PEDAGÓGIAI PROGRAM Nem a kezdet, ami nehéz a befejezés, a tökéletesítés. (Koch Valéria) Jugend träumt Taten, die sie mal vollbringt. (Valeria Koch)
Intézményünk, a pécsi Koch Valéria Középiskola, Általános Iskola, ebben az intézményi szerkezetben Pécs város legújabb iskolája. Jogelıdje 1957-ben általános iskolaként a Szigeti úti hajdani hadapródiskolában, 1968 januárjától a jelenlegi, Tiborc utcai 16 tantermes épületben mőködött. 1980-tól folyik a Tiborc Utcai Általános Iskolában német nemzetiségi nyelvoktatás. 1991 januárjában Pécs Megyei Jogú Város Közgyőlése határozatot hozott az intézmény német nemzetiségi két tanítási nyelvő iskolává való átszervezésérıl. 1993. november 25-én közgyőlési határozattal megalapították a 8 tantermes gimnáziumot, amelyben 1994. szeptember 1-jén kezdték meg tanulmányaikat az elsı gimnáziumi osztályok. A 2000/2001. tanévtıl a Dugonics Utcai és Szınyi Utcai Német Nemzetiségi Óvodák 2006/2007. tanévtıl a Koch Valéria Kollégium az intézmény intézményegységei, 2004. július 1-jétıl fenntartónk a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. 2
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 NEVELÉSI PROGRAM... 5 I. Pedagógiai alapelveink... 5 II. Az óvoda nevelési programja... 8 II.1. Az óvoda bemutatása... 8 II.2. Az óvodai intézményegység sajátos nevelési céljai... 8 II.3. Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységei... 9 II.4. Sajátos törıdést igénylı gyermekek nevelése... 11 II.5. Az óvodai élet megszervezésének elvei... 11 II.6. Az óvodai élet megszervezése... 13 II.7. Nemzetiségi és német nyelvi nevelés... 14 II.8. Tevékenységformák... 17 II.9. A szülı, a gyermek, a pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei.. 34 II.10. Gyermekközösségekkel kapcsolatos ünnepek, megemlékezések... 35 II.11. Gyermekédelemmel összefüggı pedagógiai tevékenységek az óvódában... 36 II.12. A nevelési program végrehajtásához szükséges, a a nevelı munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke... 38 III. Az iskolai intézményegység pedagógiai programja... 50 III.1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai... 50 III.2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka feladatai... 50 III.3. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszközei, eljárásai... 52 III.4. Nyitott oktatási formák... 53 III.5. Az iskola nemzetiségi jellegébıl adódó feladatok... 55 III.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 56 III.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 57 III.8. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek... 60 III.9. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység... 60 III.10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 61 III.11. A Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése... 62 III.12. Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek... 62 III.13. A szülık, a tanulók és a pedagógusok együttmőködésének formái... 63 III.14. Környezeti nevelés programja... 65 III.15. Az egészségnevelési program... 66 IV. A kollégium nevelési programja... 68 IV.1. A kollégiumi nevelés alapelvei... 68 IV.2. A kollégiumi tevékenységek rendszere... 69 IV.3. Környezeti nevelés a kollégiumban... 70 IV.4. Egészségnevelési program... 71 HELYI TANTERV... 72 I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelezı és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai... 72 II. Az intézményi felvétel feltételei... 75 3
III. Elıírt tananyag és követelmények... 75 III.1. Célok és feladatok a helyi tanterv tantárgyai és moduljainak megfelelıen... 75 III.2. A folyamatos továbbhaladás feltételei és követelményei... 113 III.3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 114 III.4. A tanulók jutalmazásának elvei, formái... 122 III.5. Fegyelmezı intézkedések formái és alkalmazásának elvei... 122 III.6. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei... 123 III.7. Alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai... 123 III.8. Középszintő érettségi témakörei... 123 III.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 142 III.10. A pedagógiai program teljesítésének feltételrendszere... 143 IV. A végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke... 144 V. A mal kapcsolatos egyéb intézkedések... 144 VI. A elfogadása és jóváhagyása... 145 4
NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelveink - Intézményünk nevelıtestületének pedagógiai hitvallása: - Nyelveket magas szinten beszélı, a magyarországi német nemzetiség értékeivel azonosulni tudó, a világra nyitott, önmagáért és környezetéért felelısséget vállaló, demokratikusan gondolkodó, az európai humanista hagyományokra, a magyarországi eredményekre épülı, erkölcsiségben és szellemiségben felnövekvı és ennek jegyében cselekvı polgárok nevelése és oktatása. Az intézménybe heterogén neveltségi szinttel, más-más családi háttérrel és eltérı szintő német nyelvtudással rendelkezı gyermekek érkeznek. A nevelıtestület nyolcadik és tizenkettedik osztály végére a német nyelvet jól beszélı, a magyarországi német nemzetiség értékeivel azonosulni tudó, a világra nyitott, sokoldalú, harmonikus, jó neveltségi szinttel rendelkezı személyiségeket szeretne belılük formálni, akik iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodnak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fı törekvésünk a német nemzetiségi tudat minden összetevıjének ápolása (nyelv, kultúra, kisebbségpolitika, történelem stb.). Az egységes iskola a társadalmi szükségleteket is figyelembe véve erısíti és az angol nyelvvel bıvíti a tanulók nyelvi kifejezési lehetıségeit, hozzásegíti ıket a sikeres pályaválasztáshoz. Intézményünk