Bizalom és megbízhatóság egy módosított ismételt bizalomjáték eredményei*

Átírás

1 Tanulmányok izalom és megbízhaóság egy módosío isméel bizalomjáék eredményei* Gelei ndrea, a udapesi Corvinus Egyeem egyeemi anára andrea.gelei@unicorvinus.hu Dobos Imre, a udapesi Műszaki és Gazdaságudományi Egyeem egyeemi anára dobos@kg.bme.hu Dudás Levene, a udapesi Corvinus Egyeem PhD-hallgaója lev.dudas@gmail.com szerzők egy álaluk kidolgozo ismélődő bizalomjáéko muanak be és vizsgálnak empirikusan. jáék megkülönbözei a bizalom, a bizalomra mélóság és a megbízhaóság fogalmai. Mind a bizalom, mind a bizalomra mélóság a jáék során a szereplők cselekvéseiben muakozik meg, ezálal érelmezheő. megbízhaóság ugyanakkor állomány jellegű fogalom, a bizalma adó fél észlelése, várakozása arra vonakozóan, mennyire lesz bizalomra méló a bizalma kapó fél. szerzők adafelvéele az isméel bizalomjáékok csoporjába arozik. Egy jáék 10 körből áll. jáék során anonim pároka alakíoak ki, és közvelenül mérék a megbízhaóság észlel szinjei. Jelenős különbség a korábbi isméel bizalomjáékokhoz képes, hogy a jáékkörökben a megoszhaó összeg kumulálódo. Mindez a valós üzlei kapcsolaokhoz hasonlíó inerakív sziuáció ereme. Ezen kívül speciális kifizeőfüggvény (hasznosságfüggvény) alkalmazak, melynek révén a jáékosok közö együműködve versengő kapcsola jö lére. szerzők a bizalomjáék e speciális formájá használák arra, hogy eszeljék hipoézisüke, mely szerin a felek közö kialakuló megbízhaóság a kapcsolaban zajló események (bizalom és bizalomra mélóság) kövekezményekén válozik, alakul. TÁRGYSZÓ: Isméel bizalomjáék. izalom, bizalomra mélóság, megbízhaóság. Regresszióelemzés. DOI: /sa hu0769 * szerzők kuaásai az OTK K számú pályáza ámogaa. szerzők köszönik a ké anonim bíráló hasznos megjegyzései.

2 770 Gelei ndrea Dobos Imre Dudás Levene gazdálkodásudományban az elmúl évizedekben paradigmaválás vol. hagyományos, vállalaközponú elemzéseke egyre erőeljesebben egészíik ki a vállalaok közöi kapcsolaoka és azok rendszereinek vizsgálaá középponba állíó kuaások (Håkansson Snehoa [1989], Johanson Masson [2015]). z üzlei kapcsolanak, a bennük végbemenő jelenségeknek és azok haásainak mélyebb megérése az elmúl évizedek egyik kiemel kuaási iránya vol (Samiee Walers [2003], Pilbeam lvarez Wilson [2012], Hohenhal Johanson Johanson [2014]). z üzlei kapcsola jelenésaralmának meghaározása, az egyes kapcsolai jelenségek megérése nagy kihívás. Ilyen összee és fonos kapcsolai jellemző az együműködő parnerek közöi bizalom (lomqvis [1997], Hámori [2004]) is. Munkánkban a ranzakciós kölségek elméleéhez köődő irányíási mechanizmus érelmezésé (Williamson [1979]) ekinjük kiindulóponnak. E szerin az irányíási mechanizmusok olyan eszközök, melyeke a cégek szervezeközi kapcsolaaikban azér alkalmaznak, hogy összehangolják evékenységüke és ezzel minimalizálják kieségüke az opporunisa viselkedésnek (Jap Ganesan [2000]). Három alapveő irányíási mechanizmus különíheünk el: 1. a piaci koordináció szerződéseken kereszül irányí; 2. a szervezei vagy hierarchikus koordináció a ulajdonjogon és ezek alapján az uasíási jogon alapuló bizosíékoka használja; 3. az ún. kapcsolai koordináció eseében pedig az együműködő felek közöi ársas jellemzők (például a bizalom szinje) az eszközei a kapcsolaban zajló események irányíásának (Wang Xu Weiz [2008]). bizalomnak min irányíási eszköznek a kockázaos, az opporunisa viselkedés számára leheősége eremő helyzeekben van jelenősége (Das Teng [2004]). Maga a bizalom a hagyományos érelmezésben nem más, min az egyénnek az a meggyőződése, hogy parnere nem él vissza sebezheőségével (Korczynski [2000]). Ez a bizalom ún. hi- (vagy meggyőződés-) alapú felfogása (Kumar [1996]). Ez képviselik Morgan és Hun [1994] is, akik szerin a bizalom nem más, min egy kapcsolaban a bizalma adó fél hie arra vonakozóan, hogy az üzlei csere során a másik (a bizalma kapó) fél a bizalma adó sebezheőségé nem fogja kihasználni. Mayer Davis Schoorman [1995] a szervezei magaarás udományerüleén végze kuaásaikban ugyanakkor rámuanak a bizalom (rus) és a bizalomra mélóság vagy megbízhaóság (rusworhiness) fogalmai közö meglevő különbségre. Hangsúlyozzák, hogy a bizalomnak az előzőkben ismeree, ún. hien, meggyőződésen alapuló érelmezése öszszemossa ez a ké fogalma, azoka szinonimakén használja. Véleményük szerin ez az érelmezés ehá a bizalma adó fél (rusor) észlelése arra vonakozóan, hogy mennyire lesz bizalomra méló a másik, a bizalma kapó (rusee) a bizalomra mél-

3 izalom és megbízhaóság egy módosío isméel bizalomjáék eredményei 771 óság, röviden megbízhaóság. Morgan és Hun de más szerzők, min például arney Hansen [1994], Mayer Davis Schoorman [1995] felfogásában ugyanakkor a bizalom más jelen: cselekvési hajlandóság, a bizalma adó fél hajlandósága arra, hogy ado parnerével kapcsolauk során kockázaos magaarás vállaljon fel, olya, melynek kövekezében növekszik sebezheősége, kiesége a parner opporunisa viselkedésének. bizalomra mélóság ehá nem más, min a bizalma adó fél észlelése, várakozása a bizalma kapó félre vonakozóan. Másik oldalról megközelíve ez az is jeleni, hogy a megbízhaóság a bizalma kapó fél jellemzője. Ezzel szemben a bizalom a bizalma adó fél ado (kockázaos) ranzakcióban megfigyelheő konkré viselkedésével kapcsolaos. Ebben a megközelíésben a bizalomra mélóság gyakorlailag állományjellegű (sock) kaegória, az ado személy bizalmi készlee, mely azán konkré kockázai sziuációkban érékelheő, és ado eseben a cselekvés irányíási eszközévé válha. mennyiben a bizalomra mélóság, azaz a megbízhaóság észlel szinje elegendő, akkor az ado kockázaos kapcsolai sziuációban megmuakozha a bizalom, maga a kockázaos cselekvés min folyamajellegű (flow) kaegória. megbízhaóság észlel szinje ehá kriikus jellemzője a kapcsolanak, annak állománya énylegesen a kapcsolai sziuáció irányíási eszközévé válha, és jó eseben elvezehe a bizalomhoz. Ennek a megbízhaóságnak a válozásá és a válozások okai vizsgáljuk anulmányunkban. Kidolgozuk a klasszikus bizalomjáék (erg Dickhau McCabe [1995]) módosío válozaá, mely a korábbi isméel jáékokól öbb ponon is elér. lapkérdésünk szemponjából kiemelen fonos, hogy a jáékosok megbízhaóságának mérésé beépíeük a jáékba, mégpedig oly módon, hogy annak alakulásá csak a szereplők jáékban muao akuális dönései befolyásolák, ehá a jáékosoknak semmilyen előzees információjuk nem vol jáékosársukról, például annak repuációjáról (oero e al. [2009]). Ezen kívül sajáosság, hogy míg a korábbi isméel jáékokban az egyes körök a feloszhaó pénzösszeg ekineében függelenek volak egymásól (ohne Huck [2004], oero e al. [2009]), ebben a jáékban a megoszhaó összeg a körök során kumulálódo. jáéknak ez a ulajdonsága megíélésünk szerin sokkal inkább hasonlí arós üzlei kapcsolaokban zajló eseményekhez, min annak feléelezése, hogy a ké fél közöi ranzakcióípusok egyszerűen ismélődnek. z üzlei kapcsolaok kuaásának egyik meghaározó szakmai közössége, az ún. IMP-Group 1 (Indusrial Markeing and Purchasing Group Ipari Markeing és eszerzési Csopor) kuaói a kapcsolaban zajló folyamaok megnevezésére a ranzakció helye az inerakció kifejezés használaá javasolják (Ford e al. [2008]). Ez az inerakció hosszabb időávo, öbb esemény felölelő folyama, mely során a felek alkalmazkodnak egymáshoz, közöük kölcsönös befekeésekkel járó adapáció zajlik, hiszen a közös célok, az üzlei siker elérése érdekében együ kell működniük egymással. Ezek az üzlei kapcsolaok 1 www. impgroup.org

4 772 Gelei ndrea Dobos Imre Dudás Levene ugyanakkor nem örökkévalók, öbbéves parnerség uán is fel udnak bomlani. kölcsönös egymásraualság megszűnése pedig ere engedhe az opporunisa viselkedésnek. Gondoljunk például egy auóipari beszállíói szerződésre, ahol a felek 3 évre elköeleződnek egymás irán, de ezen időszak végén az addig együműködő aiűdö a versengő válhaja fel. lapveően egy ilyen együműködve versengő (compeiive) kapcsolai sziuáció alakul ki jáékunk során is a felek közö. 2 Speciális kifizeőfüggvény alkalmazunk, mely a jáék során alapveően ámogaja a felek közöi együműködve versengés, s melynek kövekezében várakozásunk szerin a jáék összállapoának Pareo-opimuma és a jáékosok egyéni sraégiáinak Nash-egyensúlya azaz az az állapoa, amelye a jáékosok nem akarnak megválozani azonos. bizalomjáék e speciális formájá használjuk munkánkban arra, hogy vizsgáljuk alapkérdésünke, a bizalomra mélóság, azaz a megbízhaóság hogyan válozik a kapcsolaban zajló események függvényében. megbízhaóság észlel állományá hipoézisünk szerin a parneről visszavár és a énylegesen visszakapo pénzösszegek egyarán befolyásolják, ezér a jáékban nemcsak a ényleges pénzmozgás, hanem az arra vonakozó várakozásoka is megkérdezük és köveük. z feléelezük, hogy míg a várakozások beeljesülése erősíi az éppen bizalma adó fél poziív véleményé parnerének megbízhaóságáról, addig ellenkező eseben az ado fél álal jelze, észlel megbízhaóság állománya csökken. Ez az jeleni, a jáékos ársának megbízhaóságára vonakozó észlelése függ az aól akuálisan énylegesen viszszakapo összegek nagyságáól, de az arra vonakozó várakozásokól is. kövekezőkben a bizalom kérdésköré és fogalomrendszeré a bizalomjáék konexusában először ovább finomíjuk. Majd bemuajuk az isméel bizalomjáék álalunk kidolgozo válozaá és az a maemaikai modell, mely specifikálja hipoézisünke. Ismerejük a saiszikai elemzés során felhasznál adabázis felvéelének jellemzői. Végül összefoglaljuk és érelmezzük eredményeinke, valamin ovábbi kuaási irányoka fogalmazunk meg. 1. bizalom és a bizalomra mélóság a klasszikus bizalomjáékban kuaásunk középponjába helyeze alapfogalmak a jáékelmélei irodalomban jelennek meg. bizalomjáék alapeseében ké és jáékos vesz rész. z 2 Természeesen nemcsak üzlei kapcsolaok működhenek így, hasonló helyze adódha személyközi kapcsolaokban is. Gondoljunk például a házasságoka köveő válások azon eseeire, amikor sajnálaos módon a felek közöi korábbi egymásraualságo és együműködési hajlandóságo az egymás legyőzni kívánó, versengő aiűd válja fel.

5 izalom és megbízhaóság egy módosío isméel bizalomjáék eredményei 773 indíó jáékos rendelkezik pénzzel (jellemzően 10 ECU [experimenal currency uni kísérlei valua]), míg a másik jáékosnál az indíó jáékosól kapo pénz auomaikusan megöbbszöröződik (jellemzően megháromszorozódik vagy megnégyszereződik). jáéko jáékos indíja, eldöni, hogy a rendelkezésére álló összegből menynyi ad á ársának. z álal áado összeg jáékosnál együk fel megháromszorozódik. Ez köveően jáékos eldöni, hogy ebből mennyi jua vissza -nak. viszonozhaja bizalmá azzal, hogy öbb pénz ad vissza, min amennyi a kezdő jáékos áado számára, de dönhe úgy is, hogy nem így esz, és akár a eljes összege magánál arja. z alapjáék Nash-egyensúlyú (10,0) sraégiája, amikor jáékos nem ad á semmilyen pénzeszköz -nek. z azonnal lájuk, hogy ez nem Pareoopimum, ami akkor állna elő, ha a eljes összege áadná, így jáékosnál ez az induló 10 ECU megháromszorozódna, vagyis keőjüknek együesen 30 ECU-juk lenne. kérdés az, hogy ebben az eseben jáékos mennyi pénz ad vissza jáékosnak; ha kevesebb, min 10 ECU-, akkor jáékosnak nem érné meg az összes rendelkezésre álló pénzmennyiségé áadnia. Ez az is megmuaja, hogy az alapjáékban a Pareo-opimum nem sabil, vagyis nem lehe Nash-egyensúly. 1. ábra. bizalomjáék alapválozaa Megjegyzés. x az jáékos álal a -nek áado pénzmennyiség; y pedig a jáékos álal az -nak visszaado pénzmennyiség. bizalomjáék klasszikus, egykörös válozaában (erg Dickhau McCabe [1995]) de az az köveő felhasználásokban is (lásd például Camerer [2003], Osrom Walker [2003]) a bizalomhoz kapcsolódó ké fogalom ugyanakkor a szervezeközi kapcsolaok irodalmában kialakul, korábbiakban bemuaoól kissé elérő módon érelmezheő. bizalom az indíó, azaz jáékoshoz, míg a bizalomra mélóság jáékoshoz köődik, de mindkeő az ado jáékos cselekvésekén érelmeződik, annak méréké pedig az akuálisan áado összeg nagyságával ragadják meg. jáékos eseében a pénz áadása bizalomkén érelmeződik, míg -nél egy megfelelő nagyságú pénzösszeg visszajuaása -nak bizalomra mélóságo jelen. z jáékos álal -nek áado pénzmennyiség (x) összegével operacionalizáljuk és mérjük a

