Tantárgy adatlap Társadalom és lélektan

Átírás

1 A tantárgy kódja: 7PE20NGKC4B A tantárgy megnevezése (magyarul): A tantárgy neve (angolul): Society and Psychology A tanóra száma (Előadás szeminárium gyakorlat egyéb): Kreditérték: 6 A tantárgy meghirdetésének gyakorisága: tavaszi félév évente Az oktatás nyelve: magyar Előtanulmányi kötelezettségek: - A tantárgy típusa: előadás Tantárgyfelelős tanszék: Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet A tantárgyfelelős neve: Dr. Bodnár Éva A tantárgy szakmai tartalma: Miért megbízhatóbbak egyes emberek másoknál? Örökletes-e az intelligencia? Agresszívabbá teszi-e a gyermekeket a tévében látott erőszak? Miért hisznek sokan babonákban? Miért van az, hogy az életünk bizonyos eseményeire élénken emlékszünk, míg más eseményeket elfelejtünk? Lehetséges-e médiaüzenetekkel megváltoztatni a lakosság dohányzással kapcsolatos attitűdjét? Mi késztet valakit arra, hogy napi hat órán keresztül bendzsón gyakoroljon? Miért számolnak be bizonyos emberek arról, hogy földönkívüliek rabolták el őket? A pszichológia az emberi elmében zajló folyamatokat vizsgálja, és azt, hogy milyen tényezők befolyásolják az emberek viselkedését. Az emberi elme és viselkedés tudományaként a pszichológia válaszokat ad a fentiekhez hasonló kérdésekre, és új, továbbra is nyitott kérdéseket vet fel. A kurzuson bevezető jelleggel tárgyaljuk a modern pszichológiai tudomány legfontosabb témaköreit. A kurzus 26 előadásból áll (hetente két 90 perces előadás), és két nagyobb egységre tagolódik. Az első 13 előadás bevezető jellegű áttekintést nyúlt a pszichológia következő területeiről: (1) a modern pszichológia történeti előzményei, (2) a pszichológiai kutatások alapvető módszertani elvei és fogalmai, (3) kognitív pszichológia, (4) a kognitív képességek fejlődése, (5) érzelmek, (6) motiváció, (7) személyiség, (8) pszichés rendellenességek, (9) egészségpszichológia és (10) tudatkutatás. A kurzus második fő egységét képező (szintén 13 előadásból álló) szakasz a pszichológia egy konkrét ága, a szociálpszichológia néhány fontosabb kulcsfogalmát és kutatási eredményét tárgyalja, melyek sok esetben közvetlenül kapcsolódnak más társadalomtudományok által vizsgált problémakörökhöz: (1) a szociálpszichológia jelenségei és eredete, (2) az attitűdök, (3) az attitűdök mérése, (4) az attitűdök okai és funkciói, (5) az attitűdök befolyásolása és a meggyőzés, (6) személyközi vonzalom és a szociometria, (7) normaképződés, normakövetés és deviancia, (8) mások észlelése (személypercepció), (9) attribúció, (10) vezetéselméletek. Évközi tanulmányi követelmények: Az értékelést elsősorban a vizsgaidőszakban esedékes elektronikus vizsga eredménye határozza meg, melyek felügyelet mellett, az egyetemi számítógéptermekben kerülnek lebonyolításra. A vizsgaeredményen túlmenően, minden hallgató további bónuszpontokat gyűjthet (akár 20%-ig) a kurzushoz kapcsolódó online olvasószemináriumon való tevékenységével. Ha a hallgató a legkorábbi időpontra kiírt írásbeli vizsgán nem tud jelen lenni, vagy ha a vizsga eredménye a bónuszpontokkal együtt sem elegendő a kurzus teljesítéséhez, illetve, ha az eredménnyel nem elégedett, a vizsgaidőszakban két további lehetősége lesz javítóvizsgát tenni (szintén elektronikus formában). A fenti összetevők az alábbi súlyokkal kerülnek beszámításra: 1 / 5

2 Vizsgakövetelmény: Az értékelést elsősorban a vizsgaidőszakban esedékes elektronikus vizsga eredménye határozza meg, melyek felügyelet mellett, az egyetemi számítógéptermekben kerülnek lebonyolításra. A vizsgaeredményen túlmenően, minden hallgató további bónuszpontokat gyűjthet (akár 20%-ig) a kurzushoz kapcsolódó online olvasószemináriumon való tevékenységével. Ha a hallgató a legkorábbi időpontra kiírt írásbeli vizsgán nem tud jelen lenni, vagy ha a vizsga eredménye a bónuszpontokkal együtt sem elegendő a kurzus teljesítéséhez, illetve, ha az eredménnyel nem elégedett, a vizsgaidőszakban két további lehetősége lesz javítóvizsgát tenni (szintén elektronikus formában). A fenti összetevők az alábbi súlyokkal kerülnek beszámításra: 2 / 5