nemzetiségi óvoda, iskola és kollégium, ahol a nevelés és oktatás nyelve 50 %- ban a német nyelv, de nem német származású tanulókat is fogadunk. A német népcsoport nyelvének elsajátításával, kultúrájának, történelmének, a kisebbségi jogoknak és azok gyakorlásának megismertetésével, a hagyományırzéssel hozzájárulunk a pozitív azonosságtudat kialakításához és erısítéséhez. Az óvoda megteremti az alapokat mind a nyelv, mind a neveléssel összefüggı területeken, amelyekre az iskolai intézményegység épít. A kollégium megteremti a tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetıség a tanulmányok folytatásához, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, a német nemzetiség nyelvén történı oktatáshoz, az esélyegyenlıség biztosításához. Szociális és érzelmi védıhálóként mőködik ott, ahol a szülı nem tudja biztosítani a szükséges körülményeket a tanulmányok folytatásához, vagy az iskola eredményes befejezéséhez. Az intézményünkben tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Alapértéknek tekintjük a mássággal szembeni nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, az emberi szabadság és korlátainak felismerését, és mindezek tudatos vállalását. Ápoljuk a magyarországi német nemzetiségi és magyar kultúra hagyományait, erısítjük a kölcsönös egymásrautaltságból eredı összetartozás-tudatot. Céljaink elérésében fontos eszközök a nyitott oktatási formák, amelyek a tudás közvetítése mellett a tanulók jövıje szempontjából elengedhetetlen kompetenciákat erısítik. 5
Intézményünkben olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját intézményi életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás és nevelés során figyelembe vesszük, diákjaink elıre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tılük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az intézmény életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk Intézményünkben a gyerekek és tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelıink szellemileg, erkölcsileg valamint testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekbıl. Ennek érdekében: a tervszerő nevelı és oktató munka a tanulók alapkészségeit, kulcskompetenciáit fejleszti és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújt tanulóink a gimnázium utolsó évfolyamának végére olyan szintre fejlesztik kulcskompetenciáikat, amely felvértezi ıket a felnıttkorra, valamint biztosítja a további tanulás eredményes folytatását a felsıoktatásban intézményünk olyan - az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben megismertetjük tanulóinkkal nemzeti és német nemzetiségi kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedı személyiségeit és hagyományait, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk bennük a haza, a nemzetiségi közösség, a szülıföld iránti szeretetet az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit és az eredményes tanulás technikáját legyen tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete fontosnak tartjuk, hogy a gyerekekben és tanulóinkban kialakuljon az egyén és a közösségek iránti tisztelet segítünk észrevenni és értékelni a jót - megelızni, felismerni a rosszat törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására 6
Intézményünk - elsısorban a szülıkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, a Pécsi Német Önkormányzattal, a német írott és elektronikus médiával (Unser Bildschirm, Rundfunk), a Lenau-Házzal, a megyei német önkormányzattal, lehetıséget teremtünk arra, hogy intézményünk életérıl, tevékenységérıl, eredményeirıl minél többet megismerhessenek a szülık, valamint városunk érdeklıdı polgárai, ápoljuk és bıvítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található oktatási intézményekkel és közmővelıdési intézményekkel nevelıink fontos feladatnak tartják, hogy intézményünk - eddigi hagyományaihoz híven - továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintő megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 7
II. Az óvoda nevelési programja II.1. Az óvoda bemutatása Dugonics utcai óvoda: Pécs keleti városrészében, csendes, családi házas, külvárosi környezetben fekszik. Az óvoda 1959-ben épült, melyhez a városban talán az egyik legnagyobb, jól felszerelt óvodaudvar tartozik, igen jó lehetıséget kínálva a gyermekek mozgásigényének kielégítésére. Helyiségei otthonosak, barátságosak, gyermekközeliek. Az épületben három gyermekcsoport mőködik. Szınyi utcai óvoda: Az óvoda 1968-ban épült, tágas kétszintes épülete könnyen megközelíthetı helyen, a nyugati városrészben, Uránváros zöldövezetében található. Barátságos, hársfákkal árnyékolt kis udvara mozgásos játékok kedvelt színhelye. Helyiségei otthonosak, barátságosak, gyermek közeliek. Az épületben három gyermekcsoport mőködik. Az óvodai intézményegység elsısorban Pécs és városkörnyék német kisebbségéhez tartozó családjainak gyermekeit várja. A humán erıforrás jól képzett, innovatív, egységes pedagógiai szemléletmóddal rendelkezı, team-munkára képes, önelemzı és önértékelı közösség, melyet szakmai igényesség jellemez. Az intézményegység tevékenységét nyitottság, rugalmasság, kiterjedt kapcsolatok jellemzik szervezetekkel, intézményekkel. Továbbképzések színhelye, óvónıi gyakorlómőhely. Legfontosabb partnereink a gyermekek, szülık, az iskolaközpont, a fenntartó, kisebbségi önkormányzat. Szakmai célkitőzéseink színvonalas teljesítésére az alkalmazotti kör bevonásával, a partneri igények kielégítésére minıségfejlesztési rendszert építünk és mőködtetünk. Céljaink megvalósítását elısegítı esztétikus, biztonságos, korszerő, inger-gazdag környezetet alakítunk magunk körül, mely egyben tükrözi is a német