6 774 Gelei ndrea Dobos Imre Dudás Levene bizalma. bizalomra mélóságo pedig a álal -nak visszajuao összegnek a kapo összeghez viszonyío arányával (y/3x) ragadjuk meg (lásd például shraf ohne Piankov [2006]). Hangsúlyozzuk, hogy ebben az érelmezésben mind a ké fogalom a jáékosok akuális cselekvésével (flow) áll összefüggésben, és nem aralmazza a megbízhaóságnak korábban bemuao, állományjellegű (sock) érelmezésé, mely a jáékosok parnerükkel kapcsolaos észlelései, várakozásai jeleni és a jövőbeni cselekvésekkel kapcsolaos. bizalom és a bizalomra mélóság a klasszikus, egykörös bizalomjáékban ehá egyérelműen kapcsolódik egy-egy jáékoshoz. áad egy bizonyos összege, mer bizalma ad ársának., a bizalma kapó fél, pedig akkor muaja meg, hogy számára akuálisan valóban bizalomra méló vol-e, ha egy meghaározo minimális vagy a felei pénzmennyisége visszajua számára. Ez az egykörös, de akár az isméel öbbkörös bizalomjáék eseén is egyérelmű fogalmi elhaárolás bizosí: jáékos mindig a bizalomhoz, jáékos a bizalomra mélóság fogalmaihoz köődik, hiszen mindig a bizalma adó, míg a bizalma kapó sziuációjában van. mos árgyal dinamikus bizalomjáékban ugyanakkor a körök pénzügyi dönései összekapcsoluk, hiszen a parnerek közö megoszhaó összegek a körök során kumulálódak. Nem az egykörös jáék ranzakcióinak pusza ismélésére kerül sor, hanem egy dinamikus inerakcióra leheősége adó jáék jö lére. do körben számára éppen rendelkezésre álló összeg mindig az álala korábban á nem ado és álal visszajuao pénzmennyiségek eljes, kumulál összege vol. Jáékunk e sajáos jellemzőjéből adódik, hogy és felválva hol a bizalma adó, hol a bizalma kapó fél pozíciójába kerül, cselekvéseik jellemzően egyszerre érelmezheők a hagyományos jáékelmélei fogalomhasznála alapján bizalomkén és bizalomra mélóságkén. Racionális jáékosoka feléelezve, ez alól kivéel az uolsó kör, hiszen ebben az eseben előáll az egykörös bizalomjáék alaphelyzee: jáékos kerül kiszolgálao helyzebe, amivel -nek leheősége van visszaélni. 2. ábra. öbbkörös bizalom jáék menee Megjegyzés. helyzeé, azaz a bizalma a ponozo nyíl, míg helyzeé, azaz a bizalomra mélóságo szaggao nyíl jelzi. közes, folyonos nyilak eseében a lépés egyszerre jelen bizalma és bizalomra mélóságo, aól függően, hogy melyik jáékos oldaláról ekinjük az ado lépés.

7 izalom és megbízhaóság egy módosío isméel bizalomjáék eredményei 775 Elméleileg mind, mind jáékos dönhe egy ado körben arról, hogy megszakíja az addigi együműködés, és nem ad vissza pénz ársának. Előfordulha például, hogy az uolsó elői körben minden áad -nak, hiszen udja, hogy amennyiben az visszajuaja, az ismé megháromszorozódha, és ezzel maximalizálhaják a ké jáékos álal közösen elérheő pénzmennyisége. Ezzel ugyanakkor kiszolgálao helyzebe kerül, mer dönhe akár úgy is, hogy semmi nem jua vissza számára, ami az muaja, mégsem vol bizalomra méló az akuális körben. ké jáékos pozíciói (bizalma adó vs. bizalma kapó) ugyan váloznak és összecsúsznak a jáék során, a ké szereplő helyzee mégsem eljesen szimmerikus, hiszen az első lépés mindig jáékosé, racionális dönéshozóka feléelezve a speciális kifizeőfüggvény (a Nash-egyensúly és a Pareo-opimum egybeesése) mia pedig az uolsó lépés jáékosé lesz. Mindvégig racionálisan jászó szereplők eseében ehá a öbbkörös jáék végén előáll a klasszikus bizalomjáék szereposzása, az első kör első lépésében a bizalma adó (ő van ehá kiszolgálao helyzeben), míg az uolsó kör záró lépésekor a bizalma kapó fél (akinek leheősége van o opporunisa viselkedésre). jáékelméle hagyományos fogalomhasználaában a bizalomra mélóság jáékos cselekvésekén, míg a szervezeközi kapcsolaoka kuaó szakirodalom az a bizalma adó fél észlelésekén érelmezi. Tudomásunk szerin sem az angol, sem a magyar nyelvű szakirodalom nem esz javaslao arra, hogy a rusworhy e ké kapcsolódó, koncepcionálisan mégis elérő fogalmára milyen megkülönbözeő kifejezéseke használjunk. Mi a ovábbiakban a cselekvésben megnyilvánuló bizalomra mélóság eseén használjuk ez a magyar kifejezés. mikor azonban annak állományjellegű érelmezéséről, ehá a bizalma adó félnek a bizalma kapó félre vonakozó észleléseiről, várakozásairól van szó, akkor a megbízhaóság kifejezés alkalmazzuk. ovábbiakban cikkünkben így eszünk különbsége a ké koncepció közö. szakirodalomban fellelheő néhány olyan kuaás, mely a megbízhaóság kérdésének elemzésé beépíi a bizalomjáékba. Chang e al. [2010] például kuaásaikban az vizsgálák, hogyan befolyásolja a felek dönései (a bizalomra mélóságo) a parnerrel kapcsolaos első impressziójuk, ami gyakorlailag a parner megbízhaóságára vonakozó észleléseike befolyásolja. Mások a repuáció haásá elemzik, ami szinén az ado fél észlel megbízhaóságá befolyásolja (oero e al. [2009]). Tudomásunk szerin ugyanakkor olyan kísérlee még nem végezek, mely egy öbbkörös jáék kereei közö közvelenül mére volna a megbízhaóságra vonakozó akuális észleléseke. szakirodalomban alálhaó olyan munka is, mely a visszakapo pénzre vonakozó várakozások mérésé épíi be a jáékba. Chaudhuri és Gangadharan [2007] például az egykörös bizalomjáéko összekööék az egykörös dikáorjáékkal, s ennek során a jáékosokól megkérdezék, hogy mekkora összege várnak vissza ársukól. Eredményeik szerin az egykörös bizalomjáékban a reciprociásra vonakozó

8 776 Gelei ndrea Dobos Imre Dudás Levene várakozások (azaz a visszavár összegek nagysága) hanak a bizalom szinjére (, azaz a jáéko kezdő fél cselekvésére). Jáékunkban mi mind az észlel bizalomra mélóság szinjére, mind a visszavár összegekre direk módon, a jáék valamennyi körében rákérdezünk, hiszen az feléelezük, hogy a visszavár és a énylegesen visszakapo összegek hanak a parner észlel megbízhaóságának szinjére. kövekezőkben modellezzük hipoézisünke, részleesen ismerejük az a módosío bizalomjáéko, melye modellünk eszelésére kidolgozunk. emuajuk a jáék lebonyolíásának meneé és körülményei, majd az adafelvéel eredményekén rendelkezésre álló 49 jáékospár dönései aralmazó adabázisunk felhasználásával, öbbválozós regresszió segíségével eszeljük hipoézisünke. Munkánka az eredmények érelmezésével, az elvégze kuaás korláainak árgyalásával és újabb kuaási irányok megfogalmazásával zárjuk. 2. módosío bizalomjáék és a jáékosok viselkedésének modellezése Hipoézisünk eszelése érdekében szükségünk vol az alapjáék dinamizálására. z ismélés megengedésével udjuk ugyanis vizsgálni az észlel megbízhaóság időbeli alakulásá az ado jáékospárok eseében, és annak haásá magára a bizalomra min kockázaos cselekvésre. kövekezőkben bemuajuk a bizalomjáék dinamizálása során használ válozóka és paraméereke dönési válozók modellezés során a kövekező dönési válozókkal dolgozunk: I : az jáékos -edik kör végén rendelkezésre álló ECUállománya; I : a jáékos -edik kör végén rendelkezésre álló ECU-állománya; x : a -edik periódusban jáékos álal jáékosnak áado ECU mennyisége; y : a -edik periódusban jáékos álal jáékosnak áado ECU mennyisége; T: a lejászo körök száma.

