Vázlat. 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség

Átírás

1

2

3 Vázlat 1. Definíciók 2. Teológiai háttér 3. Tudománytörténeti háttér 4. Evolúciókritika 5. Értelmes tervezettség 6. Termodinamika 7. Informatika 8. Filozófiai következtetések 9. Szociológiai háttér

4 1. Definíciók Értelmes tervezettség elmélete: az élet és a biodiverzitás szemben az evolúcióelmélettel, amely szerint az élet és a biodiverzitás az élettelen természet törvényei szerint spontán jött létre valamilyen intelligens tervező által létrehozott terv szerint jött létre. Nem tartja kompetenciájába tartozónak azt, hogy az értelmes tervező kilétéről bármit is mondjon.

5 1. Definíciók Kreacionizmus: a világot elsősorban az életet és a biodiverzitást egy szellemi létező, egy tudat hozta létre. Bibliai kreacionizmus: a világ a Bibliában leírtak szerint jött létre. Tudományos kreacionizmus: a kreacionizmus (bibliai kreacionizmus) megállapításainak tudományos igazolása

6 2. Teológiai háttér Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásának értelmes vizsgálata révén meglátható. (Róma 1,19-20)

7 3. Tudománytörténeti háttér Az evolúcióelmélet nem a tapasztalatokból levont racionális következtetés révén született meg, hanem ideológiai szükségletből.

8 4. Evolúciókritika Működéstudományok és történeti/eredettudományok A genom információtartalma Típusok Az élő szervezet, mint rendszer átalakulása A törzsfa Homológia Fosszilis maradványok Molekuláris biológia

9 4. Evolúciókritika Az igazság az, hogy az evolúcióelmélet tekintélyének és annak a félelmetes intellektuális erőfeszítésnek ellenére, amely arra irányult, hogy az élő rendszereket a darwini gondolkodás határai közé szorítsák, a természet elhárítja azt, hogy börtönbe zárják. Végső elemzésben még nagyon keveset tudunk arról, hogy az élet új formái honnan erednek. A rejtélyek rejtélye hogy új lények honnan származnak a Földön még lényegében ugyanolyan megoldatlan, mint amikor Darwin kihajózott a Beagle fedélzetén. (Michael Denton)

10 5. Értelmes tervezettség Thaxton (1984): Az élet eredetének rejtélye Denton (1985): Evolution: a Theory in Crisis Johnson: Darwin on Trial Dembski (1999): Intelligent Design Behe (2002): Darwin s Black Box Discovery Institute (1990) ÉRTEM (2001)

11 6. Termodinamika Főtételek Zárt rendszer Abiogenezis Entrópiacsökkentés A külső intelligencia szerepe Komplexitás Big Popping Out

12 Werner Gitt (1937 ) 7. Informatika

13 8. Filozófiai következtetések Tervezettség tervező. Világegyetem kezdete és vége. A filozófia alapkérdése: a tudat az elsődleges, az anyag a másodlagos. Az Isten Lélek (János 4,24). A magasabb komplexitás nem vezethető le az alacsonyabb komplexitásból, és nem redukálható arra.

14 9. Szociológiai háttér Az értelmes tervezettség elfogadottabb a nem biológusok körében Az evolúcióelmélet hatására a biológiában kialakult sajátos bizonyítási módszer A tanult ismeret ellenállása A peer pressure, karrier- és egzisztenciaféltés Teista evolúció A spirituális világnézettel szemben az epikuroszi-hedonista világnézet

15 9. Szociológiai háttér A Discovery Institute petíciója. 700 aláírás legalább doktori fokozattal rendelkező személyektől

16 9. Szociológiai háttér George Wald (az évi fizológiai-orvostudományi Nobel-díj kitüntettjének) 1972-es nyilatkozata: Nem akarok Istenben hinni. Ezért azt választottam, hogy abban hiszek, amiről tudom, hogy tudományos képtelenség: az evolúcióhoz vezető spontán keletkezésben. George Wald ( )

17 9. Szociológiai háttér Wald 1992-ben revideálta nézeteit: Újabban arra jöttem rá be kell vallanom, hogy ez először megdöbbentette tudományos érzékenységemet... hogy az elme nem az élet evolúciójának kései következményeként bukkan fel, hanem mindig létezett mint a fizikai valóság mátrixa, forrása és feltétele hogy az a nyersanyag, amelyből a fizikai valóság ki van alakítva: az elme anyaga. Az elme szerkesztett meg egy fizikai univerzumot, amelyben megszületik az élet, és így végül kifejlődnek olyan lények, akik tudnak és teremtenek: tudományt, művészetet és technikát létrehozó lények.

18