2011 Fizikai Nobel-díj
|
|
- János Kis
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2011 Fizikai Nobel-díj MTA WFK SZFKI kollokvium SZFKI kollokvium 1
2 SZFKI kollokvium 2
3 SZFKI kollokvium 3
4 Galaxisunk rekonstruált képe SZFKI kollokvium 4
5 SZFKI kollokvium 5
6 SZFKI kollokvium 6
7 Cefeidák 1784 Edward Pigott felfedezi az Eta Aquilae változásait 1784 John Goodricke felfedezi a Delta Cephei hasonló v Henrietta S. Leavitt periódus-fényesség öfg es évek Walter Baade 2 féle cefeida van. Vöröseltolódás 1912 Vesto Slipher felfedezi, hogy a fényes spirál ködök spektrumvonalai vöröseltolódnak SZFKI kollokvium 7
8 Hubble 1923-ban kimutatja, hogy az Androméda köd minden kétséget kizáróan Tejútrendszeren kívüli objektum SZFKI kollokvium 8
9 Andromeda galaxis SZFKI kollokvium 9
10 Hubble törvény (1929) v = H r SZFKI kollokvium 10
11 Hubble idő és a Világ kora a standard modellben Hubble állandó Hubble idő a Világegyetem kora H 1/H 2/3H km/smpc Gyr Gyr SZFKI kollokvium 11
12 Táguló Világegyetem SZFKI kollokvium 12
13 1948: Az amerikai Gamow és Alpher kidolgozzák az ősrobbanás elméletét. Tízezer, esetleg 1 millió évvel az ősrobbanás után az Univerzum annyira lehűlt, hogy benne az anyag domináljon a sugárzás helyett. Azért a sugárzási energia maradványai is fellelhetők mintegy 5 Kelvines sugárzás formájában. Ez a jóslat igaznak bizonyult, mert Penzias és Wilson valóban talált majdnem ilyen hőmérsékletű maradványsugárzást. Nobel-dij 1978! SZFKI kollokvium 13
14 SZFKI kollokvium 14
15 mai idők további csillagok keletkezése galaxisok (korai csillagok) keletkezése háttérsugárzás, vagy maradványsugárzás tágulás és hűlés felfúvódás Ősrobbanás SZFKI kollokvium 15 (Nagy Bumm)
16 SZFKI kollokvium 16
17 SZFKI kollokvium 17
18 COBE műhold (November 18, 1989) SZFKI kollokvium 18
19 Aprilis 23, 1992, SZFKI kollokvium 19
20 SZFKI kollokvium 20
21 Az ún. Power Spektrum SZFKI kollokvium 21
22 Általános relativitáselmélet Einstein egyenletek Friedmann megoldás SZFKI kollokvium 22
23 Friedmann egyenletek a lassulási paraméter SZFKI kollokvium 23
24 Mint a feldobott kő gravitációs térben (Holdon). k = 0 és Λ = 0 esetén a kritikus sűrűség fotonokra w i = 1/3 nemrelativisztikus anyagra w i = 0 SZFKI kollokvium 24
25 SZFKI kollokvium 25
26 történet I Walter Baade: SN távolság indikátor 1983 Nobel-díj Chandrasekhar, csillagfejlődés (1,4 naptömeg) Fowler magfúzió a Világegyetemben (SN Ia) 80-as évek dán-britt 1,5 m távcső 2 év alatt 2 távoli SN, abból egy Ia z=0.31 SZFKI kollokvium 26
27 Távoli szupernóvák a HST felvételein (NASA) SZFKI kollokvium 27
28 Ia típusú szupernovák SZFKI kollokvium 28
29 10/9/2011 8:59 du. Az Ia tipusu szupernovak (SN Ia) eszlelt fenyessege nem allando, a maximalis abszolut fenyesseguk 2 magnitudoval is elterhet egymastol. Ezert is nemileg helytelen az SN Ia-kat "sztenderd gyertyanak" nevezni, pontosabb kifejezes lenne a "sztenderdizalhato gyertya". Amiert ezen szupernovak nagy tavolsagok meresere hasznalhatok az bizonyos empirikus relaciok meglete, ilyen peldaul a szupernova maximalis fenyessege es a fenygorbe lefutasanak ideje kozotti relacio. Tehat valojaban az SN Ia-k sztenderdizalasa teremtette meg a lehetoseget arra, hogy nagy tavolsagokat merjunk meg veluk, majd fontos kozmologiai kovetkezteteseket vonjunk le. Tehat a szupernovak skalazasaval sikerult kikuszobolni az eltero maximalis fenyesseguk kozotti elterest. Ez a skalazas gyakorlatilag az osszes SN Ia-ra megbizhatoan mukodik, attol fuggetlenul, hogy valojaban nem tudjuk a SZFKI kollokvium 29 kialakulasuk pontos folyamatat.
