor az anya dolgozik ( h ) s és ameddig a gyermek nem múl el S p éves ( c = 0, s > S p). A gyermekvállalás mia felmerülő közvelen kiadások ekkor ( n függvényében): M ( m ) b + =0 g( n ) = α Legyen a 0. időszaki humán őke 1 ( k = 1). A humán őke akkumulálódása a kö- 0 1 0 1 =1 vekezőképpen ellemezheő: k = exp( µ + µ h ). A munkabér egyenlő a reálbérlei dí és a humán őke szorzaával: w = ω k. A őkepiacok ökéleesek. A 1 reálkamaláb ( r ) konsans, a diszkonfakor δ =. A gyermekgondozási 1 (1+ r) segély legyen θ. A ranszferek forrása az ad valorem munkaadó, melynek kulcsa τ. A házasárs övedelmének elenéréke A 0, a kompozi ószág ára p. A reprezenaív nő dönési problémáa ekkor a kövekező: A feléeles szélsőérék-felada a kövekező alako öli: es szélsőérék-felada a kövekező alako öli: Μ = T =1 s β [ v( n s T =1 ) + u( x s )] max { b 1, x 1, b 2, x 2,..., b T, x T } =1 λ ( T 1 =1 T ( p x λ2 ( w ωexp( µ 0 + µ 1 = 1,...,T h S p c b =0 s β [ v ( ns ) + u( xs )] ( p x + g( n )) δ = A0 + (1 τ ) w hδ w = ω k T = ω exp( µ + µ n = b =1 0 b B. =1 1 0 1 =1 + g( n )) δ A h ) 1 0 =1 T =1 h )) λ ( n (1 τ ) w h δ) 3 =1 b ) 34
A GYERMEKVÁLLALÁS ÁRNYÉKÁRA ÉS A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA ahol λ 1 az élepálya-kölségveési korlához arozó Lagrange-szorzó és (1) alapán egyenlő az adózo munkabér haárhasznával. π a gyermekvállalás eles kölsége: Az elsőrendű feléelek (1) második egyenlee alapán láhaó, hogy a korai gyermekvállalás öszönzi az, ha a szubekív diszkonfakor kisebb min 1. A korai gyermekvállalás ellenöszönzőe lehe π magas szine, mivel a nők dönésüknél figyelembe veszik a gyermek árá. π a. időszaki gyermekvállalás eles kölségének elenéréke, másképpen a gyermekvállalás árnyékára. π komponensei és paraméerezésé a 3. feezeben részlee- Μ 1 = β u ( x ) λ1 pδ = 0 x T Μ 1 = β v ( n ) λ1π = 0 b = = 1,..., T, T π = ((1 τ + ) w + φ θ + ) δ + =0 T + ( m + α + + (1 φ ) c + ) δ+ =0 T 1 l + µ 1 ( φ )(1 τ + ) h + w + δ + =1 l=0 T 1 zem. Legyen V ( n ) = β v ( n ). Ekkor: = V + 1 π = + 1, (5) V π amely alapán egyensúlyban a gyermekvállalás egy periódussal való késleleésének haárhaszna egyenlő az egy periódussal való késleleés haárkölségével. Walker fonosnak ara kéféle elemzési megközelíés elhaárolásá. Az evolúciós megközelíés során az élepálya-övedelem válozalan, a komparaív saikai elemzés során álalában válozik. Cikkem során a komparaív saikai elemzésre fókuszálok, mivel feléelezésem szerin a magyar folyamaok alakulása mögö olyan válozások húzódnak meg, amelyek elenősen befolyásolák az élepálya-övedelem méréké. Walker felhíva a figyelme arra, hogy amennyiben a komparaív saikai elemzések során a övedelmi és helyeesíési haás ellenées, akkor az eredmények félrevezeőek lehenek. Ezér a szerző azzal a feléelezéssel él, hogy a övedelmi haás a befeeze ermékenységen nulla, így a övedelmi haás csak a gyermekvállalás időzíésé befolyásola, a gyermekek számá nem. Elemzésem során én is hasonló feléelezéssel élek, valamin Walkerhez hasonlóan kizárólag az első gyermek vállalásának időzíésé vizsgálom, így eredményeim a övedelmi haás orzíásáól menesek. + +. (1) (2) (3) (4) 35
PÁSZTOR SZABOLCS A gyermekvállalás árnyékárának magyar adaokkal való paraméerezése elő bemuaom Walker komparaív saikai elemzésé a modell válozóira, így láhaóvá válik, hogy a megfigyel válozások valóban a vár irányba mozgaák-e a ermékenység alakulásá. Az olyan válozások, amelyek meredekebbé eszik az árnyékára 5, a korai gyermekvállalás öszönzik. Az olyan válozások, amelyekől az árnyékár laposabb 6, a késői gyermekvállalás öszönzik. Nemcsak a válozások méréke, hanem az időzíése is fonos. Ceeris paribus növekvő bérek a korai gyermekvállalás öszönzik 7. Egy ado időszaki ámenei munkabérválozás haása annál elenősebb, minél korábban örénik 8. A gyermekre fordío kiadások növekedése drágía a gyermekvállalás, a ranszferek emelkedése csökkeni a gyermekvállalás árnyékárá ceeris paribus. µ 1 növekedése eseén ceeris paribus az árnyékár meredekebb lesz, ehá ez a korai gyermekvállalás öszönzi. A 3. feezeben részleesen árgyalom a gyermekvállalás árnyékárának komponensei. Ezuán elvégzem az egyenle paraméerezésé magyar adaok segíségével a 2000 2014-es időhorizonra. Az így kapo idősorok segíségével a 4. feezeben felárom a magyarországi halaszó magaarás mögö meghúzódó ényezőke, mad az 5. feezeben a TTRp* csökkenésé okozó válozásoka. 3. A gyermekvállalás árnyékára Az árnyékár közgazdasági inerpreációa a kövekező. Egy feléelhez arozó árnyékár megada, hogy mennyivel válozik az opimális célfüggvényérék, ha a feléelen egy egységnyi,,lazíunk (Temesi Varró 2007). Walker modellében a gyermekvállalás árnyékára a kövekezőképpen érelmezheő. Az árnyékár megada, hogy mennyivel nő a maximalizál fogyaszás opimumban ve éréke, ha az árnyékárhoz arozó korláon egy egységnyi lazíunk, ehá az ado nő plusz egy gyermeke vállal. A fogyaszásnövekmény a gyermekvállalás haárhaszna, az árnyékár pedig a gyermekvállalás haárkölsége. Mivel opimumban MU = MC, így a gyermekvállalás haárhaszna egyenlő a gyermekvállalás haárkölségével, vagyis az árnyékárával. Az árnyékár ezek alapán megada, hogy egy ado nő mennyi lenne halandó fizeni azér, hogy plusz egy gyermeke vállalhasson, vagy másképpen, mennyivel kellene kompenzálni azér, hogy ne vállalon plusz egy gyermeke 9. 36 5 Walker a meredekebb árnyékár ala az éri, hogy a szumma agai időben növekvőek. 6 A laposabb árnyékár az eleni, hogy a szumma agai időben csökkenőek. 7 I ermészeesen a neó bér számí, az adókulcs válozásának haása ellenées. 8 Ez a diszkonálás kövekezménye. 9 A cikk során végig az első gyermek vállalásá, ehá az anyává válás fogom elemezni.
