Tudománytörténet. A tudomány fogalmának kialakulása és változása
|
|
- Gyöngyi Budainé
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tudománytörténet A tudomány fogalmának kialakulása és változása
2 Az óra tematikája I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. Ismétlés A tudománytörténet haszna Ókori természetfilozófia, természetrajz és mesterség A muszlim és középkori tudomány A Tudományos Forradalom kezdetek Thomas Kuhn és a tudományos forradalmak A Tudományos Forradalom nagy nevek És a mai helyzet? Externalizmus és internalizmus
3 I. Ismétlés Mi a tudományfilozófiai áttekintés általános tanulsága? Vajon a pusztán logikai modellek reális kritériumot fogalmaznak meg a tudományokra nézve? Mi Lakatos nézeteinek tanulsága? Meg tudjuk-e ítélni, hogy egy zajló tudományos kutatási program progresszív vagy degeneratív? És egyáltalán számít ez?
4 II. A tudománytörténet haszna ahhoz, hogy a tudományról teljesebb képet alkothassunk, érdemes megvizsgálni a tudománytörténetet de minek a története? csak a természetről és társadalomról szóló racionális gondolkodás hagyománya (pl. amit a fizikatankönyvekben olvasunk), amely saját belső logikája szerint fejlődött? nem-tudományos hagyományoké is, amelyek valamilyen módon befolyásolták a tudományokat? (pl. alkímia) a gazdasági, társadalmi és intézményi tényezők is számítanak? az alábbiakban a következőkre koncentrálunk: a tudományosság fogalmának kialakulása és változása a tudomány művelői a különböző korokban
5 III/1. Az ókori görög természetfilozófia mai értelemben vett tudományokkal rendszerezett formában elsősorban filozófusok foglalkoztak: természetfilozófia a természet, a társadalom és az ember vizsgálata megfigyeléssel a természetfölötti kizárása matematikai modellek előnyben részesítése elméletek és feltevések megalkotása magyarázati rendszerek tudományos műhelyek és filozófiai iskolák Platón szembeállította az objektív tudást (gör. episztémé, lat. scientia) a szubjektív véleménnyel Eratoszthenész hívta magát először tudósnak (gör. philologosz, szó szerint: a tanulmányok kedvelője )
6 III/2. Arisztotelész természetfilozófiája Arisztotelész a kozmoszt két részre osztotta: földi szférák: az emberek által lakott, változékony, folyamatos keletkezésben és pusztulásban lévő világrész égi szférák: a szabályos körmozgásban lévő égitestek által elfoglalt, változás nélküli világrész a földi szférák a négy klasszikus elemből állnak: föld, víz, levegő, tűz minden dolog ezek valamilyen keveréke az égi szférák (amelyek közül a legalsó a Hold szférája) a változás nélküli éterből (az ötödik elemből) állnak az arisztotelészi kettős világképet véglegesen a tudományos forradalom eredményei miatt vetették el
7
8 III/3. A természetrajz és a mesterségek az elméleti-magyarázó jellegű természetfilozófiát megkülönböztették a pusztán leíró természetrajztól és az alkotó és gyakorlati mesterségektől (gör. tekhné, lat. ars) egy példa: idősebb Plinius enciklopédiája, a Természetrajz csillagászat, kozmológia, asztrológia (!) földrajz, antropológia bányászat, mineralógia, metallurgia, botanika, zoológia farmakológia és mágia (!) agrártudományok művészettörténet (!)
9 III/4. Egy mesterség: az ókori orvoslás először Hippokratész tulajdonította a betegségeket természetes okoknak, nem pedig a természetfölöttinek az egyiptomiaktól átvett szokások: minden lényeges körülmény alapos vizsgálata részletes feljegyzések készítése két fő orvostudományi iskola: dogmatikusok (Hippokratész követői): a betegségek rejtett okaira is kell figyelni, ami fiziológiai és belgyógyászati ismereteket követel meg empirikusok: a rejtett okok vizsgálata és úgy általában az elmélet lényegtelen, mert a természet megismerhetetlen; ezért tapasztalaton alapuló tüneti kezelést kell használni
10 III/5. A szabad művészetek a római Varro kilenc ars ( mesterség, művészet ) köré csoportosította az általánosan hasznos mesterségekről szóló enciklopédiáját: grammatika, retorika, logika aritmetika, geometria, csillagászat, zeneelmélet orvoslás és építészet ezekből a késő antik és középkori hét szabad művészet (tkp. mesterség): trivium (vö. triviális): grammatika, retorika, logika quadrivium: aritmetika, geometria, csillagászat, zeneelmélet
11 IV/1. A muszlim tudomány a muszlim tudomány (ilm, tkp. tudás ) elsősorban az iszlám köré szerveződött nyelvtudomány, teológia, etika, jogtudomány másrészt kiterjedten foglalkoztak világi tudományokkal az ókori, perzsa és indiai tudományos művek összegyűjtése és fordítása természettudományok, optika, matematika, logika, földrajz, orvoslás és gyógyszertan, agrártudományok rejtett (okkult) és gyakran vitatott tudományok: asztrológia, alkímia, mágia az ókoriaknál gyakorlatiasabb megközelítés, a tapasztalat hangsúlyozása
