ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a május 13-i előadáshoz. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog I. 2015/2016. tanév, 2. félév
|
|
- Lőrinc Kelemen
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a május 13-i előadáshoz Az intézkedések. A büntetés kiszabása. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog I. 2015/2016. tanév, 2. félév 1. Sorolja fel az intézkedések és a büntetések közös és eltérő jellemzőit! Csemáné Váradi Erika Görgényi Ilona Gula József Jacsó Judit Lévay Miklós Sántha Ferenc: Magyar büntetőjog. Általános rész. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, továbbiakban: Tankönyv Tankönyv o. Közös sajátosságok: - malum, joghátrány vagy joghátránnyal való fenyegetés, - a nulla poena sine lege elv az intézkedéseknél is érvényesül, - diszpozíciószerű cselekmény az alkalmazás előfeltétele, - közös cél a társadalom védelme és a speciálprevenció, - bíróság alkalmazza (kivéve megrovás, pártfogó felügyelet). Eltérő vonások: - jogi természet és tartalom: a büntetés tett- és bűnösség adekvát, arányos, megtorló reakció, az intézkedés megelőző védelmi reakció, - büntetés csak bűncselekmény elkövetése miatt, büntethető elkövetővel szemben alkalmazható, intézkedés formálisan jogellenes, diszpozíciószerű cselekmény miatt is, - a büntetések jellemzően határozott tartamúak, az intézkedések körében gyakoribb a tartam határozatlansága, - büntetések esetén a generális és a speciális prevenció egyaránt cél, az intézkedéseknél a speciális prevenció hangsúlyos, - a büntetésekhez kapcsolódhatnak a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények, az intézkedés alkalmazása nem jelent büntetett előéletet. 2. Csoportosítsa az intézkedéseket! Tankönyv 201.o., o, Btk. 63. (2) bek., konzultáció Természetes személlyel szemben alkalmazható intézkedések Csak fiatalkorú elkövetővel szemben Felnőtt és fiatalkorú elkövetővel szemben is Jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések javítóintézeti nevelés megrovás próbára bocsátás jóvátételi munka pártfogó felügyelet elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele elkobzás vagyonelkobzás a jogi személy megszüntetése tevékenységének korlátozása pénzbírság
2 kényszergyógykezelés Az alkalmazás célja, tartalma: - nevelő jellegű intézkedések (megrovás, próbára bocsátás, javítóintézeti nevelés) - nevelő és biztonsági jellegű intézkedések (pártfogó felügyelet) - nevelő és reparációs jellegű intézkedések (jóvátételi munka) - biztonsági jellegű intézkedések (elkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele) - vagyoni jellegű intézkedés (vagyonelkobzás) - gyógyító jellegű intézkedés (kényszergyógykezelés) Szabadságelvonással járó/nem járó intézkedések: - szabadságelvonással járó intézkedések (kényszergyógykezelés) - szabadságelvonással nem járó intézkedések (megrovás, próbára bocsátás, stb.) Perszonális/tárgyi intézkedések: - perszonális intézkedések (pl.: megrovás) - tárgyi intézkedések (pl.: elkobzás) Az intézkedés alkalmazására jogosult: - ügyész (megrovás, pártfogó felügyelet) - bíróság (valamennyi intézkedés) Az intézkedés önálló vagy járulékos alkalmazása - önállóan, büntetés helyett alkalmazható intézkedések (megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka, kényszergyógykezelés) - önállóan és büntetés vagy intézkedés mellett is alkalmazható intézkedések (elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele) - büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható intézkedés (pártfogó felügyelet) 3. Mikortól hatályos, mely törvény tartalmazza a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedéseket? Tankönyv 132. o. A évi CIV. törvény és a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lépett hatályba (2004. május 1.) 4. Milyen intézkedéseket lehet a jogi személyekkel szemben alkalmazni? évi CIV. tv. 3. a jogi személy megszüntetése, tevékenységének korlátozása, pénzbírság 5. Mely hatóságok alkalmazhatják, és mit fejez ki a megrovás alkalmazása? Bíróság, ügyész; Btk. 64. (2) A megrovással a hatóság a rosszallását fejezi ki, és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől. 6. A pártfogó felügyelet elrendelésének kötelező és lehetséges esetkörei, valamint a magatartási szabályok köre. Btk , Tankönyv o. Elrendelhető: - a vádemelés elhalasztásának tartamára, - a feltételes szabadság tartamára, - a próbára bocsátás próbaidejére, - jóvátételi munka előírása mellett,