A GYERMEKVÁLLALÁS ÁRNYÉKÁRA ÉS A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA A 2. feezeben ismereem Walker modellé. A levezeés eredményekén adódo a (2) egyenle, amely a gyermekvállalás árnyékára, vagy másképpen a gyermekvállalás alernaívakölsége. Az áekinheőség vége az egyenle még egyszer: T π = ((1 τ + ) w + φ θ+ ) δ+ =0 T + ( m + α + + (1 φ ) c + ) δ + =0 l + µ ( φ )(1 τ T 1 1 + ) h + w + δ+ =1 l=0 +. + (2.1) (2.2) (2.3) Az egyenle ól láhaó módon három komponensből áll 10. A (2.1) komponens a gyermekvállalás mia kiese neó munkabér és az ez részben póolni kívánó gyermekgondozási segély elenéréke. A (2.2) komponens a gyermek mia felmerülő közvelen kiadásoka aralmazza. A komponens első fele a közvelen kiadások a családi pólékkal csökkenve, a második fele pedig az inézményi gyermekgondozás día, ami akkor merül fel, amikor a gyermek nem áll szülői gyermekgondozás ala. A (2.3) komponens a gyermekvállalás mia nem realizálódo humánőke-akkumuláció. Walker felhíva a figyelme arra, hogy π endogén, így a modellre fennáll a Lucas-kriika (Lucas 1976). A dönési környezee módosíó válozások nyilvánvalóan befolyásolák a házarások dönésé 11, ezálal az árnyékár szerkezee válozha. Az árnyékár helyes érelmezése ezek szerin az opimumban ve árnyékár. Elemzésem során Walker-hez hasonlóan válozalannak ekinem a formulá, ezálal a konkré érékek nem érelmezheőek, azonban a relaív válozások informaívak maradnak. 3.1. A kiinduló paraméerezés A (2) egyenle paraméerezése során feléelezem a ökélees információ. Ennek érelmében minden gazdasági szereplő ismeri a munkabér méréké korcsoporonkén, az erre számíandó effekív adókulcso, az inézményi gyermekgondozás díá, a humán őke hozamá és így ovább. Emelle a szereplőkről feléelezem a eles racionaliás, ehá a várakozásaik is racionálisak. A racionális várakozások elmélee szerin a szereplők minden rendelkezésre álló információ felhasználnak a válozók övőbeli alakulásának előreelzésekor, ehá ökélees informálság melle a szereplők előreelzése 10 Walker az árnyékár komponensei T -ig szummáza. Ekkor azonban a nyugdíkorhaárhoz közeli gyermekvállalás árnyékára orzul. Éppen ezér a számolás során minden komponensben a gyermek 18 éves koráig szummázam. A diszkonfakor mia a övőbeli érékek 0-hoz konvergálnak, így elegendő ez az időszako ekineni. 11 A modell feléelezi, hogy φ exogén, pedig valóában φ = f ( w, τ, θ, α,...). 37
PÁSZTOR SZABOLCS is ökélees 12. Egyensúly eseén a övőbeli érékek csak egy ε : N(0,σ ) információs sokkban érhenek el a elenlegiől. Ekkor egy eszőleges X válozó alakulása a várakozások szerin 13 : X = X + ε (3.1) + 1 E ( + 1 X ) = X. (3.2) Mivel csak a. időszaki érék ismer, így -ben a legobb előreelzés: E( X + ) = X + k 1, E( X + ) = X, (3.3) (3.4) A (3.4) egyenle szerin ekkor minden válozó a. periódusban rendelkezésre álló információ szerin alakul. A ovábbiakban ismereem a magyar adaokkal való paraméerezés főbb felevései és korláai. A (2) egyenle paraméerezése empirikus adaok segíségével örénik. A svéd saiszika régóa és rendkívül ponosan gyűi a fonos adaoka, amelyeke öbbnyire elérheővé is esz. Ezzel szemben Magyarországon a rendszerválás elő az adaoka válozékony szemléleben írák össze, és sokszor felmerül az idősorok konziszenciáának kérdése. A rendelkezésre álló idősorok korláo szabnak az elemzésnek, így a vizsgálódás horizona a 2000 2013-as időszakra rövidül 14. Az adaok forrása szereágazó, ez részleesen az 1. ábláza aralmazza. A legöbb válozó alakulása közvelenül megfigyelheő, azonban néhány válozó megfigyelése nehézkes, így a paraméerezés némi számíás igényel. A szükséges számíásoka a függelékben részleezem. Minden pénzben mér érék 2014-es árszínvonalon érendő. Walker modellében éves munkabér szerepel. Magyar ada csak az éves bruó álagkereseről áll rendelkezésre, azonban a munkabér és a kerese korrelációa nagyon magas, így a kerese a munkabér megfelelő proxya. Az elemzés időhorizonára különböző forrásokból állíhaó össze az éves női bruó álagkerese korcsoporok szerin ( w ). A korcsoporok hossza forrásonkén elérő, ezér például a 21 25 és a 26 30 éves koroszály álagbére 2006-ól azonos. A várhaó kerese ismereében kalkulálhaó az effekív adókulcs ( τ ). Effekív adókulcskén definiálom az ado keresere számol személyi övedelemadó és a munkavállalói árulékok összegé. w és τ ismereében kalkulálhaó az éves neó álagkerese, amely a munkavállalásból származó rendelkezésre álló övedelem proxya. 12 Walker ez a felevés az angol perfec foresigh assumpion kifeezéssel illei. 13 Ekvivalens feléelezés, hogy a válozók elsőrendű Markov-folyamao kövenek. 14 A szűk kereszmesze elsősorban a nők munkabérének korcsoporos megoszlása, mivel a 2000-es évek elő kevésbé részlees adagyűés vol ellemző. 38
