NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK 1.Gf40023/2017/6/I.számú ítélete

Átírás

1 NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK 1.Gf40023/2017/6/I.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/231 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 18576/2017 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Nyíregyházi Törvényszék, mint másodfokú bíróság Nyíregyháza 1.Gf40023/2017/6/I. szám A Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú Bíróság Dr. Puskás Dóra Hildegárd jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottsága 1026 Budapest, Riadó utca 5. szám alatti székhelyű felperesnek - Dr. Vadász Ágnes 4600 Kisvárda, Rákóczi út 26. szám alatti székhelyű ügyvéd által képviselt Felső-Szabolcsi Kórház 4600 Kisvárda, Árpád út 26. szám alatti székhelyű I. r. és az 1092 Budapest, Kinizsi út szám alatti székhelyű Bűrös és Gombocz Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: Dr. Bűrös László) által képviselt DIAGNOSTICUM Gyártó és Forgalmazó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Cg ; 1047 Budapest, Attila u. 126.) II. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perében a Kisvárdai Járásbíróság május 30. napján kelt 3.G /2016/19. számú ítélete ellen felperes által 20. sorszám alatt benyújtott fellebbezés, valamint az I. r. alperes 1.Gf40023/2017/5. szám alatti csatlakozó fellebbezése, továbbá az I. r. és II. r. alperes fellebbezési ellenkérelme folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi ÍTELETET: A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel és csatlakozó fellebbezéssel érintett részét helybenhagyja azzal, hogy mellőzi az indokolás 5. oldalának 4. bekezdését. Az elsőfokú ítélet fellebbezéssel és csatlakozó fellebbezéssel nem érintett részét megváltoztatja, és megállapítja, hogy (ötszáznegyvenkétezer-kétszáz) Ft kereseti illetéket az állam visel. Kötelezi a Magyar Államot, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. r. alperesnek (kétszázharmincháromezer-négyszázöt) Ft, a II. r. alperesnek (kétszáznyolcvanhatezer-nyolcszázkilencvenkilenc) Ft másodfokú perköltséget. 1

2 Megállapítja, hogy (hétszázhuszonhatezer-kilencszáz) Ft fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a Magyar Államot, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg az I. alperesnek Ft, a II. másodrendű alperesnek Ft perköltséget. Megállapította, hogy Ft mérsékelt eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítéletben megállapított tényállás szerint alperesek között a évben egyedi megrendelések útján jött létre szerződéses jogviszony sterilizáló anyagok, laboratóriumi anyagok, és reagensek beszerzése tárgyában. I. r. alperes a megrendelések teljesítését követően a II. r. alperes által kiállított számlák ellenértékét kiegyenlítette. I. r. alperesnél az Állami Számvevőszék a évet érintő beszerzések kapcsán mintavételezési módszerrel vizsgálatot végzett, melynek eredményeképp a közbeszerzési eljárás lefolytatásának mellőzésére vonatkozó gyanú felmerülésére tekintettel kezdeményezte a felperes eljárását. Felperes a október 24. napján kelt D.829/7/2016. iktatószámú határozatában megállapította, hogy az I. alperes a Diagnosztikai anyagok, reagensek beszerzése évben (DIAGNOSTICUM Zrt.) tárgyú beszerzéseivel megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. tv. (Kbt.) ára tekintettel a Kbt. 5. -át, és ezért a beszerző I. r. alperessel szemben Ft bírságot szabott ki. A határozattal szembeni bírósági felülvizsgálat lehetőségével az I. alperes nem élt. Az alperesek közötti évi beszerzésekből Ft értékű beszerzés volt a közbeszerzéssel érintett. Az elsőfokú bíróság a felperes által a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 164. (1)bekezdése alapján benyújtott, a Kbt (1) bekezdés a.) pontjára, és a Polgári törvénykönyvről szóló évi IV. tv. (a továbbiakban: Ptk.) ára alapított érvénytelenség megállapítására irányuló elsődleges, valamint a Kbt (5) bekezdésének első fordulata alapján az alperesek közötti évi megrendelések realizálásaként létrejött szerződések szerződési értéke 10%-nak megfelelő összegű bírság kiszabására irányuló másodlagos kereseti kérelmét egyaránt alaptalannak találta. Megállapította, hogy az alperesek közötti egyedi szerződések érvénytelensége, illetve