Matematika I. Vektorok, egyenesek, síkok

Hasonló dokumentumok
Matematika II képletek. 1 sin xdx =, cos 2 x dx = sh 2 x dx = 1 + x 2 dx = 1 x. cos xdx =,

Matematika II. 1 sin xdx =, 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx =

sin x = cos x =? sin x = dx =? dx = cos x =? g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan!

12. Mikor nevezünk egy részhalmazt nyíltnak, illetve zártnak a valós számok körében?

0-49 pont: elégtelen, pont: elégséges, pont: közepes, pont: jó, pont: jeles

2. Hogyan számíthatjuk ki két komplex szám szorzatát, ha azok a+bi alakban, illetve trigonometrikus alakban vannak megadva?

Integrálszámítás (Gyakorló feladatok)

Az egyenlőtlenség mindkét oldalát szorozzuk meg 4 16-al:

x 2 e x dx c) (3x 2 2x)e 2x dx x sin x dx f) x cosxdx (1 x 2 )(sin 2x 2 cos 3x) dx e 2x cos x dx k) e x sin x cosxdx x ln x dx n) (2x + 1) ln 2 x dx

Matematikai analízis II.

n n (n n ), lim ln(2 + 3e x ) x 3 + 2x 2e x e x + 1, sin x 1 cos x, lim e x2 1 + x 2 lim sin x 1 )

Integrálszámítás. a Matematika A1a-Analízis nevű tárgyhoz november

Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia április 7.

Matematika A2 vizsga mgeoldása június 4.

Határozatlan integrál

1/1. Házi feladat. 1. Legyen p és q igaz vagy hamis matematikai kifejezés. Mutassuk meg, hogy

1. Számsorok, hatványsorok, Taylor-sor, Fourier-sor

JPTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

Matematika II. Feladatgyűjtemény GEMAN012B. Anyagmérnök BSc szakos hallgatók részére

IV. INTEGRÁLSZÁMÍTÁS Feladatok november

cos 2 (2x) 1 dx c) sin(2x)dx c) cos(3x)dx π 4 cos(2x) dx c) 5sin 2 (x)cos(x)dx x3 5 x 4 +11dx arctg 11 (2x) 4x 2 +1 π 4

Az f ( xy, ) függvény y változó szerinti primitív függvénye G( x, f xydy= Gxy + C. Kétváltozós függvény integrálszámítása. Primitívfüggvény.

A fontosabb definíciók

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

I. feladatsor i i i i 5i i i 0 6 6i. 3 5i i

Gyakorló feladatok I.

ANALÍZIS II. Példatár

HÁZI FELADATOK. 1. félév. 1. konferencia A lineáris algebra alapjai

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

2. hét (Ea: ): Az egyváltozós valós függvény definíciója, képe. Nevezetes tulajdonságok: monotonitás, korlátosság, határérték, folytonosság.

Debreceni Egyetem. Feladatok a Matematika II. tárgy gyakorlataihoz. Határozatlan integrál

Szili László. Integrálszámítás (Gyakorló feladatok) Analízis 3. Programtervező informatikus szak BSc, B és C szakirány

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

Matematika elméleti összefoglaló

VIK A1 Matematika BOSCH, Hatvan, 5. Gyakorlati anyag

I. feladatsor. 9x x x 2 6x x 9x. 12x 9x2 3. 9x 2 + x. x(x + 3) 50 (d) f(x) = 8x + 4 x(x 2 25)

Matematika szigorlat június 17. Neptun kód:

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

Határozatlan integrál

Matematika III előadás

6. Folytonosság. pontbeli folytonosság, intervallumon való folytonosság, folytonos függvények

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA II.

Kettős integrál Hármas integrál. Többes integrálok. Sáfár Orsolya május 13.

Tartalomjegyzék. 1. Előszó 1

Tartalomjegyzék. 3. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek Elsőfokú egyenletek Valós szám abszolút értéke...

Feladatok megoldásokkal a 9. gyakorlathoz (Newton-Leibniz formula, közelítő integrálás, az integrálszámítás alkalmazásai 1.

Analízis II. gyakorlat

FELVÉTELI VIZSGA, szeptember 12.

