A magyar és az európai bankszektor helyzete a bankadó árnyékában 2012. Miskolci Egyetem Hantos Elemér Szakkollégium előadás 2012. március 1. Dr. Kovács Levente
Pénzügyi szektor adói Magyarországon 2011-ben Hitelintézetek járadéka -Állami kamattámogatott hitelek kamatbevétele alapján -Előirányzott bevétel 2011-re : 10,8 mrd Ft Pénzügyi szervezetek különadója (pofon 2008 után: 6 nemzetközi anyabank elköteleződése: forrás+tőke) -Alapja hitelintézeteknél: 2009. évi korrigált mérlegfőösszeg -Előirányzott bevétel 2011-re és 2012-re: 187mrd Ft, ebből ~120mrd a hitelintézetektől Hitelintézetek különadója (jogi technika) - Alapja: adózás előtti eredmény növelve az elszámolt pénzügyi szervezetek különadójával -Levonandó a pénzügyi szervezetek különadójának elszámolt összegéből 2
Árfolyamrögzítés - 2011 2011. június: törvény elfogadása Korlátok: nincs fizetéskönnyítés alatt ingatlan érték max. 30 millió HUF késedelem max. 90 nap 2011. augusztus: jelentkezés indítása 3 éves árfolyamrögzítés gyűjtőszámlahiteles kombinációval (CHF 180, EUR 250, JPY 2) a gyűjtőszámla BUBOR-on kamatozik Közepes érdeklődés (3200 ügyfél az egymillióból). A banki saját adósmentő konstrukciók népszerűbbek voltak. A végtörlesztés szeptemberi bejelentése keresztbe vágta. Nagyobb társadalmi elvárás! Médiában erős bankellenes megnyilvánulások! Jól hangzó demagóg üzenetek! 3
Végtörlesztés Politikai válasz a felgyűlt feszültségekre! Minden terhet a bankszektorra helyez. Korlát: Felvételkori árfolyam alacsonyabb, mint a fixált árfolyam: CHF 180, EUR 250, JPY 2 Forrásai (cca): Új forint hitelek (25%), megtakarítások (bankbetétek, otthoni pénzek, külföldről hazahozott pénzek : 70%) és készpénzzé tett értéktárgyak (5%). Eredmény: Portfolió -21,5%, ügyfelek -16% Az átlagnál jobb ügyfelek éltek vele! Banki veszteség: 330 milliárd (Decemberi megállapodás: bankadóból 30% visszatérítés) De magyar és EU-s jogorvoslatok indultak! 4
Banki különadók hatása Magyarországon 1 BÉT-en jegyzett bankok árfolyam alakulása (banki különadó, gyűjtőszámla, végtörlesztés) 8 000 OTP FHB 1 600 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 2010.01.04 2010.02.04 2010.03.04 Forrás: BÉT 2010.04.04 2010.05.04 2010.06.04 2010.07.04 2010.08.04 2010.09.04 2010.10.04 2010.11.04 2010.12.04 2011.01.04 2011.02.04 2011.03.04 2011.04.04 2011.05.04 2011.06.04 2011.07.04 2011.08.04 2011.09.04 1 400 1 200 1 000 800 600 400 5
Banki különadók hatása Magyarországon 2 Állományi hatások (hitelintézetek mérlegfőösszege) Milliárd Ft. Forrás: MNB Folyamatos csökkenés a következmény! 6
Késedelmes hitelek változása 7
A bankszektor eredményessége 8
Az eredmény összetevői 9
Források alakulása ( hitel/ betét =1,5) Erős a külföldi függősség! 10
Decemberi megállapodás Résztvevők: NGM, MNB, Bankszövetség Pénzügyi és politikai elit megbékélése! Eredmények: Végtörlesztés pontosítása, terhek enyhítése (2011. adóból 30%) 90+: forintosítás, 25% elengedés (2012. adóból 30%) NET: minden gyermekes család (5 25ezer) Nyilatkozat a rászorultságról CCY hitelesek: árfolyamrögzítés új verziója 5 évre CHF 180-270, EUR 250-340, JPY 2,5-3,3 (felette az állam) Sávhatárban: kamatrész - ½ állam, ½ bank tőkerész - ügyfél, Bubor Növekedési paktum: nemzetgazdaság iránti elkötelezettség Lakosság, KKV, EU-s pályázatok Bankadó jövője, egyeztetések Kiszámíthatóság!?! 11
