Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a évi C. törvény (új Btk.) alapján

Átírás

1 Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a évi C. törvény (új Btk.) alapján

2 P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t

3 Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék W e r b ő c z y s o r o z a t Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a évi C. törvény (új Btk.) alapján 4. átdolgozott kiadás P a t r o c i n i u m Budapest, 2015

4 Tartalomjegyzék oldalszám A tételek A büntetőjog fogalma, felosztása, helye a jogrendszerben...11 A büntetőjog tudományának főbb irányai és az egyéb bűnügyi tudományok 2. A büntetőjog alapelvei A büntetőjog forrásai. A büntetőtörvény időbeli, területi és személyi hatálya A bűncselekmény fogalma. A bűncselekmények súly szerinti felosztása A tényállástan általános kérdései. Az elkövetési magatartás, az elkövetési tárgy, a szituációs elemek Az eredmény és az okozati összefüggés A szándékosság és a gondatlanság A jogellenességet kizáró és korlátozó okok általános kérdései A jogos védelem A végszükség Gyermekkor, kóros elmeállapot, az ittas vagy bódult állapotban elkövetett cselekmény. A tévedés. A kényszer és a fenyegetés A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai A büntethetőséget megszüntető okok A stádiumok tanának általános kérdései. Befejezettség és bevégzettség A kísérlet és az attól való visszalépés Az előkészület és az attól való visszalépés A bűncselekmény elkövetőiről általában. A tettes, közvetett tettes és a társtettesek A részesség általános vonásai. A felbujtás és a bűnsegély A társas elkövetési alakzatok és a bűnkapcsolatok Az egység és a bűnhalmazat A szankció fogalma, fajai A büntetés elméleti kérdései. (A büntetés jogalapja, célja, fogalma, a szankciórendszer jellemzői.) Az életfogytig tartó szabadságvesztés (tartalma, végrehajtási fokozata és a feltételes szabadságra bocsátás vonatkozó szabályai) A határozott taralmú szabadságvesztés (tartalma, végrehajtási fokozatai és a feltételes szabadságra bocsátás szabályai) A közérdekű munka és a pénzbüntetés A foglalkozástól eltiltás. A járművezetéstől eltiltás. A kiutasítás. A sportrendezvények látogatásától való eltiltás...92

5 27. A büntetés kiszabásának általános kérdései A halmazati és az összbüntetés. A büntetés enyhítése A büntetés végrehajtásának felfüggesztése. Az ismételt bűnelkövetés és a bűnszervezetben való elkövetés büntetőjogi következményei A büntetés végrehajtását kizáró okok. Mentesítés az elítéléshez fűződő hátrányok alól Az intézkedések fogalma és osztályozása. A pártfogó felügyelet A megrovás, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka A kényszergyógykezelés Az elkobzás és a vagyonelkobzás A fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi rendelkezések Az Általános Részhez kapcsolódó Értelmező Rendelkezések a Záró Részből B tételek Emberölés Öngyilkosságban közreműködés, magzatelhajtás Testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés Segítségnyújtás elmulasztása, cserbenhagyás Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények, különös tekintettel a kábítószerrel és a teljesítményfokozó szerrel kapcsolatos tényállásokra Az emberi szabadság elleni bűncselekmények Szexuális kényszerítés, szexuális erőszak Szexuális visszaélés, vérfertőzés, gyermekprostitúció kihasználása Prostitúció elősegítése, kitartottság, kerítés A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények Magánlaksértés, zaklatás, kiszolgáltatott személy megalázása Rágalmazás, becsületsértés, kegyeletsértés. A valóság bizonyítása Rablás, kifosztás Rongálás Zsarolás, önbíráskodás Lopás, jármű önkényes elvétele, jogtalan elsajátítás Sikkasztás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés Csalás, gazdasági csalás, uzsorabűncselekmény Rongálás, orgazdaság Kényszervallatás, jogellenes fogvatartás, hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés A hivatalos személy, a külföldi hivatalos személy és a közfeladatot ellátó személy büntetőjogi védelme Hamis vád, hatóság félrevezetése, mentő körülmény elhallgatása Hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, bűnpártolás...301

6 23. Vesztegetés, vesztegetés elfogadása, hivatali vesztegetés, hivatali vesztegetés elfogadása Terrorcselekmény (és az ehhez kapcsolódó tényállások), jármű hatalomba kerítése Közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása Lőfegyerrel vagy lőszerrel visszaélés Közösség elleni uszítás, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, nemzeti jelkép megsértése, önkényuralmi jelképek használata Garázdaság, rendbontás Közokirathamisítás, hamis magánokirat felhasználása, okirattal visszaélés, termőföld jogellenes megszerzése Költségvetési csalás Pénzmosás, pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása Csődbűncselekmény Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése Közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása Járművezetés ittas állapotban, járművezetés bódult állapotban, járművezetés tiltott átengedése Az állam elleni bűncselekmények átfogó elemzése...363

7

8 A Tételek

9

10 A/1. Tétel A büntetőjog fogalma, felosztása, helye a jogrendszerben. A büntetőjog tudományának főbb irányai és az egyéb bűnügyi tudományok Jogtörténeti ismétlés: magánbosszú/vérbosszú, tálió, kompozíció, állami büntetőhatalom: ekkor már nem a sértetti bosszú vagy elégtétel a kiindulópont, hanem az állami jogrend védelme. Szabályok, normák kialakulásának oka: az ember zoon politicon, társadalomban élő lény, a társadalom fennmaradása érdekében szükségesek a normák Norma: erkölcsi, jogi. Erkölcsi és jogi normák közös gyökerűsége. A büntetőjog tágabb fogalma: anyagi büntetőjog, büntető eljárási jog, büntetésvégrehajtási jog. Anyagi büntetőjog: mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek, melyek az elkövető felelősségre vonásának feltételei / akadályai, milyen szankciók alkalmazhatók az elkövető felelősségrevonásakor. Büntető eljárási jog: a feljelentéstől, az eljárás hivatalból történő megindításától a jogerős befejezésig a büntető eljárás egész menetét szabályozza, mely szervek rendelkeznek hatáskörrel, illetékességgel, milyen szabályok, határidők vonatkoznak az egyes szakaszokra. Büntetésvégrehajtási jog: a már kiszabott büntetések végrehajtásának módját határozza meg. Szabadságvesztés esetén a különböző rezsimekre (fogház, börtön, fegyház) vonatkozó szabályok. A büntetőjog szűkebb fogalma megegyezik az anyagi büntetőjoggal. Anyagi büntetőjog feladata, funkciója: 1. megtorló- represszió, malum az elkövetett rosszért, 2. védelmi- védi a jogrendet, a társadalmi rendet, 11

11 A/1. Tétel 3. megelőző speciális, generális prevenció, 4. kárjóvátételi helyreállító igazságszolgáltatás esetén az áldozat kárának megtérítése, jóvátétel. Más a büntetőjog és más a büntetőjogtudomány. Büntetőjog: normarendszer, Közjogias jelleg, ius puniendi, ius criminale. Büntetőjogtudomány: különböző tudományos iskolák, irányzatok felfogása a bűnről és a büntetésekről. Klasszikus iskola: előfutára Beccaria (1764). Csak törvények mondhatnak ki büntetést az elkövetett bűnökért. A törvények legyenek világosak, érthetőek. A büntetések legyenek arányosak a bűnnel. A büntetés legyen gyors és elmaradhatatlan. A halálbüntetést eltörlendő, mert kegyetlenségből ad példát és egy nemzet háborúja a saját polgára ellen. A bűnöket jobb megelőzni, mint büntetni. A generális és speciális prevenció megfogalmazása. Magának a klasszikus iskolának főbb elvei: törvényesség elve: Nullum crimen, nulla poena Indetermininizmus, szabad akaratunkból választunk a törvénytisztelet vagy a törvényszegés között. A szabad akaratából a bűnt választó igazságos megtorlást érdemel. Proporcionális, tettarányos büntetés. Bűnfelelősség elve. Pozitivista büntető iskola főbb elvei: a klasszikus iskolában fellelt hibákra reagál. Míg a klasszikus iskola kizárólag jogi jelenségként foglalkozik a bűncselekménynyel, addig a pozitivista iskola társadalmi oldalról közelít. A pozitivista iskola középpontjában nem a tett, hanem a tettes áll. Közös jellemzői a pozitivista iskoláknak: vizsgálatuk tárgya az elkövető. Determinizmus a filozófiai alap: a tettes nem maga választ, hanem sorsa meghatározott, determinált. A determinált elkövető esetében nem létezik igazságos megtorlás, helyette a társadalmat megvédő biztonsági intézkedésre van szükség. A biztonsági intézkedés, amelynek tartamát nem a bíró határozza meg, hanem az intézet vezetője, ahol a tettest őrzik, határozatlan tartamú. 12