30 történet II Saul Perlmutter (Lawrence Berkeley National Laboratory) Supernova Cosmology Project (első nagy z 1992) 1993 Hamuy és Mark Phillips standardizál 1994 Schmidt és Robert Kirshner High-z Supernova Search Team The HZT article is based on observations of 16 SNe Ia mainly analyzed by Adam Riess SZFKI kollokvium 30
31 SZFKI kollokvium 31
32 SZFKI kollokvium 32
33 SZFKI kollokvium 33
34 SZFKI kollokvium 34
35 Ia szupernovák Riess et al. -ból SZFKI kollokvium 35
36 Ia szupernovák Riess et al. -ból SZFKI kollokvium 36
37 SZFKI kollokvium 37
38 SZFKI kollokvium 38
39 SZFKI kollokvium 39
40 SZFKI kollokvium 40
41 SZFKI kollokvium 41
42 MTA SZFKI KTM kollokvium CsKI Szeminárium 42
43 SZFKI kollokvium 43
44 SZFKI kollokvium 44
45 1990Nature B pencil beam Large-scale distribution of galaxies at the Galactic poles Broadhurst, T. J.; Ellis, R. S.; Koo, D. C.; Szalay, A. S. SZFKI kollokvium 45
46 1992Ap&SS P Paal, G.; Horvath, I.; Lukacs, B. SZFKI kollokvium 46
47 Kozmológiai állandó kell! SZFKI kollokvium 47
48 SZFKI kollokvium 48
49 SZFKI kollokvium 49
50 SZFKI kollokvium 50
51 SZFKI kollokvium 51
52 SZFKI kollokvium 52
53 SZFKI kollokvium 53
54 Prezentáció a Zimányi iskola lapján (angolul): A CsKI előadás (video): SZFKI kollokvium 54
55 Köszönöm a figyelmet SZFKI kollokvium 55
56 SZFKI kollokvium 56
57 Reads history SZFKI kollokvium 57
Modern kozmológia. Horváth István. NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék
Modern kozmológia Horváth István NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék 2015 a fény nemzetközi éve 1015 Ibn Al-Haytham optika 1815 Fresnel fény hullámelmélete 1865 Maxwell egyenletek
RészletesebbenTrócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon
Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2013. augusztus 12-17. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal Hogy kerül a csizma az asztalra? Az elmúlt negyedszázad a kozmológia forradalmát,
RészletesebbenKozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás?
Kozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás? MOEV 2010. április 10. Előadó: Szécsi Dorottya ELTE Fizika Bsc III. Hit és tudomány Mit gondoltak őseink a Világról? A kozmológia a civilizációval egyidős
RészletesebbenA világegyetem elképzelt kialakulása.
A világegyetem elképzelt kialakulása. Régi-régi kérdés: Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Talán ez a gondolat járhatott Georges Lamaitre (1894-1966) belga abbénak és fizikusnak a fejében, amikor kijelentette,
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása
Horváth Dezső: Kozmológia-1 HTP-2011, CERN, 2011.08.17. p. 1/24 Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása HTP-2011, CERN, 2011 augusztus 17. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske
RészletesebbenBevezető kozmológia az asztrofizikus szemével. Gyöngyöstarján, 2004 május
Bevezető kozmológia az asztrofizikus szemével Gyöngyöstarján, 2004 május Tartalmi áttekintés A tágulás klasszikus megközelítése Ált. rel. analógiák Az Ősrobbanás pillérei A problémák és a megoldás, az
RészletesebbenGalaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.
Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei Bevezetés a csillagászatba 4. 2015. május 12. Miről lesz szó? Hubble vagy nem Hubble? Galaxisok, galaxishalmazok és az Univerzum szerkezete A műszerfejlődés útjai
RészletesebbenAz univerzum szerkezete
Az univerzum szerkezete Dobos László dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. május 16. Szatellitgalaxisok és galaxiscsoportok Szatellitgalaxisok a Tejút körül számos szatellitet találni alacsony felületi fényességűek
RészletesebbenTrócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon
Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2015. augusztus 16-22. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal Hogy kerül a csizma az asztalra? Az elmúlt negyedszázad a kozmológia forradalmát,
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása
Horváth Dezső: Kozmológia-1 HTP-2016, CERN, 2016.08.16. p. 1 Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása HTP-2016, CERN, 2016 augusztus 16. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA KFKI Wigner
RészletesebbenA TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.
1 / 5 A TételWiki wikiből 1 Newton-féle gravitációs erőtörvény 2 Az ősrobbanás elmélet alapvető feltevései 3 Friedmann-egyenletek szemléletes értelme 4 Galaxisok kialakulása, morfológiája, Hubble törvény
RészletesebbenCsillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf
Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C -Mészáros Erik -Polányi Kristóf - Vöröseltolódás - Hubble-törvény: Edwin P. Hubble (1889-1953) - Ősrobbanás-elmélete (Big
RészletesebbenTrócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon
Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2007. augusztus 12-19. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal l úl d á d Az elmúlt negyedszázad a mikro- és makrokozmosz fizikájának összefonódását
RészletesebbenGravitational lenses as cosmic rulers: Ωm, ΩΛ from time delays and velocity dispersions
Gravitational lenses as cosmic rulers: Ωm, ΩΛ from time delays and velocity dispersions D. Paraficz & J. Hjorth Gravitációs lencsék mint kozmikus vonalzók: Ω, Ω az idő késésből és a sebesség m Λ diszperzióból
RészletesebbenFIZIKAI NOBEL-DÍJ 2011: SZUPERNÓVÁK ÉS A GYORSULVA TÁGULÓ UNIVERZUM Szalai Tamás SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, Szeged
FIZIKAI NOBEL-DÍJ 2011: SZUPERNÓVÁK ÉS A GYORSULVA TÁGULÓ UNIVERZUM Szalai Tamás SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, Szeged A fizikai Nobel-díjat mintegy 115 éves történelme során több alkalommal
RészletesebbenA változócsillagok. A pulzáló változók.
A változócsillagok. Tulajdonképpen minden csillag változik az élete során. Például a kémiai összetétele, a luminozitása, a sugara, az átlagsűrűsége, stb. Ezek a változások a mi emberi élethosszunkhoz képest
RészletesebbenCsillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből
Csillagászati földrajz 2018. december 13. Kitekintés a Naprendszerből Csillag: saját fénnyel világító égitest A csillagok tehát nem más fényét veri vissza (mint a bolygók, holdak, stb.) a gravitációs összehúzó
RészletesebbenRészecskefizika 2: kozmológia
Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, 2014.04.22. p. 1/41 Részecskefizika 2: kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, 2014.04.22. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont,
RészletesebbenKozmológia: a világ keletkezése ősrobbanás és teremtés
Horváth Dezső: Kozmológia: a világ keletkezése Mártély, 2014. 07.24. p. 1 Kozmológia: a világ keletkezése ősrobbanás és teremtés Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont,
RészletesebbenA világ keletkezése: Ősrobbanás és teremtés
Horváth Dezső: A világ keletkezése Biatorbágy, 2013.04.26. p. 1/49 A világ keletkezése: Ősrobbanás és teremtés Mini Mindentudás Egyeteme, Biatorbágy, 2013.04.26. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu
RészletesebbenÚjabb eredmények a kozmológiában
Kovách Ádám Újabb eredmények a kozmológiában A 2006. évben immár századik alkalommal kiadott fizikai Nobel-díjat a díj odaítélésében illetékes Svéd Királyi Tudományos Akadémia egyenlő arányban megosztva
RészletesebbenFIZIKAI NOBEL-DÍJ 2011: SZUPERNÓVÁK ÉS A GYORSULVA TÁGULÓ UNIVERZUM Szalai Tamás SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, Szeged
A gammakitörések gyakorisága és hatása a földi életre Jelenleg a Föld körül keringô mesterséges holdak naponta átlagosan egy gammakitörést észlelnek. Minthogy a gammakitörések akkora távolságról látszanak,
RészletesebbenII-es típusú szupernóvák távolságának meghatározása
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR FIZIKA DOKTORI ISKOLA II-es típusú szupernóvák távolságának meghatározása Doktori értekezés tézisei Takáts Katalin TÉMAVEZETŐ: Dr. Vinkó József
RészletesebbenKozmikus mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiája
Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiája Bántó Balázs Eötvös Loránd University Bántó Balázs (ELTE) CMB 1 / 23 Történelmi áttekintés Robert Henry Dicke 1941-ben, az M.I.T. sugárlaboratóriumában
Részletesebbenegyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-
egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására
RészletesebbenA világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés
Horváth Dezső: A világ keletkezése Mecha-TÖK, Budapest, 2014.05.23. p. 1 A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest
RészletesebbenAZ UNIVERZUM GYORSULÓ TÁGULÁSA
bességet adunk irányukat pedig a helyvektorokkal ugyanakkora szöget bezárónak vesszük A rendszert ily módon elindítva a testek Kepler-mozgást végeznek miközben konfigurációjuk önmagához hasonló (konvex
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,
RészletesebbenŐsrobbanás: a Világ teremtése?
Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 1/37 Ősrobbanás: a Világ teremtése? (A kozmológia alapjai) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest
RészletesebbenAz elemek eredete I.
Az elemek eredete I. A Föld kontinentális kérgében ma 90 elem (H U), de 112 ismert: - az első 82 (H Pb) stabil nuklid is (Tc és Pm nincs a természetben), - a 83-92 (Bi U) csak radioaktív nuklid ( 209 Bi,
RészletesebbenCsillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés
Csillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés Hajdu Tamás & Császár Anna & Perger Krisztina & Bőgner Rebeka A csillagászok egyik legnagyobb problémája a csillagászati objektumok távolságának
RészletesebbenKozmológia: ősrobbanás és teremtés
Horváth Dezső: Kozmológia Kult. szalon, Budapest, 2014.09.24. p. 1 Kozmológia: ősrobbanás és teremtés Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest és MTA Atommagkutató
RészletesebbenA világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés
Horváth Dezső: A világ keletkezése Szalon, Budapest, 2014.05.16. p. 1 A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest és
RészletesebbenA sötét anyag és sötét energia rejtélye
A sötét anyag és sötét energia rejtélye Cynolter Gábor MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport Részecskefizika Határok Nélkül 2018. november 17. ELTE TTK Cynolter Gábor Sötét anyag és energia... A Standard
RészletesebbenKozmológia és vallás - a világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés
Horváth Dezső: Kozmológia és vallás Semmelweiss Egyetem, Budapest, 2018.02.14. p. 1 Kozmológia és vallás - a világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés Tudomány és Művészet Kórélettana, Semmelweiss Egyetem,
RészletesebbenA világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László
A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.
RészletesebbenNukleáris asztrofizika
Nukleáris asztrofizika 2015.05.14. A modern kozmológia születése Kozmológia: a Világegyetem fizikája, tárgya a Világegyetem mint mérhető objektum: ~ 13,7 milliárd fényév sugarú gömb (4D), benne megfigyelhető
RészletesebbenA világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés
Horváth Dezső: A Világ keletkezése Eger, 2010 szept. 24. p. 1/45 A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés Eszterházy Károly Főiskola, Eger, 2010 szept. 24. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI
RészletesebbenMODERN CSILLAGÁSZATI VILÁGKÉPÜNK
MODERN CSILLAGÁSZATI VILÁGKÉPÜNK STONEHENGE-TŐL A KOZMOLÓGIAI NOBEL-DÍJIG Dr. Both Előd a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke Szent László Gimnázium, Természettudományos Önképzőkör Budapest, 2015.