érvényessé nyilvánítása kérdésében a bíróság jogköre a Kbt ára figyelemmel csak arra terjed ki, hogy fennállnak-e azok a kivételi okok, melyek a Kbt (1) bekezdése szerinti ipso jure semmis, azaz érvénytelen szerződést érvényessé teszik. Az eljárása eredményeként akként foglalt állást, hogy I. r. alperes közfeladatot lát el, betegellátást végez, melynek folyamatos biztosítása szükséges, és ennek érdekében valósult meg a reagens anyagok és további, a laboratóriumi munkavégzéshez elengedhetetlen alapanyagok beszerzése. Erre figyelemmel megállapíthatónak találta, hogy a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével történt szerződéskötés kiemelkedően fontos közérdekből történt. Mivel erre tekintettel a perben érintett egyedi szerződések a Kbt (2) bekezdés b.) pontja alapján a törvény erejénél fogva érvényesek, azok tekintetében sem az érvénytelenné nyilvánításról, sem az érvényessé nyilvánításról nem rendelkezhet a bíróság. 2

3 Ezen jogi álláspontjának alátámasztására hivatkozott a Fővárosi ítélőtábla nevében a Debreceni ítélőtábla által hozott 18.Gf.40591/2016/7. számú ítélet indokolásában foglaltakra. A bírság kiszabására irányuló kereseti kérelemmel összefüggésben kifejtette, hogy arra - a BDT számú eseti döntésben foglaltakra figyelemmel - az alperesi hivatkozással ellentétben nem amiatt nincs lehetőség, mert a perrel érintett szerződések nem közbeszerzési eljárásban kötött szerződések, hanem amiatt, mert a bíróság nem rendelkezik a szerződések érvényessé nyilvánításáról. Az elsőfokú bíróság vizsgálta a Kbt., valamint az e tárgykörben született Európai Parlament és a Tanács december /66/EK irányelvét, valamint az ezzel módosított 89/665 EGK irányelvet. Ennek kapcsán kifejtette, hogy az irányelvek közvetlen alkalmazása - a nem kellően konkrét, illetve a tagállamoknak az egyes kérdésekben döntési autonómiát engedő rendelkezései miatt - nem lehetséges, továbbá a Kbt rendelkezései - annak 183. a.) pontjában foglalt utalásra figyelemmel - már az irányelvnek való megfelelés körében tartalmazzák a szabályozást. A Kbt. a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének tényállására a bírósági eljárási szakban nem tartalmaz bírságolási kötelezettséget, a bíróság pedig jogot nem alkothat, és nem alkalmazhatja közvetlen hatállyal az uniós irányelv kellően nem határozott rendelkezését. A Debreceni ítélőtábla által hozott 18.Gf.40591/2016/7. számú ítélet indokolásában foglaltakat osztva utalt arra, hogy a jelenleg hatályos évi CXLIII tv. (új Kbt.) 165..(6)bekezdés a) pontja a bírság kiszabásának esetei közt külön nevesíti a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével megvalósuló esetet, melyben a megváltozott jogalkotói szándék érhető tetten Ft pertárgyérték alapulvételével a Pp. 78. (3) bekezdése alapján az államot kötelezte a 32/2003. (VIII. 22.) IM. r. szerint megállapított I. és II. rendű alperesek perköltségének megfizetésére. Az állam terhén maradó mérsékelt illetékre vonatkozó rendelkezést a felperes teljes személyes illetékmentességére, és az évi XCIII. tv. (Itv.) 58. (1) bekezdés a.) pontjára alapította. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, kereseti kérelemnek megfelelő érdemi döntés hozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő kötelezését kérte. Hivatkozása szerint: - az elsőfokú bíróság a felperes által előadott ténybeli és jogi indokokat, és a hivatkozott más ügyben született jogerős ítéleteket, és a bírósági gyakorlatot is figyelmen kívül hagyta; - tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a kiemelkedően fontos közérdek fenn álltának megállapítása esetén azt csak az indokolásában kell rögzítenie, e körben a szerződés érvényessé nyilvánításáról rendelkeznie nem kell, figyelemmel arra, hogy az a törvény erejénél fogva a Kbt (2) bekezdés b.) pontja alapján fennáll; - ezen jogi álláspontját a felperes által súlyosan jogsértőnek és tévesnek ítélt 18.Gf.40591/2016/7. számú ítéletben foglaltakra alapította; - ugyanezen hivatkozott határozat alapján jutott arra a szintén téves következtetésre is, hogy érvényessé nyilvánításról történő rendelkezés hiányában a másodlagos kereseti kérelem szerinti bírság kiszabásának sincs helye; - az elsőfokú ítélet szerinti indokolásra figyelemmel nem lett volna helye a kereset elutasításának; - az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az érintett szerződések érvénytelenségét a Kbt. rendelkezése alapján szükséges vizsgálni, mely rendelkezések a Ptk. érvénytelenségre vonatkozó klasszikus szabályaihoz képest speciálisak; - a 2007/66/EK irányelv értelmében az érvénytelenségi ok bekövetkezése nem lehet automatikus, 3