9 izalom és megbízhaóság egy módosío isméel bizalomjáék eredményei 777 dönési válozók segíségével a kövekező pénzügyi egyensúlyi feléeleke írhajuk fel, feléelezve, hogy jáékosnak 10 ECU áll rendelkezésére az induló, 0-dik időponban, és jáékos a jáék elején nem rendelkezik pénzeszközzel. 1 0 I I x y, I 10 ECU 1 0 I I 3 x y, I 0 ECU = 1, 2,, T Feléelezzük ovábbá, hogy az áado pénzmennyiségek nemnegaívak, vagyis x 1 0, y 1 0. mennyiben a jáékosok célja a jáék végén közösen elér pénzmennyiség maximalizálása, akkor az előbbi egyenlőségekhez a kövekező célfüggvény rendelhejük: T T I I max. E dinamikus opimalizálási felada megoldásai a Pareo-opimumok képezik. z láhaó, hogy a maximálisan elérheő pénzmennyiség éréke 10 3 T ECU, amennyiben jáékos minden periódusban az összes nála levő pénzmennyisége áadja o 1 jáékosnak x 10 3, ( = 1, 2,, T), akinél az auomaikusan megháromszorozódik y 10 3, ( = 1, 2,, T 1), majd a megnövekede összege o visszaad(ha)ja párjának. z, hogy a rendelkezésre álló pénzmennyiség hogyan oszlik meg a jáékosok közö, legkésőbb az uolsó periódusban jáékos dönhei el azzal, hogy mennyi ar meg, és mennyi ad á jáékosnak, vagyis folyamaos o T együműködés eseén az uolsó körben y 10 3 x, ahol x 0 és 10 3 T közö levő szám. Min korábban már emlíeük, modellünkben a klasszikus (az elér ECU-val ará- F állíounk fel: nyos) helye ké speciális kifizeőfüggvény F és valamin T I T I T IT IT F IT G δ IT IT K, T 10 M IT IT F IT G δ IT IT K, T 10 M ahol G a győzesnek járó prémium összege; K a közösen szerze összes ECU alapján járó jualom; M a befekeési szorzó; T a körök száma.

10 778 Gelei ndrea Dobos Imre Dudás Levene Eseünkben ezek a paraméerek a kövekezőképpen alakulak: G = 500 forin, K = 1000 forin, M = 3, és a körök száma 10 vol. Min az már hangsúlyozuk, jáékunk lényegesen elér valamennyi korábbi isméel bizalomjáékól abban, hogy ado körben az előző körökben elér összes pénzösszege befekeheővé eük, ezzel a felek számára a 10 körös kapcsolaukban együműködve versengő helyzee eremeünk. δ (.) függvény a kövekező módon definiáljuk: δ z 0 z 0, 1 z 0, 2 1 z 0. jáék során felmerülő dönési helyzeeke sorrendben visszafelé elemezve, racionális jáékosoka feléelezve könnyen beláhaó, hogy az uolsó lépésben jáékos számára a kifizeési öszönző vonzaa minden I eseén y T = 0. z uolsó lépésben ehá jáékos célja max( F ) úgy, hogy udja, nem számíha -ől ovábbi visszakapo pénzre. Ez a cél ehá kibonhaó a kövekező alakra: ( IT1 xt ) ( IT1 xt 3) max G δ( IT1 xt ) ( IT1 xt 3) K x T T 10 M. függvény a paraméerek állapoa (a jáék állása) szerin különbözőképp adja meg az opimális x T éréke mennyiben I I T1 T1, az jáékosnak nincs leheősége opimalizálni, és nem érdeke az együműködés: xt mennyiben I I T1 T1, az jáékosnak van mozgásere eldöneni, a közösen szerze pénz érdemes növelnie, melynek kifizeő szorzója K, vagy a győzelmi prémiumo (G) érdemes megszereznie. Ez függ egyrész G és K arányáól és az eddig megszerze összes ECU mennyiségének a maximálisan megnyerheő összeghez viszonyío IT1 IT1 arányáól: α. T 1 10 M 3 Képleünk nem más, mina a ellmann-féle dinamikus programozás backward indukciója, így gondolameneünk a dinamikus opimalizálás émaköréhez is kapcsolódik.

11 izalom és megbízhaóság egy módosío isméel bizalomjáék eredményei 779 a) Ha α 1, ehá bármelyik korábbi lépésben nem a maximális összege adák a jáékosok egymásnak, akkor jáékos maximalizáló sraégiája az, hogy áad annyi, amivel még mindig neki marad öbb (a győzelmi prémium bizos megarása): T T1 T1 x ( I I ) / 3 1. b) Ha α 1, ehá eddig minden lépésben maximális összege adak a jáékosok egymásnak, y = 0 feléelezésével sincs olyan x, T ami a győzelmi prémium bizos megarásával jobb eredményre vezene, min a eljes összeg áadása. Mivel G ( IT 1 xt 3 xt ) K K, ezér a maximalizáló sraégia: T x T IT 1 ( ). T Mindezek alapján T 1 időponban, ha addig a lépésig 100 százalékban együműködek a felek (azaz a eljes rendelkezésre álló összege áadák), jáékos maximalizáló sraégiája szinén a eljes összeg áadása, mer udja, hogy jáékosnak megéri az egészében visszaadni, ami azán a végén megarha. Innen visszavezeheő, hogy y kivéelével minden olyan lépésben, amelye megelőzően a eljes rendelkezésre álló összege áadják a jáékosok egymásnak, a eljes rendelkezésre álló összeg áadása a maximalizáló sraégia. Ezen lépések sorából nem kivéel az első x 1 lépés sem, ami álal megbomlik a jáék klasszikus egyensúlya, és a kifizeőfüggvény mia minden lépésben a eljes rendelkezésre álló összeg áadása lesz a maximalizáló sraégia. z egyensúlyi pon így egyszerre Pareo-opimum és Nash-egyensúlyi z alapmodell kierjeszése a megbízhaóság koncepciójával Elmélei bevezeésünkben már bemuauk, hogy a megbízhaóság fogalom állományválozónak ekinheő, és elvileg minden időponban meghaározhaó, mérheő. Ez a válozó úgy operacionalizáluk, hogy annak állományára 1-ől 5-ig aró szöveges skálán (1 = egyálalán nem, 5 = nagyon megbízik) kérdezünk rá közvelenül. Modellünk dönési válozóinak köré így a ké jáékos megbízhaóságának észlel szinjével, állományával bővíeük ki: R jáékos megbízhaóságának szinje, ahogyan az a -edik időponban jáékos észleli;

12 780 Gelei ndrea Dobos Imre Dudás Levene R jáékos megbízhaóságának szinje, ahogyan az a -edik időponban jáékos észleli. z állományjellegű válozókon kívül bevezeük a ké jáékos ún. várakozási függvényé is, ami az muaja, hogy a felek ado periódusban mekkora pénzösszege várnak vissza a jáékosársukól. ké várakozási függvény: e x y jáékos azon várakozása, hogy mekkora összege kap -ól a -edik periódusban; e y x jáékos azon várakozása, hogy mekkora összege kap -ől a -edik periódusban. várakozási függvények segíségével modellezük a megbízhaóság időbeli válozásá. do jáékos észlel megbízhaóságának válozásá modellünkben és a saiszikai elemzés során is a másikól visszavár és a énylegesen visszakapo pénzösszegek függvényében ragaduk meg. z feléelezük, hogy a megbízhaóság szinjére min egyfaja bizalmi őkére mind a visszavár összegre vonakozó várakozások, mind a énylegesen visszakapo összegek hanak. Ezek alapján a megbízhaóság alakulásá függvényszerűen a kövekező módon fejezük ki: e f y x, y jáékos megbízhaóságának válozási függvénye az muaja meg, hogy mennyivel válozo jáékos megbízhaóságának szinje a -edik periódusban (ez a jáékos észlelése). Ez az ado periódusban álal visszavár és -ól énylegesen visszakapo pénzmennyiségek nagyságaiól függ. e f x y, x jáékos megbízhaóságának válozási függvénye az muaja meg, hogy mennyivel válozo jáékos megbízhaóságának szinje a -edik periódusban (ez az jáékos észlelése). Ez az ado periódusban álal vár és -ől énylegesen visszakapo pénzmennyiségek nagyságaiól függ. megbízhaóság válozásának diszkré differenciaegyenle-rendszeré ezzel a kövekező módon érelmezük: e 1, R R f y x y, R0 0, e R 1 R f x y, x, R0 0.

