A relativitáselmélet története
|
|
- Zita Hegedűsné
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A relativitáselmélet története a parallaxis keresése közben felfedezik az aberrációt ( ) James Bradley ( ) ennek alapján becsülhető a fény sebessége
2 a csillagfény ugyanúgy törik meg a prizmán, akár a Föld mozgásirányában, akár ellenkező irányban halad (1810) Dominique Francois Jean Arago ( ) a Föld a sebességgel arányos mértékben magával ragadja az étert (1818) Fresnel
3 fénysebesség-mérések az éter kimutatására is ( ) mozgó vízben Armand-Hippolyte-Louis Fizeau ( ) részben Foucault-val közösen
4 vízzel töltött távcső (1871) George Biddell Airy ( ) a fény sebessége km/s ( ) Michelson interferométer a Föld sebességének mérésére ( ) Morley negatív eredmény
5 Albert A. Michelson ( ) Németország, 2 évesen USA Tengerészeti Akadémia: tanul, tanít (fizika, kémia) fénysebesség mérések (1878-tól) a színképvonalak finomszerkezete (1881) ötlet egy európai körúton: a Föld éterhez viszonyított sebességének megmérése (Maxwell ötlete) interferométerrel 1883-tól fizikaprofesszor Clevelandben személy
6 más egyetemek 1907 Nobel-díj a pontos mérésekért Edward Williams Morley ( ) vegyész 1869-től professzor Clevelandben kísérletező relatív atomsúlyok gázelemzés személy éterszél kimutatása
7 On the Relative Motion of the Earth and the Luminiferous Ether (1887) az éter-koncepció Platóntól Maxwellig a Föld pályamenti sebessége az interferométer mű
8 a fény hullámtermészetének kihasználása távolságmérésre csillagátmérő rezgésmentesen betontömb higanyban úszik negatív eredmény (táblázatos és grafikus forma) további lehetőségek mű
9 kontrakciós hipotézis ( ) George Francis FitzGerald ( ) Hendrik Antoon Lorentz ( ) lokális idő (1895) Lorentz-transzformáció (1904)
10 a speciális relativitáselmélet Einstein A mozgó testek elektrodinamikájáról (1905) a fénysebesség határsebesség a tömeg relatív Jules Henri Poincaré ( ) eredményei ( )
11 a négydimenziós tér-idő (1907) Hermann Minkowski ( ) az általános relativitáselmélet (1916) Einstein a fizika törvényei ugyanolyan formájúak minden vonatkoztatási rendszerben a bizonyítékok a Merkúr perihélium-precessziója a fény gravitációs elhajlása (1919) a gravitációs vöröseltolódás (1960)
12 Albert Einstein ( ) középosztálybeli német zsidó család talán enyhe diszlexiával küzdő gyermeke 1900, Zürich: matematika-fizika középiskolai tanári diploma fizikusi állást nem kap; berni szabadalmi hivatal 1905 Brown-mozgás fényelektromos jelenség személy speciális relativitáselmélet
13 egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására személy
14 Die Grundlage der allgemeinen Relativitätstheorie (1916) az elektrodinamika szimmetriái Michelson-Morley kísérlet speciális elmélet: a fizika törvényei ugyanolyan formájúak egymáshoz képest egyenes vonalú egyenletes sebességgel mozgó vonatkoztatási rendszerekben koordinátatranszformációkkal mű
15 Ernst Mach ( ) az abszolút tér és idő kritikája relatív tér és idő relatív tömeg az elmélet általánosítása gyorsuló és gravitációs rendszerekre a gravitációs és tehetetlenségi erők ekvivalenciája Eötvös Loránd ( ) torziós ingája (1886-) a Minkowski-módszerrel új matematikai eszközökkel mű
16 Einstein-egyenlet anyag (energia, impulzus, tömeg) ~ téridő nincs gravitációs erő új tér-idő szemlélet: a görbült tér-idő határesete: a Newton-elmélet az elmélet következményei mérőrudak és órák viselkedése a fény elhajlása gravitációs térben a Merkúr pályájának körbefordulása mű
17 A relativitáselméleti paradigma az univerzum: események (fizikai testek az időben) rendszere a mozgás világvonalak mentén történik a tér és az idő (tér-idő) szoros egységben van egymással, tulajdonságai az anyagi tartalomtól függenek a jelenségek a múlt által tökéletesen determináltak (a Cauchy-probléma megoldható)
