Részecskefizika 2: kozmológia
|
|
- Irma Takács
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 1/41 Részecskefizika 2: kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, Horváth Dezső MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest és MTA Atommagkutató Intézet, Debrecen
2 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 2/41 Vázlat Táguló világegyetem. Ősrobbanás, felfúvódás. Kozmikus háttérsugárzás. Hubble-teleszkóp és korai galaxisok. Az elemek keletkezése. Evolúció, ősrobbanás és vallás. A standard modell problémái.
3 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 3/41 Mi a kozmológia? A Világegyetem egészével foglalkozik. Hogyan jött létre? Statikus vagy táguló? Lapos, nyitott vagy zárt? Anyaga, összetétele? Múltja, jövője?
4 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 4/41 Miért van éjjel sötét? Olbers paradoxonja, 1823 (Előtte Kepler, 1610; Halley, 1721 és Cheseaux, 1744) Végtelen kiterjedésű és örökké létező Világegyetem végtelen sok csillaggal egyenletesen fényes égbolt éjjel-nappal, mert minden pontban csillagra nézünk (fényesség 1/r 2, sűrűség r 2, por melegszik) Sötét éjszaka véges méretű és/vagy korú Világegyetem. A Világegyetem véges!
5 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 5/41 Távolodó galaxisok Doppler-hatás: z = (λ v λ 0 )/λ 0 λ v : hullámhossz v sebességnél Közeledő motor hangja magasabb, távolodóé mélyebb William Huggins, 1868: csillagok szinképében z > 0: vöröseltolódás Tőlünk távolodó objektum fényhullámhossza nő vörösebb Henrietta S. Leavitt, 1920: Változócsillagok (cefeidák) periódusa abszolút fényessége észlelt fényesség távolság!
6 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 6/41 A Hubble-állandó Edwin Hubble, 1929: Galaxisok távolodnak tőlünk v = Hr sebességgel H = 70 km/s/mpc (1 Mpc m fényév) 1 pc (parsec): távolság, ahonnan a Nap-Föld távolság 1 szögmp alatt látszik) A Világegyetem kora: t 0 = r/v = H év
7 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 7/41 Táguló világegyetem Kozmológiai elv: Ha a tágulás lineáris v(b/a) = v(c/b) v(c/a) = 2v(B/A) homogén világegyetem, nincs kitüntetett pont A. Friedmann Alexander Friedmann, 1922 és Georges Lemaître, 1927 matematikailag Einstein elméletéből A világegyetem tágulása a téré, táguló koordináták tömegek között vonzás, lokális inhomogenitás Senki nem hitte el, legkevésbé Einstein G. Lemaître
8 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 8/41 Sötét anyag Spirálgalaxisok forgási sebessége kifelé nem csökken, pedig Kepler II: v = GM(r) r Sokkal több gravitáló anyag, mint látható és nem kis térfogatban Micsoda? WIMP... Látható tömegsűrűség luminozitás: ρ lum (r) I(r) De ρ M (r) ρ lum (r)!
9 Az Ősatom hipotézise Monsignor Georges Henri Joseph Edouard Lemaître ( ) Belga katolikus pap és fizikus (Leuveni Katolikus Egyetem) G. Lemaître: A Világ kezdete a kvantumelmélet szempontjából, Nature 127 (1931) 706. A kozmikus tojás felrobbanása a Teremtés pillanatában (Tegnap nélküli nap) Fred Hoyle (BBC, 1949), a stabil Univerzum híve, szarkasztikusan: Horváth Dezső: Kozmológia Big Bang (Nagy Debreceni Bumm) Egyetem, BSc, hipotézise p. 9/41
10 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 10/41 Lemaître és Einstein Einstein 1927-ben, Lemaître levezetésére, hogy az általános relatívitáselmélet táguló terű Világegyetemet ad: Az Ön matematikája precíz, de a fizikája förtelmes Einstein, 1933-ban, miután Lemaître előadta Ősatom-elméletét (habár nem hitte el): Ez a legszebb és legkielégítőbb teremtés-magyarázat, amelyet valaha hallottam! Lemaitre és Einstein, 1933 Fokozatosan gyűlő elméleti és kísérleti tapasztalat 30 évig Végső bizonyíték: Kozmikus háttérsugárzás, 1964
11 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 11/41 Kozmikus háttérsugárzás Arno Penzias és Robert Wilson, 1964 (Nobel-díj, 1978) Kiszűrhetetlen mikrohullámú zaj Modell: T=3 K kozmikus sugárzás (CMB) COsmic Background Explorer, T = 2,728 K, pontos hőmérsékleti görbén eredetileg 3000 K-es fotonok lehülése (1000-szeres!) táguláskor Helyi irány-anizotrópia: magok galaxisok kialakulásához (Felfúvódás előtti sűrűségfluktuációk?) Megerősítés, sokkal pontosabban: WMAP: Wilkinson Microwave Anisotropy Probe John C. Mather és George F. Smoot (COBE): Nobel-díj, 2006 A COBE űrszonda
12 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 12/41 Ősrobbanás (Big Bang) Látható anyag: 75% hidrogén, 25% hélium, < 1% más Hidrogénből hélium csak csillagokban, nem lenne ennyi forró korai Univerzum kiadja Kozmikus háttérsugárzás eredete: Big Bang után 30 perc: plazma, T = K. Sugárzás dominál, fotonok halmaza átlátszatlan közegben év: lehülés 3000 K-re, semleges atomok, fotonoknak átlátszó Mostanra: tágulás, fotonok lehűltek Galaxisok eredete: Kvantumfluktuációk gyors táguláskor térbeli anizotrópia sötét anyag gravitációs gödreiben barionos anyag sűrűsödése csillagok, galaxisok kialakulása
13 Ősrobbanás, felfúvódás, sugárzás Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 13/41
14 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 14/41 Hubble-teleszkóp: a Világegyetem mélye 250 nap megfigyelés egy sötét ponton > tízmilliárd évnél régebbi galaxis
15 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 15/41 Hubble-teleszkóp: eredmények A galaxisok kialakulása már az Ősrobbanás után millió évvel megkezdődött Korai galaxisok kisebbek és kevésbé szimmetrikusak gyorsabb formálódás A galaxisok centrumában általában fekete lyuk van A legtávolabbi felvételeken nyomon követhető csillagok képződése Az ultramély felvétel kis része kinagyítva évvel fiatalabb galaxisok
16 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 16/41 Sötét energia?? Távoli szupernovák vizsgálatából: gyorsulva táguló Világegyetem! Valami kifelé szívja? Saul Perlmutter Brian Schmidt Adam Riess Felfedezés: 1998, Nobel-díj: 2011
17 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 17/41 Sötét energia Vákuum gravitáló energiája, összes tömeg 70%-a! Ősrobbanás után nagy, korai univerzumban sokkal kisebb, térrel nő Ma dominál és nem tudjuk, igazából micsoda Nem vákuum-energia: szor kisebb (Elmélet és kísérlet eltérésére világrekord :-) Nem is energia, egyszerű állandó egy egyenletben! Kozmológiai állandó: Λ > 0 Einstein legnagyobb tévedése, eredetileg beírta az egyenletébe, hogy stabilizálja a Világegyetemet, aztán a tágulás hatására kihúzta. Mégis létezik, és gyorsítva tágít. Rengeteg modell, spekuláció, mi lehet mögötte: inflaton, kvintesszencia...
