Tudománytörténet. A tudomány fogalmának kialakulása és változása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tudománytörténet. A tudomány fogalmának kialakulása és változása"

Átírás

1 Tudománytörténet A tudomány fogalmának kialakulása és változása

2 Az óra tematikája I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. Ismétlés A tudománytörténet haszna Ókori természetfilozófia, természetrajz és mesterség A muszlim és középkori tudomány A Tudományos Forradalom kezdetek Thomas Kuhn és a tudományos forradalmak A Tudományos Forradalom nagy nevek És a mai helyzet? Externalizmus és internalizmus

3 I. Ismétlés Mi a tudományfilozófiai áttekintés általános tanulsága? Vajon a pusztán logikai modellek reális kritériumot fogalmaznak meg a tudományokra nézve? Mi Lakatos nézeteinek tanulsága? Meg tudjuk-e ítélni, hogy egy zajló tudományos kutatási program progresszív vagy degeneratív? És egyáltalán számít ez?

4 II. A tudománytörténet haszna ahhoz, hogy a tudományról teljesebb képet alkothassunk, érdemes megvizsgálni a tudománytörténetet de minek a története? csak a természetről és társadalomról szóló racionális gondolkodás hagyománya (pl. amit a fizikatankönyvekben olvasunk), amely saját belső logikája szerint fejlődött? nem-tudományos hagyományoké is, amelyek valamilyen módon befolyásolták a tudományokat? (pl. alkímia) a gazdasági, társadalmi és intézményi tényezők is számítanak? az alábbiakban a következőkre koncentrálunk: a tudományosság fogalmának kialakulása és változása a tudomány művelői a különböző korokban

5 III/1. Az ókori görög természetfilozófia mai értelemben vett tudományokkal rendszerezett formában elsősorban filozófusok foglalkoztak: természetfilozófia a természet, a társadalom és az ember vizsgálata megfigyeléssel a természetfölötti kizárása matematikai modellek előnyben részesítése elméletek és feltevések megalkotása magyarázati rendszerek tudományos műhelyek és filozófiai iskolák Platón szembeállította az objektív tudást (gör. episztémé, lat. scientia) a szubjektív véleménnyel Eratoszthenész hívta magát először tudósnak (gör. philologosz, szó szerint: a tanulmányok kedvelője )

6 III/2. Arisztotelész természetfilozófiája Arisztotelész a kozmoszt két részre osztotta: földi szférák: az emberek által lakott, változékony, folyamatos keletkezésben és pusztulásban lévő világrész égi szférák: a szabályos körmozgásban lévő égitestek által elfoglalt, változás nélküli világrész a földi szférák a négy klasszikus elemből állnak: föld, víz, levegő, tűz minden dolog ezek valamilyen keveréke az égi szférák (amelyek közül a legalsó a Hold szférája) a változás nélküli éterből (az ötödik elemből) állnak az arisztotelészi kettős világképet véglegesen a tudományos forradalom eredményei miatt vetették el

7

8 III/3. A természetrajz és a mesterségek az elméleti-magyarázó jellegű természetfilozófiát megkülönböztették a pusztán leíró természetrajztól és az alkotó és gyakorlati mesterségektől (gör. tekhné, lat. ars) egy példa: idősebb Plinius enciklopédiája, a Természetrajz csillagászat, kozmológia, asztrológia (!) földrajz, antropológia bányászat, mineralógia, metallurgia, botanika, zoológia farmakológia és mágia (!) agrártudományok művészettörténet (!)

9 III/4. Egy mesterség: az ókori orvoslás először Hippokratész tulajdonította a betegségeket természetes okoknak, nem pedig a természetfölöttinek az egyiptomiaktól átvett szokások: minden lényeges körülmény alapos vizsgálata részletes feljegyzések készítése két fő orvostudományi iskola: dogmatikusok (Hippokratész követői): a betegségek rejtett okaira is kell figyelni, ami fiziológiai és belgyógyászati ismereteket követel meg empirikusok: a rejtett okok vizsgálata és úgy általában az elmélet lényegtelen, mert a természet megismerhetetlen; ezért tapasztalaton alapuló tüneti kezelést kell használni

10 III/5. A szabad művészetek a római Varro kilenc ars ( mesterség, művészet ) köré csoportosította az általánosan hasznos mesterségekről szóló enciklopédiáját: grammatika, retorika, logika aritmetika, geometria, csillagászat, zeneelmélet orvoslás és építészet ezekből a késő antik és középkori hét szabad művészet (tkp. mesterség): trivium (vö. triviális): grammatika, retorika, logika quadrivium: aritmetika, geometria, csillagászat, zeneelmélet

