A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015"

Orsolya Jónásné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015

2 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett nevelési eszköznek szokás nevezni azokat az utakat, nevelési formákat (az oktatást és a szűkebb értelemben vett nevelést), amelyek révén a nevelés megvalósul. Ezzel a szóhasználattal mondhatjuk például azt, hogy az oktatás a nevelés eszköze, sőt fő eszköze.

Tágabb értelemben vett nevelési eszköznek szokás nevezni azokat az utakat, nevelési formákat (az

3 A nevelés eszközrendszere A nevelés eszközrendszere alatt a nevelési módszerek; a szűkebb értelemben vett nevelési eszközök, és a nevelési eljárások rendszerét értjük.

4 A nevelési módszer fogalma A módszer általános értelemben egy célhoz vezető utat jelent. A görög meta hodosz (azaz a felé vezető út) kifejezésből származik, és szóösszevonással alakult ki a methodosz szó, amely különböző európai nyelvek módszer szavának a görög elődje (gondoljunk az angol method, a francia méthode vagy az orosz metóda szavakra). A különböző tudományterületeken, így a pedagógiában is ebből az általános értelmezésből alakult ki a tudományos (kutatási) módszer fogalma.

különböző európai nyelvek módszer szavának a görög elődje (gondoljunk az angol method, a francia méthode vagy az orosz

5 A nevelési módszer fogalma A nevelési módszer meghatározására azonban ez az általános értelmezés nem igazán alkalmas. Gondoljunk arra, hogy ha a cél helyébe a nevelés általános célját helyettesítenénk, akkor a cél felé vezető út máris az egész nevelési folyamatot jelentené. Ez pedig nem eredményezne használható módszerfogalmat. Ezért a nevelési módszer meghatározásánál másképpen kell eljárnunk. Nyilvánvaló az előzőek alapján, hogy a cél helyébe csak részletcélt helyettesíthetünk.

egész nevelési folyamatot jelentené. Ez pedig nem eredményezne használható módszerfogalmat.

6 A nevelési módszer fogalma Nevelési módszernek nevezzük a nevelőmunka gyakorlati végrehajtása során egy-egy nevelési feladat, helyzet, probléma megoldásának módját, menetét. A mód szó itt arra utal, ahogyan a problémát megoldjuk, a menet pedig arra, hogy a megoldás nem csak egy, hanem több lépésben is történhet.

7 A szűkebb értelemben vett nevelési eszköz fogalma Szűkebb értelemben vett nevelési eszköznek nevezzük mindazokat a jelenségeket, tárgyakat, tevékenységi-, szervezeti- és munkaformákat, amelyeket valamely nevelési módszerhez felhasználunk. A jelenség illetve a tárgy alatt itt pedagógiai célból felhasznált (például természeti) jelenségeket illetve tárgyakat értünk. A tevékenységi forma általában a későbbiekben előforduló munka, játék és tanulás kategóriákat jelenti. A szervezeti forma kifejezés azt a szervezeti keretet (osztályt vagy tanulókört) jelenti, amelyben az egyén nevelése folyik.

A jelenség illetve a tárgy alatt itt pedagógiai célból felhasznált (például természeti) jelenségeket illetve tárgyakat értünk.

8 A nevelési eljárás fogalma Nevelési eljárásnak nevezzük a nevelési eszköz alkalmazásának a módját. Megjegyezzük, hogy az így értelmezett eljárás fogalom helyett egyes pedagógiai szakírók a fogás kategóriát használják azért, mert a módszert definiálják az eljárás segítségével.

Megjegyezzük, hogy az így értelmezett eljárás fogalom helyett egyes

9 A nevelési célok és a nevelési eszközök kapcsolata Bizonyos pedagógiai fogalmak egyaránt felfoghatók cél- és eszközkategóriának. Az egyik fogalom a közösség, a másik pedig az alapműveltség. A közösség célkategória, mivel a nevelés általános céljában a közösségi beállítottság is szerepel, ugyanakkor tágabb értelemben vett eszközkategória is, hiszen a közösségi beállítottság csak közösség által (nevelési eljárás), a közösségben (szervezeti forma) alakítható ki. Az alapműveltség azért célkategória, mert a társadalom minden egyes tagjának szüksége van rá, ugyanakkor tágabb értelemben vett eszközkategória is, mivel elsajátíttatásával a személyiséget kívánjuk fejleszteni.

A közösség célkategória, mivel a nevelés általános céljában a közösségi beállítottság is szerepel, ugyanakkor tágabb értelemben vett eszközkategória is, hiszen a

10 Az eszköz és a cél kölcsönhatása Általában az eszköz alá van rendelve a célnak, hiszen a célhoz választjuk meg az eszközöket. A pedagógia esetében azonban, eltérően a politikától, csak az erkölcsi normák és a nevelési elvek által meghatározott eszköztárból választhatunk. Az eszköznek abban a vonatkozásban viszont kitüntetett szerepe van a célhoz képest, hogy nélküle a cél nem érhető el. A cél megvalósíthatóságát ugyanis meghatározzák a rendelkezésre álló, illetve a közeljövőben létrehozható eszközök. A célok mindaddig irreálisak maradnak, amíg az elérésükhöz szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre. Az eszköz a cél elérésének feltétele, garanciája.

Az eszköznek abban a vonatkozásban viszont kitüntetett szerepe van a célhoz képest, hogy nélküle a cél nem érhető el.