A GYERMEKVÁLLALÁS ÁRNYÉKÁRA ÉS A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA 1. ábláza: A (2) egyenle válozói, a válozók aralma és éréke, vagy forrása Válozó 15 Taralma Érék/Forrás w Bruó álagkerese korcsoporonkén Saá számíás (ld. A.1.) τ Effekív adókulcs korcsoporonkén Saá számíás (ld. A.2.) φ A szülői gyermekgondozás az összes φ = 1.0, 0 2 gyermekgondozás arányában φ = 0.5, 3 6 φ = 0.0, 7 θ Gyermekgondozási segély (gyes) KSH (2016a) s m Közvelen kiadások a gyermekre Saá számíás (ld. A.3.) α Családi pólék Saá számíás (ld. A.4.) s c Az inézményi gyermekgondozás día Saá számíás (ld. A.5.) µ A humán őke hozama Campos és Joliffe (2007) r Reálkamaláb Világbank (2016) 1 δ Diszkonfakor δ = 1 (1+ r) h A munkával ölö idő az éven belül 1 T Nyugdíkorhaár 65 év φ a kiinduló paraméerezésnél exogén paraméer. A 3. feeze eleén ismere- em, hogy φ valóában endogén, de empirikusan megfigyelheő, hogy a nők álalában mennyi idő ölenek ohon a gyermekkel és mikor érnek vissza rész-, illeve eles munkaidőben a munkapiacra. A kiinduló paraméerezés során feleéelezem, hogy az anyák a gyermek 3 éves koráig nem dolgoznak, ez köveően részmunkaidős állás vállalnak, mad a gyermek 7 éves koráól eles munkaidőben dolgoznak egészen a nyugdíkorhaárig. φ így összefüggésben áll a anköelezeséggel, hiszen a gyermekek ipikusan 3 6 éves korukig árnak óvodába, mad 7 éves korukól kezdődik az alapfokú okaás 16. A válozóra végze érzékenységvizsgála segíségével elemezheő a felevés robuszussága. 15 A válozók indexei a kövekezőképpen érelmezheők: : napári év : a gyermek szüleése óa elel évek száma s: a gyermek koréve 16 A feléelezés megkönnyíi az elemzés, hiszen a gyermekgondozási segély melle legfelebb hei 30 órában, a gyermekgondozási dí melle pedig egyálalán nem lehee dolgozni egészen 2014. anuár 1-éig. Azóa azonban az úgyneveze,,gyed exra inézkedéscsomag öbbek köz engedélyezi a korlálan munkavállalás (KSH 2015b). 39
PÁSZTOR SZABOLCS θ paraméerezéséhez a gyermekgondozási segély (gyes) álagos éréké veem alapul. Ennek oka az, hogy a gyes alanyi ogon ár az anyáknak, ellenében a gyermekgondozási díal (gyed), amelyre nem mindenki ogosul 17. A gyes álagos éréke 2000-ől 2014-ig minden évben a gyednél alacsonyabb szinen alakul 18. s A gyermekre fordío közvelen kiadásoka ( m ) a házarások egy főre uó éves kiadások COICOP-csoporosíás 19 szerini részleezéséből kalkulálam. 2009-ől 2013- ig rendelkezésre áll az adaok házarások szerkezee szerini bonása, ami alapán megbecsülheőek az egy gyermekre fordío közvelen kiadások. A 2 felnő és a 2 felnő 1 gyermekkel szerkezeű házarások különbségéből adódo eredményeke álagolam, mad a konsans éréke veem az elemzés eles időhorizonára 20. Az éves családi pólék ( α ) a havi álagos családi pólékból és az egy családra uó gyermekszámból kalkulálhaó. Az inézményi gyermekgondozás éves díá ( c s ) ismé a házarások egy főre uó éves kiadások COICOP-csoporosíása segíségével állíoam elő. A kaegóriák alapán elkülöníeem a anköelezeség különböző szinein felmerülő kiadásoka, ami alapán megbecsülem az óvoda, az alapfokú okaás és a középfokú okaás kölségé 21. Egyszerűsíéskén az érékeke az elemzés időhorizonára konsansnak, valamin szinenkén válozalannak ekinem. A humán őke hozamá ( µ ) Campos és Joliffe (2007) munkáa alapán paraméerezem. A reálkamalába ( r ) az időszak álagos érékén, 4,17%-on rögzíeem, amelyből a diszkonfakor képle alapán számíhaó. Walker (1995) nyomán hasonlóan az feléelezem, hogy h l = 1, l. Ez az eleni, hogy az akuális gyermekvállalás uán eles munkaidős foglalkozaás várhaó, ehá élepályáa során a nő összesen egy gyermeke vállal 22. A nyugdíkorhaár éréke 65 éven rögzíe, a válozóra φ -hez hasonlóan érzékenységvizsgála végezheő. A kövekező alfeezeben bemuaom a gyermekvállalás árnyékárának idősorá különböző korú nők eseén. Egy rövid elemzés uán, a 4. feezeől kezdődően felárom az összefüggéseke az árnyékár és a korábban ismeree magyarországi elenségek közö. 17 Az igénybe vevők havi álagos számának aránya 2003-ól 2014-ig hozzáveőlegesen 2/3 1/3 a gyes,,avára (KSH 2016a). 18 Az összehasonlíásnál fonos megegyezni, hogy a gyes 3, a gyed pedig csak 2 évig ár. Számíásaim során ez figyelembe veem, ennek ellenére a messze legalacsonyabb álagkereseel rendelkező (20 évesnél fiaalabb) koroszály eseén is a gyed vol a magasabb az álag szinén. 19 Classificaion of Individual Consumpion According o Purpose, az egyéni fogyaszás rendeleés szerini oszályozása. 20 Walker is hasonló módszerrel becsüle a válozó éréké Svédországra. 21 A bölcsőde kölségé zérusnak ekineem, mivel a bölcsődébe beírao gyermekek aránya elhanyagolhaó. 22 A szigorúnak űnő feléelezés oka az, hogy így a számíások elenős mérékben egyszerűsödnek. Az árnyékár segíségével vizsgálandó elenségek szemponából a felevés nem befolyásola az eredményeke. 40
A GYERMEKVÁLLALÁS ÁRNYÉKÁRA ÉS A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA 3.2. A gyermekvállalás árnyékárának idősorai különböző korú nők eseén A gyermekvállalás árnyékárának idősorá először egy 25 és egy 28 éves nő eseén muaom be. A válaszo korévek mögö az áll, hogy a 2000-es évek eleén a szülő nők álagos élekora az első gyermek szüleésekor 25 év vol, 2010-re azonban elére a 28 éve (KSH 2015a), így az idősorok alapán láhaóvá válik a gyermekvállalás relaív, álagos kölségének alakulása. A függőleges engely mérékegysége forinban érendő, azonban a korábbi árgyalás alapán az abszolú érékek érelmezése félrevezeő lenne, ezér csak a relaív különbségeke vizsgálom, a mérékegysége pedig idézőelben üneem fel. Az 1. ábrán ól láhaó, hogy a gyermekvállalás árnyékára hasonlóan alakul egy 25 és egy 28 éves nő eseén 23. A elenség oka az, hogy elenős különbség csak az árnyékár (2.1) komponensében van, a (2.2) komponens a paraméerezés mia egybeesik, a (2.3) pedig a nagyságrendi különbség mia elhanyagolhaó. Az első komponens alakulása a 2. ábrán láhaó. A függőleges engelyen az 1. és a 2. ábra közö ugyan nagyságrendi elérés áll fenn, de az elemzés szemponából a relaív érékek számíanak. Mindké ábra ól muaa, hogy a korévek közöi különbség 2000-ől 2005-ig nő, ez köveően 2006-ra hirelen lecsökken, mad 2014-ig rendszerűen úra növekede. Az ábrák szerin a halaszó magaarás elsősorban 2006-ól 2008-ig elenkeze. 1. ábra: A gyermekvállalás árnyékárának idősora egy 25 és egy 28 éves nő eseén (2000 2014) Forrás: saá készíésű ábra, az 1. áblázaban megado források alapán 23 A 2006 óa csökkenő rend a TTR növekedésére enged kövekezeni. A TTR alakulásá az 5. feezeben árgyalom. 41