kisebbség kultúráját, szín- és formavilágát. A nevelımunka tartalmának, módszereinek bıvülésével, színesítésével a belsı környezet is folyamatosan formálódik, új arcot kap. II.2. Az óvodai intézményegység sajátos nevelési céljai Az óvodáskorú gyermekek sokoldalú testi- lelki fejlıdésének elısegítése, személyiségük kibontakoztatása kétnyelvő környezetben, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, valamint egyéni fejlettségi szintjüket, egyéni fejlıdési ütemüket. A német nyelv megszerettetése a gyermekekkel, a nyelvhez főzıdı pozitív viszony kialakítása, a nemzetiségi identitástudat megalapozása, a nemzetiségi hagyományok megırzése, ápolása. Gyermekkép, óvodakép Nyitott, elfogadó, játékban nevelı és tanító óvoda, melyben a gyermekek egyéni fejlıdésük és érésük ütemében alkalmassá válnak az iskolakezdésre. A gyermekek megismerkednek népi, irodalmi, zenei alkotásokon keresztül nemzetiségük hagyományaival, a népi kultúrkincs néhány értékes elemével. A kétnyelvő óvodai nevelés meleg, családias légkörben elısegíti a gyermekek pozitív érzelmi kötıdését a német nyelvhez, megteremti az életszerő, sokoldalú érzékelés, a zene, a ritmus jelentıségét figyelembe vevı, utánzáson alapuló, természetes, spontán nyelvtanulás feltételeit. Szabad, önállóan gondolkodó, érdeklıdı, kiegyensúlyozott, szeretetteljes emberi jellem megalapozása a célunk, aki kötıdik a kisebbség nyelvéhez, kultúrájához, toleranciára, a másság elfogadására is képes. 8
II.3. Az óvodai nevelés feladatai, tevékenységei Az egészséges életmód alakítása. Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Közösségi életre való felkészítés. Sajátos törıdést igénylı gyermekek nevelése. Tehetséggondozás. Az egészséges életmód kialakítása Cél Egészséges életmódra nevelés, egészséges életvitel igényeinek kialakítása. A német nyelv alkalmazása az egészséges életmód kialakításánál. Feladat A gyermekek testi-lelki egészségvédelme. A mozgás-pihenés összhangjának megteremtése. Egészséges életritmus, életmód megalapozása. Család - óvoda együttmőködésére törekvés e tekintetben is. Személyi higiénia feltételeinek megteremtése. Egészségügyi szokások rögzítése. Gondozási mőveletek nevelı hatása (önállóság, segítıkészség, alkalmazkodó képesség) érvényesüljön. Szokásrendszer kialakítása német nyelven is. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére Elsajátították az alapvetı higiéniai szokásokat, azok betartását igénylik. Képesek környezetük rendben tartására. Mozgásukat koordinálják, viselkedésüket képesek szándékosan irányítani. Személyükhöz kapcsolódó gondozási feladatokat önállóan elvégzik, a témakörben gazdag aktív szókinccsel rendelkeznek, mindkét nyelven. A gyermekek képesek testi szükségleteiket érzékelni, két nyelven megfogalmazni, azokat önállóan elvégezni. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása. Cél A gyermekek sajátítsák el az életkoruknak megfelelı zavartalan beilleszkedést elısegítı közösségi beállítódást, magatartást. Személyiségük alakulása feleljen meg társadalmunk követeléseinek. Az alapvetı érzelmi állapotra utaló német kifejezéseket megértsék, lehetıség szerint használják. Feladat Barátságos, derős légkör biztosítása. Az óvónı-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatait pozitív érzelmi töltés jellemezze. 9
A gyermekek társas szükségleteinek kielégítése. Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése beszoktatástól az óvodáskor végéig. Közös élményekre épülı tevékenységek megszervezése. Közösségi élet szokásai és a közösségi magatartás kialakítása. Sajátos törıdést igénylı gyermekek nevelése. Tolerancia, másság, önértékelés, önbizalom, szerepvállalás, frusztrációtőrés képességének elsajátítása. Baráti kapcsolatok kialakítása és ápolása német nyelvi játékokkal. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére Nyitott, érdeklıdı, érzelmileg kiegyensúlyozott személyiségek, elsajátították a szociális magatartás alapvetı szokásait. Képesek a közösségen belüli alkalmazkodásra. Szociálisan beilleszkednek, aktívan részt vesznek a közös tevékenységekben. Együttmőködnek életkoruknak megfelelıen. Önálló véleményalkotásra is vállalkoznak, elfogadják a kudarcot, örülnek a sikernek. Jól érzik magukat a kétnyelvő környezetben, pozitív kötıdésük a német nyelvhez. A közös ünneplések alkalmával énekelnek, verselnek németül. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Cél A gyermekek érdeklıdésére, kíváncsiságára épülı életkori sajátosságoknak megfelelı változatos tevékenységek biztosítása, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetükrıl. A magyar anyanyelv, a kommunikáció különbözı formáinak fejlesztése. Feladat Az értelmi képességek fejlesztése. A gyermekek tehetségének kibontakoztatása, illetve a hátrányos helyzetőek felzárkóztatása. Élmények, tapasztalatok szerzése a természeti és társadalmi környezetrıl. A fejlıdés várható jellemzıi óvodáskor végére Értelmi fejlıdésben a gyermekek érjék el az észleléses, észleléses finommozgásos funkciók magas szintő mőködését. A kezdetben érzelmektıl meghatározott megismerési sémák egyre pontosabbak, teljesebbek, valósághoz hőek legyenek. Jelenjen meg a szándékos bevésés és felidézés, a megismerés mellett egyre nagyobb szerepet kapjon a felidézés. Fokozatosan növekedjen a szándékos figyelem idıtartama, terjedelme, átvitele. A gyermekek érjenek el az elemi, fogalmi gondolkodás kialakulásához. Bıvüljenek ismereteik természeti, társadalmi környezetükrıl. A nyelvelsajátítás három lépése (megnevezés, felismerés, gyakorlás) útján önmagukhoz képest bıvüljön aktív, passzív szókincsük. 10