11 IV/1. A muszlim tudomány a muszlim tudomány (ilm, tkp. tudás ) elsősorban az iszlám köré szerveződött nyelvtudomány, teológia, etika, jogtudomány másrészt kiterjedten foglalkoztak világi tudományokkal az ókori, perzsa és indiai tudományos művek összegyűjtése és fordítása természettudományok, optika, matematika, logika, földrajz, orvoslás és gyógyszertan, agrártudományok rejtett (okkult) és gyakran vitatott tudományok: asztrológia, alkímia, mágia az ókoriaknál gyakorlatiasabb megközelítés, a tapasztalat hangsúlyozása

12 IV/2. Tudomány a középkori Európában tudományos munkák fordításai arabból, héberből, görögből latinra, a műveltség nyelvére a tudományosság központjai az egyetemek (12. századtól) a hét szabad művészet és arisztotelészi filozófia magasabb szinten: jogtudomány, orvostudomány, teológia a reneszánsz idején a triviumot a humanista embereszménynek megfelelően bővítették történelem, ógörög nyelv, irodalom a könyvnyomtatás feltalálása az információ áramlását addig elképzelhetetlen mértékben felgyorsította

13 V. A Tudományos Forradalom a században élt néhány kivételes egyéniség Nikolausz Kopernikusz ( ) Tycho Brahe ( ) Giordano Bruno ( ) Galileo Galilei ( ) Johannes Kepler ( ) Isaac Newton ( ) megváltoztatták a paradigmákat a csillagászatban és a mechanikában

14 VI/1. Thomas Kuhn paradigma: eredeti jelentése ragozási minta valamilyen követendő mintázat a tudományos gyakorlatnak a tudományos közösség által elfogadott mintája közös fogalmi előfeltevések, módszerek, érvelési minták, értékek, elméletek pl. a ptolemaioszi világkép helyett megjelenik a kopernikuszi, az arisztotelészi fizikát felváltja a newtoni

15 VI/2. Paradigmaváltások

16 VI/3. A paradigmák összemérhetetlenek két különböző paradigmából máshogy látjuk a világot, más világban élünk, mást észlelnek a tudósok egy tudós egyszerre csak egy paradigmában tud tevékenykedni a paradigmák egymással összemérhetetlenek: 1. érzékelési: tapasztalati és fogalmi szint nem választható el élesen pl. Arisztotelész akadályozott esést, Galilei pedig ingát látott 2. fogalmi: más paradigma azonos szavai más dolgokra vonatkoznak tömeg: pl. Newton szerint megmarad energiával Einstein szerint ekvivalens az 3. módszertani: nincsenek közös értékelési kritériumok pl. Arisztotelész nem használ (az örök és változatlan jelenségek leírására alkalmas) matematikát a (változó és tökéletlen) földi szférákra, és nem folytat kísérleteket a természetes folyamatok vizsgálatára (a beavatkozás a természet megzavarása)

17 VI/4. Tudományos forradalmak 1. proto-tudományos szakasz tapasztalatok rendszertelen gyűjtése, sok rivális magyarázat, nincsenek széles körben elfogadott módszerek, elméletek 2. normál tudomány egy elmélet uralkodóvá válik, és a további kutatások ennek keretei között folynak előre adott problémák és módszerek (rejtvényfejtés) anomáliák viszont feltűnnek (hosszú távon megoldatlan problémák) 3. tudományos forradalom az uralkodó keretek széttörnek, új fogalmi alapok, módszerek, stb. ismétlés: újabb normáltudományos szakasz, amelyet aztán újabb forradalom követ, stb.

18 VI/5. Tudományos forradalmak

19 VI/5. Mi a helyzet a fejlődéssel? így nincs hosszú távú fejlődés a tudománytörténetben egy paradigma uralkodási idején jobbak lehetnek az elméleteink de nincs értelme azt mondani, hogy az egyik paradigmában megfogalmazott elméletek jobbak, mint a korábbi paradigma elméletei pl. Newton és Einstein: másról szólnak a későbbi tudomány nem tartalmazza a korábbit ez csak a látszat, más a fogalmak jelentése, a tankönyvekből eltüntetik a forradalmakat pl. Einstein elméletében feltűnik Newton, de mások az alapfogalmai