A képzetes számok az isteni szellem e gyönyörű és csodálatos hordozói már majdnem a lét és nemlét megtestesítői. (Carl Friedrich Gauss)

Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához

Többváltozós függvények Feladatok

Elemi függvények. Matematika 1. előadás. ELTE TTK Földtudomány BSc, Környezettan BSc, Környezettan tanár október 4.

Analízis II. Analízis II. Beugrók. Készítette: Szánthó József. kiezafiu kukac gmail.com. 2009/ félév

Elemi függvények. Matematika 1. előadás. ELTE TTK Földtudomány BSc, Környezettan BSc, Környezettan tanár 3. előadás. Csomós Petra

Matematika (mesterképzés)

Analízis I. beugró vizsgakérdések

VIK A3 Matematika, Gyakorlati anyag 2.

Számítógépes Grafika mintafeladatok

Számsorok. 1. Definíció. Legyen adott valós számoknak egy (a n ) n=1 = (a 1, a 2,..., a n,...) végtelen sorozata. Az. a n

Számítógépes Grafika mintafeladatok

Feladatok a Gazdasági matematika II. tárgy gyakorlataihoz

MATEMATIKA 2. dolgozat megoldása (A csoport)

PTE PMMFK Levelező-távoktatás, villamosmérnök szak

Matematika szóbeli érettségi témakörök 2016/2017-es tanév őszi vizsgaidőszak

Dierenciálgeometria feladatsor

Matematika I. NÉV:... FELADATOK:

A Matematika I. előadás részletes tematikája

Megoldott feladatok november 30. n+3 szigorúan monoton csökken, 5. n+3. lim a n = lim. n+3 = 2n+3 n+4 2n+1

2012. október 2 és 4. Dr. Vincze Szilvia

VIK A2 Matematika - BOSCH, Hatvan, 3. Gyakorlati anyag. Mátrix rangja

Számítási módszerek a fizikában 1. (BMETE90AF35) tárgy részletes tematikája

Kétváltozós függvények ábrázolása síkmetszetek képzése által

5 1 6 (2x3 + 4) 7. 4 ( ctg(4x + 2)) + c = 3 4 ctg(4x + 2) + c ] 12 (2x6 + 9) 20 ln(5x4 + 17) + c ch(8x) 20 ln 5x c = 11

GAZDASÁGMATEMATIKA KÖZÉPHALADÓ SZINTEN

Alkalmazott matematika és módszerei I Tantárgy kódja

YBL - SGYMMAT2012XA Matematika II.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

1.1. Feladatok. x 0 pontban! b) f(x) = 2x + 5, x 0 = 2. d) f(x) = 1 3x+4 = 1. e) f(x) = x 1. f) x 2 4x + 4 sin(x 2), x 0 = 2. általános pontban!

Differenciálszámítás. 8. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Differenciálszámítás p. 1/1

Analízis házi feladatok

Matematika G1 és A1a-Analízis tárgyak (keresztfélév) TÁRGYKÖVETELMÉNY Gépészmérnöki Kar

HÁZI FELADATOK. 2. félév. 1. konferencia Komplex számok

Matematika A1a-Analízis (keresztfélév) TÁRGYKÖVETELMÉNY Gépészmérnöki Kar

Határozatlan integrál (2) First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit

Gyakorlo feladatok a szobeli vizsgahoz

9. előadás. Térbeli koordinátageometria

1. Folytonosság. 1. (A) Igaz-e, hogy ha D(f) = R, f folytonos és periodikus, akkor f korlátos és van maximuma és minimuma?

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Tanmenet a évf. fakultációs csoport MATEMATIKA tantárgyának tanításához

Matematika III előadás

Az osztályozóvizsgák követelményrendszere MATEMATIKA

Kalkulus I. gyakorlat Fizika BSc I/1.

valós számot tartalmaz, mert az ilyen részhalmazon nem azonosság.

Függvény differenciálás összefoglalás

First Prev Next Last Go Back Full Screen Close Quit. (Derivált)

Bevezetés a matematikába (2009. ősz) 1. röpdolgozat

1. Bevezetés. 2. Felületek megadása térben. A fenti kúp egy z tengellyel rendelkező. ismerhető fel, hogy. 1. definíció. Legyen D R n.

