NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy 9. évfolyam. 10. évfolyam. 11. évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 2

Átírás

1 NN: Német nemzetiségi tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Irodalom É 3 É Magyar nyelv É 1 É Történelem és társadalomismeret német nyelven É 4 É Emberismeret és etika 1 Bevezetés a filozófiába német nyelven Nemzetiségi irodalom É 4 É Nemzetiségi nyelv É 2 É Társalgás 6 Népismeret Fonetika 1 Szókincs 3 Angol nyelv 3 3 3,5 3 ÉV 3 ÉV Matematika É 4 É Fizika 1,5 2 2 ÉV ÉV Kémia 2 2 ÉV ÉV Biológia 1 2 ÉV 2 ÉV Földünk és környezetünk német nyelven 2 2 ÉV ÉV Informatika 2 ÉV ÉV Gépírás 2 Ének-zene 1 1 ÉV ÉV Rajz és vizuális kultúra 1 1 Testnevelés és sport ÉV 2 ÉV Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma 1 1 Művészetek 1 1 Kötelező óraszám 31 31,5 31, Szabadon tervezhető, választható 1. emelt szintű emelt szintű 2 2 Nem kötelező óraszám 4 4 Kötelező és nem kötelező óraszám összesen 31 31,5 31,

2 ISZ: Informatika és számítástechnika speciális képzés Tantárgyak és óraszámok Tantárgy Kötelező tantárgyak 12. Irodalom É 3 É Magyar nyelv É 1 É Történelem és É 4 É társadalomismeret Emberismeret és etika 1 Bevezetés a filozófiába 1 1. Idegen nyelv* É 3 É 2. Idegen nyelv* ÉV 3 ÉV Matematika É 4 É Fizika 1,5 2 2 ÉV ÉV Kémia 2 2 ÉV ÉV Biológia 1 2 ÉV 2 ÉV Földünk és környezetünk 2 2 ÉV ÉV Informatika ÉV 1 ÉV Gépírás* 2 1,5 Számítástechnika* Ének-zene 1 1 ÉV ÉV Rajz és vizuális kultúra 1 1 Testnevelés és sport ÉV 2 ÉV Osztályfőnöki Tánc és dráma 1 Tantervi modulok Művészetek 1 1 Kötelező óraszám 31,5 31, Szabadon tervezhető, választható 1. emelt szintű tantárgy emelt szintű tantárgy 2 2 Nem kötelező óraszám 4 4 Kötelező és nem kötelező óraszámok összesen 31,5 31, Javasoljuk a Gépírás tantárgy további tanulását heti 2 órában a 11. és 12. on.

3 NYS: Utazás és turizmussal bővíthető nyelvi speciális képzés Tantárgyak és óraszámok Tantárgy Kötelező tantárgyak Irodalom É 3 É Magyar nyelv É 1 É Történelem és É 4 É társadalomismeret Emberismeret és etika 1 Bevezetés a filozófiába 1 1. Idegen nyelv* É 7 É 2. Idegen nyelv* 3 3,5 3 ÉV 3 ÉV Matematika É 4 É Fizika 1,5 2 2 ÉV ÉV Kémia 2 2 ÉV ÉV Biológia 1 2 ÉV 2 ÉV Földünk és környezetünk 2 2 ÉV ÉV Informatika* 2 ÉV ÉV Ének-zene 1 1 ÉV ÉV Rajz és vizuális kultúra 1 1 Testnevelés és sport ÉV 2 ÉV Osztályfőnöki Tánc és dráma 1 Tantervi modulok Művészetek 1 1 Kötelező óraszám 31,5 31, Szabadon tervezhető, választható U&T vagy 1., 2. emelt szintű 4 ÉV 4 ÉV Nem kötelező óraszám 4 4 Kötelező és nem kötelező óraszám összesen 31,5 31, Javasoljuk az Utazás és turizmus tantárgy tanulását heti 4 órában a 11. és 12. on. Ha a tanuló az 1. Idegen nyelv tantárgyon kívül más tantárgyat emelt szinten választ, akkor U&T tantárgyat nem tanul.

4 E: Angol nyelvi előkészítő csoport Tantárgyak és óraszámok Tantárgy Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (beszéd) Irodalom É 3 É Magyar nyelv É 1 É Történelem és társadalomismeret É 4 É Emberismeret és etika 1 Bevezetés a filozófiába 1 Angol nyelvtan É 7 É Társalgás 2 Fonetika 1 Szókincs 6 Német nyelv 3 3,5 3 ÉV 3 ÉV Matematika É 4 É Fizika 1,5 2 2 ÉV ÉV Kémia 2 2 ÉV ÉV Biológia 1 2 ÉV 2 ÉV Földünk és környezetünk 2 2 ÉV ÉV Informatika 5 2 ÉV ÉV Gépírás 2 Ének-zene 1 1 ÉV ÉV Rajz és vizuális kultúra 1 1 Testnevelés és sport ÉV 2 ÉV Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma 1 Művészetek 1 1 Kötelező óraszám 30 31,5 31, Szabadon tervezhető, választható 1. emelt szintű emelt szintű 2 2 Nem kötelező óraszám 4 4 Kötelező és nem kötelező óraszám összesen 30 31,5 31,

5 Felnőttoktatás, esti tagozat Tantárgyak és óraszámok Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret 1,5 1,5 2 2,5 Bevezetés a filozófiába 0,5 Idegen nyelv 2,5 2,5 2,5 2,5 Matematika Fizika* 1 0,5 0,5 Kémia* 1 0,5 0,5 Biológia* 0,5 1 1 Földünk és környezetünk* 0,5 1 1 Informatika 0,5 Művészetek 0,5 0,5 Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 0,5 Szabad sáv 1 2 Óraszám összesen A *-gal jelölt tantárgyakból a 11. és 12. on a szabadsáv terhére igény szerint érettségi előkészítő órákat tartunk. Ez ha legalább 8 fő kéri csoportbontással több tárgyból is lehetséges. Ezeket az órákat úgy kell az órarendbe illeszteni, hogy mindkét tanulói látogathassák őket. A következőekben megjelenített új óratervek a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre a nappali tagozaton. Az esti felnőttképzésen az óratervek nem változnak. 2011/ / / / / új óraterv új óraterv új óraterv új óraterv új óraterv régi óraterv régi óraterv régi óraterv régi óraterv új óraterv új óraterv új óraterv új óraterv régi óraterv régi óraterv régi óraterv új óraterv új óraterv új óraterv régi óraterv régi óraterv új óraterv régi óraterv új óraterv új óraterv

6 2011/2012. tanévtől érvényes összesítő táblázat Tantárgy NNYS/GI ISZ: Informatika speciális képzés E: Angol nyelvi előkészítő csoport Kötelező tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem és társ.ism , , ,5 4 Emberismeret és etika 0,5 0,5 0,5 Bevezetés a filozófiába Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv Matematika Fizika 2 2 1, , ,5 Kémia Biológia Földünk és környezetünk Informatika , Gépírás 2 Gazdasági ismeretek Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Művészetek Kötelező óraszám 29 28, , , Szabadon tervezhető, választható U&T vagy 1., 2. emelt Nem kötelező összesen Köt. és nem köt. összesen 29 28, , ,

7 2011. szeptemberétől érvényben lévő óratervek Német nyelvi speciális képzés/gazdasági ismeretekkel bővített általános tantervű Tantárgyak és óraszámok Tantárgy Kötelező tantárgyak nys g nys g nys g nys g Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret 2 2 2,5 4 Emberismeret és etika 0,5 Bevezetés a filozófiába 1 Gazdasági ismeretek Idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Fizika 2 2 1,5 Kémia 2 2 Biológia Földünk és környezetünk 2 2 Informatika Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 2 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma 1 Művészetek 1 1 Kötelező óraszám 29 28, Szabadon tervezhető, választható U&T vagy 1., 2. emelt szintű 4 4 Nem kötelező óraszám 4 4 Kötelező és nem kötelező óraszámok összesen 29 28,

8 2011. szeptemberétől érvényben lévő óratervek ISZ: Informatika speciális képzés Tantárgyak és óraszámok Tantárgy Kötelező tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret 2 2 2,5 4 Emberismeret és etika 0,5 Bevezetés a filozófiába 1 1. Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (választott) Matematika Fizika 2 2 1,5 Kémia 2 2 Biológia Földünk és környezetünk 2 2 Informatika 2 2,5 3 3 Gépírás 2 Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 2 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki Tantervi modulok Tantervi modulok Tánc és dráma 1 Művészetek 1 1 Kötelező óraszám Szabadon tervezhető, választható U&T vagy 1., 2. emelt szintű 4 4 Nem kötelező óraszám 4 4 Kötelező és nem kötelező óraszámok összesen

9 Tantárgy szeptemberétől érvényben lévő óratervek E: Angol nyelvi előkészítő Tantárgyak és óraszámok Kötelező tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Történelem és társadalomismeret 2 2 2,5 4 Emberismeret és etika 0,5 Bevezetés a filozófiába 1 Angol nyelv Idegen nyelv (választott) Matematika Fizika 2 2 1,5 Kémia 2 2 Biológia Földünk és környezetünk 2 2 Informatika 5 2 Ének-zene 1 1 Rajz és vizuális kultúra 2 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma 1 Művészetek 1 1 Kötelező óraszám 28, , Szabadon tervezhető, választható U&T vagy 1., 2. emelt szintű 4 4 Nem kötelező óraszám 4 4 Kötelező és nem kötelező óraszámok összesen 29 28,

10 6. Tantárgyak, tananyagok Az esti képzésen azonos a nappali tagozaton leírtakkal. A tantárgyi programok tantervei/tanmenetei készítésénél az egyes tantárgyak éves óraszámának megállapításához figyelembe vehető tanítási hetek száma: Az okon: 37 hét A 12. on: 32 hét A részletes tantárgyi programok az óratervek alapján: NN: 9. Évi óraszám: 74 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Célok A nemzetiségi gimnáziumra felkészítő 9. osztálybeli magyar nyelv- és irodalomtanítás célja és feladata létéből adódóan is többrétű. Elsődleges célja, hogy a tanulókat a nemzetiségi gimnáziumi tanulmányokra jobban felkészítse. Nem kevésbé fontos azonban az sem, hogy a diákokban tudatosodjon Kisfaludy Sándor szavaival -: amely nemzetnek nincs nyelve, annak nincs hazája. Nem a föld, nem a folyók tartják össze a nemzetet, hanem a nyelv. Ezt figyelembe véve tudnunk kell, hogy jelen esetben tudatos kétnyelvűségről van szó. Éppen ezért fontos annak hangsúlyozása, hogy mindkét nyelv (magyar-német) és nép egyenrangú, egyformán fontos. Mivel a tanulók egy része, ámbár német nemzetiségű, mégsem tekintheti anyanyelvének a németet, ezért elengedhetetlen, hogy a magyar nyelvben való mélyebb elmélyülése segítse nemzetiségi nyelvének minél jobb elsajátításában. Az irodalomtanítás célja ezen az on mindössze az olvasás igényének fenntartása, a fogalmazási készség fejlesztése, az irodalom alapfogalmainak elmélyítése. Témakör Magyar nyelv 50 óra Gondolatok a nyelvről A nyelv felépítése és működése 3 Nyelvművelés 10 óra Magyar irodalom 2 Bevezetés az irodalomba 3 óra Irodalmi élménye(i)m 8 óra Miért szép? 11 óra Tartalmak Anyanyelv. A nyelvek osztályozása. A nyelvek egymásra hatása. Beszédhangjaink. A szóelemektől a szövegig. Szófajok a mondatban. A létige és a birtoklás kifejezése. A szórend nyelvtani kötöttsége. A mondatbeli egyeztetés kérdése. A névmások szerepe. Időviszonyok kifejezése. Írjunk és beszéljünk magyarosan magyarul! A szépirodalom. Az ábrázolás módjai. Műnemek. Legkedvesebb könyvem (versem, mesém, filmem, színházi előadásom). Egy-két (műnemenként) különböző műnembeli alkotás elemző megismerése. pl. 1 népballada Kőmíves Kelemen 1 vígjáték Kisfaludy: A kérők 1 dal, óda vers és dallam Weöres S.: A tündér

11 Az iskolai könyvtár E: 9. Évi óraszám: 111 Könyvtárhasználat, kölcsönzés. Célok és feladatok Az angol előkészítő csoport 9. osztálybeli magyar nyelv- és irodalomtanítás célja és feladata többrétegű. Elsődleges célja, hogy a tanulókat az angol speciális tantervű osztályban való tanulmányokra jobban felkészítse. Nem kevésbé fontos azonban az sem, hogy a diákokban tudatosodjon Kisfaludy Sándor szavaival : amely nemzetnek nincs nyelve, annak nincs hazája. Nem a föld, nem a folyók tartják össze a nemzetet, hanem a nyelv. Fontos annak hangsúlyozása is, hogy minkét nyelv (magyar-angol) és nép egyenrangú, egyformán fontos. A magyar nyelvben való elmélyülés segíti a tanulókat az angol nyelv jobb elsajátításában. A magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül oktatjuk az anyanyelvi beszédkultúrát. A beszédkultúra célja, hogy a diákok megismerkedjenek a kommunikáció nyelvi eszközrendsze-rével, a szövegalkotás szabályaival és technikáival, a stilisztika élőszóbeli sajátosságaival és a formális vita szabályrendszerével. A szóbeli készségek elsajátításával diákjaink egyaránt képessé válnak arra, hogy hitelesen ki tudják fejezni önmagukat, és ezzel fontos személyes és társadalmi igényeknek tesznek eleget. Az Európai Unióban való csatlakozáskor az összeurópai munkaerőpiacon kell tanulóinknak ver-senyképesnek lenniük a nemzetközi kommunikációban, ezért erősíteni kell a kommunikációs képzést. A kommunikációs képzésének erős személyiségfejlesztő hatása van, mert növeli az érzékenységet és a tudatosságot a kommunikációban, erősíti az önbizalmat. Az irodalmon kívüli szövegfajtákban való nagyobb jártasság megszerzése a cél egy olyan tantárgy segítségével, amely a szóbeli kommunikációt állítja a középpontba. A szövegalkotási készség fejlettsége összefügg a rendszeres és kritikai gondolkodás képességével, ezen keresztül az emberi autonómia fokával. Cél, hogy a tanulók ismerjék és tartsák be a kommunikáció szabályait, ismerjék meg a kommunikáció és a metakommunikáció különböző formáit, ismerjék, helyesen és helyükön használják a kommunikáció különböző műfajait (magyarázat, bizonyítás, érvelés, kommentár, fejtegetés, esszé, összehasonlítás stb.), legyenek képesek véleményük, álláspontjuk kialakítására és pontos, árnyalt tolmácsolására különféle stílusokban. A beszédkultúra középpontjában a gyakorlat áll: az elméleti ismeretek elsajátítása és bővítése induktív módon, játékok, gyakorlatok és feladatok megoldása és megbeszélése során történik. Ezért a tanár szerepköre is megváltozik: az ismeretek átadójának szerepéből moderátorrá, szervezővé, segítővé válik. Az irodalomtanítás célja ezen az on az olvasás igényének fenntartása, a fogalmazási készség fejlesztése, valamint az irodalom alapfogalmainak elmélyítése. Témakör Magyar nyelv összesen 50 óra Gondolatok a nyelvről A nyelv felépítése és működése 3 Tartalmak Anyanyelv. A nyelvek osztályozása. A nyelvek egymásra hatása. Beszédhangjaink. A szóelemektől a szövegig. Szófajok a mondatban. A létige és a birtoklás kifejezése. A szórend nyelvtani kötöttsége. A mondatbeli egyeztetés kérdése. A névmások szerepe. Időviszonyok kifejezése.

12 Nyelvművelés 10 óra Magyar irodalom összesen 2 Bevezetés az irodalomba 3 óra Irodalmi élménye(i)m 8 óra Miért szép? 11 óra Az iskolai könyvtár Anyanyelvi beszédkultúra 37 óra Beszédképzés, kommunikációs ismeretek, viselkedéskultúra 10 óra Bevezetés a szövegértés és a szövegalkotás folyamatába 20 óra Stilisztikai gyakorlatok 3 óra Disputa Írjunk és beszéljünk magyarosan magyarul! A szépirodalom. Az ábrázolás módjai. Műnemek. Legkedvesebb könyvem (versem, mesém, filmem, színházi előadásom). Egy-két (műnemenként) különböző műnembeli alkotás elemző megismerése. pl. 1 népballada Kőmíves Kelemen 1 vígjáték Kisfaludy: A kérők 1 dal, óda vers és dallam Weöres S.: A tündér A könyvtár megismerése. Könyvtárhasználat. Kommunikáció és metakommunikáció Beszédkultúra Testbeszéd Zenei kifejezőeszközök az élőszóban Szerepvállalás nyilvánosság előtt. Szövegtan Szövegértés, szövegművek vizsgálata, elemzése A szövegalkotás gyakorlata Szemléltető eszközök használata Gyakorlatok a stílusárnyalatok felismeréséhez és alkalmazásához Feladatok a trópusok használatához A disputáról általában A vita elemei Konszenzust kereső viták Fogalmak anyanyelv, nemzeti nyelv, kétnyelvűség; nyelvjárás, idegen szó, jövevényszó, nyelvtípus; agglutináció, izoláció a nyelvben. hangrendszer, hangjelölő írás (?), hangok egymásra hatása, névszói-igei állítmány, tagadó mondat, nyelvtani nemek, jelzős szerkezetek, igenevek, függő beszéd anglicizmus, fordítás-műfordítás, helyesírási alapelvek, írásbeliség, szóbeliség, szépirodalom ; líra, epika, dráma; párbeszéd, monológ, írói közlés; vers és próza téma, szerkezet, érték, katarzis, szerző és mű viszonya Sajátosságok 1. Az átlagosnál több órai gyakorlás közös feldolgozással. A nyelvi példa gyűjtése többször házi feladat, az elemzés, szabályok, törvények megfogalmazása tanári vezetéssel tanórán valósul meg. 2. Lehetőség szerint az idegen nyelvet tudó magyartanár tanítja, hiszen mindvégig a nyelvek azonosságainak és különbségeinek a tudatosítása, gyakoroltatása a feladat. 3. A helyesírást nem önálló órák keretében, hanem minden egyes óra anyagába építve fejlesztjük. A továbbhaladás feltétele

13 A két nyelv legalapvetőbb grammatikai különbségeinek felismerése, értelmezése. Szép magyar beszédre való törekvés. Legalább közepes szintű helyesírás elsajátítása. Önálló véleményalkotás, tartalmi összegző készség szóban és írásban művészi élményekről. 2-3 költemény könyv nélküli tudása. Alapvető irodalomelméleti fogalmak készségszintű ismerete. A másik ember közléseinek egyre pontosabb felfogása. Beszédpartnerrel való együttműködés, érvek felkutatása, rendszerezése, álláspont kialakítás, az eltérő vélemény tisztelete. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése. Együttműködés csoportos beszélgetés fenntartásában, képesség kommunikációs zavarok felismerésére és korrigálására, a manipulációs szándékok felismerése. A kifejező kiejtésmód eszközeinek biztonságos használata. Szövegformázás képessége a kommunikációs helyzetek követelményeinek megfelelően. Nem igényel külön tankönyvet. A feldolgozandó műveket az iskolai könyvtár kötetei, ill. helyi sokszorosítás segítségével ismerjük meg. Az elméleti kérdésekhez a korábbi ok tankönyvei (otthoni tanuláshoz) és a tanórai vázlatok elegendőek. (esetenként magnetofon, videó, tévé, lemezjátszó, térkép) Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Minden órára a tanórai vázlat megtanulása, szövegértési, -alkotási és grammatikai feladatok elvégzése. Alkalmanként fogalmazás készítése; olvasás. EMELT SZINT: NYS, ISZ: 11., NN, E: 12. Évi óraszám: 74 TÉMAKÖR Szó- és írásbeli készségmérések A műelemzés alapjai 8 óra Írásbeli feladatsorok A világirodalom századaiból 10 óra Verstani gyakorlatok A műfordítás elmélete és gyakorlata Az irodalmi mű mint szöveg A kortárs irodalomból 1 TARTALMAK Genetikai elemzés Strukturális elemzés Műfaji, stilisztikai, szerkezeti rendszerezés A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmi hagyományokban Az ókori görög színház A római komédia Hellenisztikus irodalom Középkori legendák Dante, Boccaccio Művek értelmezése a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben Klasszikus formák, ismert strófaszerkezetek új tartalommal Ritkább sor- és szakaszfajták Tartalom és forma egyensúlya Elemzési gyakorlatok Grammatikai, szemantikai, szövegtani megközelítés 1980-tól napjainkig. Néhány ma élő magyar és külföldi szerző 1-2 művének ismerete, értelmezése

14 Gyakorlati szövegalkotás 1 Memoriterek Irodalmi folyóiratok megismerése Antológiák Irodalmi rendezvények, író-olvasó találkozók A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében Kötelező formai elemek szóban és írásban Hangzó szövegek összehasonlítása Levél, megbízás Kérvény, pályázat Felszólalás, hozzászólás Szövegtanulás és szövegfelismerési gyakorlatok A továbbhaladás feltételei Nyelv és nyelvhasználat kapcsolatának értelmezése. A nyelvhasználati normákhoz való tudatos alkalmazkodás. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe; a tömegkommunikáció. A szókészlet rétegei. A könyvnyomtatás, a tudományok fejlődésének szerepe. Néhány nyelvjárástípus főbb jellemzőinek ismerete. A szociolingvisztika néhány alapkérdése (rétegnyelv, kétnyelvűség, kettősnyelvűség). A retorika jelentősége. Irodalmi művek önálló értelmezése, memoriterek, olvasmányok ismerete. EMELT SZINT: NYS, ISZ: 12., NN, E: 13. Évi óraszám: 6 Témakör Szó- és írásbeli készségmérések Műnemek, műfajok, korstílusok rendszerezése Szövegalkotási feladatok Könyvtár- és internethasználat 8 óra Készülés az emelt szintű szóbeli érettségire kiírt tételek alapján 3 Írásbeli típusfeladatok ismétlése Tartalmak A műnemek szerinti megközelítések lehetséges szempontjai Művelődés- és irodalomtörténeti vázlat Szövegtípusok szerinti fogalmazások megadott terjedelemben Szövegszerkesztési kérdések Nyelvhelyességi gyakorlatok Alapvető kézikönyvek használata Téma szerinti keresés Cédulázás Az internet előnyei és veszélye Továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. Szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény

15 kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmai-tudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Minden órára a füzetbeli és tankönyvi lecke anyagának elsajátítása, a szöveggyűjteményben lévő, ill. kötelező olvasmányok olvasása. Alkalmanként, bizonyos témáknál otthoni fogalmazás készítése. Memoriterek. Átlagos képességű tanuló számára kb. 30 perc intenzív tanulást igényel az otthoni készülés.

16 MAGYAR NYELV Célok és feladatok A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását. Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, s szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai műfajban. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a fokon egyaránt kiterjed az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének minden szóbeli és írásbeli megnyilatkozására, valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztatóábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a játékos szövegátalakításra, újságműfajok művelésére, valamint hosszabb fölkészülést igénylő tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását.

17 A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán nyílik valódi lehetőség az anyanyelvi ismeretek tudatos felhasználására az idegen nyelvek tanulásában. ISZ, NYS: 9. ; NN, E: 10. Évi óraszám 74 Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömegkommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. Kreatív gyakorlatok tömeg- kommunikációs műfajok alkotására szóban és írásban, audiovizuális a szöveg, a képanyag, a grafikai, tipográfiai eszközök megfelelő elrendezésével (diákújság vagy más szerkesztése). Az irodalmi művekben, illetve az órai megbeszélésben jelentkező kommunikációs zavaroknak, majd ezek okainak felismerése és feloldásukra törekvés. Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése. A szereplők testbeszédének (nem nyelvi kifejezőeszközeinek) értelmezése a színpad és a film világában. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi szintű megnevezése, az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban. Szövegek mikro- és makroszerkezetének feltárása: bekezdések, utalások, kapcsolatok, egyeztetések szerepének vizsgálata, értékelése. Különféle tartalmú, publicisztikai, szakmai-tudományos, közéleti, gyakorlati szövegek önálló elemzése szerkezetük, témahálózatuk, jelentésrétegeik és szövegegységeik logikai kapcsolatainak bemutatásával. A szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevétele. A magyar helyesírás alapelveinek ismeretében készség az önálló hibajavításra, önkontrollra. A helyesírás értelemtükröztető lehetőségeinek ismerete és felhasználása. A szövegfonetikai

