Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

Átírás

1 Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

2 Kötelező: Irodalom évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető anyagi jog általános rész. Patrocinium kiadó. Budapest, Ajánlott: Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára I. II. III. szerkesztette: Dr. Kónya István. Kiadó: HVG-ORAC

3 Az előadás témái Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése

4 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás A kényszergyógykezelés olyan határozatlan időre kiszabható intézkedés, amelynek kettős funkciója van 1. A TÁRSADALOM VÉDELME 2. ELKÖVETŐ GYÓGYÍTÁSA

5 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás Elrendelésének négy konjunktív feltétele van és az IMEI-ben hajtják végre: 1. A cselekmény elkövetésének pillanatában az elkövető beszámítási képessége kóros elmeállapota miatt, teljesen hiányzik. 2. Az elkövetett cselekmény személyelleni erőszakos vagy közveszélyt okozó 3. A bűnismétlés veszélye fennáll 4. Az elkövetett cselekményért 1 évnél súlyosabb ítéletet szabhatna ki a bíróság

6 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás Korlátozott beszámítási képesség vagy bizonyítható lucidum intervallum esetén a kényszergyógykezelés NEM rendelhető el. Az intézkedés korlátlan időtartama akkor szűnik meg, ha nem kell tartani attól, hogy a gyógykezelt ismét olyan büntetendő cselekményt követ el, amely miatt ismét kényszergyógykezelésnek lenne helye. Ennek érdekében azt kell vizsgálni, hogy a kényszergyógykezelt meggyógyult? a bűnismétlés veszélye fennáll? a társadalom védelme érdekében szükséges-e az elkövető további kényszergyógykezelése? (lásd részletesen BKv. 30.)

7 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, a bírói gyakorlatból: Vagyonelkobzás Az alkoholos hallucinózis folytán akut elmezavar kóros elmeállapotában életveszélyt okozó testi sértés kísérletének törvényi tényállását megvalósító terhelt kényszergyógykezelése mellőzésének van helye, ha a fellebbezési eljárás során megállapítható, hogy a terhelt jelenleg már gyógyultnak tekinthető és az alkoholfüggősége megszűnt [BH ]

8 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás a bírói gyakorlatból: Ha attól kell tartani, hogy a kényszergyógykezelés alatt álló személy alkoholfogyasztása folytán beállott tudatzavarban újabb büntetendő cselekményt követne el, a kényszergyógykezelést csak akkor lehet megszüntetni, ha valószínű, hogy a rendszeres orvosi ellenőrzés és felügyelet nélkül sem fog a jövőben alkoholt fogyasztani [BJD 5792.]. A kényszergyógykezelés megszüntetésénél nem csak a fennálló betegség jellegéből, hanem az ápolt magatartásából is kell következtetni arra, hogy az újabb büntetendő cselekmény elkövetésének veszélye fennáll-e [BJD 5793.].

9 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás Dolog Vagyon dolog : bármilyen dolog lehet, legyen az megfogható vagy megfoghatatlan, ingó vagy ingatlan, illetve olyan jogi irat vagy okmány, amely az ilyen dolgokra vonatkozó jogosultságot, vagy ahhoz fűződő érdeket igazol; jövedelem azaz vagyon: bűncselekményekből származó bármilyen vagyoni előny, amely bármilyen dolog formájában megjelenhet; Az elkobzás elrendelése dologra és vagyonra akkor lehetséges, ha az a terhelt által elkövetett bűncselekményre közvetlenül visszavezethető és a keletkezett vagyon esetében közvetlen vagyongyarapodást idézett elő.

10 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás Elkobzást bűncselekmény megvalósulása esetén kell elrendelni, és CSAK bíróság rendelheti el. El kell kobozni azt a dolgot, amely bűncselekmény eszközéül használtak bűncselekmény elkövetése útján jött létre amelyre a bűncselekményt elkövették amelyet a bűncselekmény befejezése után a jogellenesen megszerzett dolog szállítására használtak amelynek birtoklása közbiztonságba, jogszabályba ütközik El kell kobozni azt a sajtóterméket, melyben a bűncselekmény megvalósul

11 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás Az elkobzás bármely büntetési nem mellett vagy önállóan is alkalmazható, nincs jelentősége annak, hogy az elkövető személy ismert, vagy büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll vele szemben. Alapja: A pénzmosásról, bűncselekményekből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló Strasbourgban, november 8-án kelt Egyezmény, melyet a évi CI. tv. hirdetett ki és melynek 1. cikke meghatározza a dolog, a jövedelem, és az eszközök fogalmát. Az adott dologra akkor nem lehet elrendelni elkobzást, ha arra egyidejűleg vagyonelkobzást is elrendeltek. ha a cselekmény büntethetősége elévült de legalább 5 év eltelt. (Erre is vonatkozik az elévülés félbeszakadására, nyugvására vonatkozó szabály) Az elkobzott vagyon tulajdonjoga az államra száll.