18 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 18/41 Mitől jöttek létre a galaxisok? Sötét anyag gravitációs gödrei! Bizonyíték: kozmikus háttérsugárzás anizotrópiája: bizonyos irányokból sokkal erősebb Ott már a csillagok kialakulása előtt sokkal sűrűbb volt az anyag
19 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 19/41 A háttérsugárzás anizotrópiája Wilkinson Microwave Anisotropy Probe, COBE WMAP Planck
20 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 20/41 A Planck-űrszonda, ESA, (a kozmikus háttérsugárzás vizsgálatára) A Planck-űrszonda: 4,2 m; 2,4 t; 1,5 millió km Csillagképződés az Orion-ködben A látható fényt vizsgáló Herschel-űrteleszkóppal együtt lőtték fel
21 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 21/41 Anyagegyensúly ma WMAP, 2010; PLANCK, 2013 Ω R + Ω M Ω k + Ω Λ = 1 Sugárzás + anyag - görbület + kozm-para = 1 Univerzum lapos, ha Ω 0 = Ω R + Ω M + Ω Λ = 1 Jelenleg: lapos, (Ω k 0), anyag-dominálta (Ω M >> Ω R ) Világegyetem Sugárzás kicsi, Ω R 0 Ω M = Ω B + Ω CDM Barionos anyag (csillag, fekete lyuk, por, gáz): Ω B 4.9% Csomósodó, nem-barionos, hideg sötét anyag: Cold Dark Matter: Ω CDM 26.8% Gyorsuló tágulás: sötét energia Ω Λ 68.3% A Világegyetem kora: ± milliárd év
22 A történet eddig Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 22/41
23 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 23/41 Evolúció és vallás Ősrobbanás értelmezéséhez az evolúció a fő kérdés A legtöbb vallás elfogadja XII. Pius már az ötvenes években beletörődött egy részleges evolúcióba. A Vatikán ma teljes mértékben elfogadja. XII. Pius pápa
24 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 24/41 II. János Pál az evolúcióról II. János Pál, Pontifical Academy of Sciences, 1996: Mára... új tudásunk elfogadja, hogy az evolúció elmélete több, mint hipotézis. Valóban figyelemre méltó, ahogy a kutatók a tudomány különböző területein tett felfedezések hatására, fokozatosan elfogadták ezt az elméletet. A függetlenül végzett munka eredményeinek sem nem keresett, sem nem fabrikált konvergenciája önmagában is jelentős bizonyítéka az elméletnek.
25 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 25/41 Evolúció és a Vatikán február: G. Ravasi bíboros, a Pontifical Academy of Sciences elnöke, abból az alkalomból, hogy a Vatikán konferenciát szervezett Charles Darwin: A fajok eredete megjelenésének 150. évfordulójára: Habár a Vatikán korábban ellenséges volt a darwinizmussal szemben, soha nem vetette azt hivatalosan el és a könyvet sem ítélte el. Az evolúció ötlete már Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás müveiben is fellelhető.
26 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 26/41 Szent Ágoston, Hippo püspöke, Szent Ágoston vallomásai, 397 (Dr. Vass József fordítása) Önéletrajz és vita Istennel a Szentírásról Könyvekre és fejezetekre tagolódik A fordítók fejezetcímekkel látták el, pedig a latin eredetiben nem láttam. A fejezet lehet egy mondat vagy több oldal. Szent Ágoston, (Philippe de Champaigne, XVII. sz.) Világképe igen közeli a modern kozmológiához
27 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 27/41 Szent Ágoston vallomásai, XI. könyv A teremtés V. fejezet: Isten a világot semmiből teremtette VI. fejezet: A teremtő ige nem lehetett valami időben elhangzó parancs. Akárminek képzelem ugyanis azt a teremtést megelőző valamit, ami hordozója lett volna parancsodnak, biztosan nem volt, hacsak azt is meg nem teremted vala. X. fejezet: Működött-e Isten a világ teremtése előtt? Ez vissza-visszatérő kérdése. A válasz: XI. fejezet: Isten örökkévalóságához nincs köze időnek. XII. fejezet: A teremtés előtt Isten kifelé, vagyis teremtő módon semmit nem cselekedett. XIII. fejezet: A teremtés előtt nem volt idő, mert ez maga a teremtmény.
28 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 28/41 Szent Ágoston: teremtés és idő XXX. fejezet:... mit művelt Isten a világ teremtése előtt? - Vagy: hogyan jutott eszébe teremteni valamit, mikor azelőtt soha semmit sem teremtett?... nem lehet ott sohasem-ről beszélni, ahol egyáltalán nincsen idő.... teremtmény híján idő sincs Az idő is a Teremtéskor jött létre. VII. fejezet: Semmiből lett az ősanyag, az ősanyagból az egész világ. IX. fejezet: Sem a mennyország, sem az ősanyag megteremtése nem időben történt.
29 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 29/41 Ősrobbanás és teremtés: XII. Pius pápa XII. Pius 1951-ben (jóval az előtt, hogy a fizika elfogadta volna!) üdvözölte az Ősrobbanást, mint a Világ teremtését. Isten létezésének bizonyítékai a modern természettudomány fényében XII. Pius pápa beszéde a Vatikáni Tudományos Akadémia 1951 november 22-i ülésén Így tehát a Teremtés megtörtént. Tehát van Teremtő. Tehát Isten létezik! Habár nem nyíltan kimondott és nem teljes, ez az a válasz, amelyet a tudománytól vártunk, és amelyet az emberiség jelenleg vár tőle.
30 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 30/41 Edwin Hubble és XII. Pius pápa, 1951 Edwin Hubble levelet kapott egy barátjától, aki megkérdezte, a pápa bejelentése kvalifikálja-e szentté avatásra: Amíg a reggeli újságban nem olvastam róla, nem gondoltam volna, hogy a pápának rád van szüksége Isten létének bizonyításához. Edwin Hubble Georges Lemaître meggyőzte a Vatikán tudósait, hogy nem szabad túlságosan építeni erre a nem bizonyított elméletre, és a pápa többet nem hivatkozott rá.
31 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 31/41 Ősrobbanás és II. János Pál II. János Pál, Pontifical Academy of Sciences, 1996:... úgy tűnik, hogy a modern tudománynak... sikerült megtalálnia az elsődleges fiat lux [legyen világosság] pillanatát, amikor a semmiből az anyag mellett fény és sugárzás tengere tört elő, az elemek meghasadtak és kavarogtak és galaxisok millióivá váltak.... Így tehát a fizikai bizonyításra jellemző konkrétsággal [a tudomány] megerősítette a Világegyetem esetlegességét és annak a kornak a megalapozott levezetését, amikor a Világ előjött a Teremtő kezéből. Így megtörtént a teremtés. Kijelentjük: tehát létezik Teremtő. Tehát Isten létezik!
32 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 32/41 II. János Pál és Stephen Hawking Stephen W. Hawking, miután beszélt II. János Pállal, aki azt tanácsolta, ne feszegessék az Ősrobbanás pillanatát, mert az Isteni beavatkozás volt: Örültem, hogy nem ismerte a konferencián éppen elhangzott előadásom témáját a lehetőségét annak, hogy a tér-idő ugyan véges, de nincs határa, kezdete sem, tehát a Teremtésnek sincs időpontja. Szerintem a kettő nincs ellentmondásban...
33 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 33/41 Teológia és fizika Vallások nagyrészt elfogadják az Ősrobbanást Teremtésnek Ez ki is következtethető a táguló Világegyetemből: valamikor mindennek egészen közel kellett lennie egymáshoz. A modern fizika tér- és időfogalma is logikailag levezethető Spinoza, Kant, Hegel, Engels: értékes tudományos következtetések A fizika kísérleti tudomány, másképpen kérdez és kutat, mint a filozófia vagy a teológia. Kérdése: hogyan működik a Világunk Módszere: Elmélet, számítások, kísérleti ellenőrzés megfigyeléssel Lemaître számítása pontos volt, mégsem fogadták el (ő maga sem), amig megfigyelések nem erősítették meg.
34 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 34/41 Fizika és teológia Ősrobbanás: modell, amelyet eddig minden megfigyelés alátámaszt De a megfigyelések csak az első 0,01 mp-től érvényesek, azelőttre csak elméleti becslések és spekulációk. CERN Nagy hadron-ütköztetője: Ősrobbanás utáni milliomod mp megközelítése anyagállapotban. Talán a sötét anyagot is megtaláljuk.
35 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 35/41 Az elemek keletkezése Ősrobbanás után 3 perc: T < 10 9 K egy nagy csillag, H He fúzió (75% H % He) Sokkal később csillagok, belül forró fúzió, nehezebb elemek (szén felett). Szupernova robbanása nehéz atomok szészóródnak. Li, Be, B: csillagban szétesik, csillagközi térben keletkezik. Nehéz elemek mennyisége lassan növekszik.
36 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 36/41 Ősrobbanás (Big Bang) időrendje Esemény idő hőmérséklet ρ 1/4 Planck-idő (infláció?) s GeV Nagy egyesítés s GeV Elektrogyenge? (bariogenezis) 10 6 s K 100 GeV Kvark hadron 10 4 s K 100 MeV Nukleonok s K 0,1 1 MeV Lecsatolódás év 3000 K 0,1 ev Szerkezet kialakulása > 10 5 év Mai helyzet 13,75 G év 2,7 K ev Jelenlegi kép: gyorsulva táguló Univerzum
37 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 37/41 LHC = időgép?? Kezdet: ősrobbanás 13,7 milliárd éve Hogyan mehetünk vissza időben, az Ősrobbanás közelébe? Távcső: 4 milliárd év a Nagy Bumm után (Európai Déli Obszervatórium, Chile, Very Large Telescope) Mikrohullámú kozmikus háttérsugárzás: Párszázezer év (amikor az Univerzum átlátszó lett). Nagyenergiájú részecskeütközés: Milliomod másodperc (mielőtt az atomok kialakultak volna) Ükanyánkkal nem találkozunk...
