Friedmann egyenlet. A Friedmann egyenlet. September 27, 2011

Hasonló dokumentumok
Az Einstein egyenletek alapvet megoldásai

Szeminárium. Kaposvári István október 01. Klasszikus Térelmélet Szeminárium

3. FELADATSOR. n(n 1) Meggondolható, hogy B képtere az összes alternáló 4-lineáris függvény tere, magja pedig R. Hesse(f)(X, Y ) = X(Y (f)) X Y (f).

Bevezetés a görbe vonalú geometriába

Riemanngeometria 1 c. gyakorlat A Riemann-terekkel kapcsolatos fogalmak, jelölések

AZ UNIVERZUM GYORSULÓ TÁGULÁSA

Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár & Óbudai Egyetem, Budapest június 20.

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

Van-e a vákuumnak energiája? A Casimir effektus és azon túl

u u IR n n = 2 3 t 0 <t T

Lagrange és Hamilton mechanika

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

mérlegegyenlet. ϕ - valamely SKALÁR additív (extenzív) mennyiség térfogati


2 Wigner Fizikai Kutatóintézet augusztus / 17

Az Általános Relativitáselmélet problémáinak leküzdése alternatív modellek használatával. Ált. Rel. Szondy György ELFT tagja

Nonrelativistic, non-newtonian gravity

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

Gáz/gőzbuborék dinamikus szimulációja áramlási térben

Gravitációs fényelhajlás gömbszimmetrikus téridőkben

Atomenergetikai alapismeretek

Stacionárius tengelyszimmetrikus terek a Kerr-Newman téridő

A klasszikus mechanika matematikai módszerei

Rugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015

Holográfia a részecskefizikában

Feladatsor A differenciálgeometria alapja c. kurzus gyakorlatához

Egyesített funkcionális renormálási csoport egyenlet

Fogalmi alapok Mérlegegyenletek

= e i1 e ik e j 1. tenzorok. A k = l = 0 speciális esetben e az R egységeleme. A. e q 1...q s. = e j 1...j l q 1...q s

Kozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás?

Az optika tudományterületei

Kevert állapoti anholonómiák vizsgálata

Rugalmasságtan. Műszaki Mechanikai Intézet Miskolci Egyetem 2015

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Zrínyi Miklós

Ősrobbanás: a Világ teremtése?

Foton-visszhang alapú optikai kvantum-memóriák: koherens kontroll optikailag sűrű közegben

Véletlen bolyongás. 2. rész. Márkus László jegyzete alapján Tóth Tamás december 10.

A TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.

Fizika II minimumkérdések. A zárójelben lévő értékeket nem kötelező memorizálni, azok csak tájékoztató jellegűek.

ERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1. példa:

v i = v i V. (1) m i m i (v i V) = i P = i m i V = m i v i i A V = P M

Emlékeztető: az n-dimenziós sokaság görbültségét kifejező mennyiség a Riemann-tenzor (Riemann, 1854): " ' #$ * $ ( ' $* " ' #µ

2011 Fizikai Nobel-díj

A mikroskálájú modellek turbulencia peremfeltételeiről

Az Univerzum felforrósodása

METRIKA. 2D sík, két közeli pont közötti távolság, Descartes-koordinátákkal felírva:

Geodetikus gömbök metszetér l. Horváth Márton

Az Információgeometria a kvantummechanikában

Az elméleti mechanika alapjai

A v n harmonikusok nehézion-ütközésekben

A térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje?

A térképen ábrázolt vonal: - sík felület egyenese? - sík felület görbéje? - görbült felület egyenese ( geodetikus )? - görbült felület görbéje?

