Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015"

Zsuzsanna Balázsné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Az értelmi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2015

2 Bevezetés Az értelmi nevelés a művelődési anyagok elsajátítására, illetve azok rendszeres feldolgozásával az intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és ezzel összefüggésben elősegíti egy tudományos, rendszeres világnézet kialakulását.

intellektuális képességek fejlesztésére irányul, és ezzel

3 A táguló világegyetem

4 A Világegyetem tágulása

5 A Hubble egyenlet vv = HH 0 DD Ahol v a távoli objektum távolodási sebessége D a távoli objektum távolsága H 0 a Hubble állandó 74,2±3,6 km/s/mpc. 1 Mpc nagyjából fényév 1 fényév = kilométer

6 A vöröseltolódás

7 A hőhalál elmélet Zárt rendszerekben az entrópia növekszik. Clausius elmélete szerint a világegyetem energiája állandó, az univerzum idővel a maximális entrópia, a teljes kiegyenlítettség állapotába jut (hőhalál).

8 Az értelmi nevelés fontossága Az értelmi nevelés korunkban egyre növekvő jelentőségre tesz szert. A permanens nevelés korszakának beköszöntével a korábbinál magasabb szintű intellektuális képességekre, az önálló tanulás és a megszerzett ismeretek önálló alkalmazásának képességére van szükség.

A permanens nevelés korszakának beköszöntével a korábbinál magasabb

9 A képesség fogalma A képesség pszichikai sajátosság, amelytől valamely tevékenység sikeres végrehajtása függ. A képesség a személyiség fejlődése folyamán alakul ki, azaz előfeltétele a velünk született adottság.

függ. A képesség a személyiség fejlődése folyamán

10 A képességek osztályozása Általános képességek (minden ember számára szükséges), és Speciális képességek (valamely szakterülethez szükséges) képességekre oszthatók. Míg az általános képességek fejlesztésének problémaköre a neveléselmélet, addig a speciális képességeké a különböző módszertanok illetékességi körébe tartozik. Ennek megfelelően a következőkben csak az általános képességekkel foglalkozunk.

Míg az általános képességek fejlesztésének problémaköre a neveléselmélet, addig a speciális

11 Intellektuális képességek az önálló megfigyelés, a figyelem, a képzelet, az emlékezés, és a gondolkodás.

12 Az önálló megfigyelés Az önálló megfigyelés a szorosan összefüggő érzékelés és észlelés helyett szerepel a képességek között. Pedagógiai szempontból főként a tudatos, tervszerű észlelésnek van jelentősége. A nevelt érzékszerveinek és érzékelésének fejlesztése az értelmi fejlődés megalapozója, előfeltétele.

Pedagógiai szempontból főként a tudatos, tervszerű észlelésnek van

13 Az önálló megfigyelés Az érzékelés fejlesztése a különböző, céltudatosan kiválasztott tárgyakkal való manipuláltatás, a tárgyak, jelenségek különböző ismertető jegyeinek megfigyeltetése, az érzékszervek tervszerű gyakoroltatása útján lehetséges. Az észlelés a nevelt koordinált, a tárgyakra irányuló tevékenységében, az érzékeléssel összhangban fejlődik. Az észlelés fejlődésével jelentkezik az önálló megfigyelés képessége, a megismerő beállítottság.

14 Az önálló megfigyelés A megfigyelés fejlesztésének fontos oldalai a tér és a formák észlelésének fejlesztése, az idő- és a távolságbecslés gyakoroltatása, a perspektivikus ábrázolás megértetése, valamint az absztrakt geometriai formák elsajátíttatása is. A megfigyelés fejlesztésénél nagy szerepe van a lényeg kiemelése érdekében a szempontok megadásának, a játékok tervszerű kiválasztásának és a megfelelő szemléltetésnek.

valamint az absztrakt geometriai formák elsajátíttatása is.

15 A gyertyakísérlet 5-6 éves óvodások egy csoportjában kísérleti módszerekkel folyt a természeti tárgyak és jelenségek megismertetése, a kontrollcsoportban hagyományos módon. A kísérlet végén két gyertyát tettek a gyerekek elé, az egyik használatlan volt, a másik erősen használt. A gyerekeknek meg kellett állapítaniuk, hogy mi a különbség a két gyertya között (>10). A két csoport között látványos volt a különbség, a megoldáskeresés folyamata is más volt.

A kísérlet végén két gyertyát tettek a gyerekek elé, az egyik használatlan volt, a másik erősen használt.

16 A figyelem A tanulás során különösen fontos intellektuális képesség a figyelem, hiszen az mindenféle tanulásnál nélkülözhetetlen. Ugyanakkor a figyelem a rendszeres tanulás eredményeképpen fejlődik is; javul a stabilitása, a koncentrációja, a megoszthatósága, az átkapcsolhatósága, bővül a terjedelme. A figyelem így részben a tanulás előfeltétele, részben a szükséges színvonalú működése a rendszeres szellemi munka eredménye.

Ugyanakkor a figyelem a rendszeres tanulás eredményeképpen fejlődik is; javul a stabilitása, a

17 A képzelet A képzelet fejlesztését illetően mind a reproduktív, mind az alkotó képzelet alakítására gondot kell fordítanunk. A reproduktív képzelet fokozatosan alakul ki; egyrészt a tanulás lényeges előfeltétele, hiszen segítségével személyesen nem ismert tényeket is el tudunk képzelni, másrészt a tanulás, a célszerű szemléltetés révén fejleszthető. Az alkotó képzelet a célszerűen megválasztott konstrukciós játékokkal (pl. a különböző építőkészletek vagy a női kézimunka) és a feltaláló jellegű tevékenységek végeztetésével, feladatok megoldatásával fejleszthető.

is el tudunk képzelni, másrészt a tanulás, a célszerű szemléltetés révén fejleszthető.

18 Az emlékezés Az emlékezés a bevésés, a megőrzés és a felidézés hármas egysége. Az emlékezés két alaptípusa a mechanikus és a logikai emlékezés. Kisgyermekkorban és kisiskoláskorban a tanulásnál elsősorban a mechanikus emlékezés, később a logikai emlékezés a jellemző. Iskoláskortól az emlékezetbe vésés fő formája a tudatos, szándékos tanulás.

Kisgyermekkorban és kisiskoláskorban a tanulásnál elsősorban a mechanikus emlékezés,

19 Az emlékezés A mechanikus emlékezés elsősorban az ún. memoriterek (azaz kívülről megtanulandó magyar és idegen nyelvű versek, szövegek, énekek, stb.) megtanulásával fejleszthető, a bevésés a mnemotechnikai módszerek segítségével könnyíthető meg. (pl. színészek, politikusok, zenészek) A logikai emlékezés a tananyagrészek logikai összefüggésein alapszik, ezért a bevésést a koncentrációs kapcsolatok feltárásával, és az értelmes tanulás módszereinek ismertetésével segítenünk kell. Mindennemű emlékezetbe vésésnél tekintettel kell lenni a motiválásra és a figyelemkoncentrációra is.

) megtanulásával fejleszthető, a bevésés a mnemotechnikai módszerek segítségével könnyíthető meg. (pl.

20 A gondolkodás A gondolkodás fejlesztése összefügg az emlékezéssel, hiszen bármiféle problémamegoldás csak a tudás aktivizálásával történhet. A gondolkodás fejlesztése a neveltek értelmi erőinek feladatok, problémák megoldása útján való aktivizálásával érhető el. Ebben jelentős szerepe van a logikailag célszerűen, a neveltek életkori sajátosságainak megfelelően felépített tananyagnak, tankönyveknek, a megfelelően berendezett, felszerelt tantermeknek, kabineteknek, szertáraknak, laboratóriumoknak is.

A gondolkodás fejlesztése a neveltek értelmi erőinek feladatok, problémák megoldása útján való aktivizálásával érhető el.

21 A gondolkodás A neveltek gondolkodását kiválóan fejlesztik a feladatgyűjtemények megoldása mellett az önállóan elvégzett tanulókísérletek, mérési gyakorlatok. Az oktatás korszerű technikai eszközei (pl. személyi számítógép, videotechnika, stb.) a felfedezéses tanulás újszerű lehetőségeit kínálják.

Hasonló dokumentumok

Pszichikai képességek és alakítása. Sárközi István UEFA Elite Youth A

Pszichikai képességek és alakítása Sárközi István UEFA Elite Youth A 1. Figyelem, megfigyelőképesség 2. Érzékelés észlelés 3. Emlékezet 4. Gondolkodási funkciók 1. A figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése: