Infobionika ROBOTIKA. XI. Előadás. Robot manipulátorok III. Differenciális kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében

Hasonló dokumentumok
Infobionika ROBOTIKA. X. Előadás. Robot manipulátorok II. Direkt és inverz kinematika. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében

Infobionika ROBOTIKA. IX. Előadás. Robot manipulátorok I. Alapfogalmak. Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében

Robotok inverz geometriája

Az ipari robotok definíciója

Robotika. Kinematika. Magyar Attila

Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás robotra

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

"Flat" rendszerek. definíciók, példák, alkalmazások

Számítógépes geometria (mester kurzus)

Differenciálegyenletek numerikus integrálása április 9.

Pneumatika az ipari alkalmazásokban

Tárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,

Tartalom. 1. Állapotegyenletek megoldása 2. Állapot visszacsatolás (pólusallokáció)

DINAMIKAI VIZSGÁLAT ÁLLAPOTTÉRBEN Dr. Aradi Petra, Dr. Niedermayer Péter: Rendszertechnika segédlet 1

Kinematika szeptember Vonatkoztatási rendszerek, koordinátarendszerek

11. Előadás. 11. előadás Bevezetés a lineáris programozásba

Matematika (mesterképzés)

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

Robotika. A robotok története - bevezetés. Magyar Attila amagyar@almos.vein.hu

Számítógépvezérelt irányítás és szabályozás elmélete (Bevezetés a rendszer- és irányításelméletbe, Computer Controlled Systems) 9.

Bevezetés az állapottér elméletbe: Állapottér reprezentációk

Mechanika Kinematika. - Kinematikára: a testek mozgását tanulmányozza anélkül, hogy figyelembe venné a kiváltó

Bevezetés az állapottér-elméletbe Dinamikus rendszerek állapottér reprezentációi

Norma Determináns, inverz Kondíciószám Direkt és inverz hibák Lin. egyenletrendszerek A Gauss-módszer. Lineáris algebra numerikus módszerei

Vektorok, mátrixok, lineáris egyenletrendszerek

Haladó lineáris algebra

Lineáris leképezések. Wettl Ferenc március 9. Wettl Ferenc Lineáris leképezések március 9. 1 / 31

Összeállította: dr. Leitold Adrien egyetemi docens

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Számítási feladatok a Számítógépi geometria órához

Vektorterek. =a gyakorlatokon megoldásra ajánlott

A szimplex algoritmus

Sajátértékek és sajátvektorok. mf1n1a06- mf1n2a06 Csabai István

Lássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, Leontyev-modell

Gauss-eliminációval, Cholesky felbontás, QR felbontás

Quadkopter szimulációja LabVIEW környezetben Simulation of a Quadcopter with LabVIEW

2.4. Coulomb-súrlódással (száraz súrlódással) csillapított szabad rezgések

3. előadás Stabilitás

Hamilton rendszerek, Lyapunov függvények és Stabilitás. Hamilton rendszerek valós dinamikai rendszerek, konzerva3v mechanikai rendszerek

Konjugált gradiens módszer

LINEÁRIS ALGEBRA. matematika alapszak. Euklideszi terek. SZTE Bolyai Intézet, őszi félév. Euklideszi terek LINEÁRIS ALGEBRA 1 / 40

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

BIOMATEMATIKA ELŐADÁS

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

Gauss-Jordan módszer Legkisebb négyzetek módszere, egyenes LNM, polinom LNM, függvény. Lineáris algebra numerikus módszerei

9. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 9. előadás Mátrix inverze, mátrixegyenlet


Matematika III. harmadik előadás

Lineáris algebra zárthelyi dolgozat javítókulcs, Informatika I márc.11. A csoport

I. Fejezetek a klasszikus analízisből 3

1. Mátrixösszeadás és skalárral szorzás

MateFIZIKA: Pörgés, forgás, csavarodás (Vektorok és axiálvektorok a fizikában)

Lineáris leképezések. 2. Lineáris-e az f : R 2 R 2 f(x, y) = (x + y, x 2 )

Felügyelt önálló tanulás - Analízis III.

