A projektoktatás megszervezése és bevezetése az iskolában

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A projektoktatás megszervezése és bevezetése az iskolában"

Anikó Veresné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A projektoktatás megszervezése és bevezetése az iskolában Készítette: Richnovskyné Mosonyi Katalin Fekete István Általános Iskola és Óvoda, Győr

2 1.1. Törvényi változások hatása a közoktatási rendszerre 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A tanórai foglalkozások iskolai megszervezésére vonatkozó rendelkezések 3. (2) tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) szervezési formáktól eltérő módon is, amennyiben biztosított a tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása (projekt oktatás, erdei iskola, múzeumi foglalkozás, könyvtári foglalkozás, művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozás stb.).

3 1.2. Törvényi változások hatása a közoktatási rendszerre Melléklet a 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelethez A tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében. sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját. A pedagógus törekedjen a gondolkodási képességek erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról.

4 2. Új tanulásszemlélet Nagyobb tere van a különböző helyes válaszoknak A tudásszerzés aktív-produktív folyamat A tudás problémamegoldó Teret enged az egyéni tanítási utaknak Hangsúlyos szerepet kap az interperszonális intelligencia fejlesztése: kooperáció, empátia, tolerancia A döntés közös: tanáré, tanulóé Az interaktivitás széles skálájú A tanár tudásszervező, módszereiben az egyéni és a páros munka, a PROJEKT és a multimédia-használat szerepel

5 3. A projektoktatás kialakulása, fejlődése John Dewey ( ) William Kilpatrick ( ) projekt: A tanulónak a projektoktatásban valós feladattal kell szembesülnie, amelyben maga dolgozza ki részvételének egyéni tervét és annak az útnak minden részletét is, amely e terv megvalósításához vezet. projekt: a tanulók produktív, gyakorlati jellegű tevékenysége, és a tevékenység tudatos kapcsolódása a társadalmi valóságokhoz. Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál. (Dewey) projekt: minden önállóan tervezett és véghez vitt feladat. A projektoktatás teljes szívvel végzett tervszerű tevékenység, amely társas környezetben megy végbe. (Kilpatrick)

6 4.1. A projektek jellemzői A projekttéma A tanulás folyamatának középpontjában egy kiválasztott téma, megoldandó probléma, illetve minden vele kapcsolatos feladat megoldása áll. A választott témák mindig életszerűek: a gyerekek kezdeményezésére, javaslatára születhetnek, számukra értelmes és átlátható jellegéből adódóan komplex, sok aspektusa van A projektoktatás bekapcsol a szűkebb-tágabb társadalom életébe: Nemcsak információk gyűjtését, befogadását és feldolgozását jelenti, hanem aktív részvételt a közéletben (társadalmi, és szociális problémákat feldolgozó, illetve azok megoldásába kapcsolódó projektek).

7 4.2. A projektek jellemzői Időtartama Időtartama a választott téma jellegétől, nagyságrendjétől függ: kiterjedhet egy választott tematikus egységre és az ehhez szükséges teljes időtartamra (projekt-napok, projekt-hetek). Lehet az iskolai tanulásszervezés rendszeresen alkalmazott eszköze (projektórák)

8 4.3. A projektek jellemzői A projektfolyamat A projektfolyamat célirányos tervezést és szervezést igényel. A projektorientált oktatás "szabadon" zajlik, azaz hiányoznak a merev iskolai órarendek és szervezési sémák. Az elmélet és a gyakorlat merev szétválasztásának megszüntetése, valamint az egyoldalú szaktárgyi (szaktudományi) specializáció feloldása döntő kritériumai a tanulási folyamatnak.

9 4.4. A projektek jellemzői A résztvevők köre A résztvevők köre egy tanulócsoporttól az egész iskolai tanulólétszámig terjedhet. A projektekben a tanulók aktív részvétele jellemző: a csoport minden egyes tagja azonos jogokat élvez. Mindenki számára biztosítja a csoport a tervezés, a beleszólás, a közreműködés, a tevékeny részvétel lehetőségét. A csoportnak magának kell céljait meghatároznia, érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően a tartalmat kidolgoznia, és az egész munkát önállóan szerveznie. A projektorientált oktatás megváltoztatja a tanár szerepét. A tanár egy személyben tanuló és közreműködő, megfigyelő és közvetítő valamint partner, tanácsadó és segítőtárs a tanulók és a tanulási folyamatban valamilyen módon közreműködő szakemberek számára.

