Boóc Ádám Sándor István. Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból

Átírás

1 Boóc Ádám Sándor István Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból

2 P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n - s o r o z a t

3 Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék Bethlen - sorozat Írták: Boóc Ádám Sándor István Előadásvázlatok a polgári jog általános tanaiból 5. átdolgozott és kibővített kiadás. P a t r o c i n i u m Budapest, 2014

4 Tartalomjegyzék oldalszám Előszó...7 Rövidítések jegyzéke...9 I. A polgári jog fogalma, tárgya, rendszere Az alanyi és a tárgyi jog Közjog és magánjog Polgári jog és kereskedelmi jog A polgári jog és egyes szakjogok A polgári jog rendszere...31 II. A magánjog története Jelentősebb polgári jogi kodifikációk Nyugat-Európában A porosz ALR Az osztrák ABGB A francia Code civil A német BGB A svájci OR és a ZGB A spanyol Código civil Az olasz Codice civile Hollandia Az angol jogfejlődés Nemzetközi jogegységesítési törekvések a magánjog területén A magyar magánjog története Werbőczy Hármaskönyve Az évi törvényhozás jelentősége Az 1848 utáni időszak A polgári jog kodifikációjára vonatkozó tervezetek A magyar polgári jog kodifikációja, az évi IV. törvény (Ptk) A magyar magánjog tudománya...63 III. A polgári jog forrásai Jogforrások általában Az új és régi Ptk. felépítése A régi Ptk. felépítése...92

5 IV. Jogszabálytan A polgári jogi norma szerkezete Tényállás Rendelkezés Jogkövetkezmény Jogszabályhelyek kapcsolata A polgári jogalkalmazás V. Jogügylettan Jogi tények Emberi magatartások és tulajdonságok Jogos magatartások Jogilag nem védett magatartások Jogellenes magatartások Emberi, társadalmi körülmények Közhatalmi aktusok Az embertől független külső körülmények A polgári jogi jogviszony A polgári jogviszony alanyai A polgári jogviszony tárgya A polgári jogviszony tartalma A jogkövetkezmény A polgári jogviszony szerkezete A polgári jogviszony létszakaszai VI. A polgári jog alapelvei Tulajdoni formák egyenlősége Az állami tulajdon, vagyon (nemzeti vagyon) A magántulajdon, magánvagyon Jóhiszeműség és tisztesség Együttműködési kötelezettség Az adott helyzetben elvárható magatartás Saját felróható magatartásra való hivatkozás A joggal való visszaélés tilalma A polgári jogok állami úton történő védelme Közvetítői eljárás Békéltető testület Választottbírósági eljárás Irodalomjegyzék...191

6 Előszó A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának kezdeményezésére került sor arra, hogy első kiadásban 2010-ben, második kiadásban ben, harmadik kiadásban pedig a tavalyi évben megjelenésre kerüljön a jegyzetünk. A tavaly kiadásra került jegyzetet idén ismételten a hallgatói és szakmai visszajelzések alapján, valamint az egyes témakörök részletesebb feldolgozásával bővítettük ki. Az átdolgozás során a korábbi kiadásokhoz képest jelentős változást eredményezett, hogy az új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően alakítottuk át a művet. Az új Ptk. elfogadása és március 15-ei hatályba lépése egyértelműen azt az igényt alapozza meg, hogy a hallgatók már azt a joganyagot sajátítsák el, amellyel az egyetemi tanulmányaikat követően a gyakorlatban is foglalkozniuk kell. A jegyzet megírása során elsődleges célként tűztük ki azt, hogy a hallgatók számára egy olyan előadásvázlat kerülhessen átadásra, amely a Polgári Jog I. tantárgy oktatása során a polgári jog általános tanai körében elhangzott előadások összefoglalását tartalmazza. Az előadásvázlatok összeállítása során támaszkodtunk a napjainkban az egyetemi oktatás során más karokon is használatos tankönyvekre és jegyzetekre, igyekezve az azokban kimunkált dogmatikai és gyakorlati megállapítások beépítésére. Ennek megfelelően figyelembe vettük a Bíró György és Lenkovics Barnabás professzorok által írt A polgári jog általános tanok, Lábady Tamás professzor által írt A magyar magánjog (polgári jog) általános része és Jobbágyi Gábor professzornak a Magyar Polgári jog általános rész című munkáját. Kifejezetten támaszkodtunk a Szladits Károly professzor által írt A magyar magánjog vázlata és a Grill Károly Könyv kiadóvállalatánál megjelent hatkötetes munkájának első részére, valamint Asztalos László professzor által írt általános részi jegyzetre is. Az előadásvázlatok természetesen nem teljes körűek. Törekvésünk arra irányult, hogy lehetőség szerint a tárgykör hangsúlyos részei kerüljenek bemutatásra, lehetőleg egyszerű, közérthető példákkal színesítve. Emellett az érdeklődő hallgatóknak a tananyagban való további elmélyülését, egyéni kutatások folytatását a vonatkozó főbb szakirodalom megjelölésével kívántuk elősegíteni. A műben háttéranyagként továbbra is megtartottuk a régi Ptk.-ra történő utalásokat, aminek gyakorlati jelentőségét abban látjuk, hogy az elévülési határidők miatt az új Ptk. hatálybalépését követően is még évekig alkalmazni kell annak szabályait. A műben az új Ptk. rövidítés alkalmazásával az évi V. törvényt, míg régi Ptk. rövidítéssel az évi IV. törvénynek a jelenleg hatályos változatát jelöltük. 7