18 a relativitáselmélet alkalmazásai relativisztikus energia a magfizikában, a részecskefizikában részecskegyorsítók kozmológia» a spirálködök (galaxisok) felfedezése (XVIII. sz. második fele)» Edwin Powell Hubble ( ) a távolodó galaxisokról ( )
19 » az ősrobbanás (Big Bang = Nagy Bumm) elméletek (1930-as évektől)» a kozmikus háttérsugárzás felfedezése (1965)» a kozmológiai szingularitásokra (ősrobbanás, fekete lyuk) vonatkozó tétel (Stephen Hawking, 1942-)» a kozmológia spekulatívból empirikus tudománnyá válik (elektronika, űrhajózás 1980-as évektől)» a kvantummechanika, magfizika, részecskefizika, egyesített elméletek felhasználása» a sötét anyag (és energia) problémája GPS (1973, 1994, 2000)
a magspin és a mágneses momentum, a kizárási elv (1924) a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925)
a magspin és a mágneses momentum, a kizárási elv (1924) Wolfgang Pauli (1900-1958) a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925) Hendrik Anthony Kramers (1894-1952) a mátrixmechanika
Részletesebbenegyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-
egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására
RészletesebbenSZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0
Fizikatörténet A fénysebesség mérésének története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Kezdeti próbálkozások Galilei, Descartes: Egyszerű kísérletek lámpákkal adott fényjelzésekkel. Eredmény:
RészletesebbenAz éter (Aetherorether) A Michelson-Morley-kísérlet
Az éter (Aetherorether) A Michelson-Morley-kísérlet Futó Bálint Modern Fizikai Kísérletek Szeminárium Fizika a XIX. században Mechanika Optika Elektrodin. Abszolút tér és idő Young és mások Az éter a medium
RészletesebbenA geometriai optika. Fizika május 25. Rezgések és hullámok. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika május 25.
A geometriai optika Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. május 25. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A geometriai optika 2019. május 25. 1 / 22 Tartalomjegyzék 1 A fénysebesség meghatározása Olaf Römer
RészletesebbenSpeciális relativitás
Fizika 1 előadás 2016. április 6. Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2016. április 4.. 1 Egy érdekesség: Fizeau-kísérlet A v sebességgel áramló n törésmutatójú folyadékban
RészletesebbenRelativisztikus elektrodinamika röviden
Relativisztikus elektrodinamika röviden További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Patkós András: Bevezetés a kvantumfizikába: 6 előadás Feynman modorában Bódizs Dénes: Atommagsugárzások méréstechnikái Frei
RészletesebbenAz Általános Relativitáselmélet problémáinak leküzdése alternatív modellek használatával. Ált. Rel. Szondy György ELFT tagja
Az Általános Relativitáselmélet problémáinak leküzdése alternatív modellek használatával Szondy György ELFT tagja? GPS ELFT Fizikus Vándorgyűlés Szombathely, 2004. Augusztus 24.-27. Ált. Rel. GRAVITÁCIÓ
RészletesebbenDr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12
Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs
Részletesebbena Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr ( )
a Bohr-féle atommodell (1913) Niels Hendrik David Bohr (1885-1962) atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással (1913-1914) James Franck (1882-1964) Gustav Ludwig Hertz (1887-1975) Nobel-díj
RészletesebbenSpeciális relativitás
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 3. (a) Speciális relativitás Relativisztikus kinematika Utolsó módosítás: 2015. január 11.. 1 Egy egyszerű probléma (1) A K nyugvó vonatkoztatási rendszerben tekintsünk
RészletesebbenSZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0
Fizikatörténet A speciális relativitáselmélet története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Mítoszok a relativitáselméletről: Bevezető Elterjedt mítosz: 1905-ben A. Einstein fedezi fel egymaga.