PÁSZTOR SZABOLCS 2. ábra: A gyermekvállalás árnyékárának első komponense egy 25 és egy 28 éves nő eseén (2000 2014) Forrás: saá készíésű ábra, az 1. áblázaban megado források alapán Az 1. és 2. ábra a szülő nők álagos élekora alapán készül (az első gyermekük szüleésekor). Szemléleesebb azonban a nagyobb korkülönbségre elkészíe idősorok összehasonlíása. A 3. és 4. ábra 20 és 40 éves korra ábrázola az árnyékár idősorá. Jól láhaó, hogy nagyobb korkülönbség eseén már markáns elérés elenkezik az árnyékárak közö. Az elérés oka az, hogy a legnagyobb különbség a 16 20 és a 21 25 éves koroszály álagkeresee közö elenkezik. A csökkenő endencia 2005-ől i is megelenik 24, azonban ami igazán informaív, az a ké vonal közöi ávolság alakulása. A 3. ábrán megfigyelheő, hogy a 20 éves nők eseén 2004-ig obban csökken az árnyékár min a 40 éves nők eseén. Ez arra enged kövekezeni, hogy a nők gyermekvállalása 2000-ől 2004-ig egyre korábbra olódo. A különbség 2008-ig csökken, azóa pedig úra növekvő endenciá mua. Az árnyékárak idősorai alapán ehá megállapíhaó, hogy halaszó magaarás leginkább 2005 és 2008 közö elenkeze. A kövekező feezeben bemuaom a szülő nők álagos élekorának alakulásá, amelye összeveek az árnyékárak idősora alapán kapo eredményekkel. 42 24 Ez alapán a TTR 2005 óa csökken.
A GYERMEKVÁLLALÁS ÁRNYÉKÁRA ÉS A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA 3. ábra: A gyermekvállalás árnyékárának idősora egy 20 és egy 40 éves nő eseén (2000 2014) Forrás: saá készíésű ábra, az 1. áblázaban megado források alapán 4. ábra: A gyermekvállalás árnyékárának első komponense egy 20 és egy 40 éves nő eseén (2000 2014) Forrás: saá készíésű ábra, az 1. áblázaban megado források alapán 43
PÁSZTOR SZABOLCS 4. A szülő nők álagos élekora az első gyermek szüleésekor Magyarországon a rendszerválás óa folyamaosan emelkedik a szülő nők álagos élekora 25. A elenség minden pariásnál 26 elenkezik, azonban a legmarkánsabban az első pariásban nyilvánul meg (Husz 2006). Az 5. ábrán láhaó a szülő nők álagos élekora az első gyermek szüleésekor. Az ábra alapán a vizsgál időszak eleéől 2011-ig fennáll a halaszó magaarás, amelynek üeme 2005-ől 2008-ig kis mérékben lelassul, mad 2011-ben az első pariásnál ve álagos anyai élekor elére a maximumá. 5. ábra: A szülő nők álagos élekorának alakulása az első pariásnál (2000 2013) Forrás: saá készíésű ábra, KSH-adaok alapán A MAB alakulása inkonziszens az árnyékárak idősorai alapán kapo eredményekkel. A 3.2. alfeeze szerin a halaszó magaarás leginkább 2005 és 2008 közö elenkeze, azonban a 5. ábrán láhaó, hogy a halaszó magaarás ponosan ebben az időszakban lassul le. Az első pariás álagos anyai élekora ehá elsősorban nem az árnyékár ingadozásának megfelelően alakul. Az ellenmondásnak különböző okai lehenek. (1) Az árnyékárak idősorainak konsruálásánál feléelezem a ökélees informálságo. 25 Mean Age a Birh (MAB). A feeze fennmaradó részében a MAB kifeezés az első pariásra érendő. 26 A pariás fogalma a demográfiában az élveszüleések számá elöli. Az első pariás ehá az első gyermek szüleésé eleni. 44
A GYERMEKVÁLLALÁS ÁRNYÉKÁRA ÉS A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA A valóságban azonban elképzelheő, hogy az árnyékára befolyásoló ényezők alakulása nem azonnal, hanem néhány év késleleéssel épül be a várakozásokba 27. (2) Egy másik ok lehe az, hogy egyéb ényezők is öszönzik a halaszó magaarás. A 2000-es évek első felében a várhaó iskolázási idő kiolódása elenkeze a közép- és felsőfokú okaásban Magyarországon. Az áalakulás haása megfigyelheő vol a közép- és felsőfokú végzeséggel rendelkező nők első pariás szerini álagos élekorában, azonban az alapfokú okaásban részesülőkre nem vol ellemző a halaszó magaarás (Husz 2006). (3) Kamarás (2001) a halaszó magaarás okakén a hagyományos családmodell áalakulásá ünee fel. Az álala vizsgál időszak a rendszerválás köveő évized vol. Feléelezheő, hogy a radicionális családmodell áalakulása a 2000-es években is folyaódo, azonban az áalakulás haása valószínűleg kisebb, min a rendszerválás köveő első évizedben. Feleheően mindhárom ényező közreászo a MAB kedvezőlen alakulásában. A elenség mögö álló egyéb ényezők felárása ovábbi kuaás árgyá képezhei 28. A vizsgál időszakban az első pariás álagos élekora 2011-ben ére el maximumá, ezuán 2013-ig gyakorlailag sagnál. A gyermekvállalás biológiai haára ugyan 50 év körül alakul, de véleményem szerin nem várhaó a MAB 30 év felei alakulása, mivel a késői gyermekvállalás egészségügyi kockázaokkal ár (Berkowiz és szerzőársai 1990; Joseph és szerzőársai 2005). A szülő nők álagos élekorának emelkedésé okozó ényezők felárása a demográfiai folyamaok fonos eleme. Magyarország eseében azonban a ermékenység draszikus csökkenése kiemel elenősége kölcsönöz a TTR vizsgálaának. Berde és Némeh (2015) 2013-ig számszerűsíee a magyar TTRp* idősorá, amely öbbek köz a halaszó magaarásól is szűr, így leheővé eszi a ermékenység csökkenése mögö meghúzódó ényezők parciális elemzésé. 5. A eles ermékenységi ráa alakulása mögö meghúzódó ényezők Magyarországon a rendszerválás köveő évizedben a korrigálalan eles ermékenységi ráa és a halaszó magaarás közö egyérelmű negaív kapcsola áll fenn (Kamarás 2001; Husz 2006). A 2000-es évekől a kapcsola azonban nem ennyire egyérelmű. Az 5.1. alfeezeben a TTR és a halaszó magaarás közöi kapcsolao vizsgálom 2000 és 2013 közö 29. 27 Az effekív adókulcs csökkenése eseén reális felevés, hogy a nők nem az adócsökkenés beelenésekor realizálák a gyermekvállalás leheőségkölségének megemelkedésé, hanem csak a rendelkezésre álló övedelmük öbb éves emelkedésé köveően. 28 Az uóbbi évizedekben felgyorsul női emancipáció erőeles haása feléelezheő az anyák álagos élekorának kiolódására. 29 A TTR-re és a TTRp*-ra adaok csak 2013-ig állak rendelkezésre. 45