20 VI/5. A paradigma-elmélet határai Kuhn elmélete a tudományos forradalmakról nem minden tudománytörténeti fejlődésére alkalmazható pl. az evolúcióbiológia a Charles Darwin és Alfred Russel Wallace által történt megalapozásától kezdve nem élt át paradigmaváltást, csak a részletek módosultak, finomodtak nem tudományos relativizmus azt állítani, hogy egyik paradigma sem jobb a másiknál? Kuhn tudás alatt hol objektív (ellenőrizhető), hol szubjektív (az egyén által valahogyan érzékelt, de mások által nem ellenőrizhető) tudást ért ha a szubjektív elemektől (mint pl. szubjektív érzékelés) megtisztítjuk az elméletet, akkor a paradigmák között igenis tehető minőségi megkülönböztetés

21 VII/1. Nikolausz Kopernikusz Mit tudunk róla? szamoszi Arisztarkhosz Kr.e. 300: heliocentrikus világkép hirdetője előfutárnak tekintik Jó dolog az előfutárkeresés? a retrográd mozgásra a ptolemaioszi és a kopernikuszi világkép is adott magyarázatot ez az empirikus aluldetermináltság: két elmélet is (a megfelelő korrekciókkal meg tudja magyarázni) ugyanazokat a megfigyeléseket

22 VII/2. Johannes Kepler a bolygómozgások törvényei: a pályákat ellipszisnek képzelte el, amelynek egyik fókuszpontjában helyezkedik el a Nap a Naphoz közelebb a bolygók gyorsabban mozognak a Nap, mint Isten szimbóluma illeszkedett Kepler keresztény elköteleződésébe a szférák zenéjének megalkotása: a Naprendszer működése átalakítható zenei hangokká a bolygók Nap körüli sebessége adja a hangmagasságokat (ha közel járnak, a hangjuk magasabb; ha távolodnak, akkor mélyebb)

23 VII/3. A szférák zenéje

24 VII/4. Sir Isaac Newton és az alkímia Newton nem publikálta az alkímiai feljegyzéseit, azzal kapcsolatos munkássága azonban megdöbbentően nagy szó, rengeteg ilyen témájú feljegyzés ezek az élete majdnem teljes egészében keletkeztek, nem csupán múló érdeklődés volt kapcsolatban állt angol alkimista körökkel 30 éven keresztül nem csak olvasott, de kísérletezett is (1696-ig), volt saját laboratóriuma maga is írt alkímiai szövegeket halálakor felmérik könyvtárát: egytizede alkímiai tárgyú! alkímiai és mechanikai érdeklődése egy tőről fakadt

25

26 VIII/1. Elkötelezett tudósok?

27 VIII/2. Nem annyira elkötelezett tudósok? katolikus, az isteni arány megalkotója katolikus, új vallási jelképrendszer kidolgozása katolikus, munkájában néhol hivatkozik a Bibliára lutheránus, hivatkozik a Bibliára, horoszkópok készítése istenfélő katolikus, munkája nagyban épít vallására anglikán, a Fajok eredetében teremtésre/ Teremtőre hivatkozik hitt a mesmerizusban és a frenológiában Ágostonrendi szerzetes, apát katolikus (de inkább spirituális, mint hívő) baktériumfóbia a vallás mindennapjainak része ortodox katolikus, a kémiát isteni törekvésnek látta zsidó hitből áttért protestáns keresztényre zsidó hagyományőrző, agnosztikus katolikus zsidó keresztény, hitéből merített a munkásságában univerzális unitárius, később ateista anglikán, alkimista zsidó neveltetés, agnosztikus deista, puritán erkölcsi szabályok követése keresztény, a taxonómiában az isteni rendet látta egyfajta deista, egy magasabb intelligenciában hitt hindu, formuláit a család istennője súgta neki katolikus Sandemanian felekezet tagja, presbiter is volt hitte, hogy Isten, a világ teremtője támogatta az eugenikát, gondolatkamera hitt az értelmes földönkívüli lényekben kisebb felekezet tagja Védánta filozófia különc viselkedés, homoszexuális autista (utólagos beszámolók alapján) hívő keresztény presbiteriánus elkötelezett kálvinista, Isten csodájának tartotta a kis lényeket színésznő univerzális unitárius

28 VIII/3. És mi a helyzet ma? ma már biztosan okosabbak a tudósok, és ilyen áltudományos dolgokban nem hisznek biztos? Francis Crick és a pánspermia-elmélet Carl Sagan és a földönkívüliek De mi lesz, ha majd kiderül, hogy a pánspermia elmélete igaz vagy találkozunk E.T.-vel? Biztos, hogy amit ma tudományosnak, és amit áltudományosnak gondolunk, azt 100 év múlva is ugyanannak fogjuk tekinteni?