Geometriai vagy kinematikai természetű feltételek: kötések vagy. kényszerek. 1. Egy apró korong egy mozdulatlan lejtőn vagy egy gömb belső

Tömegpontok mozgása egyenes mentén, hajítások

Robotmechanizmusok Dr. Szabó, Zsolt Budai, Csaba Dr. Kovács, László Dr. Lipovszki, György

Matematikai háttér. 3. Fejezet. A matematika hozzászoktatja a szemünket ahhoz, hogy tisztán és világosan lássa az igazságot.

Feladatok megoldásokkal a harmadik gyakorlathoz (érintési paraméterek, L Hospital szabály, elaszticitás) y = 1 + 2(x 1). y = 2x 1.

Mátrixok 2017 Mátrixok

Lineáris algebra. =0 iє{1,,n}

Matematika A1a Analízis

15. LINEÁRIS EGYENLETRENDSZEREK

Az elméleti mechanika alapjai

Fourier transzformáció

Lagrange egyenletek. Úgy a virtuális munka mint a D Alembert-elv gyakorlati alkalmazását

3. Fékezett ingamozgás

Keresztmetszet másodrendű nyomatékainak meghatározása

3. Előadás. Megyesi László: Lineáris algebra, oldal. 3. előadás Lineáris egyenletrendszerek

Az alábbi fogalmak és törvények jelentését/értelmezését/matematikai alakját (megfelelő mélységben) ismerni kell: Newtoni mechanika

Ha ismert (A,b,c T ), akkor

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Testek. 16. Legyen z = 3 + 4i, w = 3 + i. Végezzük el az alábbi. a) (2 4), Z 5, b) (1, 0, 0, 1, 1) (1, 1, 1, 1, 0), Z 5 2.

Chasles tételéről. Előkészítés

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Lineáris algebra. (közgazdászoknak)

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

Bevezetés a számításelméletbe (MS1 BS)

Kvadratikus alakok és euklideszi terek (előadásvázlat, október 5.) Maróti Miklós, Kátai-Urbán Kamilla

Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

IPARI ROBOTOK. Kinematikai strukturák, munkatértípusok. 2. előadás. Dr. Pintér József

Irányításelmélet és technika I.

MATE-INFO UBB verseny, március 25. MATEMATIKA írásbeli vizsga

Alkalmazott algebra. Lineáris leképezések EIC. Wettl Ferenc ALGEBRA TANSZÉK BMETE90MX57 (FELSŐBB MATEMATIKA INFORMATIKUSOKNAK )

Mechanika. Kinematika

Matematika szigorlat, Mérnök informatikus szak I máj. 12. Név: Nept. kód: Idő: 1. f. 2. f. 3. f. 4. f. 5. f. 6. f. Össz.: Oszt.

Transzformációk síkon, térben

Mester Gyula 2003 Intelligens robotok és rendszerek

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

λ 1 u 1 + λ 2 v 1 + λ 3 w 1 = 0 λ 1 u 2 + λ 2 v 2 + λ 3 w 2 = 0 λ 1 u 3 + λ 2 v 3 + λ 3 w 3 = 0

Gyakorlat 30B-14. a F L = e E + ( e)v B képlet, a gravitációs erőt a (2.1) G = m e g (2.2)

Dinamikus modellek szerkezete, SDG modellek

Meghatározás: Olyan egyenlet, amely a független változók mellett tartalmaz egy vagy több függvényt és azok deriváltjait.

2. E L Ő A D Á S D R. H U S I G É Z A

Számítógépes Grafika mintafeladatok

Átírás:

Infobionika ROBOTIKA XI. Előadás Robot manipulátorok III. Differenciális kinematika Készült a HEFOP-3.3.1-P.-2004-06-0018/1.0 projekt keretében

Tartalom A forgatási mátrix időbeli deriváltja A geometriai Jacobi-mátrix Kinematikai szingularitások Differenciális kinematikai inverzió Redundáns manipulátorok

A forgatási mátrix deriváltja tekintsünk egy időfüggő forgatási mátrixot: R=R t ortogonalitási feltételből tudjuk: a szorzat deriváltja: R t R T t =I Ṙ t R T t R t R T t =0 vezessük be a következő jelölést: S t =Ṙ t R T t S ferdén szimmetrikus, azaz: S t S T t =0 R deriváltja kifejezhető önmaga függvényeként: Ṙ t =S t R t 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 3