7 A műben mellőztük a lábjegyzetek használatát, a szövegben hivatkozásokat csak a főbb eltérő szakirodalmi álláspontok érzékeltetése érdekében alkalmaztunk. Elsődleges célunknak megfelelően didaktikai szempontból a törzsanyag kulcsszavait kiemeltük, az inkább háttérinformációt képező, vagy az adott kérdéskör megértését segítő példákat kisebb betűvel alkalmaztuk a szövegben. A mű terjedelmét a jelenlegi magyar polgári jogi oktatásban alkalmazott tananyagoknak megfelelően kívántuk kialakítani, és igyekeztünk a központi kérdéskörök részletes bemutatására szorítkozni. Nem titkolt célunk az, hogy az előadásvázlatok évről-évre egy folyamatosan kiegészülő és az oktatási, vizsgáztatási tapasztalatok alapján megújuló mű legyen. A szerzők ezért szívesen fogadják a tananyaggal kapcsolatos észrevételeteket, megjegyzéseket, kritikákat. Budapest, szeptember A szerzők 8

8 Rövidítések jegyzéke ABGB Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch ( Ausztria) ALR Allgemeines Landrecht für die Preußischen Staaten (1794) BGB Bürgerliches Gesetzbuch vom 18. August 1896, Németország BH Bírósági Határozatok, a Magyarország Kúriájának lapja Bsz. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény Csjt. a házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény D. Digesta Iustiniani EBH Elvi Bírósági Határozat Gt. a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény ITSZ Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (1861) Mt. a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény Mtj. Magyarország Magánjogi Törvénykönyvének Törvényjavaslata (1928) Nmjt. a nemzetközi magánjogról szóló évi 13. törvényerejű rendelet OR Obligationenrecht ( , Svájc) Pp. a polgári peres eljárásról szóló évi III. törvény Ptké. I. a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejű rendelet Ptké. II. A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló évi IV. törvény végrehajtásáról és hatálybalépésről szóló évi 2. törvényerejű rendelet. régi Ptk. a Magyar Köztársaság polgári törvénykönyvéről szóló évi IV. törvény Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény ZGB Schweizerische Zivilgesetzbuch ( , Svájc)

9

10 I. A polgári jog fogalma, tárgya, rendszere A polgári jog szabályaival akarva-akaratlanul, tudva vagy sem, de a mindennapi életünk során folyamatosan találkozunk. Az emberek érzékelik a körülöttük bekövetkező változásokat, amikor elérik a nagykorúságot, amikor házasságot kötnek, gyermekük születik, rokonaik elhaláloznak. Ehhez képest jelentéktelenebb események, amikor valamit vásárolnak, bérbe vesznek, utaznak, szállodában szállnak meg, ügyeik intézését másra bízzák, biztosítást kötnek, ajándékot adnak és szinte a végtelenségig lehetne sorolni a polgári jogi jogügyletek eseteit, a jogilag értékelhető tényeket. A polgári jogról nem túlzás azt állítani, hogy a leggyakoribb joganyag, ami átszövi az emberek életét. A polgári jog általános részéről beszélni két különböző megközelítésben lehet. A polgári jog kodifikációja során kialakultak olyan kódexek, amelyeknek elkülönült általános része is van pl. a pandektisztika alapjain álló törvénykönyvek, így különösen a német BGB, valamint az arra épülő törvénykönyvek. Ennek oka abban rejlik, hogy a magánjog általános részének kidolgozása a 19. századi pandektisztika tudományának érdeme. A magyar jogtudomány eredménye, hogy szintén kiváló és nagyon részletes, a magánjog általános részét feldolgozó munkákat ismerhetünk meg, így pl. Tóth Lajosnak a Magyar magánjog általános tanok I II., Villányi (Fürst) Lászlónak A magánjog szerkezete (1934.), Szászy István professzornak A magyar magánjog alapintézményei (Budapest, 1949), Szladits Károlynak A magyar magánjog általános része (a Magyar Magánjog című hatkötetes, a Grill Kiadónál megjelent könyvének első kötetében), Lábady Tamás professzornak A Magyar magánjog (polgári jog) általános része című műve (Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1997.), Novotni Zoltán Polgári jog I. Általános rész című munkája (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994), valamint a didaktikai szempontból kifejezetten hasznos, Bíró György és Lenkovics Barnabás professzorok által írt általános tanokra. A magyar Ptk. nem tartalmaz általános részt, mégis elfogadott gyakorlatnak tekinthető, hogy a polgári jog általános tanai léteznek a jogtudományban. Jelentős hangsúlyt fektettünk arra, hogy a polgári jog dogmatikai kérdéseit és a hatályos jogszabályokat lehetőség szerint történeti összefüggéseiben mutassuk be, különös hangsúlyt fektetve a római jogi jogintézmények továbbélésére is. Ez a megközelítés nem öncélú, hanem részben az oktatási tematikát, részben pedig a római jognak a napjainkban is érvényesülő, örökéletű jogtételeinek virágzását kívánja megjeleníteni. A jogi oktatásban a polgári jog a római jog tanainak elsajátítása után következik, így a hallgatók arra építve haladhatnak a hatályos polgári jog megismerése felé. Emellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy mind a mai napig érvényesülő, a római jogtudósok által kidolgozott jogintézmények egyes szabályai a hatályos jogunkban is megtalálhatók [Ld. ehhez: Földi András: Polgári jogunk és a római jog. Acta Facultatis Politico-Iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominatae sko. 11

