A szellemi tulajdon védelme Alapinformációk december 7.

Átírás

1 A szellemi tulajdon védelme Alapinformációk december 7. Antoni Györgyi igazgató, Pályázati és Innovációs Központ

2 Az egyetemek szerepe és a szellemi tulajdon hasznosítása

3 Az egyetemi attitűd megváltozása A gazdaság konkrét igényekkel és feladatokkal fordul az egyetemekhez A források szerkezetének változása alkalmazásorientált kutatásokra ösztönöz Az egyetemek tevékenységének jellemzésére használt mutatók közé üzleti mutatók is bekerültek

4 Egyetemi technológiai transzfer 1. Feladat (?) Tudomány és üzlet: árulás, kényszer vagy józan felismerés? 2. Kompetencia 3. Finanszírozhatóság Elvárható-e, hogy a vezető egyetemek a költségvetésük 1%-át az innovációs rendszerük felépítésére és fenntartására fordítsák? 4. Kockázat és teljesség

5 Képes-e az egyetem arra, hogy az előállított tudás hasznosításakor önmaga is üzleti szereplőként lépjen fel? Kompatibilitás az iparral Munkakultúra (határidő, felelősség, szerződés) Technológia kereslet és -kínálat Egyetem-tudat (kiválóság) Európában mindössze 66 olyan intézmény van, ami már 1500-as évek közepén is létezett: a Katolikus Egyház, a Protestáns Egyház, az Izlandi Parlament, a Man sziget Parlamentje, és 62 db egyetem!!! Secretary General Per Nyborg, Norwegian Council of Universities

6 1 2% Nem minden csodás kutatási eredményből lesz nagyszerű technológia Nem minden nagyszerű technológiának van remek piaci alkalmazása Nem minden remek piaci alkalmazásnak van megvalósítható üzleti koncepciója Nem minden megvalósítható üzleti koncepció eredményez működő vállalkozást ÉS: nem minden működő vállalkozás jelent számottevő piaci sikert!!! TT S = kutatás x közvetítő x ipar

7 Mit vállalhat fel az egyetem a hasznosítás folyamatából és mit lenne célszerű más szereplőkre bízni? Állam PPP Üzleti szektor Kockázatvállaló Egyetem Egyetem Magántőke Magántőke Kockázat Projektgyűjtés Projektértékelés IP jogok biztosítása Kapcsolatépítés Oktatás Üzleti stratégia Vállalkozásalapítás IP finanszírozás Tőkebefektetés Piacbővítés IP értékesítés Idő

8 A Bayh-Dole Act 1980-ban fogadták el az USA-ban a Bayh-Dole törvényt, mely lehetővé teszi, hogy az egyetemek a kormányzati forrásokból létrejött eredmények felett is szellemi tulajdonjogokat gyakoroljanak. A törvény számszerű eredményei között A benyújtott amerikai szabadalmi kérelmek száma 2004-ről 6375-ra nőtt A kibocsátott szabadalmak száma 1267-ről 3764-ra emelkedett A megkötött licencia szerződések és a lehívott opciók száma 1043-ról 4362-ra nőtt Összes licenciából származó bevétel 153 millió USD-ről 1335 millió USD-re emelkedett

9 AZ ELTE SZABÁLYZATA a találmányokhoz fűződő szellemi tulajdon kezeléséről (2005) A szabályzat személyi hatálya: az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló okatók és kutatók az egyetem hallgatóira (!) -képzési formától függetlenül

10 A szabályzat tárgyi hatálya: Kutatás-fejlesztési, és azzal összefüggő tevékenység -alapkutatás tiszta alapkutatás célzott alapkutatás -alkalmazott kutatás -kísérleti fejlesztés -kutatás-fejlesztés (magában foglalja az előzőeket) -kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs eredmények hasznosítása (üzleti céllal, gazdasági eredmény reményében történő felhasználás)

11 Szolgálati vs alkalmazotti szellemi alkotás (találmány) Szolgálati találmány: amelynek létrehozása a közalkalmazottnak, (ill. hallgatónak) jogviszonyából folyó kötelessége, azaz, ha azt a közalkalmazottra vagy a hallgatóra irányadó jogszabály (az Egyetem szabályzata) azt elő előírta A szolgálati találmányra megadott szabadalom a feltaláló jogutódjaként az Egyetemet illeti meg. Alkalmazotti találmány: minden egyéb (munkaköri kötelességen kívül létrehozott találmány (?)) Az alkalmazotti találmányra megadott szabadalom a feltalálót illeti meg, a munkáltató azonban jogosult a találmány hasznosítására.

12 Az ELTE Találmányi Testülete döntéseket hoz az egyetemi találmányokkal kapcsolatos jogok gyakorlásáról elnöke: tudományos ügyekért felelős rektorhelyetes tagjai: A PIK vezetője, az egyetem gazdasági főigazgatója, a 8 kar dékánhelyettese szükség szerint ülésezik, elektronikus levélszavazás ( ) formájában is hozhat döntést

13 A találmányok bejelentése az Egyetem felé, döntések Az Egyetem kutatója/hallgatója köteles a szolgálati/alkalmazotti alkotást bejelenteni a PIK részére az erre szolgáló találmányi bejelentő dokumentummal A Találmányi Testület a bejelentés beérkezése után 90 napon belül határoz: a) a szolgálati találmányra igényt tarthat, illetve arról lemondhat (hozzájárulhat ahhoz, hogy a szolgálati találmánnyal a feltaláló közalkalmazott rendelkezzen); b) az alkalmazotti találmányt hasznosíthatja, illetve a hasznosítás jogáról lemondhat (hozzájárulhat ahhoz, hogy a feltaláló közalkalmazottat a munkáltató hasznosítási jogának terhe nélkül illesse meg a szabadalom), c) a szellemi alkotást nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság (hasznosító vállalkozás) tulajdonába adhatja (apportálhatja).