3 - a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, Ha annak eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges (visszaeső és fiatalkorú, illetve életfogytig tartó szv-ből feltételes szabadságra bocsátott esetében elrendelése kötelező) Kötelező esetei: - életfogytig tartó szabadságvesztésből való feltételes szabadságra bocsátás - visszaeső feltételes szabadságra bocsátása, vagy szabadságvesztése végrehajtásának felfüggesztetése - fiatalkorú elkövető Általános magatartási szabályok: a pártfogolt általános magatartási szabályként köteles - a jogszabályban és határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, - a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani - részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni Külön magatartási szabályok (Btk. 71. (1) példálózó jellegű felsorolás) 7. Melyek minősülnek a Btk. alapján elkobzás alá eső dolognak? Tankönyv o. - a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt vagy arra szánt dolog - ami a bűncselekmény elkövetése útján jött létre - amelyre a bűncselekményt elkövették, vagy amit a bűncselekmény befejezését követően annak elszállítása céljából használtak - amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik - sajtótermék, amelyben a bűncselekmény megvalósult 8. Melyek az elkobzás alkalmazásának akadályai? Tankönyv o. - a jóhiszemű tulajdonos védelme - az elkobzás elévülése - vagyonelkobzás alkalmazása 9. Mely esetekben kell vagyonelkobzást elrendelni? Tankönyv o. Vagyonelkobzást kell elrendelni: - a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett - az ennek helyébe lépő vagyonra - arra a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett - arra a vagyonra, amelyet a kábítószer-kereskedelem elkövetője a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett - arra a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak - arra a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt 10. Sorolja fel a kényszergyógykezelés alkalmazásának négy konjunktív feltételét! Tankönyv o 1. Az elkövető elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető. 2. Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetése. 3. Bűnismétlés veszélye. 4. Az elkövető büntethetősége esetén egy évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. 11. Melyek azok a tényezők, amelyeket a jogalkalmazónak a büntetés kiszabása során figyelembe kell vennie? Btk. 80. (1), BKv 56 és Tankönyv o.
4 1. A büntetés célja 2. A törvényben meghatározott keretek 3. A bűncselekmény tárgyi súlya (=társadalomra veszélyessége) 4. A bűnösség foka 5. Az elkövető társadalomra veszélyessége 6. Az egyéb enyhítő és súlyosító körülmények 12. Mi a büntetés célja? Btk. 79. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. 13. Melyek a büntetés kiszabásának elvei? Tankönyv o.: - a konkrét értékelés elve - a relatív értékelés elve - a minőségi értékelés elve - a kétszeres értékelés tilalma - a bűncselekmény törvényi tényálláson kívül eső következményeinek értékelése (akkor is értékelésre kerülhet, ha arra az elkövető szándéka nem terjedt ki) 14. Az egyéb enyhítő és súlyosbító körülmények rendszere. Konzultáció, BKv 56., Tankönyv o. 15. A középmértékes büntetés. Btk. 80. (2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmérték a büntetési tétel alsó és felső határa összegének fele. Általános eset: a büntetési tétel alsó határa + a felső és az alsó határ közötti különbözet fele (pl. szexuális erőszak: 2-8 év; 2 + ((8-2)/2) = 2 + (6/2)= 2+3=5 év) Speciális eset: ha a Különös Részi büntetési tétel a tv. alapján emelendő, azt figyelembe kell venni (pl. többszörös visszaeső elkövető: a felső határ a felével emelkedik: szexuális erőszak: 8 év helyett 8+ (8/2) = 8+4=12 Tehát: 2 + ((12-2)/2) = 2 + (10/2)= 2+5=7 év 16. A halmazati büntetés főbb szabályai. Konzultáció + Btk. 81. Tankönyv o. Halmazati büntetés (Btk. 81. ): Ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el, egy büntetést kell kiszabni a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével. DE! ha a cselekmények közül legalább kettőre határozott idejű szabadságvesztést rendel alkalmazni a törvény: - a legsúlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményre előírt büntetési tételkeret felső határa a felével emelkedik - de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát - ÉS nem haladhatja meg a 25 évet Tehát: egy 3 és egy 5 évig terjedő szv-sel büntethető bcs. esetén: 5 + (5/2)= 5+2,5=7,5 ez < 3+5, és < 25. DE egy 2 évi és 5 évi szv-sel fenyegető bcs. esetén: 7,5>2+5 => nem haladhatja meg a 7 évet speciális szabály: ( három csapás ) Ennek a rendelkezésnek alaptörvény-ellenességét a 23/2014. (VII.15.) AB határozat kimondta és hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette. ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább 3 különböző időpontokban elkövetett befejezett személy elleni erőszakos bűncselekmény (459. (1) 26. pontban meghatározott)