II.4. Sajátos törıdést igénylı gyermekek nevelése A nehezen szocializálható, vagy lassabban fejlıdı, vagy koránál alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzető, vagy elhanyagolt gyermekeket és fejlıdésüket megkülönböztetett figyelemmel kísérjük. İk speciális ismereteket, sajátos törıdést igényelnek, szükség esetén megfelelı szakemberek (pszichológus, gyermek pszichiáter, gyermekorvos, szociálpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, konduktor) közremőködésével. Igyekszünk a szülıket is megnyerni az együttmőködésre, mindvégig a gyermek érdekeit szem elıtt tartva. Valamilyen területen minden gyermek tehetséges, ezért óvodapedagógusaink feladata, hogy hozzájáruljanak a gyermekek tehetségének felismeréséhez és kibontakoztatásához. Célunk, hogy a gyermekek minél változatosabb tevékenységeket végezzenek, hogy adottságaik megmutatkozhassanak. Az adottságok csakis a pozitív, a gyermeknek megfelelı környezeti hatások által fejlıdnek képességekké, esetleg tehetséggé. Feladatunk a fejlıdéshez a lehetı legkedvezıbb feltételeket biztosítani.(idı, hely, nyugodt elfogadó légkör, megfelelı tevékenység) A tehetséggel kapcsolatos teendık: A tehetség felismerése és differenciált fejlesztése. A fejlıdési hátrányok megszüntetése. A másság kezelése. A tehetséggondozásnál fejlesztjük a tehetséges gyermek erıs oldalát, erısítjük a gyermek tehetségével összefüggı gyenge területeket, olyan légkört alakítunk ki a gyermek körül, amely ıt elfogadja, személyiségének fejlıdését segíti, megteremtjük a pihenés, relaxáció lehetıségét. II.5. Az óvodai élet megszervezésének elvei Az óvodai intézményegység személyi feltételei adottak a nevelési program megvalósításához. Az intézményegység élén az intézményegység vezetı áll, aki az intézményegység szakmai vezetıje. Az alkalmazottak feladatait a személyre szóló munkaköri leírás tartalmazza. Az intézményegység vezetésének szakmai koncepciója: a kölcsönös tapasztalatszerzésen, szabad szakmai véleménynyilvánításon, érdemi vitán alapuló, folyamatosan meg - megújuló, korszerő, gyermekközeli, játékba integrált innovatív óvodapedagógusi munka elısegítése, támogatása. A nevelıtestület szakmai felkészültsége jó. Ambiciózus, érdeklıdı kollégák, akik nyitottak, fogékonyak az új iránt. Készek tartalmas szakmai vitákra, tudnak érvelni, munkájukat jó hangulatban, rugalmasan végzik. Tudomásul veszik az új elvárásokat, készek a szakmai továbbfejlıdésre, különbözı szakirányú tanfolyamok elvégzésére. A nevelıtestület továbbképzési programja és beiskolázási terve részletesen tartalmazza az egyes pedagógusok iskolai keretek közt, illetve továbbképzési rendszerben történı tanulását. 11
Az óvónıi párok kialakításánál a szakmai tapasztalat, emberi természet szempontjai játszanak szerepet. A csoportok rugalmas szervezéső napirendje épít a dajkák aktív segítségére a nevelésben, gondozásban. Ezt lehetıvé teszi az óvónık és dajkák 2 illetve 3 mőszakos lépcsızetes munkakezdése, a fedési idı biztosítása. Jó munkakapcsolat jellemzı. Udvaros, kézbesítı teendıket telephelyenként egy-egy 6 órás részfoglalkozású dolgozó látja el. Az óvodák tárgyi feltételei is elısegítik a hatékony nevelést. Az óvodaépületek berendezéseit, udvarait oly módon alakítottuk ki, hogy azok a gyermekek biztonságát, kényelmét, mozgás és játékigényét, egészségük megırzését szolgálják, a dolgozók számára megfelelı munkakörnyezetet biztosítsanak. A Dugonics óvoda esztétikus kı épülete családi ház jellegő. Három csoportszoba, a hozzá tartozó két mosdó, közös öltözı biztosítja a gyermekek számára a kényelmes, esztétikus, otthonos környezetet. Hatalmas, fákkal, változatos növényekkel teli udvarában található füves rész, fedett szín, homokozó. Korszerő udvari játékok állnak a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda berendezésében a régi és az új harmonikus összhangja segíti a gyermekek komfortos elhelyezését, a nevelımunka zökkenımenetes lefolytatását. Szınyi utcai óvoda bölcsödébıl átalakított kétszintes épület. Három csoportszobája otthonos, világos, két gyermekmosdó és egy tornaszoba szolgálja a gyermekek kényelmes ellátását. Kicsi, hársfákkal övezett udvara füves és szilárd burkolattal egyaránt rendelkezik. Korszerő udvari játékok segítik a gyermekek mozgásfejlesztését. Berendezése esztétikusan felújított. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere A játéktevékenység eszköze: A játék az óvodáskorú gyermek alapvetı tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játékszer motiválja, ösztönzi, gazdagítja a gyermek elképzeléseit, segíti elgondolásainak megvalósítását. Óvodánk tárgyi és dologi felszereltségét évrıl-évre folyamatosan gazdagítjuk, pályázatok benyújtásával, alapítványunk illetve egyesületünk támogatásával és a szülık segítségével. Az óvodai tanuláshoz szükséges fejlesztési eszközök ellátottsága megfelelı, folyamatosan kiegészítjük azokat. Az óvodai meséskönyvek, ismeretterjesztı könyvek, szakkönyvek Gyermekkönyvek: Mindkét telephelyen a csoportok rendelkezésére állnak. A könyvállomány kínálatát évrıl évre gazdagítjuk. Szakkönyvek: Az óvodai könyvállományban és a csoportszobákban is szabadon az óvónık rendelkezésére állnak. A legújabb szakirodalom beszerzése folyamatos. Német nyelvő szakkönyvellátottságunk nagyon jónak mondható. 12