Ismétlés: a vektoriális szorzat legyen ekkor a=[a x a y a z] és a b=[a y b z a z b y a z b x a x b z a x b y a y b x] x b=[b b z] y b a b = a b sin 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 4

A vektoriális szorzat fizikai jelentése Tekintsünk egy origó körül ω szögsebességel forgó merev testet: Kérdés: mi lesz a p pont v sebességvektora? v nagysága: v = = r sin v merőleges r-re és ω-ra : v= r 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 5

A forgatási mátrix deriváltja Fizikai jelentés: legyen p t =R t p' derivált: azaz: ṗ t =Ṙ t p' ṗ t =S t R t p' Ha ω(t) jelöli az R(t) bázis tengelyeinek alap bázishoz képesti szögsebességeit, akkor tudjuk, hogy ṗ t = t R t p' 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 6

A forgatási mátrix deriváltja Legyen: Ekkor S a következő: Jelölhetjük tehát így: t =[ x y ] T z 0 z y S t =[ ] z 0 x y x 0 S t =S t Bebizonyítható a következő összefüggés: R S R T =S R 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 7

A forgatási mátrix deriváltja Tekintsük a következő példát: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 8

A forgatási mátrix deriváltja 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 9

A geometriai Jacobi-mátrix Tekintsünk egy n szabadságfokú manipulátort. A direkt kinematikai egyenlet a következő: Ahol a csuklóváltozók vektora: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 10

A geometriai Jacobi-mátrix A differenciális kinematika célja: megtalálni az összefüggést a csuklóváltozók sebessége és a végberendezés sebessége (pozíció, orientáció változása) között a következő formában: Vagy kompakt jelöléssel: amely a manipulátor differenciális kinematikai egyenlete 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 11

A geometriai Jacobi-mátrix a 6 x n-es méretű J mátrix a manipulátor geometriai Jacobi-mátrixa amely a csuklóváltozók általános függvénye 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 12

A forgatási mátrix deriváltja Tekintsük a P pont 1. bázis és 0. bázis közötti koordináta-transzformációját: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 13

A forgatási mátrix deriváltja a kifejezést idő szerint differenciálva kapjuk: felhasználva a következő összefüggést: az eredmény: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 14

A forgatási mátrix deriváltja Vezessük be a következő jelölést: = Ekkor: Ha p 1 állandó, akkor mivel ebben az esetben 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 15

Manipulátor-struktúra i. szegmense p i : az i. bázis origója p i-1 : az i-1. bázis origója r i-1,i : az i. bázis origójának i-1. bázisra vonatkozó koordinátája 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 16

Az i. szegmens pozíciójának változása Ismétlés: (1) Az i+1. szegmens origójának pozíciója: Az (1) egyenletet differenciálva: Ezt alkalmazva kapjuk: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 17

A szegmens szögsebessége kiindulás: felhasználva, hogy (1) időbeli deriváltja a következő: ahol az jelöli az i. bázis i-1. bázishoz képesti szögsebességét az i-1. bázisban kifejezve összefüggésből adódik: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 18

A szegmens szögsebessége Tudjuk, hogy Ebből következik: A végeredmény: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 19

Transzlációs csukló Az i. bázis i-1. bázishoz képesti orientációja az i. csukló mozgatásával nem változik, tehát: A pozíció változása: ahol z i-1 az i. csukló mozgástengelyén fekvő egységvektor A szögsebesség a következőképp számolható: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 20

Transzlációs csukló A pozíció változása: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 21

Rotációs csukló A szögsebesség: A lineáris sebesség: Az i. bázis i-1. bázishoz képesti forgása miatt 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 22

Rotációs csukló A szögsebesség és lineáris sebesség általános formulái: Rotációs csuklónál a következő alakúak lesznek: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 23

A Jacobi-mátrix kiszámítása A Jacobi mátrix: Partícionáljuk 3 x 1-es oszlopvektorokra a következőképp: az i. csukló hozzájárulása a végberendezés lineáris sebességéhez: az i. csukló hozzájárulása a végberendezés szögsebességéhez: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 24

