ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János január

Átírás

1 MUNKAGAZDASÁGTAN

2 MUNKAGAZDASÁGTAN Készül a TÁMOP /2/A/KMR pályázai projek kereében Taralomfejleszés az ETE TáK Közgazdaságudományi Tanszékén az ETE Közgazdaságudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságudományi Inéze, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

3

4 ETE TáTK Közgazdaságudományi Tanszék MUNKAGAZDASÁGTAN Készíee: Köllő János Szakmai felelős: Köllő János január

5 MUNKAGAZDASÁGTAN 2. hé Munkakínála Kiegészíések Köllő János

6 A saikus munkakínálai függvény Házarási ermelés és munkakínála A munkakínála éleciklus-modellje Pólólagos és bizonyalan álláskeresők Segélyek, adók és munkakínála

7 A saikus munkakínálai függvény

8 A saikus munkakínálai függvény (foly.) A dönési probléma: max U( X, ) max w( T ) y, Ahol X a fogyaszás, T a feloszhaó időkere, a szabadidő, w az órabér és y a nem munkából származó jövedelem. X és normál javak. H = T a munkaidő A agrange-függvény: max U X, X w( T ) y Az elsőrendű feléelek: U X 0, U w 0 Ebből: az opimumban a ranszformációs haárráa egyenlő az órabérrel U U X w Másképp MU = wmu X a bér egységnyi emelkedésének köszönheően megnövekvő fogyaszás és a szabadidő haárhaszna az opimumban azonos a bér a szabadidő ára

9 A saikus munkakínálai függvény (foly.) A komparaív saika megéréshez szükségünk van a eljes jövedelem (I) fogalmára. A fogyaszási korlá árendezésével: X w( T ) y X w wt y I Teljes fogyaszás Teljes jövedelem Az órabéren felérékel eljes időkereből, valamin a nem munkából származó y- ból adódik össze az a eljes jövedelem (készle, erőforrás-elláoság, endowmen), ami a szabadidő-kereslei függvény egyik argumenumakén szerepeleünk. A szabadidő kereslee annak áráól és a eljes jövedelemől függ: A szabadidő normál jószág: 0 I ( w, I( w, y))

10 A saikus munkakínálai függvény (foly.) A nem munkából származó jövedelem haása A szabadidő-kereslei függvény ( w, I( w, y)) Ennek y szerini deriválja: I 0 y I y A nem munkából származó jövedelem munkakínálai haása negaív (+) (+) A második ag meghaározás szerin, az első felevés szerin (a szabadidő normál jószág) poziív

11 A saikus munkakínálai függvény (foly.) A bér haása A szabadidő-kereslei függvény: ( w, I( w, y)) Ennek w szerini deriválja: A kompenzál (Hicksféle) helyeesíési haás negaív d dw w I kons I I w w I kons I T A jövedelmi haás poziív A Szluckíj-egyenleből: w I kons w U kons Aminek felhasználásával: d U kons ( T ) dw w I I T nem negaív A Marshall-féle nem kompenzál helyeesíési haás előjele meghaározalan ( ) (+,0) (+)

12 A saikus munkakínálai függvény Melyik haás erősebb? d dw w U kons ( T ) I A nem dolgozóknál = T isza helyeesíési haás. A növekvő bér csökkenő szabadidő-kereslee, növekvő munkakínálao implikál. Alapveően ezér számíunk arra, hogy a piaci kínála poziív függvénye lesz a bérnek. A már dolgozóknál T >0, a haás előjele bizonyalan. Magas bér és (ezér) rövid szabadidő eseén erős a jövedelmi haás, a bér ovábbi emelése a kínála csökkenésé eredményezhei visszahajló kínálai görbe