12 IV/2. Tudomány a középkori Európában tudományos munkák fordításai arabból, héberből, görögből latinra, a műveltség nyelvére a tudományosság központjai az egyetemek (12. századtól) a hét szabad művészet és arisztotelészi filozófia magasabb szinten: jogtudomány, orvostudomány, teológia a reneszánsz idején a triviumot a humanista embereszménynek megfelelően bővítették történelem, ógörög nyelv, irodalom a könyvnyomtatás feltalálása az információ áramlását addig elképzelhetetlen mértékben felgyorsította
13 V. A Tudományos Forradalom a században élt néhány kivételes egyéniség Nikolausz Kopernikusz ( ) Tycho Brahe ( ) Giordano Bruno ( ) Galileo Galilei ( ) Johannes Kepler ( ) Isaac Newton ( ) megváltoztatták a paradigmákat a csillagászatban és a mechanikában
14 VI/1. Thomas Kuhn paradigma: eredeti jelentése ragozási minta valamilyen követendő mintázat a tudományos gyakorlatnak a tudományos közösség által elfogadott mintája közös fogalmi előfeltevések, módszerek, érvelési minták, értékek, elméletek pl. a ptolemaioszi világkép helyett megjelenik a kopernikuszi, az arisztotelészi fizikát felváltja a newtoni
15 VI/2. Paradigmaváltások
16 VI/3. A paradigmák összemérhetetlenek két különböző paradigmából máshogy látjuk a világot, más világban élünk, mást észlelnek a tudósok egy tudós egyszerre csak egy paradigmában tud tevékenykedni a paradigmák egymással összemérhetetlenek: 1. érzékelési: tapasztalati és fogalmi szint nem választható el élesen pl. Arisztotelész akadályozott esést, Galilei pedig ingát látott 2. fogalmi: más paradigma azonos szavai más dolgokra vonatkoznak tömeg: pl. Newton szerint megmarad energiával Einstein szerint ekvivalens az 3. módszertani: nincsenek közös értékelési kritériumok pl. Arisztotelész nem használ (az örök és változatlan jelenségek leírására alkalmas) matematikát a (változó és tökéletlen) földi szférákra, és nem folytat kísérleteket a természetes folyamatok vizsgálatára (a beavatkozás a természet megzavarása)
17 VI/4. Tudományos forradalmak 1. proto-tudományos szakasz tapasztalatok rendszertelen gyűjtése, sok rivális magyarázat, nincsenek széles körben elfogadott módszerek, elméletek 2. normál tudomány egy elmélet uralkodóvá válik, és a további kutatások ennek keretei között folynak előre adott problémák és módszerek (rejtvényfejtés) anomáliák viszont feltűnnek (hosszú távon megoldatlan problémák) 3. tudományos forradalom az uralkodó keretek széttörnek, új fogalmi alapok, módszerek, stb. ismétlés: újabb normáltudományos szakasz, amelyet aztán újabb forradalom követ, stb.
18 VI/5. Tudományos forradalmak
19 VI/5. Mi a helyzet a fejlődéssel? így nincs hosszú távú fejlődés a tudománytörténetben egy paradigma uralkodási idején jobbak lehetnek az elméleteink de nincs értelme azt mondani, hogy az egyik paradigmában megfogalmazott elméletek jobbak, mint a korábbi paradigma elméletei pl. Newton és Einstein: másról szólnak a későbbi tudomány nem tartalmazza a korábbit ez csak a látszat, más a fogalmak jelentése, a tankönyvekből eltüntetik a forradalmakat pl. Einstein elméletében feltűnik Newton, de mások az alapfogalmai
20 VI/5. A paradigma-elmélet határai Kuhn elmélete a tudományos forradalmakról nem minden tudománytörténeti fejlődésére alkalmazható pl. az evolúcióbiológia a Charles Darwin és Alfred Russel Wallace által történt megalapozásától kezdve nem élt át paradigmaváltást, csak a részletek módosultak, finomodtak nem tudományos relativizmus azt állítani, hogy egyik paradigma sem jobb a másiknál? Kuhn tudás alatt hol objektív (ellenőrizhető), hol szubjektív (az egyén által valahogyan érzékelt, de mások által nem ellenőrizhető) tudást ért ha a szubjektív elemektől (mint pl. szubjektív érzékelés) megtisztítjuk az elméletet, akkor a paradigmák között igenis tehető minőségi megkülönböztetés
21 VII/1. Nikolausz Kopernikusz Mit tudunk róla? szamoszi Arisztarkhosz Kr.e. 300: heliocentrikus világkép hirdetője előfutárnak tekintik Jó dolog az előfutárkeresés? a retrográd mozgásra a ptolemaioszi és a kopernikuszi világkép is adott magyarázatot ez az empirikus aluldetermináltság: két elmélet is (a megfelelő korrekciókkal meg tudja magyarázni) ugyanazokat a megfigyeléseket
22 VII/2. Johannes Kepler a bolygómozgások törvényei: a pályákat ellipszisnek képzelte el, amelynek egyik fókuszpontjában helyezkedik el a Nap a Naphoz közelebb a bolygók gyorsabban mozognak a Nap, mint Isten szimbóluma illeszkedett Kepler keresztény elköteleződésébe a szférák zenéjének megalkotása: a Naprendszer működése átalakítható zenei hangokká a bolygók Nap körüli sebessége adja a hangmagasságokat (ha közel járnak, a hangjuk magasabb; ha távolodnak, akkor mélyebb)
23 VII/3. A szférák zenéje
24 VII/4. Sir Isaac Newton és az alkímia Newton nem publikálta az alkímiai feljegyzéseit, azzal kapcsolatos munkássága azonban megdöbbentően nagy szó, rengeteg ilyen témájú feljegyzés ezek az élete majdnem teljes egészében keletkeztek, nem csupán múló érdeklődés volt kapcsolatban állt angol alkimista körökkel 30 éven keresztül nem csak olvasott, de kísérletezett is (1696-ig), volt saját laboratóriuma maga is írt alkímiai szövegeket halálakor felmérik könyvtárát: egytizede alkímiai tárgyú! alkímiai és mechanikai érdeklődése egy tőről fakadt
25
26 VIII/1. Elkötelezett tudósok?
27 VIII/2. Nem annyira elkötelezett tudósok? katolikus, az isteni arány megalkotója katolikus, új vallási jelképrendszer kidolgozása katolikus, munkájában néhol hivatkozik a Bibliára lutheránus, hivatkozik a Bibliára, horoszkópok készítése istenfélő katolikus, munkája nagyban épít vallására anglikán, a Fajok eredetében teremtésre/ Teremtőre hivatkozik hitt a mesmerizusban és a frenológiában Ágostonrendi szerzetes, apát katolikus (de inkább spirituális, mint hívő) baktériumfóbia a vallás mindennapjainak része ortodox katolikus, a kémiát isteni törekvésnek látta zsidó hitből áttért protestáns keresztényre zsidó hagyományőrző, agnosztikus katolikus zsidó keresztény, hitéből merített a munkásságában univerzális unitárius, később ateista anglikán, alkimista zsidó neveltetés, agnosztikus deista, puritán erkölcsi szabályok követése keresztény, a taxonómiában az isteni rendet látta egyfajta deista, egy magasabb intelligenciában hitt hindu, formuláit a család istennője súgta neki katolikus Sandemanian felekezet tagja, presbiter is volt hitte, hogy Isten, a világ teremtője támogatta az eugenikát, gondolatkamera hitt az értelmes földönkívüli lényekben kisebb felekezet tagja Védánta filozófia különc viselkedés, homoszexuális autista (utólagos beszámolók alapján) hívő keresztény presbiteriánus elkötelezett kálvinista, Isten csodájának tartotta a kis lényeket színésznő univerzális unitárius
28 VIII/3. És mi a helyzet ma? ma már biztosan okosabbak a tudósok, és ilyen áltudományos dolgokban nem hisznek biztos? Francis Crick és a pánspermia-elmélet Carl Sagan és a földönkívüliek De mi lesz, ha majd kiderül, hogy a pánspermia elmélete igaz vagy találkozunk E.T.-vel? Biztos, hogy amit ma tudományosnak, és amit áltudományosnak gondolunk, azt 100 év múlva is ugyanannak fogjuk tekinteni?
29 IX/1. Internalizmus internalista történetírás: a belső történetét kell megírni, a természetről szóló racionális gondolkodás történetét a tudomány intellektuális tartalmára koncentrál, fogalmakra, elméletekre, amit a fizikakönyvekben tanulunk a felfedezések nem igényelnek másfajta magyarázatot, mint tudományosat hogy Kepler felfedezte az ellipszispályákat, nem igényel más magyarázatot azon kívül, mint hogy a bolygók valóban ellipszispályán mozognak, amit végre felismert valaki kizárólag a tévedéseknek lehet történeti-társadalmi magyarázata!
30 IX/2. Externalizmus externalista történetírás: a külső, irracionális, társadalmi, gazdasági, intézményes összetevők is megírandók ezek a tényezők kényszert jelentenek, vagy okozzák és meghatározzák a tudomány tartalmát a tudomány társadalmi és kulturális jelenség, amely egyaránt ki van téve racionális és irracionális hatásoknak (pl. mágia és matematika, vallásos szektásság és logika) nem tud függetlenné válni politikától, gazdaságtól és filozófiától a tudomány maga is komoly oksági faktor a történelem menetében
31 Kulcsszavak és fogalmak természetfilozófia természetrajz mesterség hét szabad művészet paradigma proto-tudomány, normál tudomány, tudományos forradalom aluldetermináltság internalista és externalista történetírás
Kora modern kori csillagászat. Johannes Kepler ( ) A Világ Harmóniája
Kora modern kori csillagászat Johannes Kepler (1571-1630) A Világ Harmóniája Rövid életrajz: Született: Weil der Stadt (Német -Római Császárság) Protestáns környezet, vallásos nevelés (Művein érezni a
RészletesebbenA világtörvény keresése
A világtörvény keresése Kopernikusz, Kepler, Galilei után is sokan kételkedtek a heliocent. elméletben Ennek okai: vallási politikai Új elméletek: mozgásformák (egyenletes, gyorsuló, egyenes, görbe vonalú,...)
RészletesebbenSpeciális mozgásfajták
DINAMIKA Klasszikus mechanika: a mozgások leírása I. Kinematika: hogyan mozog egy test út-idő függvény sebesség-idő függvény s f (t) v f (t) s Példa: a 2 2 t v a t gyorsulások a f (t) a állandó Speciális
RészletesebbenOsztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek B. Biblikumok C. Rendszeres teológia
Osztályozási rend A. Bibliák, bibliai nyelvek A.1. Bibliák, bibliai részletek A.2. Konkordanciák A.3. Bibliai lexikonok, fogalmi szókönyvek A.4. Bibliai atlaszok A.5. Bibliai nyelvek A.5.1. Héber és arám
RészletesebbenA SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte
A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom
RészletesebbenAz oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)
Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára
RészletesebbenA tudományfejlődés-elméletek
DR. LÁNG BENEDEK BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Telefon: 463-1181 lang@filozofia.bme.hu A tudományfejlődés-elméletek A BEVETT NÉZET (Putnam hívta így)
RészletesebbenFöldünk a világegyetemben
Földünk a világegyetemben A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik küllős spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője
RészletesebbenSeite 1 1. A BEVETT NÉZET (Putnam hívta így) A tudományfejlődés-elméletek. Sir Karl Popper ez csak ismétlés
A tudományfejlődés-elméletek BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Telefon: 463-1181 A BEVETT NÉZET (Putnam hívta így) A Bécsi Kör filozófus-tudósai, a logikai
RészletesebbenAZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1. A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek
RészletesebbenFoucault ingakísérlete a Szegedi Dómban
Foucault ingakísérlete a Szegedi Dómban 2005. április 13. És mégis mozog a Föld A világról alkotott kép alakulása Ókorban 6 bolygót ismertek (Merkur,..., Szaturnusz) Ptolemaiosz (120-160) A geocentrikus
RészletesebbenPszichológiatörténet. Aczél Balázs 2011
Pszichológiatörténet Aczél Balázs 2011 Mi értelme van pszichológiatörténetről tanulni? Útkeresések története: Mi a téma? Mi a módszer? Mivel foglalkozik a pszichológia? Klasszikus hagyomány: önmegfigyeléssel
RészletesebbenAz újkori filozófiai gondolkodás születése. Filozófia tanév III. előadás
Az újkori filozófiai gondolkodás születése Filozófia 2014-2015. tanév III. előadás Az újkori filozófia születési körülményei Ez a kurzus az újkori gyakorlati filozófia problematikájára összpontosít. Az
RészletesebbenA tudomány, mint rendszer
A tudomány, mint rendszer TEVÉKENYSÉGI EREDMÉNY- ISMERET- SZOCIOLÓGIAI INTÉZMÉNY- TEVÉKENYSÉGI Tervezett és SZOCIOLÓGIAI rendszerezett megismerési, alkalmazási és elôrelátási mozzanatok összessége. EREDMÉNY-
RészletesebbenTudományfejlődés-elméletek
Tudományfejlődés-elméletek Áttekintés Bécsi Kör Karl Popper Thomas Kuhn Lakatos Imre Paul Feyerabend Logikai pozitivizmus Falszifikacionizmus Tudományos forradalmak Tudományos kutatási programok Tudományfilozófiai
RészletesebbenBevezetés A középkori mechanika Csillagászati eredmények Összefoglalás. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0
Fizikatörténet Középkori fizika Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Bevezetés AFKT 2.4.1 AFKT 2.4.7 Aktív kutatás tárgya. Sok mindent elfelejtettünk. Az előzőekből kiderült: fontos dolgok történtek
RészletesebbenA nyelvtudomány rövid története: ókor
A nyelvtudomány rövid története: ókor Rómaiak: mindent elolvastak, amit a görögök írtak, de főképp a sztoikus és az alexandriai hagyomány erős náluk itt születik meg a grammatika mint tudomány és iskolai
RészletesebbenTematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)
Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak
RészletesebbenTudományfejlődés-elméletek
Tudományfejlődés-elméletek Áttekintés Bécsi Kör Karl Popper Lakatos Imre Thomas Kuhn Paul Feyerabend Logikai pozitivizmus Falszifikacionizmus Tudományos kutatási programok Tudományos forradalmak Tudományfilozófiai
RészletesebbenFizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
RészletesebbenAz érzelmek logikája 1.
Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia
RészletesebbenTudomány, társadalom, vallás
Tudomány, társadalom, vallás Szakkurzus Dr. Koltai László A szakkurzus célja A műszaki felsőoktatásban tanuló hallgatók kulturális látásmódjának fejlesztése, integráltabb szemléletmód kialakítása. A kurzus
RészletesebbenTudománytörténet. 4. Előadás Újkor (XVI-XVIII. sz.)
Tudománytörténet 4. Előadás Újkor (XVI-XVIII. sz.) Újkor XVI-XVIII. század, Amerika felfedezését követő évszázadok Luther: 1517. tézisek reformáció Művészetek: Tiziano, Tintoretto, Michelangelo Shakespeare
RészletesebbenTartalom. x 7.
Tartalom LEGYEN VILÁGOSSÁG! 23 A. MINDENT EGYESÍTŐ ELMÉLET? 29 1. A valóság rejtélye 29 Egy kettős rejtély 30 Az új világmodell: Kopernikusz, Kepler, Galilei 31 Az egyház a természettudomány ellen 34 A
RészletesebbenCSILLAGÁSZATI TESZT. 1. Csillagászati totó
CSILLAGÁSZATI TESZT Név: Iskola: Osztály: 1. Csillagászati totó 1. Melyik bolygót nevezzük a vörös bolygónak? 1 Jupiter 2 Mars x Merkúr 2. Melyik bolygónak nincs holdja? 1 Vénusz 2 Merkúr x Szaturnusz
RészletesebbenTartalomjegyzék. Tanmenetek és szakmódszertani felvetések. 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra)
Tartalomjegyzék ek és szakmódszertani felvetések 1. Szakmódszertani felvetések, javaslatok! 2 2. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 2 óra) 5 3. Fizika tanmenet 9. osztály (heti 1,5 óra) 18 1 Bevezetô szakmódszertani
RészletesebbenTematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)
Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa
RészletesebbenHelyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára
Helyi tanterv Filozófia tantárgyból 12. évfolyamon az AJTP (A), normál tantervű (B) és természettudományos (C) osztályok számára Rendelkezésre álló órakeret: heti 1 óra = 32 óra Célok és feladatok A bölcsesség
Részletesebbena 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, iranisztika szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati
RészletesebbenMa már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!
Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" Ma már minden negyedik "felvilágosultnak" 2014 január 08. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még értékelve Givenincs Ma már minden negyedik Mérték Az ak 74 százaléka
RészletesebbenA Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN
A Tanév itt kezdődik! EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET A NAT-BAN ÉS A KERETTANTERVEKBEN Egy kis ismétlés Nemzeti alaptanterv EMBER ÉS TERMÉSZET MŰVELTSÉGTERÜLET (II.3.5) A, Alapelvek, célok Természettudományos
RészletesebbenPedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015
Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése
RészletesebbenA test tömegének és sebességének szorzatát nevezzük impulzusnak, lendületnek, mozgásmennyiségnek.
Mozgások dinamikai leírása A dinamika azzal foglalkozik, hogy mi a testek mozgásának oka, mitől mozognak úgy, ahogy mozognak? Ennek a kérdésnek a megválaszolása Isaac NEWTON (1642 1727) nevéhez fűződik.
RészletesebbenKeresés osztályozási jelzet szerint a BDK online katalógusában
Keresés osztályozási jelzet szerint a BDK online katalógusában Az Osztályozási jelzet menüpont segítségével a művek tartalmának feltárására szolgáló Egyetemes Tizedes Osztályozás jelzetei szerint keresheti
RészletesebbenA 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA. Javítási-értékelési útmutató
Oktatási Hivatal A 2014/2015. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló FILOZÓFIA Javítási-értékelési útmutató 1. Sorolja korszakokhoz a következő filozófusokat! Írja a nevüket a megfelelő
RészletesebbenNT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat
NT-17105 Fizika 9. (Fedezd fel a világot!) Tanmenetjavaslat A fizika tankönyvcsalád és a tankönyv célja A Fedezd fel a világot! című természettudományos tankönyvcsalád fizika sorozatának első köteteként
RészletesebbenA FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK
- 1 - A FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉTELEINEK TÉMAKÖREI 2015. MÁJUSI VIZSGAIDŐSZAK 1. Newton törvényei Newton I. törvénye Kölcsönhatás, mozgásállapot, mozgásállapot-változás, tehetetlenség,
RészletesebbenFizikatörténet. Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Erlichné Dr. Bogdán Katalin Tantárgyfelelős beosztása Főiskolai docens
Tantárgy neve Fizikatörténet Tantárgy kódja FIB2405 Meghirdetés féléve 2 Kreditpont 2 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) - Tantárgyfelelős neve Erlichné
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenMatematika a középkorban ( )
Matematika a középkorban (476-1492) 1) A középkori matematika fejlődésének területei a) Kína b) India c) Iszlám d) Európa e) Magyarország 2) A klasszikus indiai matematika a) Korát meghazudtoló eredményei
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B
RészletesebbenTermészettudományos igazságok és istenhit (istenbizonyítékok a természettudományokban)
Reálisan helyi tanterv konferencia Természettudományos igazságok és istenhit (istenbizonyítékok a természettudományokban) Kodácsy Tamás Károli Gáspár Református Egyetem kodacsy.tamas@gmail.com 2013. február
RészletesebbenA modern fizika születése
MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,
RészletesebbenSzalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE. irodalom, filozófia
Szalay Gábor 4363 ÉV KULTÚRKINCSE irodalom, filozófia PROLÓGUS A tisztelt Olvasó egy név- és címjegyzéket tart a kezében. 4363 év legjelentősebb bölcsészeti és irodalmi alkotásainak jegyzékét, a szerzők
RészletesebbenA gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig
A gyógyszerek hatásának bizonyítása a 18. század végéig Görög-római ókor Három orvosi irányzat létezik, a racionális (dogmatikus), az empirikus és a methodikus. A racionális a természet vizsgálatát (phüsziologia)
RészletesebbenEGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA
EGYENES VONALÚ MOZGÁSOK KINEMATIKAI ÉS DINAMIKAI LEÍRÁSA 1. A kinematika és a dinamika tárgya. Egyenes onalú egyenletes mozgás a) Kísérlet és a belőle leont köetkeztetés b) A mozgás jellemző grafikonjai
RészletesebbenNewton természetfilozófiai
ELŐSZÓ Newton természetfilozófiai írásaihoz Nehezen kezdhetnénk a természetfilozófusok munkáit közreadó köteteinket alkalmasabb szerzővel, mint Isaac Newton. Már sorozatunk címét is úgy nyertük, hogy egyetlen
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Fizika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-11./3.2.08.2.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Fizika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-11./3.2.08.2. alapján 9-11. évfolyam 2 Célunk a korszerű természettudományos világkép
RészletesebbenBevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal II.
1. 10.03. Bevezető, követelmények, tanmenet I. A didaktika fogalma, tárgya, alapfogalmai, kapcsolata más tudományokkal 2. 10.10. II. Az oktatáselmélet kialakulása - történelmi előzmények (1) Őskor: primitív
Részletesebben2000 év csillagászati könyveiből Kalocsán
Csillagászati kiállítás Kiállítás a Csillagászat Nemzetközi Évének tiszteletére 2000 év csillagászati könyveiből Kalocsán Ptolemaiosztól Fényi Gyuláig Válogatás a Kalocsai Érseki Könyvtár csillagászat-történeti
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások
Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő
RészletesebbenBudapest, 2010. december 3-4.
Mócsy Ildikó A természettudomány A természettudomány szakágazatai: - alap tudományok: fizika kémia biológia földtudományok csillagászat - alkalmazott tudományok: mérnöki mezőgazdaság orvostudomány - matematika,
Részletesebben1. Charles Darwin életmûve
A sorozatról 1. Darwin, a bajok eredete? (szept. 26.) 2. Evolúció: a természettudományos elmélet (okt. 10.) 3. Evolúció hívőknek (okt. 24.) 4. Értelmes tervezettség: egy tudományos alternatíva (nov. 7.)
RészletesebbenTovábbi olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:
Tudomány és kultúra További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan: Korok és démonok Dombi Péter: Hiszem
RészletesebbenELSŐ OSZTÁLY HÉTFŐ KEDD SZERDA CSÜTÖRTÖK PÉNTEK
ELSŐ OSZTÁLY 1 Magyar Matematika Magyar Matematika Magyar 2 Szabad foglalkozás Önálló foglalkozás Kulturális foglalkozás Angol / Szabad foglalkozás Szabad foglalkozás 3 Magyar Testnevelés Magyar Testnevelés
Részletesebben1. A TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKA ELMÉLETI ALAPJAI ÉS AZ ÜZLETI KUTATÁSOK SAJÁTOSSÁGAI
1. A TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKA ELMÉLETI ALAPJAI ÉS AZ ÜZLETI KUTATÁSOK SAJÁTOSSÁGAI 1.1. Feleletválasztásos tesztkérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. A annak levezetése, hogy a tudomány szabályai szerint hogyan juthattunk
RészletesebbenAtommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár
Atommodellek Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Ernest Rutherford Rausch Péter kémia-környezettan tanár Modellalkotás A modell a valóság nagyított
RészletesebbenÚj földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz)
Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz) Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági
RészletesebbenA csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21.
A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig Dávid Gyula 2016. 01. 21. Az atomoktól a csillagokig dgy 2015. 01. 21. A csillagok fénye 1 Az atomoktól a csillagokig sorozat 150. előadása 2016. 01. 21.
Részletesebben9-11. OSZTÁLYOS KÍSÉRLETI FIZIKATANKÖNYVEK (TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS)
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZOKTATÁSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 9-11. OSZTÁLYOS KÍSÉRLETI FIZIKATANKÖNYVEK (TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI MEGÚJULÁS)
RészletesebbenVázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség
Vázlat 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség 6. Termodinamika 7. Informatika 8. Filozófiai következtetések 9. Szociológiai háttér 1.