13 izalom és megbízhaóság egy módosío isméel bizalomjáék eredményei 781 válozók és a paraméerek bevezeése uán, összefoglaló jelleggel a 3. ábrán szemlélejük dinamizál bizalomjáékunk időbeli lefolyásá. 3. ábra. dinamizál bizalomjáék időbeli lefolyása 3. jáék folyamaa és az adafelvéel kísérle részvevői a udapesi Corvinus Egyeem diákjai volak, akike elsősorban az egyeem belső hírlevelén kereszül érünk el. ennünke alapveően az üzlei kapcsolaokban zajló jelenségek érdekelek. Korábbi kuaások igazolák ugyanakkor, hogy a gazdasági képzésben rész vevő hallgaók viselkedése nem különbözik jelenősen az üzlei szereplőkéől (olon Ockenfels Thonemann [2012]). Ezér a hallgaói mina alapján levon kövekezeések nagy valószínűséggel az üzlei szereplők inerakcióira is igaznak ekinheők. jelenkezés a jáékra és a részvéel önkénes vol. kísérleekre az egyeem számíógépes laborjában kerül sor, a jáék során a párok számíógépen kereszül kerülek kapcsolaba egymással. Minden eseben ké kuaó részvéelével zajlo az adafelvéel. z adahalmaz 7 jáékalkalommal sikerül összegyűjeni 49 páról. Ez az jeleni, hogy álagosan 7 pár vol jelen egy 30 fős eremben az adafelvéelkor, és egyelen alkalommal sem halada meg a párok száma a 10-e. erem nagysága és az adafelvéel során jelen levő hallgaói lészám leheővé ee, hogy nagyobb ávolságokra üljenek egymásól a felek, és ne lássák egymás képernyői sem, ehá vélelenül se udják beazonosíani egymás az akuális párok. Elsőkén a ájékozaó oszouk ki számukra, melyben a jáék szabályai, menerendjé és a szükséges számíógépes insrukcióka rögzíeük. (Lásd a Függeléke.) z ennek áolvasásához igényel idő válozó hosszúságú vol, de a szükséges időkeree mindig bizosíouk. mennyiben valaki kézfelarással jeleze, hogy kérdése van, az vele személyes konzulációban, a öbbieke nem befolyásolva iszázni uduk. Egy-egy adafelvéel eljes ideje (üleés, insrukciók elolvasása, eseleges kérdések iszázása, maga a jáék, majd a nyeremény kifizeése) jellemzően szűk másfél órá ve igénybe. ényleges jáék jellemzően 30 percig aro. részvevők a ájékozaón aláírásukkal igazolák, hogy az adafelvéel korábbi fordu-

14 782 Gelei ndrea Dobos Imre Dudás Levene lóiban még nem veek rész. jáék végén a jáékosok elhagyák a labor, az elér eredmény és a kifizeőfüggvény álal meghaározo ényleges nyereményüke egy ávolabb alálhaó eremben udák felvenni. modell számíógépes verziójá magunk fejleszeük ki és programozuk (Excelben). 4. ábra programunk kezdő felüleé muaja jáékos eseében. 4. ábra. jáékosok kezelőfelülee a programban Megjegyzés. kezelőfelüle sárga cellái i világosszürkével láhaók. Mindké jáékos számára láhaó vol az ado körben megkapo összeg, jáékos eseében annyi különbséggel, hogy külön éelkén jelen meg az -ól kapo összeg 3-szoros szorzóval megnövel éréke is. jáékosoknak az kelle az egyes körökben megadniuk, hogy az összes rendelkezésre álló pénzállomány mekkora részé adják á az ado körben a másik jáékos számára. program a százalékosan megado összege ECU-ban kiszámola, és muaa az áadás uáni ECU-megoszlás akuális állapoá is. jáékosoknak emelle minden körben meg kelle adniuk a másik jáékosról alkoo véleményüke is a megbízhaóság ekineében (1-ől 5-ig erjedő szöveges skálán). z akuális véleményüke pedig minden körben egy legördülő menüből kelle kiválaszaniuk. Továbbá az is meg kelle adniuk százalékban kifejezve, hogy a jáékosárs összes rendelkezésre álló pénzéből mekkora arányban várnak vissza pénzösszege. kísérleünkkel az célozuk megfigyelni, hogy a várakozások és a ényleges visszaualások befolyásolják-e a megbízhaóság szinjének válozásá, ehá az, hogy a jáékos mennyire arja ársá megbízhaónak.

15 izalom és megbízhaóság egy módosío isméel bizalomjáék eredményei saiszikai elemzés eredményei z adafelvéel mind érékben (ECU), mind százalékos arányban bizosío adaoka elemzésünk számára, mindké eseben elvégezük számíásainka, melyek nem muaak lényegesen elérő eredmény. Ezér ebben a fejezeben alapveően a százalékos eredményeke árgyaljuk. Elsőkén a modellhez szükséges válozók alapsokaságának leíró saiszikáiról lesz szó, ez köveően a hipoézisünk kapcsán végze regressziós modellek eredményei muajuk be. Fonos megjegyezni, hogy a 49 pár álal jászo, egyenkén 10 körből álló bizalomjáék minden köre, azaz ranzakciója az alapsokaság egy-egy elemének ekinheő, hiszen a kuaásunk szemponjából kiemel kérdés, hogy a megbízhaóság válozása ranzakciókhoz köö-e, és ranzakciók alapján örén-e a megkérdezés. z alapsokaságunk nagysága így N = 490. bizalomjáék válozóinak álagéréke és szórása (N = 490 ranzakció) 1. ábláza Válozó Álag Szórás x álal áado ECU az ado körben rendelkezésre álló eljes összegből (%) 69, ,33823 y álal áado ECU az ado körben rendelkezésre álló eljes összegből (%) 68, ,21326 e x álal visszavár ECU az ado körben rendelkezésre álló eljes összegből (%) 71, ,62369 e y álal visszavár ECU az ado körben rendelkezésre álló eljes összegből (%) 66, ,45868 δr megbízhaóságában bekövekeze válozás az ado ranzakcióban, ahogyan az észleli (1-ől 5-ig erjedő skála) 0,0160 0,67360 δr megbízhaóságában bekövekeze válozás az ado ranzakcióban, ahogyan az észleli (1-ől 5-ig erjedő skála) 0,0080 0,80380 jáéko indíó jáékosok ECU-juk álagosan közel 70,0 százaléká adák á parnereiknek. Várakozásaik ennél valamivel alacsonyabb arány ükrözek, a rendelkezésre álló eljes összeg álagosan 66,7 százalékára vonakozak. jáékosoknál pon fordío jelensége figyelheünk meg, a visszavár összegek a rendelkezésre álló eljes pénzállománynak 71,3 százalékára vonakozak, míg ők csak annak 68,4 százaléká adák vissza énylegesen. visszavár és a énylegesen visszakapo összegek ekineében a kéféle jáékosok közö ehá kis különbségeke apaszalunk, e kis elérések irányára ugyanakkor magyarázaul szolgálha pozíciójuk korábbiakban már árgyal különbözősége. E szerin ugyan a felek a jáék közbülső köreiben párhuzamosan vannak a bizalma adó és a bizalma kapó pozíciójában, racionális dönések eseén összességében mégis igaz a klasszikus, egykörös bizalomjáék alaphelyzee, azaz jáékosok

