Fábián Ferenc. Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

Átírás

1 Fábián Ferenc Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből

2 P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t

3 Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék Bethlen - sorozat Dr. Fábián Ferenc, PhD egyetemi docens Előadásvázlatok a kötelmi jog általános része köréből A kötet A kötelmi jog általános része c. kiadvány 2. átdoglozott kiadása. P a t r o c i n i u m Budapest, 2013

4 Tartalomjegyzék oldalszám Előszó...7 ELSŐ RÉSZ...9 I. fejezet A kötelmekről általában A kötelmi jogviszonyok jellemzői Bírói úton nem érvényesíthető kötelmek Kötelemfakasztó tényállások Jogi tények A kötelem megszűnése...22 II. fejezet A jogügyletekről A jogügylet fogalmi elemei A jogügylet létrejötte A jogügylet tartalma A képviselet A jogügyletek érvénytelensége A jogügylet hatálytalansága (feltétel és időhatározás)...60 III. fejezet A kötelmek sajátos tartalmi elemei Többalanyúság a kötelemben A kötelem teljesítése Különböző kötelezettségek kielégítési sorrendje Az időmúlás joghatásai A tartozáselismerés és az egyezség...81 IV. fejezet A szerződésekről A szerződések általános vonásai Együttműködési és tájékoztatási elvárás a szerződések körében A szerződés létrejötte A szerződés tárgyát képező szolgáltatások fajai A szerződést biztosító mellékkötelezettségek A szerződést megerősítő mellékkötelezettségek A foglaló A kötbér Jogvesztés kikötése A jótállás A szerződési érdek kielégítését biztosító mellékkötelezettségek A zálogjog...108

5 Az óvadék A kezesség A szerződés módosítása A szerződés megszűnése a jogosult kielégítése nélkül Alanyváltozás a szerződésben A szerződés megszegése A szerződésszegés fajai Késedelem A teljesítés megtagadása Lehetetlenülés Hibás teljesítés Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Jogszavatosság MÁSODIK RÉSZ Felelősség a szerződésen kívül okozott károkért (Deliktuális felelősség) A kártérítési felelősség alapvonásai Vétkesség felróhatóság A kár megtérítése A károkozó és a felelősséggel tartozó személyének elválása A felelősség speciális alakzatai Veszélyes üzem Felelősség más személy által okozott kárért Vétőképtelen személy károkozásáért való felelősség Államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség A termékfelelősség Épületkárokért való felelősség Állattartók felelőssége Irodalom...179

6 Előszó Jelen munka a 2010-ben megjelent, A kötelmi jog általános része címet viselő jegyzet átdolgozott változata. Az átdolgozást a március 15-én hatályba lépő, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény, az új Ptk. tette indokolttá. A jegyzet hasonlóan a korábbi kiadáshoz a kötelmi jog szabályrendszerét tananyagként tárgyalja, így nem mindenben követi a Ptk. rendszerét. Ez az eltérés azonban sokkal csekélyebb mértékű, mint az a korábbi jegyzetben volt tapasztalható, már csak azért is, mert az új Ptk. szerkezete sokban közelített a szerző által is mértékadónak tekintett pandektisztika rendszeréhez. Amíg a 2010-es jegyzet sok tekintetben utalt az új Ptk. akkor még folyamatban lévő előkészítésére, most a helyzet megfordult; az egyes, számottevően megváltozott jogintézmények kapcsán utalunk a korábbi szabályozásra is. Ennek oka is könnyen belátható: az új Ptk. rendelkezéseit főszabályként a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett jognyilatkozatokra kell alkalmazni. Ebből következően a gyakorlatban még évekig együtt fog élni a korábbi és az új Ptk. szabályrendszere. A munka megírása során az oktatási szempontok érvényesítését tartottuk meghatározónak. Ebből következően a hangsúlyt az általános összefüggések kifejtésére, és nem az extrémitások, a véletlenszerűségek ismertetésére helyeztük. A jogi oktatás egyik felfogásának alaptétele, hogy a dogmatikai alapok kellő szintű elsajátítása teremti meg a feltételét annak, hogy egyrészt a jogszabályi változásokat, másrészt pedig a konkrét jogeseteket a hallgatók a megfelelő összefüggésükben tudják értelmezni és alkalmazni. A jegyzet tudatosan visszafogottan kezeli a bírói gyakorlatra való hivatkozást, és nem tartalmaz a felhasznált irodalomra hivatkozó lábjegyzeteket sem. Az előbbi indoka, hogy a kérdésköre vonatkozó az új Ptk. alapján átdolgozott jogesetgyűjtemény előkészítése is folyamatban van, a lábjegyzetek mellőzését pedig vélhetőleg pótolja a jegyzet végén található irodalomjegyzék. A jegyzet átdolgozása során jelentős mértékben támaszkodtunk A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal című, Vékás Lajos által szerkesztett kötetre (Complex, 2013.). 7

7

8 ELSŐ RÉSZ I. fejezet A kötelmekről általában 1. A kötelmi jogviszonyok jellemzői 2. Bírói úton nem érvényesíthető kötelmek 3. Kötelemfakasztó tényállások 4. Jogi tények 5. A kötelem megszűnése 1. A kötelmi jogviszonyok jellemzői A polgári jog a személyi és vagyoni viszonyok szabályrendszerét alkotja. A vagyoni viszonyokat elsődlegesen és alapvetően tulajdonjog szabályozza, a tulajdoni rend határozza meg az elosztás rendjét, és a tulajdonjog feltétele annak, hogy a javakon bármilyen további jogokat lehessen szerezni. Ez a jogszerzés a tulajdonjog egyik részjogosítványán, a rendelkezési jogon alapul; a rendelkezési jogosultság biztosítja azt, hogy a tulajdonos a tulajdonjog átruházására, vagy a dolog birtoklásának, használatának átengedésére jogviszonyokat létesítsen, a vagyontárgyra vonatkozóan másoknak jogot engedjen. A rendelkezési jog gyakorlása általában kötelmi jellegű jogviszonyok útján történik. Amíg a tulajdonjog a javak állandó élvezetét, felhasználását, szaporulatának elsajátítását biztosítja (a vagyoni viszonyok statikáját jelenti), addig a rendelkezési jog folytán megvalósuló kötelmi viszonyok a javak végleges vagy időleges átszármaztatását, másik oldalról nézve megszerzését teszi lehetővé (a vagyoni viszonyok dinamikája). A kötelem nem minden esetben kapcsolódik a tulajdonjoghoz, nem minden esetben annak részjogosítványán alapul, sőt nem is kapcsolódik feltétlenül valamely dologhoz. A kötelmi viszonyok jelentős részének tárgya valamely tevékenység kifejtése. Szerkezetileg, konstrukciójukat tekintve azonban ezek a jogviszonyok is a kötelmi jellegzetességeket mutatják, e vonatkozásban nem különböznek az előbbi csoporttól. A kötelmek tipikusan valamely vagyoni érdek kielégítését szolgálják, általában a felek együttesen szándékolt, elsősorban gazdasági jellegű céljának lebonyolítására irányulnak. Ugyanakkor a kötelmek sajátos (és nagyon fontos) csoportját jelentik azok a jogviszonyok, melyek nem a felek egymás közötti kapcsolatteremtő szándékából jönnek létre, hanem utólag reagálnak valamely bekövetkezett eseményre, nevezetesen a jogellenes károkozásra. A kötelmek külön csoportját jelentik tehát az úgynevezett kárkötelmek, melyek jellegzetessége, hogy nem a felek gazdasági érdekeinek jövőbeli 9