Közönséges változó immunhiány (CVID) és az autoimmun betegségek. Kriván Gergely Egyesített Szent István és Szent László Kh



Hasonló dokumentumok
Veleszületett immunhiányos állapotok kezelése. Kriván Gergely Egyesített Szent István és Szent László Kh

Immunhiányos állapotok és az autoimmunitás. Kriván Gergely Egyesített Szent István és Szent László Kh

Primer immunhiányos állapotok a mindennapokban. Kriván Gergely Egyesített Szent István és Szent László Kh

Közönséges változó immunhiány - CVID. Kriván Gergely Egyesített Szent István és Szent László Kh

Veleszületett immunhiányos állapotok kezelése. Kriván Gergely Egyesített Szent István és Szent László Kh

Enterális manifesztációk primer immunhiányos állapotokban. Kriván Gergely Dél-pesti Centrumkórház- Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet

Primer immunhiányos állapotok a mindennapokban. Kriván Gergely Egyesített Szent István és Szent László Kh

Primer immunhiányos állapotok a mindennapokban. Kriván Gergely Egyesített Szent István és Szent László Kh

PLAZMASEJT OKOZTA BETEGSÉGEK, MYELOMA MULTIPLEX, LYMPHOMÁK

Immunpatológia kurzus, - tavaszi szemeszter

Hepatitis C vírus és cryoglobulinaemia

Veleszületett és szerzett immundefektusok. Decsi Tamás Gyermekgyógyászati Klinika

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Citopeniák. Vérszegénységek Neutropéniák Trombocitopeniák

Hasi tumorok gyermekkorban

Immunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Sejtfeldolgozás Felhasználás

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. Hyper IgM szindróma. Készítette: Klinikai Immunológiai és Allergológiai Szakmai Kollégium

Kryoglobulinaemia kezelése. Domján Gyula. Semmelweis Egyetem I. Belklinika. III. Terápiás Aferezis Konferencia, Debrecen

Őssejttranszplantált gyermekek intenzív ellátása

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a hyper IgM szindrómáról

Lehetőségek és korlátok a core-biopszián alapuló limfóma diagnosztikában

Allergia immunológiája 2012.

Allograft: a donorból a recipiensbe ültetett szerv

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

GYERMEK-TÜDŐGYÓGYÁSZAT

Az intravénás immunglobulin hatásmechanizmusa és alkalmazási köre a klinikai immunológiában

Immunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás

A B sejtek érése, aktivációja, az immunglobulin osztályok kialakulása. Uher Ferenc, PhD, DSc

Gyermekreumatológia arthritisek.

Az immunrendszer működésében résztvevő sejtek Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Az ellenanyagok szerkezete és funkciója. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

1. eset. Dr. Strausz Tamás Országos Onkológiai Intézet Sebészeti és Molekuláris Patológiai Osztály

Agócs Zsófia 1, Liptai Zoltán 1 Nagy Róbert 3 Nikolova Radka 1, Varga Edit 4, Zsigmond Ildikó 3 Kovács Éva 2, Trethon András 1

III./19.4. Myeloma multiplex. Bevezetés. A fejezet felépítése. A.) Anamnézis. Nagy Zsolt, Istenes Ildikó, Demeter Judit

IMMUNOLÓGIA VILÁGNAP április 26 Prof. Dr. Dankó Katalin DEOEC III. Belklinika Klinikai Immunológiai Tanszék

Malignus lymphomák és autoimmunitás

A kamaszkor jellegzetes onkológiai kórképei Garami Miklós

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Coeliakia. Készítette: A Gasztroenterológiai Szakmai Kollégium

Kibővült laboratóriumi diagnosztikai lehetőségek a férfi infertilitás kivizsgálásában. Dr. Németh Julianna Laboratórium KFT, Budapest

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja. IgA hiány Készítette: Klinikai Immunológiai és Allergológiai Szakmai Kollégium

Immunszupprimáltak, transzplantáltak és immunkompromittáltak infekciói. ORFI, 2016 Kádár János

Plazmaferezis neurológiai kórképekben. Devic betegség. Dr.Simó Magdolna SE Neurológiai Klinika

Milyen tünetek esetén kell immunhiányos állapotra gondolni?

MAGYOT évi Tudományos Szimpóziuma Május 5-6, Budapest

17.2. ábra Az immunválasz kialakulása és lezajlása patogén hatására

Tóth Erika Sebészeti és Molekuláris Patológia Osztály Országos Onkológiai Intézet. Frank Diagnosztika Szimpózium, DAKO workshop 2012.

A csodálatos Immunrendszer Lányi Árpád, DE, Immunológiai Intézet

Immunológia alapjai előadás. Immunológiai tolerancia. Fiziológiás és patológiás autoimmunitás.

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése

Anaemia súlyossága. Súlyosság. Fokozat

IBD. Dr. Kempler Miklós Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinika. ÁOK V. évfolyam 2018/2019. tanév I. félév

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja a hyper IgM szindrómáról

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház

CD8 pozitív primér bőr T-sejtes limfómák 14 eset kapcsán

KAWASAKI?, YAMAHA? avagy Magas liquor-fehérje FUO hátterében

A gerinc képalkotó diagnosztikája-kazuisztika. Pozsár Kinga Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Mediworld Diagnosztikai Kft.

Az allergia molekuláris etiopatogenezise

Szisztémás autoimmun betegségek: a kezelés és gondozás elvei Dr Szűcs Gabriella

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin

A molekuláris genetikai vizsgálatok jelentősége veleszületett immunhiány betegségekben

Vörösvérsejt ellenes autoantitestek. Dr. Toldi József OVSZ Szegedi Regionális Vérellátó Központ

INTRACELLULÁRIS PATOGÉNEK

XXV. Pannon Endokrin Club Hétvége, Siklós

Antigén, Antigén prezentáció

Hogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?

AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZAI A HPV FERTŐZÉSSEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEINKRE RAJNAVÖLGYI ÉVA DE OEC Immunológiai Intézet

Gyermekkori IBD jellegzetességei. Dr. Tomsits Erika SE II. sz. Gyermekklinika

30 év tapasztalata a TTP-HUS kezelésében

Diffúz idiopatiás pulmonális neuroendokrinsejtes hiperplázia (DIPNECH)

Az immunológia alapjai

ASZTMÁS-E A GYERMEK. Dr. Kovács Lajos. Semmelweis Egyetem I.sz. Gyermekklinika, Budapest

FELSŐ LÉGÚT BETEGSÉGEI

Klinikai Immunológiai Interdiszciplináris Fórum II. (KIIF)

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

HAEMOTERÁPIA. Általános szempontok

Atopiás dermatitis Gáspár Krisztián

Thrombotikus mikroangiopátiák

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja az IgA hiányról. I. Alapvetõ megfontolások. 4. szám EGÉSZSÉGÜGYI KÖZLÖNY 1191

Ügyfél-tájékoztató és különös feltételek

GYULLADÁSOS BÉLBETEGSÉGEK (IBD)

Trombotikus mikroangiopátiák diagnosztikus megfontolása

Súlyos infekciók differenciálása a rendelőben. Dr. Fekete Ferenc Heim Pál Gyermekkórház Madarász utcai Gyermekkórháza

Májátültetés és veleszületett anyagcsere betegségek. Dezsőfi Antal

Az adaptív immunválasz kialakulása. Erdei Anna Immunológiai Tanszék ELTE

Immunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer

Prof.Dr. Liszkay Gabriella Országos Onkológiai Intézet. Kötelező szintentartó tanfolyam Szeged, 2018.szeptember

Csépány Tünde Október 03.

Az immunrendszer mőködése egészséges és allergiára hajlamos egyénben. Immunológiai alapismeretek. Dr. Veres Gábor I.sz. Gyermekklinika, Budapest

A reumatológia, hematológia határterületei

Tantermi előadás. Nagy Viktor Semmelweis Egyetem, ÁOK, II. Belgyógyászati Klinika

Kérdőív. Családban előforduló egyéb betegségek: A MAGYAR HASNYÁLMIRIGY MUNKACSOPORT ÉS AZ INTERNATIONAL ASSOCIATION OF PANCREATOLOGY KÖZÖS VIZSGÁLATA

A plazmaferezis szerepe immunológiai. Dr. Haris Ágnes, Dr. Polner Kálmán Szent Margit Kórház, Budapest, Nephrológia Osztály Plazmaferezis Részlege

Immunhiányos állapotok. Öröklött immunhiány

K 1313 Védőháló csoportos, kritikus betegségekre szóló, szolgáltatást finanszírozó biztosítás különös feltételek

GYULLADÁSOS BÉLBETEGSÉGEK (IBD)

Védőoltásokról a célzott terápiák korszakában

Átírás:

Közönséges változó immunhiány (CVID) és az autoimmun betegségek Kriván Gergely Egyesített Szent István és Szent László Kh

Tévhitek A veleszületett immunhiányos (PID) állapotok ritka betegségek A PID súlyos betegség A PID előterében mindig a fertőzések állnak A PID többféle kórokozóval szembeni fogékonyságot jelent A PID gyermekkorban jelenik meg

A primer immundefektusok incidenciájának változása

Allergia Autoimmun betegségek Malignus betegségek Immundeficienciák

WHO osztályozás kb. 200 féle primer immundeficiencia B-sejt defektus (antitest hiány) 65% T-sejtes/kombinált immundeficiencia 20% Komplement hiány 4% Phagocyta defektus 9% Egyéb 2% leggyakoribb: IgA hiány, 1/400-700

Csontvelő Limfoid sejtvonal Pro-B-sejt Pre BCR Pre-B-sejt XLA Btk Haemopoetikus őssejt CD34+ Periféria Plazmasejt CVID ICOS, BAFFR, CD19, TACI AR Agammaglobulinaemia RAG1, RAG2, Igα, Igμ, γ5, BLNK Negatív szelekció Receptor érés IgA hiány, IgG alosztály hiány, Spec antitest hiány Hyper-IgM szindróma* CD40, AID, UNG, IKK-γ Éretlen-B-sejt IgM IgD Memória B-sejt B-Lymphoblast (aktivált B-sejt) Ig osztályváltás Szomatikus hypermutáció, IgM Érett-B-sejt

N.M. 59é, nő 1. beteg 2008 sicca syndroma (IgG: 6,64 g/l, IgA: 0,46 g/l, IgM: 0,2 g/l) 2010. áprilisban IgG: 6,23 g/l, IgA: 0,38 g/l, IgM: 0,3 g/l) ISU Ø 2013. Non-Hodgkin lymphoma (8 R-CVOP 2013 novemberig), CR 2014. polyneuropathia 2015. fertőzések: IgG: 2,7 g/l, IgA: 0,3 g/l, IgM: 0,1 g/l 2015. április: CD3+ T sejt (34%, absz.: 132/ul), CD4+ (15%, 60/ul), CD8+ (18%, 70/ul), CD19+ B sejt (2%, 9/ul) CD27+/IgD-/IgM- B sejt: 1% (9,2-18,9); CD5+ B sejt: 80%! CD4/CD8: 0,86

B sejtérés folyamata

Common variable immunodeficiency (CVID) -kóreredet B lymphocyták differenciálódásának zavara, csökkent antitesttermeléssel Memória B sejtek csökkent száma Többszörös immunregulációs zavar T sejtműködés, citokin termelés is zavart Csökkent in vitro T sejt proliferáció Alacsony CD4/CD8 arány

Common variable immunodeficiency - CVID klinikai jellemzői Incidencia 1:25.000 (de 1:10.000-1:50.000) Rendszerint 30 éves kor előtt; dg és a klinikai tünetek megjelenése között 5-7 év telik el Visszatérő és/vagy súlyos fertőzések Granuloma (tüdő, nyirokcsomó, lp, bőr, máj, csontvelő, vese stb.) (8-20%) Autoimmunitás 25-50%-ban (ITP, AIHA, RA, AP, TH, Sjögren sy, SLE, IBD stb.) Elsősorban a cytopeniák megelőzhetik az infekciókat. Autoinflammáció, allergiás kórképek Malignitás (30x lymphoma, 50x gyomorrák incidencia) > poligénes öröklésmenet (10-20%-ban CVID vagy IgA hiány a családban) T sejt aktiváció és proliferáció zavart lehet, a dendritikus sejtek és a citokinek defektusa is kísérheti Kizáráson alapuló, aluldiagnosztizált, hypervariábilis kórkép

Az autoimmun betegségek prevalenciája CVID-ben Cunningham- Rundles Warnatz és mtsai Bloch-Michel és mtsai Salzer és mtsai Összes Autoimmun betegség Év N N Százalék 248 66 22 1999 40 20 50 2002 17 7 41 2003 194 42 21 2004 Pavic és mtsai 32 9 28 2005 Sarmiento és mtsai 35 13 37 2005 Quinti és mtsai 224 39 a- 58 b 17 a -36 b 2007 Detková és mtsai 41 16 39 2007 a AI betegség prevalencia CVID diagnózisa előtt b AI betegség prevalencia a CVID diagnózisa után Lopes da Silva, Rizzo, J Clin Immunol, 2008

18% 37%

Gyakori AI manifesztációk CVID-ben Mount Sinai 1999 (n=248) Mount Sinai 2011 (n=473) DEFI 2010 (n=311) AIHA 4,8% (12/248) 7% (33/473) 5,4% (17/311) ITP 6% (15/248) 14,2% (67/473) 13,2% (41/311) Neutropenia <1% (2/248) <1% (<5/473) 3,2% (10/311) RA 3,6% (9/248) 3,2% (15/473) 2,6% (8/311) Vitiligo NS <1% (<5/473) 3,9% (12/311) Sicca sy <1% (2/248) <1% (<5/473) 4,2% (13/311) AI thyroiditis, DM, MS <1% (2/248) <1% (<5/473) 3,9% (12/311) Alopecia 1,6% (4/248) 1,1% (5/473) NS Anaemia perniciosa 1,2% (3/248) <1% (<5/473) NS SLE <1% (2/248) <1% (<5/473) <1% (1/311)

A különböző fenotípusok kórjóslata Fenotípus A halálozási arány növekedése az infekciós fenotípushoz képest Relatív kockázat Enteropathia <0.001 4.0 Polyclonalis lymphocytás infiltráció <0.001 3.0 Lymphoid tumor 0.002 5.5 Autoimmunitás 0.03 2.5 Chapel, Blood, 2008

Veleszületett/szerzett immunitás zavara Folyamatos/visszatérő fertőzések A külső antigének hibás feldolgozása és eltávolítása Krónikus gyulladás Immunkomplexek lerakódása Szövetspecifikus auto antitestképződés Molekuláris mimikri Genetikai hajlam Genetikai kapcsoltság (HLA) Monogénes öröklés (TACI) Autoimmunitás Immundysreguláció Citokin dysreguláció IL2, autoreaktív T sejtek csökkent apoptosisa Csökkent memória B sejt Krónikus immunaktiváció (TNF, T ly aktiváció) A tolerancia indukció centrális és/vagy perifériás defektusa Kóros szomatikus hypermutáció Az autoreaktív klónok csökkent szelekciója Kóros DC differenciálódás és érés Reg T sejt defektus

Monogénes defektusok ICOS deficiency (ICOS, 2q33) CD19 deficiency (CD19, 16p11.2) 5 families, 11 patients 6 families, 9 patients Late onset, early onset Early onset BAFFR deficiency (TNFRSF13C, 22q13.1-q13.31) 1 family, 2 patients Late onset CD81 deficiency (CD81, 11p15.5) 1 family, 1 patient Early onset CD20 deficiency (CD20, 11q12) 1 family, 1 patient Early onset CD21 deficiency (CR2, 1q32) 1 family, 1 patient Late onset TACI (TNFRSF13B, 17p11.2) LRBA deficiency (LRBA, 4q31.3) About 8 to 10% of CVID patients 4 families, 5 patients Late onset, early onset Early onset (<15 years) IgG, A, M low IgG and IgA low, IgM variable IgG and IgM low, IgA normal IgG low, IgA and IgM normal IgG low, IgA and IgM normal IgG and IgA low, IgM normal IgG and IgA low, IgM variable IgG and IgA low, IgM variable URI, LRI, GI, SP, LP, AI, SG URI, LRI, GI, SP, LP, AI, SG, GN URI, LRI URI, LRI, GN URI URI, GI, SP URI, LRI, GI, SP, AI, LP, SG URI, LRI, AI, GI, SG AI, autoimmunity (autoimmune hemolytic anemia, immune thrombocytopenic purpura, neutropenia); GI, gastrointestinal tract involvement (gastritis, celiac like disease, Crohn's like disease); GN, glomerulonephritis; LP, lymphoproliferation; LRI, lower respiratory tract infection (bronchitis, pneumonia); SG, sarkoid-like granulomatous disease; SP, splenomegaly; URI, upper respiratory tract infection (sinusitis, rhinitis, otitis media, pharyngitis). Salzer és mtsai, Arthritis Research&Therapy,2012