11 A célrendszer az eszközrendszer szabályozója A célrendszer és az eszközrendszer viszonyát vizsgálva megállapítható, hogy egy adott nevelési rendszerben a reális, a társadalmi valóságot figyelembe vevő célokhoz rendelkezésre kell, hogy álljanak az eszközök is. A nevelés történetét vizsgálva azonban az is észrevehető, hogy a rendszerváltások nyomán, amikor a hatalomra került új elit minőségileg megváltozott célokat határoz meg a nevelés számára is, akkor ellentét támad az új célrendszer és a régi eszközrendszer között. Ennek az ellentétnek a feloldása érdekében erőfeszítések történnek az eszközrendszer továbbfejlesztésére, hiszen a nevelés alapvetően fontos társadalmi funkció. Ezek a próbálkozások lehetnek sikeresek vagy sikertelenek, és az eredmény természetesen minősíti az új célrendszert is.

A nevelés történetét vizsgálva azonban az is észrevehető, hogy a rendszerváltások nyomán, amikor a hatalomra került új elit minőségileg megváltozott célokat határoz meg a nevelés számára is, akkor

12 John Dewey felfogása A célok és eszközök ugyanazon dolgoknak különböző nevei aszerint, hogy milyen perspektívából nézzük azokat. A célokat kifejteni csak úgy érdemes, ha kifejtjük az elérésükhöz vezető folyamatot is, amelyben a tettek eszközök sorával alkotnak egy értelmes egészet. Ha a célokat az elérésükhöz szükséges eszközök vizsgálata nélkül állapítjuk meg, akkor csak álmokat kergetünk. A célok és az eszközök közötti különbségtétel csak nézőpont kérdése. Minden olyan feltételnek a megteremtése, amelyet azért kell létrehoznunk, hogy majd eszközül szolgáljon egy cél eléréséhez, önmagában is cél jellegű, ha pedig a kívánt célunkat elértük, akkor az alapul, eszközül szolgálhat jövőbeli célok eléréséhez.

Ha a célokat az elérésükhöz szükséges eszközök vizsgálata nélkül állapítjuk meg, akkor csak álmokat kergetünk.

13 A nevelés tevékenységi formái Az eszközök között fontos szerepe van a tevékenységi formáknak, hiszen a nevelt aktivitása nélkül nincs eredményes nevelés. A nevelés eredményessége szempontjából különösen fontos az, hogy olyan összefüggő tevékenységrendszert tudjunk kialakítani, amely lehetővé teszi mind az egyén, mind a közösség formálását. A társadalomba való eredményes beillesztés érdekében a tevékenységrendszernek tükröznie kell azt a társadalmi gyakorlatot, amelyre a nevelteket fel kívánjuk készíteni.

A nevelés eredményessége szempontjából különösen fontos az, hogy olyan összefüggő tevékenységrendszert tudjunk kialakítani,

14 A nevelés tevékenységi formái A nevelés tervezése során az egyes nevelési követelményekhez tevékenységi formákat rendelünk, és meghatározzuk a hozzájuk kapcsolódó, a nevelők által megoldandó feladatokat is. A tevékenységi formákat két csoportra oszthatjuk, egyszerű és összetett tevékenységi formákra. Az egyszerű tevékenységi formák a munka, a játék és a tanulás. Az összetett tevékenységi formák ezekből épülnek fel. Ilyen összetett tevékenységi forma például a közéleti vagy a szabadidős tevékenységek köre. A továbbiakban itt csak az egyszerű tevékenységi formákkal foglalkozunk.

A tevékenységi formákat két csoportra oszthatjuk, egyszerű és összetett tevékenységi formákra.

15 A tanulás A tanulás a nevelési közösségek elsődleges tevékenységi formája. A tanulásra korábban adott definíció mindennemű, tehát a tanítás és a tapasztalás hatására bekövetkező magatartás-változást ide sorol. A nevelési folyamatban természetesen arra törekszünk, hogy az irányított tapasztalás minél jelentősebb szerepet kapjon.

hatására bekövetkező magatartás-változást ide sorol.

16 A játék A játék mind a gyermekek, mind a felnőttek életében fontos szerepet játszik, ha eltérő hangsúlyokkal is. A játék alapvető jelentősége az aktivitás biztosításában van, játszani ugyanis csak aktívan lehet, ellentétben a tanórákon való üldögélés jelentette passzív részvétellel. A játék nem csak a szórakozás eszköze, hanem az ismeretszerzésé is. A döntési- és a szerepjátékok fontos szerepet töltenek be úgy a gyermekek, mint a felnőttek képzésében.

tanórákon való üldögélés jelentette passzív részvétellel.

17 A munka Az általános képzésben a munka elsősorban eszközjellegű, az erkölcsi és az esztétikai nevelésben egyaránt alkalmazzák. A szakképzésben a munka oktatása céljellegű is, hiszen része a választott szakterületre való felkészítésnek. A szakképzésben a munkavégzés lehet produktív és improduktív jellegű. Produktív munkáról akkor beszélünk, ha a tanuló a gyakorlati feladatvégzés során valamilyen terméket állít elő, improduktív a munkavégzés akkor, ha a végrehajtott műveletsor csupán a gyakorlást, és nem valamely használható munkadarab elkészítését szolgálja. Az általános- és a szakképzésben egyaránt végezhetjük a munkát egyéni vagy közösségi célok megvalósítása érdekében.

A szakképzésben a munkavégzés lehet produktív és improduktív jellegű.

Hasonló dokumentumok

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése