Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Átírás

1 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015

2 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése a 7. életévtől kezdve Paidagogos (pais, paidos gyermek és agein - vezetni) Paedagogus

3 Pedagógia Az ókori latin nevelés fogalom (Terentius Varro) educat nutrix, instituit paedagogus, docet magister a dajka ápol; a paedagogus nevel; a tanító oktat Később jelentésváltozások: instituere képezni, educare nevelni.

4 Pedagógia Predicate et docete

5 Pedagógia Paedagogus -> paedagogia Kálvin János: Istitutio religionis Christianae (A keresztyén vallásra való tanítás), Antoine Furetière szótára, Herbart: Általános pedagógia a nevelés céljából levezetve, Herbart: Pedagógiai előadások vázlata, 1835.

6 Pedagógia A pedagógia önálló tudománnyá válik.

7 Pedagógia A pedagógia mint a neveléstudomány szinonimája (XIX. század) Szilasy János: A nevelés tudománya (két kötet) Buda, Lubrich Ágost: Neveléstudomány (négy kötet) Pozsony, Felméri Lajos: A neveléstudomány kézikönyve Kolozsvár, 1890.

8 Pedagógia Neveléstudományi tanszék létrehozása a pesti egyetem bölcsészkarán (Krobot János teológia professzor), 1814 Lubrich Ágost kinevezése a budapesti egyetem neveléstudományi tanszékére, 1870 Felméri Lajos kinevezése a kolozsvári egyetem neveléstudományi tanszékére, 1872

9 Pedagógia A pedagógia mint egy-egy nagy gondolkodó nevelési nézetrendszere A pedagógia mai értelmezése: komplex fogalom - a nevelés elmélete - a nevelés gyakorlata elméleti pedagógia, gyakorlati pedagógia

10 Nevelés A nevelés kialakulása, eredete az iniciáció mint az intézményes nevelés korai formája Az ősközösségi társadalom felbomlása a nevelés differenciálódása a vagyoni helyzet szerint A szó mai értelmében vett nevelés feltételei: a beszéd és a társadalmi tudat kialakulása

11 Nevelés Az emberiség tapasztalatainak felhalmozódása

12 Nevelés A logisztikus görbe jellemzői

13 Nevelés Az európai egyetemek kialakulása

14 Nevelés A nevelés a társadalom alapvetően fontos funkciója A nevelés kettős arculata: - konzerváló - progresszív A nevelés permanens jellege A nevelés történeti jellege A nevelés örök jellege

15 Nevelés A nevelés osztályjellege A nevelés nemzeti jellege a nemzeti nyelv, a nemzeti irodalom és a nemzeti történelem oktatása Nemzeti nyelv és anyanyelv A nevelés fogalma A nevelés a személyiség fejlődésének az egyén illetve a közösség tevékenységrendszere révén való céltudatos és tervszerű irányítása.

16 Nevelés A nevelés konkrét emberi tevékenység A nevelés céltudatos tevékenység A nevelés tervszerű tevékenység A nevelés szervezett tevékenység A nevelés folyamat jellege Nevelő hatás és spontán hatás

17 Nevelés A közvetlen és a közvetett nevelő hatás

18 Nevelés A nevelés kollektív jellege A nevelt mint a nevelés tárgya és aktív alanya a nevelt tevékeny részvételének fontossága A nevelés mint kölcsönhatás nevelők és neveltek kölcsönhatása A nevelési folyamat ellentmondásos jellege ellentmondások a nevelés folyamatában

19 Oktatás Az oktatás ismeretek közvetítésével való nevelés. A nevelés két része: - az oktatás itt az ismeretközvetítő funkció elsődleges - a szűkebb értelemben vett nevelés itt az ismeretközvetítő funkció másodlagos

20 Oktatás A nevelés és az oktatás viszonya

21 Oktatás Az oktatás a nevelt személyiségének irányított tanulás útján történő céltudatos formálása, képességeinek fejlesztése. Az oktatás komplex fogalom, részei a tanítás és a tanulás. A tanítás a tanulás céltudatos irányítása. A tanulás az ismeretszerzés és a tapasztalat hatására a magatartásban bekövetkező mindennemű változás.

22 Ismeretek Az ismeretek az emberi megismerő tevékenység eredményeképpen kialakult fogalmak. Az ismeretek objektív értelmezése: a tantervekben meghatározott művelődési anyag Az ismeretek szubjektív értelmezése: a tanuló tudásának elemei

23 Tudás A tudás az ismeretek összefüggő rendszere. Lényeges jellemzője, hogy teljesítményképes, azaz a gyakorlatban is alkalmazható. Az oktatás és így a tanulás során ismeretek és tevékenységek elsajátításáról is szó van. A tevékenységek elsajátításának két szintje a jártasság és a készség.

24 Jártasság A jártasság elágazásos algoritmus szerint végrehajtott, begyakorolt tevékenység. A jártasság a döntési pontokon gondolkodást igénylő végrehajtást jelent. Az összetett tevékenységek elvégzése általában csak jártasság szinten gyakorolható be. Egyszerű tevékenységek tanulása közben először a jártasság, majd a készség szintje alakul ki.

25 Készség A készség lineáris algoritmus szerint végrehajtott, begyakorolt tevékenység. A készség a begyakorlottság legmagasabb szintje, automatikus, gondolkodást nem igénylő végrehajtást jelent. Készség szinten csak egyszerű tevékenységek elvégzése gyakorolható be. A készségek gyakran alapoznak meg összetett tevékenység elvégzésében való jártasságot.

26 Képzés A képzés a nevelés irányultságát fejezi ki. A képzés értelmezései: - általános képzés - szakképzés - funkcionális értelemben vett képzés - elő-, utó-, ki-, át- és továbbképzés - materiális képzés - formális képzés