Coincidence of granulomatous disease and autoimmune cytopenia with splenomegaly in patients with CVID. The diagram indicates the coincidence of splenomegaly, granulomatous disease, and autoimmune cytopenia in the European cohort of CVID patients. Claudia Wehr et al. Blood 2008;111:77-85 2008 by American Society of Hematology

Esetismertetés (1) A. Cs (szül.: 1994. 04. 12., fiú) Gyermekkorában szokásos betegségek 2002: ITP, Coombs + AIHA (IgG: 6,3 g/l, IgA: 0,4 g/l, IgM: 0,4 g/l) - gyógyult 2009: ITP, Coombs + AIHA, neutropenia (th.: szteroid) (IgG: 0,89 g/l, IgA: 0,1 g/l, IgM: 0,17 g/l) A klinikum előterében: AI cytopeniák

Esetismertetés 2. S.J. szül.: 1987. nőbeteg 1990-es évek vége otitisek, gyakori felső légúti hurutok 2007-2008. hasmenés, lymphadenopathia, lymphoma? biopszia: részben elsajtosodó granulomatosus gyulladás és extrém mértékű follicularis hyperplasia (kórokozó?) IgG: 2 g/l, IgA és IgM: 0,22 g/l; memória B sejt:0, CVID, Ig pótlás - IVIG, ScIG 2008-2014: szubsztitúció komolyabb panaszok nélkül 2014 február: bal oldali AV paresis, törzsön szegmentális érzéskiesés, háti fájdalom Lp. normális Gerinc MR: CIII-T VI.:myelon szélesebb, T II-IV: 33 mm infiltratív térfoglalás, csv: nem értékelhető minta ; nycs biopszia: malignus hematológiai betegség nincsen

Gerinc MR Gerincvelő CIII- TVI között kiszélesedett, jelgazdag

Gerinc MR TII - TIV segmentum magasságában kb. 33 cm hosszan erőteljes halmozást mutató körülírt elváltozás

Esetismertetés 2. Idegsebészi tumorbiopszia: diffúz nagy B sejtes lymphoma (DLBCL) Teljes test CT: kiterjedt axillaris, hasi, kismedencei, inguinalis lymphadenopathia, mellkasban nodularis elváltozások (max 2cm) (gomba?) Th.: R-CHOP 1. blokk

Teljes test CT Kiterjedt axillaris, hasi, kismedencei és inguinalis lymphadenopathia. Multiplex tüdő nodulusok (mycotikus?)

Esetismertetés 1. Th.: R-CHOP 1. blokk Szövettani revízió: Non-caseosus granulomatosus myelitis Korábbi nycs. szövettan: Reaktív nyirokcsomó follicularis monocytoid B sejtes és paracorticalis hyperplasiával, valamint noncaseosus granulomákkal (ZN negatív) BAL: negatív Romló paresis Th.: Methylprednisolon shot, kifejezett javulás.

Koponya MR (2014.12.30.)

Esetismertetés 3. T. P. ffi. szül.: 1998. 10.06. Anamnézisében komolyabb betegség nem szerepel 2013 május. Munka alkalmassági vizsgálat - mellkas rtg.: diffúzgócos tüdőbetegség Mellkasi CT: axillákban, mediastinumban, hilusokban patológiás méretű nycs.-k. Tüdőben számos apró nodulus és jelentősen megvastagodott falú hörgők ábrázolódtak. A kisebb gócok basalisan konfluálódtak, a legnagyobbak a 34-40 mm-t is elérik. Hepato-splenomegália IgG: 1,8 g/l, IgA: 0,03 g/l, IgM: 0,31 g/l, thr: 137 G/l 2013 július tüdőbiopszia: atelectasiás gócok, krónikus lobos aspecifikus tüdőfibrózisnak felelt meg. Két gócban találtak granulomának megfelelő elváltozást, amelyek körül perivascularis gyulladásos kép mutatkozott.