13 Házarási ermelés

14 Házarási ermelés és munkakínála A kínála alapmodellje a munkapiacon el nem ado idő szabadidőkén érelmezi. A fogyaszás a piacon megvásárol ermékek kosarából és szabadidő-fogyaszásból evődik össze: U( X, ) Ez ermészeesen erős egyszerűsíés, hiszen: U (a) Az el nem ado idő ekinélyes részé házarási ermelésre fordíjuk, és ez az idő a valódi szabadidős evékenységeknél kevesebbre érékeljük (b) A piacon megvásárol javak öbbségé nem közvelenül fogyaszjuk, hanem öbbkevesebb idő ráfordíásával áalakío formában: nem a nyers élelmiszer, hanem a megfőzö éel, nem a porszívó, hanem a isza lakás, nem az auó, hanem annak időigényes felhasználásá. A hasznossági függvénybe lépő javaka (z) különféle ermékek (x) felhasználásával (ezen belül a arós fogyaszási cikkek szolgálaásainak igénybe véelével) és idő (T) ráfordíásával ermeljük: z i f i ( xi, Ti ) A kifejés Gary Becker: A Theory of he Allocaion of Time (Economic Journal, Sepember 1965) cikké kövei

15 Házarási ermelés és munkakínála (foly.) Megjegyzések Ebben a megközelíésben a hangsúly nem azon van, hogy a dönéshozó a család, és nem az egyén. A kere az egyszemélyes házarásokra is alkalmazhaó. A házarási szinű dönéshozaal és a családon belüli specializáció kérdésével i nem foglalkozunk. Erről lásd Ehrenberg-Smih 7. fejezeé! A házarási ermelés i sok egyszerűsíéssel kövee klasszikus modelljében (Becker 1965) a szabadidőnek nincs kiünee szerepe. Minden jószág fogyaszása ermék- és időigényes és nem dönheő el (nem is szükséges eldöneni), hogy mi sorolhaó a munka és a szabadidő fogalmai alá. áni fogjuk, hogy a munkakínálai haásokra vonakozó előrejelzések nem váloznak: a jövedelemhaás negaív, a kompenzál helyeesíési haás poziív, a eljes haás előjele meghaározalan. Megmuahaó, hogy a munkakínála alapmodellje ennek az álalánosabb modellnek a speciális esee.

16 Házarási ermelés és munkakínála (foly.) A hasznosságfüggvény: U U z, z,..., z ) U( f, f,..., f ) ( 1 2 n 1 2 n A korlá pedig: p i x i T w i y Tw ahol p a felhasznál ermékek ára, w a munkaidőől és jószágfajáól függelennek feléeleze, elveszíe bér *, T az időkere és y a nem munkából származó jövedelem. A ermelési függvényeke ekvivalens formában felírva (T i i z i, x i b i z i ) a korlá: ( pi bi iw) z i i z i y Tw Ahol i és b i az i-ik végső jószág egy egységének idő- illeve ermékigénye. A javak eljes ára a piaci áról (p), az idő áráól (w), valamin a jószág fogyaszásának ermék- és időigényességéől (b,) egyarán függ. * Az álagos és a marginális elveszíe bér eseleges eléréséből adódó bonyodalmaka i figyelmen kívül hagyjuk

17 Házarási ermelés és munkakínála (foly.) A felada ehá: U( z, z2,..., z ) ( Tw 1 n i i y z ) Az egyensúlyi feléel pedig: U Ui i ( pibi iw) i 1,..., n z i Az i-ik jószág fogyaszásából eredő hasznosság ehá függ a felhasznál ermékek áráól, az elveszíe béről (az idő áráól), valamin az egyes jószágok előállíásának ermék- és időigényességéől. A fogyaszás összeéelének ükröznie kell a feni arbirázsmenességi feléel.

18 Házarási ermelés és munkakínála (foly.) Egy ké jószágos világban (z 1, z 2 ), konsans bér és meghaározo eljes jövedelem (wt + y) melle az opimális válaszás p, az a pon, ahol az árarányok és a haárhasznok arányai megegyeznek. z 2 p A ovábbiak kedvéér legyen z 1 viszonylag időigényes, z 2 pedig ermékigényes jószág z 1

19 Házarási ermelés és munkakínála (foly.) Hogyan ha a nem munkából származó jövedelem növekedése? z 2 p * Az árarányok (p, w) nem váloznak, a leheőség-görbe önmagával párhuzamosan jobbra olódik. Mindké ermék fogyaszása nő, az új opimum p*. p Ez azonban az is jeleni, hogy nő a fogyaszásra (házarási ermelésre) fordío összes idő csökken a bérmunka kínálaa a z 1 a Csak akkor nőhene, ha az erősen időigényes jószágok erősen alsóbbrendűek lennének (Becker, i.m. 501)

20 Házarási ermelés és munkakínála (foly.) Hogyan ha a bér növekedése, ha annak növekedésé eljesen kompenzálja a nem munkából származó jövedelem csökkenése? z 2 p ** Az árarányok váloznak, a leheőséggörbe p-nél elforog. A béremelkedés az időigényesebb jószágo (z 1 ) erősebben drágíja. Az új opimumban (p ** ) z 1 -ből kevesebbe, z 2 -ből öbbe fogyaszunk. p A fogyaszás a kevésbé időigényes jószágok felé olódik el, a házarásban végze munka csökken a bérmunka kínálaa nő. z 1

21 Házarási ermelés és munkakínála (foly.) A bér növekedésének eljes haása a jövedelmi és kompenzál helyeesíési haások viszonylagos erejéől függ az előjele meghaározalan. Az alapmodell, min speciális ese Az alapmodellben a szabadidőnek neveze jószág (z 2 = ) kölsége kizárólag az elveszíe kerese, a fogyaszo javaké (z 1 = X) kizárólag a piaci ár. Az álalános opimumfeléel ebben a speciális eseben: U z i ( p i b i w) i i 1,..., n U z 1 U X b 1 1, 1 0, p 1 mia Amiből a már ismer opimumfeléelhez juunk: U z 2 U w b 2 0, 2 1 mia U U X w

22 A munkakínála éleciklus-modellje

23 A munkakínála éleciklus-modellje (foly.) A kínála országok, ársadalmi réegek közöi különbségeinél is jelenékenyebbek az élekor szeriniek. Egy-egy egyén eseében is nagyok az élepálya meni válozások. 1. Kohorszok kereszmeszeben 2. Egy kohorsz a napári időben Az ado koroszály agjai álal álagosan ledolgozo hei munkaórák száma KSH Munkaerõ-felmérés, 2008 január-március Az ben szüleeek foglalkozaási ráája ban Élekor A nappali agozaon anulók kizárásával Férfiak Nõk Forrás: KSH-ONYF adafelvéel Egyének az élepálya menén A 2. adabázisból: az évene ledolgozo napok egyéni élepályákon belüli álaga 278 nap, a szórása: 113 nap A megfigyel pályáka és hullámzásoka kínálai haások is magyarázhaják* * Természeesen nem állíjuk, hogy az ábrákon láhaó konkré minázaok kínálai haásoka ükröznek

24 A munkakínála éleciklus-modellje (foly.) A saikus alapmodellben az egyén évről-évre opimalizál és nem léphei úl az akuális eljes jövedelem szaba korláoka (nincs őkepiac) Az éleciklus-modellben az egyén egyelen élepálya-korlá melle opimalizál: nem hagyha hára adósságo. Ha ráadásul ud kölcsönvenni és megakaríani, akkor egy-egy évben fogyaszha öbbe vagy kevesebbe az akuális jövedelem szaba korlánál. A feni okokból a különböző jellegű bérválozások (előre láo vagy nem láo, ámenei vagy permanens) elérő módon érinik az élepálya-keresee, és elérő erejű jövedelmi és helyeesíési haásoka válanak ki ábra A modern makroökonómiában különös jelenőséggel bír az előre nem láo ámenei bérválozásokra ado kínálai reakció (az ineremporális helyeesíési haás). Ha ez a haás nagyon erős, az megmagyarázhaja a viszonylag kis reálbér-hullámzásoka kísérő nagy foglalkozaásingadozásoka (ucas-rapping 1969).