16 784 Gelei ndrea Dobos Imre Dudás Levene vannak kiszolgálao helyzeben, míg jáékosok dönhenek arról, hogy ez mennyire használják ki, azaz viselkednek opporunisa módon. z 1. áblázaból az is lászik, hogy a jáékosok ársuk megbízhaóságára vonakozó észleléseinek válozása igen kicsi, de negaív, azaz a megbízhaóság csökkenő, még ha igen kis mérékben is. mennyiben az egyes jáékosok álal áado és az álaluk visszavár összegek időbeli alakulásá nézzük, egy lapos, fordío U-alakú görbé kapunk mindké jáékosípus eseében. jáékosoknál az áado összegek álaga az első körben 52,9 százalék vol, ami az ez köveő ké körben viszonylag nagyo emelkede, majd a 4 8. körökben sabilizálódo. z uolsó ké körben jelenősen csökkenek az jáékosok álal áado és visszavár érékek is. Hasonlóképpen alakul jáékosok eseében is a görbe, azzal a különbséggel, hogy jáékosok az első körben nagyobb összegeke adak á párjaiknak. Ez köveően az összegek kisebb mérékben növekedek, min jáékosok eseében. Mindké félnél a maximális arányok százalék körüliek volak. Ez azér érdekes eredmény, mer korábbi kuaások akkor ekineek egy jáékos ado ranzakcióban bizalomra mélónak, ha az álala visszajuao összeg elére, vagy meghalada a eljes rendelkezésre álló összeg 80 százaléká (Chang e al. [2010]). Ez az arány jáékunkban is kriikus éréknek bizonyul. 5. ábra. jáék 10 köre során a jáékosok álal áado és visszavár álagos ECU a eljes összeg százalékában Százalék jáékosok álal jáékosoknak áado álagos ECU a eljes összeg százalékában kör jáékosok várakozása jáékosok álal jáékosoknak áado álagos ECU a eljes összeg százalékában jáékosok várakozása jáékosok a jáék uolsó köreiben jáékosokhoz képes nagyobb mérékben csökkeneék az áado összegeke. z egyes jáékosok ársukól visszavár összegei

17 izalom és megbízhaóság egy módosío isméel bizalomjáék eredményei 785 és az álaluk ársuknak áado összegek együ mozogak. jáék uolsó köreiben fordul elő, hogy jáékosok jelenősebb összege várak vissza ársukól, min amennyi azoknak visszaadak. Ezek a fordío U-alakú görbék érelmezésünkben arra ualnak, hogy a jáék során megfigyelheő egy anulási szakasz (1 3. kör), ahol a jáékosok úgy űnik még nem éreék meg eljesen a szabályoka, így nem is viselkedek racionálisan (a eljes összeg á- és visszaadása ekineében) körben a jáékban áado összegek 80 százalék körül sabilizálódak. I a racionális viselkedés (a eljes összeg áadásának) hiánya szerinünk kevésbé a jáék megérésében rejlő problémákra, min inkább a bizalmalanságra vezeheő vissza. z uolsó körökben mind a várakozások, mind a énylegesen áado összegek csökkenek, ami a felek álal észlel növekvő kockázao és ezzel párhuzamosan a bizalom hiányának növekedésé is muahaja. megbízhaóság induló szinjének álagéréke az 1-ől 5-ig erjedő skálán 3,71 vol, ami inkább poziív aiűdö, várakozás ükröz a jáékosok részéről. jáék során a felek parnerük megbízhaóságára vonakozó észlelései időben nagyon kis mérékben válozak. válozások i is a jáék kezdő (1 2.) és befejező (8 10.) köreiben volak valamivel erőeljesebbek, de azok így is minimálisnak ekinheők. Érdekes, hogy mindké jáékos eseében az uolsó kör a megbízhaóság korábbinál valamivel jelenősebb erősödésé hoza magával. Mivel és jáékosok a 10 körös jáék uolsó körében a klasszikus egykörös bizalomjáék alappozícióiban vannak ( bizalma ad, míg bizalma kap), ez a növekedés arra ual, hogy a jáékospárok a záró körben ársuk megbízhaóságával kapcsolaban poziívan nyilakozak. megbízhaóság válozásának igen alacsony szinje az ado jáékosok álal ársukól visszavár és a énylegesen visszakapo összegek közöi elérések kis mérékével magyarázhaó. 6. ábra az muaja, hogy jáékosok eseében a jáék első köreiben a várakozások kisebbek volak, min a visszakapo összegek, ami a jáék végére fordíoan alakul, a különbségek azonban i sem volak nagyok. közes körökben nagyságrendileg megegyezek a visszavár és a énylegesen visszakapo összegek. jáék elején fordío helyze alakul ki jáékosok eseében, akik öbbe várak vissza ársukól, min amennyi énylegesen kapak. Ez köveően jáékosoknál a vár és a visszakapo összegek végig nagyjából megegyezek. Ezek az adaok is aláámaszják a anulási szakasszal korábban már emlíe jelensége. 6. ábrán láhaó, hogy a megbízhaóság észlel érékeinek válozásai igen kicsik. jáék végén ugyanakkor megfigyelheő egy markánsabb erősödés, mely a visszavár és a énylegesen visszakapo összegek alakulásával nem magyarázhaó. Ugyanakkor öbb pár eseében előfordul az a jelenség, hogy a nyeres fél a kifizeőfüggvényben a győzesnek járó prémium összegé megoszoa parnerével. Feléelezzük, hogy a jáékosok várakozásaiban ennek a prémiumnak a megoszása nem jelen meg, erre nem is gondolhaak. Ezér annak bekövekezése meglepeésszerűen hahao, és a megbízhaósággal kapcsolaos észleléseke poziívan befolyásola.

18 786 Gelei ndrea Dobos Imre Dudás Levene 6. ábra. jáék 10 köre során a jáékosok álal (az 1-ől 5-ig erjedő skálán) jelze megbízhaóság válozásának álagos érékei kör jáékosok észlel megbízhaóságának válozása jáékosok észlel megbízhaóságának válozása Elmélei modellünk érvényességének vizsgálaá, s ezzel hipoézisünk eszelésé a megbízhaóság válozásá megragadó differenciaegyenle regressziós eszelésével végezük el. differenciaegyenle-rendszer egyszerű áalakíás uán a kövekező: e 1, R R f y x y, e 1, R R f x y x. Ez egyben az is muaja, hogy a differenciaegyenle-rendszer megoldása visszavezeheő egy regressziós modellére. z SPSS 22-es programcsomag lineáris regressziós modelljé alkalmazva az is vizsgáluk, hogy a pároka alkoó jáékosok álal észlel megbízhaóság szinje hogyan alakul. jáékospárok szereplőire (azaz és jáékosokra) az eredményeke a 2. ábláza muaja. 4 4 Olyan regressziós modelleke is kialakíounk, melyek válozókén az akuális kör, a ranzakció számá is aralmazák. Ekkor a modellek szignifikánsak volak. jáékosok eseén a kapo R 2 0,065, míg jáékosok eseén az R 2 éréke 0,035 le. Ezek az alapmodellhez képes valamivel rosszabb eredmények. modellekben az idő együhaó nem bizonyul szignifikánsnak.

19 izalom és megbízhaóság egy módosío isméel bizalomjáék eredményei ábláza jáékosok megbízhaósági szinjének alakulása (százalékos adaok felhasználásával) Muaó jáékosok megbízhaósági szinje Regresszió R 0,333 0,292 R 2 0,111 0,085 Korrigál R 2 0,108 0,081 Vélelen ényező becsül szórása 0,636 0,770 Négyzeösszeg df NOV Regresszió 24,661 26,890 Maradványérék 197, ,077 Összesen 221, ,967 Regresszió 2 2 Maradványérék Összesen Álagos négyzeösszeg F Regresszió 12,331 13,445 Maradványérék 0,405 0,594 Regresszió 30,450 22,651 Maradványérék Szignifikancia * Regresszió 0,000 0,000 Maradványérék Együhaók Konsans 0,003 0,044 Dönési válozó ( x ; y ) 0,007 0,007 Várakozási válozó ( x ; Sandard hiba* e e y ) 0,007 0,008 Konsans 0,077 0,089 Dönési válozó ( x ; y ) 0,001 0,001 Várakozási válozó ( x ; e e y ) 0,001 0,001 ( ábláza folyaása a kövekező oldalon.)

