2010 1,IAJ 17, A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosításáró l

Átírás

1 Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportj a lwrkclt. í ,IAJ 17, TI... számú törvényjavaslat A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosításáró l Előterjesztő : Dr. Lázár Jáno s Kósa Lajos Dr. Balsai István Dr. Rubovszky György Budapest, május

2 2010. évi... törvény a Büntet ő Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosításáró l 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Btk.) 83. -a helyéb e a következő rendelkezés lép : (1) A büntetést - céljának (37. ) szem el őtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a b űncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a b űnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. (2) Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmértéket akként kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a felső és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni. (3) Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén az e törvény Különös Részében meghatározott büntetési tételek emelését írja el ő, a (2) bekezdésben meghatározott számítást a felemel t büntetési tételekre tekintettel kell elvégezni. (4) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesztése, illetőleg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg." 2. A Btk a a következő (4) bekezdéssel egészül ki : (4) Ha a b űnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább három a pontjában meghatározott személy elleni erőszakos b űncselekmény, a (2) bekezdés szerint i büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint bármelyik b űncselekmény életfogytig

3 tartó szabadságvesztéssel is büntethet ő, az elkövetővel szemben életfogytig tart ó szabadságvesztést kell kiszabni." 3. A Btk a helyébe a következő rendelkezés lép : 97. (1) A különös és a többszörös visszaes ővel szemben - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - az újabb b űncselekmény büntetési tételének fels ő határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a húsz évet. Halmazati büntetés esetén a 85. (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. szerinti büntetési tételt kell a felével emelni. (2) A különös és a többszörös visszaes ővel szemben a büntetés a 87. (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdeml ő esetben enyhíthető. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha e törvény Különös Része a különös visszaes őként történő elkövetést a bűncselekmény súlyosabban min ősülő eseteként rendeli büntetni. 4. A Btk. 97/A -a helyébe a következő rendelkezés lép : 97/A. (1) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörö s visszaes őkénti minősítést megalapozó személy elleni er őszakos bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint a b űncselekmény életfogytíg tartó szabadságvesztéssel is büntethet ő, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. (2) Az erőszakos többszörös visszaes ővel szemben a 38. (3) bekezdése alkalmazásának nincs helye. (3) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye.

4 5. A Btk a helyébe a következő rendelkezés lép : 230. (1) A 229. rendelkezései szerint büntetend ő, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el. (2) Aki a 229. (1)-(3) bekezdés szerinti bűncselekményt a közoktatásról szól ó törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, illet őleg a nevelő és oktató munkát közvetlenül segít ő alkalmazott sérelmére követi el, az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (3) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 6. A Btk. 269/C. -a helyébe a következő rendelkezés lép : A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek b űneinek nyilvános tagadása 269/C. Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjed ő szabadságvesztéssel büntetend ő. 7. Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

5 INDOKOLÁ S Általános indokolás A évi országgyűlési választásokon megnyilvánuló egyértelm ű választói akarat arra kötelezi az Országgyűlést, hogy a választási programokban megfogalmazott és a választó k által támogatott büntetőpolitikai intézkedések a lehető leghamarabb törvényerőre emelkedjenek. Ilyen büntetőpolitikai intézkedés az Egyesült Államok több tagállamában, vagy a szomszédos Szlovákiában már bevezetett, Magyarországon Három csapás néve n ismertté vált törvény, amelyet több százezer állampolgár aláírásával is támogatott. A Javaslat beilleszti a magyar büntetőjog rendszerébe a személy elleni er őszakos bűncselekményeket sorozatban elkövető bűnismétl ők büntetésének jelentős szigorítását, amely a legsúlyosabb esetben életfogytig tartó szabadságvesztés is lehet. Ezzel párhuzamosan ugyanazon büntetőpolitikai megfontolásból a Javaslat visszaállítja a március Hét megelőző büntetéskiszabási szabályokat, az úgynevezett középmértékes büntetést, amel y törvényhozói értelmezést ad a Büntető Törvénykönyv büntetési rendszerének helye s alkalmazásához. A Javaslat szintén a választói akaratra visszavezethet ően két ponton módosítja a Büntet ő Törvénykönyv Különös Részét. Az utóbbi években jelentősen elszaporodtak a tanárokkal szembeni erőszakos cselekmények, amelyeket közfeladataik ellátása során szenvedtek el. Az iskolai erőszak mindenképpen összetett probléma és komplex megoldást igényel, de ebb ől nem maradhat ki a büntet őjog eszközrendszere sem, hiszen a jelenlegi büntet őjogi védettsé g nyilvánvalóan nem volt elegendő visszatartó er ő az ilyen bűncselekmények megelőzésére, ezért szükség van arra, hogy a Büntet ő Törvénykönyv fokozottabban védje a közoktatásba n dolgozó pedagógusokat. A Javaslat a legújabb európai felfogásnak és a magyar Alkotmánybíróság évtizede s gyakorlatának megfelelően, a totalitárius rendszerek b űneinek, és áldozatainak azono s mércével mérése érdekében módosítja az el őző Országgyűlés által elfogadott új büntetőjogi tényállást, amely A holokauszt nyilvános tagadása néven került beiktatásra a magya r büntetőjogba. A jövőben a Büntető Törvénykönyv a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását egyaránt büntetni rendeli.

6 Részletes indokolás Az I. -hoz A Btk. büntetési rendszere relatíve határozott, ami azt jelenti, hogy a jogalkotó minden egyes bűncselekményre meghatározza a büntetés nemét, annak alsó és fels ő határát, az adott ügybe n kiszabandó büntetést pedig e határok között a bíróság állapítja meg. A büntetéskiszabásra vonatkozó törvényi szabályozás a jogalkotó és a bíróság közötti kompetencia-megosztás t jelenti. A nagyobb törvényi kötöttségek egységesebb ítélkezési gyakorlat kialakulását, nagyobb jogbiztonságot biztosíthatnak. A Javaslat a büntetéskiszabási tevékenység kiinduló szempontjaként írja el ő az adott tételkeret középmértékéhez történő viszonyítást. Ez nem jelenti a tételkeret adta lehetőségek negligálását, vagy szűkítését, nem teszi a büntetési rendszert abszolúte határozottá, és ne m hoz létre büntetéskiszabási kényszerhelyzetet sem. A jogalkotó a jelenlegi büntetéskiszabásra vonatkozó elvekben is előírt körülmények és a választható büntetés közötti viszony vizsgálatához ad támpontot. Ha semmilyen számbajöhető körülmény nincs, akkor értelemszerűen ez a viszony sem áll fenn. Ugyanakkor semmi nem zárja ki (a jövőben sem) azt, hogy a bíróság az egyes körülményeket a saját belátása szerint vesse össze, értékelje, hiszen továbbra sem lesznek a körülmények törvényi szinten kimerít ően felsorolva, illetve súlyozva. Ebből következően a Javaslatban a jogalkotó pusztán reális hivatkozási alapo t teremt arra, hogy a büntetéskiszabásban megnyilvánuló bírósági értékelés szerint i körülményeket vitassák. Emellett a Javaslatban tükröz ődik a jogalkotónak az az elvárása is, hogy a bíróság adjon kimerítő indokolást a tételkeret adta lehetőség kihasználásáról. A Javaslat rendelkezései nyilvánvalóan nem érintik a jogalkalmazás elvi irányításának a büntetéskiszabási gyakorlat tapasztalatain alapuló megfontolásait. A Javaslat másfelől a büntetéskiszabás elveinek olyan kiegészítését tartalmazza, amely a bírósági jogalkalmazásban eddig is meglév ő szempontra vonatkozik. E szerint, ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, akkor annak mértékének meghatározásánál a végrehajtá s felfüggesztése és a feltételes szabadságra bocsátás lehet őségét figyelmen kívül kell hagynia.

7 A hoz A Javaslat jelentősen szigorítja a személy elleni er őszakos bűncselekményeket elkövető bűnismétlők büntetőjogi megítélését. A törvénymódosítás a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb b űncselekmény büntetési tételének fels ő határát a kétszeresére emeli, amennyiben azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. További szigorítást jelent, hogy amennyiben a büntetési tétel így felemelt fels ő határa a húsz évet meghaladja, vagy a halmazatban lév ő b űncselekmények közül a törvény szerint valamelyikr e életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövet őre életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. A Javaslat az erőszakos többszörös visszaesők esetében az e minősítést megalapozó személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli. További szigorítást jelent, hogy amennyiben a büntetési tétel így felemelt fels ő határa a húsz évet meghaladja, vagy a törvény szerint az újabb bűncselekményre életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövet őre életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Az erőszakos többszörös visszaes ők esetében a büntetés enyhítésének nincs helye. Az S. -hoz A Javaslat a közoktatásban dolgozó pedagógusok fokozott büntet őjogi védelmét kívánj a megteremteni azzal, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott közfeladatot ellátó pedagógus, illet őleg a nevel ő és oktató munkát közvetlenül segít ő alkalmazott sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében megemeli a kiszabható büntetési tételek mértékét. A 6. -hoz A Javaslat büntetőjogi szempontból is azonos mércével méri a nemzeti szocialista é s kommunista rendszerek b űneit, nem tesz különbséget a nácizmus és a kommunizmus áldozatainak emberi méltóságát, kegyeleti jogait sért ő megnyilvánulások büntetőjogi megítélésében. A Javaslat az Alkotmánybíróság 14/2000. (V. 12.) AB határozatában kifejtett alkotmányos alapokon nyugszik.

8 A 7. -hoz A Javaslat a törvény hatálybalépésére a hasonló terjedelmű módosítások hatálybalépéséhez szükséges felkészülési időt biztosítja. Budapest, május 17. Fidesz Magyar Polgki S zövetség Kósa Lajos Fidesz(Magyar Polgári Szövetség Dr. Balsai István Fidesz Magyar Polgári Szövetség r. Rubovszky Gyoi gy Kereszténydemokrata Népp

9 ORSZÁGGY Ű LÉSI KÉPVISELŐ Dr. Schmitt Pál az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Országgy űlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY. határozat 85. -a alapján, a Büntet ő Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosításáról a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani. Budapest, május 17. r r Dr. Lázár Já s Fidesz Magyar Polg Szövetség Kósa Lajos Fidesz Magyar Polgári Szövetség Dr. Balsai István Fidesz Magyar Polgári Szövetség Dr. Rubovszky György Kereszténydemokrata Néppárt