A Jacobi-mátrix kiszámítása A szögsebességhez való hozzájárulás: Ha az i. csukló transzlációs Ha az i. csukló rotációs 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 25

A Jacobi-mátrix kiszámítása A lineáris sebességhez való hozzájárulás: Ha az i. csukló transzlációs: Ha az i. csukló rotációs (a végberendezés origójának sebességéhez való hozzájárulást számoljuk): 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 26

A Jacobi-mátrix kiszámítása Összefoglalás: transzlációs csukló esetén rotációs csukló esetén 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 27

A Jacobi-mátrix kiszámítása A z i-1, p és p i-1 vektorok a csuklóváltozók függvényei 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 28

A Jacobi-mátrix kiszámítása z i-1 : forgatási mátrix harmadik oszlopa: ahol p a mátrix utolsó oszlopának első három eleme p homogén formában: ahol: p i-1 homogén alakban: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 29

A Jacobi-mátrix kiszámítása Az előzőekben a Jacobi-mátrixot az alap-bázisban írtuk fel. Ha az u bázisra vonatkozóan szeretnénk felírni, akkor elég ismerni az R u forgatási mátrixot. A két bázisban felírt sebességek kapcsolata: Behelyettesítve a összefüggésbe 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 30

A Jacobi-mátrix kiszámítása Ha az u bázis időben nem változik: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 31

Három szegmensű síkbeli kar 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 32

Három szegmensű síkbeli kar Az egyes szegmensek (csuklók) pozíciói: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 33

Három szegmensű síkbeli kar A rotációs csuklók mozgástengelyeihez tartozó egységvektorok: J mátrix felbontása (volt): 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 34

Három szegmensű síkbeli kar A kiszámított J mátrix: 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 35

Kinematikai szingularitások Két szegmensű síkbeli kar a szingularitás határán A differenciális kinematika alapegyenlete (q-tól függő lineáris leképezés): ahol a csuklósebességek vektora, és a végberendezés sebessége 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 36

Kinematikai szingularitások Kinematikai szingularitások: azok a konfigurációk, ahol a J mátrix nem teljes rangú A kinematikai szingularitások jelentősége: A szingularitások olyan konfigurációkhoz tartoznak, ahol a szerkezet mobilitása lecsökken, azaz nem lehet a végberendezéssel tetszőleges mozgást végeztetni. Ha a szerkezet szinguláris konfigurációban van, akkor az inverz kinematikai problémára végtelen megoldás is létezhet. Szingularitás környezetében a műveleti tér kis sebességeihez nagy sebességek tartozhatnak a csuklóváltozók terében. 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 37

Kinematikai szingularitások A kinematikai szingularitások csoportosítása: Határ-szingularitások: akkor jelennek meg, ha a manipulátor teljesen kihúzott vagy összecsukott állapotban van. Elkerülhetők, ha a manipulátort nem vezéreljük ki az elérhető munkatér határáig. Belső szingularitások: az elérhető munkatér belsejében vannak, és általában a mozgástengelyek elrendezése vagy bizonyos speciális végberendezéshelyzetek okozzák őket. Súlyos problémát jelenthetnek bizonyos trajektóriák követésénél. 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 38

Differenciális kinematikai inverzió Probléma: adott egy kívánt v(t) mozgás trajektória és a pozíció ill. orientáció kezdeti értékei. Határozzunk meg egy megvalósítható q t, q t trajektóriát a csuklóváltozók terében, amelynek eredménye v(t). a v=j q q egyenletből kiindulva n=r esetén a megoldás: q t =J 1 q t v t azaz egy elsőrendű nemlineáris közönséges differenciálegyenlet-rendszer 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 39

Redundáns manipulátorok Ha a manipulátor redundáns (r<n), akkor a Jacobimátrixnak több oszlopa van, mint sora, és a v=j q q egyenletre végtelen sok megoldás létezik valahogy ki kellene választani egyet. Válasszuk ki azt, amely minimalizálja a következő célfüggvényt: g q = 1 2 q T W q ahol W egy megfelelő n x n-es szimmetrikus pozitív definit súlyozómátrix 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 40