11 I. A polgári jog fogalma, tárgya, rendszere Földi András Szájer József: Római jogi reminiszcenciák civilisztikai oktatásunkban. Jogtudományi Közlöny 40 (1985) 395. sko.] Az egyes magyar magánjogi tankönyvek összehasonlítása tekintetében ld. Csehi Zoltán: Van-e általános része a magyar magánjognak. (Polgári jogi kodifikáció. 2000/ sko.) és Uő: A magyar magánjog általános részéről elméleti és dogmatikai fejtegetések. (Jogelméleti Szemle 2004/1.) Természetesen a Ptk. egyes konkrét rendelkezéseivel kapcsolatban érdemes figyelembe venni a gyakorlati célú kommentárokat is, így pl. Gellért György. (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, Török Gábor (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata. I. A személyek joga. Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Budapest, Osztovits András (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata. Opten Informatikai Kft., Budapest, A magyar polgári törvénykönyv alapvetően az institúció-rendszert követi, általános részt nem tartalmaz, csak hat paragrafusból álló bevezető rendelkezései vannak. A régi Ptk. hét paragrafusból álló bevezető rendelkezéseihez képest ezen a hagyományon a Ptk. kodifikátorai sem változtattak, hat paragrafusból áll a bevezető rendelkezéseket tartalmazó I. könyv. Méltán merül fel tehát a kérdés, hogy miként lehet oktatási anyagot összeállítani hat-hét paragrafusról? Bár a magyar polgári törvénykönyvnek nincs általános része, azonban a magyar polgári jognak, magánjognak vannak olyan általános tanai, amelyek a magánjog minden területére hatással bírnak. Az általános rész tehát alapvetően azokat a civilisztika tudománya által kidolgozott tanokat tartalmazza, amelyek bár nem feltétlenül közvetlenül a Ptk. szabályai tartalmazzák a magánjog átfogó, rendszerszintű megértéséhez elengedhetetlenek. Az általános rész oktatásának célja azoknak a meghatározó jogintézményeknek a bemutatása, amelyek a magánjog különböző területein azonosak, vagyis a szintetizálás és absztrakció alapján kimutathatóak. Ebből eredően az általános rész ismerete hatékonyan segít a magánjog rendszerezésében, az elvont fogalmak útján a jogrendszer áttekintésében. A modern institúció-rendszerű polgári törvénykönyvek a személyi jog, dologi jog, kötelmi jog és öröklési jog sorrendben tartalmazzák a joganyagot, míg a pandekta-rendszerű kódexekben általános rész található, amely magába foglalja a személyek jogát is, és ezt követi a dologi jog, kötelmi jog, családjog és öröklési jog. Institúció-rendszert követő jelentősebb polgári törvénykönyvek a francia Code civil (bár ez még a iustinianusi institúció-rendszer szerint épül fel), a svájci ZGB, az olasz Codice civile és a magyar Ptk. is. Pandekta-rendszerű polgári törvénykönyv pl. a német BGB, a német polgári törvénykönyvben a kötelmi jog megelőzi a dologi jogot. A polgári jog általános tanainak keretében a következő tárgykörökkel foglalkozunk: a magánjog és a polgári jog helye a jogrendszerben, a magánjog részterületeinek bemutatása és elhatárolása, 12