Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Átírás

1 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016

2 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk. Az egyén morális lénnyé csak akkor válhat, ha erkölcsisége tudatosságon alapul.

3 Az erkölcsi tudatosság komponensei az erkölcsi fogalom- és normaismeret, az egyes fogalmak, normák tartalmának, lényeges jegyeinek megértéséhez, egységes értelmezéséhez ad alapot, az erkölcsi ítélőképesség, amely egy etikai értékskála használatát jelenti a problémaszituációk során, és a morális gondolkodás, amely az összefüggések belátását, a mérlegelést és a döntést teszi lehetővé.

4 Az erkölcsi tudatosság kialakulása Az erkölcsi tudatosság a fejlődés során fokozatosan alakul ki. Kilenc-tíz éves korban a tanulók erkölcsi fogalom- és normaismerete jelentősen elmarad a természet-tudományos ismereteik mögött. Ezt az életkori sajátosságokon túl azzal is magyarázhatjuk, hogy erkölcstan tantárgy nincs az iskolában.

5 Az erkölcsi tudatosság fejlesztése Az erkölcsi tudatosság a nevelési folyamat belső szerkezeténél már tárgyalt tapasztalás, tudatosítás és tevékenység mozzanatok egyre magasabb szintű megvalósításával fejleszthető. Az erkölcsi tudatosság fejlődése az erkölcsileg értékes magatartásformák iránti pozitív beállítódásokat alakít ki, így hozzájárul a jellem fejlődéséhez.

6 Az erkölcsi tudatosság szerepe Az egyszerűbb, tipikus, gyakran előforduló helyzetekben a megszilárdult jellem befolyásolja közvetlenül az egyén cselekedeteit, azok kiszámíthatóak. Az erkölcsi tudatosság a jellem mellett, a problémaszituációk megoldásánál játszik különösen fontos szerepet, párosulva az erkölcsi szilárdsággal, amely a normák bensővé válása után határozott erkölcsi orientációt biztosít a személyiségnek.

7 Az erkölcsi nevelés feladatai a hazafiságra nevelés, a munkára nevelés, a humanizmusra nevelés, és a tudatos fegyelemre nevelés.

8 A hazafiságra nevelés A hazafiságra nevelés, amely a szülőföld, annak népe, kultúrája, elért eredményei iránti ragaszkodást, és más népek megbecsülésére nevelést jelenti. Különös jelentősége van a reális nemzeti önismeret szempontjából. Az ország területének megismerése, annak értékeinek felfedeztetése a földrajz és a biológia tanítása során valamint tanulmányi kirándulások révén, a valós önkép kialakítása pedig elsősorban a történelem torzításmentes tárgyalásával oldható meg.

9 A hazafiság fogalmának történeti a patriotizmus, a nacionalizmus, a sovinizmus, változásai az irredentizmus, valamint a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus.

10 A hazafiság fogalmának történeti változásai A patriotizmus (a latin patria: haza szóból) az ókorból származó, klasszikus, felhangok nélküli hazafiság. A nacionalizmus (a francia nation: nemzet szóból) eredetileg a Nagy Francia Forradalom hatására kialakult nemzeti felsőbbrendűségi tudat, amelynek alapja a francia katonai sikerek és a szabadság-eszme terjesztése Európában.

11 A hazafiság fogalmának történeti változásai A sovinizmus (Chauvin francia veterán nevéből) eredetileg Napóleon bukása után a régi dicsőség és az elveszített területek visszaszerzésére való törekvés hordozója a XIX. század harmincas éveiben. Az irredentizmus (az olasz irredento: meg nem szabadított szóból) eredetileg a Garibaldi-féle mozgalom ideológiája, minden olyan területet, ahol olasz többségű lakosság élt, az egységes Itáliához kívánt csatolni (terre irredente).

12 A hazafiság fogalmának történeti változásai A szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus a szovjet érdekszférába tartozó államok ideológiája volt, alapja az ún. lenini nemzetiségi politika és a nemzetközi osztályharc elmélete. A zsidó letelepülési sáv és a zsidó autonóm terület az egykori Szovjetunióban. Az ukrajnai Holodomor (éhínség).

13 A munkára nevelés A munkára nevelés egyrészt a rendszeres és lelkiismeretes munkavégzés iránti szükséglet, másrészt a saját, majd a mások munkájának eredménye iránti megbecsülés kifejlesztését jelenti. Rendszeres tanulással, a természetes büntetés alkalmazásával, egyéni és kollektív fizikai munka illetve önkiszolgálási feladatok (pl. naposi, hetesi funkciók) ellátásával valósítható meg.

14 A humanizmusra nevelés A humanizmusra nevelés az embertársaink tiszteletére, a segítőkész, udvarias viselkedésre, a két nem közötti felelősségteljes magatartás kialakítására irányul. Itt különösen nagy jelentősége van a felnőttek személyes példamutatásának, valamint annak, hogy a pedagógus illetve a közösség határozottan fellépjen a neveltek minden antihumánus megnyilvánulása ellen.

15 A tudatos fegyelemre nevelés A tudatos fegyelemre nevelés során a közösség életének, munkájának zavartalanságát biztosító követelmények elfogadtatására, és a közösség tevékenységét segítő magatartásformák kialakítására törekszünk. Ebben főként az életrend, a vonzó tevékenységek megválasztása és a kollektív fizikai munka nyújthat segítséget.