Matematika I. NÉV:... FELADATOK: 2. Határozzuk meg az f(x) = 2x 3 + 2x 2 2x + 1 függvény szélsőértékeit a [ 2, 2] halmazon.

Lin.Alg.Zh.1 feladatok

Átírás:

Matematika előadás elméleti kérdéseinél kérdezhető képletek Matematika I Vektorok, egyenesek, síkok a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b 2, b 3 ) vektorok szögét? a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b 2, b 3 ) vektorok vektoriális szorzatát? a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b 2, b 3 ) vektorok skaláris szorzatát? a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b 2, b 3 ) vektorok által kifeszített paralelogramma területét? a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ) és b = (b 1, b 2, b 3 ) vektorok által kifeszített háromszög területét? a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ), b = (b 1, b 2, b 3 ) és c = (c 1, c 2, c 3 ) vektorok által kifeszített hasáb térfogatát? a) Hogyan számítjuk ki az a = (a 1, a 2, a 3 ), b = (b 1, b 2, b 3 ) és c = (c 1, c 2, c 3 ) vektorok vegyes szorzatát? b) Írja fel az n = (A, B, C) normálvektorú azon sík egyenletét, amelyik illeszkedik a P 0 = (x 0, y 0, z 0 ) pontra!

b) Írja fel a v = (v 1, v 2, v 3 ) irányvektorú azon egyenes egyenletét, amelyik illeszkedik a P 0 = (x 0, y 0, z 0 ) pontra! f) Hogyan számoljuk ki egy v = (v 1, v 2, v 3 ) vektor abszolút értékét? Komplex számok e) Hogyan számoljuk ki a z = r(cos φ + i sin φ) komplex szám n-edik hatványát? z n = e) Hogyan számoljuk ki a z = r(cos φ + i sin φ) komplex szám n-edik gyökeit? n z = e) Hogyan számoljuk ki a z 1 = r 1 (cos φ + i sin φ) és a z 2 = r 2 (cos ψ + i sin ψ) komplex számok szorzatát? z 1 z 2 = e) Hogyan számoljuk ki a z 1 = r 1 (cos φ + i sin φ) és a z 2 = r 2 (cos ψ + i sin ψ) komplex számok hányadosát? z 1 z 2 = e) Hogyan számoljuk ki a z = a + bi komplex szám abszolút értékét? z = Kombinatorika a) Hogyan számítjuk ki n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli variációinak a számát? a) Hogyan számítjuk ki n elem k-ad osztályú ismétléses variációinak a számát? a) Hogyan számítjuk ki n elem k-ad osztályú ismétlés nélküli kombinációinak a számát? a) Hogyan számítjuk ki n elem k-ad osztályú ismétléses kombinációinak a számát? a) Írja fel a binomiális tételt! (a + b) n =

Halmazok a) Hogyan definiáljuk két A, B halmaz unióját? A B = a) Hogyan definiáljuk két A, B halmaz metszetét? A B = a) Hogyan definiáljuk két A, B halmaz különbségét? A \ B = a) Mit értünk két A, B halmaz Descartes-szorzatán? A B = a) Írja fel a De Morgan féle azonosságokat! A B = A B = Determinánsok a) Adja meg az A négyzetes mátrix determinánsának permutációkat tartalmazó definícióját! A =

Mátrixok c) Hogyan számoljuk ki egy A n n invertálható mátrix inverzének i-edik sorának j-edik elemét? A 1 ij = Sorozatok c) Adja meg az alábbi nevezetes sorozatok határértékét! ( lim n a = (a > 0), lim 1 + a n = n n n) c) Adja meg az alábbi nevezetes sorozatok határértékét! lim n n =, lim n n qn = c) Adja meg az alábbi nevezetes sorozatok határértékét! lim n a k n k + + a 1 n + a 0 1 b m n m =, lim + + b 1 n + a 0 n n = d) Mikor mondjuk, hogy az a n valós számsorozat monoton növekvő? d) Mikor mondjuk, hogy az a n valós számsorozat monoton csökkenő? d) Hogyan definiáljuk az a 1,..., a n valós számok számtani közepét? A n = d) Hogyan definiáljuk az a 1,..., a n nemnegatív valós számok mértani közepét? G n = d) Milyen összefüggést ismer az a 1,..., a n nemnegatív valós számok számtani és mértani közepe között?