38 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 38/41 A Standard modell problémái 1 3 független (??) összetevő: U(1) Y SU(2) L SU(3) C Gravitáció? S = 2 graviton? Aszimmetriák: Mesterséges tömegkeltés: jobb bal világ antivilág Rengeteg alapvető részecske: = 13 bozon 3 2 ( ) = 48 fermion Higgs-tér kívülről Töltéskvantálás: Q e = Q p, Q d = Q e /3 Miért éppen 3 fermioncsalád? Eredetileg: Minek a müon?? Nukleon spinje: hogyan áll össze 1/2-dé?
39 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 39/41 A Standard modell problémái 2 19 szabad paraméter: 3 csatolás: α, Θ W, Λ QCD 2 Higgs: M H, λ 9 fermion-tömeg: 3 M l, 6 M q CKM-mátrix 4 paramétere: Θ 1, Θ 2, Θ 3, δ QCD-vákuum: Θ M ν > 0 +7 paraméter Sötét anyag és energia?? Univerzum tömegének 4,9 %-a közönséges anyag (csillag, gáz, por, ν) 26,8 %-a láthatatlan sötét anyag 68,3 %-a rejtélyes sötét energia Megoldás: több bizonyítatlan elmélet
40 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 40/41 Részecskefizikai módszerek haszna Világháló: CERN, 1989 nagyvilág: 1994 Müonspin-rezonancia módszere (kémia, szilárdtestfizika) Pozitronemissziós tomográfia az orvosi diagnosztikában Gyorsítók fele (cca. 7000!) gyógyászatban: hadronterápia Grid-hálózatok a számítástechnikában
41 Horváth Dezső: Kozmológia Debreceni Egyetem, BSc, p. 41/41 Konklúzió helyett "Van egy elmélet, miszerint, ha egyszer kiderülne, hogy mi is valójában az Univerzum, és mit keres itt egyáltalán, akkor azon nyomban megszűnne létezni, és valami más, még bizarrabb, még megmagyarázhatatlanabb dolog foglalná el a helyét" "Van egy másik elmélet, amely szerint ez már be is következett" Douglas Adams: Vendéglő a világ végén (Nagy Sándor fordítása)
Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása
Horváth Dezső: Kozmológia-1 HTP-2011, CERN, 2011.08.17. p. 1/24 Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása HTP-2011, CERN, 2011 augusztus 17. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske
RészletesebbenA világ keletkezése: Ősrobbanás és teremtés
Horváth Dezső: A világ keletkezése Biatorbágy, 2013.04.26. p. 1/49 A világ keletkezése: Ősrobbanás és teremtés Mini Mindentudás Egyeteme, Biatorbágy, 2013.04.26. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása
Horváth Dezső: Kozmológia-1 HTP-2016, CERN, 2016.08.16. p. 1 Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása HTP-2016, CERN, 2016 augusztus 16. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA KFKI Wigner
RészletesebbenKozmológia: a világ keletkezése ősrobbanás és teremtés
Horváth Dezső: Kozmológia: a világ keletkezése Mártély, 2014. 07.24. p. 1 Kozmológia: a világ keletkezése ősrobbanás és teremtés Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont,
RészletesebbenŐsrobbanás: a Világ teremtése?
Horváth Dezső: A kozmológia alapjai Telki, 2010.01.14 p. 1/37 Ősrobbanás: a Világ teremtése? (A kozmológia alapjai) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest
RészletesebbenA világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés
Horváth Dezső: A világ keletkezése Mecha-TÖK, Budapest, 2014.05.23. p. 1 A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest
RészletesebbenA világ keletkezése. Horváth Dezső.
Horváth Dezső: A Világ keletkezése Szent István Gimnázium, 2010. jún. 9. p. 1/44 A világ keletkezése (Ősrobbanás = teremtés?) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet,
RészletesebbenA világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés
Horváth Dezső: A Világ keletkezése Eger, 2010 szept. 24. p. 1/45 A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés Eszterházy Károly Főiskola, Eger, 2010 szept. 24. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke
Horváth Dezső: Kozmológia-2 HTP-2014, CERN, 2014.08.20. p. 1/34 Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke HTP-2014, CERN, 2014 augusztus 20. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA KFKI Wigner
RészletesebbenA Világ keletkezése: mese a kozmológiáról
Horváth Dezső: A Világ keletkezése Budapest, 2011.11.22. p. 1/47 A Világ keletkezése: mese a kozmológiáról Lauder-iskola, Budapest, 2011 november 22. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke
Horváth Dezső: Kozmológia-2 HTP-2016, CERN, 2016.08.17. p. 1/39 Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke HTP-2016, CERN, 2016 augusztus 17. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA KFKI Wigner
RészletesebbenKozmológia és vallás
Horváth Dezső: Kozmológia és vallás RMKI, 2010.02.08. p. 1/32 Kozmológia és vallás (Ősrobbanás és teremtés) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és
RészletesebbenKozmológia: ősrobbanás és teremtés
Horváth Dezső: Kozmológia Kult. szalon, Budapest, 2014.09.24. p. 1 Kozmológia: ősrobbanás és teremtés Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest és MTA Atommagkutató
RészletesebbenA világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés
Horváth Dezső: A világ keletkezése Szalon, Budapest, 2014.05.16. p. 1 A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest és
RészletesebbenBevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke
Horváth Dezső: Kozmológia-2 HTP-2018, CERN, 2018.08.23. p. 1/43 Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke HTP-2018, CERN, 2018 augusztus 23. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA KFKI Wigner
RészletesebbenKozmológia és vallás - a világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés
Horváth Dezső: Kozmológia és vallás Semmelweiss Egyetem, Budapest, 2018.02.14. p. 1 Kozmológia és vallás - a világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés Tudomány és Művészet Kórélettana, Semmelweiss Egyetem,
RészletesebbenA világ keletkezése. Horváth Dezső.
