Munkaformák. Dr. Nyéki Lajos 2016

Átírás

1 Munkaformák Dr. Nyéki Lajos 2016

2 Az oktatás munkaformái Az oktatási folyamat szervezésében a szervezeti formák mellett további differenciálás is lehetséges, attól függően, hogy a tanár a tanítási-tanulási tevékenységbe a tanulók mekkora csoportját kívánja bevonni. Ilyen értelemben beszélhetünk az oktatás munkaformáiról: a frontális osztálymunkáról, a csoportmunkáról és az egyéni munkáról is.

3 Az oktatás munkaformái A hagyományos osztályfoglalkozás differenciálása különösen a szakképzésben válik indokolttá, hiszen itt a tanítási órákon, a szakmai gyakorlatokon meghatározott szakmai munkatevékenységre kell felkészíteni a tanulókat. A szakmában való munkavégzés különböző élethelyzeteket állít a tanulók elé: ezért fontos, hogy mind a nagyobb közösségben végzendő, mind az egyéni, és mind a csoportmunkára való képességet ki lehessen alakítani bennük.

4 A frontális osztálymunka A frontális osztálymunka eredetileg az osztályrendszerre, mint szervezeti formára alapozott munkaszervezési mód. Egyaránt alkalmazható az osztálytermi foglalkozásokon, a szakmai kabinetekben, az évközi és a nyári gyakorlatokon, valamint a szakmai kirándulásokon. A jelenlegi pedagógiai gyakorlatban domináns szerepet tölt be.

5 A frontális osztálymunka Előnye, hogy mutatós, változatos, didaktikailag a legjobban kidolgozott, így a pedagógusoktól a legkevesebb külön energia-ráfordítást igényli. Hátránya, hogy nem tudja figyelembe venni a különböző képességű, fejlettségű, szorgalmú és munkatempójú tanulók közötti eltéréseket, vagyis a közepesekhez méretezett átlaghoz igazodik.

6 A frontális osztálymunka Előnyei és hátrányai ismeretében mégis a közismereti és a szakmai elméleti tárgyak jellemző tanári irányítási formája. Az informatika tantárgy esetében is uralkodó óraszervezési formának tekinthető. A különböző alkalmazói és fejlesztő szoftverek kezelésének bemutatására nagyon alkalmas munkaforma.

7 A frontális osztálymunka A frontális osztálymunka elsősorban a közösségben végzett tevékenység, a versenyszellem, a közösségi szellem erősítése miatt érdemes a figyelemre. A frontális osztálymunka során kibontakozó szakmai viták jelentős szerepet töltenek be a tanulók közéleti szereplésre, a különböző szakmai fórumokon való fellépésre való előkészítésében is.

8 A csoportmunka A csoportmunka, a frontális osztálymunkához hasonlóan a közös munkára alapozza előnyeit. Jellegzetes vonása, hogy a tanár az osztály tanulóit kisebb, kb. 3-6 fős csoportokra bontja. A csoportok tagjai közösen dolgoznak a kitűzött feladatok megoldásán. Minden csoportnak olyan munkafeladatot kell kiadni, amelyet munkamegosztással lehet csak eredményesen megoldani.

9 A csoportmunka Ha több csoport kap azonos feladatot, akkor ezt (feltéve, hogy a nyugodt, elkülönített munkavégzés lehetőségét biztosítani tudjuk), a versenyszellem erősítésére is fel lehet használni. A csoportokat vagy szociometriai felmérés alapján, vagy a tanulók javaslataira építve célszerű kialakítani.

10 A csoportmunka Általában a képességek szerint inhomogén csoportokat célszerű létrehozni. A képességek szerint homogén csoportok kialakítása általában célszerűtlen, mivel az egyes csoportok munkatempójában jelentős különbségeket okoz, ez pedig fegyelmezési problémákhoz vezet.

11 A csoportmunka A tanár a csoport vezetőjével tartja a kapcsolatot. Neki adja ki a feladatot és a megoldásához szükséges segédleteket, és neki kell beszámolnia a végzett munka eredményéről is. A csoportmunka során a jó tanulók munkatempója magával ragadhatja a többieket is. A közös munkatervhez való alkalmazkodás munkafegyelemre nevelheti a közösséget (ha a feladatok elvégzésében a csoport minden tagja érdekelt).

12 A csoportmunka A csoportmunkának az informatika oktatásában való alkalmazását elsősorban a szükséges segédletek, munkalapok hiánya akadályozza. Alkalmazásához a pedagógus ötletességére, a tananyag csoportmunkában való feldolgozhatóságának elemzésére van szükség. A frontális osztálymunkához képest jelentős többlet-energia ráfordításokat igényel, így csak ritkán fordul elő.

13 A csoportmunka A jelentős mennyiségű tananyag feldolgozásának kényszere sem kedvez e munkaforma elterjedésének. A csoportmunka ugyanis a frontális osztálymunkánál jóval több időt igényel. Mivel nagyon kevés az e téren hasznosítható tapasztalat, ezért e munkaforma alkalmazását további (gondosan előkészített) kísérletekkel kell megalapozni.

14 Az egyéni munka Az egyéni munka a munkaformák harmadik változatát képviseli. A tanulók itt az új anyag feldolgozását a saját munkatempójuknak megfelelően végzik. Az individualizált munka rendszerint feltételezi segédanyagok (programozott tananyagok, feladatlapok, munkafüzet, feladatgyűjtemény), és segédeszközök (egyénileg hozzáférhető személyi számítógép) alkalmazását.

15 Az egyéni munka Az egyéni munkaforma nagy előnye, hogy a tanulók a saját egyéni munkatempójuk szerint dolgozhatnak, és a tanár egyéni bánásmódot alkalmazhat. E munkaforma alkalmazásának nehézsége, hogy gondosan kidolgozott programozott segédanyagokat kíván, ilyenek azonban a szakképzés jelenlegi helyzetében nem állnak rendelkezésre.

16 Az egyéni munka Alkalmazása a tanórákon főként az egyéni feladatmegoldásnál, vagy az otthoni tanulás keretében képzelhető el a tanulónak az órán készített feljegyzései és a tankönyv alapján. Ez azonban nem tekinthető igazi egyéni munkának, hiszen ahhoz oktatóprogramokra, programozott tankönyvekre, oktató videó anyagokra volna szükség.

17 Az egyéni munka Az individualizált oktatás kevésbé tanári energia-ráfordítás igényes jól kidolgozott segédanyagok esetén, mint a csoportmunka. Megjegyzendő viszont, hogy éppen ez a sajátossága csábíthatja a pedagógusokat felületességre, az órák felkészületlenül való megtartására.