Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban"

Ábel Nemes
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Grad-Gyenge Anikó Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban

2 P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t

3 Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék B e t h l e n - s o r o z a t Írta: Dr. Grad-Gyenge Anikó, PhD egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes Szerzői jog és iparjogvédelem a magyar magánjogban - vázlat 2. átdolgozott kiadás. P a t r o c i n i u m Budapest, 2014

Grad-Gyenge Anikó, PhD egyetemi docens, tanszékvezető-helyettes Szerzői jog és

4 Tartalomjegyzék oldalszám Bevezetés A szellemi teljesítmények szerepe a gazdaságban...7 I. A szellemi alkotások polgári jogi védelmének rövid története A nevesítetlen szellemi alkotások védelme és a hézagmentes oltalom elve A know-how védelme A külön törvények által védett szellemi alkotások A szellemi alkotásokon fennálló jogok megsértése esetén érvényesíthető igények...15 II. A szerzői jog és az iparjogvédelem az új Ptk. alapján Szerzői jog és iparjogvédelem az új Ptk-ban: a szöveg jelenlegi állása A szellemi alkotás szellemi tulajdon vita Mi történik a szellemi alkotások jogával? A hézagmentes oltalom elvének elvetése A know-how oltalmának személyhez fűződő joggá válása Az ágazati törvények relatív önállóságának rögzítése A szellemi alkotásokon fennálló jogok megsértése esetén érvényesíthető igények...28 Ajánlott irodalom...30

A szellemi alkotásokon fennálló jogok megsértése esetén érvényesíthető igények...15 II. A szerzői jog és az iparjogvédelem az új Ptk. alapján...18 1.

6 Bevezetés A szellemi teljesítmények szerepe a gazdaságban A különböző szellemi teljesítmények és árujelzők (röviden: szellemi alkotások) a modern piacgazdaságban meghatározó szerepet töltenek be: a vállalatok vagyonának egyre jelentősebb részét teszik ki szellemi javak, a munkavállalók egyre nagyobb része végez olyan munkát, amelynek eredménye közvetve vagy közvetlenül valamilyen szellemi alkotás, teljesítmény. A piaci termelés meghatározó ágazatai (például a gyógyszergyártás, a közlekedési ipar, a kommunikációs iparágak) tömegével állítanak elő és használnak mindennapi működésük során különféle szellemi produktumokat. (Az ilyen iparágak egy részének a szerzői jogi ágazatoknak a gazdaságban betöltött szerepét a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendszeresen vizsgálja, eredményeit közzéteszi. 1 ) Mivel ezeknek a javaknak a lényegét, értékét nem a fizikai hordozójuk, hanem a hordozóban megtestesülő elvont teljesítmény adja, ezért a piaci forgalomban való részvételük is sok esetben sajátos szabályozást igényel. Ennek eszköztára a legtöbb esetben nem korlátozódik csak a polgári jog eszköztárára, de éppen a forgalomban való részvételük miatt alapvetően mégis itt találjuk a szabályozási eszközeiket. A hatékony szabályozásnak ezeken a területeken sokféle érdeket kell figyelembe vennie. Az alapvető érdek a létrehozásuk ösztönzése ez pedig úgy biztosítható legjobban, ha a létrehozó személy/csoport kap védelmet, hiszen így egyszerre honorálható a már létrejött teljesítmény és ösztönözhető a befektetés jogi védelme útján a további alkotó munka. Mivel a szellemi teljesítmény piaci viszonyok között tud a legjobban hasznosulni (eljutni a közönségéhez), ilyen módon a közvetítő (felhasználó, hasznosító) személyek érdekeinek védelme is kulcsfontossággal bír. Természetesen a szellemi alkotások létrehozásának célja a közönséghez/a 1 Penyigei Krisztina: A szerzői jogi ágazatok gazdasági súlya Magyarországon. MSZH,

7 fogyasztókhoz való eljuttatás, a magas szintű oktatásban, kutatásban, minőségi életben megvalósuló közjó fokozása, vagyis ezekre az érdekekre is figyelemmel kell lennie a kiegyensúlyozott szabályozásnak. Emiatt a (nemzeti és nemzetközi) közérdeket is figyelembe kell venni a szabályozás kialakításánál. Az alábbi vázlatban bemutatjuk a szerzői jog és iparjogvédelem hatályos Ptk.-n nyugvó rendszerét, ezen belül a jelenlegi szabályozás rövid történetét. A hatályos Ptk. vonatkozó szabályainak ismertetésére annak tükrében kerül sor, hogy a szabályok kialakítása során milyen viták zajlottak a kodifikációs fórumokon. 8

Emiatt a (nemzeti és nemzetközi) közérdeket is figyelembe kell venni a szabályozás kialakításánál.

8 I. A szellemi alkotások polgári jogi védelmének rövid története Egyes szellemi alkotásokra vonatkozó fejlett, modern szabályokat már az évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) elfogadása előtt is alkalmaztak a magyar jogrendszerben (az első önálló magyar szerzői jogi szabályozást 1884-ben fogadták el, az első szabadalmi törvény 1895-ben született, az első védjegytörvény pedig 1890-ben lépett hatályba). A régi Ptk. elfogadása etekintetben nem hozott áttörést a magyar jogba. A régi Ptk.-ban A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok című fejezet nem is az 1959-ben elfogadott szövegben, hanem csak az 1978-ban hatályba lépett novelláris módosítás 2 nyomán jelent meg. A Novellához fűzött indokolás szerint a fejezetnek a régi Ptk-ba való beiktatása elsősorban a jogterület növekvő jelentőségének kifejezését szolgálta, illetve hogy egyértelmű legyen e területnek a magánjog körébe tartozása. A Novella indokolása is jelezte azt, hogy nem jogalkotói cél az, hogy a már létező külön szabályok a Ptk-ba integrálásra kerüljenek, így megállapítható az, hogy magánjogi kötődésük mellett a polgári jogi jogalkotás mindig is elismerte a különböző szellemi alkotások egyes oltalmi formáinak viszonylagos elkülönültségét. Ez a fejezet lett az összefogó normája azoknak az oltalmi formáknak, amelyek külön törvények útján a szellemi alkotások létrehozói számára abszolút jellegű jogokat biztosítanak, amelyeknek tartalma elsősorban az, hogy a jogosult maga hasznosíthatja kizárólagosan alkotását, vagy engedélyezheti annak hasznosítását vagy az oltalmi jogot átruházhatja (bizonyos kivételekkel) és ezek fejében őt ellenszolgáltatás illeti meg. A szellemi alkotások létrehozói számára biztosított oltalmakat többféle elmélet is megalapozta, ezek közül egyeseket a szellemi alkotások jogának a régi Ptk.-ban való elhelyezése is tükrözte. E szabályoknak a 2 A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről. 9

pedig 1890-ben lépett hatályba). A régi Ptk.

Hasonló dokumentumok

a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről

Az ELTE szabályzata a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről Varga Attila Pályázati és Innovációs Központ Tudás- és Technológiatranszfer Iroda varga.attila@rekthiv.elte.hu A szellemi tulajdon