Pécsi Törvényszék 11.G /2013/8. számú ítélete

Átírás

1 Pécsi Törvényszék 11.G /2013/8. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/83 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 11681/2014 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: A Pécsi Törvényszék 11.G /2013/8. szám A Pécsi Törvényszék a dr. Csanádi Péter jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5. szám alatti székhelyű) felperesnek - a Beregszászi József polgármester által képviselt Nagyharsány Község Önkormányzata (7822 Nagyharsány, Kossuth Lajos utca 54. szám alatti székhelyű) I.r, valamint a Bankos Zsolt ügyvezető által képviselt Globál-Zöldenergia Kft. (7630 Pécs, Deák Ferenc utca 83. szám alatti székhelyű) Il.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében meghozta az alábbi ítéletet: A bíróság a keresetet elutasítja. A le nem rótt illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Pécsi Ítélőtáblához címzett, de a Pécsi Törvényszéknél írásban, négy példányban - jogi képviselő közreműködésével - előterjesztett fellebbezésnek van helye. A Pp. 73/A. (1) bekezdése értelmében a jogi képviselet az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára kötelező. A jogi képviselő 1

2 közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata a Pp. 73/B. (1) bekezdés a.) pontja alapján hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt elő. Az erre irányuló kérelmet a fél lakóhelye, tartózkodási helye, vagy munkahelye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével lehet kérni. A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. Indokolás A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: Az I.r. alperes a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) Harmadik Része szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított június 21-én. Ajánlati felhívását a Il.r alperesnek, a Delkó Kereskedelmi és Építőipari Kft-nek és az NK Építő Kft-nek küldte meg. A közbeszerzés tárgya Nagyharsány Község Önkormányzatának óvodafejlesztése pályázat volt. A nyertes ajánlattevő a fenti épület bővítéséhez és felújításához kapcsolódó építés-kivitelezési és kapcsolódó egyéb munkáit végezte volna a mellékelt részletes műszaki leírás alapján. Az I.r. alperes, mint ajánlatkérő a vállalkozási szerződés hatályba lépésének időpontjául a támogatási szerződés hatályba lépését jelölte meg. A pályázati felhívás 8. pontja tartalmazta az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, valamint a vonatkozó jogszabályokra történő hivatkozást. A felhívás 10. pontja szerint az ajánlatok bírálati szempontjaként az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontot határozta meg, 2

3 Igazolni kellett továbbá az ajánlattevőnek a műszaki, illetve szakmai alkalmasság feltételeit, ezek igazolását. A fent felsorolt pályázók július 1-jén benyújtották ajánlataikat. Az I.r. alperest hiánypótlási felhívást és felvilágosítást kérést nem küldött az ajánlattevőknek. Az I.r. alperes július 4-én megtartotta a tárgyalást az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőknek, majd utóbbiak végleges ajánlatukat július 5-én terjesztették elő. Az I.r. alperes július 24-én megküldte az eljárás összegezését az ajánlattevőknek, ebben az eljárást eredményesnek nyilvánította és mindhárom ajánlattevőt érvényes ajánlattevőként tüntette fel. Az összegzés szerint a nyertes ajánlattevő az I.r. alperes, amely ÁFA nélkül Ft összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot tett, amely a három közül a legalacsonyabb volt. Az alperesek augusztus 5-én kötötték meg Ft és 27% ÁFÁ-ra vállalkozási díjat tartalmazó szerződésüket. Az I.r. alperes a Közbeszerzési Értesítő 2013/103. számában KÉ-14528/2013 szám alatt tájékoztató hirdetményt tett közzé a közbeszerzési eljárás fenti eredményéről. A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság D.377/7/2013 számú, szeptember 30-án kelt határozatával a MAG-Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. által a Nagyharsány Község Önkormányzata Építési beruházás a DDOP kódszámú, Nagyharsány Község Önkormányzatának óvodafejlesztése tárgyú közbeszerzési eljárás ellen kezdeményezett jogorvoslati eljárásban megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt (1) bekezdés b) pontjára tekintettel alkalmazandó Kbt (7) bekezdés a) pontját és (8) bekezdését. A Döntőbizottság az ajánlatkérőt Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte. A fenti határozat október 24-én jogerőre emelkedett. Az I.r. alperes október 4-én kelt iratával a Il.r. alperessel kötött vállalkozási szerződésétől a Kbt (8) bekezdése alapján elállt. Ezt a Il.r. alperes elfogadta. A felperes október 24-én kelt, a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra október 25-én érkezett keresetével annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között augusztus 5-én kelt vállalkozási szerződés érvénytelen, kérte az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását. A 3

