Nemzetközi magánjog 1.

Átírás

1 Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 1. Knapp László

2 Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Második, átdolgozott és bővített kiadás. HVG-ORAC, Budapest, 2012.

3 Jelen előadásvázlat Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Második, átdolgozott és bővített kiadás. HVG-ORAC, Budapest, c. tankönyv alapján készült. Az előadásvázlat kizárólag oktatási célra kerül felhasználásra, semmilyen módon közzé nem tehető, közvetlenül nem idézhető, hivatkozni csak a forrásul szolgáló tankönyv eredeti változatát lehet.

4 I. A nemzetközi magánjogi probléma

5 Határon átnyúló ügyek esetén felmerülő problémák: (1) Melyik államban kell megindítani az eljárást? (joghatóság) (2) Melyik állam vagy államok jogát kell alkalmazni az ügyben? (alkalmazandó jog) (3) Ha megszületett a határozat, hogyan válthat ki joghatásokat egy másik államban? (végrehajtás) (4) Igénybe vehető-e más állam hatóságainak közreműködése? (jogsegély)

6 1) Felperes választása szerint: Spanyolország vagy Németország (Brüsszel I) 2) Spanyolország (Róma II) 3) Közvetlen elismerés + végrehajthatóvá nyilvánítás (Brüsszel I) 4) Nemzetközi polgári jogsegély

7 II. A nemzetközi magánjog fogalma NEMZETKÖZI MAGÁNJOG: 1. Szűkebb értelemben: meghatározott jogi kérdésben melyik állam jogát kell alkalmazni = KOLLÍZIÓS JOG + kapcsolódó területe: NEMZETKÖZI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG: joghatóság + külföldi határozatok elismerése és végrehajtása 2. Tágabb értelemben: kollíziós + nemzetközi polgári eljárásjogi normák

8 NEMZETKÖZI MAGÁNJOG: funkcionális fogalom 1. Nemzetközi : nem nemzetközi jellegű, ugyanis belső jog /uniós jogi normák szabályozzák 2. Magánjog : nem magánjogi normák, mivel a jogviszonyokat nem közvetlenül szabályozzák, hanem az alkalmazandó jog meghatározásán keresztül, közvetlenül

9 III. A nemzetközi magánjogi forrásai 1.MAGYAR JOG 2.NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK 3.EU JOG

10 1. MAGYAR JOG évi 13. sz. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról = Nemzetközi Magánjogi Kódex = Nmj. tvr. Már hatályát vesztette: Ptk. külgazdasági kapcsolatokra történő alkalmazásáról szóló évi 8. törvényerejű rendelet (Kptk.)

11 2. NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK Nmj. tvr. 2. : elsőbbséget ad a nemzetközi egyezményeknek: nem lehet alkalmazni e törvényerejű rendeletet olyan kérdésben, amelyet nemzetközi szerződés szabályoz Pl. Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által kidolgozott egyezmények, kétoldalú jogsegély-egyezmények

12 3. EU JOG egyre inkább átveszi a nemzeti szabályok szerepét

13 KAPCSOLÓDÓ EU JOGI NORMÁK RENDSZERE KOLLÍZIÓS JOG: 1. Róma I rendelet: szerződéses kötelmeket szabályozó (593/2008/EK rendelet) 2. Róma II rendelet: szerződésen kívüli kötelmek (szerződésen kívüli károkozás, jogalap nélküli gazdagodás, megbízás nélküli ügyvitel, culpa in contrahendo) (864/2007/EK rendelet) 3. Róma III rendelet: házasság felbontása és különválás (1259/2010/EU rendelet)

14 NEMZETKÖZI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG: 1. Brüsszel Ia rendelet: polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatósági, az elismerési és végrehajtási szabályok (1215/2012/EU rendelet) 2. Brüsszel II rendelet: házasság felbontása, érvénytelenítése, különválás, szülői felelősség ugyanez (2201/2003/EK rendelet) 3. Kézbesítési rendelet: polg. + ker. bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről 4. Bizonyítási rendelet: polg. + ker. bizonyításfelvétel szabályai

15 VEGYES RENDELETEK 1. Fizetésképtelenségi rendelet (felszámolási eljárás, csődeljárás) 2. Tartási rendelet

16 : NEMZETKÖZI MAGÁNJOG c. kurzus felépítése I. KOLLÍZIÓS JOG: melyik jog alkalmazandó II. NEMZETKÖZI POLGÁRI ELJÁRÁSJOG: melyik bírói fórumnak van joghatósága + határozatok elismerése és végrehajtása