II.6. Az óvodai élet megszervezése A beszoktatás A beszoktatás idıszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötıdését az óvodához. Az óvónı a szülıkkel együtt megteremti a lehetı legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történı beilleszkedéséhez, mely körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván. Az óvodapedagógusok tudatosan készülnek az új gyermekek beszoktatására. Felvesszük a kapcsolatot a szülıkkel már a beszoktatás elıtt, a beiratkozásnál lehetıség szerint jelen van az új gyermekeket fogadó óvónık egyike. A szülık rövid bemutatkozó kiadványban részesülnek. Májusban tájékoztató szülıi értekezletet tartunk az újonnan érkezık számára. Az új kicsik beszokására tág idıkeretet biztosítunk (szeptember-október-november). Az óvónı fokozatosan elnyerheti a gyermek bizalmát, átveheti és biztosíthatja a szülı távollétében a felnıtt kapcsolat biztonságát a gyermekben. Viselkedésére a türelem, másokra irányuló figyelem, empátia jellemzı. A beszoktatás idejére is vonatkozik az egyéni eltérésekhez, igényekhez való igazodás. Fontos a fokozatosság, folyamatosság, rendszeresség, az óvónı gyengéd, nyugalmat sugárzó magatartása, olyan program specifikus elemek beiktatása, mint pl.: ölbeli játékok, halk zene, meghitt mese, bábjáték, hangszeres játék. A beszoktatás ideje alatt a szülık megfigyelhetik a kisebbség nyelvén folytatott kommunikációs helyzeteket, gyakorlatot is. Az óvoda csoportszerkezete A két telephelyen 6 gyermekcsoportban osztott illetve osztatlan szervezeti keretben neveljük a gyermekeket. A gyermekcsoportok kialakításánál figyelembe vesszük a közoktatási törvény csoportlétszám kialakítására vonatkozó elıírásait, a szülık kérését, a gyermekek életkorát, nemét, az óvodapedagógusok szakmai véleményét. Szempontok a napirend elkészítéséhez A napirend biztosítja a gyermekek egészséges fejlıdését azzal, hogy megfelelı idıkeretet jelöl meg az egyes tevékenységekhez. A rendszeresen visszatérı ismétlıdések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. A napirend részei bizonyos stabil elemek, amelyektıl egyik csoport sem tér el pl.: az étkezés, pihenés ideje. A napirend tartalmaz olyan tevékenységeket is, melyek rugalmasan, a gyermekek igényeinek, érdeklıdésének, napi aktualitásnak megfelelıen változtathatók. A napirend összeállításának további szempontjai: A nyári és az oktatási idıszakban különbözı feladatokat kell megoldani. A különbözı korcsoportokban az egyes tevékenységek más-más idımennyiséget igényelnek (gondozási-, szabadon választott tevékenységek, pihenés, étkezés stb.). Korcsoporton belül is eltérıek lehetnek az adott tevékenység elvégzéséhez szükséges idımennyiségek. A folyamatos napirend hosszú, egybefüggı idıt enged a játéknak, a spontán tevékenységeknek. Számtalan lehetıséget kínál az óvodapedagógusoknak, hogy közvetetten 13
gazdagítsa a gyermekek játéktevékenységét, illetve abba bekapcsolódjon, vagy a játékot differenciáltan továbbfejlessze. A folyamatosságban növekszik a játék szerepe, jelentısége, figyelembe veszi a gyermekek tempóját, különbözı fejlettségi szintjét és az intimitást. Nyugodt légkört eredményez, nincs sürgetettség, várakozási idı. Lehetıség adódik spontán német nyelvi beszédhelyzetek kialakulására, azok továbbfejlesztésére, gazdagítására. Alkalom nyílik a játékeszközök, tárgyak német nyelvő megnevezésére, párbeszédek spontán kezdeményezésére, tartalmas német illetve magyar nyelvő beszélgetésekre. Szempontok a hetirend elkészítéséhez A hetirend a komplex tevékenységformák 1 hétre szóló beosztásának javaslatát tartalmazza. Tervezet jellegő, összeállításában rugalmas, a gyermekek igényeinek, aktualitásoknak megfelelıen változtatható. Tervezi a kötelezı foglalkozás számát, idejét (pl.: testnevelés) Segíti az óvodapedagógust az egyes mőveltségtartalmak közvetítésének tervezésében, valamennyi területet tartalmazza. Kötött, kötetlen, frontális vagy mikrocsoportos foglalkoztatási formában történik. A foglalkozás típusát a heti témák, aktualitások, képesség,- és- készségfejlesztés feladatai határozzák meg. Az óvónı él módszertani szabadságával. A német nyelvő foglalkozások témái követik a magyar nyelvőekét. A hetirend, a napirend a csoport faliújságán kerül kifüggesztésre. A komplex hetirendet, napirendet csoportonként az óvónık maguk készítik el, mely rugalmas, az aktualitásoknak megfelelıen változhat. II.7. Nemzetiségi és német nyelvi nevelés Kétnyelvőség az óvodában, a hazai németség kultúrájának megırzésével kapcsolatos feladatok: Kisebbségi óvodai nevelésünk az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvével összhangban valósítja meg sajátos célkitőzéseit és feladatait. Programunk tartalmi szabályozásának rendszere abból indul ki, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek oktatása a magyar közoktatás része. Lehetıvé teszi a sajátos kisebbségi célok, a nyelv és kultúra továbbörökítésének, az önazonosság megırzésének megvalósítását. Óvodánk egy nemes célra hivatott, összetett feladatra elkötelezett intézmény: A nemzetiségi lét megırzésére való törekvésünk vezéreszménye a nyelv megırzése, a szokások, hagyományok, népi kultúra továbbörökítése. Óvodai nevelésünk során a gyermekek ismerkedjenek meg a népi, irodalmi, zenei alkotásokon keresztül nemzetiségük hagyományaival, a népi kultúra néhány értékes elemével. Kétnyelvő környezetben tanulhassák, gyakorolhassák a német nyelvet. Kétnyelvőség jellemzi az óvoda egész napos nevelési gyakorlatát. A német illetve magyar nyelv használatában meghatározó tényezı a gyermekek családból hozott nyelvismerete. Ezt tekintjük kiinduló alapnak az óvodások differenciált nyelvi fejlesztésében. Az óvodai német nyelvi nevelés kiindulási alapját a domináns magyar környezeti hatások, a nemzetiségi gyermekek kizárólagos magyar egynyelvősége képezi. A családban még néhol fellelhetı kétnyelvőség, a szülık receptív nyelvismerete még adott esetben ráhangolja a gyermekeket a nyelvre. A nemzetiségi családokban bekövetkezett nagymértékő "nyelvvesztés", az anyanyelvi légkört biztosító hatások átalakulása, a tájnyelv ismeretének visszaszorulása következtében a 14