PÁSZTOR SZABOLCS 5.1. A eles ermékenységi ráa és a halaszó magaarás összefüggései A TTR és a MAB alakulása a 6. ábrán láhaó. 2000-ől 2003-ig a ké muaó egymással ellenéesen mozog, ahogy az várnánk. 2004-ől 2008-ig azonban a muaók együmozgása figyelheő meg. A MAB növekedése ellenére a TTR nem csökken ovább, ami arra enged kövekezeni, hogy a TTR- olyan poziív sokk érhee a 2000-es évek közepén, amely ellensúlyoza a halaszó magaarás negaív haásá. 2009 uán a TTR hirelen csökkenése elenkeze, mivel a globális pénzügyi válság kövekezében a gyermekvállalási kedv draszikusan lecsökken. A TTR 2012-re ére el a 2008 körüli sziné, míg a MAB növekedése a válság ala lelassul. Elképzelheő, hogy a MAB 2012-ben azér csökken, mer a válságból való kilábalás során vissszaér a fiaalabb koroszályok gyermekvállalási kedve. 6. ábra: A eles ermékenységi arányszám (TTR) és a szülő nők álagos élekorának (MAB) alakulása (2000 2013) 46 Forrás: saá készíésű ábra, KSH-adaok alapán A ermékenység csökkenő szine mögö meghúzódó ényezők elemzéséhez azonban célszerű a halaszó magaarásól szűr muaó vizsgálni. A TTR és a TTRp* alakulása a 7. ábrán láhaó. A ké muaó közö 2004-ig közel 50%-os az elérés, ehá ebben az időszakban a halaszó magaarás elenős szerepe ászo a TTR alakulásában. A különbség 2005-ől 2008-ig kis mérékben csökken, amely a MAB elenőségének visszaszorulására enged kövekezeni. A válság ala a TTRp* draszikus csökkenése figyelheő meg, melynek eredményekén 2012-ben ámeneileg a TTR alá ese. A e-
A GYERMEKVÁLLALÁS ÁRNYÉKÁRA ÉS A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA lenség oka az, hogy a ermékenység alakulásá elsősorban nem a halaszó magaarás, hanem egyéb ényezők alakíoák. Az 5.2. alfeezeben az árnyékárak idősorai segíségével rávilágíok a TTRp* csökkenése mögö meghúzódó ényezőkre. 7. ábra: A eles ermékenységi arányszám (TTR) és az üem és pariás szerin korrigál eles ermékenységi ráa (TTRp*) alakulása (2000 2013) Forrás: saá készíésű ábra KSH-adaok, valamin Berde és Némeh (2015) adaai alapán 5.2. A TTRp* és a gyermekvállalás árnyékárának idősorai A korábbi árgyalás alapán láhaóvá vál, hogy a korrigálalan eles ermékenységi ráa (TTR) arósan alacsony szine elsősorban a halaszó magaarás kövekezménye. Az üem és pariás szerin korrigál ráa (TTRp*) folyamaos csökkenése azonban olyan válozók alakulásának kövekezménye, amelyek megelennek a gyermekvállalás árnyékárának idősoraiban. A 8. és a 9. ábrán 30 láhaó a TTRp* alakulása, valamin a gyermekvállalás árnyékárának idősora egy 20 és 40 éves nő eseén. Elméleileg a ké válozó közö negaív kapcsola áll fenn, hiszen a gyermekvállalás alernaívakölségének csökkenése a ermékenység növekedésé eredményezné, a válozók azonban inkább együmozognak. 30 A 9. ábra korábban szerepel már 3. ábrakén, az áekinheőség vége azonban hasznosnak vélem úra felüneni. 47
PÁSZTOR SZABOLCS 8. ábra: Az üem és pariás szerin korrigál eles ermékenységi ráa (TTRp*) alakulása (2000 2013) Forrás: saá készíésű ábra KSH-adaok, valamin Berde és Némeh (2015) adaai alapán 9. ábra: A gyermekvállalás árnyékárának idősora egy 20 és egy 40 éves nő eseén (2000 2014) Forrás: saá készíésű ábra, az 1. áblázaban megado források alapán 48
A GYERMEKVÁLLALÁS ÁRNYÉKÁRA ÉS A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA A korrelációs együhaók éréké a vizsgál korévekre a 2. ábláza aralmazza. így megállapíhaó, hogy az árnyékár komponensei összességében nem magyarázzák ól a TTRp* alakulásá 31. Az árnyékár összeéele megleheősen komplex, amely modellszemléleben nem elen problémá, azonban a gazdasági szereplők feleheően csak a legfonosabb, könnyen érelmezheő ényezőkre reagálnak. 2. ábláza: A korrelációs együhaók éréke a vizsgál korévek árnyékára és a TTRp* közö (2000 2013) Válozó Korrelációs együhaó π (20) 0,8819 π (25) 0,8681 π (28) 0,8590 π (40) 0,8687 Hipoézisem az, hogy a neó kerese 32, valamin a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ranszferek 33 alakulása meghaározó elenőséggel bírnak a ermékenységi dönésekre vonakozóan elsősorban a övedelmi haáson kereszül. A 2. feezeben azzal a feléelezéssel élem, hogy a övedelmi haás nulla. A valóságban azonban úgy vélem, hogy a nők dönésében a övedelmi haás is meghaározó szerepe ászik. Ennek megfelelően a cikk fennmaradó részében parciális elemzés végzek az árnyékár egyes válozóival, így a korábbi feléelezés feloldhaó. 5.3. A bruó bér és az álagos effekív adókulcs haásának parciális elemzése Hipoézisem mögö az áll, hogy a neó kerese gyakorlailag az anyák rendelkezésre álló övedelme 34. Ebből kifolyólag az anyák eles mérékben szembesülnek a neó kereseük alakulásával, amely közvelenül az eleni, hogy ól informálak a bruó kerese és az effekív adókulcs alakulásával kapcsolaban. A szociális ranszferek a mindenkori kormány programában meghaározó elenősséggel bírnak a szavazóbázisra, így feléelezheő, hogy a gyermekes és poenciális anyák ól informálak a ranszferekkel kapcsolaban. A 10. ábrán láhaó a bruó álagkerese és a korrigál eles ermékenységi ráa alakulása. Elméleileg a bruó álagkerese emelkedésének a TTRp* csökkenésé kel- 31 A korrelációs együhaók érelmezése az idősorok rövid vola mia félrevezeő lehe. Robuszus kövekezeések levonása nemzeközi összehasonlíással illeve hosszabb idősorok elemzésével válik leheővé. 32 A bruó kerese az effekív adókulccsal csökkenve. 33 A gyermekgondozási segély és a családi pólék. 34 A házasárs, vagy parner kereseé exogénnek ekinem. 49
