A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései

A stabil magyar bankrendszer aktuális kérdései A hitel híja szinte minden mozgást elakaszt. Dr. Patai Mihály: Előadás vázlat a Magyar Közgazdasági Társaság: Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban és gazdaságirányításban című vándorgyűlése alkalmából Eger, 2012 szeptember 27. 1

Új globális realitás A pénzügyi szektor társadalmi-politikai beágyazottsága megváltozott. Új fejezet nyílt a bankolás történetében. - A politikai és pénzügyi elit viszonyrendszerében elmozdulás következett be, az előbbi javára; - A nemzetközi és hazai szabályozási környezet szigorodott; - A fogyasztói érdekvédelem és érdekérvényesítés erősödött. Világgazdasági okok következtében a pénzügyi likviditás drágább és ritkább, különösen régiónkban (mivel likviditás importőrök vagyunk) 2

A magyar bankok tőke-megfelelési (TMM) mutatója %-ban 3

Hitelintézetek hitelei folyóáron, MRD HUF-ban 4

Hitelintézetek hitelei árfolyam- és inflációszűrten, MRD HUF-ban 5

Inflációval szűrt GDP és vállalati hitelállomány változása 1993-2012 nem p.ü. vállalati hitelek (reálérték) éves változás GDP változás nem p.ü. vállalati hitelek, reálérték, éves változás GDP változás 1992-3,10% 2002 0,51% 4,10% 1993-14,07% -0,60% 2003 13,45% 4,00% 1994-2,89% 2,90% 2004 5,93% 4,50% 1995-7,85% 1,50% 2005 9,70% 3,20% 1996 4,61% 0,70% 2006 8,99% 3,60% 1997 18,53% 3,90% 2007 3,76% 0,80% 1998 1,57% 4,80% 2008 3,58% 0,80% 1999 7,77% 4,10% 2009-8,72% -6,70% 2000 20,84% 4,90% 2010-5,51% 1,20% 2001 0,27% 3,80% 2011-2,03% 1,60% 2012. I. f.é.ann ul -25,13% -2,40% 6

Beruházások a GDP %-ában 33 31 29 Csehország Magyarország EU27 Ausztria Lengyelország 27 25 23 21 19 17 15 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A beruházási ráta 2009 óta meredeken zuhan, 2010 óta pedig már az EU átlagával szemben is nyílik az olló 2012 II.né-ben a ráta statisztikai mélypontra esett: 16.4% Forrás: Eurostat, MNB 7

Vállalati hitelezés nemzetközi összehasonlításban % % 115 115 110 110 105 105 100 100 95 95 90 90 85 85 80 80 75 75 8 2008. okt. nov. dec. 2009. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2010. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2011. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2012. jan. feb. márc. ápr. máj. jún. BG PL CZ HU RO SK Balti államok Eurozóna A válság kitörése óta és jelenleg is a vállalati hitelpiacot a zsugorodás jellemzi. Forrás: Eurostat, MNB

Eszközarányos banki eredmények félévenként (évesítve) 2002-12. 1) Csökkenő kamat+nem kamateredmény, 2) Javuló működési költség, 3) Romló értékvesztés változás + nem egyéb nem kamateredmény (benne banki különadó) 9

Féléves ROE értékek (évesítve) 2002-2012 Extra alacsony profitabilitás 1994-2012 között! - 3,2% ROE átlag! 10

Vállalati reálhitel általában akkor nő, amikor a banki reál-roe pozitív reálroe vállalati reálhitel (CPI-vel) 1994-3,77% -2,89% 1995-5,41% -7,85% 1996 0,61% 4,61% 1997 0,66% 18,53% 1998-2,76% 1,57% 1999-4,28% 7,77% 2000 1,39% 20,84% 2001 3,40% 0,27% 2002 9,67% 0,51% 2003 12,55% 13,45% 2004 15,76% 5,93% 2005 19,06% 9,70% 2006 18,04% 8,99% 2007 8,78% 3,76% 2008 4,94% 3,58% 2009 4,73% -8,72% 2010-4,17% -5,51% 2011-13,85% -2,03% 2012. I. f.é.annul -5,00% -25,13% 11