10 4.5. A projektek jellemzői A produktum A projektorientált tanulás kézzel fogható produktumokhoz és konkrét eredményekhez vezet. A projekt végterméke egy közös alkotás, produktum, amelynek használati és közlési értéke van (alkotás, kiállítás, újság, színdarab, esszé, vitaest, stb.). Bemutatása a nyilvánosság előtt (iskola, szülők) ill. azok bevonásával történik.

11 4.6. A projektek jellemzői Az ismeretek integrációja A projektoktatás integratív. A szerzett ismeretek nem szoríthatók tantárgyi ismeretek közé. A projektek az élet természetes integráltságát tükrözik, a bennük megfogalmazódó feladatok összetettek, és integrálják az ismereteket. A projektorientált tanulás többnyire szaktárgyakon túlmutató, több szaktárgy illetve szaktudomány körébe tartozó egységes összefüggő, komplex elméleti és gyakorlati munkát jelent. Ez a tanulás a kutató és felfedező, a játékos és fantáziadús, a kérdezni tudó és kérdezni engedő, a kooperatív és szociális tanulás lehetőségeinek megteremtését követeli meg.

12 4.7. A projektek jellemzői Nyitottság-szociális tanulás A projektoktatás kiindulópontja: az iskola sajátos élet- és tapasztalati tér az iskolán kívüli tanulási tapasztalatszerzési lehetőségek felkutatása és szerves beépítése az iskola pedagógiai programjába. A projektoktatás a szociális tanulás eszköze. A közös feladat megoldása során gyakorolható a felelősségvállalás, az együttműködés, a kulturált vitatkozás, a konfliktusok kezelése, az érdekek egyeztetése.

13 5. A projektfolyamat fázisai 1. projekt kezdeményezés 2. projekt célmeghatározás 3. projekt tervezés 4. projekt végrehajtás 5. projekt lezárás 6. projekt értékelés

14 5.1. Projekt kezdeményezés Kérdések lehetnek: Érinti-e az iskolát a feladatat? Kapcsolható a megoldás az iskola céljainak eléréséhez? Akarunk ezzel a feladattal foglalkozni? Akarjuk-e látni, hogy melyik ötlet adhatja a legjobb megoldást? Lépései: vezetői döntések szervezeti szintű elvárások megfogalmazása megvalósíthatósági tervek készítése a projektben érintett valamennyi személy és csoport igényének felmérése

15 5.2 Projekt célmeghatározás Mire kell kiterjednie a célmeghatározásnak? Konkrét, érthető célok sikerkritérium (mérhetőség hozzárendelése) Lépései: projekt céljának (tartalmi cél) + a projektet alkotó csoport céljának (csoport cél) + a résztvevő személyek céljának (egyéni cél) meghatározása a sikerkritériumok meghatározása

16 5.3. Projekt tervezés Kérdések: Miért kell tervezni? Mit kell tervezni? projekt feladatok + fejlesztési követelmények Lépései: a fő feladatok tervének elkészítése a logikai terv elkészítése erőforrások tervezése időterv elkészítése kockázatelemzés kommunikációs terv elkészítése a projektterv elfogadása

17 5.4. Projekt végrehajtás Lépései: a projektfeladat megoldása, a produktumok létrehozása, megalkotása projekt ellenőrzés (kontrolling) változások kezelése kommunikációs feladatok

18 5.5. Projekt lezárás Lépései: a produktumok bemutatása (műsor, kiállítás, előadás, újság stb.) a projekttagok, az erőforrások reintegrációja utókalkuláció

19 5.6. Projekt értékelés Lépései: tájékoztatás - lezáró értekezlet lezáró jelentés: eredmények elemzése idő- és költségkeret betartásának értékelése együttműködés elemzése a végrehajtást befolyásoló tényezők, problémák elemzése elégedettségmérés

20 Élmények képekben Projekt: Balaton (1-24) Projekt: Győr (25-49)

Hasonló dokumentumok

A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy c

A pedagógiai projekt A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés,