A nyelvtudomány rövid története: ókor

Átírás

1 A nyelvtudomány rövid története: ókor Rómaiak: mindent elolvastak, amit a görögök írtak, de főképp a sztoikus és az alexandriai hagyomány erős náluk itt születik meg a grammatika mint tudomány és iskolai tananyag ars grammatica (= tekhné grammatiké)

2 A nyelvtudomány rövid története: ókor Rómaiak: kétféle nyelvtan (ókor második fele, ~25 kézirat) Ars-típus: strukturált tartalmú kézikönyv hangok szófajok némi stilisztika hangsúly a szófajokon definíciók, tulajdonságok, alakok anyanyelvi beszélők számára célja a fogalmi gondolkodás, nyelvi tudatosság kialakítása (felsőoktatás: retorika, jog, filozófia verbális tudományok!)

3 A nyelvtudomány rövid története: ókor Rómaiak: kétféle nyelvtan (ókor második fele, ~25 kézirat) Regula-típus: hasonló alakú szavak listái, ragozásuk bemutatása sok példa rendszertelen forma valószínűleg nem anyanyelvi beszélők számára célja az elemi nyelvtan tanításának segítése lehetett

4 A nyelvtudomány rövid története: ókor Fontosabb szövegek Platón: Kratülosz (Kr. e. 4. sz.) dialógus a nyelv és a valóság kapcsolatáról a szavak eredete: hangszimbolika és összevonás a nyelv a valósággal szoros kapcsolatban született ( igazság ), de időközben kicsit elromlott a lényeg: a nyelv nem biztos út a hiteles tudáshoz

5 A nyelvtudomány rövid története: ókor Fontosabb szövegek Arisztotelész: Poétika (Kr. e. 4. sz.) a költői nyelvhasználat mibenléte a nyelvi elemek: betű szótag syndesmos és arthron (névmások, elöljárószók, névelők, kötőszók) főnév (alany- és nem alanyesetű) ige mondat

6 A nyelvtudomány rövid története: ókor Fontosabb szövegek Arisztotelész: Organon (Kr. e. 4. sz.) logikai munkái gyűjteménye szillogisztikus logika mik lehetnek alanyok és állítmányok? (kategóriák)

7 A nyelvtudomány rövid története: ókor Fontosabb szövegek Dionüsziosz Thrax: Tekhné grammatiké (Kr. e. 1. sz.) a szöveg prozódiailag helyes felolvasása átvitt értelmű kifejezések értelmezése mitológiai és egyéb utalások, ritka szavak magyarázata etimológia az analógia magyarázata a versek esztétikai értékelése

8 A nyelvtudomány rövid története: ókor Fontosabb szövegek Donatus: Ars maior (Kr. u. 4. sz.) Szent Jeromos tanára, középkor fő tekintélye három könyv: betűk/hangok, szótagok, verslábak szófajok (kanonikus nyolcas lista) a beszéd hibái és erényei a 16. századig mindenféle nyelvtanoktatás alapja

9 A nyelvtudomány rövid története: ókor Fontosabb szövegek Priscianus: Institutiones grammaticae (Kr. u. 500 körül) Egyedülállóan alapos és hosszú nyelvtan elméleti megfontolások, összevetések a göröggel az első szintaxisa a latin nyelvnek a kora újkorig ez volt a haladó grammatika, egyetemi tananyag

10 A nyelvtudomány rövid története: középkor

11 A nyelvtudomány rövid története: középkor Új helyzet: az emberek nem latin anyanyelvűek (bár Dél-Európában ezt sokáig nem vették észre) de a nyugati egyház hivatalosan latin nyelven működik (keleten nem exportálja a görög nyelvet) az oktatás alapja az, hogy meg kell tanulni latinul kísérletezés az öröklött anyaggal

12 A nyelvtudomány rövid története: középkor eléggé esetleges, hogy melyik kolostorban milyen kéziratok vannak meg, de pl. Donatus a legtöbb helyen megvolt ~ között jóformán csak a Brit-szigeteken 800 után a Karoling birodalomban komoly reformok (Alcuin): püspöki iskolák írásforma egységesítése (karoling minuszkula) fontos szövegek (Biblia, bencés regula) javítása, egységesítése elfeledett szövegek kerülnek elő: Priscianus: Institutiones grammaticae (szintaxis!) Arisztotelész: Organon (egy-két könyve, Boethius fordításában)

13 A nyelvtudomány rövid története: középkor ~1100 után néhány püspöki iskolából egyetem lesz egyre elmélyültebben foglalkoznak nyelvtudománnyal is (csak latin!) Párizsi egyetem: modista (vagy spekulatív) grammatika: erősen elméleti, középpontban a jelentés és a jelentésmódok, szintaktikai szerkezet, Priscianusra alapoz nyelvtanítás: verses grammatikák (pl. Doctrinale ~ 1200) est adjectivum substantivo sociandum in simili genere casu simili numeroque jelzőt főnévhez helyesen kapcsolni csak így tudsz: nemben, esetben, számban is egyezzék ez a két szó

14 A nyelvtudomány rövid története: középkor egy-két írás más nyelvekről (bevezetés a latin nyelvtanba óangolul, ~ 1000, Snorri Sturluson írásai a régi skandináv költők nyelvéről a 13. sz. elejéről, okcitán nyelvtan a trubadúr-versenyekhez a 14. sz.-ból) a középkor vége felé már tankönyvszerű grafikus megoldásokkal kísérleteznek

15 karoling minuszkula (9. sz.)

16 meroving kézírás (8. sz.)

17 ragozási sor egy 9. sz.-i kéziratban

18 ragozási sor egy 9. sz.-i kéziratban virtus tutis ti tem tus te tes tum bus tes tes bus

19 ragozási sor egy 9. sz.-i kéziratban virtus virtutem virtutis virtuti virtute virtutes virtutes virtutum virtutibus virtutibus

20 A tanulmányok hierarchiája (Gregorius Reisch: Margarita philosophica nova, 1515) Lombardiai Péter (teológia) Platón (természetfilozófia), Seneca (etika) Püthagorasz (zene), Eukleidész (geometria) Ptolemaiosz (csillagászat) Arisztotelész (logika), Cicero (retorika, poétika), Boethius (aritmetika) Priscianus (haladó grammatika) Donatus (elemi grammatika)

21 A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás

22 A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás

23 A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás

24 A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás

25 A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás

26 A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás

27 A selingstadti nyelvtan (1480-as évek): vizualitás