É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek?

Átírás

1 É. Kiss Katalin: Mit adhat a magyar nyelv és a magyar nyelvészet az általános nyelvészetnek? Ajánló bibliográfia a Bölcsész Akadémia előadásához. Készítette Radványi Ferenc könyvtáros Magyar nyelvészeti összefoglalók Alberti Gábor Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv. Magyar transzformációs generatív nyelvészeti elemzések I-II. 2., jav. kiad. Gondolat és Janus Kiadó, Bp. Pécs, Anyanyelvi nevelési tanulmányok I-II. Szerk. B. Nagy Ágnes Szépe György. III. Szerk. Medve Anna Szépe György. Iskolakultúra-könyvek, Pécs, , Bárczi Géza Benkő Lóránd Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Bp., Faluvégi Katalin Keszler Borbála Laczkó Krisztina Lengyel Klára Rácz Endre: Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. (Tanulmányok, előadásvázlatok, összefoglalások, táblázatok) Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Hegedűs Rita: Magyar nyelvtan. Tinta Kiadó, Bp., Kálmán László Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Második, bőv. kiad. Tinta Könyvkiadó, Bp., Keszler Borbála Lengyel Klára: Kis magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., É. Kiss Katalin: Anyanyelvünk állapotáról. Osiris Kiadó, Bp., É. Kiss Katalin: A nyelvészet mint természettudomány. Magyar Tudomány, 2007/2, p. É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Bp., Magyar grammatika. Szerk. Keszler Borbála. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., Magyar nyelv. Főszerk. Kiefer Ferenc, munkatársa Siptár Péter. Akadémiai kézikönyvek. Szerk. Bajor Péter. Akadémiai Kiadó, Bp., A magyar nyelv kézikönyve. Szerk. Kiefer Ferenc, munkatársa Siptár Péter. Akadémiai Kiadó, Bp., 2003.

2 A magyar nyelv rétegződése I-II. Szerk. Kiss Jenő - Szűts László. Akadémiai Kiadó, Bp., A magyar nyelv történeti nyelvtana I-II/1-2. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., A mai magyar formális nyelvtudomány műhelyei. Szerk. Alberti Gábor Fóris Ágota. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., A mai magyar nyelv. Szerk. Rácz Endre. Tankönyvkiadó, Bp., A mai magyar nyelv rendszere I-II. Szerk. Tompa József. Akadémiai Kiadó, Bp., Nyelvelmélet és dialektológia. Szerk. É. Kiss Katalin és Hegedűs Attila. PPKE BTK Elméleti Nyelvészeti Tanszék Magyar Nyelvészeti Tanszék, Piliscsaba, Rácz Endre: Mondatgrammatika és szöveggrammatika. MTA Nyelvtudományi Intézet, Bp., Strukturális magyar nyelvtan I-IV. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Bp., Szili Katalin: Vezérkönyv a magyar grammatika tanításához. (A magyart idegen nyelvként oktató tanároknak.) Enciklopédia Kiadó, Bp., Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Szerk. Rácz Endre. Bp., Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Szerk. Keszler Borbála. Tankönyvkiadó, Bp., Igék Antal László: Jól ismerjük a magyar igét? In: Egy új magyar nyelvtan felé. Magvető Kiadó, Bp., p. Antal László: A magyar igéről. Magyar Nyelv, 1961/3, p. Antal László: Még egyszer a magyar igéről. In: Egy új magyar nyelvtan felé. Magvető Kiadó, Bp., p. D. Bartha Katalin: Az igeképzés. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana I. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémia Kiadó, Bp., p. D. Bartha Katalin: Az igeképzés. A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., p.

3 Elekfi László: Az ige alanya és az alanytalan igék. In: Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bárczi Géza Benkő Lóránd. Bp., p. R. Hutás Magdolna: Az igei szerkezetek. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana I. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., p. R. Hutás Magdolna: Az igei szerkezetek. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., p. Az ige grammatikája és szemantikája. Szerk. Károly Sándor. Bp., Igei vonzatszerkezetek a magyarban. Szerk. Kenesei István. Osiris Kiadó, Bp., É. Kiss Katalin: Az ige-igekötő sorrend egy lehetséges magyarázata. In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei V. Szerk. Maleczki Márta. Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszék Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, p. É. Kiss Katalin: A magyar tárgyas és alanyi igeragozás kialakulásának szintaktikai hátteréről. Nyelvtudományi Közlemények, 2011, p. Kiefer Ferenc: Az aspektus és a mondat szerkezete. In: Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Bp., p. Kiefer Ferenc: Az igeaspektus areális-tipológiai szempontból. Magyar Nyelv, 1996/3, p. Komlósy András: Fókuszban az igék. Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 1989, p. Papp István: Néhány szó az igei paradigma kérdéséről. Magyar Nyelv, 1962/2, p. Pete István: Az igeszemlélet, a cselekvés megvalósulásának foka, a cselekvés módja és minősége a magyar nyelvben. Magyar Nyelv, 1983/2, p. Pete István: Mondataspektus vagy igeszemlélet? Magyar Nyelvőr, 1994/2, p. Temesi Mihály: Az ige. A mai magyar nyelv rendszere I. Szerk. Tompa József. Akadémiai Kiadó, Bp., p. Velcsov Mártonné: Az ige. In: A mai magyar nyelv. Szerk. Rácz Endre. Tankönyvkiadó, Bp., p.

4 Névmások Antal László: Gondolatok a magyar névmásokról. Magyar Nyelv, 1976/1, p. Berrár Jolán: A névmások. In: Bárczi Géza Benkő Lóránd Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Bp., p. Kenesei István: Szófajok. In: Magyar nyelv. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Bp., Keszler Borbála: A mai magyar nyelv szófaji rendszere. In: Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kozocsa Sándor Géza Laczkó Krisztina. ELTE, Bp., Keszler Borbála: Névmás névmási jelentés. Magyar Nyelvőr, 2010/4, p. É. Kiss Katalin: A névmások értelmezése. In: É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Bp., p. É. Kiss Katalin: Tagadás vagy egyeztetés? A senki, semmi típusú névmások szórendi helye, jelentése és hangsúlyozása.magyar Nyelv, 2008/2, p. Laczkó Krisztina: Gondolatok a névmások szófajiságáról. In: Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kozocsa Sándor Géza Laczkó Krisztina. ELTE, Bp., p. Laczkó Krisztina: A magyar névmási rendszer. Nyelvtan és funkció. Martin Opitz Kiadó, Bp., Laczkó Krisztina: Névmási csoport? Adalékok egy sajátosan bővíthető szófaji osztályhoz. Magyar Nyelvőr, 1995/4, p. Laczkó Krisztina: A névmási helyettesítésről. In: Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Keszler Borbála. Bp., p. Laczkó Krisztina: A névmási referenciáról. Magyar Nyelvjárások, p. Pete István: A névmások osztályozása. Magyar Nyelv, 1981/3, p. Sipos Pál: A névmások. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana I. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., p. Telegdi Zsigmond: Elméletek a szófajok természetéről. In: Nyelvtani tanulmányok. Szerk. Sulán Béla. Budapest, p. G. Varga Györgyi: A névmások. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., p.

5 Névelő Adamikné Jászó Anna Fodor István: A határozatlan névelő használatának terjedéséről. Magyar Nyelv, 2003/2, p. Aradi András: A szórend és a névelőhasználat néhány összefüggése a magyar mondatokban. Hungarológiai Évkönyv, 2006/1, p. Farkas Vilmos: Megjegyzések a határozatlan névelő használatához és a számnévi, névmási jelzők szórendjéhez. Magyar Nyelv, 1955/1, p. Héger Ágnes: A névelő használatának problémái a magyar mint idegen nyelv oktatásában. Hungarológiai Évkönyv, 2004/1, p. Nemesi Attila László: A határozatlan névelő lélektana. Édes Anyanyelvünk, 1997/5, 14.p. Wacha Balázs: Névelőhasználat, határozottság. Magyar Nyelvőr, 1991/1-2, p. Alany, állítmány Antal László: A szintaktikai viszonyok egy lehetséges hierarchiája. Magyar Nyelv, 1979/1, p. Berrár Jolán: Alany és állítmány. In: Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből. Második kiad. Szerk. Rácz Endre és Szathmári István. Tankönyvkiadó, Bp., p. Berrár Jolán: Megjegyzések a szintaktikai viszonyok formális meghatározásához. Nyelvtudományi Értekezések, 1965/1, p. Bolla Kálmán Keszler Borbála: Az alany és az állítmány közötti írásjelek. Magyar Nyelv, 1985/4, p. Dalos Gábor: Nyelv és élet. Itt az alany! Hol az alany? Élet és Tudomány, 2003/23, 719.p. Deme László: Mondatszerkezeti sajátosságok gyakorisági vizsgálata. Akadémiai Kiadó, Bp., Deme László: A nyelvről felnőtteknek. Gondolat Kiadó, Bp., Elekfi László: A mondat elemzésének fő szempontjai. Magyar Nyelv, 1953/1, p. Elekfi László: A predikatív viszony. Magyar Nyelvőr, 1966/1, p.

6 Farkas Vilmos: A hozzárendelő (alany-állítmányi) szerkezet. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana I. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., p. Farkas Vilmos: Az alany. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2. Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., p.. Farkas Vilmos: Az állítmány. In: A magyar nyelv történeti nyelvtana II/2 Főszerk. Benkő Lóránd, szerk. Rácz Endre. Akadémiai Kiadó, Bp., p. Holczer József: Alany-e vagy állítmány? Édes Anyanyelvünk, 1995/1, 9.p. Jastrzebska-Helder, Jolanta: Az alany körül. Magyar Nyelv, 1983/4, p. Károly Sándor: Az alany és az állítmány elemzéséhez. Magyar Nyelvőr, 1964/2, p. Károly Sándor: Az egyszerű mondat szerkezeti egységei. Magyar Nyelvőr, 1958/4, p. Keszler Borbála: Azonos főkategóriájú mondatrészek viszonya a mondategységen belül. In: Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Tankönyvkiadó, Bp., p. É. Kiss Katalin: Az egyszerű mondat szerkezete. In: Kiefer Ferenc: Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Bp., p. Kollányi Teréz: Az azonosító predikatív (alany-állítmányi) viszony kérdéséhez. Magyar Nyelv, 1973/2, p. Laczkó Krisztina: Az alany és az állítmány viszonyáról: hozzárendelés vagy alárendelés? Magyar Nyelvőr, 2001/4, p. Margócsy József: Értelmező vagy állítmány? Magyar Nyelvőr, 1961/4, 451.p. Pete István: Az alany és állítmány primátusának váltakozó megítéléséről. Magyar Nyelv, 2004/1, p. Rácz Endre: Az állítmány egyeztetése két vagy több egyes számú, halmozott alannyal a mondategység határán túl. Magyar Nyelvőr, 1985/4, p. Rácz Endre: Az állítmány számbeli egyeztetése több különböző számú alannyal a mai magyar nyelvben. Magyar Nyelv, 1971/2, p. Rácz Endre: Az egyeztetés a magyar nyelvben. Akadémiai Kiadó, Bp., 1991.