12 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás a bírói gyakorlatból: Ha az áru hamis megjelölésének bűntette az által valósul meg,hogy a terhelt tulajdonában lévő kötőgép felhasználásával hamis márkajelzésű árukat gyártott, a kötőgép - mint a bűncselekmény eszköze -, elkobzás alá esik [BH ]. Lopásnak nem válik eszközévé a lőfegyver, ezért el sem kobozható, ha a vadásztársaság tagja a lopást az engedély nélkül kilőtt vad eltulajdonításával követi el vagy kísérli meg [BH ] és [ ]. Nem kobozható el a kés - mint az elkövetés eszköze -, melyet a terhelt jogos védelem során, jogszerűen használt [BH ].

13 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Feladat: Vagyonelkobzás Egy dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás törvényi tényállásának megvalósításához használt szerszámkészlet alkalmi tárolására szolgáló aktatáskára el kell-e rendelni az elkobzást? Az elmondottak alapján gondoljuk át a feladatot.

14 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás a bírói gyakorlatból: Nem bűncselekmény útján jön létre lopásnál az eltulajdonított dolog [BJD 343., 350., 1778.] Nem bűncselekmény útján jön léte és nem kobozható el a sikkasztással szerzett vagyonból vásárolt ingóság [BJD 2567.]: ebben az esetben a vagyonelkobzás feltételeit kell vizsgálni A meghamisított gépjárművezetői engedély nem a bűncselekmény eszköze hanem a tárgya! Így azt elkobozni nem lehet, hanem az azt kiállító hatóságnak kell megküldeni [BJD 7911., 8639.]

15 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás Elkobzásnak nincs helye, ha az érintett dolog nem az elkövető tulajdona Ez alól kivételt képez a (3) bek., amely az (1) bek. a) és c) pontjára a bűncselekmény eszközére, illetve amelyre elkövették, vagy amelyet szállításához használtak vonatkozik. El kell rendelni az elkobzást, ha a dolog tulajdonosa tudott a bűncselekményről, bár közvetlenül ő nem vett részt az elkövetésben Nemzetközi Egyezmény rendelkezhet úgy, hogy adott dolog, a tulajdonos tudta ellenére is elkobozhatja a bíróság. A Be alapján a bíróság a terhelt halála, elévülés, kegyelem, feljelentés, magánindítvány vagy kívánat hiánya vagy büntethetőséget megszüntető ok esetén is elrendelhet elkobzást. [Be (1) a) b) f) és g) pontok.]

16 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás Az elkobzás bármely büntetési nem mellett vagy önállóan is alkalmazható, nincs jelentősége annak, hogy az elkövető személy ismert, vagy büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok áll vele szemben. Alapja: A pénzmosásról, bűncselekményekből származó dolgok felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló Strasbourgban, november 8- án kelt Egyezmény, melyet a évi CI. tv. hirdetett ki és melynek 1. cikke meghatározza a dolog, a jövedelem, és az eszközök fogalmát.

17 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás Az intézkedés célja: az eredeti vagyoni helyzet helyreállítása El kell rendelni a vagyonelkobzást bűncselekmény során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra, arra a vagyonra, amely a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett, amelyet bűncselekmény elkövetése céljából, az ehhez szükséges vagy ezt megkönnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak, vagy erre szántak amely az adott vagyoni előny tárgya volt

18 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás Speciális szabály: Ha a bűncselekményt bűnszervezetben követték el, a vagyonelkobzás tekintetében az a törvényi vélelem keletkezik, hogy az elkövető minden vagyona a bűnszervezetben való részvételének ideje alatt bűncselekményből származik, ezért a BIZONYÍTÁSI TEHER MEGFORDUL és az elkövetőnek kell bizonyítania, a vagyonelem törvényes eredetét és, hogy ahhoz jogszerűen jutott hozzá.

19 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás A harmadik személynek juttatott vagyonra is el kell rendelni a vagyonelkobzást, ha az bűncselekményből származik vagy azzal összefüggésben más természetes vagy jogi személy gazdagodott Jóhiszeműen, ellenérték fejében harmadik személy által szerzett bűncselekményből származó vagyonelemre nem lehet vagyonelkobzást elrendelni. Vagyonelkobzás esetén tilos a kétszeres elvonás!