18 eszközök szerepének fölismerése és igényes alkalmazásuk különféle szövegek értelmezésében, felolvasásában, memoriterek előadásában. TÉMAKÖRÖK Kommunikáció, nyelvművelés, hozzászólás, felszólalás Nyelvváltozatok 10 óra A nyelvtani szintek grammatikája 35 óra A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje 5 óra A szöveg jelentése 5 óra Helyesírás 10 óra Könyvkönyvtárhasználat 3 óra és TARTALMAK A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintése. Nyelvjárások, csoportnyelvek. Az ember mint nyelvhasználói - művelő Hangtani ismeretek: magyar hangállomány, hangtörvények; alaktan: szóelemek, szótő, képző, jel, rag - kapcsolódásuk és változataik; szófajtan: a szófaj fogalma és a szófaji rendszer; mondattan: a mondatok osztályozása, a szintagmák, egyszerű és összetett mondat; jelentéstan: hangalak és jelentés viszonya a nyelvi szinteken A szöveg és a mondat, szövegmondat, rendszermondat. A szöveg felépítése, a szövegegységek. A szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés grammatikai kapcsolóelemei. A logikai kapcsolat, a hiány összetartó szerepe. A mondat szórendjének összefüggése a szövegbe ágyazottsággal, az aktuális tagolása A szemantikai és a pragmatikai szint, a szöveg és a kommunikációs folyamat összefüggése. Szótári és lexikális jelentés. Témahálózat, tételmondat, kulcsszavak. A szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében. A szöveg központozása. A magyar helyesírás alapelvei Témafeldolgozás különböző - verbális és audiovizuális elektronikus és digitális információhordozók felhasználásával. Fogalmak Szöveg, szövegmondat, rendszermondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz; szövegkohézió (lineáris, globális); szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; jelentésrétegek, témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend, aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma); szövegfonetikai eszközök. Központozás: gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző, idézőjel szerepe. A helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve. A továbbhaladás feltételei Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat. Jártasság szövegelemző eljárásokban: a lényeg kiemelése, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések alapján. A szöveg szerkezetének, témahálózatának fölismerése. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülön-böztetése. A szövegfonetikai eszközök szerepének fölismerése a szövegek értelmezésében. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Könyvtárhasználati tájékozottság.

19 ISZ, NYS: 10. ; NN, E: 11. Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A stílusváltás képességének bizonyítása változatos témájú és műfajú szóbeli megnyilatkozással különböző kommunikációs helyzetekben. Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése. Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése. Szövegértés A szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával. Szövegalkotás és stíluseszközök felismerése Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata). Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban. A helyesírási ismeretek kibővítése: a tanulmányokban előforduló nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak helyesírása. TÉMAKÖRÖK Stílus 20 óra Alapvető retorikai ismeretek 15 óra Szövegtípusok 25 óra Helyesírás 10 óra Könyv- és könyvtárhasználat TARTALMAK A stílusrétegek. A magán- és a nyilvános élőszóbeli és írott kommuni-káció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége. Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. A szónoklat (alkalmi beszéd, előadás) funkciói, fajtái és részei. A beszéd előkészítésének, elrendezésének, s kidolgozásának lépései. A szónoklat (alkalmi beszéd) előadásának követelményei. Elbeszélés, leírás, levél műfaji jellemzőinek összefoglalása és rendszerezése. Stílus és szövegtípus kapcsolatai. A hallgató igénye, a beszélő lehetőségei a különféle szövegfajtákban. Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzői; az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei. Hétköznapi hivatalos iratok készítése, kitöltése. A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei

20 Fogalmak Stílus: társalgási, publicisztikai, tudományos, hivatalos Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, deduktív, induktív módszer, cáfolat. Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, pályázat, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, kérvény A továbbhaladás feltételei Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotás ezek gyakori műfajaiban. Az idézés szabályainak és etikai normáinak ismerete. Közéleti írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd értelmezése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. A kifejezésmódok, stíluseszközök megfigyelése, értelmezése: a megbeszélt művek értelmezésének világos összefoglalása.

21 ISZ, NYS: 11. ; NN, E: 12. Évi óraszám: 37 Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. Szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés. Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése, e tudásanyag önálló alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében. Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.). A konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértése. Jelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításában, a témának, a címzettnek, a műfajnak megfelelő árnyalt kifejezésmód továbbfejlesztésében. A helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése különféle szövegekben; e lehetőségek felhasználása saját szövegalkotásban. TÉMAKÖRÖK Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban 3 óra Tömegkommuni-káció Szépirodalmi stílus 10 óra Helyesírás 8 óra Fogalmazási kalauz 10 óra TARTALMAK A jelentéstan mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban. A sajtó, rádió, tévé, Internet nyelve; Médiaműfajok Hangszimbolika, ritmusjelenségek. A szóképek (trópusok) nyelvi szempontból. Alakzatok (figurák), az ismétlődés különféle formái a hangzás, a szóhasználat, a mondat és a szöveg szintjén. Egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat és a szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalom-ban és egyéb szövegekben A szöveg kidolgozása. Névjegy, önéletrajz, pályázat Fogalmak

22 Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály; interjú, riport, bírálat; egy- és többprofilú csatornák, műsortípusok, élőadás, konzervműsor Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép; alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura ethymologica; expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció. A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. Lényegre törő, világos felépítésű közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban: kommentár, ajánlás, kisértekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek megnevezése, alkalmazása a szakmaitudományos, szépirodalmi szövegek értelmezésében. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. ISZ, NYS: 12. ; NN, E: 13. Évi óraszám: 32 Belépő tevékenységek Kulturált nyelvi magatartás Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben és a szépirodalmi nyelvi jelenségek megítélésében, a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban. Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében. Szövegértés Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésére, a szerzői előfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása. Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása. Szövegalkotás Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete Általános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésében. Nyelvművelő kérdések szakszerű megválaszolása annak tudatában, hogy a nyelv jelen állapota nyelvtörténeti fejlődés

23 eredménye, hogy a szinkrónia és diakrónia, valamint a nyelvi rétegzettség a társadalom rétegzettsége elválaszthatatlan egymástól. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerzett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal. Ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvművelés). A magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában felelős magatartás a magyar nyelv értékeinek őrzésében, aktív védelmében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészülés az érettségire és a továbbtanulásra.

24 TÉMAKÖRÖK Általános nyelvi ismeretek 5 óra A magyar nyelv története 10 óra Nyelv és társadalom 5 óra Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése 1 TARTALMAK A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. Nyelv és gondolkodás, a magyar nyelv és kultúra viszonya. Az európai nyelvcsaládok, nyelvtípusok Változás és állandóság a nyelvben. A magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel (areális kapcsolat). Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A magyar nyelv fő nyelvtörténeti korszakai. A magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, a jelentésváltozások. A magyar helyesírás történetének főbb állomásai. A mai magyar nyelv, nyelvváltozatok a mai magyar nyelvben: nyelvjárások, csoportnyelvek. Nyelvünk helyzete a határon túl. A nyelvtervezés elvei és feladatai. A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei. A nyelvi szintek grammatikája (hangtan, szó- és alaktan, mondattan). A szöveg fogalma. A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. Az esszé. Fogalmak Jel, jelrendszer, beszéd; indoeurópai nyelvek, finnugor nyelvcsalád, a főbb nyelvtípusok; összehasonlító nyelvtudomány, diakrónia, szinkrónia; nyelvemlék, szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány; ősi szavak, jövevény- és idegen szavak, belső keletkezésű szavak; a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat, kevert nyelvűség, kettős nyelvűség, két nyelvűség. Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom, Mondolat-vita, Bessenyei György és Kazinczy Ferenc nyelvújítási munkássága, Sajnovics János, Reguly Antal, A magyar nyelv történetietimológiai szótára (TESZ). A továbbhaladás feltételei A megértést biztosító olvasni tudás; törekvés a rendezett, olvasható írásképre, megfelelő helyesírásra minden írásbeli munkában. A páros, a kisközösségi, a magán- és közéleti kommunikációról, a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. Új szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek megértése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről szóban és írásban. A könyvtár lehetőségeinek felhasználása önálló feladatok megoldásához: szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás, idézés. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, a magyar nyelv legfőbb történeti korszakairól, példák bemutatása a legfőbb nyelvi változásokról. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: 1. Tankönyvek, munkafüzetek: világos, rövid szövegű, munkáltató A magyar helyesírás szabályai 2. Térképek, házi készítésű falitáblák 3. Magnófelvételek vagy videofelvételek A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége):

25 Bár a magyar nyelv 4 éven keresztül önálló tantárgy, az értékelése, illetve tanítása - miként az érettségin is - szorosan összefügg a magyar irodaloméval. Feltétlenül külön tárgyként kezeljük azonban, hisz a tudásszint meglehetősen eltérő az irodalom és a nyelvtan közt, többnyire az előző javára. Így lehetőség nyílik az esetleges külön javításra. A helyesírás és nyelvhelyesség nem kizárólagos, de meghatározó jegyforrás. Különösen a on, ahol az alacsony óraszám alapján mintegy 70 %-ossá válik a szerepe. Iskolai keretben rendszeresen tartunk a gyengébbeknek helyesírási, grammatikai korrepetálásokat. Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Minden órára a tankönyvi lecke és az órai vázlat anyagának elsajátítása, szövegtani és grammatikai feladatok elvégzése. Alkalmanként otthoni fogalmazás készítése. Középszintű érettségi témakörök magyar nyelvből 1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer Nyelv és gondolkodás 2. Kommunikáció A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok A tömegkommunikáció 3. A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés 4. Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat Az információs társadalom hatása a társadalomra és a nyelvhasználatra 5. A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban Szókincs és frazeológia 6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában

26 7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai 8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi- stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat

27 Levelező tagozat 9. Évi óraszám: 16 Kommunikáció, nyelvművelés, hozzászólás, felszólalás Nyelvváltozatok A nyelvtani szintek grammatikája A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje A szöveg jelentése Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat 10. Évi óraszám: 16 Stílus Alapvető retorikai ismeretek Szövegtípusok Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat 11. Évi óraszám: 16 Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban Tömegkommunikáció Szépirodalmi stílus Helyesírás Fogalmazási kalauz 12. Évi óraszám: 15 Általános nyelvi ismeretek A magyar nyelv története Nyelv és társadalom Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése 1 óra 3 óra 7 óra 1 óra 1 óra 1 óra 5 óra 1 óra 1 óra 3 óra 3 óra 5 óra 5 óra 3 óra 5 óra Esti tagozat 9. Évi óraszám: 36 Kommunikáció, nyelvművelés, hozzászólás, felszólalás Nyelvváltozatok A nyelvtani szintek grammatikája A szöveg szerkezete és szintaktikai szintje A szöveg jelentése Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat 3 óra 5 óra 1 3 óra 5 óra

28 10. Évi óraszám: 36 Stílus Alapvető retorikai ismeretek Szövegtípusok Helyesírás Könyv- és könyvtárhasználat 11. Évi óraszám: 36 Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban Tömegkommunikáció Szépirodalmi stílus Helyesírás Fogalmazási kalauz 12. Évi óraszám: 32 Általános nyelvi ismeretek A magyar nyelv története Nyelv és társadalom Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése 10 óra 7 óra 1 5 óra 10 óra 8 óra 10 óra 5 óra 10 óra 5 óra 1

29 IRODALOM Belépő tevékenységformák Tapasztalat szerzése az irodalmi (például műfaji, képi vagy tematikus) konvenciók szerepéről, ennek megfogalmazása néhány tanult példa bemutatásával. Az epikai konvenciók ironikus kezelése, a hagyományos elbeszéléstől a síkváltások, a leírás, a reflexivitás és metaforikusság megnövekedett szerepével jellemezhető próza felé tett lépések fölismerése. Az elemzés során a nyelvi nézőpont, a látókör és az értékelési pozíció vagy ideológiai nézőpont megkülönböztetése. A szerzői névadás jelentőségének értelmezése. Különböző nyelvi eszközök (igétlenség és a mondattani párhuzamok, a főnévi igenév, a versmondat hosszúság) funkciójának fölismerése a versben - egy-egy nyelvtani eszköz mint versszervező elv, mint domináns jegy jelentésteremtő szerepének megragadása. A metaforizálódás fölismerése. Annak megfogalmazása, hogy a szöveg jeleiből az olvasás során hogyan jön létre a mű "lehetséges", illetve "teremtett" világa. "Kísértetfejezetek" (a műben le nem írt, de kikövetkeztethető cselekményrészek) írása. Megszakításos felolvasás mellett kifejleti jóslatok alkotása. Szövegközi (intertextuális) utalások, jelképes tárgyak és visszatérő motívumok fölismerésével az elbeszélő mű metaforikus szintjének bemutatása. Értékelést kifejező eszközök (szinonimák) beiktatása, illetve semleges eszközökkel való fölcserélése: gyakorlati tapasztalatszerzés arról, hogy a stílus mindig értékelő gesztus. A vers esetleges jelenetkeretének, epikus magjának fölismerése a tanult művekben. A versszervező elvnek, a költemény domináns elemének, uralkodó mondatfajtájának, jellemző modalitásának, grammatikai és retorikai eszközeinek, képrendszerének fölismerése. A vers írásképének átrendezése. Minta alapján önálló mű, például szatirikus természetrajzi szócikk, paródia, szatirikus portré, egyperces novella, epigramma alkotása. Metaforaalkotás, halott metafora életre keltése. ISZ, NYS: 9., NN, E: 10. Évi óraszám: 74 TÉMAKÖR TANANYAG FOGALMAK Az irodalmi szövegek világában 1 Értelmező olvasás, szövegértés Önálló szóbeli előadás Memoriterek világában Irodalom és más művészetek A művészet mint tükör Hely, idő, forma és tartalom az művészeti ágak írói jelenlét Mitológia irodalmi alkotásokban Egy történet ismerete az antik mitológiából Az irodalmi művek iránti igény kitágítása Eligazodás az olvasott művek tágabb kontextusában Olvasmányok: Pl. Görög mítoszok Római regék és mondák fikció mitológia mítosz monda A Biblia 8 óra Ó- és újszövetségi részletek Máté-evangélium Példabeszéd biblia zsoltár evangélium szimbólumok jövendölés Az ókori görög és római Művek ismerete, magyarázata, antik, antikvitás