25 A munkakínála éleciklus-modellje (foly.) w Elérő jellegű bérválozások D B C A A B: előre nem láo permanens bérválozás B C: előre láo evolúciós bérválozás C D: előre nem láo ámenei bérválozás Élekor

26 A munkakínála éleciklus-modellje (foly.) Felevések ebben a leírásban: Tökélees őkepiac, azonos és konsans r beéi és hielkamaláb Egyelen korlá*: az egyén nem hagyha hára adósságo: T T X i w (1 ) 1 (1 r) 1 (1 r) y Időben konsans szubjekív diszkonfakor: Időben nem válozó preferenciák: U(.) A vár élepálya-jövedelem haárhaszna: * Hogy adódik ez a korlá? A megakaríás S =w (1 ) + y X. A mindenkori neó vagyon: A S (1 r) 1 A feléel: A T 0. A neó vagyon T-re felírva adódik a feni egyenlőlenség Az előadás Peer Kuhn előadásjegyzeé kövei: hp://

27 A munkakínála éleciklus-modellje (foly.) Az élepálya-hasznosságo maximalizáló fogyaszási és foglalkozaási pálya: Válasszuk meg X 1,, X T és 1,, T úgy, hogy maximális legyen U U( X,..., XT ; 1,..., T ) U( w1,..., wt ; y1,..., yt, 1,..., 1 T ) A probléma ebben a formában empirikusan kezelheelen. A legöbb megközelíés az addiív szeparábilis hasznosság felevésével él. A vagyon: V T T U ( X, )(1 ) 1 1 ( w (1 ) y X )(1 r) Ebből 2T darab elsőrendű feléel adódik: U X ( X, )(1 ) (1 r) 0, 1,..., T U ( X, )(1 ) w (1 r) 0, 1,..., T Összesen 2T+1 egyenleünk van a korláal együ, 2T+1 ismerelen (a C-k, az X-ek és ), és 2T+2 egzogén paraméer (a w-ék, az y-ok, r és ).

28 A munkakínála éleciklus-modellje (foly.) Írjuk á az elsőrendű feléeleke az alábbi formába: (1 ) U X ( X, ) ( ), 1,..., T (1 r) (1 ) U ( X, ) w w ( ), 1,..., T (1 r) Vegyük észre, hogy az ado évi haárhasznok csak az ado évi X, és w függvényei és (.) csak az időől függ: ha az egyén ürelmesebb, min a piac, növekvő, és fordíva. Kövekezmény: X és kereslee csak az akuális béről, ovábbá az opimális válaszás szabályozó paraméerekől függ.* Az akuális időszakon kívüli bérek és nem munkából származó jövedelmek csak -n kereszül hanak. Már inné lájuk, hogy ez a haás nem lehe erős a jövedelemhaás széerül az élepálya egészén. X X( w,, ( )) ( w,, ( )) * Az alul láhaók ún. Frisch-kereslei függvények. Ragnar Frisch norvég közgazdász, az első Nobel-díjas (1969, megoszva Jan Tinbergennel)

29 A munkakínála éleciklus-modellje (foly.) Hogyan válozik az opimum, ha ámeneileg megválozik a bér? Az elsőrendű feléelek eljes deriváljá márix-alakban felírva, - és - konsanskén kezelve: U U XX X U U X dx / dw d / dw 0 A Cramer-szabály alkalmazva: d / dw U U U U XX X XX X U U 0 X U poz XX 0 Az ado időszaki szabadidő csökken, a munkakínála nő a bérrel*. A poziív kínálai haás haás ereje alapveően aól függ, hogyan érini a bérválozás az élepálya-keresee, és -n kereszül az ado időszaki dönéseke * A nevezőben lévő deermináns a haszonfüggvény szigorú konkaviása mia poziív

30 A munkakínála éleciklus-modellje (foly.) A munkakínála éleciklus-modellje w Elérő jellegű bérválozások D B A C A kínálai reakció függ a bérválozás jellegéől! A B: előre nem láo permanens bérválozás B C: előre láo, evolúciós bérválozás C D: előre nem láo ámenei bérválozás Élekor A B: az előre nem láo permanens bérválozás megnöveli az élepálya-keresee, viszonylag erős a jövedelmi haás B C: az evolúciós bérválozás egyálalán nem érini a vár élepálya-jövedelme, nincs jövedelmi haás: a kínála együ mozog a bérrel. C D: az előre nem láo ámenei bérválozás jövedelmi haása gyenge, széerül a eljes háralévő élepályán: erős ineremporális helyeesíési haás