RészletesebbenA relativitáselmélet története
A relativitáselmélet története a parallaxis keresése közben felfedezik az aberrációt (1725-1728) James Bradley (1693-1762) ennek alapján becsülhető a fény sebessége a csillagfény ugyanúgy törik meg a prizmán,
RészletesebbenFekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp
Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp GERGELY Árpád László Fizikai Intézet, Szegedi Tudományegyetem 10. Bolyai-Gauss-Lobachevsky Konferencia, 2017, Eszterházy Károly Egyetem, Gyöngyös
RészletesebbenActa Acad. Agriensis, Sectio Pericemonologica XL (2013) UJFALUDI LÁSZLÓ. Eszterházy Károly Főiskola, Fizika Tanszék
Acta Acad. Agriensis, Sectio Pericemonologica XL (2013) 111 128 HELYÜNK AZ UNIVERZUMBAN A CSILLAGÁSZAT RÖVID TÖRTÉNETE II. RÉSZ UJFALUDI LÁSZLÓ Eszterházy Károly Főiskola, Fizika Tanszék Abstract: Our
RészletesebbenBevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.
A FÖLD GÖMB ALAKJA, MÉRETE, FORGÁSA A Föld alakja Égbolt elfordul világtengely. Vízszintessel bezárt szöge helyfüggő földfelszín görbült. Dupla távolság - dupla szögváltozás A Föld gömb alakú További bizonyítékok:
Részletesebben2. Rész A kozmikus háttérsugárzás
2. Rész A kozmikus háttérsugárzás A kozmikus sugárzás felfedezése 1965: A. Penzias és R. Wilson (Bell Lab) érzékeny mikrohullámú antennája A kozmikus sugárzás 1965: A. Penzias és R. Wilson érzékeny mikrohullámú
RészletesebbenA világ keletkezése. Horváth Dezső.
Horváth Dezső: A Világ keletkezése Szent István Gimnázium, 2010. jún. 9. p. 1/44 A világ keletkezése (Ősrobbanás = teremtés?) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet,
RészletesebbenNemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Távcsövek és kozmológia Megoldások
Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör 2015-16 7. Távcsövek és kozmológia Megoldások Bécsy Bence, Dálya Gergely 1. Bemelegítő feladatok B1. feladat A nagyítást az objektív és az
RészletesebbenFecske az űrben. Szécsi Dorottya. MOEV, április 4. ELTE fizika BSc
Fecske az űrben Szécsi Dorottya ELTE fizika BSc MOEV, 2009. április 4. Az űr új rejtélye 1967 Vela műholdak az űrből jövő nagyenergiájú, ismeretlen eredetű villanásokat detektáltak 1973 adatokat nyilvánosságra
RészletesebbenKozmológia a modern korban A csillagászat története 2, május 3.
Kozmológia a modern korban A csillagászat története 2, 2018. május 3. Kozmológia és tudomány Kozmosz : rend, rendszeresség, szépség (lásd kozmetika) a világ racionális berendezettsége (vs. khaosz) 20.
RészletesebbenTRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS. Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás.
TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás. Napi parallaxis: a bázisvonal a földfelszín két pontja Évi parallaxis: a bázisvonal a földpálya két átellenes pontja. A
RészletesebbenAz ősrobbanás elmélete
Az ősrobbanás elmélete Kozmológia és kozmogónia Kozmológia: a világmindenséggel mint összefüggő, egységes egésszel, tér- és időbeli szerkezetével, keletkezésével, fejlődésével foglalkozó tudomány. Kozmogónia:
RészletesebbenCsillagok parallaxisa
Csillagok parallaxisa Csillagok megfigyelése elég fényesek, így nem túl nehéz, de por = erős extinkció, ami irányfüggő Parallaxis mérése spektroszkópiailag a mért spektrumra modellt illesztünk (kettőscsillagokra
RészletesebbenVálaszok a feltett kérdésekre
Válaszok a feltett kérdésekre Megmarad-e az energia a VE tágulása során? Tapasztalatunk szerint az energia helyileg (tehát az energiasűrűség) megmaradó mennyiség Hol? Mit értünk energia alatt? Biztosan
RészletesebbenMinden olyan, nagy méretű csillagcsoportot így nevezünk, amely a Tejútrendszer határán túl van. De, hol is húzódik a Galaxis határa?
Az extragalaxisok. Innen az extragalaxisokat vizsgálni olyan, mintha egy bolhát beültetnénk egy öveg lekvárba és arra kérnénk, hogy figyelje meg a külvilágot Mai óránk háziállata a bolha. (Mindez Marik
RészletesebbenAz Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.