Redundáns manipulátorok A megoldás (levezetés nélkül): q=w 1 J T JW 1 J T 1 v Speciális eset: ha W egységmátrix, akkor: q=j T JJ T 1 v ahol J T JJ T 1 a J mátrix jobb oldali pszeudoinverze 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 41

Geometriai és analitikus Jacobi-mátrix geometriai Jacobi-mátrix: v=[ ṗ ] =J q q analitikus Jacobi-mátrix: a végberendezés pozícióját és orientációját a műveleti tér változóinak segítségével fejezzük ki (pl. pozíció és Euler-szögek) x=[ ] p =k q ẋ= k q q q=[ J p q J q ] J A q q 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 42

Geometriai és analitikus Jacobi-mátrix Példa: két szegmensű síkbeli kar Kinematikai függvény Az analitikus Jacobi-mátrix 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 43

Inverz kinematikai algoritmus Az inverz differenciálkinematikai egyenlet diszkretizálása időben: Probléma: a diszkrét idejű egyenlet megoldása az integráció pontatlansága miatt eltér a folytonos idejű megoldástól a kiszámított csuklóváltozókhoz tartozó végberendezés-pozíció és -orientáció eltér az előírtaktól (drift-jelenség). Megoldás: vegyük az előírt (x d ) és tényleges (x) végberendezés-pozíció és -orientáció közötti különbséget: e=x d x=x d k q 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 44

Inverz kinematikai algoritmus Vegyük a hiba időbeli deriváltját: ė= x d ẋ= x d J A q q Válasszuk meg q deriváltját a következőképpen: q=j 1 A q x d K e ahol K sajátértékeinek valós része negatív. Ekkor az aszimptotikusan stabil (nullához tartó) hibadinamika a következő: ė Ke=0 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 45

Az algoritmus blokkvázlata 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 46

Bevezetés a manipulátorok dinamikájába 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 47

A dinamikai feladat Manipulátorok dinamikus egyenletei: leírják, hogyan mozog a manipulátor, ha adottak az aktuátorok nyomatékai és az esetleges külső erők Két fontos alapprobléma: inverz dinamika: adott a végrehajtandó mozgás, kiszámítandók az általánosított erők (nyomatékok), mint bemenetek direkt dinamika: adott nyomatékok és erők esetén meg kell oldani a mozgásegyenleteket 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 48

A dinamikus egyenletek általános alakja Egy n csuklóval rendelkező manipulátor egyenleteinek általános alakja: q q q C M F G M q q C q, q q F q G q = csuklókoordináták csuklósebességek csuklógyorsulások Coriolis és centripetális erőhatások manipulátor inerciatenzora viszkózus és Coulomb súrlódás (általában nem modellezik) gravitációs hatás a q általánosított koordinátákhoz (csuklóváltozókhoz) tartozó általánosított erőhatások A robot szerkezetéből és fizikai paramétereiből (szegmensméretek, -tömegek) algoritmikusan számolható (pl. szimbolikus algebrai szoftverek segítségével) 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 49

A dinamikus egyenletek általános alakja A dinamikus egyenletek irányítási célra legjobban használható tömör formája: H q q h q, q = ahol H(q) pozitív definit, szimmetrikus mátrix 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 50

Trajektóriakövetési feladat linearizálással Feladat: a csuklókoordináták megadott időfüggvényének (q ref (t)) követése visszacsatolással. Linearizáló visszacsatolás: =H q u h q, q ahol u az új referenciabemenet. A megadott bemenettel a rendszer egyenletei lineárisak és irányíthatók lesznek az új referenciabemenettel: q=u 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 51

Trajektóriakövetési feladat linearizálással Jelölés: z= q Az állapottér-modell alakja ekkor: q=z ż=u A követési hibák (n csukló esetén): e i =q i q i, ref, f i = q i q i, ref =ė i, A követési hibadinamika: ė i = f i i=1,..., n i=1,..., n ḟ i =u i q i,ref, i=1,...,n 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 52

Trajektóriakövetési feladat linearizálással A referenciakövető visszacsatolás: u i = q i, ref k i1 e i k i2 f i Ahol a k konstansokat úgy kell megválasztani, hogy az (e i, f i ) állapotváltozókkal rendelkező lineáris rendszer stabil legyen 2005 HEFOP 3.3.1-P.-2004-06-18/1.10 53