Mellkas rtg felvételek 2011 2014 2007

Esetismertetés 3. 2014. december: IgG: 0,09 g/l, IgA: 0,01 g/l, IgM: 0,17 g/l Fokozódó splenomegália és csökkenő thr szám Mellkas CT kontroll (2015 január) Alacsony T és B sejtszám, hiányzó switched memory B cell, thr:118 G/l Th: IVIG + szteroid

Esetismertetés 3. Kontroll CT (2015. 03. 29.): lényeges javulás Ig szintek (2015. 03.19.): IgG: 7,3 g/l, IgA: 0, IgM: 0,14 g/l

Granulomák - összefoglalás CVID: autoimmunitás + granuloma nem ritka Granuloma lokalizációja: tüdő, ritkábban: lép, nyirokcsomó; rendszerint nem elsajtosodó Kórokozó ritkán mutatható ki GLILD: granulomatous lymphoid interstitial lung disease LIP: lymphoid intersticiális penumonitis Rossz prognózis - medián túlélés granulomával 13,7 év, granuloma nélkül 28,8 év Patofiziológia nem tisztázott: megváltozott citokin mintázat (magas TNFα és INFγ szint), alacsony CD4, kóros TLR9 jelátvitel, szokatlan TNFα allélok stb. Terápia: immunszupresszió: szteroid, hydroxichloroquin, cyclosporin-a, MMF, TNF alfa blokkolás

CVID - definíció* Kezdet: 4 éves kor után Nagymértékben csökkent se IgG (<4,5 g/l), IgA és/vagy IgM Csökkent vagy hiányzó antitest válasz az immunizációra Egyéb specifikus primer immundefektusok és szekunder antitesthiányos betegségek kizárhatók *EGID/PAGID 1999

CVID új kritériumrendszer (2013)* A = major kritériumok (mindegyik kötelező): Hypogammaglobulinaemia: IgG < 5 g/l felőttkorban Az immunhiánynak más egyéb oka nem azonosítható Életkor > 4 év (ez alatt nem mondjuk ki a CVID diagnózisát, várunk, de ha kell, kezelünk) R. Ameratunga és mtsai Auckland City Hospital, New Zealand

CVID új kritériumrendszer (2013)* B = az immunrendszer hibájából következő klinikai tünetek közül 1 vagy több: Rekurrens, súlyos vagy szokatlan infekciók Antibiotikumra adott gyenge válasz Antibiotikum profilaxis ellenére kialakuló bakteriális fertőzés Egy adott védőoltás ellenére kialakuló fertőzés Bronchiectasia és/vagy krónikus sinusitis Inflammációs betegségek vagy autoimmunitás

CVID új kritériumrendszer (2013)* C = alátámasztó laboratóriumi eredmények (3 vagy több): IgA (< 0,8 g/l) és/vagy IgM (< 0,4 g/l) társuló hiánya vagy csökkent cc-ja B sejtek jelenléte, de a CD27+ memória B-sejtek száma csökkent és/vagy emelkedett CD21(low)+ sejtszám IgG3 deficiencia < 0,2 g/l Csökkent vakcinációs válasz az életkori kontrollhoz képest Átmeneti vakcinációs válasz az életkori kontrollhoz képest Isohaemagglutininek hiánya (ha nem AB vércsoportú) Az autoimmunitást támogató laboratóriumi érték (pl. Coombs poz.) Genetikai eltérés (TACI, BAFFR, MSH5 stb.)

CVID új kritériumrendszer (2013)* D = bármely, a CVID-et alátámasztó, jellemző szövettani kép (nem kötelező): Lymphocytas interstitialis pneumonia Granulomás betegség A máj nodularis regeneratív hyperplasiaja A bél nodularis lymphoid hyperplasiaja A bélbiopsziás anyagban a plazmasejtek hiánya

A javasolt új kritériumrendszer alkalmazása Valószínű CVID: ABC vagy ABD kritériumok teljesülnek, szükséges az immunglobulin szubsztitúció. Lehetséges CVID: A, AB vagy AC vagy AD, néhány beteg ezek közül igényelheti az immunglobulin pótlást. IgG > 5 g/l és egyetlen más kritériumot sem teljesít = HGUS (hypogammaglobulinaemia of uncertain significance). Kezelést nem, de követést igényel immunhiány illetve autoimmun betegség irányában.