31 A munkakínála éleciklus-modellje (foly.) C D: az előre nem láo ámenei bérválozás jövedelmi haása gyenge, széerül a eljes háralévő élepályán: erős ineremporális helyeesíési haás Ha ez igaz, és a helyeesíési rugalmasság magas, akkor a konjunkurális ingadozások erős kínálai haásoka válanak ki. (ucas Rapping 1969). A makroökonómiai modelleknek álalában igen magas ineremporális helyeesíési rugalmasságoka ( ) kell feléelezniük ahhoz, hogy az idősorok megmagyarázhaóak legyenek az éleciklus-modellel (például Presco 1986, =2) A mikroadaoka használó munkaerő-piaci kuaások hagyományosan sokkal kisebb helyeesíési rugalmasságoka becsülek (a konszenzus: 0.3). Néhány újabb elemzés a makroökonómusok álal feléelezehez közelebb eső eredményeke produkál (például Pisaferri 2003 =0.7, Kimball Shapiro 2003, 1, Ham Reilly 2006, )

32 Pólólagos és bizonyalan álláskeresők

33 Pólólagos és bizonyalan álláskeresők (foly.) Még mindig: konjunkúra és munkakínála A ciklikus ingadozások kínálai haásá nem csak azér nem lájuk iszán, mer az ineremporális helyeesíési haásokra vonakozó empírikus becslések és a ciklusoka leíró makro-modellek köveelményei nehezen egyezeheők össze. Egy másik ok, hogy a válságoka és fellendüléseke kísérő munkaerőkereslei válozások sajáos kínálai reakcióka válanak ki. Pólólagos álláskeresők (added workers): állás vesző férj (feleség) jövedelemcsökkenés a feleség (férj) állásba lép. Aniciklikus. Bizonyalan álláskeresők (discouraged workers): azér nem keresek állás, mer úgy sem alálnék. Recesszióban sokan kilépnek a munkapiacról, fellendülésben visszaérnek. Prociklikus.

34 Pólólagos és bizonyalan álláskeresők (foly.) Pólólagos álláskereső haás (PÁH) A közmegegyezés szerin ez a haás nem nagyon erős. Ponosabb lenne úgy fogalmazni, hogy az empírikus kuaási eredményekből nem áll össze konszenzusos becslés. Néhány eredmény: USA Nincs: Pencavel (1982), Maloney (1987, 1991) Van, de gyenge: Heckman MaCurdy (1982), undberg (1985) Van és erős: Sephens (2001). PÁH a férj elveszíe kereseének 25%-á póólja Juhn-Poer (2007). Az állás vesző férjek feleségei 5-6%-kal nagyobb eséllyel lépnek be a piacra Auszrália Vegyes eredmények: Gong (2009). Nincs PÁH a foglalkozaásra, de van az órákra és a munkavállalási szándékra Ké fejlődő ország: Eiópia, Serneels (2004): nincs Mexikó, Parker Skoufias (2004): van. Az állás vesző férjek feleségei 15-16%-kal nagyobb valószínűséggel lépnek be a piacra válságban, és 8-9%-kal nagyobb eséllyel fellendülésben, min a folyamaosan foglalkozao férjek házasársai

35 Pólólagos és bizonyalan álláskeresők (foly.) Bizonyalan álláskereső haás (BÁH) Az eredmények i is vegyesek, de öbbnyire az muaják, hogy a munkakínála ciklikus hullámzásai ez dominálja: a vizsgál csoporok akiviási ráája csökken, amikor az aggregál munkanélküliség emelkedik, és viszon. A BÁH prociklikus: visszaesésben öbben hagynak fel az álláskereséssel. Ugyanakkor a BÁH mérsékli a saiszikai hivaalok álal mér IO-OECD munkanélküliség ciklikus hullámzásai: a valóságosnál kisebbnek muaja a dolgozni akaró állásalanok számának növekedésé recesszióban, és kisebbnek a csökkenésé fellendüléskor. A bizonyalan álláskeresők a saiszikai gyakorlaban nehezen haárolhaók el az inakívakól. A dolgozni akaró, de állás nem kereső népesség elég nagy része diák vagy házarásbeli, és nem ekini magá munkanélkülinek (EU 2005: 70.5%) Mindazonálal a Munkaerőfelvéelek és a dinamikus elemzések alapján is bizosak leheünk abban, hogy az IO-OECD ráa alábecsli a dolgozni akarók számá, különösen visszaesések idején.