5 - a legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik - ha meghaladná a 20 évet VAGY valamelyik életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegetett => életfogytig tartó szabadságvesztést KELL kiszabni 17. Az összbüntetés főbb szabályai. Btk , Tankönyv o. Alkalmazásának feltételei: - az elkövetővel szemben több, jogerős ítélet van érvényben; - az ítéleteket ugyanaz vagy különböző bíróság, de különböző eljárások során hozta meg; - olyan bűncselekmények miatt, amelyek mindegyikét a legkorábban hozott ítélet kihirdetését megelőzően kerültek elkövetésre; - az ítéletek mindegyike határozott ideig tartó, végrehajtandó szabadságvesztés-büntetésről rendelkezik; - melyeket még nem hajtottak végre vagy folyamatosan hajtanak végre. Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetésnek és a rövidebb büntetés vagy büntetések egyharmad részének összegeként számított tartamot, de nem haladhatja meg a büntetések együttes tartamát Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontját a legszigorúbb rendelkezés alapján kell meghatározni. Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt az összbüntetésből, ha bármelyik szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt. 18. A büntetés enyhítésének fajtái és szabályai a hatályos Btk-ban Tankönyv o., Btk. 82. Általános szabálya: 82. (1) A büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. Többfokozatú rendszer: - egyfokú enyhítés - kétfokú enyhítés - korlátlan enyhítés egyfokú enyhítés: (Btk. 82. (2) bek.) ha a büntetési tétel alsó határa - 10 évi szabadságvesztés ehelyett legkevesebb 5 évi szabadságvesztés; - 5 évi szabadságvesztés ehelyett legkevesebb 2 évi szabadságvesztés; - 2 évi szabadságvesztés ehelyett legkevesebb 1 évi szabadságvesztés; - 1 évi szabadságvesztés ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztés, vagy szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, illetve e büntetések egymás mellett is kiszabhatóak. kétfokú enyhítés: (Btk. 82. (4) bek.) lehetőség van egy újabb büntetési tételkerettel lejjebb lépni, DE - csak kísérlet és bűnsegély esetén - feltéve, ha az egyfokú enyhítés eredményeként meghatározott büntetés is túl szigorú lenne korlátlan enyhítés (Btk. 82. (5) bek.) - csak a Btk. kifejezett rendelkezése esetén [pl. Btk. Általános Rész: alkalmatlan kísérlet (Btk. 10. (3)); Btk. Különös Rész: tartási kötelezettség elmulasztása (Btk (3)] - bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható 19. Hasonlítsa össze a próbára bocsátást és a büntetés végrehajtásának felfüggesztését! Tankönyv o. és o., Konzultáció Próbára bocsátás A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése Jogintézmény Intézkedés - a bíróság a bűncselekmény A feltételes elítélésnek a büntetés kiszabása jellege elkövetését, az elkövető büntetőjogi során alkalmazható formája - a bíróság
6 Alkalmazásának feltétele Alkalmazását kizáró okok felelősségét megállapítja, de a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja. az elkövetett bűncselekmény vétség, vagy olyan bűntett, melynek büntetési tétele a 3 évi szabadságvesztést nem haladja meg ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető Nem bocsátható próbára a visszaeső, aki a bcs-t bűnszervezetben követte el, aki a szándékos bcs-t végrehajtandó szv-re ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követte el, aki a szándékos bcs-t a szv felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. kiszabja a büntetést, de annak azonnali végrehajtásától meghatározott ideig eltekint a 2 évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. határzár tiltott átlépése, határzár megrongálása, határzárral kapcsolatos építési munkák akadályozása bűncselekmények esetén az öt évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető. (2015. szept. 15- től hatályos!) A szv. végrehajtása nem függeszthető fel, ha az elkövető többszörös visszaeső, a bcs-t bűnszervezetben követte el, a szándékos bcs-t a szv. végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. Próbaidő tartama 1 évtől 3 évig terjedhet 1 évtől 5 évig terjedhet, de a kiszabott szvnél rövidebb nem lehet határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása esetén a próbaidő tartama 2 évtől 10 évig terjedhet, de nem lehet rövidebb az ezen bűncselekmények miatt kiszabott kiutasítás tartamánál. (2015. szept. 