Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Átírás

1 Etika Bevezető

2 Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás, felelősség ágazati etikák 2

3 Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Erkölcsi törvény 6. Politika 3

4 Az etika tárgyának definiálása Először a görögöknél kezd önálló tudományként megjelenni. Arisztotelész az etika igazi megalkotója. Ő már önálló filozófiai műveket is írt az etika tárgyához. Nikomakhoszi etika, Eudémoszi etika Mi lehet az erkölcstan tárgya? Komplex társadalmi jelenségek (pl. erkölcsi kategóriák lényege, kialakulása) vizsgálata 4

5 Etika bevezető Az etika fogalma és tárgya Filozófiai jellegű társadalomtudomány; vagy egyszerűen erkölcstan filozófia jellegű, mivel a filozófián belül alakult ki; filozófusok művelték- az etika FOGALMAINAK, KATEGÓRIÁINAK NAGY RÉSZÉT A FILOZÓFIÁTÓL KÖLCSÖNÖZTE - ILYEN ÉRTELEMBEN BESZÉLÜNK AZ ETIKÁRÓL, MINT ERKÖLCSFILOZÓFIA, MINT GYAKORLATI FILOZÓFIA 5

6 Elnevezése: éthosz- görög szóból származik az elnevezés, amely szokást jelent, olyan magatartásformák halmaza, amely megegyezik a helyes magatartásformákkal egy közösségen belül; normákat is jelent, amelyek az emberi együttélést szabályozzák (éthosz- szokott hely,ami hozzám tartozik) Mikortól beszélünk önálló tudományról? 6

7 Az etikát és az erkölcsöt a mindennapi életben váltófogalomként használjuk. Ezt tesszük, amikor egy-egy cselekedetet minősítünk, pl. erkölcstelen vagy etikátlan cselekedetként. A két terület azonban nem fedi egymást, sőt a kettő között jelentős különbség van. Az etika: TUDOMÁNY; Az erkölcs: TÁRSADALMI JELENSÉG 7

8 Az etikáról, mint specifikus erkölcsi tudatról szoktunk beszélni, ezért használják sokan az erkölcs váltófogalmaként. 8

9 Az etika is kapcsolódik több tudományhoz, ezen kapcsolódások ténylegesen szükségszerűek, mivel az etika ténylegesen önmagában nem fejlődne. A továbbiakban az etika segédtudományait térképezzük fel 9

10 1. Filozófia az etika a filozófián belül alakult ki, ennek eredménye pedig, hogy bár külön vált tőle, ténylegesen mégsem különült el a filozófiától, a kapcsolat még mindig nagyon szoros a filozófia mindig is megtartotta magának az etikát Kérdései: Evilági-e vagy sem az erkölcs? Mi az erkölcs forrása? Az ilyen jellegű kérdések csak filozófiai síkon fogalmazhatók és kutathatók. 10

11 Az etika számtalan filozófiai problémát, kategóriát kölcsönöz a filozófiától: - a semmilyen felelősség elemélete, - az erkölcsi szabadság problémája, - determinizmus és szabadság problémája, - az értékek definiálásának nehézségei, mi a jó, mi a szép, a rút, a rossz, - mi a felelősség, - mi a kötelesség. Ebből is látszik, hogy a etika átveszi a filozófia szerepét, módszerét, kategóriáit. 11

12 2. Történelem tudományai Ez is része az etikának, sőt nagyon is hat rá Kérdések: Milyen volt az egyes népek erkölcse? Miként éltek, gondolkodtak? A kapott válaszokat össze is kell hasonlítani, nem csak a népek között, hanem a gazdasággal, kultúrával is. 12

13 Az etika a történelem nélkül nem értelmezhet olyan alapkategóriákat, mint a bűn, jó, remény, boldogság, Vagyis, ha nem ismeri, hogy az egyes korok népei mit tartottak jónak, milyen esetben mondták ki az ilyen ítéleteket és miként reagáltak ezekre a jelenségekre. 13

14 Csak a történetiség talaján tudunk választ adni olyan kérdésekre, mint: van-e változás az erkölcsökben? Lehet-e erkölcsi hatásról beszélni úgy, mint a technikai fejlődés esetében? Tartalmaz-e az erkölcs maradandó, örök emberi jellemzőket? 14

15 3. Pszichológia a legközelebb áll az etika tudományához Közös jegy: mindkettőnek központi témája az ember történeti szempontból is közös az eredetük, hosszan megfigyelhető bizonyos összefonódás, együttműködés a két tudomány között a pszichológia erősen hozzájárul ahhoz, hogy az etika megalkossa a saját emberképét 15

16 az etika a pszichológia segítségével megérti az ember tevékenységének összetett jellegét, főleg azokat a motivációkat, amelyek az emberi tevékenységet alkotják, mozgatják személyiség fejlődésével, alakulásával kapcsolatos pszichológiai törvények segítenek eldönteni, hogy az ember mennyiben nevelhető erkölcsileg 16

17 Vitás kérdés: Nevelhető-e az ember erkölcsileg? az erkölcsi tulajdonságok elemzése csak pszichikai törvények figyelembe vétele és pszichikai mechanizmusok értékelésével lehetséges 17

18 4. Pedagógia hasonlóan kapcsolódik a az etikához, mint a pszichológia A modern etika, csak a modern pedagógia eredményeinek a felhasználásával lehetséges A pedagógia valójában alkalmazott etika - a legszorosabb kapcsolat tehát itt áll fenn 18

19 5. Szociológia Erkölcs-szociológia: a szociológia is viselkedés elemélete nélkülözhetetlenek a szociológiai módszerek és a konkrét szociológiai felmérések adatai, tényei, eredményei 19

20 6. Néprajz Érthetővé teszi egy meghatározott erkölcs összetevőinek, struktúrájának a megértését Népszokások 20

21 7. Közgazdaságtudományok a társadalmat és jelenségeit gazdasági alapokból kiindulva lehet megérteni, hiszen a társadalom létének minden szférája szorosan kapcsolódik a gazdasághoz, az erkölcsre is hatással van a cselekvés motivációi között elsősorban gazdasági érdekek nyilvánulnak meg 21

22 ; A gazdaság optimális működése is elképzelhetetlen erkölcsi motivációk nélkül Társadalmi gazdálkodás elképzelhetetlen az erkölcsi motivációk nélkül. Az etika feladata, hogy keresse ezen motiváló erőket és fenn is tartsa azokat 22

23 8. Jogtudomány A társadalmi szabályozás mechanizmusa Milyenek legyenek a szabályok? Ezek az etika és a jog fontos kérdései Szabadság, felelősség, felelősségre vonás, bűn, bűnhődés, büntetés A modern joggal szemben általános elvárás, hogy etikailag megalapozott legyen, ne ütközzön erkölcsi elvekbe 23

24 9. Vallástudományok Sajátos és bonyolult kapcsolat, gyakran összefonódnak- az etikák egy része vallás etika Az önálló etika, csak a görögöknél jelenik meg. A kereszténység is vallásetika, de számos más is 24

25 Az etika mint tudomány, tehát sajátos és specifikus kapcsolatban áll segédtudományaival, de közben autonómiára törekszik, mindeközben leválnak róla az ágazati etikák. A vallás olykor hátrányosan hatott eme autonóm igényre. Az etika tudománya más tudományokra is rászorul: logika, esztétika, politika, csak a legfontosabbakat érintettük. 25