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 11. Bevezetés a speciális relativitáselméletbe I. Tér, Idő, Téridő Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007 (Dávid Gyula jegyzete alapján). Maxwell-egyenletek
RészletesebbenERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1
ERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1 Inerciarendszer (IR): olyan vonatkoztatási rendszer, ahol érvényes Newton első törvénye (! # = 0 ' = 0) 1. példa: ez pl. IR (Newton és Einstein egyetért) Inerciarendszerben tett felfedezések:
RészletesebbenA TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.
1 / 5 A TételWiki wikiből 1 Newton-féle gravitációs erőtörvény 2 Az ősrobbanás elmélet alapvető feltevései 3 Friedmann-egyenletek szemléletes értelme 4 Galaxisok kialakulása, morfológiája, Hubble törvény
RészletesebbenAz optika tudományterületei
Az optika tudományterületei Optika FIZIKA BSc, III/1. 1. / 17 Erdei Gábor Elektromágneses spektrum http://infothread.org/science/physics/electromagnetic%20spectrum.jpg Optika FIZIKA BSc, III/1. 2. / 17
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
RészletesebbenA modern fizika születése
MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,
RészletesebbenERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1. példa:
ERŐ-E A GRAVITÁCIÓ? 1 Inerciarendszer (IR): olyan vonatkoztatási r rendszer, ahol érvényes Newton első törvénye ( F e = 0 " a r = 0) 1. példa: ez pl. IR (Newton és Einstein egyetért) Inerciarendszerben
RészletesebbenTypotex Kiadó. Záró megjegyzések
Záró megjegyzések Az olvasó esetleg hiányolhatja az éter szót, amely eddig a pillanatig egyáltalán nem fordult elő. Ez a mulasztás tudatos megfontoláson alapul: Ugyanazért nem kerítettünk szót az éterre,
RészletesebbenKozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás?
Kozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás? MOEV 2010. április 10. Előadó: Szécsi Dorottya ELTE Fizika Bsc III. Hit és tudomány Mit gondoltak őseink a Világról? A kozmológia a civilizációval egyidős
RészletesebbenA Föld mint fizikai laboratórium
A Föld mint fizikai laboratórium Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2006. 01. 12. A Föld - régóta ismert fizikai objektum triviális jól ismert nem ismert fizikai tulajdonságok alkalmazások más rendszerek,
Részletesebben(Természetesen, nem lesz ilyen sok kérdés feladva a vizsgán!) Hogy szól a relativitási elv a lehető legjobb megfogalmazásban?
Próba vizsgakérdések (A téridő fizikájától a tér és idő metafizikájáig) (Természetesen, nem lesz ilyen sok kérdés feladva a vizsgán!) Hogy szól a relativitási elv a lehető legjobb megfogalmazásban? Mit
RészletesebbenMi a fata morgana? C10:: légköri tükröződési jelenség leképezési hiba arab terrorszervezet a sarki fény népies elnevezése
A fény melyik tulajdonságával magyarázható, hogy a vizes aszfalton elterülő olajfolt széleit olyan színesnek látjuk, mint a szivárványt? C1:: differencia interferencia refrakció desztilláció Milyen fényjelenségen
RészletesebbenElőzmények: matematika Előzmények: fizika Az általános relativitáselmélet Furcsa következmények Tanulságok. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.
Fizikatörténet Az általános relativitáselmélet története Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 AFKT 5.2.6 AFKT 5.2.7 A párhuzamossági axióma Euklidesz geometriája 2000 évig megingathatatlannak
RészletesebbenTudomány és áltudomány. Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com
Tudomány és áltudomány Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com Manapság az áltudományok között szokás említeni elsősorban a természetgyógyászati módszereket, a parapszichológiai kísérleteket, valamint egyes
RészletesebbenA speciális relativitáselmélet alapjai
A speciális relativitáselmélet alapjai A XIX-XX. századforduló táján, amikor a mechanika és az elektromágnességtan alapvető törvényeit már jól ismerték, a fizikát sokan befejezett tudománynak gondolták.