29 IX/1. Internalizmus internalista történetírás: a belső történetét kell megírni, a természetről szóló racionális gondolkodás történetét a tudomány intellektuális tartalmára koncentrál, fogalmakra, elméletekre, amit a fizikakönyvekben tanulunk a felfedezések nem igényelnek másfajta magyarázatot, mint tudományosat hogy Kepler felfedezte az ellipszispályákat, nem igényel más magyarázatot azon kívül, mint hogy a bolygók valóban ellipszispályán mozognak, amit végre felismert valaki kizárólag a tévedéseknek lehet történeti-társadalmi magyarázata!

30 IX/2. Externalizmus externalista történetírás: a külső, irracionális, társadalmi, gazdasági, intézményes összetevők is megírandók ezek a tényezők kényszert jelentenek, vagy okozzák és meghatározzák a tudomány tartalmát a tudomány társadalmi és kulturális jelenség, amely egyaránt ki van téve racionális és irracionális hatásoknak (pl. mágia és matematika, vallásos szektásság és logika) nem tud függetlenné válni politikától, gazdaságtól és filozófiától a tudomány maga is komoly oksági faktor a történelem menetében

31 Kulcsszavak és fogalmak természetfilozófia természetrajz mesterség hét szabad művészet paradigma proto-tudomány, normál tudomány, tudományos forradalom aluldetermináltság internalista és externalista történetírás

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája

Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a

Részletesebben

A világtörvény keresése

A világtörvény keresése A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)

Részletesebben

Speciális mozgásfajták

Speciális mozgásfajták DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális

Részletesebben

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia

Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

A tudományfejlődés-elméletek

A tudományfejlődés-elméletek DR. LÁNG BENEDEK BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Telefon: 463-1181 lang@filozofia.bme.hu A tudományfejlődés-elméletek A BEVETT NÉZET (Putnam hívta így)

Részletesebben

Földünk a világegyetemben

Földünk a világegyetemben Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője

Részletesebben

Seite 1 1. A BEVETT NÉZET (Putnam hívta így) A tudományfejlődés-elméletek. Sir Karl Popper ez csak ismétlés

Seite 1 1. A BEVETT NÉZET (Putnam hívta így) A tudományfejlődés-elméletek. Sir Karl Popper ez csak ismétlés A tudományfejlődés-elméletek BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Telefon: 463-1181 A BEVETT NÉZET (Putnam hívta így) A Bécsi Kör filozófus-tudósai, a logikai

Részletesebben

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL

AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek

Részletesebben

Foucault ingakísérlete a Szegedi Dómban

Foucault ingakísérlete a Szegedi Dómban Foucault ingakísérlete a Szegedi Dómban 2005. április 13. És mégis mozog a Föld A világról alkotott kép alakulása Ókorban 6 bolygót ismertek (Merkur,..., Szaturnusz) Ptolemaiosz (120-160) A geocentrikus

Részletesebben

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011

Pszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011 Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel

Részletesebben

Az újkori filozófiai gondolkodás születése. Filozófia tanév III. előadás

Az újkori filozófiai gondolkodás születése. Filozófia tanév III. előadás Az újkori filozófiai gondolkodás születése Filozófia 2014-2015. tanév III. előadás Az újkori filozófia születési körülményei Ez a kurzus az újkori gyakorlati filozófia problematikájára összpontosít. Az

Részletesebben

A tudomány, mint rendszer

A tudomány, mint rendszer A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-

Részletesebben

Tudományfejlődés-elméletek

Tudományfejlődés-elméletek Tudományfejlődés-elméletek Áttekintés Bécsi Kör Karl Popper Thomas Kuhn Lakatos Imre Paul Feyerabend Logikai pozitivizmus Falszifikacionizmus Tudományos forradalmak Tudományos kutatási programok Tudományfilozófiai

Részletesebben

Bevezetés A középkori mechanika Csillagászati eredmények Összefoglalás. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

Bevezetés A középkori mechanika Csillagászati eredmények Összefoglalás. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet Középkori fizika Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Bevezetés AFKT 2.4.1 AFKT 2.4.7 Aktív kutatás tárgya. Sok mindent elfelejtettünk. Az előzőekből kiderült: fontos dolgok történtek

Részletesebben

A nyelvtudomány rövid története: ókor

A nyelvtudomány rövid története: ókor A nyelvtudomány rövid története: ókor Rómaiak: mindent elolvastak, amit a görögök írtak, de főképp a sztoikus és az alexandriai hagyomány erős náluk itt születik meg a grammatika mint tudomány és iskolai