Függvények határértéke a) Adjuk meg az alábbi nevezetes határértékeket: a k x k + + a 1 x + a 0 lim x b m x m = + + b 1 x + b 0 1, lim x x = b) Adjuk meg az alábbi nevezetes határértékeket: sin x ( lim x 0 x =, lim 1 + a x = x x) Függvények grafikonja d) Adja meg az alábbi függvények grafikonját! f(x) = arccos(x), g(x) = cth(x) d) Adja meg az alábbi függvények grafikonját! f(x) = arcsin(x), g(x) = th(x) d) Adja meg az alábbi függvények grafikonját! f(x) = arctg(x), g(x) = ctg(x) d) Adja meg az alábbi függvények grafikonját! f(x) = arcctg(x), g(x) = ch(x)

d) Adja meg az alábbi függvények grafikonját! f(x) = sgn(x), g(x) = tg(x) d) Adja meg az alábbi függvények grafikonját! f(x) = sh(x), g(x) = [x] Függvények deriváltja d) Adja meg az alábbi függvények deriváltját! (shx) =, (a x ) = d) Adja meg az alábbi függvények deriváltját! (thx) =, (e x ) = d) Adja meg az alábbi függvények deriváltját! (lnx) =, (cos x) = d) Adja meg az alábbi függvények deriváltját! (cthx) =, (arcsinx) =

d) Adja meg az alábbi függvények deriváltját! (x) =, (arctgx) = d) Adja meg az alábbi függvények deriváltját! (x n ) =, (arcctgx) = d) Adja meg az alábbi függvények deriváltját! (arccosx) =, (chx) = d) Adja meg az alábbi függvények deriváltját! (tgx) =, (2 x ) = Deriválási szabályok h) Adja meg a hányados függvény differenciálási szabályát! h) Adja meg a szorzat függvény differenciálási szabályát! h) Adja meg az összetett függvény differenciálási szabályát! h) Adja meg az inverz függvény differenciálási szabályát! Deriválás alkalmazásai g) Írja fel egy f : R R differenciálható függvény x 0 D f pontbeli érintőjének az egyenletét! e) Hogyan tudjuk a deriválás segítségével eldönteni, hogy egy f : R R differenciálható függvény egy [a, b] D f intervallumon konvex?

e) Hogyan tudjuk a deriválás segítségével eldönteni, hogy egy f : R R differenciálható függvény egy [a, b] D f intervallumon konkáv? e) Hogyan tudjuk a deriválás segítségével eldönteni, hogy egy f : R R differenciálható függvény egy [a, b] D f intervallumon monoton nő? e) Hogyan tudjuk a deriválás segítségével eldönteni, hogy egy f : R R differenciálható függvény egy [a, b] D f intervallumon monoton csökken? Matematika II képletek Határozatlan Integrálszámítás d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! x n 1 dx =, sin 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! 1 sin xdx =, ch 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! 1 sin xdx =, sh 2 x dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! 1 cos xdx =, 1 + x 2 dx = d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! 1 chxdx =, dx = 1 x 2 d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! 1 shxdx =, cos 2 x dx =

d) Adja meg az alábbi alapintegrálokat! 1 a x dx =, x dx = Integrálszámítás szabályok g) Adja meg az alábbi integrálási szabályt! f n (x)f (x)dx = g) Adja meg az alábbi integrálási szabályt! f(ax + b)dx = g) Adja meg az alábbi integrálási szabályt! f (x) f(x) dx = g) Adja meg az alábbi integrálási szabályt! f(sin x) cos xdx = g) Adja meg az alábbi integrálási szabályt! f(cos x) sin xdx = g) Adja meg a parciális integrálás szabályát határozatlan integrálokra vonatkozóan! g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozatlan integrálokra vonatkozóan!

