MAGYAR NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG 1. A NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS PROBLÉMA

Átírás

1 MAGYAR NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG 1. A NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS PROBLÉMA I. fejezet A NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG TÁRGYA: A KOLLÍZIÓS TÉNYÁLLÁS 1. A nemzetközi kapcsolatok 2 területe 1) Államok határian túllépő kapcsolatok Kapcsolatba léptek egymással az államok, vagy azok szervezetei, az egyes államok polgárai, vagy e polgárok által létrehozott egyesületek, vállalkozások. E kapcs-ok tárgya a legkülönfélébb volt, pl. házasságkötés, békeszerződések, közös építkezések, stb. 2) A nemzetközi kapcsolatok 2 csoportja A nemzetközi kapcsolatok (ált. értelemben) egy-egy állam határát átlépik, felségterületét, a szuverenitása alá tartozó területet túllépik. A kapcs-ok 2 fajtája: a) amelyekben az államok, mint szuverének kerülnek egymással kapcs-ba, és ezeket a viszonyokat a nemzetközi jog szabályozza; b) amelyekben az állam vagy egyáltalán nem szerepel, vagy ha igen, akkor nem a szuverenitás hordozójaként (nem a közhatalom gyakorlójaként), hanem pl. örökösként, üzletkötő félként = itt az állami szuverenitás közvetlenül nem releváns. 2. A nemzetközi kapcsolatok, amelyekben az állami szuverenitás közvetlenül nem releváns A nemzetközi elemmel bíró viszonyok területén a XX. sz. közepétől viharos gyorsasággal zajlottak le a változások. (Nemzetközi elem: a társd-i, gazd-i vagy életviszony, amelyben az állami szuverenitás nem játszik közvetlenül szerepet.) 1) A nemzetközi áruforgalom Forradalmi változást hozott a külker-i forgalom megsokszorozódása. Ennek jelentős ösztönzője lett a világkereskedelmet gátló vámok és egyéb vámjellegű akadályok mérséklését, később megszüntetését, a szabadker-t hirdető Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT), valamint annak célkitűzéseit továbbfejlesztő Világkereskedelem Szervezet (WTO). Létrejöttek a gazd-i integrációk (Európai Gazdasági Közösség), szabadkereskedelmi övezetek [Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), Európai Gazdasági Térség, Közép-Európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA)]. Az egyre intenzívebbé váló, vállalatok közötti külker-i kapcs-ok hamarosan túllépték az eseti ker-i ügyletek szintjét; megalapozták a vállalatok közötti tartósabb gazd-i együttműködést külgazdasági kapcsolatok. 2) A nemzetközi személyforgalom Alapvető változást hozott a motorizáció, a személyi használatú gépjárművel elterjedése, a légi közlekedés és a nagy sebességű vasút, melyek maguk után vonták a helyváltoztatás leegyszerűsödését (történelmi események, népvándorlások). 3) Az 1990-es fordulat A kelt-európai diktatúrák összeomlottak, az utazás szabaddá vált. A közép- és kelet-európai országok gazdasága is irányt váltott a piacgazdaságok felé: intenzívebben kapcsolódtak be a világker-be. Megindultak a közép- és kelet-európai munkavállalók is Európa nyugati felébe. 1

2 3. Farkas Sándor esete (jegyzet) A magyar jogrendszer feltétlen érvényesülését megkívánja a jogbiztonság: a magyar állampolgároknak és a Mo-on tartózkodó külföldieknek abban a biztos tudatban kell lenniük, hogy itt a magyar tv-ek uralkodnak (efelett az erre rendelt bíróságok és más hatóságok őrködnek és adott esetben a magyar állam által alkalmazott kényszerrel is biztosítják). Egy külön tv-i felmentés felhatalmazást adhat a magyar jog helyett egy másik jogrend alkalmazására. A felmentésre (a külföldi jog alkalmazásának megengedésére) csak kivételesen kerülhet sor: meghat. tényállás, vagyis külföldi elemet tartalmazó öröklési viszony esetében, csak e külön spec. tv. parancsa alapján és az általa megszabott feltételek szerint. Ha viszont a magyar hatóság felmentést kapott a magyar jog alkalmazása alól, e külön tv-nek olyan rendelkezést kell tartalmaznia, amely nem csak lehetővé teszi a külföldi öröklési jog alkalmazását, hanem erre parancsot is ad. Ilyen jogszabályok: a nemzetközi magánjogról szóló évi 13. tvr. (nemzetközi magánjogi Kódex). Ált. érvényű probléma: a) A több, egyaránt alkalmazható jogrendszer közötti választás dilemmája bármely, a határokat átlépő életviszonyban, társd-i vagy gazd-i viszonyban vetődhet fel. A jogviszony egyes elemei egyidejűleg kül. államokhoz, rajtuk keresztül kül. jogrendszerekhez kapcsolódtak. b) Nemzetközi elem olymódon is megjelenhet a jogviszonyban, hogy időben egymást követően, pusztán a körülmények megváltozása folytán kerül kül. jogrendszerekkel kapcsolatba a jogviszony valamelyik eleme (pl. házasságkötés - idegen állampolgárság megszerzése). Vannak olyan körülmények, amelyek természetüknél fogva változatlanok (pl. az örökség tárgyát képező ingatlan fekvési helye), míg más körülmények könnyen változnak (pl. állampolgárság, ingó dolog fekvési helye). A dologra alkalmazandó jogrendszer akár országról országra is változhat (pl. turista sátra). c) A nemzetközi elem megjelenését okozhatja akár ingatlanok dologi jogviszonyai, akár a természetes személy személyi jogállása tekintetében az államutódlás vagy határmódosítások esete (pl. trianoni békeszerződés, Kárpátalja). d) Nem csak a magyar bíróság vagy más hatóság kerülhet olyan helyzetbe, hogy több jogrendszer közül kelljen kiválasztani azt, amelynek alapján végül is jogi természetű döntését meghozza. 4. A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozásának tárgya: a kollíziós tényállás 1) A kollíziós probléma mibenléte A külföldi elem jelenléte folytán az a fórum, amelyekhez a felek fordultak, saját hazai joga, tehát a fórum joga (lex fori) alkalmazásánál sajátos helyzetbe, választás elé kerül. 2) A fórum eljárásának 2 lépése 1. lépcső: Abban kell az adott állam fórumának döntenie, hogy van-e egyáltalán eljárási jogilag lehetősége: joghatósága a fél által előadott jogvita eldöntésére (pl. kártérítés), vagy jogi eljárás lefolytatására (házasságkötés, holttá nyilvánítás), vagy arra csak másik állam bíróságának vagy más hatóságának van joghatósága. Előfordul ugyanis, hogy az államok fenntartják maguknak biz. ügyekben való eljárás lehetőségét, pl. magyar jog szerint a holttá nyilvánítás, vagy mo-i ingatlanra von. eljárásban csak magyar bíróság vagy más hatóság járhat el. Az ebben a tárgyban külföldön, külföldi fórum által hozott ítéletet Mo-on nem ismerik el, annak Mo-on nincs jogi hatálya, nem jár jogkövetkezményekkel még akkor sem, ha az eljáró fórum adott esetben akár a magyar jogot alkalmazva járt el és hozta meg érdemi döntését. A magyar fórumok joghatósága tehát ezekben az esetekben kizárólagos, azonban ez nem azt jelenti, hogy azok kizárólagosan a magyar jog szabályait fogják alkalmazni. Amennyiben a fórumnak nincs joghatósága, akkor az eljárás ezzel befejeződött, további eljárási cselekményre nem kerül sor, ha viszont a fórumnak van joghatósága, az eljárás tovább folytatódik. 2

3 2. lépcső: A fórum megvizsgálja: van-e esetleg külföldi elem az elé került, jogi megítélést igénylő jogviszonyban. Ha az eredmény nemleges, a fórum saját hazai jogát alkalmazza ilyenkor a kérdés megoldása nem igényli a nemzetközi magánjog beavatkozását. Ha viszont a vizsgálat külföldi elemet fedez fel a tényállás több állam jogrendszerével áll kapcsolatban, így a fórum saját joga mellett egyidejűleg és elvileg azonos eséllyel több állam jogrendszere alkalmazható. 4) Több jogrendszer összeütközése (kollíziója) a nemzetközi kollízió fogalma A fórumnak mivel el kell járnia az adott ügyben, választania kell a külföldi elem folytán szóba jövő több jogrendszer közül abból a szempontból, hogy a jogi megítélést igénylő kérdést érdemben melyik állam jogrendszere alapján döntse el. Lex fori: olyan jogrendszer szabályait alkalmazzák, amelynek semmi köze nincs a tényálláshoz. A külföldi jog fórum általi alkalmazásának indoka tehát az, hogy nemzetközi kapcsolatokban, külföldi elemmel bíró élet-, társd-i vagy gazd-i viszony esetében a helyes, ésszerű, igazságos döntés éppen egy külföldi jogrendszertől várható. Nemzetközi kollízió: adott tényállás jogi megítélése kapcsán külföldi elem miatt több állam jogrendszerének alkalmazása egyaránt felmerül. è Kollízió: több nemzeti jogrendszer ütközése. 4) Felmentés a fórum számára a saját hazai jog alkalmazásának kötelezettsége alól A fórum alkotmányossági megfontolásokból, a jogállamiság és a jogbiztonság okán főszabályként saját jogát köteles alkalmazni. Ha azonban kollízió áll elő, az államok rendelkeznek ennek feloldásáról és kivételesen felmentést adnak a hazai jog alkalmazásának kötelezettsége alól. E kivétel: a felmentés adása nem vezethet a jogbiztonság sérelméhez, a fórumnak az alkalmazandó jogra von. önkényes döntéséhez! Ezért a felmentést adó jogszabály nem egyszerűen felhatalmazást, hanem ugyancsak a jogalkalmazó kötelezettségének fogalmazza meg az eljáró fórum számára azt, hogy melyik jogot köteles alkalmazni. A nemzetközi kollíziót feloldó tv. jogalkalmazási parancsot tartalmaz az eljáró fórum számára az alkalmazandó jog tekintetében. 5) A nemzetközi kollíziós probléma a nemzetközi kollíziós viszony Nemzetközi kollíziós probléma: kollízió esetén vitás lehet, hogy a szóba jöhető, az adott viszonnyal, jogi megítélést igénylő kérdéssel kapcs-ban álló több jogrendszer közül az eljáró fórumnak melyiket kell alkalmaznia. Kollíziós viszony: az az életviszonyt, társd-i vagy gazd-i viszonyt, amely nemzetközi kollíziós lehetőségét veti fel. 6) A nemzetközi kollíziós tényállás Nemzetközi kollíziós tényállás: a jogvita vagy jogi eljárás alapjául szolgáló, jogi megítélést igénylő jogviszony alapján létrejövő és több állam jogrendszerével kapcs-ban álló tényállás. (A jogi megítélést igénylő polgári jogi, családi jogi vagy munkajogi jogviszonyban valamilyen lényeges külföldi elem van, aminek következtében a tényállás több állam jogrendszerével áll kapcs-ban, ezért el kell dönteni, hogy a tényállásra melyik állam jogrendszerének normáit alkalmazzák.) 7) A nemzetközi kollíziós szabály Nemzetközi kollíziós szabályok (statútumok): megjelölik azt a jogrendszert, amelynek alkalmazására kollíziós polgári jogi, családi jogi és munkajogi tényállás, vagyis több jogrendszer kollíziója esetén az eljáró fórum köteles. A nemzetközi kollíziós magánjogi szabály rendelkezése azonban nem feltétlenül vezet külföldi jog alkalmazásához. Azonban a jogalkalmazó ilyenkor is 2 lépésben jár el: 1/ megállapítja, hogy van-e joghatósága és 2/ tisztázza, hogy saját jogának kollíziós normái melyik állam jogrendszerének alkalmazását írják elő (figyelemmel a nemzetközi elemre). 3

4 8) Kollíziós norma anyagi jogi norma 2 kül. természetű jogi norma: a) a kollízió feloldása, b) a nemz. koll. magánjogi tényállás jogi megítélése: az ügy érdemi eldöntése céljából. ad a) A fórum a kollíziós normák alkalmazásával feloldja a kollíziót meghatározza a jogvitára vagy jogi eljárásra a több érintett, szóba jöhető jogrendszer közül a végül is alkalmazandó jogrendszert. ad b) Anyagi jogi norma = az eljáró jogalkalmazó a jogrendszeren belül meghatározza azt a jogszabályi rendelkezést, amelynek alkalmazásával a jogvitát érdemben eldönti, a jogi eljárást érdemben lefolytatja. A nemz. koll. magánjogi csak a kollíziós probléma megoldásával (a jogrendszerek közötti választással) foglakozik. A kollíziós és anyagi jogi normára egyaránt szükség van, a kétféle norma fogalmilag feltételezi, szervesen kiegészíti egymást. 9) A nemzetközi kollíziós norma jogszabálytani természete (röviden) A nemz. koll. norma nem határozza meg közvetlenül azt, hogy a jogvitát érdemben hogyan kell eldönteni, ezt csak közvetett módon teszi: utal arra a jogrendszerre, amely majd ezeket az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges és alkalmazandó anyagi jogi szabályokat tartalmazni fogja. 4

5 II. fejezet A NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG SZABÁLYOZÁSI MÓDSZERE: A KÖZVETETT (UTALÓ) MÓDSZER 1. A kollíziós és az anyagi jogi norma közötti különbség Anyagi jogi norma: az adott életviszony, társd-i vagy gazd-i viszony szabályozásának módszere a közvetlen jogrendezés, az ügy érdemi eldöntése. Nemzetközi kollíziós norma: nem tartalmazza közvetlenül a jogvita eldöntéséhez, a jogi eljárás lefolytatásához szükséges szabályokat, hanem csak közvetett jogrendezést valósít meg: közvetett módon utal arra a jogrendszerre, amelynek anyagi jogi normái alapján az ügy érdemben a fórumnak eldöntenie kell. 2. A nemzetközi kollíziós szabály közvetett jogrendezést valósít meg Pl. az öröklési ügyben a Kódex 36. -át kell alkalmazni. A közvetett utalás ezzel az ügy érdemi elbírásához nemcsak megnyitja az utat, de azt egyben kényszerpályára is tereli. 3. A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere A nemz. koll. magánjog szabályozási módszere szemben az anyagi jogi szabályt tartalmazó jogrendszer normáival a közvetett utaló módszer. Az utalás a norma lényegi eleme voltaképpeni célja és értelme. Az utalás oldja fel több jogrendszer ütközését, a kollíziót. Az utalás jogkövetkezménye a 2 lépcsőben elvégzendő feladat. 5

6 III. Fejezet A NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG FUNKCIÓJA ÉS FOGALMA 1. A nemzetközi kollíziós magánjog funkciója Felmentést adva az eljáró fórumnak a saját, hazai jog (lex fori) alkalmazása alól, meghatározza azt a jogrendszert, amely a jogviszonyban lévő külföldi elem folytán szóba jöhető több jogrendszer közül a jogvita eldöntésénél vagy jogi eljárás lefolytatásánál alkalmazandó, és parancsot adjon a jogalkalmazónak arra, hogy az ügyet érdemben e jogrendszer anyagi jogi szabályai alapján döntse el. 2. A nemzetközi kollíziós magánjog, mint önálló jogág helye a jogrendszerben: a nemzetközi kollíziós magánjog fogalma 1) A nemz. koll. magánjog szabályozásának tárgya a) Tárgya a tényállás, mely olyan életviszonyokon, társd-i és gazd-i viszonyokon alapul, melyek a polgári jogi körébe tartozó vagyon és személyi, a családi jog körébe tartozó családjogi jogviszonyok, valamint a munkajog körébe tartozó munkajogviszonyok. (A külföldi elem (nemzetközi vonatkozás) az, amely ezeket a jogviszonyokat az anyagi polgári jog, a családi jog és a munkajog körén belül elkülöníti.) Önmagában tehát a nemzetközi elem nem emeli át e jogviszonyokat a nemzetközi kollíziós magánjogba. b) Az eljáró bíróság vagy más hatóság azzal kezdi az előtte megindított eljárásban az ügy vizsgálatát, hogy felteszi a kérdést: fennáll-e a gyanúja annak, hogy külföldi elem van a tényállásban? 1/ A külföldi elem megállapítása további 2 kérdést vet fel: Milyen alapon válik a jogviszony valamely elem külföldivé? és Ha van külföldi elem, akkor az egyben olyan jelentőségű-e, hogy kollíziót okozna? 2/ A tényállási elem az egyik jogviszonyban lényeges külföldi elemnek minősül, a másikban nem (pl. olasz cipő vásárlása itthon = külföldi termék, vagy svájci licencia alapján csokoládé vásárlása = magyar termék). 3/ A különbségtétel oka: Miért nyeri el a külföldi elem minőségét ugyanaz a körülmény az egyik esetben és miért nem a másikban? Ha pedig külföldinek bizonyul egy elem, annyira lényeges-e az adott jogviszony szempontjából, hogy emiatt a jogviszony több állam jogrendszerével kerül kapcs-ba és így kollízió jön létre? 4/ A tényállásnak 2 eleme is külföldivé válhat attól függően, hogy a tényállást melyik jogrendszer kollíziós normája felől nézzük. 5/ Előfordulhat, hogy a tényállásnak több külföldi eleme van, azonban ezek közül a kollíziós norma értelemszerűen csak az egyiket minősíti lényegesnek, kollíziót okozónak. 6/ Összefoglalva: csak a nemz. koll. szabály alkalmazása, a tényállásnak a kollíziós norma alá rendelése (szubszumálása) során derül ki, hogy van-e külföldi elem a tényállás alapjául szolgáló jogviszonyban, és ha igen, akkor azt a kollíziós norma kollíziót okozónak, azaz lényegesnek tekinti-e. c) A nemz. koll. magánjog nem elégedhet meg általánosságban annak megkívánásával, hogy a tényállásban külföldi elem szerepeljen. d) Összefoglalva: a nemz. koll. magánjog szabályozásának tárgya a nemz. koll. magánjogi tényállás, azaz: olyan polgári jog (vagyoni és nem vagyoni), családi jogi és munkajogi kollíziós tényállások képezik, 6

7 amelyek alapjául szolgáló, jogi megítélést igénylő jogviszonyban lényeges külföldi elem van. A jogalkotó döntése közvetetten értékítéletet hordoz, testesít meg, amennyiben állásfoglalást fogalmaz meg atekintetben, hogy éppen a megjelölt elemhez kapcsolódó külföldi jogrendszer alkalmazása vezet a leghelyesebb megoldáshoz. 2) A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozásának módszere A nemz. koll. magánjog a kollíziós tényállásokat közvetett módszerrel, utaló szabály alkotásával szabályozza. A nemz. koll. magánjog szabályozási módszere kellően jellegzetes és egynemű (egyedül erre a szabályozási módszerre jellemző). 3) A nemzetközi kollíziós magánjog, mint önálló jogág fogalma és helye a jogrendszerben A nemz. koll. magánjog, mint önálló jogág: azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek a lényeges külföldi elemet tartalmazó polgári jogi, családi jogi és munkajogi jogviszonyokat, közvetett módszerrel, utaló szabállyal: kollíziós normával szabályozzák. A nemz. koll. magánjog kihasítja az anyagi polgári jog, a családi jog és a munkajog hatálya alól azokat a tényállásokat, melyek lényeges külföldi elemet tartalmazó jogviszonyokon alapulnak (3 anyajogágból áll a nemz. koll. magánjog). 4) A nemzetközi koll. magánjog elnevezése A nemzetközi magánjog elnevezés nem szerencsés, mert a jogág nem nemzetközi és nem magánjog! a) A nemz. magánjogról szóló tv-ek az eljáró fórum belső, hazai, nemzetközi jogának minősülnek (ezek a jogágak sem eredetüket, sem hatályukat tekintve nem minősülnek nemzetközinek). b) A nemzetközi magánjog szabályai nem tekinthetők magánjognak sem: a közjog-magánjog kettősségének bomlásával a magánjog fogalma eleve kérdésessé vált; a polgári jog, a családi jog és a munkajog fogalmilag anyagi jogi szabályokat a jogvita, az eljárás közvetlen, érdemi rendezésének szabályait (közvetlen jogrendezést) tartalmazó joganyag. jogegységesítési törekvések a XX. sz-ban, pl Bécsi Egyezmény az ingó dolgok nemzetközi adásvételéről, mely egységesítette a nemzetközi kötelmi jogoknak az adásvételi szerződésre von. anyagi jogi szabályait. c) Az elnevezés semmit sem mond arról, hogy szabályai jogrendszerek ütközését oldják fel, ezért azok kollíziós szabályok, maga a szóban forgó jogág pedig nem anyagi jogi, hanem kollíziós magánjog. d) Maga az elnevezés a XIX. sz-ban bukkant fel, Story (am.) használta először a privat international law kifejezést; a terminológia átment a német és a francia jogtudományba; ugyanakkor az angolszász jogban megmaradtak a jogszabályok összeütközését pontosabban kifejező conflict of laws elnevezésnél. e) A kollíziós jelző: kifejezésre juttatja, hogy itt sem nemzetközi szabályokról, sem magánjogi szabályokról nincs szó; a joganyag jogrendszerek kollíziójának kollíziós normával való feloldását végzi el. magyar nemz. koll. magánjogról van szó, melyet az évi 13. tvr. szabályoz. 7

8 IV. Fejezet A NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS MAGÁNJOG RENDSZERE ÉS FORRÁSAI, A KÓDEX HATÁLYA 1. A nemzetközi kollíziós magánjog rendszere 3 magánjogi eredetű jogából a kollízió miatt kihasított, és új önálló jogágban összefogott tényállások sajátos szabályozását tartalmazza. A nemz. koll. magánjog tudományának rendszerét el kell különíteni a pozitív jogtól. A nemz. koll. magánjog tudományának rendszerének 2 része: általános: 3 dogmatikai alapkérdést tisztáz: a kollíziós probléma mibenlétét, a jogszabálytant (a kollíziós szabály mibenlétét és alkalmazását), a külföldi jog alkalmazását (alkalmazásának esetleges mellőzését); + és a nemz. koll. magánjog fejlődéstörténetét is bemutatja. különös: a személyek kollíziós jogállásával, a dologi jog, a kötelmi jog, az öröklési jog, a családi jog és a munkajog kollíziós szabályaival foglakozik. Rendszer a nemzetközi polgári eljárásjog nem tekinthető a nemz. koll. magánjog részének, hanem inkább csak rokon jogterületnek, szomszédos joganyagnak. Ugyanígy nem kollíziós, hanem anyagi jogi normák szabályozzák a külföldiek jogállását, amelyeket a tud. a nemz. koll. magánjog részének tekint. A joganyag tényleges, pozitív jogi rendezése a tud. rendszerétől jelentősen eltérhet. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy adott országban van tv-i szabályozás, ami azonban nem terjed ki minden kérdésre, így a pozitív jog a kodifikációból, a szokásjogból és a jogalkalmazói gyakorlatban kialakult elvekből állhat össze. A nemz. koll. magánjogot Mádl Ferenc tervezete alapján a Kódex szabályozza: évi 13. tvr, ezen kívül az államok áltat kötött kétoldalú jogsegélyegyezmények is tartalmaznak rendelkezéseket. 2. A nemzetközi kollíziós magánjog forrásai, a Kódex hatálya 2 csoportja: a) bels, nemzeti eredetű jogforrások 3 alakja: írott, kodifikált jog (pl. Ptk.), szokásjog jogalkalmazási gyakorlat. b) a nemzetközi eredetű jogforrások nemzetközi szerződések megkötése: 1/ A kollíziós szabályok nemzetközi szerződésbe foglalása 2 vagy több állam részéről azt jelenti, hogy egymás közötti viszonyukban egységesítik egy-egy kollíziós tényállás tekintetében kollíziós normáikat (ugyanarra a jogrendszerre mutatnak). Megegyezés nélkül: az öröklési ügyben a magyar jog az állampolgárságot, a francia jog az ingatlan fekvését veszi figyelembe. A fórum kollíziós szabályainak eltérése azzal járhat, hogy kül. fórumokon kül. anyagi jogi eredményhez vezet az eljárás megindítása. Az eljárást megindító fél így már előre megvizsgálja és mérlegeli a kül. fórumok kollíziós szabályait és a számára legkedvezőbb anyagi jogra utalást tartalmazónál indítja meg az eljárást bárhol a világon. Ez a mérlegelés kifejezett manipulációba is átcsaphat = forum shopping (a fél kiválasztja a számára legkedvezőbb fórumot). 2/ A forum shoppingot csak egyféleképpen lehet korlátozni vagy megakadályozni: a nemzetközi kollíziós normákat és a joghatásokra von. szabályokat nemzetközi szerződések kötésével egységesítik. Az igény a kollíziós döntések nemzetközi összhangjának igénye. 8

9 3/ A kétoldalú (bilaterális) nemzetközi szerződések legelterjedtebb fajtája a 2 állam között kötött jogsegélyszerződés (szerkezetükben nagymértékben megegyeznek a nemzetközi magánjogi tv-ekkel). A többoldalú (multilaterális) nemzetközi szerződések tervezeteinek kidolgozásánál nagy jelentősége van a 100 éve fennálló Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferenciának. Tevékenysége alapvetően a családi, az öröklési jog, a deliktuális felelősség területére és az eljárási jogi kérdésekre terjed ki. 4/ A nemzetközi szerződés megelőzi a belső nemzeti jog szabályait! Ezért az eljáró fórumnak elsősorban azt kell vizsgálnia nemzetközi elem észlelése esetén, hogy van-e a kérdéses tényállásra nemzetközi egyezménybe foglalt kollíziós norma. (A lex forit ugyanis nem lehet alkalmazni olyan kérdésben, amelyet nemzetközi szerződés szabályoz.) A magyar Kódex 11 fejezetből áll, 3 szabálycsoportból: Általános szabályok: Kódex célja, hatálya, jogi minősítés és visszautasítás, a külföldi jog tartalmának megállapítása, a viszonosság megkövetelése, a külföldi jog alkalmazása; Különös rész: a személyekkel, a dologi joggal, a kötelmi joggal, az öröklési joggal, a családi joggal és a munkajoggal kapcs. szabályokat; Eljárási jogi rendezések: a joghatásra, a nemzetközi jogsegélyre, a külföldi határozatok elismerésére és a végrehajtásra von. szabályok. A Kódex hatálya rögzíti, hogy a Kódex nemz. koll. magánjog jogviszonyon alapuló tényállások jogi szabályozását tűzte ki, és deklarálja a nemzetközi szerződések elsőbbségét, aminek következtében a Kódex szabályai szubszidiárius jelleggel mögöttes jogként alkalmazhatók. 9

10 2. A NEMZETKÖZI MAGÁNJOG KIALAKULÁSA ÉS TUDOMÁNYÁNAK TÖRTÉNETE I fejezet A NEMZETKÖZI MAGÁNJOG KIALAKULÁSÁNAK FELTÉTELEI A nemz. koll. magánjog kialakulására csak a tört-i fejlődés egy meghat. fokán került sor, ehhez több gazd-társd-i tényező együttes meglétére, a jogtud. biz. fejlettségére, magának a problémának a felismerésére volt szükség. A nemzetközi magánjog létrejöttének 3 (együttes) feltétele: a társd-gazd-i viszonyok fejlettségének egy meghat. foka, az államok közötti intenzív gazd-i és személyforgalom kialakulás (korábban a mindenki a saját jogát használta, később jogvitákban kényszerültek dönteni, melynek valamely eleme idegen volt); olyan államok ill. önálló jogrendszerrel rendelkező területi egységek létezése, amelyek egymás jogát kölcsönösen egyenrangúnak elismerik; ezeknek a jogoknak egymástól való érzékelhető különbsége. II. Fejezet AZ ANTIK JOGOK (Kr. e. V Kr. u. III. sz.) A fent említett feltételek az ókorban együttesen nem léteztek. Az antik jogban nem vetődik fel az idegen jog alkalmazásának szükségessége, ill. lehetősége. Az idegenek ált-ban jognélküliek voltak. 2 alapvető princípium érvényesült: a jog személyhez kötöttségének elve (perszonalitás) = a személyre származási helyének joga, a lex originis vonatkozott; a jog területi érvényesülése (territorialitás) = a bíróságok ált-ban csak a lex forit alkalmazták. 1) A görög városállamok A görög városállamok közötti viszonylag fejlett gazd-i és személyforgalom hatására a jog perszonalitásának és territorialitásának szigorú felfogása enyhült. Az idegenek egy hazai polgár védelme alatt biz. jogokat élvezhettek. Az egyes városállamok között biz. kérdésekben szerződésekkel rendeztek joghatósági és az alkalmazandó jogra von. problémákat. Mindemellett nem jött létre nemzetközi magánjog, mert hiányzott az egyes poliszok jogának lényegi különbözősége. 2) Egyiptom és Róma Egyiptomban a Ptolemaidák korában a görög és az egyiptomi jog közötti kollízió lehetőségét a Kr. u. 118-ban oly módon zárták le, hogy azokban a perekben, melyek görög nyelven fogalmazott dokumentumokon alapulnak, görög jogot rendeltek alkalmazni, azoknál pedig, amelyek egyiptomi nyelven készültek, az egyiptomi jog alkalmazása vált kötelezővé. Rómában nem jött létre nemzetközi magánjog. A ius civile mellett kialakult a ius gentium, amelyet a praetor peregrinus Kr. u. 242-től az idegenek közötti, valamint az idegenek és a római polgárok közötti vagyonjogi jogvitákban alkalmazott. (Ugyanis a ius gentium melyet Cicero nevezett el nem volt idegen jog!) Ugyanakkor a ius gentium mellett más módszerek is léteztek: pl. civitatis fictio (az idegent római polgárnak tekintik). 10

11 III. Fejezet A KORA KÖZÉPKORI JOGFEJLŐDÉS (IV-XII. sz.) 1. A jog perszonalitásának időszaka (IV-X. sz.) A népvándorlás hullámaival az egykori Római Bir. területén letelepedő törzsek kezdetben a már korábban ott élő volt római alattvalókra továbbra is a római jogot alkalmazták. Az 500 és 900 között fennállt frank bir-ban kül. germán törzsek saját törzsi jogai uralma alatt éltek. Ezeknek a jogoknak az érvényesülésére a perszonalitás alapján került sor. Mindenkire születésétől haláláig egy és ugyanazon jog, törzsének joga (lex originis) vonatkozott. A jogviták során vagy az egyik, vagy a másik fél joga nyert alkalmazást (pl. lex Ribuaria az alperes jogát rendelte alkalmazni). 2. A jog territorialitásának időszaka (XI-XII- sz.) = jogfejlődés mélypontja A már egyébként is gyakran lex originis helyébe annak a területnek a joga lépett, amelynek a személy az uralma alatt élt. A jog csak a területhez kötötten érvényesülhetett. Ez egyértelműen kizárta a jogok összeütközésének lehetőségét. A bíróság csak a saját jogát alkalmazta, éspedig csak az alattvalók tekintetében. Alattvaló = aki legalább 1 éve és 1 napja élt a szóban forgó jog hatálya alatt. Ezáltal kizárt volt az idegen perben állása. IV. Fejezet A STATÚTUMELMÉLET KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE (XII-XVIII. sz.) 1. Az észak-itáliai fejlődés A társd-gazd-i viszonyok fejlődése, az áru- és személyforgalom növekedése egyre problematikussá tette a teljes jogi elzárkózást. Az észak-itáliai városokban írásbeli formát öltöttek a helyi szokásjogok (statútumok). Mivel a statútumok tartalmukban gyakran eltértek egymástól, egyre többször kerültek összeütközésbe, így egyre gyakrabban vetődött fel az alkalmazandó jog kérdése. Tehát megvalósult a 3 együttes feltétel! Hamarosan megértek a szubjektív feltételek is. Ekkoriban vette kezdetét a római jog újjáéledésének folyamata a glosszátorok munkássága által: állás foglaltak a lex fori kizárólagosságának elvetése és az idegen jog alkalmazásának lehetősége mellett. Magister Aldricus szerint: a bírónak kell meghatároznia, hogy a 2 egymással konkuráló jog közöl melyiket kell alkalmazni; Azo és Accusius (Glossa Ordinaria) szerint: a perlés helyének jogát és a statútumait kell követni, a glosszátorok szerint [a Geratianus, Valentinianus és Theodosius által írt Codex Iustinianus bevezető rendelkezései alapján (Cunctos Populos), ahol a keresztény vallás követésére hívták fel a népet) ha maga a császár is csak az alattvalóira nézve hozhatott rendelkezéseket, akkor a városállamok statútumai is csak az alattvalókat, a város polgárait kötelezhetik. Statútumelmélet = a statútumok alkalmazásának határait kutató tud., a módszer lényege: a statútumok alkalmazási határainak elméleti úton való spekulatív meghatározása. Bartolus de Saxoferrato ( ) 2 alapkérdése Cunctos Populoshoz: Kiterjed-e a statútum hatálya a belföldön tartózkodó idegenre? Olyan szabályokat alkot, melyek még ma is jelentősek, pl. a szerződésekkel kapcs-ban az alakiság tekintetében a szerződéskötés helyének statútumait kell alkalmazni. 11

12 Kiterjed-e a statútum hatály a törvényhozó területén kívüli tényállásokra? Különbséget tesz megengedő és tiltó statútumok között, és ezeket további alcsoportokra osztja: személyekre, melyek követik a polgárt, bárhol is van (+ ingó dolgokra is vonatkozik, melyeket a személy magával vitt) è personalstatútum; dolgokra, melyek az ingatlanokkal kapcsolatosak (fekvés helye) è reálstatútum; cselekményekre: szerződések, delictumok è vegyes statútum. Baldus de Ubaldis ( ) finomította a csoportosítást: egy-egy meghat. statútum alkalmazásának határait annak tartalmából, spekulatív módszerre próbálta meg levezetni. Összefoglalva: a jogszabályok összeütközésének problémája a glosszátoroknál és a kommentátoroknál tudatosult először. A glosszátorok felvetették az alapkérdést, a kommentátorok pedig megpróbáltak választ adni. a 2 tudós-csoport kialakította a statútumok rendszerét és meghúzta azok alkalmazásának határait. 2. A francia iskola A kommentátorok tanításait a francia jogtudósok a XVI. sz-ban fejlesztették tovább. Északon többféle szokásjog volt hatályban, míg délen különféle írott összeállításokban tovább élt a római jog. Charles Dumoulin ( ) = az akarati autonómia megalapozója Munkájában tovább finomította a statútumok 3-as osztályozását. A személyes statútumok körében a lex originis helyett a lakóhely jogának elsődlegességét hangsúlyozta. [Consilium 53 (1523) c. írásában példa 71. oldal] Az egységes szokásjog fontosságát hangsúlyozta, az erős központosított királyi hatalom híve volt. Bertrand d Argentré ( ) Ő volt az első, aki nem a Cunctos Populos elemzéséből indult ki, hanem szokásjogának egy öröklési jogi cikkéhez írt glosszájában vetette fel a kollíziós problémákat. Ő nem a királyi hat. híve, hanem a feudális széttagoltság képviselője volt. Nem a perszonál-, hanem a reálstatútumokat kívánta előnyben részesíteni, így visszatért a bartolus-i 3-as osztályozáshoz. Szerint a lex rei sitae azért érvényesült, mert a hatalom nem lépheti át ezeket a területi korlátokat. A személyes statútumok ezzel szemben területileg korlátlanok. Főszabályként ezért minden statútum reálstatútum. 3. A németalföldi iskola A XVII. sz-ban megjelenik a természetjogi gondolkodás és az állami szuverenitás. A kollíziós tanok itt már nem területi jogok összeütközését szolgálják, hanem a szuverén államok jogának alkalmazásával kapcs. kérdésekkel foglalkoznak. Paué Voet ( ) A nemzetközi magánjogot általános és különös részre osztotta, és elsőként ő alkalmazta következetesen a comitas gentium tanát: a külföldi tv. alkalmazására csak nemzetközi udvariasság alapján kerülhet sor és az nem érintheti az állam szuverenitását és a polgárok jogait. Johannes Voet ( ) Szerinte a szuverén törvényalkotó határozza meg a statútumok alkalmazásának körét. Ő is a területhez kötöttséget hangsúlyozta. Ulrich Huber ( ) Szisztematikusan összekapcsolja a szuverenitás gondolatát a comitas tanával. 3 alapelve: az állam törvényei csak saját határain belül érvényesülnek és az alattvalókat csak e határokon belül kötelezhetik; alattvaló mindenki, aki az állam határain belül tartózkodik, függetlenül attól, hogy ez a tartózkodás ideiglenes-e vagy állandó; 12

13 a comitas tanából következik, hogy más államok törvényeinek hatását belföldön is érvényesíteni lehet, feltéve, hogy ez nem érinti hátrányosan az állam felségjogait. 4. Az angolszász nemzetközi magánjogi fejlődés a németalföldi comitas-tan átvétele 1) Az USA jogfejlődése Itt a statútumelméleti tanok nem találtak pozitív visszhangra. 13

14 V. Fejezet A STATÚTUMELMÉLET MEGHALADÁSA ( XIX. sz.) 1. A német jogtudomány eredményei: Wächter és Savigny nemzetközi magánjogi munkássága 2. Mancini és az olasz iskola VI. Fejezet A NEMZETKÖZI MAGÁNJOG FEJLŐDÉSE A XIX. SZ. VÉGÉTŐL NAPJAINKIG 1. A kollíziós jog további alakulása 2. A nemzetközi magánjog fejlődése az USA-ban VII. Fejezet A MAGYAR NEMZETKÖZI MAGÁNJOG TUDOMÁNYÁNAK FEJLŐDÉSE (XIX-XX. sz.) 1. A magyar nemzetközi magánjog tudományának kezdetei 2. A magyar nemzetközi magánjog tudománya a 2 világháború között 3. A magyar nemzetközi magánjog tudománya napjainkig 14

15 3. ÁLTALÁNOS RÉSZ I. Fejezet JOGSZABÁLYTAN: A NEMZETKÖZI KOLLÍZIÓS SZABÁLY FOGALMA, FAJAI ÉS SZERKEZETE 1. A nemzetközi kollíziós szabály fogalma Olyan norma, amely megjelöli azt a jogrendszert, amelynek alkalmazására kollíziós polgári jogi, családi jogi és munkajogi tényállás, vagyis több jogrendszer kollíziója esetén az eljáró fórum köteles. E kollíziós szabály nem maga oldja meg érdemben a jogvitát vagy rendezi a jogi eljárást, hanem a külföldi elem folytán szóba jöhető több állam jogrendszere közül kijelöli az alkalmazandót (adott jogintézmény statútuma). A kollíziós szabály csak saját bíróságát vagy más hatóságát kötelezheti a külföldi jog alkalmazására. 2. A kollíziós szabály fajai a kollízió jellege szerint Kollíziós szabály: minden olyan norma, amely jogszabályok összeütközését oldja fel. Kollízióra magánjogi és közjogi viszonyokban egyaránt sor kerülhet. Közjogi jellegű kollíziót old fel a nemzetközi közig-i jog (a hazai közig-i jog határait szabja meg) vagy a nemzetközi büntetőjog (a hazai büntetőjog külföldi elemmel bíró tényállására való alkalmazása határait szabályozza). Magánjog jellegű kollízió 4 fajtája: a) Területközi (interterritorialis) kollízió: ugyanazon állam kül. területein (tagállamaiban) hatályos eltérő tartalmú magánjogi tárgyú jogszabályok összeütközése (pl. USA Louisiana állam). b) Személyközi kollízió: ugyanazon államon belül egyes személy-csoportokra von. magánjogi tárgyú szabályok eltérnek egymástól (pl. India kasztrendszer). c) Időközi kollízió: ugyanazon államon belül a régi, hatályon kívül helyezett és a helyébe lépő új (magánjogi eredetű) jogszabály között merülhet fel. Ilyenkor a jogrendszerek nem generálisan konfrontálódnak egymással, hanem csak egymást felváltó jogszabályok kerülnek kollízióba. d) Nemzetközi kollízió: több jogrendszer összeütközését jelenti és a nemzetközi kollíziós szabály épp ezt oldja fel azáltal, hogy meghatározza a több közül végül is alkalmazandó jogrendszert. 2 módon jöhet létre: A jogviszony 2 kül. tényállási eleme egyidejűleg 2 (több) kül. jogrendszerhez kapcsolódott (pl. francia-magyar férfi ingatlana). Statútumváltás: a nemz. koll. magánjogi jogviszonyban ill. az azon alapuló tényállásban jelen lévő külföldi elemhez a kollíziós szabály által odarendelt kapcsoló elv idővel, a körülmények megváltozása folytán megváltozik, aminek következtében megváltozik az alkalmazandó jogrendszer meghatározása, az adott jogintézmény statútuma (pl. kiskorú házasságkötése külföldivel nagykorúság és állampolgárság megszerzése). (Vannak azonban olyan kollíziós jogviszonyok is, amelyeknek a kapcsoló elv szempontjából releváns elemére a körülmények megváltozása fogalmilag aligha hathat ki, pl. az ingatlanokra von. dologi jogviszonyok.) è A statútumváltás esetén a tényállás ugyanazon eleme kerül időben egymást követően, egymás után kül. jogrendszerek uralma alá. A 2 mód közötti különbség: 1. a tényállás több kül. eleme egyidejűleg több jogrendszerhez kapcsolódik, 2. a tényállás ugyanazon eleme időben egymás után, egymást követően kerül kül. jogrendszerek uralma alá. 15

16 3. A kollíziós szabály fajai az utalás parancsának terjedelme szerint 2 fajtája van: Egyoldalú kollíziós szabály: nem több jogrendszer közötti választási döntést tartalmaz, hanem azokat a határokat húzza meg, amelyekig egyetlen megnevezett jogrendszer a hazai jog alkalmazhatóságát a jogalkotó külföldi elemet tartalmazó jogállásra kiterjeszti. (pl. repülőszerencsétlenségben eltűnik egy magyar állampolgár nem-magyar állampolgárságú házastársa öröklés, újraházasodás kérdése) Csak egyetlen konkrét, meghat. jogrendszer érvényesülésének határait meghatározó, egyetlen jogrendszer alkalmazásához vezető kollíziós szabály egyoldalú kollíziós szabálynak minősül. (Rokonságot mutat a statútumelmélettel.) Többoldalú kollíziós szabály: több jogrendszer közötti ( igazi ) kollíziót old fel. Nem nevezi meg az egyetlen alkalmazandó jogrendszert, hanem absztrakt módon utal arra, hogy a szóba jöhető jogrendszer közül melyiket (a személyes jog szerinti vagy a tartózkodási jog szerinti jogot) kell alkalmazni. 4. A kollíziós szabály szerkezete 1) Ptk a a) Az anyagi jog szabály gondolatmenete: ha..., akkor : ha a tényállás a jogszabályban meghat. elemekből áll, akkor a jogszabály címzettje a rendelkezés szerinti magatartás tanúsítására köteles, és ha ténylegesen nem ezt tenné, akkor beáll a jogszabályba foglalt jogkövetkezmény b) A fenti szabály 3 elemből áll: tényállásból (hipotézis(, rendelkezésből vagy joghatásból (diszpozíció), jogkövetkezményekből (szankció). c) Adott esetben: a feltételezett tényállás szerint valaki másnak kárt okoz; a szabály erre az esetre azt az implicit tartalmazza, hogy ezt a magatartást jogellenessé nyilvánítva megtiltja és ezzel jogilag relevánssá teszi; ha valaki ténylegesen figyelmen kívül hagyná a tilalmat, és mégis kárt okoz, akkor beáll a szankciós jogkövetkezmény: köteles azt megtéríteni; 2) Funkciója Funkciója tekintetében egyik eleme sem értelmezhető az anyagi jogi szabály gondolatmenete szerint. A kollíziós szabály első eleme, tényállása funkciójánál fogva valamely anyagi jogi jogintézményre, jogi fogalomra irányul. A kollíziós jog második eleme: rendelkezése az adott jogintézmény kapcsán kialakult jogvita tekintetében választja ki az alkalmazandó jogrendszert = joghatás. Ennek megfelelően a kollíziós szabályt utaló szabálynak nevezzük. Vagyis az utaló szabályba foglalt rendelkezés kapcsolatot létesít a kollíziós tényállás (a jogintézmény) és a kiválasztott, alkalmazandónak rendelt jogrendszer között. Azt a tényezőt, amelyhez a rendelkezés az alkalmazandó jogrendszert kapcsolja, kapcsoló elvnek nevezzük. A kapcsoló elv összefüggést hoz létre a kollíziós szabály tényállásában szereplő jogintézmény és az arra alkalmazandó jogrendszer között: ez az összefüggés a kapcsolat (kapcsolás). Tehát a kapcsolat az az összefüggés, amely a kollíziós tényállás és az alkalmazandó (bel- vagy külföldi) jogrendszer között a kapcsoló elv közbeiktatásánál fogva és annak révén előáll. A kollíziós szabály harmadik eleme: a jogkövetkezmény, ami a kiválasztott jogrendszer alkalmazására von. Jogalkotói parancsban áll. 16

17 (5. Összefoglaló) 6. A főbb kapcsoló elvek a) Nem kötődik szorosan a jogág valamely intézményéhez, a fórum joga (lex fori), b) A személyek kollíziós jogállásának és a kollíziós családi jognak ált. kapcsoló elve: a személyes jog, ezen belül természetes személyek tekintetében az állampolgárság joga, a lakóhely joga, jogi személyeknél a nyilvántartásba vétel joga, a székhely joga. c) A kollíziós dologi jogi kapcsoló elve: a dolog fekvésének helye (lex rei sitae), valamint a hajó és a repülőgép mint tulajdoni tárgy esetére kidolgozott spec. kapcsoló elv: a lobogó joga d) A kollíziós kötelmi jog: ált. kapcsoló elve a kötelem joga, ezen belül a felek által választott (kikötött) jog, a jellemző szolgáltatás és a legszorosabb kapcsolat. spec. kapcsoló elv: a jogcselekmény létrejötte helyének joga, amelyek belül: a szerződésekre vonatkozik a szerződéskötés helyének joga és a teljesítés helyének joga, a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre pedig a jogsértés elkövetése helyének joga. (Részletek: old.) 7. Általános megjegyzések a nemzetközi kollíziós szabály és az alkalmazandó (irányadó) külföldi jog anyagi jogi szabályainak alkalmazásához Ø 2 lépcsős megoldás, Ø a külföldi jogrendszer anyagi jogi szabályai, Ø a kollíziós szabály alkalmazása az alábbi kérdéseket veti fel: joghatóság, minősítés, előkérdés, vissza- és továbtanulás, csalárd kapcsolás. Ø a külföldi jog alkalmazásának mellőzése: a viszonosság hiány vagy megsértése, a külföldi jog tartalmának megállapítása, a külföldi jog alkalmazásának mellőzése a közrend, a kisegítő jog. Ø az alkalmazandó jogrendszerek 3 csoportja: lex fori: annak a fórumnak a joga, amelyhez a fél fordult, amely előtt a jogvitát megindította. Erre 2 okból kerülhetett sor: 1/ maguk a nemzetközi kollíziós magánjogi tv-ek rendelkeznek úgy, hogy biz. kérdésekben a fórum anyagi joga alkalmazandó; 2/ a visszautalás révén; lex causae: a kollíziós norma utalása révén meghat. jogrendszer (kivételesen a kötelmi jogban mód van rá. hogy a lexet ne a kollíziós szabály, hanem a felek határozzák meg); imperatív normák: pl. fogyasztóvédelem, kartellszerződések érvénytelensége. II. Fejezet A KOLLÍZIÓS SZABÁLY ALKALMAZÁSA 1. Joghatóság A joghatóság előfeltétele a kollíziós probléma fórum előtti megoldásának, melyet alkotmányjogi és nemzetközi jogi problémaként kell kezelni. Joghatóság: egy adott állam szerveinek (bíróságainak és más hatóságainak) az az eljárási kötelezettsége, hogy nemzetközi elemmel bíró ügyekben: nemzetközi kollíziós magánjogi tényállásokból adódó jogviták eldöntésében eljárjanak. A joghatóság tehát nem egyszerűen eljárásjogi lehetőség. Ha az adott állami szervnek van joghatósága, akkor nemcsak lehetősége van arra, hogy eljárjon, hanem az eljárásra köteles is. 17

18 A joghatóság tehát eldönti, hogy annak az államnak a bírósága vagy más hatósága, amelyhez a fél fordult, eljárhat-e az ügyben, vagy más állam szerveihez kell fordulni. Az ügyek efajta elosztása valójában a felségterületek közötti elosztást jelenti ( nemzetközi illetékesség ). Azt, hogy egy állami szervnek van-e joghatósága, részben a lex fori eljárásjogi szabályai, részben nemzetközi egyezmények határozzák meg. (2 lépcsős jogalkalmazás). Kivételesen előfordul, hogy az állam úgy rendelkezik, hogy csak az ő szervei járhatnak el biz. ügyekben (pl. Kódex 55. ). A kizárólagos joghatóságnak csak az a jogkövetkezménye, hogy az az állam, amely a kizárólagos joghatási szabályt megalkotta, nem ismeri el az adott szabályozási tárgyak körében saját felségterületén kívüli fórum által hozott határozatokat, és így végre sem hatja azokat. (pl. magyar állampolgár mo-i ingatlanjaira von. olaszor-i határozat) Azonban az is előfordulhat, hogy egy állam elutasítja magától valamely ügyben való eljárást (nemzeti jogalkotó kifejezett tilalma). Joghatóság = eljárási jogi fogalom, amely semmit sem mond, hogy az eljáró melyik ország anyagi jogát fogja alkalmazni. 2. A minősítés A minősítés problémája a XIX. sz. végén merült fel Franz Kahn és Étienne Bartin jogtudósok vizsgálatakor. (pl. máltai házaspár algíri ingatlana; özvegyi negyed követelése, mely a máltai jog szerint lehetséges lett volna, azonban a fr. jog ezt a fogalmat nem ismerte; megoldás: nem öröklési, hanem házassági vagyonjogi jogintézményként kell kezelni az ügyet) A jogintézményeknek (absztrakt jogi fogalmaknak) a tartalma, jelentése az egyes jogrendszerekbe gyakran eltér egymástól, aminek következtében ezek a kül. tartalmú intézmények a jogrendszer rendszertanilag kül. helyein (pl. öröklési jogi vagy házassági jog) helyezkednek el. A minősítés problémája: A minősítés problémája a kollíziós szabály szerkezetileg első elemében jelenik meg: a tényállásban. A minősítés problémájának alapja, kiváltó oka a kollíziós szabály tényállása jogintézményeket, jogi fogalmakat használ, melyeket az összeütköző jogrendszerek anyagi jogilag adott esetben eltérő tartalommal ismernek, és ennek megfelelően a jogrendszerben rendszertanilag máshová sorolnak be. Ez az anyagi jogi besorolás meghatározza azt is, hogy a fórum saját kollíziós jogának rendszerében (személyek, dologi jog, kötelmi jog, öröklési jog, stb.) hol helyezi el a kérdéses jogintézményt. (A kollíziós szabály alkalmazása feltételezi, hogy már előzőleg eldöntöttük, hogy a tényállási jogintézmény az anyagi jogban hol található.) è A minősítés tehát a tényállásbeli jogintézményeknek a kollíziós jogban elfoglalt rendszertani helyét keresi. A minősítés ezért: (előkérdés) egyrészt anyagi jogi természetű döntés igényel a tekintetben, hogy az összeütköző anyagi jogok közül melyik szerint keressük a jogintézmény jelentését, és hogy ebben a jogrendszerben az intézmény rendszertanilag hol helyezkedik el. másrészt a jogintézmény a fórum kollíziós jogában rendszertanilag hová sorolható be. ( old.) Példa: old. elsődleges minősítés, másodlagos minősítés A minősítés problémájának megoldására 3 elmélet alakult ki: a) A lex fori szerinti minősítés a gyakorlatban jól alkalmazható. b) A lex causae szerinti minősítés: annak a joganyagnak az anyagi jogi fogalmaiból kell kiindulni, amely vélhetően alkalmazandó lesz. hipotetikusan alkalmazandó jog: a lex forival szemben előnyöket kínál (vagyis nem arra kerül sor, hogy végül a hazai jog mondja meg, hogy külföldi jogot kell alkalmazni); a lex causae szerinti minősítés azonban circulus vitiosus-hoz vezethez, márpedig itt épp a kollíziós szabályt keressük, amely majd a minősítés eredményétől függően meghatározza az alkalmazandó jogot, így a lex causae voltaképpen megkerüli a miősítés problémáját. 18