20 788 Gelei ndrea Dobos Imre Dudás Levene (Folyaás.) Muaó jáékosok megbízhaósági szinje Konsans 0,036 0,490 Dönési válozó ( x ; y ) 7,199 5,518 Várakozási válozó ( x ; Szignifikancia e e y ) 6,200 6,150 Konsans 0,971 0,625 Dönési válozó ( x ; y ) 0,000 0,000 Várakozási válozó ( x ; e e y ) 0,000 0,000 * Nem sandardizál együhaók. Megjegyzés. δr és δr a függőválozók. Min lájuk, a regressziós modellek együhaói szignifikánsak, de viszonylag alacsony R 2 érékeke kapunk. Megjegyezzük, hogy a kapcsolai jelenségeke kuaó pszichológiai szakirodalomban ezek az eredmények nem ekinheők rossznak. Számíásaink eredménye miszerin modellünk nagyon alacsony R 2 melle szignifikáns vol szinén gyakori jelenség más ársadalomudományi vizsgálaokban (Hunyadi [2000]). Ezér óvaosan, de poziívan fogalmazunk, amikor az állíjuk, hogy saiszikai eredményeink nem cáfolják meg, inkább ámogaják hipoézisünke. vizsgál 490 ranzakció alapján úgy űnik, a hipoézisünkben megfogalmazo összefüggés léezik, azaz a hosszabb ávú kapcsolaokban a parnerek észlel megbízhaósága függ aól, hogy a kapcsolaban zajló inerakció egyes lépései, ranzakciói során a felek milyen várakozással vannak egymás irán, és énylegesen mi apaszalnak. modell alacsony R 2 éréke az is megmuaja ugyanakkor, hogy e ké ényezőn kívül más fakorok is befolyásolják a bizalomra mélóság észlel szinjének válozásá. Megíélésünk szerin az összefüggés alacsony szinjé az is magyarázhaja, hogy a jáékosok álal jelze megbízhaóság szinjei igen kis mérékben ingadozak, a valamivel nagyobb kilengések csak a jáék uolsó köreiben jelenkezek, de az állományválozókén érelmeze megbízhaóság válozásai i sem volak igazán nagyok. megbízhaóság válozása ehá minánkban közel konsans, s ez az jeleni, hogy a magyarázó válozók együhaói is nulla közeliek lesznek. Mivel a megbízhaóság válozásainak szórásnégyzeei közel nulla körüli érékek, ezér az oszáskor a korrelációs együhaók sem érelmezheők jól. lineáris regressziós modell így nem űnik alkalmasnak arra, hogy hipoézisünke aláámassza. Ugyanakkor, mivel a vizsgál adasorunk közel konsans, más, akár nem lineáris regresszió sem vezehe magasabb R 2 -re.

21 izalom és megbízhaóság egy módosío isméel bizalomjáék eredményei 789 ké és jáékosra végze regressziós számíások R 2 érékei kicsi különböznek egymásól. Ez az eredményünk fakadha a jáék azon sajáosságából, hogy a 10 kör során az áadhaó összegek kumulálódak. Ez az jelenei, a körök dönő öbbségében és jáékos szerepei (ki a bizalma adó és ki a bizalma kapó fél) összecsúszak, s csak az uolsó körben áll elő a klasszikus egykörös bizalomjáék alaphelyzee, miszerin van a bizalma adó, míg a bizalma kapó pozíciójában. Mindké jáékos regressziós modelljei eseében a visszavár összeg együhaója negaív. Ez arra ual, hogy a várakozások negaívan haoak, valószínűleg az azzal kapcsolaos csalódás mia. ár összességében a visszavár összegre vonakozó várakozások és a énylegesen visszakapo összegek nagyon nem különbözek egymásól, amikor viszon elérés vol, az negaív haás gyakorol. 5. Összefoglalás Tanulmányunk a bizalomjáék egy álalunk kifejlesze válozaá árgyala, melye annak érdekében dolgozunk ki, hogy eszelni udjuk hipoézisünke, mely szerin a jáékban a pároka alkoó személyek egymás irán érze megbízhaóságának szinjé befolyásolják az ado kapcsolaban zajló ényleges események (mekkora összege kap az ado jáékos), és az azzal kapcsolaos várakozásaik is. Ebben a módosío bizalomjáékban a jáékelmélei fogalmak, azaz a bizalom és a bizalomra mélóság melle megjelen a megbízhaóság koncepciója is, mely az ado jáékos észlelése, várakozása azzal kapcsolaban, hogy a jövőben, azaz a kövekező ranzakció során parnere mennyire fog majd bizalomra mélóan viselkedni. hagyományos bizalom és bizalomra mélóság folyamajellegű kaegória, mely a parnerek ényleges cselekvéseiben nyilvánul meg. megbízhaóság viszon állományjellegű, ami az ado kapcsolaban a felek közö, azok korábbi öréneébe ágyazoan jelenik meg. Munkánk egyik újdonsága, hogy megkülönbözeük ez a bizalmi jelenségekhez kapcsolódó három (bizalom, bizalomra mélóság, megbízhaóság) koncepció, és azok mindegyikének mérésé be is épíeük a jáékba. árgyal módosío isméel bizalomjáék egyedisége abban is megjelenik, hogy a jáék 10 köré összekapcsoluk oly módon, hogy az áadhaó összegeke a körök során kumuláluk. Megíélésünk szerin jobban modellezi a valós kapcsolaok belső dinamikájá az, ha nem ugyanazoknak az egyszerű ranzakcióknak az ismélése zajlik. lapveő célunk annak jobb megérése vol, hogy az állományjellegű megbízhaóság alakulásá mivel magyarázhajuk. Hipoézisünk szerin ez befolyásolja mind a felek közö áado összegek ényleges nagysága, mind az azokra vonakozó várakozások. Ez a felevés a megbízhaóság alakulásá egyfaja befekeési folyama eredményekén

