Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Átírás

1 Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok?

2 Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik műalkotás? Danto úgy véli, hogy a 20. századi művészetben Duchamp és Warhol megjelenésével nehézzé szinte lehetetlenné - vált a valóságos tárgyak és a műalkotások megkülönböztetése. Arthur C. Danto (1924) - a művészet minden definíciójának ki kell terjednie a Brillo dobozokra is - minden hagyományos művészetdefiníciót érvénytelenné tesznek a Brillo dobozok - szerinte kell legyen a műalkotásokban valami többlet, ami nem csak az intézményi keretből származik

3 John Dewey ( ) A művészet dialógus, és egy műalkotás élete a közösség kulturális életéből származik. Minden művészet és műalkotás ritmusa mögött ott van az élőlény környezetével való kapcsolatainak alapmintázata. Art as Experience, 1934

4 Művészet és a mindennapok - Dewey célja, hogy feltárja az esztétikai tapasztalat és az élet természetes folyamatai közötti összefüggéseket - minden olyan élmény, amelyben jelentés- és értékteli viszony van korábbi tapasztalatok és a jelenlegi helyzet között, esztétikai minőséggel bír - az esztétikai tapasztalat gyökerei a mindennapi, fogyasztói tapasztalatokban keresendők ez azt is jelenti, hogy a művészeti élmény nem kevesek kiváltsága (lásd Annie Hall-jelenet) Dewey - elítéli a kanti alapokon nyugvó felfogást, amely a szépet, az esztétikait az érdek nélkülivel köti össze ez a megközelítés ugyanis azt eredményezi, hogy mindent, ami a művészethez kapcsolódik, elhatárolódik az instrumentális érdekek, vagyis a mindennapi valóság világától - totalitás: a művészet specifikus vonása, hogy kinyilvánítja valaminek azt a minőségét, hogy egy egész és hogy egy nagyobb egészhez tartozik

5 Élőlény és környezet -minden művészet az élő szervezet és annak környezete közötti kölcsönhatás eredménye - a befogadónak is működtetnie kell természetes érzéseit és energiáit, fiziológiai szenzomotoros válaszait ahhoz, hogy a művészetet értékelni tudja A művészet haszna - Dewey úgy gondolja, hogy a művészet instrumentális, gyakorlati értékkel bír, hogy a művészet hatása nem ér véget a percepció aktusának a befejezésével - például elősegíti azt a közvetlen élményt, amely pezsdítő és vitalizáló hatásával fokozza teljesítményünket egyéb céljaink elérésében is -a műalkotások módosítják és fejlesztik a percepciót és a kommunikációt, energiával töltenek fel és inspirálnak, mert az esztétikai tapasztalat mindig túlcsordul és beépül más tevékenységeinkbe, fokozza intenzitásukat és elmélyíti őket.

6 A művészi alkotás - a művész kreatív munkája sem egyedi: az anyagok intelligens használata és lehetséges megoldások képzeletbeli kifejlesztése minden normális és kreatív emberi tevékenység részét képezik -ami a művészi alkotást különlegessé teszi: - az a hangsúly, ami a létrehozott egységes jelentésrendszer befogadó általi élvezetére kerül, ami az egész tevékenység elsődleges célja [ezért beszélhetünk művészeti kommunikációról] -a művésznek az a képessége, hogy ezt a célt az emberi élet, jelentések és értékek hatalmas erőforrásainak az elrendezésével és finomításával képes elérni [talán mondhatjuk, hogy a művészet a tapasztalatból épített, létrehozott újabb tapasztalat]

7 művészeti tapasztalat és érzékelés - Dewey úgy gondolja, hogy a művészi tapasztalat érzékeléssel kapcsolatos oldala nem csak a színek, hangok, szagok, stb. érzékeléséről szól -a művész, amikor a fizikai médiumban jelen lévő érzéki minőségeket alkalmazza, akkor valójában az adott minőségekhez tartozó jelentések, tapasztalatok, emlékek gazdag tárházát használja. A művész a műalkotásokban koncentrálja, tisztázza és élénkíti ezeket a minőségeket. [minden érzéki minőségnek személyes és kulturális története van, amitől a művész az alkotás létrehozásakor nem tekinthet el]

8 Dewey és a megkülönböztetések tagadása Tartalom és forma - mindez összekapcsolódik Dewey-nak azzal a nézetével, amely elutasította tartalom és forma merev elkülönítését. Forma és tartalom szerinte nem két egymás mellett párhuzamosan létező entitás -számára a forma a műalkotásba integrált asszociált jelentések és minőségek koordinációját végzi Aktív alkotó és passzív közönség - ez a megkülönböztetés szerinte megcsonkítja a művészi folyamatot. mivel azt állítja, hogy az véget ér az artefactum létrehozásával - valójában a művészethez a befogadó aktív asszimilációjára is szükség van, amikor a néző saját tapasztalatait, értékeit, stb. elismétli, de a művész percepciója és készsége által vezetve - Dewey megkülönbözteti a művészeti terméket (ez a festmény, a szobor, stb.) és a műalkotást, amely csak a befogadó aktív közreműködése révén jön létre.

9 Hans-Georg Gadamer ( ) az esztétikai tudat absztrakciójának kritikája - művészet a múzeumon innen - Gadamer azt állítja, hogy tévedés azt gondolni, hogy létezik külön esztétikai látás - a puszta látás, a puszta hallás dogmatikus absztrakciók, melyek mesterségesen leegyszerűsítik a jelenségeket: az észlelés mindig jelentést fog fel - bármit, bárhogyan észlelünk, az mindig valamiként való felfogás marad: a képet csak akkor tudjuk megérteni, ha felismerjük az ábrázoltat, a vers csak akkor lesz számunkra műalkotás, ha ismerjük az adott nyelvet. Az esztétikai tapasztalat is az önmegértés egyik módja. Azonban minden önmegértés valami máson megy végbe, amit megértünk (...) Igazság és módszer, 1960

10 Martin Heidegger ( ) az előzetes megértés - az emberi megértést a mindenkor fennálló szituációból fakadó előzetes megértés irányítja, amely kijelöli minden értelmezési kísérlet tematikus keretét és érvényességi körét - az embert sajátos értelmezettség jellemzi, mely minden kijelentést megelőz - mindennapi létmódunkat alapvetően meghatározzák jártasságaink, amelyek segítségével eligazodunk a világban: a megértés ebben az esetben azt a képességet jelenti, hogy kiismerjük magunkat a világban. - mint-struktúra: mégis valamennyi dolog és esemény, mellyel életvilágunkban érintkezünk, az előzetes megértés által már értelmezett, mint erre vagy arra használatos dolog

11 Bibliográfia John Dewey: Art as Experience. New York: Perigee Books John Dewey. In: Internet Encyclopedia of Philosophy. Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Budapest: Osiris Wikipedia: Hans-Georg Gadamer. Georg_Gadamer Martin Heidegger: Lét és idő. Budapest: Osiris Wikipédia: Martin Heidegger. Richard Shusterman: Pragmatista esztétika. A szépség megítélése és a művészet újragondolása. [h.n] Kalligramm