nemzetiségi családokban széttört az anyanyelvbe való belenevelıdés formája. A családon belül a magyar nyelv dominanciája került elıtérbe. Ennek következtében az óvodai nyelvi nevelés során ráléptünk arra a kényszerpályára, amely a nyelvápolásról, a nyelv fejlesztésérıl, a nyelv tanítására helyezi a hangsúlyt, vagyis az úgynevezett másodnyelv tanítását és gyakorlását az alapoktól való indítással kívánja megvalósítani. A családok pozitív indíttatása a német nyelv gyermekeik körében történı megszerettetésére, fejlesztésére, a kisebbségi kultúra játékos megismertetésére, jelenti óvodánk számára a legfıbb motivációt. Az életszerő, sokoldalú érzékeltetést szem elıtt tartó, a zene, a ritmus jelentıségét figyelembe vevı, utánzáson alapuló természetes nyelvtanulás folyamatát gyakoroljuk. A német nyelvi program témái követik, szorosan kötıdnek a magyar nyelvő ismeretanyagokhoz. Azt a gyermekek nyelvismeretének függvényében dolgozzák fel játékosan. A csoportban dolgozó mindkét óvónı jól beszéli a nyelvet, ezért a mindennapi életben elıforduló beszédhelyzetek és játékszituációk feldolgozásával biztosítják a személyükhöz kötıdı nyelvtanulást, a hallás utáni megértés fejlesztését, a gyermekeket produktív nyelvhasználatra ösztönzik. Ez a törekvés folyamatos, áthatja az egész napot, valamennyi tevékenységet. Fontos, hogy az óvodai napirendben ismétlıdı cselekvéseket jelölı szókapcsolatok mindig ugyanabban a szerkezetben kerüljenek alkalmazásra, mert ez elısegíti a gyermekek számára a tartalmi összefüggések rövid idın belül történı megértését. Hangsúlyt kapnak: a mondathangsúly és beszédritmus, mimika, gesztusok, játékos hangutánzások, ritmus, zene, sokoldalú érzékelés során történı fogalomalkotás, gyermek érdeklıdésének felkeltése (motiváció), szituáció orientált tanulás, A nyelvelsajátítás három lépése: a megnevezés (tárgyak, szituációk, cselekvések) bemutatásával, a felismerés, amely a passzív szókincs, a nyelv megértése révén képessé teszi a gyermekeket egy speciális hangkép több hangkép közül való kiválasztására, a gyakorlás, amikor a gyermekek a tartalmi összefüggések megértése után önállóan alkalmazzák az adott szókapcsolatot. Az óvónık helyes, szép kiejtéső beszéde a követendı, a gyermekek számára modellértékő. A gyermekek egyéni nyelvismeretétıl, érdeklıdésétıl, fejlıdésétıl függıen kapcsolódnak be a nyelvhasználatba. A cél elsısorban az, hogy a gyermekek pozitívan viszonyuljanak a német nyelvhez, nem írunk elı számukra kötelezıen "megtanulandó" lexikális anyagot, az önkéntességen alapuló örömteli, játékos, élményszerő nyelvelsajátításra törekszünk. Rugalmas hangképzı szerveiknek köszönhetıen játszanak a nyelvre jellemzı hangzórendszerrel. Fogékonyak a nyelv zeneiségére, ritmusára. Ezt a zeneiséget, ritmust, a nyelvre jellemzı sajátosságokat legtisztábban a népi kultúra ırzi a maga egyszerőségében, szépségében, a gyermekekhez közelálló tematikában. Az óvónık az egyes tevékenységformák során feldolgozandó témákat többségében e körbıl merítik: népmeséket, népi játékokat, nyelvi játékokat, mondókákat, verseket, dalos játékokat, körjátékokat, énekeket, gyermektáncokat, felelgetıseket stb. Felelevenítenek, eljátszanak régi szokásokat, melyek ünnepekhez, jeles napokhoz kötıdnek. A népi elemek egyes tevékenységformák tartalmi tervezésénél elıtérbe kerülnek rugalmas 15
szervezésben, egyéni vagy csoportos játékban, mikrocsoportos vagy frontális foglalkoztatási formában, illetve kollektív játékként. Fontos, hogy a gyermekek számára e tevékenységek élményszerőek, érdekesek, változatosak, magával ragadóak legyenek, utánzásra ösztönözzenek, örömüket leljék bennük. Az óvodai környezet tükrözi a német kisebbségre jellemzı szín és formavilágot. Fellelhetıek a népi kultúra tárgyi emlékei. Törekszünk arra, hogy egyes sarkok, játékeszközök kínálata egyben motiválja is a német nyelvő játékszituációk spontán szervezıdését. A meghitt játék, gondozási, egyéb tevékenységek gyakorlása során kétnyelvő környezetben a német nyelv észrevétlenül tapad meg emlékezetükben. Az óvoda kapcsolatai a kisebbségi feladatok ellátásában Az óvoda és az iskola kapcsolata Az óvodai intézményegység nevelı, fejlesztı munkáját az iskolaközpont elsı láncszemeként, annak nevelési programjával, fejlesztési céljaival és feladataival összhangban végzi. Óvodapedagógusok, tanítók, tanárok közös gyermekprogramok, továbbképzések alkalmával cserélik ki tapasztalataikat. Közmővelıdési intézmények Ezen intézményeket és rendezvényeiket a gyermekek életkori sajátosságaikhoz alkalmazkodva érdeklıdésüket, fejlettségüket figyelembe véve látogatják az óvodapedagógusok vezetésével (múzeum, könyvtár, bábszínház, Lenau-ház). A közmővelıdési intézmények programjainak színesebbé tételében, felkérés esetén szívesen részt veszünk. Kapcsolat a Német Kisebbségi Önkormányzattal Aktívan részt vállalunk az Önkormányzat által szervezett óvodások számára is nyitott programokon (játszóház, táncmősor, hangverseny, kiállítás) Számítunk pályázataink támogatására. Szükséges eszközök a tevékenység megvalósításához Nyelvi fejlesztı játékok Képeskönyvek Képsorozatok Kisebbségi nyelvő hang -, és videokazetták Diafilmek Audiovizuális eszközök Hangszerek Kiegészítı kellékek (fejdísz, kötények stb.) Nemzetiségi népviselet Természetes anyagok Német kisebbség kultúrájának tárgyi emlékei 16
