Előadó: Kiss Andor. okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő

Átírás

1

2 Előadó: Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő

3 Bevezetés

4 A hatósági eljárásjog hazai fejlődése Általános eljárási törvény Magyarországon évi IV. törvény (Et.) évi I. törvény (Áe.) évi CXL. törvény (Ket.) évi CL. törvény - az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.)

5 Az új törvény megalkotásának indokai A megújításhoz vezető okok Eljárások gyorsítása Az általános szabályok alkalmazható sága Egyszerűbb normaszöveg Tömörebb szabályozás megalkotása

6 Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény

7 Alapelvek Alaptörvény: tisztességes eljáráshoz való alapvető jog Ákr.: Hatóságra vonatkozó alapelvek: Jogszerűség elve Az officialitás, azaz hivatalbóliság elve Hatékonyság elve Ügyfélre vonatkozó alapelvek (nyilatkozattételi jog, tájékoztatáshoz való jog) Jóhiszeműség elve és a bizalmi elv

8 A törvény hatálya A hatály fogalma és fajtái Az időbeli hatály Ákr.: január 1-jén lép hatályba és hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (közismert rövidítéssel Ket.). A területi hatály Ákr.: főszabályként Magyarországra vonatkozik.

9 A törvény hatálya A tárgyi hatály: Ákr.: közigazgatási hatósági ügyben és a hatósági ellenőrzés során kell alkalmazni. A szervi hatály Ákr.: közigazgatási hatóság

10 A törvény hatálya A személyi hatály: Az Ákr.: az ügyfél, és az eljárás egyéb résztvevői: a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és az ügyfél képviselője Eljárási képesség: A természetes személy ügyfél akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha az ügy tárgyára tekintettel cselekvőképesnek minősül.

11 Ügyfél Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak. Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülnek. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a telek tulajdonosa

12 A közigazgatási hatósági eljárás szakaszai hatósági ellenőrzés alapeljárás jogorvoslati eljárások végrehajtási eljárás hatósági ellenőrzés szükséges szakasz lehetséges, de nem szükséges szakaszok

13 Az elsőfokú eljárás kérelemre Az eljárás megindítása A kérelem megvizsgálása A tényállás tisztázása Kérelem Szakhatóság Teljes eljárásra áttérő döntés A kérelem visszautasítása Függő hatályú döntés Sommás eljárás Ügyfél nyilatkozata

14 Az elsőfokú eljárás kérelemre A hatóság a kérelem benyújtását követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a hatóságnak van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására illetve a kérelem megfelel-e a jogszabályban előírt feltételeknek. Az érdemi ügyintézés akadályai A kérelem visszautasítása Az eljárás megszüntetésének Az eljárás felfüggesztése Az eljárás szünetelése

15 Az elsőfokú eljárás hivatalbóli Az Ákr. külön részletezi a hivatalból indított eljárás sajátosságait így például: A hatóság az illetékességi területén hivatalból megindítja az eljárást, ha: az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására, vagy erre bíróság kötelezte, vagy erre felügyeleti szerve utasította, vagy életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetről szerez tudomást, vagy ezt egyébként jogszabály előírja.

16 Az elsőfokú eljárás A szakhatóság közreműködése Idézés és értesítés Idézés: megjelenésre való kötelezés, Értesítés: lehetőség arra, hogy az ügyfél a hatóság egyes eljárási cselekményeinél jelen legyen. Tényállás tisztázása Közigazgatási hatóság kötelezettsége Bizonyítási eljárás bizonyítékok A hatóság az eljárási cselekményeit rögzíti: Jegyzőkönyv Feljegyzés Hatósági tanú

17 Az elsőfokú eljárás - döntés Határozat: érdemi döntés Végzés: minden egyéb kérdésben Döntés szerkezete: a bevezető rész a rendelkező rész az indokolás a záró rész Egyszerűsített döntés

18 Az elsőfokú eljárás - döntés Speciális döntési formák Jogszerű hallgatás Regisztratív aktusok (hatósági igazolvány,hatósági bizonyítvány, hatósági nyilvántartásba való bejegyzés) Hatósági szerződés