3 Az értékelés módszere: Az értékelést elsősorban a vizsgaidőszakban esedékes elektronikus vizsga eredménye határozza meg, melyek felügyelet mellett, az egyetemi számítógéptermekben kerülnek lebonyolításra. A vizsgaeredményen túlmenően, minden hallgató további bónuszpontokat gyűjthet (akár 20%-ig) a kurzushoz kapcsolódó online olvasószemináriumon való tevékenységével. Ha a hallgató a legkorábbi időpontra kiírt írásbeli vizsgán nem tud jelen lenni, vagy ha a vizsga eredménye a bónuszpontokkal együtt sem elegendő a kurzus teljesítéséhez, illetve, ha az eredménnyel nem elégedett, a vizsgaidőszakban két további lehetősége lesz javítóvizsgát tenni (szintén elektronikus formában). A fenti összetevők az alábbi súlyokkal kerülnek beszámításra: 3 / 5

4 Tananyag leírása: Bevezetés a pszichológiába (Dr. Kovács Gábor) 1. hét február 7. A pszichológia mint tudomány: történeti előzmények, modern kutatásmódszertan 2. hét február 14. Kognitív pszichológia 1.: Figyelem, emlékezet, nyelv 3. hét február 21. Kognitív pszichológia 2.: Gondolkodás és döntéshozás; a kognitív képességek fejlődése 4. hét február 28. Érzelmek, motiváció, személyiség 5. hét március 7. Pszichés rendellenességek és kezelésük 6. hét március 14. (1. előadás) A tudat funkciói és a módosult tudatállapotok 10. hét április 18. Egészségpszichológia Szociálpszichológia (Dr. habil. Forgács Attila) 6. hét március 14. (2. előadás) A szociálpszichológia jelenségei és eredete 7. hét március 21. Az attitűdök és az attitűdök mérése 8. hét március 28. Az attitűdök okai és funkciói április 4. TAVASZI SZÜNET 9. hét április 11. Az attitűdök befolyásolása, manipuláció és meggyőzés 11. hét április 25. A személyközi vonzalom, az attitűddinamika és a szociometria 12. hét május 2. Normaképződés, normakövetés és deviancia 13. hét május 9. Mások észlelése (személypercepció) és az attribúció Órarendi beosztás: Szerda, C épület nagyelőadó 4 / 5

5 Powered by TCPDF ( Tantárgy adatlap Kompetencia leírása: A kurzust teljesítő hallgatók képesek lesznek a pszichológiai fogalmakat saját elsődleges tanulmányi területükhöz kapcsolni (legyen az kommunikációtudomány, szociológia, politikatudomány vagy nemzetközi tanulmányok) és saját kutatási projektjeikbe pszichológiai változókat integrálni. Ezen kívül a hallgatók megtanulják értelmezni a pszichológia elsődleges szakirodalmát (pl. szakfolyóiratcikkeket és egyéb tudományos beszámolókat), bár a kutatásmódszertani és statisztikai részletek pontos értelmezéséhez más kurzusokon elsajátított kompetenciák is szükségesek lehetnek. Félévközi ellenőrzések: A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatai: Szak neve: Irodalomjegyzék: Kötelező irodalom: Ajánlott irodalom: Magyar nyelven Forgács A. (2017). Fejezetek a kommunikáció szociálpszichológiájából. Budapest: Akamédiai Kiadó. (Digitális kiadás, az egyetem Központi Könyvtárából, illetve VPN-hozzáféréssel távolról is elérhető az eisz.mersz.org honlapon.) Forgács J. (2007). A társas érintkezés pszichológiája. Budapest: Kairosz Könyvkiadó. Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Frederickson, B. L., & Loftus, G. R. (2005). Atkinson & Hilgard Pszichológia, 3. átdolgozott kiadás. Budapest: Osiris Kiadó. Zimbardo, P., Johnson, R. & McCann, V. (2017). Pszichológia mindenkinek 1 4. Budapest: Libri Kiadó. Angol nyelven Davey, G. (Ed.) (2008). Complete psychology (2nd ed.). London: Hodder Education. Chapters 3, A tantárgy oktatói: 5 / 5