II.8. Tevékenységformák Játék A játék az óvodás gyermek legtermészetesebb, legjellemzıbb tevékenysége, az óvodai nevelés legértékesebb, leghatékonyabb eszköze. A gyermekek a játékon keresztül ismerkednek a világgal, a valóság tárgyaival azok tulajdonságaival, az emberi kapcsolatokkal és magatartással, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. Eközben tapasztalatot szereznek közösségi kapcsolatokban, érzelmileg, és értelmileg egyaránt. Játékokban szerzett tapasztalataik a valós világot tükrözik, mely sajátos, gyakran áhított formákat ölt, s melyekben benne vannak emlékeik, élményeik, érzelmeik, képzeletük. Nagy az utánzási vágy, különösen az érzelmileg közelálló felnıttet figyelik meg, s utánozzák. A gyermek fejlıdése során megjelenı játékot tudatosan használjuk fel a gyermekek célirányos fejlesztésére, hogy elısegítsük személyiségük fejlıdését. Így állíthatjuk a játékot nevelésünk legfıbb eszközévé. Szerepe kiemelt jelentıségő, az óvoda napirendjében meghatározó. Jellemzı a gyermek önkéntessége, de az óvodapedagógus tudatos irányító hatása is érvényesülhet. Cél: A komplex, élményszerő tevékenységek során egyéni adottságaikat figyelembe véve alakuljon, formálódjon személyiségük. Fejlıdjön a gyermekek magatartása, viselkedéskultúrája, érzelmi, akarati, gondolkodásbeli viselkedése, gazdagodjanak ismereteik. Az elmélyült, tartalmas játék során egyénenként rendelkezzenek olyan képességekkel, készségekkel, melyek az iskola megkezdéséhez szükségesek. Feladat: Szabad, elmélyült, spontán játék lehetıségeinek biztosítása. Játéktevékenységeken keresztül újabb ismeretek, tapasztalatok, élmények feldolgozása. Társas kapcsolatok fejlesztése. Kétnyelvő kommunikáció (német és magyar) gyakorlása. Népi játékok megismerése a kisebbségi kultúra, illetve az anyanemzet kultúrájából. Játéktevékenységek legjellemzıbb megjelenési fajtái: A különbözı játékfajták a csoportban folyamatos napirend során egyidejőleg is jelen lehetnek. A gyakorló játék kiindulópontja a véletlen mozgásból való siker, egy újszerő cselekvés ismételgetése, mely örömet okoz. A mozgás mellett figyelmet szentel a gyermek a konkrét tárgyaknak is. Az ismétlés, az ismerısség biztonságot ad. Játszik a hangokkal, szavakkal is. Az eszközök nevei, cselekvések, mozdulatok német nyelven is elhangzanak. A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetıségeket kínáló játékfajta. A gyermekek alkotó képzelete szárnyal, sok kimondatlan kívánság valóra válhat, konfliktus feloldódhat. A hétköznapi életbıl merített témák, szerepkörök feldolgozása során bıvülnek ismereteik, megnyílnak társaik elıtt. A természetesség tartalmas párbeszédekre, beszélgetésekre ad lehetıséget. A játék lényegébıl adódóan elsısorban anyanyelvükön (magyarul) beszélnek a gyermekek. Az óvónı szerepvállalása során az aktuális helyzethez alkalmazkodva spontán, természetes 17
módon kapcsolódik német nyelven a játékba. Német nyelvhasználatában alkalmazkodik a gyermekek ismereteihez. Szerényebb szókinccsel rendelkezı gyermekek esetén egyszerő, rövid szókapcsolatok mindig ugyanabban a szerkezetben kerülnek alkalmazásra. Fontos, hogy azok a szituációba játékosan illeszkedjenek, a gyermekek számára elfogadható módon dallamosak, utánzásra ösztönzıek legyenek. Építı, konstrukciós játék jellemzıje, hogy az alkotás öröme ösztönzi a gyermekeket. A játék során felmerülı problémahelyzetek megoldása logikus gondolkodást igényel. Szabadon megvalósíthatják fantáziadús alkotásaikat. Mindkét nyelven megnevezik a játékokat, formájukat, színüket, helyzetüket, egyéb tulajdonágaikat. A szabályjáték lényege a felállított szabályok betartása. A gyermekektıl alkalmazkodóképességet, önuralmat, következetességet igényel. Megtanulják a kudarcélmény elviselését, megismerik azt az érzést, hogy a másik sikerének is lehet örülni. A szabályjáték valamennyi fajtája rengeteg lehetıséget rejt magába a német nyelvi ismeretek bıvítésére. A gyermekek megismerkednek a kisebbségi kultúra néhány népi gyermekjátékával. Egyes játékok, memóriajátékok, társasjátékok levezetése, játszása németül történik. Így a nyelvet és a játékot a gyermekek összekapcsolják, együtt rögzül. Célszerő, ha az óvónı egyes témakörök feldolgozására maga is készít memóriajátékot, társast. A dramatizálás, bábjáték személyiségfejlesztı hatása miatt a játék egyik legértékesebb fajtája. Gazdagodik a gyermekek szókincse mindkét nyelven, a bábok segítségével áthidalhatóak a nyelvi hiányosságok, bátrabban, magabiztosabban beszélnek a szereplık. Egyszerőbb szókapcsolatok újabb kifejezésekkel bıvülnek, a bábok kedvessége, közvetlensége magával ragadó, utánzásra ösztönzı. Bábjáték, dramatizálás segítségével könnyebben illusztrálhatóak a népmesék, mondókák, ujjjátékok. Szemléletesek, képszerőek, segítik a megértést, megmozgatják a gyermekek fantáziáját. Barkácsolás, mintázás, kézimunka alkalmával az óvónı megismerteti a gyermekeket néhány népi mesterséggel, lehetıség szerint bevonja a családokat is. A barkácsolt eszközök a gyermek saját örömére játékát gazdagítják. Megismerik az eszközök, munkafázisok neveit németül is. Megismerkednek néhány népi mesterséggel a német kisebbség kultúrájából. Udvari játéklehetıségekkel naponta élnek a csoportok, használják a szabadban lévı játékeszközöket. Az óvónık mozgásos-, szabály-, körjátékokat kezdeményeznek németül, magyarul. Színes eszközökkel motiválják azokat. Természetes mindkét nyelv használata. A fejlesztési feladatok megfelelı feltételek mellett valósulnak meg, ezek a nyugodt, kreatív légkör, idı, hely, eszközök, hangulat. Az óvodapedagógus megteremti a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket. A csoport napirendjét úgy állítja össze, hogy a gyermekek játékához elegendı idı álljon rendelkezésre. A csoportszobában sokrétő tevékenységekre alkalmas állandó és mobil játszóhelyeket alakít ki. Érdekes, színvonalas játékeszközöket kínál a gyermekeknek valamennyi játékfajtában. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére Legyenek képesek csoportban történı együttjátszásra, élményeik eljátszására. Játékuk legyen tartalmas, egyéni ötletekkel bıvítsék azt. Játékukban legyenek kitartóak, a megismert szabályokat tartsák be, társaikhoz alkalmazkodjanak, viseljék el a kudarcot és örüljenek a sikerélményeknek. Alakuljanak pozitív érzelmeik társaik iránt. Ismerjék meg számos játékeszköz és barkács-tevékenység megnevezését németül is. Kétnyelvő interakciókra képesek egyéni fejlettségük szerint. 18