Horváth Dezső: Ősrobbanás és teremtés Gimi-osztály Egyed Katiéknál, 2010.04.10. p. 1/45 A világ keletkezése (Ősrobbanás és teremtés) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai
RészletesebbenA világegyetem elképzelt kialakulása.
A világegyetem elképzelt kialakulása. Régi-régi kérdés: Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Talán ez a gondolat járhatott Georges Lamaitre (1894-1966) belga abbénak és fizikusnak a fejében, amikor kijelentette,
Részletesebben2011 Fizikai Nobel-díj
2011 Fizikai Nobel-díj MTA WFK SZFKI kollokvium SZFKI kollokvium 1 SZFKI kollokvium 2 SZFKI kollokvium 3 Galaxisunk rekonstruált képe SZFKI kollokvium 4 SZFKI kollokvium 5 SZFKI kollokvium 6 Cefeidák 1784
RészletesebbenKozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás?
Kozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás? MOEV 2010. április 10. Előadó: Szécsi Dorottya ELTE Fizika Bsc III. Hit és tudomány Mit gondoltak őseink a Világról? A kozmológia a civilizációval egyidős
RészletesebbenFizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT
Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathematikai és Természettudományi Értesítõt az Akadémia 1882-ben indította A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 1891-ben alapította LX. évfolyam 7
Részletesebben1. A modern kozmológia kialakulása
A világ keletkezése: ősrobbanás = teremtés? (A kozmológia és a vallások viszonya) Horváth Dezső MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen 1. A modern kozmológia kialakulása
RészletesebbenÓriási gyorsítók és pirinyó részecskék: az LHC első két éve
Horváth Dezső: Óriási gyorsítók és pirinyó részecskék Berzsenyi Gimnázium, 2012.02.09. p. 1/50 Óriási gyorsítók és pirinyó részecskék: az LHC első két éve Berzsenyi Dániel Gimnázium, Budapest, 2012.02.09
RészletesebbenAz LHC-kísérlet és várható eredményei
Horváth Dezső: Az LHC-kísérlet és várható eredményei Cegléd, 2009 ápr. 22. p. 1/45 Az LHC-kísérlet és várható eredményei Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet,
RészletesebbenTrócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon
Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2013. augusztus 12-17. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal Hogy kerül a csizma az asztalra? Az elmúlt negyedszázad a kozmológia forradalmát,
RészletesebbenA Higgs-bozon felfedezése: a nagyenergiás fizika negyvenéves kalandja
Horváth Dezső: A Higgs-bozon felfedezése TIT, 2014.12.17. p. 1/40 A Higgs-bozon felfedezése: a nagyenergiás fizika negyvenéves kalandja TIT József Attila Szabadegyetem, Budapest, 2014.12.17. Horváth Dezső
RészletesebbenA nagy hadron-ütköztető (LHC) és kísérletei
Horváth Dezső: A nagy hadron-ütköztető (LHC) és kísérletei MTA, 2008. nov. 19. p. 1 A nagy hadron-ütköztető (LHC) és kísérletei Magyar Tudományos Akadémia, 2008. nov. 19. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu
RészletesebbenA sötét anyag és sötét energia rejtélye
A sötét anyag és sötét energia rejtélye Cynolter Gábor MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport Részecskefizika Határok Nélkül 2018. november 17. ELTE TTK Cynolter Gábor Sötét anyag és energia... A Standard
RészletesebbenCsillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf
Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C -Mészáros Erik -Polányi Kristóf - Vöröseltolódás - Hubble-törvény: Edwin P. Hubble (1889-1953) - Ősrobbanás-elmélete (Big
RészletesebbenTrócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon
Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2007. augusztus 12-19. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal l úl d á d Az elmúlt negyedszázad a mikro- és makrokozmosz fizikájának összefonódását
RészletesebbenAz ősrobbanás elmélete
Az ősrobbanás elmélete Kozmológia és kozmogónia Kozmológia: a világmindenséggel mint összefüggő, egységes egésszel, tér- és időbeli szerkezetével, keletkezésével, fejlődésével foglalkozó tudomány. Kozmogónia:
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Horváth Dezső: Válaszok a kérdésekre CERN, 2008. augusztus 22. 1. fólia p. 1 Bevezetés a részecskefizikába Válaszok a kérdésekre (CERN, 2008. aug. 22.) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske
RészletesebbenIndul a legnagyobb részecskegyorsító: elnyeli-e a Világot?