15-től hatályos!) A próbaidő eredményes leteltének jogkövetkezménye A próbaidő sikertelenségéne k feltételei és jogkövetkezménye az elkövető büntethetősége megszűnik A p.b.-t meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt akár a próbaidő eltelte után elítélik, vagy a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik a kiszabott szv. végrehajthatósága megszűnik A felfüggesztett szv-t végre kell hajtani, ha kizáró ok ellenére rendelték el az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, ha a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi 20. A visszaeső, a különös visszaeső, a többszörös visszaeső és az erőszakos többszörös visszaeső fogalma. Konzultáció és a Btk (1) bek. 31., 31 a). 31. b) és 31. c) pontjai Visszaeső - szándékos bűncselekményt követett el - korábbi cselekménye is szándékos bűncselekmény volt - emiatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy a szabadságvesztés végrehajtását részben felfüggesztették - a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig 3év még nem telt el Különös visszaeső - visszaesés feltételei +
7 - mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követett el Többszörös visszaeső - visszaesés feltételei + - előző alkalommal már mint visszaesőt ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre - az újabb szándékos bűncselekménye szabadságvesztéssel fenyegetett Erőszakos többszörös visszaeső - többszörös visszaesés feltételei + - mindhárom alkalommal a Btk pontban meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekményt követett el 21. Büntetőjogi szigorító jogkövetkezmények a különös és többszörös visszaesőkkel szemben Konzultáció, Tankönyv o. különös visszaesők esetében alkalmazható jogkövetkezmények: - a büntetési tételkeret felső határa a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a 25 évet - a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani - a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés 3/4 részének kitöltését követő nap - a pártfogó felügyelet elrendelése esetükben kötelező - próbára nem bocsátható, jóvátételi munka nem alkalmazható vele szemben - a büntetés csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető - a tevékeny megbánás alkalmazására nincs lehetőség többszörös visszaesők esetében alkalmazható jogkövetkezmények: - a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani - a 2 évi vagy annál hosszabb tartamú szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani - a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés 3/4 részének kitöltését követő nap - nem bocsátható feltételes szabadságra, ha a szv-t fegyház fokozatban kell végrehajtani - különös méltánylást érdemlő esetben sem bocsátható feltételes szabadságra a büntetés felének letöltése után - a pártfogó felügyelet elrendelése esetükben kötelező - próbára nem bocsátható, jóvátételi munka nem alkalmazható vele szemben - nem függeszthető fel a szabadságvesztés büntetés végrehajtása - a büntetési tételkeret felső határa a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a 25 évet - a büntetés csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető - a tevékeny megbánás alkalmazására nincs lehetőség 22. Büntetőjogi szigorító jogkövetkezmények az erőszakos többszörös visszaesőkkel szemben. Konzultáció, Tankönyv 218. o. - a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani - a 2 évi vagy annál hosszabb tartamú szabadságvesztést fegyházban kell végrehajtani - a büntetési tételkeret felső határa a kétszeresére emelkedik; ha a 20 évet így meghaladja, vagy a bcs. életfogytig tartó szv-sel is büntethető => életfogytig tartó szv.-t KELL kiszabni KIZÁRT az esetükben - a próbára bocsátás, - a feltételes szabadságra bocsátás alkalmazása, - a szabadságvesztés felfüggesztése, - a büntetés enyhítése még különös méltánylást érdemlő esetben is (kiv. korlátlan enyhítés) - a legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény esetén szabadságvesztés helyett egy vagy több más büntetést kiszabásának lehetősége - a tevékeny megbánás alkalmazása