RészletesebbenTudománytörténet. 3. Előadás Középkor és reneszánsz
Tudománytörténet 3. Előadás Középkor és reneszánsz Középkor I.sz. 476 1492 Sötét középkor Inkvizíció Dante, Boccaccio Gótika Leonardo da Vinci Könyvnyomtatás Hit vagy tudomány Nem folytatták a tudomány
RészletesebbenA Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe
A Földtől a Világegyetemig From Earth to the Universe Hungarian narration: Hungarian translation: Consultant: Recording: Editing and post production: Klári Varga András Szepesi, Borbála Kulin György Zajácz,
RészletesebbenKözépkori matematika
Fizikatörténet Középkori matematika Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Bevezetés Láttuk korábban: A természettudomány forradalmát a középkor társadalmi, technikai és tudományos eredményei készítik
RészletesebbenA FIZIKA TÖRTÉNETE. Előadás fizikatanár szakos hallgatók számára (2016/17) Az előadás kitűzött célja :
A FIZIKA TÖRTÉNETE Előadás fizikatanár szakos hallgatók számára (2016/17) Az előadás kitűzött célja : A középiskolai fizika áttekintése történeti aspektusból. Segítheti a természeti törvények megértését
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27
TARTALOMJEGYZÉK Ajánlás 13 Előszó a magyar kiadáshoz 17 Bevezetés 27 1. A katolikus társadalmi tanítás - követelmény és valóság 33 1.1 A katolikus társadalmi tanítás politikai funkciója 33 1.2 A katolikus
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenNewton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat)
Newton törvények és a gravitációs kölcsönhatás (Vázlat) 1. Az inerciarendszer fogalma. Newton I. törvénye 3. Newton II. törvénye 4. Newton III. törvénye 5. Erők szuperpozíciójának elve 6. Különböző mozgások
RészletesebbenA természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann
A természe*smeret és a természe,udományok (iskolai tantárgy) Makádi Mariann Hogyan lesz a természe*smeret- környeze,an tanár? 6. félév: a természetismerettanítás módszertana 1 óra előadás + 3 óra gyak.
RészletesebbenA tudományos forradalom 1. Newton-kurzus,
Isaac Newton A tudományos forradalom 1. Newton-kurzus, 2014.02.10. Vázlat 0. Mi az a tudományos forradalom? I. Mihez képest forradalom? Az arisztoteliánus-középkori világkép II. A természet matematizálása
RészletesebbenBevezetés. Információk, tematika és néhány nyugtalanító kérdés
Bevezetés Információk, tematika és néhány nyugtalanító kérdés Az óra tematikája I. Általános információk II. Nyugtalanító kérdések először III. A tudomány IV. Nyugtalanító kérdések másodszor V. Tematika
RészletesebbenFIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján)
FIZIKA helyi tanterv Általános tantervű, 9-12 évfolyamos gimnáziumok számára. (készült a B kerettantervi változat alapján) Célunk a korszerű természettudományos világkép alapjainak és a mindennapi élet
Részletesebbena 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Ókori és keleti filológia képzési ág Keleti nyelvek és kultúrák alapszak, török szakirány a 2015-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz
RészletesebbenMISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET
MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi
RészletesebbenBBNSF10500 Logika (szimbolikus logika) 2 Gy szk BBNSF00500 I BBNSF00600
SZABAD BÖLCSÉSZET BA ALAPSZAK TANTÁRGYLÁJA ESZTÉTKA, FLOZÓFA, MŰVÉSZETTÖRTÉNET, FLMELMÉLET, FLMTÖRTÉNET szakirányok NAPPAL TAGOZAT Érvényes a 2011/2012. tanévtől Tárgykód Tantárgy megnevezése Előfeltétel
RészletesebbenTájékoztató a. munkájáról. Református Tananyagfejlesztő Csoport. Pompor Zoltán. szakmai vezető
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról Pompor Zoltán szakmai vezető Megvan az ideje az ültetésnek (Préd 3,2) Pénz Szakember Új tartalmi keretek 21. századi tanulási környezet Létezik
RészletesebbenVALLÁSTUDOMÁNY (MA) TANEGYSÉGLISTA (2011)
VALLÁSTUDOMÁNY (MA) TANEGYSÉGLISTA (2011) Szakfelelős: dr. Déri Balázs egyetemi tanár (Ókortudományi Intézet) deri.balazs@btk.elte.hu A Valláselmélet szakirány felelőse: dr. Bodnár István egyetemi docens
RészletesebbenTudományon túli témák a tudománytörténetírásban
Tudományon túli témák a tudománytörténetírásban Áltudomány vagy nem tudomány? Az óra szerkezete Az alapkérdés: Minek a története a tudománytörténet? I. esettanulmány: a mágus és a modern tudós: a Yates-tézis
RészletesebbenTanegységlista (BA) 2015-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Szabad bölcsészet alapszak művészettörténet specializáció* 2015-től fölvett hallgatóknak *A 38/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a szabad bölcsészet alapképzési szak képzési- és kimeneti
RészletesebbenA fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2019/2020. tanév, 1. félév
A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2019/2020. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 2. Előadás (2019.09.19.) A tárgy lezárásának módja: aláírás + kollokvium A félév során teljesítendő