Horváth Dezső: Indul az LHC: elnyeli-e a Világot? Telki, 2009 jan. 8. p. 1/55 Indul a legnagyobb részecskegyorsító: elnyeli-e a Világot? Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai
RészletesebbenAz LHC első éve és eredményei
Horváth Dezső: Az LHC első éve és eredményei Eötvös József Gimnázium, 2010 nov. 6. p. 1/40 Az LHC első éve és eredményei HTP-2010 utóest, Eötvös József Gimnázium, 2010 nov. 6. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu
Részletesebbenegyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-
egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására
RészletesebbenA VILÁG KELETKEZÉSE: ÔSROBBANÁS = TEREMTÉS? A kozmológia és a vallások viszonya Horváth Dezső MTA KFKI RMKI, Budapest és ATOMKI, Debrecen
Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT A Mathematikai és Természettudományi Értesítõt az Akadémia 1882-ben indította A Mathematikai és Physikai Lapokat Eötvös Loránd 1891-ben alapította LX. évfolyam 7
RészletesebbenA CERN óriási részecskegyorsítója és kísérletei
Horváth Dezső: A CERN óriási részecskegyorsítója és kísérletei Kaposvár, 2009 ápr. 17. p. 1/47 A CERN óriási részecskegyorsítója és kísérletei Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske és Magfizikai
RészletesebbenRészecskefizika: elmélet és kísérlet
Horváth Dezső: Részecskefizika: elmélet és kísérlet Cegléd, 2010.02.06. p. 1/54 Részecskefizika: elmélet és kísérlet Ceglédi Téli Tábor, 2010.02.06 Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske
RészletesebbenAz univerzum szerkezete
Az univerzum szerkezete Dobos László dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. május 16. Szatellitgalaxisok és galaxiscsoportok Szatellitgalaxisok a Tejút körül számos szatellitet találni alacsony felületi fényességűek
RészletesebbenRészecskefizika a CERN-ben
Horváth Dezső: Részecskefizika a CERN-ben Wigner FK, Budapest, 2014.02.07. p. 1/46 Részecskefizika a CERN-ben Diákoknak, Wigner FK, Budapest, 2014.02.07. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA Wigner
RészletesebbenModern kozmológia. Horváth István. NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék
Modern kozmológia Horváth István NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék 2015 a fény nemzetközi éve 1015 Ibn Al-Haytham optika 1815 Fresnel fény hullámelmélete 1865 Maxwell egyenletek
RészletesebbenA relativitáselmélet története
A relativitáselmélet története a parallaxis keresése közben felfedezik az aberrációt (1725-1728) James Bradley (1693-1762) ennek alapján becsülhető a fény sebessége a csillagfény ugyanúgy törik meg a prizmán,
RészletesebbenTrócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon
Magyar fizikatanárok a CERN-ben 2015. augusztus 16-22. Trócsányi Zoltán Kozmológia alapfokon Részecskefizikai vonatkozásokkal Hogy kerül a csizma az asztalra? Az elmúlt negyedszázad a kozmológia forradalmát,
RészletesebbenRészecskefizika a CERN-ben
Horváth Dezső: Részecskefizika a CERN-ben Wigner FK, Budapest, 2014.07.23. p. 1/41 Részecskefizika a CERN-ben Diákoknak, Wigner FK, Budapest, 2014.07.23. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA Wigner
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,
RészletesebbenRészecskefizika 3: neutrínók
Horváth Dezső: Bevezetés a részecskefizikába III CERN, 2014. augusztus 20. p. 1 Részecskefizika 3: neutrínók Előadássorozat fizikatanárok részére (CERN, 2014) Horváth Dezső Horvath.Dezso@wigner.mta.hu
RészletesebbenBevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.
A FÖLD GÖMB ALAKJA, MÉRETE, FORGÁSA A Föld alakja Égbolt elfordul világtengely. Vízszintessel bezárt szöge helyfüggő földfelszín görbült. Dupla távolság - dupla szögváltozás A Föld gömb alakú További bizonyítékok:
RészletesebbenRészecskefizika a CERN-ben
Horváth Dezső: Részecskefizika a CERN-ben Gyöngyös, 2014.11.28. p. 1/40 Részecskefizika a CERN-ben Berze Nagy János Gimnázium, Gyöngyös, 2014.11.28. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu MTA Wigner
RészletesebbenA TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.
1 / 5 A TételWiki wikiből 1 Newton-féle gravitációs erőtörvény 2 Az ősrobbanás elmélet alapvető feltevései 3 Friedmann-egyenletek szemléletes értelme 4 Galaxisok kialakulása, morfológiája, Hubble törvény
RészletesebbenBevezetés a részecskefizikába
Bevezetés a részecskefizikába Előadássorozat fizikatanárok részére (CERN, 2007) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu. MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth
RészletesebbenÚjabb eredmények a kozmológiában
Kovách Ádám Újabb eredmények a kozmológiában A 2006. évben immár századik alkalommal kiadott fizikai Nobel-díjat a díj odaítélésében illetékes Svéd Királyi Tudományos Akadémia egyenlő arányban megosztva
RészletesebbenBevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék
Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó
RészletesebbenGalaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.
Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei Bevezetés a csillagászatba 4. 2015. május 12. Miről lesz szó? Hubble vagy nem Hubble? Galaxisok, galaxishalmazok és az Univerzum szerkezete A műszerfejlődés útjai
RészletesebbenA KOZMIKUS HÁTTÉRSUGÁRZÁS KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS KILÁTÁSAI
A kölcsönhatásokat egyesítô elméletek közül ma a szuperszimmetria (SUSY) a legnépszerûbb, bár igazát egyelôre semmiféle kísérleti megfigyelés nem bizonyítja. Szimmetriát feltételez a fermionok és bozonok
RészletesebbenCERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja
CERN: a szubatomi részecskék kutatásának európai központja 1954-ben alapította 12 ország Ma 20 tagország 2007-ben több mint 9000 felhasználó (9133 user ) ~1 GCHF éves költségvetés (0,85%-a magyar Ft) Az
RészletesebbenEgzotikus részecskefizika
Egzotikus részecskefizika CMS-miniszimpózium, Debrecen, 2007. nov. 7. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu. MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth Dezső: Egzotikus
RészletesebbenFekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp
Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp GERGELY Árpád László Fizikai Intézet, Szegedi Tudományegyetem 10. Bolyai-Gauss-Lobachevsky Konferencia, 2017, Eszterházy Károly Egyetem, Gyöngyös
RészletesebbenA Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC
Horváth Dezső: A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. p. 1/57 A Világegyetem leghidegebb pontja: az LHC Székesfehérvár, 2010 jan. 19. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu
RészletesebbenIndul az LHC: célok, sikerek, problémák
Horváth Dezső: Indul az LHC: célok, sikerek, problémák SZBK, Szeged, 2008. nov. 24. p. 1/53 Indul az LHC: célok, sikerek, problémák Horváth Dezső MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest
RészletesebbenDr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12
Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs
Részletesebben2. Rész A kozmikus háttérsugárzás
2. Rész A kozmikus háttérsugárzás A kozmikus sugárzás felfedezése 1965: A. Penzias és R. Wilson (Bell Lab) érzékeny mikrohullámú antennája A kozmikus sugárzás 1965: A. Penzias és R. Wilson érzékeny mikrohullámú
RészletesebbenÓriási gyorsítók és pirinyó részecskék: az LHC indulása
Horváth Dezső: Óriási gyorsítók és pirinyó részecskék Pécs, 2010 aug. 26. p. 1/43 Óriási gyorsítók és pirinyó részecskék: az LHC indulása ELFT Vándorgyűlés, Pécs, 2010 aug. 26. Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu
RészletesebbenKozmikus mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiája
Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiája Bántó Balázs Eötvös Loránd University Bántó Balázs (ELTE) CMB 1 / 23 Történelmi áttekintés Robert Henry Dicke 1941-ben, az M.I.T. sugárlaboratóriumában
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Horváth András: Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről és amit nem c. előadását hallhatják! 2010. február 10. 1 Az Univerzum keletkezése Amit tudunk a kezdetekről,
RészletesebbenVálaszok a feltett kérdésekre
Válaszok a feltett kérdésekre Megmarad-e az energia a VE tágulása során? Tapasztalatunk szerint az energia helyileg (tehát az energiasűrűség) megmaradó mennyiség Hol? Mit értünk energia alatt? Biztosan
RészletesebbenMegmérjük a láthatatlant
Megmérjük a láthatatlant (részecskefizikai detektorok) Hamar Gergő MTA Wigner FK 1 Tartalom Mik azok a részecskék? mennyi van belőlük? miben különböznek? Részecskegyorsítók, CERN mire jó a gyorsító? hogy
RészletesebbenTartalom. x 7.