Esetismertetés (4) Dávid, született: 1983 5 évesen: Coombs pozitív hemolyticus anaemia (szteroid), Ig szintek normálisak 5-15 évesen gyakori otitisek, krónikus bronchitis 16 évesen: pleuro- és bronchopneumoniák, splenomegália, ITP, AIHA, neutropenia, hypogammaglobulinaemia (IgG: 0,9 g/l, IgA: 0,21 g/l, IgM: 0,24 g/l): szteroid, IVIG 17 évesen: rendszeres IVIG pótlás, splenectomia 18 évesen: diffúz intersticiális tüdőfolyamat (BAL, CT etiológia nem tisztázódott) (LIP) 2001-2007: csaknem panaszmentes állapot, rendszeres IVIG (IgG: 6-7 g/l)

Esetismertetés (4) 2007 tavasz: krónikus sinusitis, FESS műtét 2007 nyár, Montenegro: hasmenés, étvágytalanság, gyors fogyás Duodenum biopszia: subtotalis boholytrophia (glutenmentes étrend) 2007 szeptember: exsiccatio, listeria agytályog (?), jobb oldali hemiplegia Centrális véna, parenterális és enterális táplálás, komplex rehabilitáció

Esetismertetés (4) Szövődmények: 2 alkalommal szepszis, invazív Candida fertőzés, kanülproblémák Átmeneti javulás ( 8 hónapos kórházi kezelés!) A hasmenés átmeneti javulás után súlyosbodik, 2008 április: duodenumban teljes boholyatrófia fokális foveoláris metaplasiával, kehelysejtek, Paneth sejtek nem láthatók; apoptotikus sejtek, hámban lymphocytás beszűrődés; plazmasejtek teljes hiánya, coeliakiára nem típusos kép; ileumban torzult szerkezetű szubtotális boholyatrófiát mutató nyálkahártya, apoptosissal, gyulladásos infiltrációval; colonban szerkezetileg közel ép, de súlyos hám elváltozásokat mutató nyh. Összefoglalva: a duodenum, az ileum és a vastagbél nyh. elváltozások lényegében azonosnak, az alapbetegség részeinek tekinthetők.

Esetismertetés (4) Fokozódó hasmenés, elektolitzavarok Pszichés instabilitás Staphylococcus aureus szepszis 2008 májusban meghalt

CVID - Szent László Kh Klinikai tünetek: 88/90 (98%) beteg - infekciók 20/90 (22%) beteg jelentős enterális tünetek 29/90 (32%) beteg AI manifesztációk Hematológiai: 12/90 (13%) beteg (ITP: 9, AIHA: 6, neutropenia: 4) 12/90 (13%) beteg granuloma képződés, LIP, lymphadenopathia, jelentős splenomegália Tumorok: Limfómák (13/90) (14%): HD 3 beteg, NHL- 10 beteg 6 autológ és 1 allogén átültetés Ewing sc 1 beteg

CVID - Szent László Kh Alacsony B sejtszám: 40% Csökkent CD4/CD8 arány: 60% Ig szintek a diagnóziskor: IgG: 1,3 g/l (0-6,23 g/l) IgA: 0,022 g/l (0-0,89 g/l) IgM: 0,11 g/l (0-2,39 g/l)

Terápia IVIG: minden esetben 5% és 10% IVIG Átlagos havi adag: 500 mg/kg (250-1700 mg/kg) Enterális tünetek esetén > 700 mg/kg IgG mélykoncentráció: 6,01 (2,88 12 g/l) ScIg: 27 esetben

Az IVIG hatása az immunaktivációra CVID-ben Paquin-Prouix D, et al.: Frontiers in Immonology 2014

Összefoglalás Az autoimmunitás és a CVID társulása gyakori jelenség (~ 30%) Ig meghatározás az AI betegségek gyanúja esetén (cytopeniák ITP esetén is) Diagnózis (FACS - genetika) Immunglobulin pótló kezelés korai megkezdése, immunaktiváció csökkenthető Genotípus, immunfenotípus és klinikai fenotípus egymáshoz rendelése Hosszú távú prognózis megjóslása (Txp?)