g) Legyen f(x) R(e x ). Milyen helyettesítés lesz célravezető az alábbi integrál kiszámítása esetén? f(x)dx = g) Adja meg az alábbi linearizáló formulákat! sin 2 x = cos 2 x = g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = cos x =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő sin x = dx =? g) t = tg x 2 helyettesítés esetén mivel egyenlő dx = cos x =? Határozott integrálszámítás g) Adja meg a parciális integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan! g) Adja meg a helyettesítéses integrálás szabályát határozott integrálokra vonatkozóan! g) Adja meg a Newton-Leibniz formulát! g) Legyen f az [a, b] intervallumon nemnegatív, folytonos függvény. Hogyan határozzuk meg az y = f(x) egyenletű görbe, az [a, b] intervallum, valamint az x = a és x = b egyenesek által meghatározott síkidom területét? T = g) Hogyan számítjuk ki az r = r(φ) polárkoordinátás alakban megadott görbe α φ β íve, valamint a φ = α és φ = β félegyenesek által közrezárt szektor területét? S =

g) Hogyan számítjuk ki egy görbe által meghatározott szektor területét, ha a görbe egyenlete paraméteresen van megadva az x = x(t), y = y(t), t A t t B egyenletrendszerrel? S = g) Ha a görbe polárkoordinátás egyenlete r = r(φ) és α φ β, akkor hogyan számítjuk ki a görbe ívhosszát? s = g) Ha a görbe paraméteresen van megadva az x = x(t), y = y(t), t A t t B egyenletrendszerrel, akkor hogyan számítjuk ki a görbe ívhosszát? s = g) Hogyan számítjuk ki az y = f(x) görbe a x b ívének hosszát? s = g) Forgassuk meg az y = f(x), a x b görbét az X tengely körül. Hogyan számítjuk ki a keletkezett forgástest térfogatát? V X = g) Forgassuk meg az y = f(x), c y d görbét az Y tengely körül. Hogyan számítjuk ki a keletkezett forgástest térfogatát? V Y = g) Forgassuk meg az y = f(x), a x b görbét az X tengely körül. Hogyan számítjuk ki a keletkezett forgásfelület felszínét? A X = g) Forgassuk meg az y = f(x), a x b görbét az Y tengely körül. Hogyan számítjuk ki a keletkezett forgásfelület felszínét? A Y =

Improprius integrálok g) Hogyan értelmezzük az alábbi improprius integrált? a f(x)dx = g) Hogyan értelmezzük az alábbi improprius integrált? a f(x)dx = g) Hogyan értelmezzük az alábbi improprius integrált? f(x)dx = Nevezetes Felületek f) Írja fel az origó középpontú a sugarú gömb egyenletét! f) Írja fel a háromtengelyű ellipszoid egyenletét! f) Írja fel az egyköpenyű hiperboloid egyenletét! f) Írja fel a kétköpenyű hiperboloid egyenletét! f) Írja fel a hiperbolikus paraboloid (nyeregfelület) egyenletét! f) Írja fel az elliptikus kúp egyenletét! Kettős Integrál a) Hogyan számítjuk ki a f(x, y)dxdy = T kettős integrált, ha a T tartomány T = { (x, y) R 2 a x b, c y d }?

a) Hogyan számítjuk ki a f(x, y)dxdy = T kettős integrált, ha a T tartomány T = { (x, y) R 2 c y d, ψ 1 (y) x ψ 2 (y) }? c) Hogyan számítjuk ki a f(x, y)dxdy = T kettős integrált, ha a T tartomány T = { (x, y) R 2 a x b, φ 1 (x) y φ 2 (x) }? c) Hogyan számítjuk ki a T tartomány területét kettős integrállal? d) Legyen f : R 2 R kétváltozós függvény. Tegyük fel, hogy a T D f tartományon a függvény nemnegatív és folytonos. Hogyan számítjuk ki annak a térrésznek a térfogatát, amelyet felülről a z = f(x, y) felület, alulról a T tartomány, oldalról pedig a T tartomány határára, mint vezérgörbére emelt, a Z tengellyel párhuzamos alkotójú hengerfelület zár közre? b) Hogyan számítjuk ki egy z = f(x, y) egyenlettel megadott felület felszínét, aminek az XY síkra való merőleges vetülete a T tartomány? f) Hogyan térünk át kettős integráloknál Descartes-koordinátákról polár-koordinátákra? Mennyi a Jacobi determináns értéke az áttéréskor? x =, y =, J = d) Hogyan térünk át gömbi koordináta-rendszerre? Mennyi a Jacobi determináns értéke az áttéréskor? x = y = z = J =