A hazai bankrendszer jövedelmezőségének helyreállítása alapvető fontosságú a forrásokért folytatott versenyben, valamint a gazdaság hitelezhetősége szempontjából! Az alapok (jövedelemtermelés, költséghatékonyság) még biztosítottak 30 % % 25 20 15 10 5 0-5 Magyarország Bankrendszer adózás utáni jövedelmezősége nemzetközi összehasonlításban 2011-ben Szlovénia ROE Románia Mo. - korrigált ROA (jobb skála) Olaszország Bulgária Belgium Ausztria Lettország Németország Lengyelország Szlovákia Csehország A magyar bankszektor a válság alatt is megőrizte szokásos üzleti tevékenység melletti jövedelmezőségét elsősorban a költséghatékonyságának köszönhetően. Litvánia Észtország 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0-0,5 150 100 50 0-50 -100-150 -200-250 -300 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 % Németország Belgium Olaszország Bankrendszerek kamatmarzsa (kamatjövedelem/mérlegfőösszeg) Lettország Ausztria Litvánia Észtország Szlovénia Bankszektor negyedéves adózás előtti eredménye (tény, ill. bankadó és végtörlesztés nélkül) 1Q 2010 2Q 2010 3Q 2010 4Q 2010 PbT Tény act. 1Q 2011 Lengyelország 2Q 2011 Csehország 3Q 2011 Magyarország Szlovákia 4Q 2011 Bulgária Románia 1Q 2012 12 PbT Banki (w/o különadó SBT & ERP) és végtörlesztés nélkül 2Q 2012

Hitel/Betét arány a bankoknál 2009. március után csökken 13

A külföldi források nemzetközi összehasonlításban - régiós összehasonlításban gyors forráskiáramlás, mely részben a mérleg-alkalmazkodás eredője, de a hazai bankok veszteséges működése is gyengíti tőke- és forrásvonzó képességüket 14 Forrás: nemzeti bankok

Az anyabanki forráskiáramlással nőtt az anyabanki devizaswapok állománya - jelentős likviditási, lejárati és árfolyamkockázat 26 Mrd EUR Mrd EUR 16 24 14 22 12 20 10 18 8 16 6 14 4 12 2 10 0 2007. IV. 2008. I. II. III. IV. 2009. I. II. III. IV. 2010. I. II. III. IV. 2011. I. II. III. IV. Közvetlen anyabanki források Anyabanki forrás + anyabanki swap Anyabanki swapok (jobb skála) 15 Forrás: MNB

A válságokat követő mérlegalkalmazkodás meddig tart? - 4 évet követően a hitel/betét mutató 90-110% közötti sávban stabilizálódik, melyet fenntartható, betét-dinamika által irányított hitelezés követ. A hitel/betét mutatók válságtapasztalatok alapján 150 % % 150 140 140 130 130 120 120 110 110 100 100 90 90 80 t t+1 t+2 t+3 t+4 t+5 t+6 t+7 t+8 t+9 t+10 80 Skandináv válság (91') USA (2007) Nemzetközi válságtapasztalatok Eurozóna (2007) Japán (92') 16 Forrás: MNB

2012 fő kihívások a magyar bankrendszerben 1. A pénzügyi szektor európai beágyazottsága biztosítja a stabilitást, tőkemegfelelést és likviditást; a pénzügyi szektor erős és kész a reálszféra kiszolgálására. - A bankok feltőkésítése megtörtént; - A hitelpiacon lassú növekedés prognosztizálható; - A külső likviditás bevonása szűkül kisebb hitel/betét arány. 2. A banküzlet növekedési potenciálja beszűkül A lakossági hitelezés újraértelmezése; - expanzióból optimalizálás; - a hitel szerepe és feltételrendszere. Real estate financing új korszakba lép; új feltételrendszer; - több, mint ciklus management; - külföldi befektetők szerepe átértékelődött; - szigorúbb kockázati feltételek. 17

2012 fő kihívások a magyar bankrendszerben A souvereign risk átminősítése - az önkormányzatok; - a treasury műveletek; és - az állami vállalatok terén; - a multinacionális vállalatoknál nő a központi cash-pool szerepe. 3. Alapkövetelmény a politikai és gazdasági elit megbékélése - a lassú gazdasági növekedéssel; (annak megbecsülése!) - az európai beágyazottsággal; - egy szerény profitabilitású bankrendszer létével. 18