PÁSZTOR SZABOLCS lene eredményeznie, hiszen a magasabb kerese növeli a gyermekvállalás leheőségkölségé, így csökkeni a ermékenysége. 2000-ől 2008-ig a muaók ezek szerin alakulnak, azonban ezuán együmozgás figyelheő meg. A elenség oka az, hogy a válság haására csökken mind a bruó álagkerese, mind a gyermekvállalási kedv. A 11. ábra az álagos effekív adókulcs és a TTRp* alakulásá muaa. A keőnek elméleileg együ kellene mozognia, mivel az adókulcs haása a bruó kereseével éppen ellenées: növekvő adók eseén csökken a gyermekvállalás leheőségkölsége, ehá nő a ermékenység. Az együmozgás az ábrán kiveheő, azonban az álagos effekív adókulcs alakulása ól muaa a kormányzai ciklusoka: 2002, 2006 és 2010 uán adóemelés, míg 2006 és 2010 elő elenős adócsökkenés figyelheő meg. A kormányzai ciklusok kövekezében bekövekeze adóválozások 2002 és 2008 közö nem haoak a ermékenység alakulására, a ermékenység inkább az adók rendére reagál. A 2010-es ermékenységcsökkenés pedig inkább a válság haásakén érelmezheő. 10. ábra: A bruó álagkerese és az üem és pariás szerin korrigál eles ermékenységi ráa (TTRp*) alakulása (2000 2013) Forrás: saá készíésű ábra, az 1. áblázaban megado források alapán A 3. ábláza aralmazza a korrelációs együhaók éréké a bruó álagkerese és az álagos effekív adókulcs egyideű, 1, illeve 2 évvel korábbi 35 érékei, valamin az üem és pariás szerin korrigál eles ermékenységi ráa közö. Abszolú érékben minden együhaó 0,5 felei, ami az eleni, hogy a kerese és a TTRp*, valamin az adókulcs és a TTRp* közö a közepesnél erősebb kapcsola muakozik minden lead-re 36. 50 35-1 és -2 lead. 36 Fonos megegyzés, hogy elol idősorok korrelációa során adaveszés örénik.
A GYERMEKVÁLLALÁS ÁRNYÉKÁRA ÉS A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA 11. ábra: Az álagos effekív adókulcs és az üem és pariás szerin korrigál eles ermékenységi ráa (TTRp*) alakulása (2000 2013) Forrás: saá készíésű ábra, az 1. áblázaban megado források alapán 3. ábláza: A korrelációs együhaók éréke a bruó álagkerese és az álagos effekív adókulcs, valamin a TTRp* közö (2000 2013) Válozó Korrelációs együhaó mean( w ) -0,5318 mean( w 1 ) -0,5143 mean( w 2 ) -0,5408 mean(τ ) 0,6812 mean( τ 1 ) 0,7444 mean( τ 2 ) 0,6594 Válozónkén a legmagasabb korrelációs együhaó vasaggal elölem. Az érékek alapán láhaó, hogy a kerese haása a ermékenységre leginkább 2 év késéssel, az adókulcsé pedig 1 év késéssel elenkezik. A elenség oka az, hogy a gyermekvállalásról a nők legkorábban 9 hónappal korábban dönhenek, ami kerekíve egy éves késés elen. A legmarkánsabb relaív elérés az adókulcs egyideű és 1 évvel korábbi éréke közö áll fenn, mivel az adókulcs válozásának beelenése álalában a válozás elő 1 évvel örénik. 51
PÁSZTOR SZABOLCS Az elemzés alapán az a kövekezeés lehe levonni, hogy a ermékenység erőelesen reagál a kereseben és az adókulcsban örénő válozásokra. A reakció azonban nem egyideű, hanem leginkább 1 éves késéssel elenkezik 37. A kormányza ezek alapán az álagos effekív adókulcs módosíásával erőeles haás gyakorolha a ermékenység alakulására. A ermékenysége ehá az SZJA és a munkavállalói árulékok növelésével lehe öszönözni, mivel ezálal csökken a gyermekvállalás leheőségkölsége. Fonos azonban megegyezni, hogy a úlzo adózaás negaív haással lehe a gyermekvállalási kedvre, hiszen az anyagi bizonság hiányában a nők nem adhaák fel munkahelyüke a gyermekvállalásér 38. 5.4. A gyermekvállaláshoz kapcsolódó ranszferek haásának parciális elemzése Hipoézisem második fele az vol, hogy a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ranszferek alakulása erőelesen befolyásola a ermékenységi dönéseke. A 12. és a 13. ábrán láhaó rendre a gyermekvállalási segély és a TTRp* alakulása, valamin a családi pólék és a TTRp* alakulása 2000-ől 2013-ig. Elméleileg a kapcsola poziív, hiszen a ranszferek a gyermekvállalás hivaoak öszönözni. Az ábrákon azonban poziív kapcsola csak 2006-ól figyelheő meg, 2000-ől 2006-ig a kapcosla inkább negaív. Láhaó, hogy 2000 és 2006 közö a gyes madnem 20%-kal, míg a családi pólék csaknem 85%-kal emelkede. A TTRp* csökkenő rende azonban ennek ellenére válozalan marad. 2006-ól 2013-ig a kapcsola poziív, azonban felveődik a kérdés, hogy ez valóban ok-okozai kapcsola, vagy az együmozgás láens. Véleményem szerin az uóbbi áll fenn, hiszen a válság éveiben mind a gyes, mind a családi pólék csökkenő endenciá mua. A gyermekvállalási kedv pedig a korábbi árgyalás alapán válság eseén visszaesik. A elesség kedvéér a 4. áblázaban felüneem a korrelációs együhaók éréké a ranszferek egyideű, valamin egyes lead érékeire. A gyes és a TTRp* egyideű érékei közö a közepesnél gyengébb, míg a családi pólék és a TTRp* egyideű érékei közö gyenge a kapcsola. A lead érékeknél a kapcsola iránya megfordul, ami ellenmond az inuíciónak. A korrelációk lényegi érelmezése félrevezeő lenne, mivel a válság kövekezében erőeles csökkenés figyelheő meg mind a ranszferek, mind a gyermekvállalási kedv alakulásában. Emia a valós összefüggések felárásához hosszabb idősorok elemzése szükséges, amely ovábbi kuaás árgyá képezhei. 37 A korrelációs együhaók érelmezése az idősorok rövid vola mia félrevezeő lehe. Robuszus kövekezeések levonása nemzeközi összehasonlíással illeve hosszabb idősorok elemzésével válik leheővé. 38 A ermékenységi dönésre közvelenül a házasárs, vagy a parner övedelme is haással van, amely hasonlóan függ az adókól. 52