17 I. KOLLÍZIÓS JOG

18 KOLLÍZIÓS JOG felépítése: A) ÁLTALÁNOS RÉSZ: főbb fogalmak + alapelvek B) KÜLÖNÖS RÉSZ: egyes személyi és vagyoni viszonyokra alkalmazandó jog

19 I/A KOLLÍZIÓS JOG ÁLTALÁNOS RÉSZE

20 1. A nemzetközi magánjogi hatálya: NEMZETKÖZ MAGÁNJOJGI TÉNYÁLLÁS Nmj.: 1. E törvényerejű rendelet célja a békés nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében annak meghatározása, hogy - melyik állam jogát kell alkalmazni, ha polgári jogi, családi jogi vagy munkajogi jogviszonyban külföldi személy, vagyontárgy vagy jog (a továbbiakban: külföldi elem) szerepel és több állam joga lenne alkalmazható, - milyen joghatósági és eljárási szabályok alapján kell eljárni külföldi elemet tartalmazó jogvitában.

21 Róma I: 1. cikk (1) Ezt a rendeletet szerződéses kötelezettségekre kell alkalmazni polgári és kereskedelmi ügyekben olyan helyzetekben, amikor különböző országok joga között kell választani. Róma II: 1. cikk (1) Ezt a rendeletet a polgári és kereskedelmi ügyek területét érintő, olyan szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra kell alkalmazni, amelyek több állam jogához kapcsolódnak. Róma III: 1. cikk (1) E rendeletet a házasság felbontására és a különválásra kell alkalmazni olyan esetekben, amelyek több állam jogához kapcsolódnak.

22 2. A KOLLÍZIÓS NORMA SZERKEZETE KLASSZIKUS NORMASZERKEZET : 1. Hipotézis ( Aki mást megöl ) 2. Diszpozíció ( büntettet követ el ) 3. Szankció ( és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő )

23 KOLLÍZIÓS NORMA SZERKEZETE: 1. Hipotézis: jogi fogalmakat tartalmaz (pl. szerződés, deliktum, szerzői jog) 2. Diszpozíció: kapcsolódó tényező vagy tényezők (pl. állampolgárság, szokásos tartózkodási hely, kár bekövetkezésének helye) Szankció itt nincs / funkciótlan

24 KOLLÍZIÓS NORMÁK: a jogi kérdésre csak közvetetten, egy jogrendszerre történő utalás révén adnak választ ( vakok ) általában nem tartalmaznak értékítéletet (kivéve pl. kétnejűség) nem az ügyre általában, hanem mindig az adott jogkérdésre alkalmazandó jogot keressük lehet több kérdés egy ügy kapcsán

25 3. MINŐSÍTÉS A kollíziós szabály alkalmazásának első kérdését annak a jogi fogalomnak az azonosítása (meghatározása) jelenti, amely az alkalmazandó jog megtalálását szükségessé teszi. Pl. kontinentális angolszász jogok közötti különbség

26 Nmjt. Jogi minősítés 3. (1) Ha az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából a jogvitában megítélendő tények, vagy viszonyok jogi minősítése kérdésében vita van, a magyar jog szabályainak és fogalmainak értelmezésével kell eljárni. (2) Ha a magyar jog valamely jogintézményt nem ismer, vagy eltérő tartalommal, más elnevezéssel ismer, és az a magyar jog szabályainak értelmezésével sem határozható meg, a jogi minősítésben a jogintézményt szabályozó külföldi jogra is figyelemmel kell lenni. lex fori, illetve lex causae szerinti minősítés

27 4. RENVOI (VISSZAUTALÁS, TOVÁBBUTALÁS) I. Szűk értelemben felfogott utalás: UTALÓ JOG Anyagi jog II. Tág értelemben felfogott utalás: UTALÓ JOG Kollíziós jog + Anyagi jog

28 Forgo ügy (1882) Franz Xaver Forgo bajor állampolgár után ingóvagyon maradt Franciaországban Oldalági rokonok és a Francia Állam igénye

29 ANYAGI JOG: Bajor jog: oldalági rokonok öröklése Francia jog: vagyon a kincstárra szál KOLLÍZIÓS JOG: Francia k. jog: öröklési jogviszonyokra (ingó): örökhagyó állampolgárság szerinti joga Bajor k. jog: örökhagyó lakóhelye szerinti jog : circulus vitiosus

30 MEGOLDÁS: Cour de Cassation: a bajor jog visszautalását elfogadta és a francia jogot alkalmazta

31 Nmjt.: Visszautalás az alkalmazandó jogra 4. Ha e törvényerejű rendelet értelmében külföldi jogot kell alkalmazni, az alkalmazandó külföldi jognak a felmerült kérdést közvetlenül rendező szabályai irányadók. Ha azonban a külföldi jog a felmerült kérdésben a magyar jogra utal - e szabály figyelembevételével -, a magyar jogot kell alkalmazni.

32 Kivéve: 21/A. Ha a külföldi jog a felmerült kérdésben a magyar jogra utal, e visszautalást nem kell figyelembe venni.

33 Uniós jogi aktusok (Róma I-III rendelet): kizárják a renvoi-t a felhívott jogrendszer anyagi jogi rendelkezéseire utalnak, a kollíziós szabályok kizárásával

34 5. KÜLFÖLDI JOG TARTALMÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA Problémaként merül fel: ki viselje a külföldi jog tartalma megállapításának terhét és kockázatát ki viselje? Külföldi jog: ténykérdés vagy jogkérdés?

35 MEGOLDÁS: a külföldi jog nem ténykérdés, a magyar bíróságnak hivatalból kell viselnie a külföldi jog megállapításával kapcsolatos terhet Nmjt:Külföldi jog tartalmának megállapítása 5. (1) A bíróság vagy más hatóság az általa nem ismert külföldi jog felől hivatalból tájékozódik, szükség esetén szakértői véleményt is beszerez és a fél által előterjesztett bizonyítékokat is figyelembe veheti. (2) A külföldi jogról a bíróság vagy más hatóság megkeresésére az igazságügyért felelős miniszter felvilágosítást ad.

36 6. KÜLFÖLDI JOG ALKALMAZÁSÁNAK 6.1. KÖZREND MELLŐZÉSE Alkalmazásának két eleme: a) a lex fori alapvető elvei nyilvánvaló sérelmének kell fennállnia b) nem a külföldi jog mint olyan mérettetik meg a fórum közrendje alapján, hanem annak konkrét esetben történő alkalmazása

37 KÖZREND megjelenése: 1. Közrendi klauzula 2. Imperatív szabályok

38 A külföldi jog alkalmazásának mellőzése 7. (1) Mellőzni kell a külföldi jog alkalmazását, amennyiben az a magyar közrendbe ütköznék. (2) A külföldi jog alkalmazása nem mellőzhető egymagában azért, mert a külföldi állam társadalmi-gazdasági rendszere a magyartól eltér. (3) A mellőzött külföldi jog helyett a magyar jogot kell alkalmazni.

39 2. Imperatív szabályok (új) Ptk. 2:1. : (1) Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.

40 EU kollíziós joga a)utal a lex fori közrendjére b)eu saját közrendje

41 b) EU közrendje Példák: - C-381/98 Ingmar ügy 86/653/EGK irányelv - C-126/97 Eco Swiss China ügy EUMSz cikk.

42 6.2. CSALÁRD KAPCSOLÁS A kollíziós jog lehetőséget jelenthet arra, hogy a felek a rájuk vonatkozó jog számukra terhes rendelkezéseit elkerüljék színlelnek (pl. bejelentkezés egy másik ország lakcímnyilvántartásába) mesterségesen (pl. ténylegesen megváltoztatják laóhelyüket)

43 8. (1) Nem lehet alkalmazni azt a külföldi jogot, amely a felek által - az egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából - mesterségesen vagy színleléssel létrehozott külföldi elemhez kapcsolódik (csalárd kapcsolás). (2) Csalárd kapcsolás esetében az e törvényerejű rendelet szerint egyébként irányadó jogot kell alkalmazni.

44 az Nmjt. csalárd kapcsolásra vonatkozó szabályai csak akkor alkalmazandóak, ha a felek valamely külföldi jog alkalmazására törekszenek csalárd kapcsolás célzatos cselekmény: az egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából

45 6.3. KÜLFÖLDI JOG ALKALMAZÁSÁNAK MELLŐZÉSE 9. Ha a felek az e törvényerejű rendelet szerint irányadó külföldi jog mellőzését közösen kérik, helyette a magyar jogot - illetve a jogválasztás lehetősége esetében a választott jogot - kell alkalmazni.

46 6.4. VISSZONOSSÁG főszabály: a külföldi jog alkalmazása nem függ a viszonosságtól Viszonosság 6. (1) A külföldi jog alkalmazása - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem függ a viszonosságtól. (2) Ha a jogszabály a külföldi jog alkalmazását viszonosságtól teszi függővé, a viszonosságot az ellenkező bizonyításáig fennállónak kell tekinteni. Ha jogszabály a viszonosság bizonyítását kívánja, a viszonosság fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter ad a bíróságra és más hatóságra kötelező nyilatkozatot.