A világ keletkezése Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.Gamov elméleti fizikus dolgozott ki az, ún. "Big-bang",
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem. Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék. TDK-dolgozat. Témavezető: Dr. Vinkó József, egyetemi docens
Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék Szupernóvák távolságának meghatározása Táguló Fotoszféra Módszerrel TDK-dolgozat Készítette: Takáts Katalin, V. éves csillagász hallgató Témavezető:
RészletesebbenDr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12
Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs
RészletesebbenA KOZMIKUS HÁTTÉRSUGÁRZÁS KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS KILÁTÁSAI
A kölcsönhatásokat egyesítô elméletek közül ma a szuperszimmetria (SUSY) a legnépszerûbb, bár igazát egyelôre semmiféle kísérleti megfigyelés nem bizonyítja. Szimmetriát feltételez a fermionok és bozonok
Részletesebben2016. április 5. Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok április 5. 1 / 28
Kvazárok Balogh Gáspár Sámuel 2016. április 5. Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok 2016. április 5. 1 / 28 Jellemző sűrűségadatok ρ universe 10 27 kg Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok 2016. április 5. 2 / 28 Jellemző
RészletesebbenATOMMAGBAN A VILÁGEGYETEM A KVANTUMMECHANIKA FILOZÓFIÁJA, KÉZZEL FOGHATÓAN
ATOMMAGBAN A VILÁGEGYETEM A KVANTUMMECHANIKA FILOZÓFIÁJA, KÉZZEL FOGHATÓAN Csörgő Tamás MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont A Nagy Bumm és a sok Kis Bumm Csillagokból születtünk Részecskés Kártyajáték és
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. 1 Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,
Részletesebbenö ö ü ü ű ö Í ö ö ö ű Í ü ű ö ö ö ü ű ö ö ö ö ö Í ű ű ü ü Ó ű ö ö É ü ö ö ö ü ü É ö ü ö Á ü Á ű ü ű ű ű ű Í ÍÁ ü ö ö ö ü ü ü É ü ü Á ö ü ü ö ö ű ü ö ü ü ü ö ü ü ü ö ü ü ü ö ö ü ű ö ű ü ö ü ü ö ű ü Í ü
RészletesebbenÍ ű Á Á ű ü ü ü ű Í ü ü ü ü Í ű ű ü ü ű ü ü ű ü Í Í É Á Á Á É Á Ö Á Á Á ü É Ó Á Á Á Á É É Á ű É É Á ű ű Á Í Á Í É Á Á Á Á Á Á Ó Á ű ű ü ű ű ű ű ű ü ű Ó ü ű ü ü ű ü ű Í Í ü ű ü ü ü ü ü ű ü ű ü ü ü ü ü ű
Részletesebbenó ö ó Í Í Ó Í Á Í Í Í Ó Ú ó Í Ó ó Ó ó Í Ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó Ó ó ö ó Ú Í Í Ó Ó Ó Í Ó Ú É Í Í Í Ú Ó ő Í Í Ó Ó Ú Ó Ó ó Í ó Á Ó Ó Ó ó ó Í Ó Ó Ó Ó Ó Í Ú Í Í É ö Ó Ó Í Ó Ú Ó Ú Ó Ö Í Í Ú Ó Ó ó Ű Ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó
RészletesebbenA LEHETSÉGES VILÁGOK LEGJOBBIKA?
A LEHETSÉGES VILÁGOK LEGJOBBIKA? avagy miért létezünk egyáltalán? Gesztesi Albert Filozófiai Vitakör, 2009. május 15. Magyarázzuk meg, hogy mit látunk! Nem csak látjuk, de értjük is amit látunk. Miért
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke
Horváth Dezső: Kozmológia-2 HTP-2014, CERN, 2014.08.20. p. 1/34 Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke HTP-2014, CERN, 2014 augusztus 20. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA KFKI Wigner
RészletesebbenAz értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015
Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke
Horváth Dezső: Kozmológia-2 HTP-2016, CERN, 2016.08.17. p. 1/39 Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke HTP-2016, CERN, 2016 augusztus 17. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA KFKI Wigner
RészletesebbenFriedmann egyenlet. A Friedmann egyenlet. September 27, 2011
A September 27, 2011 A 1 2 3 4 A 1 2 3 4 A Robertson-Walker metrika Konvenció: idő komponenseket 4. helyre írom. R-W metrika: R(t) 2 0 0 0 1 kr 2 g = 0 R(t) 2 0 0 0 0 R(t) 2 r 2 sin 2 (Θ) 0 0 0 0 1 Ugyanez
RészletesebbenKozmológiai n-test-szimulációk
Kozmológiai n-test-szimulációk Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. április 21. Inhomogenitások az Univerzumban A háttérsugárzás lecsatolódásakor (z 1100)
RészletesebbenA csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése
A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március
RészletesebbenA Világ keletkezése: mese a kozmológiáról
Horváth Dezső: A Világ keletkezése Budapest, 2011.11.22. p. 1/47 A Világ keletkezése: mese a kozmológiáról Lauder-iskola, Budapest, 2011 november 22. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske
RészletesebbenA csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21.