A GYERMEKVÁLLALÁS ÁRNYÉKÁRA ÉS A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA 12. ábra: A gyermekvállalási segély és az üem és pariás szerin korrigál eles ermékenységi ráa (TTRp*) alakulása (2000 2013) 13. ábra: A családi pólék és az üem és pariás szerin korrigál eles ermékenységi ráa (TTRp*) alakulása (2000 2013) 53
PÁSZTOR SZABOLCS 4. ábláza: A korrelációs együhaók éréke a gyermekvállaláshoz kapcsolódó állami ranszferek és a TTRp* közö (2000 2013) Válozó Korrelációs együhaó θ 0,3184 θ 1 0,1533 θ 2-0,1173 α -0,5555 α 1-0,6294 α -0,1173 2 6. Az elemzés során levonhaó kövekezeések összegzése A 3. feezeben bemuaam a gyermekvállalás árnyékárának idősorai az első pariásra. A különböző koroszályokra elkészíe idősorok öbbnyire együmozogak, hiszen az árnyékárak egyes válozói 39 függelenek az anyai élekoról. Az elérések elsősorban a korcsoporonkén különböző neó kereseből adódak. Az árnyékárak idősorainak segíségével felárhaóvá válnak a szülő nők álagos élekorának kiólódása 40, valamin az üem és pariás szerin eles ermékenységi ráa mögö meghúzódó ényezők. 6.1. A halaszó magaarás magyarázó ényezők A 4. feezeben a halaszó magaarás alakulásá elemezem az árnyékárak segíségével. Az 5. ábra muaa a szülő nők álagos élekorának rendszerű, de valamelyes lassuló növekedésé. Az árnyékárak idősorai (1. és 3. ábra) akkor magyarázák volna ól a halaszó magaarás, ha a fiaalabb és az idősebb korévek idősora egymáshoz közelíe volna. Ekkor az árnyékár komponenseivel végze hasonló összehasonlíás megada volna, hogy melyik komponens (és melyik válozók) alakulása ha leginkább a halaszó magaarásra. Az 1. és 3. ábra idősorai inkább ávolodnak egymásól, ami arra enged kövekezeni, hogy a halaszó magaarás nem az árnyékára alkoó komponensek és válozók, hanem más ényezők kövekezménye. Az árnyékár a gyermekvállalás miai minden olyan direk és indirek kölsége aralmazza, amely pénzben kifeezheő. Ez alapán a szülő nők álagos élekorának kiolódása nem, vagy csak rendkívül közvee módon kapcsolódik a pénzben kifeezheő kölségekhez. Kamarás (2001) szerin a hagyományos családmodell áalakulása, Husz (2006) szerin az okaásban megelenő 54 39 A gyermek iskolázaása, ruházaása, a családi pólék méréke sb. 40 Ez a elensége nevezem halaszó magaarásnak.
A GYERMEKVÁLLALÁS ÁRNYÉKÁRA ÉS A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA válozások is erőeles haás gyakorolnak a halaszó magaarásra. A ény, hogy az árnyékárak idősorai nem magyarázák megfelelően a halaszó magaarás, mindké szerző hipoézisé igazola, így az eredmények konziszensek. Feléelezheően egyéb ényezők is előidézik a halaszó magaarás, melyek felárásához érdemes a problémá nemzeközi környezeben vizsgálni. 6.2. A ermékenység alakulásá magyarázó ényezők Az 5. feezeben az üem és pariás szerin korrigál eles ermékenységi ráa alakulásá vizsgálam az árnyékárak segíségével. A feeze eleén Berde és Némeh (2015) nyomán röviden érvelem amelle, hogy az elemzés során a korrigál eles ermékenységi ráa alakulásá célszerű figyelembe venni, és ennek megfelelően áram el. Az árnyékárak idősorai és a ermékenység alakulása közöi kapcsola elméleileg negaív, hiszen a gyermekvállalás árnyékárának emelkedése (csökkenése) a ermékenysége negaívan (poziívan) öszönzi. Az álalam elkészíe idősorok és a TTRp* alakulása közö azonban a kapcsola ránézésre is poziív (8. és 9. ábra), ami a korrelációs együhaók éréke is aláámasz (2. ábláza). Ezek alapán az árnyékár komponensei nem magyarázzák ól a ermékenység alakulásá, ső, félrevezeő kövekezeésekre vezenek. Az ellenmondás oka a gazdasági és pénzügyi ciklusokban keresendő. A gyermekvállalás árnyékárának legöbb válozóa erőelesen ciklikus, így a 2008-as globális pénzügyi válság haása megfigyelheő az árnyékárak idősoraiban. A gazdasági és pénzügyi ciklusok azonban a gyermekvállalási kedve is befolyásolák 41. 6.3. A ermékenység poziív öszönzése Kuaásom célkiűzései közö szerepel, hogy olyan aánlásoka fogalmazzak meg a gazdaságpoliikai dönéshozó számára, ami alapán öszönözhei a gyermekvállalás. Ez az egyes válozók haásának parciális elemzése alapán eem meg. Az előző bekezdésben felhívam a figyelme arra, hogy a gazdasági és pénzügyi ciklusok,,elronák az árnyékárral való elemzés, hiszen mind az ok, mind az okoza reagál a ciklusokra. Célom ehá az vol, hogy olyan aciklikus válozó keressek, amelye a kormányza legalább közvee módon képes befolyásolni. Kiinduláskén az árnyékára elenős mérékben meghaározó komponenseke vizsgálam. Az 5.3. alfeezeben a bruó álagkerese és az álagos effekív adókulcs haásá elemezem. A 10. ábrán láhaó, hogy a bruó álagkerese és a ermékenység közöi összefüggés negaív, azonban az is megfigyelheő, hogy a bér alakulása is ciklikus. 41 Az összefüggés inuiíve fennáll, de egyszerű módon beláhaó. Tegyük fel, hogy a gyermekvállalási kedv függelen a gazdasági és pénzügyi ciklusokól. A ermékenységnek ekkor elenős mérékben növekednie kellene az árnyékár csökkenésekor. Az idősorok azonban együmozognak, így a gyermekvállalási kedv is szükségszerűen függ a ciklusokól. 55