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

Tudományfejlődés-elméletek

Tudományfejlődés-elméletek Tudományfejlődés-elméletek Áttekintés Bécsi Kör Karl Popper Lakatos Imre Thomas Kuhn Paul Feyerabend Logikai pozitivizmus Falszifikacionizmus Tudományos kutatási programok Tudományos forradalmak Tudományfilozófiai

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

Tudomány, társadalom, vallás

Tudomány, társadalom, vallás Tudomány, társadalom, vallás Szakkurzus Dr. Koltai László A szakkurzus célja A műszaki felsőoktatásban tanuló hallgatók kulturális látásmódjának fejlesztése, integráltabb szemléletmód kialakítása. A kurzus

Részletesebben

Tudománytörténet. 4. Előadás Újkor (XVI-XVIII. sz.)

Tudománytörténet. 4. Előadás Újkor (XVI-XVIII. sz.) Tudománytörténet 4. Előadás Újkor (XVI-XVIII. sz.) Újkor XVI-XVIII. század, Amerika felfedezését követő évszázadok Luther: 1517. tézisek reformáció Művészetek: Tiziano, Tintoretto, Michelangelo Shakespeare

Részletesebben

Tartalom. x 7.

Tartalom. x 7. Tartalom LEGYEN VILÁGOSSÁG! 23 A. MINDENT EGYESÍTŐ ELMÉLET? 29 1. A valóság rejtélye 29 Egy kettős rejtély 30 Az új világmodell: Kopernikusz, Kepler, Galilei 31 Az egyház a természettudomány ellen 34 A

Részletesebben

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó

CSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Tanmenetek és szakmódszertani felvetések. 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra)

Tartalomjegyzék. Tanmenetek és szakmódszertani felvetések. 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra) Tartalomjegyzék ek és szakmódszertani felvetések 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra) 5 3. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 1,5 óra) 18 1 Bevezetô szakmódszertani

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára

Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Rendelkezésre álló órakeret: heti 1 óra = 32 óra Célok és feladatok A bölcsesség

Részletesebben

a 2015-től fölvett hallgatóknak

a 2015-től fölvett hallgatóknak Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, iranisztika szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati

Részletesebben

Ma már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!

Ma már minden negyedik amerikai felvilágosultnak mondható. Hallelúja! Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka

Részletesebben

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN

A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.

A test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek. Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.

Részletesebben

Keresés osztályozási jelzet szerint a BDK online katalógusában

Keresés osztályozási jelzet szerint a BDK online katalógusában Keresés osztályozási jelzet szerint a BDK online katalógusában Az Osztályozási jelzet menüpont segítségével a művek tartalmának feltárására szolgáló Egyetemes Tizedes Osztályozás jelzetei szerint keresheti

Részletesebben

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató

A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő

Részletesebben

NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat

NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat A fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Fedezd fel a világot! című természettudományos tankönyvcsalád fizika sorozatának első köteteként

Részletesebben

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK

A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK - 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,

Részletesebben

Fizikatörténet. Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Erlichné Dr. Bogdán Katalin Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai docens

Fizikatörténet. Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Erlichné Dr. Bogdán Katalin Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai docens Tantárgy neve Fizikatörténet Tantárgy kódja FIB2405 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Erlichné

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Matematika a középkorban ( )

Matematika a középkorban ( ) Matematika a középkorban (476-1492) 1) A középkori matematika fejlődésének területei a) Kína b) India c) Iszlám d) Európa e) Magyarország 2) A klasszikus indiai matematika a) Korát meghazudtoló eredményei

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B

Részletesebben

Természettudományos igazságok és istenhit (istenbizonyítékok a természettudományokban)

Természettudományos igazságok és istenhit (istenbizonyítékok a természettudományokban) Reálisan helyi tanterv konferencia Természettudományos igazságok és istenhit (istenbizonyítékok a természettudományokban) Kodácsy Tamás Károli Gáspár Református Egyetem kodacsy.tamas@gmail.com 2013. február

Részletesebben

A modern fizika születése

A modern fizika születése MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,

Részletesebben

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia

Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők

Részletesebben

A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig

A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig Görög-római ókor Három orvosi irányzat létezik, a racionális (dogmatikus), az empirikus és a methodikus. A racionális a természet vizsgálatát (phüsziologia)

Részletesebben

EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA

EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA 1. A kinematika és a dinamika tárgya. Egyenes onalú egyenletes mozgás a) Kísérlet és a belőle leont köetkeztetés b) A mozgás jellemző grafikonjai

Részletesebben

Newton természetfilozófiai

Newton természetfilozófiai ELŐSZÓ Newton természetfilozófiai írásaihoz Nehezen kezdhetnénk a természetfilozófusok munkáit közreadó köteteinket alkalmasabb szerzővel, mint Isaac Newton. Már sorozatunk címét is úgy nyertük, hogy egyetlen

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Fizika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-11./3.2.08.2.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Fizika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-11./3.2.08.2. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Fizika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-11./3.2.08.2. alapján 9-11. évfolyam 2 Célunk a korszerű természettudományos világkép

Részletesebben

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.

Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II. 1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív

Részletesebben

2000 év csillagászati könyveiből Kalocsán

2000 év csillagászati könyveiből Kalocsán Csillagászati kiállítás Kiállítás a Csillagászat Nemzetközi Évének tiszteletére 2000 év csillagászati könyveiből Kalocsán Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig Válogatás a Kalocsai Érseki Könyvtár csillagászat-történeti

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

Budapest, 2010. december 3-4.

Budapest, 2010. december 3-4. Mócsy Ildikó A természettudomány A természettudomány szakágazatai: - alap tudományok: fizika kémia biológia földtudományok csillagászat - alkalmazott tudományok: mérnöki mezőgazdaság orvostudomány - matematika,

Részletesebben

1. Charles Darwin életmûve

1. Charles Darwin életmûve A sorozatról 1. Darwin, a bajok eredete? (szept. 26.) 2. Evolúció: a természettudományos elmélet (okt. 10.) 3. Evolúció hívőknek (okt. 24.) 4. Értelmes tervezettség: egy tudományos alternatíva (nov. 7.)

Részletesebben

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem

Részletesebben

ELSŐ OSZTÁLY HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK

ELSŐ OSZTÁLY HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK ELSŐ OSZTÁLY 1 Magyar Matematika Magyar Matematika Magyar 2 Szabad foglalkozás Önálló foglalkozás Kulturális foglalkozás Angol / Szabad foglalkozás Szabad foglalkozás 3 Magyar Testnevelés Magyar Testnevelés

Részletesebben

1. A TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKA ELMÉLETI ALAPJAI ÉS AZ ÜZLETI KUTATÁSOK SAJÁTOSSÁGAI

1. A TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKA ELMÉLETI ALAPJAI ÉS AZ ÜZLETI KUTATÁSOK SAJÁTOSSÁGAI 1. A TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKA ELMÉLETI ALAPJAI ÉS AZ ÜZLETI KUTATÁSOK SAJÁTOSSÁGAI 1.1. Feleletválasztásos tesztkérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. A annak levezetése, hogy a tudomány szabályai szerint hogyan juthattunk

Részletesebben

Atommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár

Atommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár Atommodellek Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Ernest Rutherford Rausch Péter kémia-környezettan tanár Modellalkotás A modell a valóság nagyított

Részletesebben

Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz)

Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz) Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz) Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági

Részletesebben

A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21.

A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1 Az atomoktól a csillagokig sorozat 150. előadása 2016. 01. 21.

Részletesebben

9-11. OSZTÁLYOS KÍSÉRLETI FIZIKATANKÖNYVEK (TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS)

9-11. OSZTÁLYOS KÍSÉRLETI FIZIKATANKÖNYVEK (TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS) A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 9-11. OSZTÁLYOS KÍSÉRLETI FIZIKATANKÖNYVEK (TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS)

Részletesebben

Vázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség

Vázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség Vázlat 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség 6. Termodinamika 7. Informatika 8. Filozófiai következtetések 9. Szociológiai háttér 1.

Részletesebben

Tudománytörténet. 3. Előadás Középkor és reneszánsz

Tudománytörténet. 3. Előadás Középkor és reneszánsz Tudománytörténet 3. Előadás Középkor és reneszánsz Középkor I.sz. 476 1492 Sötét középkor Inkvizíció Dante, Boccaccio Gótika Leonardo da Vinci Könyvnyomtatás Hit vagy tudomány Nem folytatták a tudomány

Részletesebben

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe

A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe Hungarian narration: Hungarian translation: Consultant: Recording: Editing and post production: Klári Varga András Szepesi, Borbála Kulin György Zajácz,

Részletesebben

Középkori matematika

Középkori matematika Fizikatörténet Középkori matematika Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Bevezetés Láttuk korábban: A természettudomány forradalmát a középkor társadalmi, technikai és tudományos eredményei készítik

Részletesebben

A FIZIKA TÖRTÉNETE. Előadás fizikatanár szakos hallgatók számára (2016/17) Az előadás kitűzött célja :

A FIZIKA TÖRTÉNETE. Előadás fizikatanár szakos hallgatók számára (2016/17) Az előadás kitűzött célja : A FIZIKA TÖRTÉNETE Előadás fizikatanár szakos hallgatók számára (2016/17) Az előadás kitűzött célja : A középiskolai fizika áttekintése történeti aspektusból. Segítheti a természeti törvények megértését

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27

TARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus

Részletesebben

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?

FILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT

Részletesebben

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)

Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások

Részletesebben

A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann

A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann Hogyan lesz a természe*smeret- környeze,an tanár? 6. félév: a természetismerettanítás módszertana 1 óra előadás + 3 óra gyak.

Részletesebben

A tudományos forradalom 1. Newton-kurzus,

A tudományos forradalom 1. Newton-kurzus, Isaac Newton A tudományos forradalom 1. Newton-kurzus, 2014.02.10. Vázlat 0. Mi az a tudományos forradalom? I. Mihez képest forradalom? Az arisztoteliánus-középkori világkép II. A természet matematizálása

Részletesebben

Bevezetés. Információk, tematika és néhány nyugtalanító kérdés

Bevezetés. Információk, tematika és néhány nyugtalanító kérdés Bevezetés Információk, tematika és néhány nyugtalanító kérdés Az óra tematikája I. Általános információk II. Nyugtalanító kérdések először III. A tudomány IV. Nyugtalanító kérdések másodszor V. Tematika

Részletesebben

FIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján)

FIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján) FIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján) Célunk a korszerű természettudományos világkép alapjainak és a mindennapi élet

Részletesebben

a 2015-től fölvett hallgatóknak

a 2015-től fölvett hallgatóknak Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, török szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

BBNSF10500 Logika (szimbolikus logika) 2 Gy szk BBNSF00500 I BBNSF00600

BBNSF10500 Logika (szimbolikus logika) 2 Gy szk BBNSF00500 I BBNSF00600 SZABAD BÖLCSÉSZET BA ALAPSZAK TANTÁRGYLÁJA ESZTÉTKA, FLOZÓFA, MŰVÉSZETTÖRTÉNET, FLMELMÉLET, FLMTÖRTÉNET szakirányok NAPPAL TAGOZAT Érvényes a 2011/2012. tanévtől Tárgykód Tantárgy megnevezése Előfeltétel

Részletesebben

Tájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető

Tájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról Pompor Zoltán szakmai vezető Megvan az ideje az ültetésnek (Préd 3,2) Pénz Szakember Új tartalmi keretek 21. századi tanulási környezet Létezik

Részletesebben

VALLÁSTUDOMÁNY (MA) TANEGYSÉGLISTA (2011)

VALLÁSTUDOMÁNY (MA) TANEGYSÉGLISTA (2011) VALLÁSTUDOMÁNY (MA) TANEGYSÉGLISTA (2011) Szakfelelős: dr. Déri Balázs egyetemi tanár (Ókortudományi Intézet) deri.balazs@btk.elte.hu A Valláselmélet szakirány felelőse: dr. Bodnár István egyetemi docens

Részletesebben

Tudományon túli témák a tudománytörténetírásban

Tudományon túli témák a tudománytörténetírásban Tudományon túli témák a tudománytörténetírásban Áltudomány vagy nem tudomány? Az óra szerkezete Az alapkérdés: Minek a története a tudománytörténet? I. esettanulmány: a mágus és a modern tudós: a Yates-tézis

Részletesebben

Tanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak

Tanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak művészettörténet specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési- és kimeneti

Részletesebben

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2019/2020. tanév, 1. félév

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2019/2020. tanév, 1. félév A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2019/2020. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 2. Előadás (2019.09.19.) A tárgy lezárásának módja: aláírás + kollokvium A félév során teljesítendő

Részletesebben

BESZÁMOLÓ TÁMOP 4.1.2 08/1/C-2009-0009 KÉPZİK KÉPZÉSE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL Készítette: Dr. habil. Péntek Kálmán

BESZÁMOLÓ TÁMOP 4.1.2 08/1/C-2009-0009 KÉPZİK KÉPZÉSE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL Készítette: Dr. habil. Péntek Kálmán BESZÁMOLÓ TÁMOP 4.1.2 08/1/C-2009-0009 KÉPZİK KÉPZÉSE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL Készítette: Dr. habil. Péntek Kálmán 1. Bevezetés Az általam oktatott tantárgyak közül a Földrajz BSc Matematikai földrajz

Részletesebben

Névtár. Bruner, Jerome (1915 )

Névtár. Bruner, Jerome (1915 ) Névtár Arisztotelész (kr.e. 384 322) Ókori görög filozófus, Platón tanítványa volt, majd mestere halála után Nagy Sándor nevelője. Az általa alkotott világkép volt hosszú évszázadokon keresztül a hivatalos

Részletesebben

Fizika helyi tanterv

Fizika helyi tanterv Fizika helyi tanterv A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt

Részletesebben

Osztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

Osztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása Osztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI FIZIKA X-TANÁR KÉPZÉS: KÖZÖS SZAKASZ Előfeltétel 1 2 5

Részletesebben

Bevezetés A Föld alakja A Föld mozgása Az égitestek mozgása Összefoglalás. Az ókori kozmoszkép. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0

Bevezetés A Föld alakja A Föld mozgása Az égitestek mozgása Összefoglalás. Az ókori kozmoszkép. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Fizikatörténet Az ókori kozmoszkép Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Bevezetés AFKT 1.3.3., AFKT 1.4.2., AFKT 1.4.3. Szó értelme: kozmosz = rend. Ősi megfigyelés: az égitestek mozgása rendezettebb,

Részletesebben

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA

BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Célok és feladatok A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak ismerete, hanem a bölcsesség életirányító

Részletesebben

Fizika. Fejlesztési feladatok

Fizika. Fejlesztési feladatok Fizika Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány

Részletesebben

Osztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

Osztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása Osztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI FIZIKA X-TANÁR KÉPZÉS: KÖZÖS SZAKASZ Tantárgy neve Félév

Részletesebben

A kreativitás szerepe a kutatói pályán

A kreativitás szerepe a kutatói pályán A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság

Részletesebben

A tudományos forradalom 1.

A tudományos forradalom 1. Isaac Newton Newton-kurzus 2008 A félév tematikája: 1. (febr. 14): A tudományos forradalom 1 KG 2. (febr. 21): A tudományos forradalom 2 KG 3. (febr. 28): Newton korai munkássága ZG 4. (márc. 6): Korai

Részletesebben

FÜLÖP ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA FELSŐBOLDOGFALVA ÓRAREND V-VIII. Osztály ,50 9-9, , ,05-11, , , ,50 7

FÜLÖP ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA FELSŐBOLDOGFALVA ÓRAREND V-VIII. Osztály ,50 9-9, , ,05-11, , , ,50 7 FÜLÖP ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA FELSŐBOLDOGFALVA ÓRAREND V-VIII. Osztály 2017-2018 ÓRA OSZTÁLY HÉTFŐ KEDD SZERDA. CSÜTÖRTÖK PÉNTEK 8-8,50 9-9,50 10-10,50 3 11,05-11,55 4 1 2 12-12,50 5 13-13,50 6 14-14,50

Részletesebben

Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009

Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009 Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009 A sorozatról 1. Darwin, a bajok eredete? (szept. 26) 2. Evolúció: a természettudományos elmélet (okt. 10) 3. Evolúció hívőknek (okt. 24) 4. Értelmes tervezettség:

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?

Hol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi

Részletesebben

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2016/2017. tanév, 1. félév

A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2016/2017. tanév, 1. félév A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2016/2017. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 2. Előadás (2016.09.15.) A tárgy lezárásának módja: aláírás + kollokvium A félév során teljesítendő

Részletesebben

A tudományos forradalom 1.

A tudományos forradalom 1. PDFaid.com #1 pdf solutions online 2014.02.10. Vázlat A tudományos forradalom 1. Newton-kurzus, 2014.02.10. 0. Mi az a tudományos forradalom? I. Mihez képest forradalom? Az arisztoteliánus-középkori világkép

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

21.45 Távcsöves megfigyelések (felhőtlen égbolt esetén), (Veress Zoltán Általános

21.45 Távcsöves megfigyelések (felhőtlen égbolt esetén), (Veress Zoltán Általános 2017. 07. 03. Hétfő 20.00-20.35 Kísérletek héliummal, Hogyan szól a mese, ha héliumot nyelünk a tüdőnkbe, vagy ha kézen állunk? Lufikat is fújunk, de mire jó még a hélium? 20.45-21.20 A művészi Világegyetem

Részletesebben

JOHANNES KEPLER (Weil der Stadt, december 27. Regensburg, Bajorország, november 15.)

JOHANNES KEPLER (Weil der Stadt, december 27. Regensburg, Bajorország, november 15.) SZABÁLYOS TESTEK JOHANNES KEPLER (Weil der Stadt, 1571. december 27. Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) Német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla

Részletesebben