4 azt egy független jogorvoslati szervnek, a bíróságnak kell kimondania; - a kiemelkedően fontos közérdekre tekintettel történő hatályban tartásról is csak és kizárólag a jogorvoslati eljárások lefolytatásáért felelős szerv, azaz a bíróság dönthet; - az irányelv teljesítését szolgálja a Kbt (1), (5) bekezdése, melyek értelmében a bíróságnak a szerződések érvénytelenségének kimondásáról minden esetben rendelkeznie kell, vagy amennyiben a kiemelkedően fontos közérdeket fennállónak találja, úgy a keresettel érintett szerződés érvényessé nyilvánításáról kell határoznia, és emellett bírságot is ki kell szabnia; - sem az érvénytelenség, sem pedig a kiemelkedően fontos közérdekre tekintettel való érvényesség nem a törvény erejénél fogva áll fenn, azt minden esetben független jogorvoslati szervnek kell megállapítania; - a perbeli szerződések, csak és kizárólag azért nem érvénytelenek, mert az elsőfokú bíróság által megállapítottan fennáll azon jogszabályi kivétel, ami az egyébként jogszabályba ütköző szerződés érvénytelenségét eliminálja; - ez esetben a bíróságnak a kivételi ok fennállása esetén döntenie kell az érvényessé nyilvánításról, és a beszerzőt pénzbírsággal kell sújtania, ami jelen esetben azt is jelenti, hogy a bíróságnak mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos kereseti kérelemnek helyt kellett volna adnia, hiszen csak az érvénytelen szerződést lehet utóbb érvényessé nyilvánítani; - ezen jogértelmezés következik mind a már hivatkozott uniós irányelvből, mind pedig a Kbt (5) bekezdésének rendelkezéséből; - az elsőfokú bíróságnak szerződések ipso jure érvénytelenségével, illetve érvényességével összefüggésben kifejtett álláspontja kiüresítené a Kbt (5) bekezdés első fordulatában foglaltakat; - a bírság kiszabásával összefüggésben téves az uniós irányelv nem kellő határozottsága miatti közvetlen alkalmazhatóságának hiányára vonatkozó elsőfokú bírósági álláspont is, figyelemmel egyrészt arra, mert felperes a bírság kiszabását a Kbt (5) bekezdésének első fordulata alapján kérte, másrészt a Kbt. ezen rendelkezése már az uniós irányelv rendelkezéseinek figyelembe vételével született; - ellentmondásos is az elsőfokú ítéletnek a bírság kiszabásával összefüggő okfejtése, mivel látszólag osztja azon, a BDT számú döntésben foglaltakat, miszerint a bírság kiszabása tekintetében nincs különbség a közbeszerzési eljárás alapján, és annak mellőzésével kötött szerződések között, ugyanakkor az ezzel ellentétes álláspontot elfoglaló 18.Gf.40591/2016/7. számú jogerős ítéletre utalással utasítja el a bírság iránti felperesi keresetet; - a Kbt (5) bekezdése nem értelmezhető akként, hogy a kötelező bírságolás körébe ne tartoznának bele a közbeszerzés mellőzésével megkötött szerződések, hiszen; ez esetben éppen a legsúlyosabb jogsértés vonatkozásában maradna el a bírság, mint jogkövetkezmény; - a Kbt (5) bekezdésének első fordulata visszautal a Kbt (2) bekezdésre, mely visszautal az (1) bekezdésre, mely alapján egyértelmű, hogy a bírságolási szankció a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződésekre is vonatkozik, azaz a bíróságnak kötelező a bírságot kiszabni, amennyiben a közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződés érvénytelenségének hiánya kiemelkedően fontos közérdek fennállása miatt nem állapítható meg; - felperes a keresetét a Kbt (1) bekezdése szerinti kötelező előírás alapján terjesztette elő, és az elsőfokú bíróság ítélete lényegében a felperes kereshetőségi jogát kérdőjelezi meg, és a Magyar Államot úgy kötelezi perköltség viselésére, hogy közben a legsúlyosabb jogsértés vonatkozásában marad el a Kbt. kógens 164..(4) vagy (5) bekezdésben meghatározottak megállapítása. I. r. alperes csatlakozó fellebbezését kizárólag az elsőfokú ítélet indokolásával szemben terjesztette 4