19 Ernst Rabel német jogtudós szerint nem lehet egyetlen jogrendszer alapul vételével a minősítés kérdését megoldani, ő összehasonlító értelmezések útján kíván minősíteni. Nem valamely jogrendszer anyagi jogi normáját vette alapul, hanem az a mögött meghúzódó tényleges életviszonyt. Az autonóm vizsgálat felhívta arra a figyelmet, hogy a nemz. koll. magánjognak a nemzeti anyagi jogokkal szemben viszonylagos autonómiája van. c) A funkcionális minősítés 2 fajtája : 1/ A kollíziós szabály céljai szerinti funkcionális minősítés a jogpol-i célokat tekinti döntőnek, amelyeket az adott kollíziós szabály megalkotásakor a jogalkotó szem előtt tartott. (= tág értelemben vett lex fori minősítés) 2/ Az anyagi jogi norma céljából kiindulva az egyes jogintézményeknek a valóságos életviszonyok rendezésekor végeredményben azonos a funkciója, csupán a probléma kodifikációs megoldása mutat fel az egyes jogrendszerekben eltéréseket. A konkrét jogi megoldások mögött húzódó szabályozási-jogpolitikai célok azonban egymáshoz igen közel állnak, vagy egyenesen azonosak. A magyar jog a lex fori szerinti minősítés elvi alapjaira helyezkedik kimondva, hogy a jogvitában megítélendő tények vagy viszonyok jogi minősítése kérdésében vita van, a magyar jog szabályainak és fogalmainak értelmezésével kell eljárni. Ha a magyar jog a szóban forgó jogintézményt nem ismeri vagy más elnevezéssel ismeri, ha a jogintézmény tartalma a magyar jog szabályainak értelmezésével sem határozható meg, a jogi minősítés során arra a külföldi jogrendszerre is figyelemmel kell lenni, amelyik a kérdéses jogintézményt ismeri. 3. Az előkérdés A kollíziós szabály által alkalmazandónak rendelt jogrendszerben a kollíziós probléma megítélése kapcsán felvetődő anyagi jogi kérdés, amelynek előzetese anyagi jogi megítélése, eldöntése nélkül a kollíziós tényállás sem ítélhető meg. Az előkérdés létére a már végrehajtott kollíziós kapcsolás meghatározása után derül fény. Az előkérdés tehát ismét egy újabb nemzetközi kollíziós tényállás elé állítja az eljáró fórumot: el kell döntenie, hogy saját kollíziós jog szerint melyik jogrendszer alkalmazásával ítélendő meg az előkérdés, majd az alkalmazandó jog szerint el kell bírálnia. Csak ezután térhet vissza a fórum a tulajdonképpeni kollíziós tényállásra. Az előkérdés kollíziós jogi elbírálására 2 lehetőség van: (a) Az ált. felfogás szerint az előkérdést önállóan, a lex fori kollíziós joga alapján kell elbírálni. Példa: egy görög házaspár Mo-ra költözött, a férfi meghalt, kérdés az özvegye örökölhet-e után? Megoldás: előbb meg kell vizsgálni a házasságkötés valódiságát, melyet azonban a görög jog szerint elegendő csak az egyház előtt köttetni, ezt a módszert viszont a magyar jog nem ismeri. (b) Az előkérdés önállótlan is lehet, ilyenkor nem a lex fori, hanem a tulajdonképpeni kollíziós tényállásra már megtalált, egyébként alkalmazandó jogrendszer: a lex causae kollíziós jogának alkalmazásával döntik el az előkérdésre alkalmazandó anyagi jogi kérdést. A példára visszatérve: ez esetben a házasságra a görög kollíziós jog lenne irányadó. A magyar Kódex az előkérdésre külön szabályt nem tartalmaz, annak megítélése tehát a mindenkori jogalkalmazó feladata! 4. Vissza- és továbbtanulás (renvoi) Visszautalás: A állam eljáró fóruma által alkalmazott nemzetközi kollíziós jogszabály a B állam jogrendszerére utal, amelyen belül azonban a B állam kollíziós joga visszautal az A állam jogrendszerére. Továbbutalás: a felhívott jogrendszer nem visszautal az eredeti jogrendszerre, hanem egy 3. ország jogára utal tovább. Az utalást 2 féle terjedelemben lehet felfogni: 19

20 Ø Szűk értelemben felfogott utalás: amikor a fórum kollíziós szabályainak utalását csak és kizárólag az anyagi jogra vonatkoztatva fogjuk fel. Ø Tág értelemben felfogott utalás: a kollíziós szabály utalása az alkalmazandó jogrendszer egészére vonatkozik, beleértve annak kollíziós szabályait is (lex c.). A vissza- és továbbutalás (együttesen renvoi) problémája kialakulásának 3 feltétele: 1) A probléma csak akkor merül fel, ha a fórum nemzetközi koll. magánjoga a kollíziós szabály 2. elemét (a rendelkezést) és az abban foglalt utalást tág értelemben fogja fel: = a fórum a visszaés/vagy továbbutalást megengedi. 2) A kollíziós szabállyal felhívott jogrendszer a fórumétól eltérő kollíziós szabályt, kapcsoló elvet tartalmaz. (Ha ugyanis a kapcsoló elvek azonosak, az utalás ugyanarra az eredményre vezet.) 3) Maga a jogviszony alapjául szolgáló konkrét tényállás olyan legyen, amelyik a vissza- és/vagy továbbutalás kérdését egyáltalán felveti. Melyik a jobb megoldás? visszautalás: körforgalom, továbbutalás: megszűnik a kapcsolat szűk értelemben vett utalás è a kollíziós norma nem azért utal egy meghat. jogrendszerre, hogy a kollíziós tényállás elbírálását a jogrendszer uralma alá helyezze; az utalásnak nem az a célja, hogy a jogviszonyt további utalások kényére-kedvére bízza. tág értelemben vett utalás è magában rejti a visszautalás lehetőségét. A magyar Kódex elfogadja a visszautalást és elveti a továbbutalást, mivel a kollíziós szabály utalását szűk értelemben fogja fel: az alkalmazandó külföldi jognak a felmerült jogkérdést közvetlenül rendező (anyagi jogi) szabályai irányadóak. Az eljáró magyar fórum minden esetben vizsgálja: nem utal-e vissza a külföldi jogrend kollíziós joga a magyar jogra. Ha a vizsgálat eredménye az, hogy visszautal, akkor az utalást visszamenőlegesen kiterjesztve a felhívott jogrend kollíziós szabályaira a visszautalásnak engedelmeskedve a fórum a magyar anyagi jogot alkalmazza. 5. Csalárd kapcsolás A rosszhiszemű eljárás a nemzetközi kollíziós magánjogban sajátosan, az anyagi jogi rosszhiszeműségtől eltérően jelenik meg. A csalárdság, rosszhiszeműség határai a jogban sem mindig húzhatók meg határozott kontúrokkal: nem állítható egy magatartásról teljes bizonyossággal, hogy az adott esetben rosszhiszeműségről vagy pedig a joggal való élésről van-e szó. A csalárdság megjelenése = a felek, vagy az egyik ebben érdekelt fél külföldi elem megteremtésével vagy megváltoztatásával manipulálja a kollíziós szabály valamelyik elemét. A manipulációnak sokféle módja van: a forum shopping (pl. adó ügyekben), mesterségesen külföldi elemet hoznak létre (pl. mo-i lakásra adásvételi szerződés, melyet külföldön hoznak létre, így elkerülve az ügyvédi ellenjegyzés díját, még úgy is, hogy színleltek). A csalárd kapcsolás azzal függ össze, hogy a kollíziós szabály akár első (tényállás), akár második (rendelkezés) elemének a felek által történő manipulálásával a kollíziós jogszabályban külföldi elem jön létre, vagy a felek a meglévő külföldi elemet megváltoztatják. A csalárd kapcsolás nem szolgálhat a szerződéskötés körüli gondosság követelményének fellazítására. Példa: Gran Canaria-esetek: német vállalatok német turistáknak Spanyolországban (stróman-ként alkalmazott) spanyol vállalkozó közbeiktatásával adtak el termékeket. Általánosan elfogadott, hogy a szerződéses viszonyokban a felek maguk is jogosultak annak a jogrendszernek a megválasztására, amelyet a kötelmi jogviszonyukra alkalmazandónak kívánnak rendelni. A spanyol jog akkor még nem tartalmazott olyan szigorú fogyasztóvédelmi szabályokat, mint a német jog. A német bíróságok mégsem tekintették a kapcsolást csalárdnak, így a spanyol jogot alkalmazták (a jogvita középpontjába a jogválasztás jogával való visszaélés kérdése kerül). A csalárd kapcsolás értelemszerűen célzatos cselekmény, ezért a Kódex kifejezetten megkívánja azt, hogy a manipulációra abból a célból kerüljön sor, hogy az egyébként irányadó jog alkalmazását megkerüljék. A csalárd kapcsolás szankciója az, hogy az (így teremtett külföldi elemből következő 20