RészletesebbenA fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2018/2019. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla. 7. Előadás ( )
A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2018/2019. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 7. Előadás (2018.11.08.) Óracsere Itt tartandó rendezvény miatt a 10. előadás (2018. november 29. azaz
RészletesebbenA relativitáselmélet alapjai
A relativitáselmélet alapjai További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Bódizs Dénes: Atommagsugárzások méréstechnikái Frei Zsolt Patkós András: Inflációs kozmológia Geszti Tamás: Kvantummechanika John D.
RészletesebbenRelativisztikus paradoxonok
Relativisztikus paradoxonok Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2009. 01. 15. Maxwell, A FLOGISZTON AZ ÁRAM NEM FOLYIK Huba Tamás Ohm fellegvára Kovács AMPERE TÉVEDETT! ELEKTRODINAMIKA Gay-Lussac was
RészletesebbenRomantikus közjáték a mechanikai paradigmában
Romantikus közjáték a mechanikai paradigmában a romantikus természetfilozófia Friedrich Schelling (1775-1854) a természeti hatások egyetlen alapelv megnyilvánulásai (1799-ig) a fizikai erők/kölcsönhatások
RészletesebbenA modern fizika születése
A modern fizika születése Lord Kelvin a 19. század végén azt mondta, hogy a fizika egy befejezett tudomány: Nincsen olyan probléma amit a tudomány ne tudna megoldani. A fizika egy befejezett tudomány,
RészletesebbenPósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.
Pósfay Péter ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G. A Naphoz hasonló tömegű csillagok A Napnál 4-8-szor nagyobb tömegű csillagok 8 naptömegnél nagyobb csillagok Vörös óriás Szupernóva
RészletesebbenA világegyetem elképzelt kialakulása.
A világegyetem elképzelt kialakulása. Régi-régi kérdés: Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Talán ez a gondolat járhatott Georges Lamaitre (1894-1966) belga abbénak és fizikusnak a fejében, amikor kijelentette,
Részletesebben2011 Fizikai Nobel-díj
2011 Fizikai Nobel-díj MTA WFK SZFKI kollokvium SZFKI kollokvium 1 SZFKI kollokvium 2 SZFKI kollokvium 3 Galaxisunk rekonstruált képe SZFKI kollokvium 4 SZFKI kollokvium 5 SZFKI kollokvium 6 Cefeidák 1784
RészletesebbenMarx György (1927-2002)
Marx György (1927-2002) 2002) Egy tanítvány visszaemlékezései (Dr. Sükösd Csaba, Budapest) Tartalom Korai évek A leptontöltés megmaradása Az Univerzum keletkezése és fejlıdése Neutrínófizika Híd Kelet
RészletesebbenModellek és változásaik a fizikában V. A XX. Század fizikája Albert Einstein
Modellek és változásaik a fizikában V. A XX. Század fizikája Albert Einstein Albert Einstein (1879-1955) "A kérdés, ami néha elbizonytalanít: én vagyok őrült, vagy mindenki más?" "Csak két dolog végtelen.
RészletesebbenTárgymutató. dinamika, 5 dinamikai rendszer, 4 végtelen sok állapotú, dinamikai törvény, 5 dinamikai törvények, 12 divergencia,
Tárgymutató állapottér, 3 10, 107 általánosított impulzusok, 143 147 általánosított koordináták, 143 147 áramlás, 194 197 Arisztotelész mozgástörvényei, 71 77 bázisvektorok, 30 centrifugális erő, 142 ciklikus
RészletesebbenFekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp
Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp GERGELY Árpád László Fizikai Intézet, Szegedi Tudományegyetem 10. Bolyai-Gauss-Lobachevsky Konferencia, 2017, Eszterházy Károly Egyetem, Gyöngyös
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó
RészletesebbenFIZIKA II. Dr. Rácz Ervin. egyetemi docens
FIZIKA II. Dr. Rácz Ervin egyetemi docens Fontos tudnivalók e-mail: racz.ervin@kvk.uni-obuda.hu web: http://uni-obuda.hu/users/racz.ervin/index.htm Iroda: Bécsi út, C. épület, 124. szoba Fizika II. - ismertetés
RészletesebbenTrócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon
Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2015. augusztus 16-22. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal Hogy kerül a csizma az asztalra? Az elmúlt negyedszázad a kozmológia forradalmát,
Részletesebben1879-1955. 20. század legnagyobb tudósa. Relativitás elmélet, kvantummechanika, statisztikus mechanika, kozmológia. 1921: Fizkai Nobel-díj.