8 23. Büntetőjogi szigorító jogkövetkezmények a bűnszervezetben történő elkövetés esetén. Konzultáció, Tankönyv o., Btk a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik (DE max. 25 év) - kitiltás alkalmazható - a büntetés végrehajtása nem függeszthető fel - próbára nem bocsátható - jóvátételi munka nem írható elő - feltételes szabadságra nem bocsátható - fegyházban kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha két évi vagy ennél hosszabb tartamú - vagyonelkobzást kell alkalmazni arra a vagyonra, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétele idején szerzett (kiv, aminek törvényes eredetét bizonyítani tudja) - az elkobzástól méltányosságból nem lehet eltekinteni - ha méltatlanság miatt a foglalkozása gyakorlásától végleges hatállyal eltiltották, ez alól nem mentesíthető 24. A mentesítés hatálya és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés (rehabilitáció) módjai, formái. Konzultáció, Tankönyv o., Btk ok A mentesítés célja, hogy az elítélt azon hátrányos következmények alól mentesüljön, amelyeket jogszabály fűz az elítéléshez. (A büntetőjogon kívüli hátrányos jogkövetkezmények alól mentesülhet pl. lehetővé válik adott munkakör gyakorlása, tisztség betöltése; de a büntetőjogon belüliek nem esnek e jogintézmény hatálya alá.) A mentesítés módjai, formái: MENTESÍTÉS törvényi bírósági kegyelmi Döntésre jogosult automatikus csak kérelemre; csak kérelemre bíróság különleges köztársasági elnök eljárásban Elítélti kör teljes Btk. által teljes Feltételrendszer konkrét büntetés meghatározott idő meghatározott meghatározott idő ha arra érdemes Ki minősül fiatalkorúnak a Btk. szerint? Btk (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem. 26. Hogyan jelenik meg a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi szabályozásban a más elbánás elve? Btk. 106., speciális büntetési cél: a fiatalkorúval szemben alkalmazott szankció célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani. - fiatalkorúval szemben büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető (azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható) - fiatalkorúval szemben szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy szabadságelvonással járó büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el. A fiatalkorúval szembeni eljárásban a szankció kiválasztását illetően a követendő sorrend: 1. szabadságelvonással nem járó intézkedés (pl. próbára bocsátás), 2. szabadságelvonással nem járó büntetés (pl. pénzbüntetés), 3. szabadságelvonással járó intézkedés (javítóintézeti nevelés),
9 4. szabadságelvonással járó büntetés (végrehajtandó szabadságvesztés). 27. A csak fiatalkorú bűnelkövetővel szemben elrendelhető javítóintézeti nevelés törvényi jellemzői. Btk és a konzultáción elhangzottak; Tankönyv A javítóintézeti nevelés szabadságelvonással járó intézkedés. Bármilyen bűncselekmény elkövetése esetén sor kerülhet elrendelésére (de nem rendelhető el azzal szemben, aki az ítélethozatalkor a 20. életévét már betöltötte) A bíróságnak mérlegelnie kell, hogy szükséges-e a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében a környezetéből való kiemelése és emiatt intézeti elhelyezése. A javítóintézeti nevelés tartama: 1-4 év lehet. Javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás együttes feltételei: - a javítóintézeti nevelés fele részének letöltése - alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja a továbbiakban az intézeten kívül, pártfogó felügyelő irányításával is elérhető, - legalább egy év eltöltése a javítóintézetben. Az ideiglenes elbocsátás minimális tartama egy év. Megszüntetésének kötelező esete, ha a fiatalkorút szabadságvesztésre ítélik, vagy vele szemben javítóintézeti nevelést rendelnek el. Ha a fiatalkorúval szemben más büntetést szabnak ki, vagy más intézkedést alkalmaznak, a bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti.
A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok
A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak
RészletesebbenFiatalkorúak
2010 11 19 Fiatalkorúak A fiatalkorú fogalma 107. (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra
RészletesebbenA.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői
A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
RészletesebbenÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a 2016. április 29-i előadáshoz A büntetőjogi jogkövetkezmények általános jellemzői. A büntetések és a közügyektől eltiltás (mellékbüntetés). Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog
RészletesebbenZáróvizsga-felkészítő. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
Záróvizsga-felkészítő Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. új Btk (2012. évi C. tv. 2013.07.01.) régi Btk (1978. évi IV. tv. 2013.06.30.)? Tananyag: -
Részletesebben1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
I/1. A Btk. Általános része: A.: 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban
RészletesebbenA.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés
A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,
RészletesebbenA.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.
A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász
RészletesebbenA Büntető Törvénykönyvr ől szóló évi IV. törvény módosításáról
Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Ti... számú törvényjavaslat A Büntető Törvénykönyvr ől szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előterjesztő: Dr. Lázár János Dr. Répássy Róbert Budapest,
RészletesebbenMENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA
MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos
RészletesebbenÖsszbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella
RészletesebbenBüntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz
Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető
RészletesebbenA feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban
1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.
Részletesebben9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő
TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának
RészletesebbenVII. FOGALOMTÁR SZERVEZETI ALAPFOGALMAK
VII. FOGALOMTÁR Az alább felsorolt fogalmak nem pontos jogi definíciók, elsősorban a statisztikák megértését szolgálják. Céljuk, hogy komolyabb jogi előképzettség nélkül is értelmezhetővé váljanak a börtönstatisztikákban
RészletesebbenB/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló
RészletesebbenB/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.
Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
Részletesebben1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet
1. oldal, összesen: 86 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály
RészletesebbenFázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz.
I. Bevezető 1 Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán
Részletesebben1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény
RészletesebbenJÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra
JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy
RészletesebbenBüntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.
BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től
RészletesebbenA jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről
1 / 85 2010.11.23. 20:08 A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető
RészletesebbenA.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok
A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.
Részletesebben1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt
RészletesebbenTörvény. I. Fõrész. 92. szám Ára: 27,50 Ft A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. 1978. évi IV. törvény
MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 1978. december 31., vasárnap 92. szám Ára: 27,50 Ft TARTALOMJEGYZÉK 1978. évi IV. tv. A Büntetõ Törvénykönyvrõl I. Fõrész Törvény 1978.
RészletesebbenBüntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz
Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető
RészletesebbenCompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota
RészletesebbenA.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás
A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A kitiltás 57. (1) E törvényben
Részletesebben2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint
RészletesebbenA közvetítői eljárás
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450
MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek 92. szám Tartalomjegyzék 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 13450 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 92. szám II. Törvények
Részletesebben2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint
RészletesebbenMAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ
Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ.CompLex Woiters Kluwer márka Tartalomj egyzék Előszó 19 Első rész
RészletesebbenGondolatok a fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntető anyagi jogi rendelkezésekről
Büntetőjogi Szemle 07/. szám I. Bevezetés Czakkerné dr. pásztor anita * Gondolatok a fiatalkorúakra vonatkozó speciális büntető anyagi jogi rendelkezésekről A bűnözés és ennek részeként a fiatalkorúak
RészletesebbenB/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG
B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló
Részletesebben2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
A jogszabály mai napon (2017.05.23.) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország
Részletesebben2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté
om~iés Hivatala iwm nyszi rn :-q4 a+i. sti. Érkezett: 2005 JúN 13. i~üi4!~lpp?#?iepáa eeee..epbeóó Ebóbeel éi~i' ` :? ;srnrrrru mü~~prr,~iriiüüinsrsl ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ T/16127/ képviselői módosító
RészletesebbenA büntetés kiszabása
A 2011 11 05 a törvényi meghatározás 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető
Részletesebben2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről1. Magyarország nemzetközi jogi és európai uniós kötelezettségeinek figyelembe vételével,
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint
Részletesebben2. oldal (3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény
1. oldal 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának,
Részletesebben2012. évi C. törvény Hatályos:
2012. évi C. törvény Hatályos: 2014.05.06-2014.06.30 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének,
RészletesebbenA fővárosi és megyei kormányhivatalok által évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok által 2018. évben ellátott feladatatok részletes statisztikai adatait tartalmazó OSAP adattáblák. Sorszám Jelentés a pártfogó felügyelői tevékenységről 1. Pártfogó
Részletesebben2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenA szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
RészletesebbenAz összbüntetésbe foglalás újabb kérdései január 12-től 1
Az összbüntetésbe foglalás újabb kérdései 2009. január 12-től 1 1./ Csak végrehajdandó szabadságvesztések foglalhatók összbüntetésbe A Btk. 92. -ának 2009. január 12. előtt (1999. március 1-től) hatályos
RészletesebbenA fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban. Szerző: dr. Deák Dóra
A fiatalkorúakra vonatkozó szabályok a szabálysértési eljárásban Szerző: dr. Deák Dóra Balassagyarmat, 2015. július 29. I. Bevezetés A szabálysértési eljárások jelentős hányada fiatalkorú eljárás alá vont
Részletesebbenidőbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály
időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet
Részletesebben1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. 2 I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő
RészletesebbenA.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel)
A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból
Részletesebben2. oldal (3) Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény
1. oldal 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának,
RészletesebbenLVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK
LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. április 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl... 186 1979. évi 5. törvényerejû
RészletesebbenA.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. akaratelhatározás előkészület kísérlet befejezett bcs. A cselekmény
RészletesebbenBüntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz
Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek IV.
Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon
RészletesebbenA.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.
A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,
RészletesebbenDeres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján
Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református
Részletesebben1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1
1. 2 I. fejezet 6. 7 Büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése 7. 8 A büntetőeljárás felajánlása 8. 8 A kiadatás és a menedékjog Lezárva: 2008. január 31. 1. oldal 1978. évi IV. törvény a Büntető
Részletesebben1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,
1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel
RészletesebbenPártfogó felügyelet végrehajtása Közérdekű munka büntetés Környezettanulmány Pártfogó felügyelői vélemény Utógondozás...
Pártfogó felügyelet végrehajtása... 1 Közérdekű munka büntetés... 4 Környezettanulmány... 6 Pártfogó felügyelői vélemény... 8 Utógondozás... 10 Büntetőügyekben alkalmazott közvetítői tevékenység... 12
RészletesebbenAz időbeli hatály értelmezése az új Btk. Általános Részének egyes rendelkezései kapcsán
Jávorszki Tamás 1 Az időbeli hatály értelmezése az új Btk. Általános Részének egyes rendelkezései kapcsán 2013. július 1. napján hatályba lép a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban:
RészletesebbenGyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella
RészletesebbenTájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről
Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről A jelen tájékoztatóban foglaltak nem minősülnek a büntetőügyekben eljáró hatóságok hivatalos
RészletesebbenBüntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében
Büntető tárgyalás mellőzéses eljárás az új Btk. tükrében Szerző: dr. Maletics Balázs 2014. január 20. A 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2013. július 1. napjával lépett hatályba és ekként
RészletesebbenA LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK
LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. június 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl (egységes szerkezetbe foglalt
RészletesebbenVÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től
Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:
RészletesebbenAz összbüntetés múltja és jövője
Az összbüntetés múltja és jövője dr. Ficsór Gabriella a DIT büntető kollégiumvezetője 2013. március 18. 2 Történeti és nemzetközi jogi kitekintés Az összbüntetésre vonatkozó szabályok értelmezésére utoljára
Részletesebben1993. évi XVII. törvény. a büntető jogszabályok módosításáról1
1993. évi XVII. törvény a büntető jogszabályok módosításáról1 1. (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 33. -a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
RészletesebbenÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV.
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR IV. a 2016. április 15-i konzultáció anyagához A bűncselekmény megvalósulási szakaszai. A bűncselekmény elkövetői. A bűncselekményi egység és többség. A bűnhalmazat Igazságügyi igazgatási
RészletesebbenBüntetések és intézkedések
2010. november 6. Büntetések és intézkedések alapelv(1. óra): nulla poena sine lege - nincs büntetés tv. nélkül büntetés: rövid: a bcs. elkövetése miatt a tv-ben meghatározott joghátrány hosszú: államilag
RészletesebbenA LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2007. június 30. LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK SZEMÉLYI HÍREK UTASÍTÁSOK
LV. ÉVFOLYAM ÁRA: 588 Ft 6. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. június 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl (egységes szerkezetbe foglalt
RészletesebbenBüntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;
RészletesebbenA jóvátételi munka. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
A A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 MOM Kulturális Központ 2013. 4. 03. Vaskuti András 2012.
RészletesebbenÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai
ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR III. a 2016. április 1-i konzultáció anyagához A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog 1. 2015/2016. tanév, 2. félév 1. A büntetőjogi
RészletesebbenTERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény
TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú
RészletesebbenVázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés
RészletesebbenA KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS
Mohai Gabriella Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Témavezető: Hack Péter A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS I. A közérdekű munka mint alternatív büntetés a büntetőeljárás
RészletesebbenA.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.
A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:
RészletesebbenBÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG
BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,
RészletesebbenB NÖZÉS ÉS LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE
B NÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÖZZÉTESZI A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGF BB ÜGYÉSZSÉGE 2008. Bűncselekmények 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. Összes ismertté vált bűncselekmény 505 716 465 694 413 343 436 522
RészletesebbenA reintegrációs őrizet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai
A reintegrációs őrizet bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai Előzmények 1. A szabadságelvonással járó kényszerintézkedések és a szabadságvesztés kiváltását célzó jogintézmények (pl. házi őrizet)
RészletesebbenB/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:
RészletesebbenDr. Lajtár István, PhD
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens
RészletesebbenBŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2003 2011. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2012. Bűncselekmények 2003 2005 2007 2009 2011 Összes regisztrált bűncselekmény 413 343 436 522
RészletesebbenÖsszes regisztrált bűncselekmény
Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett
RészletesebbenÓRAVÁZLAT. Vonatdobálással kapcsolatos bűnmegelőzési tájékoztatás. osztályfőnöki óra keretében
ÓRAVÁZLAT Vonatdobálással kapcsolatos bűnmegelőzési tájékoztatás osztályfőnöki óra keretében Mottó: még gyermeki korban kell szép tettre nevelni. (Phókülidész) Korcsoport: ált. iskola 7-8.osztály Nevelési
RészletesebbenT/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9554. számú törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest,
RészletesebbenLVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK
LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. április 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl... 186 1979. évi 5. törvényerejû
RészletesebbenA.27. A fiatalkorúak büntetőjogának hazai fejlődése; a hatályos rendelkezések
A.27. A fiatalkorúak büntetőjogának hazai fejlődése; a hatályos rendelkezések Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. Az életkor szerepe a büntetőjogban:
RészletesebbenA BŰNHALMAZATRA ÉS A VISSZAESŐKRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK VÁLTO-
SZABÓ ENIKŐ A BŰNHALMAZATRA ÉS A VISSZAESŐKRE VONATKOZÓ EGYES SZABÁLYOK VÁLTO- ZÁSAI A 2009. ÉVI LXXX. TÖRVÉNYTŐL A 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSÉ- IG Írásom célja a jogalkotó által közelmúltban bevezetésre
Részletesebben13. Az információ büntetőjogi védelme. A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései
13. Az információ büntetőjogi védelme A büntetőjog alapvető fogalmi kérdései 1 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere 2 I. A büntetőjog forrásai, a Btk. rendszere I.1 A büntetőjog forrásai A büntetőjog
RészletesebbenAki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna
Bűnpártolás 244. (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás
RészletesebbenVÁDKÉPVISELETI V LAP július 1-től
Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2018. július 1-től JOGERŐS! A jogerő dátuma: / / MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:.
RészletesebbenBŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941
RészletesebbenA.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés
A.9. Az alannyá válást kizáró okok: a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.
RészletesebbenA Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának és évi ajánlásai
A Szegedi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának 2014. és 2015. évi ajánlásai 2014 SZIT BK 2014. április 28. Ha az erőszakos többszörös visszaeső egy bűncselekményt követ el, a vele szemben kiszabható büntetés
RészletesebbenA jóvátételi munka. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében
A A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Magyar Igazságügyi Akadémia 2013. 10. 17. Vaskuti András
RészletesebbenÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről
... Járásbíróság/Törvényszék/Ítélőtábla/Kúria.../20.../...szám 1. melléklet a 9/2013. (VI. 29.) KIM rendelethez 1. melléklet a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelethez ÉRTESÍTÉS előzetes letartóztatás elrendeléséről,
RészletesebbenA közvetítői eljárás a büntetőeljárásban
A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban A közvetítői eljárás a büntetőeljárásban tulajdonképpen a felelősségre vonás elkerülésének (vagy a büntetés korlátlan enyhítésének) olyan módja vagy lehetősége,
Részletesebben