Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Átírás

1 Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

2 Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a hatását) Iskola: Tübingeni egyetem (matematika, csillagászat) Grazi egyetem: Matematika tanítás

3 Munkássága: 1602-ben udvari csillagásszá nevezik ki 1609-ben megjelenik az Astronomia nova melyben megfogalmazza a bolygók mozgásáról szóló első és második törvényét 1611-ben a Dioptrice című munkájában megadja a törés törvényét kis szögek esetén, valamint leírja Galilei és a Kepler -féle távcső elméleti működését 1619-ben a Világ harmóniája című művében fogalmazza meg a bolygómozgásra vonatkozó harmadik törvényét

4 Kepler törvények előzményei Tycho de Brahe termékeny munkássága 1601-ben hirtelen végeszakadt halálos ágyán ifjabb munkatársát kérte meg, hogy fejezze be az általa elkezdett munkát, és az általa összegyűjtött adatok alapján pontosítsa és dolgozza ki a bolygó mozgások elméletét. Kepler híve volt a Kopernikuszi napközéppontú rendszernek és ez alapján kereste az égitestek elrendeződésének egyetemes elméletét, a titkos harmóniát.

5 Kepler törvények előzményei Tycho de Brahe termékeny munkássága 1601-ben hirtelen végeszakadt halálos ágyán ifjabb munkatársát kérte meg, hogy fejezze be az általa elkezdett munkát, és az általa összegyűjtött adatok alapján pontosítsa és dolgozza ki a bolygó mozgások elméletét. Kepler híve volt a Kopernikuszi napközéppontú rendszernek és ez alapján kereste az égitestek elrendeződésének egyetemes elméletét, a titkos harmóniát.

6 A Kepleri látásmód Első művében a Mysterium Cosmographicum-ban már felvetődik a bolygórendszer felépítésének problémája. A műben Kepler kiáll Kopernikusz meglátásai mellett (a ptolemaioszi rendszer magyarázat nélkül maradó belső összefüggéseire hivatkozik) Utal a bolygók epicikluson való keringésére és a Föld-Nap tengely iránya közti összefüggésre valamint arra hogy a Napnak és a Holdnak nincs epiciklusa. Ptolemaiosz nem ad ezekre a kérdésekre magyarázatot amíg Kopernikusz világosan megfogalmazza érveit.

7 A Kepleri látásmód Nem adja fel a Kopernikuszi reális szférák elméletét hanem égi szférákat kapcsol hozzá és ezeknek az összefüggését házasodását öt geometriai elemmel hozza kapcsolatba: 1:Kocka 2:Tetraéder 3:Dodekaéder 4:Ikozaéder 5:Oktaéder

8 A Kepleri látásmód Vizsgálja a bolygók keringési idejét és a Nappal való távolságukkal hozza összefüggésbe Ennek eredményeképp megfogalmaza hipotézisét miszerint (Kopernikusszal ellentétben aki a bolygók mozgását a föld mozgásának következményeként értelmezte) a bolygók mozgásának kiváltó oka egy olyan erő amelynek forrása a Nap. Ez a hipotézis vezet majd az elméletig, miszerint feltételezhetjük, hogy ha a bolygók mozgásának erőforrása a Nap akkor Nap közelben a bolygók gyorsabban keringenek.

9 A Kepleri látásmód Nem csak a bolygómozgások megértésének titkát tűzte ki céljául hanem egy olyan harmonikus törvény megalkotását melynek segítségével egyetlen pálya adatainak ismeretében az egész bolygó rendszer leírható (lásd öt geometriai test és ezek rokonságai) A Naptól való távolságot nem sikerült egyetlen világtörvényből levezetni DE a keringési idők és a Nap távolságának matematikai összefüggését megtalálta: A közepes Naptávolságok köbei úgy aránylanak egymáshoz mint a keringési idők négyzetei.

10 Kepler Törvények I. Törvénye: Naprendszerünkben minden bolygó egyegy ellipszispályán mozog a Nap körül. Az ellipszisek középpontjában a Nap található. II. Törvénye: A Naptól egy bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. III. Törvénye: Az ellipszispályán keringő bolgyó gyorsabban halad a Naphoz közelebb, mint pályájának Naptól távolabbi részén. A naptól távolabb eső bolygók keringési ideje hosszabb mint a Naphoz közelebbieké.

11 A Világ Harmóniája Homo Sapiens dominabitur astris ( Arisztotelész) A bölcs gondolkodó ember akin a csillagok uralkodnak Talán ezt a mondatot úgy értelmezhetnénk, hogy összhang van a harmónia, a világmindenség és az ember sorsa, az emberi értelem között Kepler műve leírható ezzel az idézettel. Kicsit irodalmi szempontból nézve: Idealista módon fogalmaz.

12 A Világ Harmóniája Fejezetekre bontja: 1: Az öt hagyományos geometriai test 2: Ezek rokonsága, kapcsolata 3: Csillagászatilag szükséges spekuláció

13 A Világ Harmóniája Az antik asztronómia, filozófia és maga a tudomány nagyon szorosan összefüggött az esztétikával vagy a zeneelméletnek is nevezhető gondolati rendszerrel is. Az ókori kelet valamint a görög kultúra is a gyermekek nevelését kettő fontos gyakorlat köré építette: 1: Testmozgás 2: Zene

14 A Világ Harmóniája Tehát a tudomány és a zene kapcsolata nagyon szoros volt. Macrobius Cicero és Platón nyomán foglalta össze a szférák zenéje elgondolást. Már az Antikvitásban is mitológiai szerepe van a szféráknak ( 9 múzsa története) Nem csoda, hogy Kepler a Világ Harmóniája című művében négy alaphanggal írja le a világot: 1: Szoprán 2: Alt

15 A Világ harmóniája Nem az a hangsúlyos hogy a zenei rendszernek csillagászati azonosítása van hanem az, hogy a Kepleri világkép alapvetően akár egy zenei alapot is jelenthet. Véleményem szerint a korszak nem bontható le egyszerűen Tudományos és nem tudományos ( Vallás, erkölcs, művészet, filozófia) részre hanem szoros kapcsolatban állnak egymással. Ebből a szempontból a meglátásom elég externalista.

16 A Világ Harmóniája A Világ harmóniájának harmadik könyve egy 16 fejezetből álló zeneelméleti tárgyalás. Egyszóval a mítoszokban megjelenő régi világkép összekapcsolja a zenei rendező elvet a világ harmóniájával. Paul Hindemith 1951-ben ötfelvonásos is komponált Die Harmonie der Welt címmel Kepler életművéről. A kozmosz harmoniája így zenei motívummá is vált.