36 Pólólagos és bizonyalan álláskeresők (foly.) Munkanélküli ráák az IO-OECD meghaározás szerin (kék), és akkor, ha minden dolgozni akaró, de állás nem kereső személy munkanélkülinek ekinünk (kék+piros) Európai Munkaerőfelvéelek, 2005 U N IS NO IE UK SE PT CY GR SI FI CZ DK AT T HU EE FR DE BE ES SK IT V P mean of u1 mean of difu2

37 Pólólagos és bizonyalan álláskeresők (foly.) Munkanélküli ráák az IO-OECD meghaározás szerin (kék), és akkor, ha minden dolgozni akaró, de állás nem kereső személy munkanélkülinek ekinünk Európai Munkaerőfelvéelek, 2005 Munkanélküli ráák 2005 EU-FS P SK DE UK U NIE NO SE CY AT GR FR T ES CZ BE EEDK PT FI SI HU IT V IS akar/(dolgozik+akar) keres/(dolgozik+keres) akar/(dolgozik+akar) Rangkorreláció (Spearman): 0.87

38 Pólólagos és bizonyalan álláskeresők (foly.) Munkanélküli ráák az IO-OECD meghaározás szerin (kék), és akkor, ha minden dolgozni akaró, állás nem kereső, de magá munkanélkülinek mondó személy is munkanélkülinek ekinünk (kék+piros) Európai Munkaerőfelvéelek, 2005 UK IS NO N U CY AT IE SE EE CZ FR PT DK SI FI GR BE T HU DE ES SK V IT P mean of u1 mean of difu2

39 Pólólagos és bizonyalan álláskeresők (foly.) Munkanélküli ráák az IO-OECD meghaározás szerin (kék), és akkor, ha minden dolgozni akaró, állás nem kereső, de magá munkanélkülinek mondó személy is munkanélkülinek ekinünk Európai Munkaerőfelvéelek, 2005 Munkanélküli ráák 2005 EU-FS P SK DE UK U NIE NO SE CY AT GR FR T ES CZ BE EEDK PT FI SI HU IT V IS Önmeghaározás szerin keres/(dolgozik+keres) Önmeghaározás szerin Rangkorreláció (Spearman): 0.87

40 Pólólagos és bizonyalan álláskeresők (foly.) A bizonyalan munkavállalók piachoz való köődésé Magyarországon is öbb kuaás vizsgála Micklewrigh Nagy (1999): az 1997 elején állás kereső és csak akaró nem foglalkozaoak köveése 1.5 évig a KSH Munkaerő-felmérésében. A férfiak eseében a keresők és a csak akarók elhelyezkedési esélye azonos vol, a nőknél a keresőké magasabb. hp:// Köllő (2001): hasonló eredmények az 1997 elejéől megfigyel minában. A férfiaknál is számí a keresés az év közepéől indío minában. Valószínű, hogy avasszal, az idénymukák indulásakor sok állás nem kereső, visszahívásra váró férfi helyezkedik el. Ha ez igaz a munkanélküli/inakív megkülönbözeés jogos. hp:// Galasi (2003): A szociális segélyben részesülő és egyéb inakívak munkaerőpiaci köődése a foglalkozaás és nem-foglalkozaás közöi áramlások alapján íélve csaknem olyan erős, min a munkanélkülieké hp://

41 Segélyek, adók, munkakínála Hazai példákkal

42 Segélyek, adók, munkakínála (foly.) Segélyípusok: feléelhez nem köö ámogaások Egyösszegű ámogaás Bérszubvenció X X? Családi pólék, gázárámogaás sb. Járulékávállalás, alkalmazoi szja-jóváírás sb. Az ilyen segélyek a saikus alapmodell előrejelzéseinek megfelelően hanak a kínálara: az egyösszegű ámogaások csökkenik, a bérszubvenciók haása bizonyalan