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

Szegedi Tudományegyetem. Diplomamunka

Határozatlansági relációk származtatása az

Fraktálok. Kontrakciók Affin leképezések. Czirbusz Sándor ELTE IK, Komputeralgebra Tanszék. TARTALOMJEGYZÉK Kontrakciók Affin transzformációk

1 2. Az anyagi pont kinematikája

MODELLEZÉS - SZIMULÁCIÓ

Pósfay Péter. arxiv: [hep-th] Eur. Phys. J. C (2015) 75: 2 PoS(EPS-HEP2015)369

Feketetest sugárzás. E = Q + W + W sug. E = Q + W + I * dt. ELTE II. Fizikus, 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Hıtan (XI.

Fluktuáló terű transzverz Ising-lánc dinamikája

mezontömegek közegbeli viselkedése PQM

A Hamilton-Jacobi-egyenlet

Beugró kérdések. Elektrodinamika 2. vizsgához. Számítsa ki a gradienst, divergenciát és a skalár Laplace operátort henger koordinátákban!

A kolloidika alapjai. 4. Fluid határfelületek

Dinamika. p = mυ = F t vagy. = t

A nagyenergiás nehézion-ütközések direkt foton spektrumának hidrodinamikai vizsgálata

Gravitáció az FLRW univerzumban Egy szimpla modell

Gömbhéjak és héjrendszerek dinamikája és alkalmazásuk az általános relativitáselméletben

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Távcsövek és kozmológia Megoldások

( ) 3. Okawa, Fujisawa, Yasutake, Yamamoto, Ogata, Yamada in prep.

2012. október 23. Csanád Máté, ELTE Atomfizikai Tanszék Részecske- és magfizikai szeminárium 1 / 18

Függvények vizsgálata

Bevezető kozmológia az asztrofizikus szemével. Gyöngyöstarján, 2004 május

r tr r r t s t s② t t ① t r ② tr s r

1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel

Geodetikus gömbök metszetér l. Horváth Márton. doktori értekezés tézisei

Felületi feszültség: cseppfolyós-gáz határfelületen a vonzerő kiegyensúlyozatlan: rugalmas hártyaként viselkedik.

REZGÉSTAN GYAKORLAT Kidolgozta: Dr. Nagy Zoltán egyetemi adjunktus

7. Pörgetty -precesszió az elektromágneses jelenségekben

A relativitáselmélet története

Simított részecskedinamika Smoothed Particle Hydrodynamics (SPH)

Modern differenciálgeometria Sokaságok és a Riemann-geometria elemei Szilasi József

Egzakt hidrodinamikai megoldások alkalmazása a nehézionfizikai fenomenológiában néhány új eredmény

EGY KIS KLASSZIKUS DIFFERENCIÁLGEOMETRIA, A GAUSSBONNET-TÉTEL BIZONYÍTÁSA. 1. Bevezetés

Denavit-Hartenberg konvenció alkalmazása térbeli 3DoF nyílt kinematikai láncú hengerkoordinátás és gömbi koordinátás robotra

Alkalmazott spektroszkópia

f = n - F ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév

Dinamikus modellek szerkezete, SDG modellek

Molekulák mozgásban a kémiai kinetika a környezetben

A dobó-topa-transzformáció egy újabb tulajdonságáról

Verhóczki László. Riemann-geometria. el adásjegyzet. ELTE TTK Matematikai Intézet Geometriai Tanszék

FOTOKÉMIAI REAKCIÓK, REAKCIÓKINETIKAI ALAPOK

X Physique MP 2013 Énoncé 2/7

A REAKCIÓKINETIKA ALAPJAI

Bevezetés a részecske fizikába

A modern fizika születése

A kötélsúrlódás képletének egy általánosításáról

Ψ - 1/v 2 2 Ψ/ t 2 = 0

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

Átírás:

A September 27, 2011 A

1 2 3 4 A

1 2 3 4 A

Robertson-Walker metrika Konvenció: idő komponenseket 4. helyre írom. R-W metrika: R(t) 2 0 0 0 1 kr 2 g = 0 R(t) 2 0 0 0 0 R(t) 2 r 2 sin 2 (Θ) 0 0 0 0 1 Ugyanez más paraméterezéssel (r 2 x 2 + y 2 + z 2 ): R(t) 2 0 0 0 (1+ 1 4 kr 2 ) 2 R(t) 0 2 0 0 g = (1+ 1 4 kr 2 ) 2 R(t) 0 0 2 0 (1+ 1 4 kr 2 ) 2 0 0 0 1 A