RészletesebbenBESZÁMOLÓ TÁMOP 4.1.2 08/1/C-2009-0009 KÉPZİK KÉPZÉSE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL Készítette: Dr. habil. Péntek Kálmán
BESZÁMOLÓ TÁMOP 4.1.2 08/1/C-2009-0009 KÉPZİK KÉPZÉSE PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁRÓL Készítette: Dr. habil. Péntek Kálmán 1. Bevezetés Az általam oktatott tantárgyak közül a Földrajz BSc Matematikai földrajz
RészletesebbenNévtár. Bruner, Jerome (1915 )
Névtár Arisztotelész (kr.e. 384 322) Ókori görög filozófus, Platón tanítványa volt, majd mestere halála után Nagy Sándor nevelője. Az általa alkotott világkép volt hosszú évszázadokon keresztül a hivatalos
RészletesebbenFizika helyi tanterv
Fizika helyi tanterv A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány által feltárt
RészletesebbenOsztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása
Osztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI FIZIKA X-TANÁR KÉPZÉS: KÖZÖS SZAKASZ Előfeltétel 1 2 5
RészletesebbenBevezetés A Föld alakja A Föld mozgása Az égitestek mozgása Összefoglalás. Az ókori kozmoszkép. SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0
Fizikatörténet Az ókori kozmoszkép Horváth András SZE, Fizika és Kémia Tsz. v 1.0 Bevezetés AFKT 1.3.3., AFKT 1.4.2., AFKT 1.4.3. Szó értelme: kozmosz = rend. Ősi megfigyelés: az égitestek mozgása rendezettebb,
RészletesebbenBEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA
BEVEZETÉS A FILOZÓFIÁBA 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Célok és feladatok A bölcsesség a mindennapi élet része, természetesen nem a nagy filozófusok tanításainak ismerete, hanem a bölcsesség életirányító
RészletesebbenFizika. Fejlesztési feladatok
Fizika Célok és feladatok A természettudományos kompetencia középpontjában a természetet és a természet működését megismerni, megvédeni igyekvő ember áll. A fizika tantárgy a természet működésének a tudomány
RészletesebbenOsztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása
Osztatlan fizikatanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása KÖZÉP- ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLAI FIZIKA X-TANÁR KÉPZÉS: KÖZÖS SZAKASZ Tantárgy neve Félév
RészletesebbenA kreativitás szerepe a kutatói pályán
A kreativitás szerepe a kutatói pályán Kovács Mihály ELTE Biokémiai Tanszék www.mk-lab.org Kreativitás formái Alkalmazott kutatás Operatív (műveleti) szemléletű Innováció (kreativitás) hajtóereje: hasznosság
RészletesebbenA tudományos forradalom 1.
Isaac Newton Newton-kurzus 2008 A félév tematikája: 1. (febr. 14): A tudományos forradalom 1 KG 2. (febr. 21): A tudományos forradalom 2 KG 3. (febr. 28): Newton korai munkássága ZG 4. (márc. 6): Korai
RészletesebbenFÜLÖP ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA FELSŐBOLDOGFALVA ÓRAREND V-VIII. Osztály ,50 9-9, , ,05-11, , , ,50 7
FÜLÖP ÁRON ÁLTALÁNOS ISKOLA FELSŐBOLDOGFALVA ÓRAREND V-VIII. Osztály 2017-2018 ÓRA OSZTÁLY HÉTFŐ KEDD SZERDA. CSÜTÖRTÖK PÉNTEK 8-8,50 9-9,50 10-10,50 3 11,05-11,55 4 1 2 12-12,50 5 13-13,50 6 14-14,50
RészletesebbenBrátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009
Brátán János Apológia Kutatóközpont Budapest, 2009 A sorozatról 1. Darwin, a bajok eredete? (szept. 26) 2. Evolúció: a természettudományos elmélet (okt. 10) 3. Evolúció hívőknek (okt. 24) 4. Értelmes tervezettség:
RészletesebbenBÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM
TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenA fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2016/2017. tanév, 1. félév
A fizika története (GEFIT555-B, GEFIT555B, 2+0, 2 kredit) 2016/2017. tanév, 1. félév Dr. Paripás Béla 2. Előadás (2016.09.15.) A tárgy lezárásának módja: aláírás + kollokvium A félév során teljesítendő
RészletesebbenA tudományos forradalom 1.
PDFaid.com #1 pdf solutions online 2014.02.10. Vázlat A tudományos forradalom 1. Newton-kurzus, 2014.02.10. 0. Mi az a tudományos forradalom? I. Mihez képest forradalom? Az arisztoteliánus-középkori világkép
RészletesebbenFILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Filozófia középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 15. FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA A rész (30 pont) 1. feladat Írja
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Tágabb értelem - A szaktudományok holisztikus megközelítése Dr. Baritz Sarolta Laura OP Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Részletesebben21.45 Távcsöves megfigyelések (felhőtlen égbolt esetén), (Veress Zoltán Általános
2017. 07. 03. Hétfő 20.00-20.35 Kísérletek héliummal, Hogyan szól a mese, ha héliumot nyelünk a tüdőnkbe, vagy ha kézen állunk? Lufikat is fújunk, de mire jó még a hélium? 20.45-21.20 A művészi Világegyetem
RészletesebbenJOHANNES KEPLER (Weil der Stadt, december 27. Regensburg, Bajorország, november 15.)
SZABÁLYOS TESTEK JOHANNES KEPLER (Weil der Stadt, 1571. december 27. Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.) Német matematikus és csillagász, aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit, amiket róla
Részletesebben