időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

Átírás

1

2 időbeli területi személyi 2

3 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet eredményelmélet a kivételes szabály a keretdiszpozíciók kérdése nem érinti jelentős változás érinti 3

4 Fő szabály az elkövetéskor os törvény az irányadó. Kivételes szabály ha a cselekmény az elbíráláskor nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, az új törvényt kell alkalmazni. 4

5 a magatartás (vagy tevékenység) elmélete szerint az elkövetési idő addig tart, amíg az elkövetési magatartásutolsó mozzanatát is kifejtik; az ok-folyamat elmélete szerint a bűncselekmény elkövetési ideje az, amikor a folyamat már önállóan, a tettes magatartásától függetlenül fejlődik az eredményelmélet szerint a törvényi tényállásban maghatározott eredmény bekövetkezésének időpontja az elkövetés ideje; a cselekményegység elmélete szerint a bűncselekményt akkor követik el, amikor a törvényi tényállás bármelyik eleme megvalósul (az elkövetési magatartást kifejtik, az ok-folyamat megindul, illetőleg az eredmény bekövetkezik). 5

6 A jogerős ügydöntő határozat meghozatala. Az elsőfokú bíróság ítéletének meghozatala után a másod-, illetve harmadfokú bíróságnak kell alkalmaznia az új törvényt, ha ennek feltételei fennállnak. A jogerősen elbírált cselekményre nézve az enyhébb törvénynek már nincs visszaható ereje. 6

7 Ha a Btk. Különös Részének valamely rendelkezése ún. keretdiszpozíció, és az annak keretét kitöltő jogszabályi rendelkezésekben a bűncselekmény elkövetése után olyan mérvű változás következik be, amely a kötelezettség megszüntetésével vagy a tilalom feloldásával az addigi büntetőjogi védelmet megszünteti, e változás - a meghatározott időre szóló jogszabályok kivételével - a Btk. 2. -ának második mondatára figyelemmel az elbíráláskor ban lévő büntetőjogi szabályozás visszaható ú alkalmazását alapozza meg (1/1999. Büntető jogegységi határozat). 7

8 A próbára bocsátással elbírált cselekmény is ítélt dolog, és a próbára bocsátást megszüntető bíróság számára a próbára bocsátás alapjául szolgáló cselekmény minősítése akkor is irányadó, ha az új törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény 54/2007. BK vélemény 8

9 A bírói gyakorlatban főleg a szabálysértési értékhatárok változása miatt kerül erre sor. Tárgyalási szakaszban a vádlottat fel kell menteni, és nincs helye az eljárás megszüntetésének, ugyanis ezt úgy kell tekinteni, mintha a cselekmény az elkövetés idején sem lett volna bűncselekmény. Ha a cselekmény szabálysértéssé válik, azt a bíróság elbírálja. 9

10 Nemcsak az alkalmazandó büntetés neme és mértéke alapján, hanem a büntetőjogi felelősségre vonatkozó összes rendelkezés egybevetésével kell állást foglalni. 10

11 ha a főbüntetés neme és mértéke azonos, de az új törvény vagylagos enyhébb büntetési nem alkalmazását is lehetővé teszi; enyhébb az a törvény, amelynek alkalmazásával a büntetés az enyhítő szakasz felhívása nélkül is kiszabható; a törvények összehasonlítása során a mellékbüntetésekben jelentkező joghátrányt is figyelembe kell venni; ha az új törvény az adott esetben korlátlan enyhítést is lehetővé tesz, a cselekményt e törvény alapján kell elbírálni. 11

12 Több elkövető által elkövetett (több illetve különböző) bűncselekmények esetén személyenként kell vizsgálni, hogy az elkövetéskor, avagy az elbíráláskor os törvény tekintendő-e enyhébbnek. 12

13 Amikor el kell dönteni, hogy melyik törvény az enyhébb, akkor a konkrét cselekményt gondolatban mind a két törvény szerint el kell bírálni, és ténylegesen azt a törvényt kell alkalmazni, amely a konkrét esetben enyhébb elbírálást eredményez. Nem lehetséges a két jogszabály együttes vagy kombinatív alkalmazása, azt a törvényt kell teljes egészében alkalmazni, amely az adott esetben enyhébb elbírálásra vezet. Így pl. nem lehet a cselekményt a régi törvény szerint minősíteni és a büntetést az új törvény alapján kiszabni. 13

14 EBH Ha az elkövetés és az elbírálás idején eltérő büntető anyagi jogi szabályok voltak ban, ezek közül azokat kell alkalmazni, amelyek a terheltre nézve összhatásukban kedvezőbbek, még ha a terhére megállapított többszörös bűnhalmazatban levő bűncselekmények egyike ezáltal súlyosabban minősülne is 14

15 BH A büntetőtörvény időbeli ára vonatkozó rendelkezés nem vezethet az elkövetéskori és az elbíráláskori büntetőtörvény vegyített alkalmazásához. Az elkövetéskori törvény alkalmazása esetén a kiutasítás mellékbüntetés alkalmazási feltételei is aszerint alakulnak, akkor is, ha az elbíráláskori szabályok ebben a tekintetben az elkövetőre nézve kedvezőbbek 15

16 A régi és az új törvény együttes vagy kombinatív alkalmazására akkor sem kerülhet sor, ha bűnhalmazat esetén kell a két törvényt összehasonlítani. Ilyenkor is vagy a régi vagy az enyhébb új törvény szerint kell a cselekményeket elbírálni és halmazati büntetést kiszabni (BH 1994/117). 16

17 elkövetés elbírálás szigorú (leg)enyhébb enyhe 17

18 1998. XI III III (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 166/A. Az a nő, aki születő gyermekét a szülés alatt, vagy megszületett gyermekét közvetlenül a szülés után megöli, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen, 18

19 I. A évi május hó 1. napja előtt jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtása és felülvizsgálata során a évi LXXX. törvény 25. -ának (1) bekezdésével módosított Btk. 74. (3) bekezdése nem alkalmazható. II. A május hó 1. napja előtt jogerősen elrendelt kényszergyógykezelés tartama alatt elkövetett újabb büntetendő cselekmény miatt május 1. napját követően - ismételt kényszergyógykezelés elrendelésének nincs helye. III. A május 1. napja után jogerősen elrendelt kényszergyógykezelést követően elkövetett büntetendő cselekmény miatt, amennyiben annak törvényes feltételei fennállnak, a kényszergyógykezelést ismételten el kell rendelni. IV. Ha ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el, akkor a kényszergyógykezelés tartamának kezdőnapja az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének a napja. 19

20 területi elv (principium territoriale) személyi (honossági, állampolgársági) elv (principium personale) állami önvédelem elve (principium reale) feltétlen büntetőhatalom elve (principium universale) 20

21 Területi elv Állampolgársági elv Állami önvédelem elve Btk. 3. (1) és (2) bek. Btk. 3. (1) Btk. 4. (1) bek. b/ pont Feltétlen büntetőhatalom elve Btk. 4. (1) bek. a/ és c/ pont és (2) bek. belföldön elkövetett bűncselekmény határon kívüli magyar hajón vagy légi járművön elkövetett bűncselekmény magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény magyar állam elleni bűncselekmény elkövetése magyar törvény szerint és az elkövetés helye szerint is bűncselekmény nemzetközi szerződések szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés 21