d) Hogyan térünk át hengerkoordináta-rendszerre? Mennyi a Jacobi determináns értéke az áttéréskor? x = y = z = J = Differenciálegyenletek h) Milyen alakú egyenletet nevezünk szétválasztható változójú differenciálegyenletnek? h) Milyen alakú egyenletet nevezünk közönséges elsőrendű lineáris differenciálegyenletnek? h) Milyen alakú egyenletet nevezünk Bernoulli-féle differenciálegyenletnek? j) Milyen helyettesítéssel lehet elsőrendű lineáris differenciálegyenletté visszavezetni egy Bernoulli-féle differenciálegyenletet? j) Milyen helyettesítéssel lehet szétválaszthatójú differenciálegyenletté visszavezetni az y = f(ax + by + c) differenciálegyenletet? c) Írja fel az a 2y + a 1 y + a 0 y = 0 homogén differenciálegyenlet általános megoldását, ha tudjuk, hogy a karakterisztikus polinomnak két egybeeső λ 1 = λ 2 valós gyöke van! y hom = d) Írja fel az a 2y + a 1 y + a 0 y = 0 homogén differenciálegyenlet általános megoldását, ha tudjuk, hogy a karakterisztikus polinomnak két λ 1 = a + bi, λ 2 = a bi komplex gyöke van! y hom = d) Írja fel az a 2y + a 1 y + a 0 y = 0 homogén differenciálegyenlet általános megoldását, ha tudjuk, hogy a karakterisztikus polinomnak két λ 1 λ 2 valós gyöke van! y hom =

Vektor-skalár, skalár-vektor, vektor-vektor függvények j) Egy r(t) = (x(t), y(t), z(t)) vektor-skalár függvény esetén mi a főnormális egységvektor? j) Egy r(t) = (x(t), y(t), z(t)) vektor-skalár függvény esetén mi a binormális egységvektor? j) Egy r(t) = (x(t), y(t), z(t)) vektor-skalár függvény esetén mi a érintő egységvektor? f) Hogyan számítjuk ki a g : r(t) = (x(t), y(t), z(t)), t a t t b térgörbe ívhosszát? b) Legyen u : R 3 R egy skalár-vektor függvény. Mit nevezünk az u függvény gradiensének? gradu = j) Hogyan számítjuk ki egy u : R 3 R skalár-vektor függvény g : r(t) = (x(t), y(t), z(t)), t a t t b görbe menti ívhossz szerinti vonalintegrálját? i) Mit értünk egy v : R 3 R 3, v(x, y, z) = (v 1 (x, y, z), v 2 (x, y, z), v 3 (x, y, z)) vektorvektor függvény divergenciáján? i) Mit értünk egy v : R 3 R 3, v(x, y, z) = (v 1 (x, y, z), v 2 (x, y, z), v 3 (x, y, z)) vektorvektor függvény rotációján? g) Egy v : R 3 R 3 vektor-vektor függvény esetén mikor mondjuk, hogy van potenciálfüggvény? e) Hogyan számítjuk ki egy v : R 3 R 3 vektor-vektor függvény g : r(t) = (x(t), y(t), z(t)), t a t t b görbe menti vonalintegrálját?

Numerikus sorok, hatványsorok a) Írja fel az alábbi két sort: geometriai sor, harmonikus sor. b) Mit tudunk mondani a fenti két sor konvergenciájáról? e) Milyen sort nevezünk Leibniz-típusúnak? f) Mit tudunk mondani a Leibniz-típusú sor konvergenciájáról? c) Hogyan számítjuk ki egy c 0 + c 1 x + c 2 x 2 + hatványsor konvergenciasugarát? r =