Stabil tőkemegfelelés és tulajdonosi háttér; Korlátozott növekedési potenciál a következő években; Kimeríthetetlen türelem és alkalmazkodási attitűd a társadalmi-politikai beágyazottság okán; A bankrendszer társadalmi-politikai rehabilitációja elkerülhetetlen. A hitel híja szinte minden mozgást elakaszt. 19

Mellékletek 20

Melléklet 1. 2010. jún.- 2012. jún. folyóáron a hitelállomány 14,8-19,2 %-kal csökkent HITELINTÉZETEK ÖSSZESEN, FOLYÓÁRON MRD HUF ÉS % 2010. június 2011. június 2012. június 2011. június/ 2010 június 2012. június/ 2011 június KÉTÉVES CSÖKKENÉS(-) NÖVEKEDÉS(+) FOLYÓÁRON %- BAN Pénztár és elszámolási számlák Értékpapírok összesen 790 711 855 90,1% 120,1% 7,9% 7 857 8 285 8 454 105,5% 102,0% 7,3% Jegybanki és bankközi betétek 2 027 1 898 1 813 93,6% 95,5% -11,2% Hitelek (nettó állomány) 20 886 18 569 17 441 88,9% 93,9% -18,0% vállalkozói hitelek 6 981 6 295 6 020 90,2% 95,6% -14,8% háztartások hitelei 8 233 7 768 6 794 94,3% 87,5% -19,2% Eszközök összesen 34 118 31 724 31 079 93,0% 98,0% -9,3% 21

Melléklet 2. Reálértéken a havi átlagos csökkenés 42 hónapja, 2008. december óta: Hitelek: 1,10%, vállalkozói hitelek 1,16%, háztartási hitelek: 0,87% HITELINTÉZETEK ÖSSZSESEN 2008. DEC 2008. DEC=100 2009. JÚNIUS 2010. JÚNIUS 2011. JÚNIUS 2012. JÚNIUS Pénztár és elszámolási számlák 556 100 94 102 91 99 Forgatási célú értékpapírok 2156 100 146 135 153 141 Befektetési céllal vásárolt értékpapírok 2429 100 96 120 111 112 Értékpapírok összesen 4585 100 119 127 131 125 Jegybanki és bankközi betétek 1796 100 88 81 73 66 ebből: jegybanki betétek 694 100 66 70 10 45 bankközi betétek 1102 100 102 88 112 79 Hitelek (nettó állomány) 16847 100 92 83 74 63 vállalkozói hitelek 6029 100 94 79 71 61 háztartások hitelei 6060 100 94 91 85 69 Aktív kamatelhatárolások 419 100 90 75 65 68 Egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök 801 100 102 75 54 64 Saját eszközök 537 100 88 83 82 79 Eszközök összesen 26056 100 97 91 84 76 22

Melléklet 3. Vállalati reál-hitelállomány és a GDP együtt nőtt és csökkent 1992-2012-ben. 23

Melléklet 4. ROA az értékvesztés+egyéb nem kamateredmény függvényében negyedévente 24

Melléklet 5. GDP termelés és felhasználás 2012 II.né. A nemzetgazdasági ágak többségének a teljesítménye stagnált vagy visszaesett. Az elmúlt két év növekedésének hajtóerejét jelentő exportorientált feldolgozóipar bővülése az elmúlt negyedévben megtorpant. Megtermelt és felhasznált GDP -1,3%* Szolgáltatások -0,2% Ipar -0,7% Építőipar -10,7% Mezőgazdaság -10,4% Belf-i felhasználás -3,4% Export 2,1% Import 0,2% Végső fogyasztás -1,8% Bruttó felhalmozás -9,5% Közössgi fogy. -2,9% Háztartási fogy. -1,6% Beruházások -4,5% Készletezés - *2012 II.né. év/év változás (%), naptárhatás nélkül Forrás: KSH 25

Melléklet 6. Banki forrásköltségek emelkedése Rövid és hosszú lejáratú bankközi hozamok alakulása Forrás: MNB Megjegyzés: a bankközi hozamgörbe illesztése BUBOR, FRA, IRS hozamok alapján spline interpoláció módszerrel történik. 26