7 Rózsavölgyi Edit: Adalékok a zéró alany paraméter működéséhez. Hungarologische Beiträge, 1999/12, p. Mondattan Adamikné Jászó Anna: A mondattani elv. Magyar Nyelvőr, 1991/1-2, p. Alberti Gábor: A legújabb magyar mondattanról. Nyelvtudományi Közlemények, p. Antal László: Vázlatok egy eljövendő magyar mondattanhoz. Magyar Nyelv, 1962/4, p. Barla Gyula: A mondattan tanításának néhány problémája. Magyar Nyelvőr, 1960/2, p. Hadrovics László: A funkcionális magyar mondattan alapjai. Akadémiai Kiadó, Bp., Hadrovics László: Gondolatok a strukturalista mondattanról. Magyar Nyelvőr, 1998/1, p. É. Kiss Katalin: Kísérlet a konfigurációs és a nem-konfigurációs magyar mondattani jelenségek közti ellentmondás feloldására. Nyelvtudományi Közlemények, p. É. Kiss Katalin: A magyar mondatszerkezet generatív leírása. Nyelvtudományi értekezések 116. Akadémiai Kiadó, Bp., É. Kiss Katalin: Többszörös fókusz a magyar mondatszerkezetben. In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei II. Szerk. Büky László és Maleczki Márta. Szegedi Tudományegyetem Általános Nyelvészeti Tanszék Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, p. Kugler Nóra: Mondattan. Magyar Nyelvőr, 1999/1, p. Magyar leíró nyelvtan I. Mondattan. Szerk. Kálmán László. Tinta Könyvkiadó, Bp., B. Nagy Ágnes Farkas Judit: Hogyan érdemes generatív mondattant tanítani középiskolákban? Modern Nyelvoktatás, 2005/1, p. Papp Szilvia: A magyar nyelv elsajátításának nehézségei a mondattan szempontjából. Hungarologische Beiträge, 1999/12, p.

8 Pomozi Péter: Gondolatok a történeti összehasonlító mondattanról. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae, Sectio Etnographica et Linguistica, 2001/2, p. Strukturális magyar nyelvtan. 1. Mondattan. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Bp., Viszket Anita: A mondattan a közoktatásban. Hungarológiai évkönyv, 2011/1, p. Zsilka János: Szintaxis. Tankönyvkiadó, Bp., Szórend Aradi András: Lexikai útjelzők a magyar szórendi szabályok alkalmazásában. (Szórendi ismeretek tanítása külföldieknek.) Hungarológiai Évkönyv, 2008/1, p. Aradi András: Szórend és jelentés. Az is és sem kötőszók kérdéséhez. Hungarológiai Évkönyv, 2004/1, p. Arany János: A szórend. Magyar Nyelvőr, 1873/1, 7-11.p. Bozsik Gabriella: Szórend a márkanevekben. Édes Anyanyelvünk, 2003/2, 1.p. Imrényi András: A magyar szórend kísérleti modelljei I-II. Magyar Nyelvőr, 2007/2, p., 2007/4, p. Kabán Annamária: Szövegek színeváltozása. Szórend és értékszerkezet. Magyar Nyelvőr, 2006/1, p. Kovács Zoltán: Szórendi furcsaságok. Édes Anyanyelvünk, 2011/3, 6.p. Kozma Endre: Az intonáció és a szórend kapcsolatáról. Magyar Nyelv, 1976/1, p. Molnár Krisztina: A determinánsok szórendi helyzete a német és a magyar nyelvben. Hungarológiai Évkönyv, 2002/1, p. Nagyházi Bernadette: Barangolások a szórend útvesztőiben. Kísérletek a magyar szórend megfejtésére a XIX. században. Hungarológiai Évkönyv, 2008/1, p. Nagyházi Bernadette: Az igekötő szórendi helye és tanításának kérdései a magyarban mint idegen nyelvben. Hungarológiai Évkönyv, 2005/1, p. Nagyházi Bernadette: Utak és módszerek a szórend tanításában. Hungarológiai Évkönyv, 2007/1, p.

9 Namenko Papp Ágnes: A magyar szórend fő rendező elveiről. Magyar Nyelvőr, 1987/4, p. Szathmári István: A magyar szórend legfőbb sajátosságairól. Magyar Nyelv, 1990/1-2, p.