A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1 Az atomoktól a csillagokig sorozat 150. előadása 2016. 01. 21.
RészletesebbenBevezetés a csillagászatba II.
Bevezetés a csillagászatba II. Dobos László dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. április 4. Csillagok fényessége Luminozitás a csillag által egységnyi idő alatt kibocsátott energia jele L, mértékegysége
RészletesebbenAZ UNIVERZUM SZÜLETÉSE. Nagy Bumm elmélet 13,7 milliárd évvel ezelőtt A Világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki
Az Univerzum titkai AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSE Nagy Bumm elmélet 13,7 milliárd évvel ezelőtt A Világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki Georges Lemaître (1894-1966) belga pap, a Leuven-i
RészletesebbenA világ keletkezése. Horváth Dezső.
Horváth Dezső: Ősrobbanás és teremtés Gimi-osztály Egyed Katiéknál, 2010.04.10. p. 1/45 A világ keletkezése (Ősrobbanás és teremtés) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai
RészletesebbenCsabai István ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék AZ UNIVERZUM 3D TÉRKÉPE
Csabai István ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék AZ UNIVERZUM 3D TÉRKÉPE Csabai István ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék AZ UNIVERZUM 3D TÉRKÉPE Csabai István ELTE Komplex Rendszerek
RészletesebbenNukleáris asztrofizika
Nukleáris asztrofizika 2011.05.10. A modern kozmológia születése Kozmológia: a Világegyetem fizikája, tárgya a Világegyetem mint mérhetı objektum: ~ 13 milliárd fényév sugarú gömb (4D), benne megfigyelhetı
RészletesebbenMúltunk és jövőnk a Naprendszerben
Múltunk és jövőnk a Naprendszerben Holl András MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete Szöveges változat: http://www.konkoly.hu/staff/holl/petofi/nemesis_text.pdf 1 2 Az emberiség a Naprendszerben
RészletesebbenAsztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.
Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, 2016. augusztus 25. Történeti visszapillantás Asztrometria: az égitestek helyzetének és mozgásának meghatározásával
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke
Horváth Dezső: Kozmológia-2 HTP-2018, CERN, 2018.08.23. p. 1/43 Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke HTP-2018, CERN, 2018 augusztus 23. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA KFKI Wigner
RészletesebbenA FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,
RészletesebbenTakáts Katalin SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR FIZIKA DOKTORI ISKOLA. Doktori értekezés
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR FIZIKA DOKTORI ISKOLA II-es típusú szupernóvák távolságának meghatározása Doktori értekezés Takáts Katalin TÉMAVEZETŐ: Dr. Vinkó József SZTE
RészletesebbenSZAKDOLGOZAT Az extragalaktikus távolságlétra Takáts Katalin
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR OPTIKAI ÉS KVANTUMELEKTRONIKAI TANSZÉK FIZIKA SZAK SZAKDOLGOZAT Az extragalaktikus távolságlétra Takáts Katalin Témavezető: Dr. Vinkó József,
RészletesebbenRandall-Sundrum 2-es típusú bránelméletek és tachion sötét energia modell
Randall-Sundrum -es típusú bránelméletek és tachion sötét energia modell Doktori PhD értekezés Keresztes Zoltán Témavezető: Dr. Gergely Árpád László Fizika doktori iskola Szegedi Tudományegyetem Kísérleti
RészletesebbenA Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben A Naprendszer Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. (A fény terjedési sebessége: 300.000 km.s -1.) Egy év alatt: 60.60.24.365.300 000
RészletesebbenKozmikus záporok és észlelésük középiskolákban
Magfizika és Részecskefizika előadás Szegedi Egyetem, Kísérleti Fizikai Tanszék 2012. 10. 16 Kozmikus záporok és észlelésük középiskolákban Csörgő Tamás MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai
RészletesebbenTermészettudományos Önképző Kör. Helyszín: Berze Nagy János Gimnázium, Kiss Lajos terem V. 25, péntek, 14:45-15:45
Természettudományos Önképző Kör Helyszín: Berze Nagy János Gimnázium, Kiss Lajos terem 2007. V. 25, péntek, 14:45-15:45 Sok szeretettel köszöntünk minden kedves érdeklődőt Csörgő Tamás iskolánk öregdiákja,
RészletesebbenTermonukleáris csillagrobbanások szupernóva-tomográfiája
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR FIZIKA DOKTORI ISKOLA Termonukleáris csillagrobbanások szupernóva-tomográfiája Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Barna Barnabás okleveles
RészletesebbenTudomány és áltudomány. Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com
Tudomány és áltudomány Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com Manapság az áltudományok között szokás említeni elsősorban a természetgyógyászati módszereket, a parapszichológiai kísérleteket, valamint egyes
RészletesebbenA NAGYENERGIÁS FIZIKA SZELLEMI DIMENZIÓI
A NAGYENERGIÁS FIZIKA SZELLEMI DIMENZIÓI Csörgő Tamás MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest ÉS A MAGYAR TÖK MOZGALOM A Nagy Bumm és a sok Kis Bumm Szellemi dimenziók: Csillagokból születtünk Részecskés
RészletesebbenŰRCSILLAGÁSZAT VÁLTOZÓCSILLAGOK A HST SZEMÉVEL. MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem
ŰRCSILLAGÁSZAT VÁLTOZÓCSILLAGOK A HST SZEMÉVEL MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem Miért éppen a változócsillagok? Hogyan alkalmazható erre a HST? GSC: Guide Star Catalogue 1989 ben 15m ig, 2001: GSC II
RészletesebbenKozmológia és vallás
Horváth Dezső: Kozmológia és vallás RMKI, 2010.02.08. p. 1/32 Kozmológia és vallás (Ősrobbanás és teremtés) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és
RészletesebbenA Wigner FK részvétele a VIRGO projektben
Kettős rendszerek jellemzőinek meghatározása gravitációs hullámok segítségével A Wigner FK részvétele a VIRGO projektben Vasúth Mátyás PhD, MTA Wigner FK A Magyar VIRGO csoport vezetője MTA, 2016.05.05
RészletesebbenA Mindenség mérése. Mi a kozmológia? PATKÓS ANDRÁS
PATKÓS ANDRÁS A Mindenség mérése Patkós András fizikus, az MTA levelezô tagja A Világmindenség kora, mérete, a benne található anyag mennyisége és összetétele az emberi környezetben felfedezett természeti
RészletesebbenGalaxishalmazok. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 17.
Galaxishalmazok Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. március 17. Szatellitgalaxisok Nagy galaxisok körül keringő törpegalaxisok a Tejút körül 14-16 szatellit,
RészletesebbenATOMMAGBAN A VILÁGEGYETEM
ATOMMAGBAN A VILÁGEGYETEM Csörgő Tamás MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont A Nagy Bumm és a sok Kis Bumm Csillagokból születtünk Részecskés Kártyajáték és a Magyar TÖK Mozgalom Csörgő T. 1 30 ATOMOK ÉS AZ
RészletesebbenFizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT
Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathematikai és Természettudományi Értesítõt az Akadémia 1882-ben indította A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 1891-ben alapította LX. évfolyam 7
RészletesebbenFejezetek az asztrofizika történetéből. A csillagászat története 2., május 3.
Fejezetek az asztrofizika történetéből A csillagászat története 2., 2018. május 3. Csillagászat és fizika Arisztotelész, Ptolemaiosz: a fizika (változó anyagi világ) és a csillagászat (változatlan, szabályos
RészletesebbenA VILÁGEGYETEM SZÜLETÉSE
VILÁG EGYETEM JOHN D. BARROW A VILÁGEGYETEM SZÜLETÉSE KULTURTRADE KIADÓ A VILÁG-EGYETEM sorozat főszerkesztője: Szentágothai János A mű eredeti címe: The Origin of the Universe Copyright 1994 by John D.
Részletesebben