Használt fogalmak Konnexió: X Y = (X (Y k ) + X i Y j Γ k ij) k A g metrikus tenzor kijelöl egy konnexiót: Ekkor Torziómentes: X Y Y X [X, Y ] = 0 Zg(X, Y ) g( z X, Y ) g(x, Z Y ) = 0 Riemann tenzor: Γ k ij = 1 2 g ks ( i g js + j g is s g ij ) R.jkl i... = k Γ i...lj lγ i...kj + Γi...km Γm...lj Γ i...lj Γm...kj Ricci tenzor: R jl = R i....jil Skalárgörbület: Scal = R = R j..j A

Ricci tenzor, görbület A Ricci tenzor: Itt R µν = A skalárgörbület: f (R)R2 (1+ 1 4 kr 2 ) 2 0 0 0 0 f (R)R2 (1+ 1 4 kr 2 ) 2 0 0 0 0 f (R)R2 (1+ 1 4 kr 2 ) 2 0 0 0 0 3 R R f (R) = R R + 2Ṙ2 R 2 + 2k R 2 Scal = 6 k + Ṙ2 + R R R 2 A

1 2 3 4 A

A származtatása Einstein egyenlet Egyszerűsítések: R µν 1 2 Scal g µν = 8πGT µν + Λg µν Λ = 0 T µ..ν diagonális Izotrópia: T µ..ν térbeli részen identitás Folyadék modell A

A származtatása Einstein egyenlet Egyszerűsítések: R µν 1 2 Scal g µν = 8πGT µν + Λg µν Λ = 0 T µ..ν diagonális Izotrópia: T µ..ν térbeli részen identitás Folyadék modell A

A származtatása Einstein egyenlet Egyszerűsítések: R µν 1 2 Scal g µν = 8πGT µν Λ = 0 T µ..ν diagonális Izotrópia: T µ..ν térbeli részen identitás Folyadék modell A

A származtatása Einstein egyenlet Egyszerűsítések: R µν 1 2 Scal g µν = 8πGT µν Λ = 0 T µ..ν diagonális Izotrópia: T µ..ν térbeli részen identitás Folyadék modell A

Az energia-impulzus tenzor Folyadék esetén: Nyugvó folyadék: u = (0, 0, 0, 1) T µν = (ρ + p)u µ u ν + pg µν R(t) p(t) 2 0 0 0 (1+ 1 4 kr 2 ) 2 R(t) 0 p(t) 2 0 0 T µν = (1+ 1 4 kr 2 ) 2 R(t) 0 0 p(t) 2 0 (1+ 1 4 kr 2 ) 2 0 0 0 ρ(t) A

Az energia-impulzus tenzor Folyadék esetén: Nyugvó folyadék: u = (0, 0, 0, 1) T.ν µ. = g µα T αν = T µν = (ρ + p)u µ u ν + pg µν p(t) 0 0 0 0 p(t) 0 0 0 0 p(t) 0 0 0 0 ρ(t) A

Energia megmaradás A Bianchi azonosságokból (energia megmaradás): Nem eltűnő rész: T µν..;ν = 0 3Ṙ(ρ + p) + R ρ = 0 Átalakítva: d dt (R3 ρ) = p d dt (R3 ) Ez gyakorlatilag a TD 1. törvénye. A

Állapotegyenlet Állapotegyenlet: w időfüggetlen p(t) = w ρ(t) Ezzel a TD 1. tv-e: (1 + w)ρ d dt R3 = ρr 3 Innen ρ R 3(1+w), 3 aleset van: Sugárzás : w = 1/3 = ρ R 4 Anyag : w = 0 = ρ R 3 Vákuum : w = 1 = ρ const A