20 Kényszergyógykezelés, Elkobzás, Vagyonelkobzás Bírói gyakorlatból: Vagyonelkobzás nem rendelhető el azzal szemben, akinek a bűncselekmény vagyoni viszonyait nem érintette [BH ]. A rongálás bűntettének elkövetőjével szemben vagyongyarapodás hiányában nincs helye vagyonelkobzásnak [BH ]. A BKv 78. sz. véleménye alapján közélet elleni bűncselekmény passzív elkövetőjével szemben nincs helye vagyonelkobzásnak az ígért vagyoni előnyre, ha azt nem szerezte meg.

21 Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek (80. ) A büntetést a törvény keretei között, (nulla poena sine lege és a nullum crimen sine lege) annak céljával összhangban a társadalom védelme érdekében (generális speciális prevenció) úgy kell kiszabni, hogy igazodjon 1. az elkövetett cselekmény tárgyi súlyához, 2. a bűnösség fokához 3. a társadalomra való veszélyességéhez és az 4. enyhítő és súlyosító körülményekhez (BKv 56.)

22 Büntetés kiszabására vonatkozó 13/2002. ABH szabályok, elvek Alkotmányos a középmértékes büntetéskiszabás: nem sérti a bírói függetlenség elvét, nem vonja el a szabad mérlegelés jogát ((alsó érték) + (felső érték)) /2 = középmérték A speciális prevenció: a büntetés alkalmas legyen arra, hogy az elkövető ne kövessen el többé bűncselekményt Generális prevenció: a büntetés alkalmas legyen arra, hogy más ne kövessen el bűncselekményt

23 Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek A bűncselekmény tárgyi súlya Itt a tárgyi súly alatt nem a különös részi tételkeretben megjelenített absztrakt tárgyi súlyt értjük, hanem az elkövetett bűncselekmény konkrét körülmények közötti súlyosságát A társadalomra való veszélyességet befolyásolja az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlya: Az okozott sérülés mértékének foka, az elkövetés brutalitása, a sértett életkora, Elkövetés helye, módja, ideje, eszköze, motívuma, célzata Az okozott kár mértéke

24 Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek A bűnösség foka Az elkövető szubjektív személyes viszonya a bűncselekményhez (szándékos DD, DE vagy gondatlan Lux, tudatos gond. Neg, hanyag gond.) A bűnösség fokára az objektív, tárgyi oldal - nem szükséges elemeiből következtet a bíróság (pl: szituációs elemek: hely, mód, idő, eszköz és az elkövetési tárgy) Ok- okozati összefüggés (csak eredmény bűncselekmények esetében releváns!)

25 Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek Társadalomra való veszélyesség A Btk. 4. absztrakt módon meghatározza a társadalomra való veszélyességet: ebben az esetben az adott cselekmény konkrét társadalomra való veszélyességét kell megítélni Ezt általában az általános törvényi tényállás szubjektív alanyi oldal szükséges (a bűnösség foka) és objektív tárgyi oldal nem szükséges elemeinek összevetésével tehető meg

26 Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek súlyosító és enyhítő körülmények (kúria 56. sz. BKv) A kétszeres értékelés tilalma itt is érvényes A BKv. 56. sz. felsorolja a súlyosító körülmények alanyi és tárgyi feltételeit és az enyhítő körülmények alanyi és tárgyi feltételeit

27 Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek Enyhítő körülmények alanyi oldala: Büntetlen előélet Fiatal felnőtt korú vagy nem sokkal lépte túl. Nyugdíjkor vagy a körüli Tartásra nevelésre szoruló hozzátartozó Iskolázatlanság Korlátozott beszámítás Más befolyása alatt való elkövetés (vis compulsiva) Eshetőleges szándék, negligentia Feltárás, feljelentés, együttműködés Betegség, rokkantság

28 Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek Enyhítő körülmények tárgyi oldala: Kísérlet Eredmény-bűncselekménynél concausa Enyhe fokú káros következmény Sértett felróható magatartása Sértett megbocsátása Bűnsegédi minőség Alkalomszerű elkövetés (első bűnesetes) Kár megtérítése, jóvátétel, megtérülés Az elkövető többlethátránya az elkövetés során Időmúlás Hosszabb ideig állt büntetőeljárás hatálya alatt

29 Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek Súlyosító körülmények alanyi oldala: Büntetett előélet, visszaesői minőség Feltételes vagy felfüggesztett alatti elkövetés Szakmai képzettség felhasználásával követi el Vezetői beosztás Ittas bódult állapot Kezdeményező szerep, kihívó magatartás Társas elkövetés Részéről megakadályozandó bűncselekményt követ el Aljas indok, motívum, célzat Negligentia esetén nagyfokú

30 Büntetés kiszabására vonatkozó szabályok, elvek Súlyosító körülmények tárgyi oldala: Kitartó, gátlástalan, garázda magatartású elkövetés Különösen veszélyes eszközzel történő elkövetés Közbiztonság, köznyugalom tartós súlyos megzavarása A káros következmény lényegesen meghaladja az átlagosat Védtelen, idős személy, terhes nő, közeli kiszolgáltatott hozzátartozó Többszörösen minősülő bűncselekmények Folytatólagosság Bűnhalmazat Korrupciós jellegű nem vesztegetési bűncselekmény Adott bűncselekmény elszaporodottsága Bűnszervezetben elkövetett (kivéve ha eszerint kapja a büntetést) Vagyon elleni bűncselekmény esetén nagyon sok sértett anyagi helyzete erősen romlik

31 Kilencedik előadás témakörei A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése A halmazati büntetés és az összbüntetés A büntetés enyhítése Az ismételt bűnelkövetés és a bűnszervezetben való elkövetés büntetőjogi következményei Mentesítés az elítéléshez fűződő hátrányok alól Fiatalkorúakra vonatkozó speciális rendelkezések

32 A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése A FELTÉLES ELÍTÉLÉS EGYIK FAJTÁJA A büntetés végrehajtásának felfüggesztése során a büntetőeljárást lefojtatják, a bűnösséget a bíróság bizonyítottnak látja és kimondja de AZ ÍTÉLETET NEM HAJTJÁK VÉGRE a szabadságelvonást az állam nem érvényesíti a terhelttel szemben, mert a büntetés célja e nélkül is elérhető BKv. 53., BKv. 55, KBv. 60., BKv. 88.

33 A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése Előnyei és indoka Nem szakítja ki az elítéltet a megszokott társadalmi közösségéből; ezzel nem jön létre a társadalomba való visszailleszkedés problémája Elkerüli a rövid tartamú szabadságvesztéssel járó veszélyeket; az első bűnesetes visszaeső bűnelkövetővé válhat Csökken a büntetés-végrehajtással kapcsolatos állami kiadás a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága

34 A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése 87. El KELL RENDELNI a szabadságvesztés végrehajtását, ha 1. a felfüggesztés próbaideje alatt megállapítást nyer, hogy a felfüggesztés azt kizáró ok ellenére történt 2. az elítéltet próbaideje alatt ismét végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik 3. az elítélt, a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegi 4. Ha a kiutasított elkövető a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt Magyarország területére visszatér.

35 A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése A büntetés végrehajtásának kegyelemből történő felfüggesztése esetén a végrehajtás elrendelésére a Btk. említett kell alkalmazni! Az Alaptörvény 9 cikk (4) g pontja értelmében a köztársasági elnök gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. Az igazságügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) az igazságügyért való felelőssége keretében felel a kegyelmi ügyekért, ennek keretében előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit. A kegyelmi eljárás típusai: eljárási (büntetőeljárás megszüntetése iránti), végrehajtási és mentesítés (hátrányos jogkövetkezmények alól) iránti kegyelmi eljárás.

36 A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése GYAKORLAT BH súlyos testi sértés bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés próbaidőre felfüggesztése nem indokolt, ha a cselekmény tárgyi súlya jelentős, durva elkövetési módja és következményei folytán közelít az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének a kísérletéhez [2012. évi C. tv. 85. (1) bek., 164. (1), (3) bek., 367. (1), (2) bek. b) pont].

37 A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése GYAKORLAT EBH2015. B.5. I. A büntetés törvénysértő kiszabása miatt valósul meg felülvizsgálati ok, ha a szabadságvesztés felfüggesztése esetén a próbaidő tartama rövidebb a kiszabott szabadságvesztésnél [1978. évi IV. tv. 89. (2) bek.; évi C. tv. 85. (2) bek.; évi XIX. tv (1) bek. b) pont III. ford.]. II. A kiszabott szabadságvesztés felfüggesztése próbaidejének tartamára vonatkozó kötelező törvényi előírások megsértése a felülvizsgálati eljárásban a Kúria felülbírálati jogkörét a kiszabott büntetés egészének törvényességi vizsgálatára megalapozza. Ekként a törvénynek megfelelő határozat meghozatala érdekében a Kúria döntési jogköre nemcsak a próbaidő, hanem a kiszabott szabadságvesztés tartamának megváltoztatása által is megvalósulhat [1998. évi XIX. tv (4) bek.].

38 SZÜNET