Tartalom LEGYEN VILÁGOSSÁG! 23 A. MINDENT EGYESÍTŐ ELMÉLET? 29 1. A valóság rejtélye 29 Egy kettős rejtély 30 Az új világmodell: Kopernikusz, Kepler, Galilei 31 Az egyház a természettudomány ellen 34 A
RészletesebbenNemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Távcsövek és kozmológia Megoldások
Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör 2015-16 7. Távcsövek és kozmológia Megoldások Bécsy Bence, Dálya Gergely 1. Bemelegítő feladatok B1. feladat A nagyítást az objektív és az
RészletesebbenAz Univerzum szerkezete
Az Univerzum szerkezete Készítette: Szalai Tamás (csillagász, PhD-hallgató, SZTE) Lektorálta: Dr. Szatmáry Károly (egy. docens, SZTE Kísérleti Fizikai Tsz.) 2011. március Kifelé a Naprendszerből: A Kuiper(-Edgeworth)-öv
RészletesebbenMagyarok a CMS-kísérletben
Magyarok a CMS-kísérletben LHC-klubdélután, ELFT, 2007. ápr. 16. Horváth Dezső MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth Dezső: Magyarok a CMS-kísérletben LHC-klubdélután,
RészletesebbenAz Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.
A világ keletkezése Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.Gamov elméleti fizikus dolgozott ki az, ún. "Big-bang",
RészletesebbenCsillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből
Csillagászati földrajz 2018. december 13. Kitekintés a Naprendszerből Csillag: saját fénnyel világító égitest A csillagok tehát nem más fényét veri vissza (mint a bolygók, holdak, stb.) a gravitációs összehúzó
RészletesebbenAZ UNIVERZUM GYORSULÓ TÁGULÁSA
bességet adunk irányukat pedig a helyvektorokkal ugyanakkora szöget bezárónak vesszük A rendszert ily módon elindítva a testek Kepler-mozgást végeznek miközben konfigurációjuk önmagához hasonló (konvex
RészletesebbenTRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS. Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás.
TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás. Napi parallaxis: a bázisvonal a földfelszín két pontja Évi parallaxis: a bázisvonal a földpálya két átellenes pontja. A
RészletesebbenA világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László
A világegyetem szerkezete és fejlődése Összeállította: Kiss László Szerkezeti felépítés A világegyetem galaxisokból és galaxis halmazokból áll. A galaxis halmaz, gravitációsan kötött objektumok halmaza.
RészletesebbenRészecskefizikai gyorsítók
Részecskefizikai gyorsítók 2010.12.09. Kísérleti mag- és részecskefizikai szeminárium Márton Krisztina Hogyan látunk különböző méreteket? 2 A működés alapelve az elektromos tér gyorsítja a részecskét különböző
RészletesebbenJÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT!
JÁTSSZUNK RÉSZECSKEFIZIKÁT! Dr. Oláh Éva Mária Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint MTA Wigner FK, RMI, NFO ELTE, Fizikatanári Doktori Iskola, Fizika Tanítása Program PhD olaheva@hotmail.com
RészletesebbenMODERN CSILLAGÁSZATI VILÁGKÉPÜNK
MODERN CSILLAGÁSZATI VILÁGKÉPÜNK STONEHENGE-TŐL A KOZMOLÓGIAI NOBEL-DÍJIG Dr. Both Előd a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke Szent László Gimnázium, Természettudományos Önképzőkör Budapest, 2015.
RészletesebbenÉpítsünk Univerzumot!
