Földünk a világegyetemben

Átírás

1 Földünk a világegyetemben

2

3 A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található milliárd csillag található benne, átmérője 30 kilo parszek ( fényév, azaz 9, kilométer), legnagyobb vastagsága 5 kpc ( fényév). A Földről két spirálkarját, az Orion- és Nyilas-kart látjuk.

4 A Tejútrendszernek a Földről látható része a Tejút Ez lényegében egy halvány, felhőszerű sáv, amely az egész éjszakai égbolton áthúzódik, és ott figyelhető jól meg, ahol tiszta a levegő, kicsi a páratartalom és a fényszennyezés. Azért tűnik számunkra sávnak, mert galaxisunk korong alakú, és mi az egyik kar belsejében vagyunk, ezért a korongra merőlegesen kevés csillagot látunk, a korong síkjának irányában sokat.

5 A geocentrikus világkép szerint a Föld a világmindenség középpontja, így körülötte kering az összes többi égitest. Az elmélet az ókori Görögországból származtatható, tökéletesítője Ptolemaiosz (Kr. u ) volt.

6 A heliocentrikus világkép szerint a Nap a Világmindenség közepe. Elterjedése Nikolausz Kopernikusz ( ) nevéhez fűződik. Kopernikusz több mint húsz év munkájával dolgozta ki a heliocentrikus világképet, amit elsőként a Nicolai Copernici de hypothesibus motuum coelestium a se constitutis Commentariolus ( Nikolausz Kopernikusz kis kommentárja az égi mozgásokra vonatkozó, saját maga által kidolgozott hipotézisekről ) című művében hét alaptételben foglalt össze.

7 Galileo Galilei ( ) Habár az elterjedt nézet pontatlan, miszerint Galilei találta volna fel a távcsövet, ő volt az első emberek egyike, aki az égbolt tanulmányozására használta azt január 7-én Galilei felfedezett a Jupiter négy nagy holdja közül hármat: az Iót, az Europát és a Kallisztót. Pár nappal később a Ganümédészt is sikerült feljegyeznie.

8 Észlelte a Szaturnusz gyűrűit, és felfedezte a napfoltok létezését.

9 Johannes Kepler ( )

10 Törvényei: I. A bolygók pályája ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap.

11 II. A bolygók vezérsugara (a bolygót a Nappal összekötő szakasz) azonos idő alatt azonos területet súrol.

12 III.A bolygók Naptól való átlagos távolságainak (a, a pálya fél nagytengelyeinek) köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idejük (T) négyzetei. Vagyis: A harmadik törvény szerint a Naptól távolabb keringő bolygók keringési ideje hosszabb, mint a Naphoz közelebbieké.

13 Naprendszer

14 A Naprendszer a Nap gravitációja által egyben tartott bolygórendszer Naprendszerünk középpontjában a Nap található. A Nap körül 8 bolygó kering

15 A bolygóknak két altípusát különböztetjük meg a naprendszerbeli tapasztalataink alapján: Föld-típusú bolygók és gázbolygók. A Naprendszer bolygóinak méretarányos, de nem távolságarányos ábrázolása

16 A Nap 80% hidrogénből és 0% héliumból álló gáz halmazállapotú csillag. A csillag olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik. A bolygók központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki.

17 A Nap a Naprendszer központi csillaga, a Földhöz legközelebb eső csillag, körülötte kering a Naprendszer minden objektuma, az egész rendszer meghatározó eleme. Bolygónktól átlagosan kilométer távolságra van (ezt a távolságát nevezik csillagászati egységnek), tömege a Földének szorosa, ami a Naprendszer teljes tömegének 99,86%-át teszi ki. Anyagának 73,5%-a hidrogén, 24,85%-a hélium, a többi közel 2% anyag pedig más nehezebb anyagból tevődik össze. Csillagunk belsejében magfúzió zajlik, amelyben a hidrogén héliummá alakul és rengeteg energia szabadul fel.

18 Üstökös: kőzetekből és jégből álló égitest a Nap körül kering, és a Nap közelébe érve kómája és a csóvája fejlődik A meteor az a fényjelenség, amelyet az űrben keringő kisebb kövek, porszemek (meteoroidok) keltenek a légkörben, miközben, a nagy sebesség miatti súrlódástól felizzva, ionizálják azt. Népies nevük hullócsillag.