Az Einstein egyenlet: R µν 1 2 g µνscal = 8πGT µν Felhasználjuk T alakját és az állapotegyenletet. Az idő komponens: A térbeli rész: Ṙ 2 R 2 + k R 2 = 8πG 3 ρ 2 R R + Ṙ2 R 2 + k R 2 = 8πGp A T..;ν µν = 0 energia-megmaradás nem független ezektől (Bianchi) A

1 2 3 4 A

Nagy Bumm A térbeli és időbeli rész: Ṙ 2 R 2 + k R 2 = 8πG 3 A térbeli és időbeli rész különbsége: ρ, 2 R R + Ṙ2 R 2 + k R 2 = 8πGp R R = 4πG (ρ + 3p) 3 Most Ṙ > 0, így ha ρ(t) + 3p(t) 0, akkor R < 0 t. Végig konkáv t : R(t) = 0, Nagy Bumm. A

Hubble paraméter Hubble paraméter: H = Ṙ R : Átírva: Ṙ 2 R 2 + k R 2 = 8πG 3 ρ k H 2 R 2 = 8πG 3H 2 ρ 1 = Ω(t) 1 Legyen ρ c (t) = 3H2 8πG, ekkor Ω = ρ/ρ c Nyilván Ω és a geometria összefügg: k = 1, zárt Ω > 1 k = 0, lapos Ω = 1 k < 0, nyílt Ω < 1 A

Hubble paraméter R függése Korai univerzum: k elhanyagolható. : 8πG 3 ρ = Ṙ2 R 2 + k R 2 = H2 + k R 2 Így ha k elhanyagolható: ρ H 2 Anyag: ρ R 3 H 2 R 3 Sugárzás: ρ R 4 H 2 R 4 A

Vöröseltolódás Ω és a vöröseltolódás kapcsolata (t < t 0 ) Anyag dominancia: Ω 1 R/R 0 = 1 (1+z) Sugárzás dominancia: Ω 1 R EQ/R 0 (R/R EQ ) 2 10 4 1 (1+z) 2 Az Univerzum először sugárzás- majd anyag dominált. R EQ 10 4 : átmenet sugárzás- és anyag dominancia közt A

Görbületi sugár A térbeli rész görbülete: Görbületi sugár: Scal 3 = R curv = R(t) k = 6k R(t) 2 = 6H2 (Ω 1) 1 6 H Ω 1 = Scal 3 R curv : görbületi sugár (gömb), k: kiskálázott. Korai univerzum: Ω 1 << 1, görbület elhanyagolható. A

Lassulási paraméter Lassulási paraméter: q 0 = R(t 0 ) 1 R(t 0 ) Friedmann és a térbeli komponensek: H 2 0 Ṙ 2 R 2 = H2 = 8πG 3 ρ k R 2, R R = 4πG 3 Kettő hányadosából (állapotegyenlet: p = w ρ): q 0 = Ω 0 (1 + 3w)/2 Anyag: w = 0 q 0 = Ω 0 /2 Sugárzás: w = 1/3 q 0 = Ω 0 Vákuum: w = 1 q 0 = Ω 0 (ρ + 3p) A

1 2 3 4 A

Energia megmaradás: Einstein egyenlet: T µν..;ν = 0 d(ρr 3 ) = pd(r 3 ) R µν 1 2 Scal g µν = 8πGT µν (+Λg µν ) Idő komponens = illetve térbeli komponensek: Ṙ 2 R 2 + k R 2 = 8πG 3 ρ, R R = 4πG 3 (ρ + 3p) Nagy bumm: ρ + 3p > 0 Állapotegyenlet: p = ρw, mennyiségek: Ω, R curv, H, q 0 A

Irodalom Kolb, Turner, The early universe (1989) Péter Hraskó, Relativitáselmélet (TYPOTEX, 2002) Griffiths, Podolský, Exact space-times in Einstein s relativity (Cambridge University Press, 2009) Szolcsányi, Differenciálgeometria I. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1991) A