4 Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság október 30-án kelt és december 2-án jogerőre emelkedett, 8.K /2013/3. számú végzésével hatáskörének és illetékességének hiányát állapította meg, a keresetlevelet áttenni rendelte a Pécsi Törvényszékhez. Az alperesek ellenkérelmeikben a kereset elutasítását kérték. Jelezték, hogy elállás következtében a vállalkozási szerződés megszűnt, a felperes keresete okafogyottá vált. A kereset alaptalan. A bíróság a fenti tényállást a peres felek által csatolt iratok alapján állapította meg. A Kbt (1) bekezdése szerint ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. (1) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A (6) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerinti perre az a törvényszék kizárólagosan illetékes, amely ugyanazon közbeszerzési ügyben a a szerinti közigazgatási perben eljárt. Az irányadó tényállás alapján megállapította a bíróság, hogy az alperesek augusztus 5-én közbeszerzési eljárás lefolytatását követően egymással vállalkozási szerződést kötöttek Ft + ÁFA vállalkozói díj ellenében. Tény, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata szerint az I.r. alperes megsértette a Kbt (1) bekezdésének b) pontja alapján alkalmazandó Kbt (7) bekezdés a) pontját és (8) bekezdését, ezért Ft pénzbírság megfizetésére is kötelezte. A fenti határozat október 24-én emelkedett jogerőre, de október 4-én az I.r. alperes a vállalkozási szerződéstől elállt, ezt a Il.r. alperes elfogadta, így az alperesek közötti szerződés annak megkötésére visszamenő hatállyal megszűnt a Ptk (1) és a 319. (3) bekezdéseire figyelemmel. A Ptk. 239/A. (1) bekezdése értelmében a fél a szerződés érvénytelenségének, vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (részbeni érvénytelenség) megállapítását a bíróságtól anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását kémé. Ez a rendelkezés azonban csak akkor irányadó, amikor az érvénytelenség megállapításán túl egyéb jogkövetkezmény 4

5 (például eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás stb.) alkalmazása is lehetséges, de annak bíróság általi alkalmazását az egyébként legitimációval rendelkező fél nem igényli. A felperes 6. sorszámú beadványában akként nyilatkozott, hogy az elállási nyilatkozatot nem vitatja, ha Il.r. alperes is ilyen tartalmú nyilatkozatot tett, ez egyebekben a 7. sorszámú irat szerint megtörtént. A perbeli tényállás mellett az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonására nincs lehetőség, mert az alperesek közti szerződés a megkötésére visszamenő hatállyal megszűnt, annak teljesítése meg sem kezdődött - legalábbis a perben erre adat nincs -, bár erről az alperesek a felperest nem értesítették. Ezért nincs mit utólagosan helyreállítani. A Pp a szerint, ha a kereseti kérelem számadási kötelezettség megállapítására irányul, a felperes ezzel együtt kérheti az általa előterjesztett számadás helyességének megállapítását is. Megállapításra irányuló egyéb kereseti kérelemnek csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. Az eredeti állapot helyreállításának kizártsága miatt nem állapítható meg olyan felperesi jog, amelynek az alperessel szemben való megóvása szükséges, a felperes pedig a jogviszony természeténél fogva, illetőleg kötelezettség lejártának hiányában, de egyéb más okból sem követelhet teljesítést. A Kúria a Bírósági Határozatok Tárában szám alatt közzétett eseti döntésében hasonlóképpen már állást foglalt a fenti tartalommal. A Kbt (1) bekezdése értelmében fordult a felperes a Kbt (1) bekezdés szerinti jogsértés megállapítása miatt a bírósághoz a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A 164. (4) bekezdése kimondja, ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a 127. (1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenséget, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve érvénytelenné válik, és a szerződés megkötése előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A fenti jogszabályhelyek alapján indított pernek az a célja, hogy a jogsértés nyomán kialakult 5

6 helyzetet, az adott szerződést érvénytelenné nyilvánítsa, a szerződés ne hatályosuljon, állíttassék helyre az eredeti állapot. A felperes nem a Kbt (2) bekezdésére hivatkozott határozatának meghozatalakor. A perbeli esetben az alperesek elállása folytán az eredeti állapot már a kereset benyújtása előtt helyreállt, ténylegesen a szerződés teljesítése meg sem kezdődött. Nem következhet be olyan helyzet, amellyel kapcsolatosan a felperes vagy a közösség jogait meg kellene óvni a szerződéssel szemben. Az előbbiekre figyelemmel a bíróság a keresetet elutasította. A felperes az Itv. 5. (1) bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentességet élvez, így a le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket az Itv. 74. (3) bekezdése nyomán alkalmazandó 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. -a alapján az állam viseli. Az alperesek oldalán költség nem merült fel, így arról határozni nem kellett. P é c s, április 16. Dr. Gelencsér Zoltán s.k. bíró 6