14 Ha az Egyetem a szolgálati találmányra igényt tart, vagy az alkalmazotti találmány hasznosításáról nem mond le, díjazási szerződést köt a feltalálóval/feltalálókkal, melyben rögzítik; a) az értékesítés/hasznosítás módját és időtartamát, b) a feltaláló(k) díjának összegét vagy arányát, esetleg időtartamát c) az oltalom megszerzésével és fenntartásával, illetve az értékesítéssel/hasznosítással összefüggő költségek fedezésének módját Ha az Egyetem nem él az értékesítés, illetve a hasznosítás jogával, a találmány hasznosításából származó nettó árbevétel 10%-ára tarthat igényt.

15 A találmányokkal kapcsolatos gazdálkodás Kockázati alap -a találmányokkal kapcsolatos költségek fedezetére - oltalom megszerzésével, fenntartásával járó költségek, - jogi szabadalmi ügyvivői képviseleti díjak, - jogvitákkal összefüggésben keletkező képviseleti díjak és perköltségek, - az EgyetemiTalálmányi Testület által felkért külső szakértők díja, - a díjszerződések alapján fizetendő találmányi és topográfia szerzői díjak, - a találmányok és a találmányokhoz fűződő vagyoni jogok nyilvántartásához, továbbá a vagyoni jogok oltalmi idő alatt történő kezeléséhez szükséges szervezeti-működési feltételek biztosításával összefüggésben keletkező költségek

16 A találmányokból befolyó bevételek elosztása A találmány értékesítéséből, hasznosításából befolyt nettó bevétel Egyetemre eső részéből elsődlegesen a kockázati alap terhére kifizetett, költségeket kell visszafizetni, majd az így fennmaradó összegből a) 50 %-ot a kockázati alapba; b) 25 %-ot a találmányok kezelésével, kutatási és pályázati feladatokkal kapcsolatos költségek fedezetére (PIK); c) 25 %-ot a feltalálót foglalkoztató tanszék, intézet, illetve más önálló oktatási és nem oktatási szervezeti egység számára

17 A szellemi tulajdon I. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) szerint: A szellemi tulajdon az ész szüleményeit foglalja magában:ennek körébe tartoznak a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások és szimbólumok, nevek, képek és formatervek, amelyeket a kereskedelemben alkalmaznak

18 A szellemi tulajdon II. Jogi megfogalmazásban: A szellemi tulajdon a szellemi alkotások és az árujelzők (védjegyek és földrajzi árujelzők) tekintetében a vonatkozó törvények, európai közösségi rendeletek és nemzetközi egyezmények által biztosított jogi oltalom.

19 A szellemi tulajdon III. Szellemi alkotás, mely iparjogvédelem tárgyát képezheti jogszabály erejénél fogva szerzői jogi védelem alatt áll know-how

20 A szellemi tulajdon IV. A szellemi tulajdon tehát tulajdonjog, így jogilag kikényszeríthető hatalom, élvezetéből másokat kizárhatunk Jogi szabályozás szerinti osztályozása iparjogvédelem szerzői jog

21 A szellemi tulajdon V. Iparjogvédelmi oltalmi formák (szellemi alkotások) 1. szabadalom 2. használati mintaoltalom 3. növényfajta-oltalom 4. formatervezési mintaoltalom 5. topográfiaoltalom 6. árujelzők (védjegy)

22 Az iparjogvédelmi formákról: Találmányok jogi védelme 20 évre szól Kizárólagos jog: - hasznosításra - hasznosítás engedélyezésére

23 Szabadalmaztatható találmány szabadalmi oltalom csak szabadalmaztatható találmányra szerezhető, műszaki jellegű alkotó tevékenység eredménye, gazdagítja a tudományt és a technikát, pozitív tartalmú megoldás

24 Mit nem lehet szabadalmaztatni? felfedezést tudományos elméletet matematikai módszert esztétikai alkotást szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó tervet, szabályt vagy eljárást információk megjelenítését számítógépes programot

25 Mit lehet szabadalmaztatni: Minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmányt a technika bármely területén

26 Az újdonságról A találmány újnak tekinthető, ha: 1. Nem tartozik a technika állásához, vagyis Az elsőbbségi időpontja előtt NEM: közölték írásban ismertették szóban vált hozzáférhetővé gyakorlat útján vált hozzáférhetővé egyéb módon sem

27 2. Abszolút újdonsággal rendelkezik Ennek időbeli és térbeli korlátozás nélkül érvényesülnie kell Újdonságrontó tény a találmány tárgyára vonatkozó, bárhol nyilvánosságra jutott információ