A Nat évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

Átírás

1 A Nat évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium

2 1. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai: a kulcskompetenciák 2. Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei 3. Műveltségi területek 1. Az Európai Parlament által elfogadott kulcskompetencia keretrendszeréhez való igazodás A Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák k alapját t a Recommendation of the European Parlament and of the Council of 18 December 2006 on Key Competences for Lifelong Learning (2006/962/EC) című dokumentum képezik Az oktatásnak mind társadalmi, t mind gazdasági gi funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai pai polgárok megszerezzék k azokat a kulcskompetenciákat, kat, amelyek elengedhetetlenek a változv ltozásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz. A kulcskompetenciák k azok a kompetenciák, k, amelyekre minden egyénnek szüks ksége van személyes boldogulásához és s fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, l a társadalmi t rsadalmi beilleszkedéshez shez és s a munkához.

3 Kezdeményez nyezőképesség és s vállalkozv llalkozói i kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Idetartozik a tudás, a kreativitás, az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás, valamint az, hogy célkitűzései érdekében terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint: tervezés, szervezés, irányítás, vezetés és delegálás, elemzés, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése, kockázatfelmérés és-vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

4 2. A kiemelt fejlesztési si feladatokat meghatároz rozó rész új fejezettel egész szül l ki, amelynek címe: c Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban, de a közoktatás periódusa alatt a diákokban pozitív attitűd alakuljon ki: - az értékteremtő munka, - a javakkal való gazdálkodás - és a gazdasági ésszerűség iránt, Alakuljon ki bennük: -a a pénzzel való bánni tudás tudás, -az erőforrásokkal való gazdálkodás, -az okos gazdálkodás képessége.

5 A gazdasági nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy: a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget. hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy egyensúlyt találjanak a rövidebb és hosszabb távú előnyök között, elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzel való bánni tudást is, nem csak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is, amely számára komoly veszélyt jelenthet a pénzügyek megingása, ezért is fontos, hogy az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítsunk a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekre, és a személyiségnevelés fontos részének tekintsük az okos gazdálkodás képességének a kialakítását.

6 3. A Nat műveltségterületekben is számos helyen megerősítettük a gazdasági-pénzügyi téma előfordulását Ember és társadalom, Földünk Környezetünk, Ember és természet (összesen 136 hivatkozás, pénz: 12 hivatkozás) pl: A társadalomismeret tanulása során ismerkedhetnek meg a tanulók a gazdaság, a gazdálkodás, a vállalkozás és a pénz világával is.

7 Köszönöm m a figyelmet! brassoi.sandor@okm.gov.hu okm.gov.hu