Szükséges eszközök a tevékenység megvalósításához Társasjátékok Építıjátékok Babakonyha felszereléssel (bútor, edény, evıeszköz stb.) Barkácsoló eszközök Kosztümök, kiegészítı kellékek (a szerepjátékhoz) Kisautó, dömperek, teherautók Babák, bábok Udvari játékok Egyéb játékeszközök Vers, mese, anyanyelvi nevelés Cél: Az irodalmi nevelés az anyanyelvi kultúra és a mőveltség megalapozását szolgálja. Az irodalmi mővek tartalma hozzájárul a gyermekek világképének kialakulásához, a nemzeti kultúra alapjainak lerakásához, nemzetiségünk egyes hagyományainak megismeréséhez. Erkölcsi, esztétikai értékeket közvetít, igényt alakít ki az irodalmi élményekre. Feladat: A gyermek életkorának megfelelı kisebbségi és magyar mondókák, versek, mesék kiválasztása. A legfıbb segítıje legyen a gyermek érzelmi- értelmi és etikai fejlıdésének. Tájékoztassa a gyermeket a külvilág és az emberi belsı világ legfıbb érzelmi viszonylatairól, megfelelı viselkedésformákról. Igazolja vissza a gyermek szorongásait és feloldást, megoldást kínáljon, illetve örömet jelentsen, élményt nyújtson. Segítse a gyermeket, hogy eligazodjon a természeti, társadalmi környezetben. Helye az óvodai nevelés folyamatában Az irodalommal mese, vers gyönyörködtetni akarjuk a gyermeket, aki örömforrásként, jókedvet fakasztó játékként, izgalmas szellemi kalandként, elgondolkodtató valóságmozzanatként éli meg a mőfajt, a mővet. A gyermek számára fontos, hogy érzelmi, hangulati feszültséget keltsen. A gyermekek számára a versek mondogatásakor a tevékenység a döntı, amelyhez kapcsolódnak, amelyet ritmusossá, játékossá tesznek. A ritmusos, játékos verses mesék magukban hordozzák a beszéd, a gondolkodás, a személyiségfejlıdés nélkülözhetetlen pszichés feltételeit. A jól megválasztott irodalmi alkotások mindig pozitívan hatnak a gyermekre, s gazdag személyiségformáló hatásukon túl szerepük van a gyermek és az óvónı közti jó viszony kialakulásában, - ugyanis a gyermek csak attól tud tanulni, akit szeret. A mese-vers a gyermekeket a másik emberhez kapcsolja, erıs belsı aktivitásra, vagy játékosságra serkenti. Ritmusa, képi ereje, hangulata fogva tartja a képzelıerıt. Oldja a szorongást, melyet a nagyrészt még ismeretlen világ, a feldolgozatlan indulatok váltanak ki. A mindennapi mesemondás a nap fontos eseménye, alkalmait a mesehallgatásra utaló ismétlıdı szokásokkal teremti meg az óvónı. 19
Ritmikus ismételgetésekkel, képzeleti képek összekapcsolásával, nyelvi, stilisztikai, akusztikai, mimikai eszközökkel, a szöveget kísérı mozdulatokkal tesszük a mesélést élményszerővé. A gyermekek magyar nyelven egyszerőbb szerkezető, cselekményő állatmesékkel, láncmesékkel, a mindennapi életrıl szóló rövid történetekkel ismerkednek, majd eljutnak a népmesék bonyolultabb képi világához, történéseihez. Az anyanemzet kultúrájából származó már ismert, egyszerőbb szerkezető és nyelvő mesét bábozás, dramatizálás során dolgoznak fel német nyelven párbeszédes cselekvéssel. A mondókák, versek kiválasztásánál fontos szempont a ritmikusság, játékosság, képszerőség mely lehetıleg mozgással társul. Szívesen mutatják, utánozzák a gyermekek az állatok mozgását, hangját, természeti jelenségek hangjait. A kisebbségi kultúrából merített verseken, mondókákon keresztül megismernek a gyermekek néhány nemzetiségi életmódhoz, kultúrához kötıdı hagyományt, szokást. A fejlıdés várható jellemzıi az óvodáskor végére Szívesen, örömmel hallgatnak és mondanak meséket, mondókát, verseket mindkét nyelven. A megismert szavak jelentését értik, megfelelıen használják. Részt vesznek dramatikus játékokban, közös mősorkészítésben. Képesek a hallottak képi megjelenítésére. (dramatizálás, bábozás) Ismert meserészletet képesek szóban kiegészíteni, megnevezik a mese legfontosabb elemeit, szereplıit. Figyelmesen végighallgatják az óvónıt. Alkalmazzák a kapcsolatteremtés szabályait. Tudnak könyvben kép alapján tájékozódni, óvják a könyv állagát. Képesek legyenek korunknak megfelelı színházi elıadás követésére. Anyanyelvi nevelés Szerves része az óvodai élet minden mozzanatának. Beépül a gyermekek tevékenységeibe, megnyilvánulásaiba, társas kapcsolataiba. Alapja a szeretetteljes, szóbeli közlést kiváltó légkör, amelyben a beszéd és a gondolkodás a mozgással koncentrációt alkot. Folyamatos napirendben dolgozó csoportban az óvónınek lehetısége adódik az egyénenkénti differenciálásra. Motiváló erıvé válik az érettebb társaktól kapott beszédpélda, az óvónı modellértékő beszéde. Úgy építi fel, fogalmazza meg kérdéseit, magyarázatait, hogy azok a gyermekek számára érthetıek legyenek. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi formában szerepet kap, az óvodapedagógus olyan irodalmi, zenei anyagot választ ki, melyeknek beszédnevelı értékük van. Anyanyelvi játékokkal olyan feladatot ad, melyek bıvítik a gyermekek szókincsét, fejleszti beszédhangejtését, beszédritmusát. Óvodánk gyermekei esetében néhány kivételtıl eltekintve magyar anyanyelvi nevelésrıl beszélünk. Szükséges eszközök a tevékenység megvalósításához Bábok (sík-, kesztyő-, fakanálbáb, termésfigurák) Bábparaván Dramatizálási kellékek Mesekönyvek, leporellók 20