Albert Einstein. 1879-1955. 20. század legnagyobb tudósa. Relativitás elmélet, kvantummechanika, statisztikus mechanika, kozmológia. 1921: Fizkai Nobel-díj. Zsenialitás szinonímája. Hermann Einstein. Zsidó
RészletesebbenAz Einstein egyenletek alapvet megoldásai
Friedmann- és Schwarzschild-megoldás Klasszikus Térelméletek Elemei Szeminárium, 2016. 11. 30. Vázlat Einstein egyenletek Robertson-Walker metrika és a tökéletes folyadékok energia-impulzus tenzora Friedmann
RészletesebbenA két megközelítés ellentéte ugyanakkor éppen a fizikai realitás fogalmában, értelmezésében tér el egymástól. " # $ %
Kedves Laci és Péter! Köszönöm a vitához való hozzászólásotokat. következetesen és logikusan jeleníti meg a tárgynak - az óraparadoxonnak és ezzel egyben a relativitás elméletének mint olyannak - azt a
RészletesebbenÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET
ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET 1943 2004 Perjés Zoltán ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET I AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Megjelent a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ISBN 963 05 8423 9 Kiadja az Akadémiai
RészletesebbenKozmikus záporok és észlelésük középiskolákban
Magfizika és Részecskefizika előadás Szegedi Egyetem, Kísérleti Fizikai Tanszék 2012. 10. 16 Kozmikus záporok és észlelésük középiskolákban Csörgő Tamás MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai
RészletesebbenŐsrobbanás: a Világ teremtése?
Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 1/37 Ősrobbanás: a Világ teremtése? (A kozmológia alapjai) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest
RészletesebbenAz ősrobbanás elmélete
Az ősrobbanás elmélete Kozmológia és kozmogónia Kozmológia: a világmindenséggel mint összefüggő, egységes egésszel, tér- és időbeli szerkezetével, keletkezésével, fejlődésével foglalkozó tudomány. Kozmogónia:
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása
Horváth Dezső: Kozmológia-1 HTP-2011, CERN, 2011.08.17. p. 1/24 Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása HTP-2011, CERN, 2011 augusztus 17. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske
RészletesebbenXX. századi forradalom a fizikában
XX. századi forradalom a fizikában magfizika részecskefizika 1925 1913 1900 1896 radioaktivitás lumineszcencia kvantummechanika Bohr-modell! színk nkép hőmérsékleti sugárz rzás!?? 1873 elektrodinamika
RészletesebbenBevezetés a laboratóriumi gyakorlatokba
A fizika matematikai alapjai I. MT4008L Meghirdetés féléve 1 Összóraszám (elm+gyak) 6+12 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve Dr. Rozgonyi Tibor A részletes tantárgyleírást lásd: MT1008 Mechanika 1. FI4101L
RészletesebbenA fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske
A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,
RészletesebbenAZ UNIVERZUM SZÜLETÉSE. Nagy Bumm elmélet 13,7 milliárd évvel ezelőtt A Világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki
Az Univerzum titkai AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSE Nagy Bumm elmélet 13,7 milliárd évvel ezelőtt A Világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki Georges Lemaître (1894-1966) belga pap, a Leuven-i
RészletesebbenA fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2015/2016. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla. 7. Előadás (2015.10.29.)
A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2015/2016. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 7. Előadás (2015.10.29.) Az atomelmélet fejlődése (folyt.) 1, az anyag atomos szerkezetének bizonyítása
RészletesebbenA speciális relativitáselmélet alapjai
A speciális relativitáselmélet alapjai A XIX-XX. századforduló táján, amikor a mechanika és az elektromágnességtan alapvető törvényeit már jól ismerték, a fizikát sokan befejezett tudománynak gondolták.
