Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról

Átírás

1 Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról - a sorozat ötödik része az új eljárási kódex alapján közigazgatási pernek minősülő közszolgálati jogvitákról szól - 1. Bevezetés A Polgári perrendtartásról szóló évi CXXX. törvény (Pp.) és a Közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény (Kp.) január 1-jén lép hatályba. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartozó peres eljárásokat szabályozó új kódexek alapján a különböző foglalkoztatási jogviszonyokból a közszolgálati jogviszonyból és a klasszikus munkaviszonyból származó munkajogi igények bíróság előtti érvényesítésének keretei, feltételei alapvetően megváltoznak. Az eddig egységes szabályok helyett két teljesen eltérő perrendi szabályrendszer alapján kell elbírálni a munkajogi igényeket. A Pp. XXXIX. fejezete meghatározza a munkaügyi perek körébe tartozó ügyeket és szakít a korábbi a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó per elnevezéssel annak jelzése érdekében, hogy egységes, a különböző foglalkoztatási konfliktusok elbírálására azonos perrendi szabályokat kíván megteremteni. A törvénynek a különböző foglalkoztatási konfliktusok elbírálásának egységességére vonatkozó célja azonban nem valósult meg, mert a közszolgálati jogviszonyból származó jogviták elbírálása a Kp. hatálya alá kerül. Ebben a tájékoztatóban a munkaviszonyból származó munkajogi igények érvényesítésének a szabályait nem elemezzük, a munkaügyi perek szabályai külön tájékoztató tárgyát fogják képezni. A közszolgálati jogviszonyból eredő jogvita A Kp. értelmében közszolgálati jogviszonynak minősül az állam vagy az állam nevében eljáró szerv és az állam nevében foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony; ide nem értve a bírák, az igazságügyi alkalmazottak, továbbá az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát, valamint a közalkalmazottak, a munkaviszonyban állók jogviszonyát. A fogalmi jellemzők alapján a Kp. hatálya alá kerülnek pl. a közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény, a honvédek jogállásáról szóló évi CCV. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló évi XLII. törvény hatálya alá tartozó közszolgák [a közszolgálati tisztviselők, a kormánytisztviselők, a szolgálati viszonyban álló egyenruhások (rendőrök, honvédek, pénzügyőrök)].

2 A közszolgálati jogvita szabályozásának jellemzői A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pereknek számos olyan jellegzetessége van, amelyekre a közigazgatási peres eljárás általános szabályai nem, vagy nehézkesen alkalmazhatók, ezért a jogalkotó részéről indokolt lett volna a sajátos szabályok önálló fejezetben elhelyezése, az általános szabályokhoz való viszonyának a meghatározása. A Kp. a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek speciális szabályait nem tartalmazza önálló fejezetbe rendezve, hanem a közigazgatási jogvitára vonatkozó általános rendelkezések között, elszórtan helyezi el a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, az általános szabályoktól eltérő rendelkezéseket. A közszolgálati jogvita fogalma A Kp. szerint közigazgatási jogvita a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita is, tehát a hatályos szabályozás alapján a bírói jogvédelem hézagmentességének biztosítása érdekében a közigazgatási jogviszonyból származó jogviták teljeskörűen közigazgatási jogvitának minősülnek, annak ellenére, hogy nem kifejezetten valamely közigazgatási tevékenység törvényességével kapcsolatosak. A Pp. szabályainak alkalmazása a közszolgálati jogvitában A közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a polgári perrendtartás szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten előírja. A polgári perrendtartás szabályait a Kp.-val összhangban kell alkalmazni. A polgári peres eljárásnak a munkaügyi perekre vonatkozó speciális szabályai a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos peres eljárásban nem alkalmazhatók, mert a Kp. a Pp. munkaügyi perek elbírálására vonatkozó XXXIX. fejezete rendelkezéseinek alkalmazását a pertárgyértékre vonatkozó szabályok kivételével kifejezetten nem írja elő a közszolgálati jogvitákra vonatkozóan. A közszolgálati jogviszony eljárásjogi fogalma A Kp. szerint közszolgálati jogviszony: az állam vagy az állam nevében eljáró szerv és az általa foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony; ide nem értve a bírák, az igazságügyi alkalmazottak, továbbá az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát, valamint a munkaviszonyban állók jogviszonyát. A Kp. a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita alapját képező közszolgálati jogviszony fogalmát az azt meghatározó lényeges fogalmi elemek összefoglalásával (felsorolásával), nem pedig e jogviszonyt szabályozó anyagi jogi jogszabályok tételes felsorolásával határozza meg. A közszolgálati jogviszony Kp.-ben rögzített fogalma alapján a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogvita is formálisan a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita fogalmi körébe tartozna, mert annak tartalmi elemei összes jellemzőjét viseli, azonban a közalkalmazotti jogviszonyból származó vitás igények elbírálását a Pp (1) bekezdés b) pontja munkaügyi a polgári perrendtartás hatálya alá tartozó pernek minősíti, vagyis kiemeli a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták közül. 2

3 A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita tárgya A közszolgálati jogvita tárgya közigazgatási szervnek mint munkáltatónak a közszolgálati jogviszonnyal (a jogviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével, a munkavégzéssel, a szolgálatteljesítéssel, a fegyelmi, a kártérítési felelősséggel stb.) kapcsolatos, jogvitára okot adó munkáltatói döntése, intézkedése, vagy mulasztása. A bíróság összetétele A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben egyesbíró jár el. A tárgyalás megkezdése előtt az egyesbíró mérlegelési jogkörében elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A bíróság tanácsa elé utalt ügyben utóbb az eljáró tanács nem dönthet úgy, hogy az ügyet egyesbírói eljárásra utalja. A közszolgálati pereket érintő hatásköri szabályok A közszolgálati jogviszonyból származó jogvitákra valamennyi közigazgatási szerv tekintetében kivétel nélkül a közigazgatási és munkaügyi bíróság rendelkezik elsőfokú hatáskörrel. A közszolgálati perekre vonatkozó illetékességi szabályok Az illetékesség a peres ügyeknek az azonos szinten ítélkező bíróságok (pl. a közigazgatási és munkaügyi bíróságok) közötti elosztását jelenti. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a munkavégzés helye szerinti bíróság illetékes. A természetes személy felperes a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindíthatja. A közszolgálati jogviták elbírása tekintetében nincs helye illetékességi kikötésnek. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben részt vevő felek A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben fél lehet (perbeli jogképességgel rendelkezik) az, akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, vagy a közigazgatási jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv (munkáltató), amely önálló közigazgatási feladat- és hatáskörrel rendelkezik. A közszolgálati jogviszonyból származó perek esetén a munkáltatói önálló feladatokat ellátó (a munkáltatói jogkört saját hatáskörben gyakorló) közigazgatási szerv a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben peres félként eljárhat, akkor is, ha egyébként a polgári jog szabályai szerint perbeli jogképességgel nem rendelkezik. 3

4 A közszolgálati jogviszonyban a közszolga egy munkáltató szervvel áll közszolgálati jogviszonyban, ezért a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben e jogviszony alanyai lehetnek csak felek. A perben alperesként csak a munkáltató közigazgatási szerv állhat. A közszolgálati jogviszony alanya (a munkavállaló és a munkáltató szerv) a közszolgálati jogviszonyból származó igényét bíróság előtt is érvényesítheti, az igény érvényesítése során a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a munkajogi anyagi jogi szabály alapján illethetik a jogok, illetve terhelhetik a kötelezettségek, a közszolgálati jogviszony alanyainak perbeli jogképességét a munkajogi anyagi jogi szabály biztosítja. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pert a közszolga a munkáltató közigazgatási szerv ellen, a munkáltató közigazgatási szerv a közszolga ellen köteles megindítani. Perbeli képviselet, cselekvőképesség A munkaügyi perekkel egyezően a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perekben sem kötelező általában a felek számára a perbeli jogi képviselet. Az általános polgári perrendi szabályokkal egyezően a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben félként személyesen vagy meghatalmazottja útján az járhat el, aki a polgári jog szabályai szerint teljes cselekvőképességgel rendelkezik, vagy olyan, cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, akinek a polgári jog szabályai szerinti cselekvőképessége a per tárgyára, illetve a perbeli eljárási cselekményekre kiterjedő hatállyal nincs korlátozva, vagy a per tárgyáról a polgári jog szabályai szerint érvényesen rendelkezhet. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a fél nevében törvényes képviselője jár el, ha a félnek nincs perbeli cselekvőképessége, vagy a fél részére a cselekvőképessége érintése nélkül rendeltek törvényes képviselőt, kivéve, ha a fél személyesen vagy meghatalmazottja útján fellép, vagy a fél nem természetes személy. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perekben ugyan a jogi képviselet nem kötelező, de törvény a kötelező jogi képviseletet a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perekben is előírhatja (pl. a felülvizsgálati eljárásban). A keresetlevél benyújtása Ha a jogvita tárgya a Közszolgálati Döntőbizottság határozatának jogszerűsége, a keresetlevelet a Döntőbizottságnál kell előterjeszteni. Egyéb esetben az igény a bíróságnál érvényesíthető a keresetlevél benyújtása útján. Ez vonatkozik arra az esetre is, amennyiben a munkavállalóval szemben támaszt igényt a munkáltató közigazgatási szerv. A munkáltató bizonyítási kötelezettsége A Kp. a fegyveregyenlőség elvének érvényesülése érdekében kizárólag a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben alkalmazandó speciális szabályt állapít meg a 4

5 munkáltatónak minősülő közigazgatási szerv terhére a bizonyítási kötelezettség tekintetében. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben a közigazgatási szerv köteles bizonyítani a) az igény elbírálásához szükséges általános hatályú rendelkezések, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a közigazgatási szerv működési körében keletkezett iratok tartalmát, b) az igényelt juttatással összefüggő, vitatott számítások helyességét, továbbá c) bérvita esetén a juttatás megfizetését. Ennek indoka, hogy a munkavállalói igény elbírálásához szükséges dokumentumok, bizonyítékok általában a munkáltató szervnél vannak, a munkavállaló ezeket a dokumentumokat, bizonyítékokat és ezek tartalmát gyakran nem, vagy pontatlanul ismeri, illetve a munkáltató megfelelő apparátussal rendelkezik az igényelt juttatások számszaki helyességének az igazolására. Fellebbezés, felülvizsgálat A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben hozott elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye. A klasszikus munkaügyi perektől lényegesen eltérő új szabály, hogy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perben hozott ítélet ellen a fellebbező személyétől függetlenül csak konkrét jogszabálysértésre hivatkozással lehet fellebbezni és a fellebbezésben a konkrét jogszabálysértés ténye mellett a megsértett jogszabályhelyet is meg kell jelölni. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatával szemben fellebbezést a korábbi szabályozástól eltérően nem a közigazgatási és munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes törvényszék, hanem a kizárólagosan illetékes Fővárosi Törvényszék bírálja el. A Kp. a jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A Rendhagyó Törvényházi Szeminárium utolsó részét olvasta. Ajánljuk szíves tájékozódásra sorozatunk többi részét is! Keltezés A X Törvényszék Sajtóosztálya 5