43 Segélyek, adók, munkakínála (foly.) Segélyípusok: feléelhez köö ámogaások 1. X Segély munkailalommal Erős ellenöszönző haás. A mai segélyrendszerekben rikán alkalmazzák, mer elzárja a munkanélkülieke a részmunkaidős és alkalmi munkaleheőségekől Számos eszköz a munkailalom enyhíésére: alkalmi munkavállalói könyv, részmunkaidős foglalkozaás engedélyezése, segélyszüneeleés a jogosulság elvéele nélkül sb. A eljes munkailalom szigorú alkalmazásának puszíó ársadalmi haásáról lásd a munkanélküliség szociológiájának nagy klasszikusá: Jahoda Zeisel azarsfeld (1933, 1999)

44 Segélyek, adók, munkakínála (foly.) Segélyípusok: feléelhez köö ámogaások 2. Jövedelemfüggő egyösszegű ámogaás X A segély meghaározo egyéni vagy házarási jövedelemszinig jár. A jövedelemköszöbnél magas (akár, min az ábrán, 100% felei) effekív marginális adókulcs. A jövedelemhaáron úli munkavállalás csak arós munkaviszony (hosszú munkaidő) és/vagy magas bérajánla eseén lehe versenyképes. Kövekezmény: könnyen alakul ki szegénységi csapda

45 Segélyek, adók, munkakínála (foly.) Segélyípusok: feléelhez Benefis and köö labor supply ámogaások 3. Condiional benefis 3 Garanál jövedelme bizosíó ámogaás Guaraneed income X B G A G 0 A segély meghaározo egyéni vagy házarási jövedelemszinig (G 0 ) jár. A segély a G 0 felei munkajövedelemmel arányosan (1:1) csökkenik. Benefis ensure ha he recipiens per capia household income reaches G 0. Earnings implying income higher han G 0 reduce he benefi one for one. Srenghs: reduces he risk of povery, on he one hand, and oo high benefis levels, on he oher A eljes pénzjövedelem az A-B munkaidőarományban nem nő, az effekív bér zérus. Weaknesses: zero effecive marginal ne wage in region A-B. Shor-erm, emporary employmen is likely o imply loss of uiliy. High risk of povery rap. Kövekezmény: a rövid idejű munkavállalás (hasznossági érelemben) veszeséges. Nagy a szegénységi csapda kockázaa.

46 Segélyek, adók, munkakínála (foly.) Segélyípusok: feléelhez köö ámogaások 4. Garanál jövedelem + erősen adózao segély mellei munkajövedelem X Q Az előző megoldás szelidíe válozaa. A neó bér segély mellei munkavégzés eseén nem zérus, de az A-B szakaszon alacsonyabb a piaci bérnél a magasabb effekív adókulcs mia. B P R A G A segély nélküli esehez képes (P) a rendszer bevezeése negaív jövedelmi (P Q) és helyeesíési (Q R) haással jár, de mérsékli az elszegényedés kockázaá.

47 Segélyek, adók, munkakínála (foly.) Segélyípusok: feléelhez köö ámogaások 5. Időleköéssel kompenzál ranszfer X A ámogaoól annyi hasznosságo vesz el időben, amennyi pénzben ado. Az ábrán: a segély és a arós munkavégzés azonos hasznosságo nyúj, alkalmi (fekee) munkavégzésre idő hiányában nincs mód P Módszerei: az álláskeresés folyamaos számonkérése, jelenkezési köelezeség, köelező részvéel akív munkaerő-piaci programokban Elve szabadidő Az ábrázol helyze, min arós állapo nem kívánaos, de ha az elve szabadidő növeli az egyén ermelékenységé (például áképzik), az hosszabb ávon egyéni és ársadalmi haszonnal jár.

48 Segélyek, adók, munkakínála (foly.) A arós munkanélküliek segélyezése Magyarországon (vázlaosan, csak a fonosabb válozásokra koncenrálva) : jövedelempóló ámogaás. Jövedelemfüggő, egyösszegű : egyösszegű szociális segély és ovábbi elemkén közmunka-köelezeség : a segély bizonyos összegre egészíi ki az egy főre eső házarási jövedelme : a segély fokozaosan csökkenő mérékben megarhaó a munkavállalás első x hónapjában 2009: részleges visszaérés az egyösszegű segélyhez (RÁT). Közmunka, akív programok (Ú a munkához) 2010: a RÁT korláozása az egy főre eső házarási jövedelem alapján

49 Segélyek, adók, munkakínála (foly.) adók és munkakínála Segélyek, adók és munkakínála Segélyípusok: feléelhez köö ámogaások 2. Segélyípusok: feléelhez köö ámogaások 5. A arós munkanélküliek segélyezése Magyarországon X Jövedelemfüggő fix ámogaás A segély meghaározo egyéni vagy házarási jövedelemszinig jár. A jövedelemköszöbnél magas (akár, min az ábrán, 100% felei) effekív marginális : adókulcs. A jövedelemhaáron úli munkavállalás csak arós munkaviszony ámogaás. (hosszú munkaidő) és/vagy magas Segélyek, adók és munkakínála bérajánla eseén versenyképes. Segélyípusok: feléelhez köö ámogaások Könnyen alakul 3. ki szegénységi csapda X Garanál jövedelme bizosíó ámogaás X jövedelempóló Jövedelemfüggő, egyösszegű A segély meghaározo egyéni vagy házarási jövedelemszinig (G) jár. A segély a G felei munkajövedelemmel arányosan (1:1) csökkenik. A eljes pénzjövedelem az A-B munkaidőarományban egészíi nem nő, ki az effekív az egy bér zérus. főre Segélyek, adók és munkakínála A rövid eső idejű munkavállalás házarási (hasznossági érelemben) jövedelme veszeséges. Szegénységi csapda. Segélyípusok: feléelhez G köö ámogaások 2. Jövedelemfüggő fix ámogaás B A : a segély bizonyos összegre A segély meghaározo egyéni vagy házarási jövedelemszinig 2009: részleges jár. A jövedelemköszöbnél magas (akár, min az ábrán, 100% felei) effekív visszaérés az marginális adókulcs. egyösszegű segélyhez. Közmunka, A jövedelemhaáron úli munkavállalás csak arós munkaviszony (hosszú munkaidő) és/vagy magas bérajánla akív programok eseén versenyképes. X Időleköéssel kompenzál ranszfer A ámogaoól ponosan annyi hasznosságo vesz el időben, amennyi pénzben ado. Az ábrán: a segély és a arós munkavégzés azonos hasznosságo nyúj, alkalmi (fekee) munkavégzésre idő hiányában nincs mód Módszerei: az álláskeresés számonkérése, jelenkezési köelezeség, akív programok 2000 : egyösszegű szociális segély és ovábbi elemkén közmunka- P Segélyek, Az adók ábrázol és munkakínála helyze, min arós állapo nem köelezeség kívánaos, de ha az elve szabadidő növeli az egyén Segélyípusok: feléelhez köö ámogaások ermelékenységé, 4. az hosszabb ávon egyéni és ársadalmi haszonnal jár. Garanál jövedelem Elve szabadidő + erősen adózao segély mellei munkajövedelem X Az előző megoldás szelidíe válozaa. A neó bér segély mellei munkavégzés eseén nem zérus, de : a segély az A-B szakaszon alacsonyabb piaci bérnél a magasabb effekív adókulcs mia. A segély nélküli esehez képes (P) a rendszer Segélyek, bevezeése adók munkakínála negaív jövedelmi (P Q) és helyeesíési (Q R) haással jár. Segélyípusok: feléelhez köö ámogaások 4. G Garanál jövedelem + erősen adózao segély mellei munkajövedelem B A X P P Q Q R R fokozaosan csökkenő mérékben megarhaó a munkavállalás első x hónapjában Az előző megoldás szelidíe válozaa. A neó bér segély mellei munkavégzés eseén nem zérus, de az A-B szakaszon alacsonyabb a piaci bérnél a magasabb effekív adókulcs mia. 2010: visszaérés a segély korláozásához az egy főre eső házarási jövedelem A segély nélküli esehez képes (P) a rendszer bevezeése alapján negaív jövedelmi (P Q) és helyeesíési (Q R) haással jár. Könnyen alakul ki szegénységi csapda G B A