RészletesebbenA NEHÉZSÉGI ERŐTÉRREL KAPCSOLATOS FIZIKAI ALAPFOGALMAK ÁTTEKINTÉSE
A NEHÉZSÉGI ERŐTÉRREL KAPCSOLATOS FIZIKAI ALAPFOGALMAK ÁTTEKINTÉSE A fizikai erőterekkel kapcsolatos kérdések a természettudományok legizgalmasabb problémái. Ilyen kérdések például: mi a gravitációs erőtér,
RészletesebbenRelativitáselmélet. Tasnádi Tamás december
Relativitáselmélet Tasnádi Tamás 2010. december Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 3 1. A Galilei-féle téridő 4 1.1. Alapvető tapasztalatok...................... 4 1.2. A Galilei-féle téridő geometriája.................
RészletesebbenA relativitáselmélet világképe
v 0.9 Oktatási célra szabadon terjeszthető A fizika frontvonala a 19. szd-ban 1 Bevezető A fizika frontvonala a 19. szd-ban 2 néhány gondolata 3 Előzmények: a gravitáció okának keresése Előzmények: a nemeuklideszi
RészletesebbenCsillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf
Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C -Mészáros Erik -Polányi Kristóf - Vöröseltolódás - Hubble-törvény: Edwin P. Hubble (1889-1953) - Ősrobbanás-elmélete (Big
RészletesebbenLássuk be, hogy nem lehet a három pontot úgy elhelyezni, hogy egy inerciarendszerben
Feladat: A háromtest probléma speciális megoldásai Arra vagyunk kiváncsiak, hogy a bolygó mozgásnak milyen egyszerű egyensúlyi megoldásai vannak három bolygó esetén. Az így felmerülő három-test probléma
RészletesebbenOptika és Relativitáselmélet
Optika és Relativitáselmélet II. BsC fizikus hallgatóknak 9. Szivárvány, korona és a glória Cserti József, jegyzet, ELTE, 2007. Fı- és mellékszivárvány Fı- és mellékszivárvány Horváth Ákos felvételei Fı-
RészletesebbenKozmológia a modern korban A csillagászat története 2, május 3.
Kozmológia a modern korban A csillagászat története 2, 2018. május 3. Kozmológia és tudomány Kozmosz : rend, rendszeresség, szépség (lásd kozmetika) a világ racionális berendezettsége (vs. khaosz) 20.
RészletesebbenAz általános relativitáselmélet logikai alapjai
Intro SpecRel AccRel GenRel Az általános relativitáselmélet logikai alapjai MTA Rényi Intézet/NKE GR100 konferencia, 2016.11.09. Intro SpecRel AccRel GenRel S.R. G.R. Intro SpecRel AccRel GenRel S.R. G.R.
RészletesebbenA Gólem. Két kísérlet, amely bizonyította a relativitás elméletét. A Gólem BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék
A Gólem Két kísérlet, amely bizonyította a relativitás elméletét Kérdések és fogalmak Kérdések: Mi történik, ha egy elméletnek ellentmondó eredményre vezet egy kísérlet? Mikor igazol és mikor cáfol egy
RészletesebbenSpeciális relativitáselmélet. Ami fontos, az abszolút.
Speciális relativitáselmélet Ami fontos, az abszolút. Vonatkoztatási rendszer A fizikai mennyiségek értéke, iránya majdnem mindig attól függ, hogy honnan nézzük, vagyis függenek a vonatkoztatási rendszertől.
RészletesebbenElméleti zika 2. Klasszikus elektrodinamika. Bántay Péter. ELTE, Elméleti Fizika tanszék
Elméleti zika 2 Klasszikus elektrodinamika Bántay Péter ELTE, Elméleti Fizika tanszék El adás látogatása nem kötelez, de gyakorlaté igen! Prezentációs anyagok & vizsgatételek: http://elmfiz.elte.hu/~bantay/eldin.html
RészletesebbenSpeciális relativitás
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 3. (b) Speciális relativitás Relativisztikus dinamika Utolsó módosítás: 2013 október 15. 1 A relativisztikus tömeg (1) A bevezetett Lorentz-transzformáció biztosítja
RészletesebbenSpeciális mozgásfajták
DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális
RészletesebbenA mechanika alapjai. A pontszerű testek dinamikája
A mechanika alapjai A pontszerű testek dinamikája Horváth András SZE, Fizika Tsz. v 0.6 1 / 26 alapi Bevezetés Newton I. Newton II. Newton III. Newton IV. alapi 2 / 26 Bevezetés alapi Bevezetés Newton
Részletesebbena levegő-hang~éter-fény analógia továbbfejlesztése Euler: Nova theoria lucis et colorum (1746) a hullámhossz - szín megfeleltetés
újabb eredmények a levegő-hang~éter-fény analógia továbbfejlesztése Euler: Nova theoria lucis et colorum (1746) a hullámhossz - szín megfeleltetés Euler: maximális = vörös, minimális = ibolya (1752) a
RészletesebbenGalaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.
Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei Bevezetés a csillagászatba 4. 2015. május 12. Miről lesz szó? Hubble vagy nem Hubble? Galaxisok, galaxishalmazok és az Univerzum szerkezete A műszerfejlődés útjai
RészletesebbenTÉNYLEG EINSTEIN FEDEZTE FEL, HOGY E = mc 2?
TÉNYLEG EINSTEIN FEDEZTE FEL, HOGY E = mc 2? Ki a szerzôje a híres egyenletnek? Nem is olyan egyszerû a kérdés, mint gondolnánk. Maxwell tôl von Laueig egész sor 20. századbeli fizikusról tételezték fel,
RészletesebbenAz univerzum szerkezete
Az univerzum szerkezete Dobos László dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. május 16. Szatellitgalaxisok és galaxiscsoportok Szatellitgalaxisok a Tejút körül számos szatellitet találni alacsony felületi fényességűek
RészletesebbenA kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről
A kvantummechanika kísérleti előzményei A részecske hullám kettősségről Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Franck-Hertz-kísérlet (1) A Franck-Hertz-kísérlet vázlatos elrendezése: http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/frhz.html
RészletesebbenFizikai geodézia és gravimetria / 1. A NEHÉZSÉGI ERŐTÉR SZERKEZETE. TÉRERŐSSÉG VAGY GYORSULÁS? JELENTŐSÉGE A GEODÉZIÁBAN.
MSc Fizikai geodézia és gravimetria / 1. BMEEOAFML01 A NEHÉZSÉGI ERŐTÉR SZERKEZETE. TÉRERŐSSÉG VAGY GYORSULÁS? JELENTŐSÉGE A GEODÉZIÁBAN. A fizikai erőterekkel kapcsolatos kérdések a természettudományok
RészletesebbenA grafén fizikája. Cserti József. ELTE, TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék
Cserti József ELTE, TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék A grafén fizikája Az előadásról cikk jelent meg a Természet Világa 2009. januári számában Atomcsill, 2009. január 29, ELTE, TTK, Fizikai Intézet,
RészletesebbenV e r s e n y f e l h í v á s
A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumában TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0021 V e r s e n y f e l h í v á s A Sárospataki Református
RészletesebbenNewton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)
Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások
RészletesebbenA gravitációs hullámok miért mutathatók ki lézer-interferométerrel?
A gravitációs hullámok miért mutathatók ki lézer-interferométerrel? Gravitációs hullám (GH) Newton: ha egy nagy tömegű égitest helyet változtat, annak azonnal érződik a hatása tetszőlegesen nagy távolságban
RészletesebbenGeometria és gravitáció
Geometria és gravitáció Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2014. 09. 18. Geometria és gravitáció Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2014. 09. 18. Geometria és gravitáció Az atomoktól a csillagokig
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés J.J. Thomson (1897) Katódsugárcsővel végzett kísérleteket az elektron fajlagos töltésének (e/m) meghatározására. A katódsugarat alkotó részecskét
RészletesebbenAz elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László
Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses
RészletesebbenA teljes elektromágneses spektrum
A teljes elektromágneses spektrum Fizika 11. Rezgések és hullámok 2019. március 9. Fizika 11. (Rezgések és hullámok) A teljes elektromágneses spektrum 2019. március 9. 1 / 18 Tartalomjegyzék 1 A Maxwell-egyenletek
RészletesebbenTéridő. Lovasi Balázs
Lovasi Balázs Téridő A tér fogalmát minden körülmények között a testi tárgy fogalmának kell megelőznie. Bizonyos látási és tapintási benyomásoknak megfelelnek, az idő változásával nyomon követhetők, a
RészletesebbenGalilei, természettudomány, játék
Galilei, természettudomány, játék Matematikát, Fizikát és Informatikát Oktatók XXXIV. Konferenciája Szent István Egyetem Gazdaságtudományi Kar Békéscsaba, 2010. augusztus 24. Galileo Galilei (1564-1642)
RészletesebbenSZÁZ ÉVES AZ ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET*
Magyar Tudomány 2015/6 SZÁZ ÉVES AZ ÁLTALÁNOS RELATIVITÁSELMÉLET* Szabados B. László az MTA doktora, tudományos tanácsadó, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont RMI Elméleti Osztály lbszab@rmki.kfki.hu Bevezetés
RészletesebbenEgy keveset a bolygók perihélium - elfordulásáról
1 Egy keveset a bolygók perihélium - elfordulásáról Szép ábrákat / animációkat találtunk az interneten, melyek felkeltették érdeklődésünket. Ilyen az 1. ábra is. 1. ábra forrása: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/83/drehung_der_apsidenlinie.
RészletesebbenWolfgang Ernst Pauli életútja. Gáti József
Wolfgang Ernst Pauli életútja Gáti József Wolfgang Ernst Pauli 1900. április 25-én Bécsben született. 2 évesen Apja Wolfgang Joseph Pauli orvos és biokémia professzor, anyja Berta Camilla Schütz volt.
RészletesebbenA világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László
A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke
Horváth Dezső: Kozmológia-2 HTP-2016, CERN, 2016.08.17. p. 1/39 Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke HTP-2016, CERN, 2016 augusztus 17. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA KFKI Wigner
RészletesebbenBudapest, 2010. december 3-4.
Mócsy Ildikó A természettudomány A természettudomány szakágazatai: - alap tudományok: fizika kémia biológia földtudományok csillagászat - alkalmazott tudományok: mérnöki mezőgazdaság orvostudomány - matematika,
RészletesebbenTANTÁRGYPROGRAM Informatikus szak Nappali tagozat
1 Óbudai Egyetem TANTÁRGYPROGRAM Informatikus szak Nappali tagozat Alba Regia Műszaki Kar Tantárgy neve és kódja: Fizika, NRKFI1SSND Kreditérték: 5 Szakok, melyeken a tárgyat oktatják: Informatikus Tantárgyfelelős
RészletesebbenA sötét anyag nyomában
A sötét anyag nyomában Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2016. 09. 08. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1 Az atomoktól a csillagokig dgy 2016. 01. 21. A csillagok fénye
RészletesebbenFIZIKAI NOBEL-DÍJ, Az atomoktól a csillagokig dgy Fizikai Nobel-díj 2013 a Higgs-mezôért 10
FIZIKAI NOBEL-DÍJ, 2013 Az atomoktól a csillagokig dgy 2013. 10. 10. Fizikai Nobel-díj 2013 a Higgs-mezôért 10 A tömeg eredete és a Higgsmező avagy a 2013. évi fizikai Nobel-díj Az atomoktól a csillagokig
RészletesebbenElméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
RészletesebbenA csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21.
A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1 Az atomoktól a csillagokig sorozat 150. előadása 2016. 01. 21.
RészletesebbenBevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.
A FÖLD GÖMB ALAKJA, MÉRETE, FORGÁSA A Föld alakja Égbolt elfordul világtengely. Vízszintessel bezárt szöge helyfüggő földfelszín görbült. Dupla távolság - dupla szögváltozás A Föld gömb alakú További bizonyítékok:
RészletesebbenAtomfizika. Fizika kurzus Dr. Seres István
Atomfizika Fizika kurzus Dr. Seres István Történeti áttekintés 440 BC Democritus, Leucippus, Epicurus 1660 Pierre Gassendi 1803 1897 1904 1911 19 193 John Dalton Joseph John (J.J.) Thomson J.J. Thomson
Részletesebben