22 790 Gelei ndrea Dobos Imre Dudás Levene érelmezi, a felek valós bizalomra méló cselekvése, azaz az opporunizmus hiánya, és az ezzel járó lemondás bizonyos pénzösszegekről azzal a hozadékkal jár, hogy nő az ado jáékos bizalmi készlee, azaz megbízhaósága. Eredményeink nem cáfolják ez a feléelezés, az emlíe ké ényező melle ugyanakkor ovábbi ényezők is szerepe jászanak a megbízhaóság alakulásában. Ezek azonosíása újabb kuaásoka igényel. Eredményeink szerin a ranzakciókban kapo összegek és az azokkal kapcsolaos várakozások egyarán hanak a parner észlel megbízhaóságára. z ugyanakkor még nem vizsgáluk, hogy ez milyen módon feji ki haásá. szolgálaásmenedzsmen irodalmában a várakozásoknak és azok beeljesülésének kuaása jelenős múlra ekin vissza. E kuaómunka egyik eredménye az elégedeség koncepciója (Parasuraman erry Zeihaml [1991]). Elégedeség akkor alakul ki, ha a várakozások egy ado sziuációban eljesülnek, vagy azoka poziívan úlszárnyaló módon valósulnak meg. mennyiben az események nem érik el a várakozási szine, akkor elégedelenség alakul ki. Eredményeink arra ualnak, hogy az elégedeség koncepciója és haásmechanizmusa a bizalom jelenségére is igaz lehe. Ennek jövőbeni eszelésé fonosnak arjuk. Függelék árgyal isméel bizalomjáék ájékozaója Jáékosazonosíó: pl.: 1 (azaz kezdő jáékos az 1. számú párban) Tiszel Jáékos! Üdvözöljük az ún. bizalomjáék részvevőjekén! Kérjük, figyelmesen olvassa el az alábbi úmuaó! mennyiben bármilyen kérdése lenne, kérjük, semmiképpen ne kérdezze meg hangosan, hanem KÉZFELTRTÁSSL jelezze, hogy iszázni szerene valami! Négyszemköz megbeszéljük a kérdésé. Kérjük, hogy mosanól a jáék végéig, már ne beszélgessen ársaival! E szabály bearása a jáék során szerze eredmény kifizeésének feléele. jáék 10 körből áll, egy-egy kör pedig öbb lépésből. Egy fordulóban ké személy jászik. z ún. befekeő ( jelű) jáékos abban különbözik ársáól, hogy ő a jáék elején rendelkezik 10 ECU-val (experimen currency uni, azaz kísérlei valua), és ez a jáékos hozza az első befekeési dönés. parner, az ún. kamaozaó ( jelű) jáékos. Ő az, aki a jáék megkezdésekor nem rendelkezik ECU-val, de ő minden körben képes a számára álal áado akuális összege kamaozani. Ennek méréké az ún. kifizeőfüggvény haározza meg. Eseünkben a kamaozaó () jáékos az ado körben a befekeőől () kapo összege auomaikusan megháromszorozza (x3). z, hogy ki melyik jáékos lesz, vélelenszerűen kerül meghaározásra. Ön a jáékban a jáékos! jáék során nem derül ki, kik alkonak egy pár, s ez az információ később is bizalmasan kezeljük. Mindenki egy alkalommal vehe rész a jáékban, egy forduló jászha. Kérjük, ez jelen

23 izalom és megbízhaóság egy módosío isméel bizalomjáék eredményei 791 ismereő végén nevük, Nepun-kódjuk felüneése melle aláírásukkal erősísék meg! (Ez elengedheelen a részvevők díjazásához!) Min emlíeük, egy kör öbb echnikai lépésből áll, de minden kör egyelen dönés aralmaz. Mindké jáékosnak az kell eldöneni, hogy az egyes körök elején rendelkezésére álló összegből mennyi adjon á parnerének. Kérjük, figyeljen arra, hogy az áadhaó összeg felső korlája mindig az összes rendelkezésre álló pénzmennyiség! program a körök elején, az áadásra rendelkezésre álló maximális összegeke auomaikusan számolja és jelzi majd Önnek. E dönés melle a öbbi lépés a jáék szemponjából fonos jellemzőknek és információknak az egyszerű rögzíésé jeleni. jáékban való részvéelér minden jáékos díjazás kap, mégpedig az alábbiak szerin: Mindenki kap egy 500 F-os alapdíjazás. 500 F jár pluszban a győzesnek (annak a jáékosnak, akinek a jáék uolsó körében öbb pénze lesz, min parnerének) F-o pedig arányosíva egyenlően oszunk szé a jáék során a ké fél közö. z arányosíás a pár, ehá a ké jáékos álal közösen elér összeg és az elméleileg elérheő maximális összeg* hányadosa szerin örénik. Minden jáékos számára a kifizeheő maximum így F. (*10 körös jáékunk végén gyűjheő maximális ECU = i * 3k, ahol i az induló pénzmennyiség, k a körök száma, eseünkben i = k = 10.) Kérjük, a program segíségével 10 körön kereszül, lépésről lépésre adja meg a program álal kér válaszoka, rögzíse az adaoka! Kezdődjön a jáék! Kérjük, nyissa meg a T:\biz-jaek mappában a jaekos_azonosíó lap eején, pl. Jaekos_1 file-! z első lépés a jáékosnak kell megennie! z alábbi üzene jelzi a jáék végé. Ekkor ölse ki az alábbi nyilakozao és jelezzen a jáék vezeőjének! Eredménye: ECU Én, (név) (Nepun-kód) aláírásommal igazolom, hogy a CE Vállalagazdaságan Inézeének munkaársai álal szerveze bizalomjáékban korábban még nem veem rész. udapes,... láírás Tölse ki a záró kérdőíve!.. Jáékvezeő aláírása E ájékozaó megfelelően kiölö és aláír példányával mos már á udja venni a jáék során nyer összege!

24 792 Gelei ndrea Dobos Imre Dudás Levene Irodalom SHRF, N. OHNET, I. PINKOV, N. [2006]: Decomposing rus and rusworhiness. Experimenal Economics. Vol. 9. Issue 3. pp hp://dx.doi.org/ /s RNEY, J. HNSEN, M. [1994]: Trusworhiness as a source of compeiive advanage. Sraegic Managemen Journal. Vol. 15. Issue S1. pp hps://doi.org/ /smj ERG, J. DICKHUT, J. MCCE, K. [1995]: Trus, reciprociy, and social hisory. Games and Economic ehavior. Vol. 10. Issue 1. pp hps://doi.org/ /game LOMQVIST, K. [1997]: The many faces of rus. Scandinavian Journal of Managemen. Vol. 13. Issue 3. pp hp://dx.doi.org/ /s (97) OERO, R. RVO, G. CSTELLNI, M. SQUZZONI, F. [2009]: Repuaional cues in repeaed rus games. The Journal of Socio-Economics. Vol. 38. Issue 6. pp hp://dx.doi.org/ /j.socec OHNET, I. HUCK, S. [2004]: Repeiion and repuaion: implicaions for rus and rusworhiness when insiuions change. The merican Economic Review. Vol. 94. Issue 2. pp hp://dx.doi.org/ / OLTON, G. E. OCKENFELS,. THONEMNN, U. W. [2012]: Managers and sudens as newsvendors. Managemen Science. Vol. 58. Issue 12. pp hp://dx.doi.org/ /mnsc CMERER, C. [2003]: ehavioral Game Theory. Russel Sage Foundaion. New York. CHNG, L. J. DOLL,.. VN T WOUT, M. FRNK, M. J. SNFEY,. G. [2010]: Seeing is believing: rusworhiness as a dynamic belief. Cogniive Psychology. Vol. 61. Issue 2. pp hp://dx.doi.org/ /j.cogpsych DS, T. K. TENG,.-S. [2004]: The risk-based view of rus: a concepual framework. Journal of usiness and Psychology. Vol. 19. Issue 1. pp hp://dx.doi.org/ /:jou b FORD, D. GDE, L. E. HÅKNSSON, H. SNEHOT, I. WLUSZEWSKI,. [2008]: nalysing usiness Ineracions. IMP Conference Paper. 24 h nnual IMP Conference Proceedings. Uppsala. pp CHUDHURI,. GNGDHRN, L. [2007]: n experimenal analysis of rus and rusworhiness. Souhern Economic Journal. Vol. 73. Issue 4. pp hp://dx.doi.org/ / HÁMORI. [2004]: izalom, jóhírnév és ideniás az elekronikus piacokon. Közgazdasági Szemle. LI. évf. Szepember old. HÅKNSSON, H. SNEHOT, I. [1989]: No business is an island: he nework concep of business sraegy. Scandinavian Journal of Managemen. Vol. 22. Issue 3. pp hp://dx.doi.org/ / (89) HOHENTHL, J. JOHNSON, J. JOHNSON, M. [2014]: Nework knowledge and businessrelaionship value in he foreign marke. Inernaional usiness Review. Vol. 23. Issue 1. pp hp://dx.doi.org/ /j.ibusrev HUNYDI L. [2000]: deerminációs együhaóról. Saiszikai Szemle. 78. évf. 9. sz old. JP, S. D. GNESN, S. [2000]: Conrol mechanisms and he relaionship life cycle: implicaions for safeguarding specific invesmens and developing commimen. Journal of Markeing Research. Vol. 37. pp hp://dx.doi.org/ /jmkr