További fejlemények MNB aktivizálódik (Feladata - az árstabilitás veszélyeztetése nélkül - a kormány gazdaságpolitikájának támogatása!) Javaslatok a Növekedési Paktum céljaihoz: 1. Hosszú forrás biztosítása, rövid betét ellenében 2. Kötvények elfogadása fedezetként az államkockázatig 3. Jelzáloglevél kibocsátás liberalizálás (Az 1. és 2. likviditási szempontból figyelembe veendő, a 3. kapcsán éles szabályozói és piaci viták várhatók!) IMF-EU megállapodás: Tét: az ország finanszírozhatósága A pénzügyi piacon a hírek szerepe felértékelődött! Mindenképpen kell! Az átfutási idő igen tartalmas megállapodást tesz lehetővé! Az EU pártpolitikailag erősen megosztott! 12
Mi van az Európai Unióban? 13
A pénzügyi intézmények adóztatása mögött meghúzódó filozófiák A válság hatására kormányok előtti kettős feladat - A pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának javítása; szabályozáson keresztül. - A bankszektorba pumpált közpénzek visszaszerzése, erős politikai nyomás. Egyes nézetek szerint, a szektort a külön adóztatással büntetni kell a válság okozásában betöltött szerepe miatt. A bevételek lehetséges felhasználása - Kiegyenlítő mechanizmusként alapok gyűjtése. - A kevésbé fejlett országok sérülékenységének csökkentése. 14
Legújabb nemzetközi fejlemények G-20 csúcstalálkozó, Pittsburgh 2009. szeptember - IMF felkérése javaslat kidolgozására Az IMF két adótípust javasol 2010 júniusában - Financial Stability Contribution (FSC) : járadék az esetleges, jövőbeli szektortámogató költségvetési kiadások fedezetére (alap??) - Financial Activities Tax (FAT) : pénzügyi intézmények eredménye, illetve a javadalmazások (bérköltségek) alapján kivetett adó; egyéb (pl. költségvetési) célra 15
Fejlemények az Európai Unióban Az Európai Bizottság 2010 októberében 3 adótípust javasol 1. Financial Activity Tax (FAT) : IMF javaslat átvétele 2. Financial Transaction Tax (FTT) : ún. Tobin-adó alkalmazása 3. A pénzügyi intézmények mérlegét, vagy egyes tételeit figyelembe vevő adóztatás Végül 2011 júniusában a Bizottság a Tanács részére csak az FTT bevezetését javasolja az EU-ban (ECOFIN 2012 januárjában veszi ismét napirendre) 16
Fejlemények az Európai Unióban Az Európai Bizottság elvárása az FTT (Financial Transaction Tax) bevezetésétől - Erősíteni a stabilitást a pénzügyi piacokon, visszafogva a spekulatív pénzügyi tranzakciókat. - A szektorban felhasznált kormányzati pénzek visszaszerzése, illetve mechanizmus létrehozása a későbbi hasonló kiadások fedezetére. 17
Rövid kitekintés: FTT (Tobin adó) 1971-ben az USA feladta a Bretton-Woods-i egyezményt: - Az USD aranyra válthatósága megszűnt turbulenciák Cél: a nemzetközi pénzügyi stabilitás helyreállítása / fenntartása a devizapiacok mechanizmusának lassításával Módszere: az azonnali devizakonverziók esetében, a tranzakciók méretétől függő adó kivetése Több kísérlet az alkalmazására, főként nemzeti tőkepiacokon. Innovatív piacokon nem eredményes! 18
Az Európai Bankföderáció kritikája az FTT bevezetésével szemben Nyertesek és vesztesek - Csak világméretű bevezetésével érhetőek el a kívánt hatások, egyébként piactorzító. - Nem egyenletes a teher elosztása (péü. központok!). - Tisztázatlan, hogy végső soron ki fogja viselni a terhet. - Nem tesz különbséget a válság alatt jól és rosszul működő intézmények között. - Rossz a bevezetés időzítése, mert visszafogja a hitelkínálatot, ami akadályozza a gazdaság helyreállítását. 19
Az Európai Bankföderáció kritikája az FTT bevezetésével szemben Működtetési problémák (nemzetek feletti adó). Nem segíti a kijelölt célokat: - A korábbi költségvetési források visszaszerzése kétséges az adó beszedésének/szétosztásának bonyolultsága miatt. - A stabilitási funkciója kétséges, amennyiben nem világméretűen egységes és kötelező a bevezetése. - Büntetné azokat a pénzügyi és nem pénzügyi intézményeket és fogyasztókat, akik tényleges fedezeti (hedging) célból kötnek pénzügyi ügyleteket. A bankszektor lobbiereje lecsökkent - Hitelezés vagy tőkeemelés (2012. júl.1. elsődleges tőke 9%)!!?? - Politikai elit (válság alatt) visszaszerezte elsőbbségét 20
A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban Pénzügyi tranzakciós adót (FTT) alkalmazó tagállamok 21
A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban Pénzügyi aktivitáson alapuló adót (FAT) alkalmazó tagállamok 22
A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban Mérlegfőösszeg, vagy bizonyos mérlegtételek alapján kivetett adót alkalmazó tagállamok 23
A pénzügyi szektor adóztatása a gyakorlatban az Európai Unió tagállamaiban A pénzügyi szektor adóinak felhasználása Költségvetésbe Pénzügyi alapba 24
A válság tanulságai: Új fejezet kezdődik A világban: Nő a pénz ára, drágul a likviditás és a tőke Szigorodnak a szabályozások, tőkekövetelmények Erősödik a fogyasztói érdekvédelem/érdekérvényesítés Magyarországon új lehetőségek nyílnak meg (Az EU egyik legstabilabb kormánya a magyar!): Nemzeti és európai kérdések újraértelmezése Takarékszövetkezetek és MFB új szerepe Nő az állami szerepvállalás a gazdaságban 25
2012 fő magyar kihívásai 1 1. A pénzügyi szektor európai beágyazottsága biztosítja a stabilitást, tőkemegfelelést és likviditást; a pénzügyi szektor erős és kész a reálszféra kiszolgálására. - A hitelpiacon lassú növekedés prognosztizálható; - A külső likviditás bevonása szűkül kisebb hitel/betét arány. 2. Alapkövetelmény a politikai és gazdasági elit megbékélése - a lassú gazdasági növekedéssel; (annak megbecsülése!) - az európai beágyazottsággal; azaz a megerősödő magyar középosztálynak az európai birodalomban kell kiharcolnia az új helyét. (1867 vs. 1848!) 26
2012 fő magyar kihívásai 2 3. 3-4 éves, átmeneti újrapozícionálási időszakban élünk, amelyben újraértelmezzük az európai hatás vs. magyar hatás viszonyát. Ezt követően egy új egyensúlyi állapot következik be a magyar pénzügyi szektorban, amely állapot fő jellegzetessége marad az Európai Birodalomba való beágyazottság, a nemzeti érdekek, értékek fokozottabb hangsúlyozásával. 4. Az árfolyamgát konstrukció törvénykezési feltételrendszerének kialakítása. 5. A lakossági hitelezés újraértelmezése - expanzióból optimalizálás - a hitel szerepe és feltételrendszere 27
2012 fő magyar kihívásai 3 6. Real estate financing új korszakba lép; új feltételrendszer - több, mint ciklus management; - külföldi befektetők szerepe átértékelődött; - szigorúbb risk feltételek 7. A souvereign risk átminősítése - az önkormányzatok; - a treasury műveletek és - az állami vállalatok terén Az európai pénzügyi rendszer szerves része maradunk! Az IMF-EU megállapodásnak nincs alternatívája! Köszönöm a figyelmüket! 28