PÁSZTOR SZABOLCS A 11. ábra alapán az álagos effekív adókulcs és a TTRp* közö poziív kapcsola áll fenn, valamin τ alakulásában a válság haása melle más is megfigyelheő. Az effekív adókulcs válozása erőelesen függ a kormányzai ciklusokól. Elsősorban az figyelheő meg, hogy a 2006-os és a 2010-es válaszási évek elő meredeken csökken, ez köveően pedig emelkede. τ ehá egy olyan válozó, amely aciklikus és a gazdaságpoliikai dönéshozó közvelenül uda befolyásolni. Az álagos effekív adókulcs, ehá a személyi övedelemadó és a munkavállalói árulékok pályáának megválaszásával öszönözheő a ermékenység, mégpedig a kövekező módon. τ és TTRp* közö a kapcsola a közepesnél erősebb és poziív (3. ábláza), ehá a munká erhelő adók növelésével a gyermekvállalás poziívan öszönözheő. Az adóeemelésnek azonban korláa a rendelkezésre álló övedelem úlzo csökkenése 42. Fonos megegyezni, hogy az elemzés során munká erhelő adók haásá vizsgálam. Mikroökonómiából ól ismer, hogy az egyösszegű adó preferál a ermelési ényezőke erhelő adókkal szemben, mivel semleges (nem befolyásola a gazdasági szereplők viselkedésé), ellenben nem, vagy nehezen megvalósíhaó. A ermékenység öszönzésénél azonban a cél a gazdasági szereplők viselkedésének megválozaása, amely a munká erhelő adók növelése álal a kívánaos irányban befolyásolhaó. Az adózaás emelle megvalósíhaó, mivel az adóalap ól definiál. A gazdaságpoliikai dönéshozó ehá a munká erhelő adók növelése álal öszönözhei a gyermekvállalás, amely inézkedés a megfigyelések alapán aciklikus és elméleileg megvalósíhaó. Az 5.4. alfeezeben a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ranszferek haásá elemezem. A 12. és a 13. ábrán láhaó az egyes ranszferek és a TTRp* idősora. Együmozgásról egyik eseben sem beszélheünk, ami a korrelációs együhaók érékei is aláámaszanak (4. ábláza). Az ábrákon megfigyelheő, hogy a ranszferek elenős növelésére a ermékenység egyálalán nem reagál. Az öszönző haás hiánya mia a gazdaságpoliikai dönéshozó a ranszferek növelésével ehá nem uda befolyásolni a ermékenysége 43. A nem vár eredmény oka az, hogy mind a gyes, mind a családi pólék ciklikus. Az ábrákon megfigyelheő, hogy a válság kiörése óa a ranszfereke csökkenő pálya ellemzi. A korábbi árgyalás alapán ciklikus válozókkal a ermékenység nem öszönözheő. 42 Ekkor az anyagi bizonyalanság feleheően csökkeni a gyermekvállalási kedve. 43 A ranszferek a kölségveési kiadások növelésé elenenék. Első pillanásra úgy űnhe, hogy az inézkedés nem fennarhaó. Ha azonban a ranszfereke a kormányza munká erhelő adókból finanszírozza, az inézkedések megvalósíhaóak és fennarhaóak, hiszen elméleileg mindké inézkedés öszönzi a gyermekvállalás. 56
A GYERMEKVÁLLALÁS ÁRNYÉKÁRA ÉS A TELJES TERMÉKENYSÉGI RÁTA 7. Összefoglalás Kuaásom elsősorban az üem és pariás szerin korrigál eles ermékenységi ráa alakulása mögö meghúzódó ényezők felárására irányul. Az elemzéshez Walker neoklasszikus modellé veem segíségül, melynek elsőrendű feléele megada a gyermekvállalás árnyékárának egyenleé. Az egyenlee empirikus magyar adaokkal paraméerezem és elkészíeem a gyermekvállalás árnyékárának idősorá különböző korú nők eseén. Az elkészíe idősorok segíségével először az álagos anyai élekor kiolódásá, az úgyneveze halaszó magaarás próbálam magyarázni az első pariásra. Az árnyékárak alakulása nem magyaráza ól a elensége, a leheséges okok felüneésével ovábbi kuaási irányoka elölem ki. Az 5. feezeben részleesen vizsgálam a eles ermékenységi ráa alakulásá. Rámuaam, hogy a korrigálalan eles ermékenységi ráa elemzése félrevezeő lenne, mivel a halaszó magaarás kövekezében erősen orzío. Az üem és pariás szerin korrigál eles ermékenységi ráá először a gyermekvállalás árnyékárának idősoraival veeem össze. Ennek során, elsősorban a 2008-as globális pénzügyi válság mia, félrevezeő eredményeke kapam, hiszen nemcsak a modell számos komponense, hanem a gyermekvállalási kedv is elenős mérékben függ a gazdasági és pénzügyi ciklusokól. A korrigál eles ermékenységi ráá ebből kifolyólag parciális elemzésnek veeem alá. A 6. feezeben öbbek köz bemuaam, hogy a bruó kerese és az effekív adókulcs alakulása erőeles haás gyakorol a ermékenységre, így a gazdaságpoliikai dönéshozó a személyi munkaövedelemadó és a munkavállalói ranszferek alakíásával öszönözhei a gyermekvállalás. Emelle beláam, hogy a gyermekgondozáshoz kapcsolódó ranszferek elenős emelése sem képes befolyásolni a ermékenysége. Köszönenyilváníás A szerző köszöneé feezi ki Dr. Berde Évának érékes megegyzéseiér, avaslaaiér. A fennmaradó hibákér a felelősség kizárólag a szerző erheli. Függelék A. A gyermekvállalás árnyékárának egyenleéhez használ válozók számíásának móda A.1 w A válozó számszerűsíése során három forrás használam. Ké forrás (KSH 2007; Nemzei Foglalkozaási Szolgála 2014) segíségével összeállíoam a korcsoporos női bérek arányá az álagbérhez képes. Az álagkereseeke (KSH 2016b) súlyozva és a fogyaszói árindexszel korrigálva előállíoam a nők éves bruó reálkereseé korcsoporok szerin.