Horváth Dezső: Építsünk Univerzumot - Indul az LHC MCSE, Esztergom, 2008. nov. 19. p. 1/54 Építsünk Univerzumot! Indul a nagy hadron-ütköztető (LHC) Horváth Dezső horvath@rmki.kfki.hu MTA KFKI Részecske
RészletesebbenA sötét anyag nyomában. Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen
A sötét anyag nyomában Krasznahorkay Attila MTA Atomki, Debrecen Látható és láthatatlan világunk A levegő Túl kicsi dolgok Mikroszkóp Túl távoli dolgok távcső, teleszkópok Gravitációs vonzás, Mágneses
RészletesebbenNAGY Elemér Centre de Physique des Particules de Marseille
Korai CERN együtműködéseink a kísérleti részecskefizika terén Az EMC és L3 kísérletek NAGY Elemér Centre de Physique des Particules de Marseille Előzmények A 70-es évektől kezdve a CERN meghatározó szerephez
RészletesebbenA modern fizika születése
MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,
RészletesebbenAxion sötét anyag. Katz Sándor. ELTE Elméleti Fizikai Tanszék
Az axion mint sötét anyag ELTE Elméleti Fizikai Tanszék Borsányi Sz., Fodor Z., J. Günther, K-H. Kampert, T. Kawanai, Kovács T., S.W. Mages, Pásztor A., Pittler F., J. Redondo, A. Ringwald, Szabó K. Nature
RészletesebbenRészecskefizikai újdonságok a CERN-ben
Horváth Dezső: Új részecskék, új jelenségek? GDF, WFK, 2016.12.02. p. 1/51 Részecskefizikai újdonságok a CERN-ben Gábor Dénes Főiskolások a Wignerben, 2016.12.02. Horváth Dezső horvath.dezso@wigner.mta.hu
RészletesebbenTudomány és áltudomány. Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com
Tudomány és áltudomány Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com Manapság az áltudományok között szokás említeni elsősorban a természetgyógyászati módszereket, a parapszichológiai kísérleteket, valamint egyes
RészletesebbenKozmológiai n-test-szimulációk
Kozmológiai n-test-szimulációk Dobos László Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék dobos@complex.elte.hu É 5.60 2017. április 21. Inhomogenitások az Univerzumban A háttérsugárzás lecsatolódásakor (z 1100)
RészletesebbenAz elemek eredete I.
Az elemek eredete I. A Föld kontinentális kérgében ma 90 elem (H U), de 112 ismert: - az első 82 (H Pb) stabil nuklid is (Tc és Pm nincs a természetben), - a 83-92 (Bi U) csak radioaktív nuklid ( 209 Bi,
RészletesebbenNukleáris asztrofizika
Nukleáris asztrofizika 2015.05.14. A modern kozmológia születése Kozmológia: a Világegyetem fizikája, tárgya a Világegyetem mint mérhető objektum: ~ 13,7 milliárd fényév sugarú gömb (4D), benne megfigyelhető
RészletesebbenHadronok, atommagok, kvarkok
Zétényi Miklós Hadronok, atommagok, kvarkok Teleki Blanka Gimnázium Székesfehérvár, 2012. február 21. www.meetthescientist.hu 1 26 Atomok Démokritosz: atom = legkisebb, oszthatatlan részecske Rutherford
RészletesebbenA FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER
A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER 1. Mértékegységek: Fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt tesz meg. A fény terjedési sebessége: 300.000 km/s, így egy év alatt 60*60*24*365*300 000 km-t,
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
RészletesebbenFIZIKAI NOBEL-DÍJ, Az atomoktól a csillagokig dgy Fizikai Nobel-díj 2013 a Higgs-mezôért 10
FIZIKAI NOBEL-DÍJ, 2013 Az atomoktól a csillagokig dgy 2013. 10. 10. Fizikai Nobel-díj 2013 a Higgs-mezôért 10 A tömeg eredete és a Higgsmező avagy a 2013. évi fizikai Nobel-díj Az atomoktól a csillagokig
RészletesebbenIndul a CERN óriási gyorsítója: mi az és mire jó?
Horváth Dezső: Indul a CERN óriási gyorsítója: mi az és mire jó? Schwartz 2009, Nagyvárad, 2009.11.07 p. 1/36 Indul a CERN óriási gyorsítója: mi az és mire jó? Schwartz Emlékverseny, Nagyvárad, 2009.11.07
RészletesebbenRészecskefizika és az LHC: Válasz a kérdésekre
Horváth Dezső: Részecskefizika és az LHC Leövey Gimnázium, 2012.06.11. p. 1/28 Részecskefizika és az LHC: Válasz a kérdésekre TÁMOP-szeminárium, Leövey Klára Gimnázium, Budapest, 2012.06.11 Horváth Dezső
RészletesebbenPósfay Péter. ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G.
Pósfay Péter ELTE, Wigner FK Témavezetők: Jakovác Antal, Barnaföldi Gergely G. A Naphoz hasonló tömegű csillagok A Napnál 4-8-szor nagyobb tömegű csillagok 8 naptömegnél nagyobb csillagok Vörös óriás Szupernóva
RészletesebbenIndul a Nagy hadron-ütköztető: hová és minek?
Horváth Dezső: Indul az LHC: hová és minek? BME, Budapest, 2008. nov. 14. p. 1/56 Indul a Nagy hadron-ütköztető: hová és minek? Horváth Dezső MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és
RészletesebbenA csillagközi anyag. Interstellar medium (ISM) Bonyolult dinamika. turbulens áramlások MHD
A csillagközi anyag Interstellar medium (ISM) gáz + por Ebből jönnek létre az újabb és újabb csillagok Bonyolult dinamika turbulens áramlások lökéshullámok MHD Speciális kémia porszemcsék képződése, bomlása
RészletesebbenA Standard modellen túli Higgs-bozonok keresése
A Standard modellen túli Higgs-bozonok keresése Elméleti fizikai iskola, Gyöngyöstarján, 2007. okt. 29. Horváth Dezső MTA KFKI Részecske és Magfizikai Kutatóintézet, Budapest és ATOMKI, Debrecen Horváth
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenBemutatkozik a CERN Fodor Zoltán
Bemutatkozik a CERN Fodor Zoltán 1 CERN Európai Nukleáris Kutatási Szervezet Európai Részecskefizikai Laboratórium 1954-ben 12 ország alapította, ma 21 tagország (2015: Románia) +Szerbia halad + Ciprus,
Részletesebben