19 Jogorvoslati eljárás Kiindulópont: duális rendszer fenntartása Az ÁKR jogorvoslati alapmodellje Közigazgatási (elsőfokú) eljárás Elsőfokú közigazgatási bírósági eljárás Kivételesen: másodfokú közigazgatási bírósági eljárás Kivételes jogorvoslat: fellebbezés Sommás eljárásban hozott döntések Automatizált elektronikus döntések Járási hivatal vezetője vagy ÖK szerve döntése

20 Közigazgatási per A közigazgatási perrendtartásról szóló évi I. törvény A közigazgatási per résztvevői: a bíróság, a felperes, aki a per indítására jogosult (ügyfél/ eljárás egyéb résztvevője/ az ügyész/ közigazgatási szerv, ha a megelőző eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként nem vett részt, ha hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti vagy a szerződésben részes fél/ civil szervezet - érdekképviseleti szervezet vagy köztestület) és az alperes, aki ellen a pert indítják (fő szabály szerint az a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította)

21 Közigazgatási per szakaszai Keresetlevél összeállítása Intézkedések keresetlevél alapján Perelőkészítés Tárgyalás vagy tárgyaláson kívüli elbírálás Perorvoslatok

22 Fellebbezés Fellebbezési eljárásra akkor kerülhet sor, ha a fellebbezést vagy az Ákr. vagy az ágazati törvény kifejezetten megengedi. Ki jogosult fellebbezni? ügyfél az, akire a döntés rendelkezést tartalmaz Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot járási (kerületi) hivatal vezetője vagy (a képviselő testület kivételével) helyi önkormányzat szerve, vagy (NG kiemelt) rendvédelmi szerv helyi szerve hozta.

23 Fellebbezés Fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag azzal közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott. Fellebbezés határideje: a döntés közlésétől számított 15 nap

24 Jogorvoslati eljárás hivatalból A döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében: másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntés jogszabálysértés a döntés közlésétől számított 1 éven belül, egyszer jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem sérthet A felügyeleti eljárás Az ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás

25 Végrehajtási eljárás A végrehajtási eljárásra akkor kerül sor, ha a hatóság kötelezettséget tartalmazó döntése véglegessé válik, (azaz a hatóság a döntést többé már nem változtathatja meg.) a döntésben foglaltakat a kötelezett ügyfél önként nem teljesítette é a végrehajtáshoz való jog nem évült el

26 Végrehajtási eljárás A végrehajtás megindítása a döntést hozó hatóság, (másodfokú döntés esetén pedig az elsőfokú hatóság) hivatalból vagy a jogosult kérelmére rendeli el. A végrehajtás foganatosítása ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik az állami adóhatóság foganatosítja.

27 Hatósági ellenőrzés A hatósági ellenőrzés közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő hatósági ellenőrzési jogviszonyt létrehozó, sajátos hatósági tevékenység, elkülönült hatósági cselekménysor, ahol az ellenőrzés eredményeként megállapított jogsértés tárgyában a jogkövetkezmény-alkalmazás nem egy egységes eljárásban történik, az eljárás nem formalizált hatósági határozattal, hanem a jogsértéssel vagy annak hiányával összefüggő ténymegállapítással, esetlegesen más hatósági vagy egyéb eljárás kezdeményezésével zárul.

28 Hatósági ellenőrzés

29 Hatósági ellenőrzés folyamata Hatósági ellenőrzés

30 Hatósági ellenőrzés folyamata

31 E-építési napló

32 ÁKR. a gyakorlatban Az élet majd megmondja: - közigazgatási bíróságok - ügyféli kör - fellebbezés indokolási kötelezettség - rövidebb szövegezés (Ket. 94 tv., szakhatósági Korm. rendelet) - időállósági extrapoláció (24, 23, 12 év,???) - gyorsabb eljárás ügyfél néha hátrányt szenved

33 Köszönöm a figyelmet!