5 elő, melyben az elsőfokú ítélet indokolásából az 5. oldal 4. bekezdésének mellőzését kérte, és az indokolás kiegészítését azzal, hogy a felperes másodlagosan előterjesztett kereseti kérelmében kért bírság jogkövetkezmény a jelen közbeszerzési eljárás mellőzésével létrejött szerződések esetén azért sem alkalmazható, mert a Kbt (5) bekezdésében foglaltak a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján másként nem értelmezhetőek, minthogy a 164. (5) bekezdésének első fordulata szerinti szerződés értékének 15%-át kitevő bírság kizárólag a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés esetén alkalmazható. Csatlakozó fellebbezésének indokaként azt jelölte meg, hogy az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában - a BDT számú döntésben foglaltakra hivatkozással - elutasította az I. r. alperes azon jogi álláspontját, miszerint a Kbt (5) bekezdése szerinti bírságolási szankció a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződések esetén nem alkalmazható, ugyanakkor a bírság kiszabására irányuló másodlagos felperesi keresetet lényegében - más megfogalmazás mellett - de ugyanezen jogértelmezéssel utasította el. I. r. alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletének a Pp (2) bekezdése alapján történő helybenhagyását, és a Magyar Állam másodfokú perköltség fizetésére történő kötelezését kérte. Álláspontja szerint: - az elsőfokú bíróság jogi érvelése megfelel a hatályos törvényi szabályozásnak a tekintetben, hogy a bíróság csak a kiemelkedően fontos közérdek fennállását állapíthatja meg ítélete indokolásában, tekintettel arra, hogy a Kbt. 27. (2) bekezdésének b.) pontja expressis verbis mondja ki, hogy a szerződés nem semmis, ha annak teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik; - ez másként nem értelmezhető, minthogy ha a bíróság a semmisség alóli kivételi okot megállapítja, abban az esetben a szerződés a törvény erejénél fogva nem semmis, azaz nem érvénytelen; - a felperesnek a Kbt (1) bekezdése alapján perindítási jogosultsága kizárólag a szerződések érvénytelenség kimondása, és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt volt; - a szerződések érvényességének megállapítása, vagy érvényessé nyilvánítása iránti kereshetőségi jogot a felperesnek a Kbt. nem adott; - emiatt téves a fellebbezés azon hivatkozása, hogy a bíróságnak, amennyiben a kiemelkedően fontos közérdeket fennállónak találja a keresettel érintett szerződés érvényessé nyilvánításáról határoznia kell; - felperes önmagának is ellentmond mikor a 2007/66. EK. irányelv közvetlen hatályára hivatkozik, ugyanakkor nyilatkozata szerint a Kbt a éppen az irányelvben foglaltak teljesítését szolgálja; - a jogharmonizáció kérdésére az elsőfokú bíróság megfelelően utalt az ítéletében, felhívva a Kbt a.) pontját; - helytállóan foglalt állást a tekintetben is, hogy a Kbt.-ben lévő ezen esetre vonatkozó konkrét bírságolási szabály hiányára figyelemmel az uniós irányelv közvetlenül a nem kellően határozott rendelkezései miatt nem alkalmazható; - a felperes a kötelező bírságolás körében is tévesen értelmezi a Kbt (5) bekezdésének rendelkezéseit, mely egyértelműen a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekről rendelkezik. I. r. alperes az elsőfokú ítéletnek a fellebbezés szerinti megváltoztatása esetén kérte figyelembe venni, hogy I. r. alperes a perbeli szerződések tekintetében a közbeszerzési eljárás mellőzése miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság D.829/7/2016. számú határozatában kiszabott Ft bírságot már megfizette. Mivel mind a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott bírság, mind pedig a 5

6 bírósági eljárás során esetlegesen kiszabásra kerülő bírság alapja az I. r. alperes egyazon cselekménye, a közbeszerzési eljárás mellőzése a perbeli beszerzések során, ezért ezt a tényt kérte az I. r. alperes javára értékelni. II. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a Pp (2) bekezdése alapján történő helybenhagyását, és a felperes másodfokú perköltség fizetésére történő kötelezését kérte. Álláspontja szerint: - megalapozatlan a felperesnek a 2007/66/EK. irányelvben foglaltakra alapított azon álláspontja, mely szerint az irányelv alapján a Kbt. és a Ptk. hatályos rendelkezésivel összhangban nem álló, annak meg nem feleltethető jogértelmezés alapján azon szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt is terjeszthető elő kereset, amely szerződés érvénytelenségének a hiányát a Kbt. tételesen, és definitív módon rögzíti; - az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy az irányelv rendelkezései a peres felek viszonyában közvetlenül nem érvényesülhetnek, figyelemmel arra, hogy abban a felperes által hivatkozott rendelkezések nem kellően pontosak; - az uniós irányelv egyébként sem bír közvetlen hatállyal, arra az állam, illetve annak szervei nem alapíthatnak követelést magánszeméllyel szemben; - az uniós irányelvnek a nemzeti jogba nem megfelelő módon történő átültetése esetén nincs jogi alap az irányelv rendelkezéseire történő hivatkozásnak; - a Kbt március 14, napjáig hatályos 127. (2) bekezdés b.) pontja szerinti közbeszerzés mellőzésével megkötött szerződések érvénytelenségének megállapítása iránti kereset benyújtását fogalmilag kizárja a Kbt. azon rendelkezése, mely nem minősíti semmisnek azon szerződéseket, amelyek teljesítéséhez kiemelkedően fontos közérdek fűződik; - nincs olyan tételes jogi rendelkezés amire alapítottan a szerződés érvénytelenségének kimondásáról a bíróságnak abban az esetben is rendelkeznie kellene, mely esetben a Kbt. konkrét tételes rendelkezése alapján a szerződés nem érvénytelen; - az irányadó jogszabályi környezetben a felperesnek sem az elsődleges, sem a másodlagos kereseti kérelme nem értelmezhető; - az elsődleges kereseti kérelemben olyan szerződés érvénytelenségének megállapítását kéri, mely a Kbt (2) bekezdés b.) pontja alapján nem minősül semmis szerződésnek; - a Kbt. rendelkezései kogensek, azaz nem értelmezési kérdés, hogy a Kbt (1) bekezdés b.) pontja szerinti szerződés érvényesnek minősül-e, vagy az érvényességéhez a bíróság jogerős ítélete szükséges; - a Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely alapján a bíróság a Kbt (1) bekezdése alapján indított perben valamely szerződés érvényessé nyilvánításáról rendelkezhetne; - az, hogy az irányelvben foglaltak nemzeti jogba történő átültetése során a jogalkotó a megfelelő szabályozás kialakításáról nem megfelelően gondoskodott, nem szolgálhat alapul az irányelv rendelkezéseinek közvetlen érvényesülése érdekében a hatályos magyar jogszabályokban foglat egyes tételes rendelkezésekbe ütköző jogértelmezésnek; - ugyanez a jogi érvelés érvényes, illetve irányadó a bírság kiszabásának kérdéskörében is; - egyébként nem áll ellentétben az irányelv rendelkezéseivel, ha a hazai jogban a közbeszerzési eljárás mellőzéséhez kapcsolódó bírság jogkövetkezményét kizárólag a felperes alkalmazza; - a hivatkozott uniós irányelvben sincs arra vonatkozó konkrét rendelkezés, hogy amennyiben a nemzeti jog a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződéshez kapcsolódóan a bírság szankcióját a jogorvoslati eljárásban már alkalmazza, a bírósági eljárásban ismételt önálló bírság 6

7 kiszabására vonatkozó kötelező előírást kellene tartalmaznia; - a felek jogvitájának elbírálására irányadó Kbt. a bírság kiszabását a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződések tekintetében a bíróságok számára nem tette lehetővé; - ezt támasztja alá az is, hogy a bírság kiszabásának feltételei a Kbt (5) bekezdése alapján a szerződés érvénytelenségének megállapításához kötődnek, ami jelen esetben a Kbt (2) bekezdésben foglaltak alapján fogalmilag kizárt; - a Kbt (1) bekezdésére alapítottan részben közbeszerzési eljárás alapján, részben közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződések érvénytelenségének megállapítására kerülhet sor, azonban ezek közül a Kbt (5) bekezdésében foglaltak szerinti bírság szankció, csak a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre korlátozódik. A felperes fellebbezése alaptalan, az I. rendű alperes csatlakozó fellebbezése alapos. A felperes elsődleges keresete az alperesek közötti évi egyedi megrendelések alapján létrejött szerződések érvénytelenségének a megállapítására irányult azzal, hogy felperes az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását nem kérte. Az elsőfokú bíróság ezen elsődleges kereseti kérelem tekintetében a jogvita elbírálása körében releváns tényállás megállapítása mellett, az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések helyes megjelölésével - a fellebbezésben foglaltakkal szemben - helyesen jelölte meg a bírósági eljárás kereteit. A felperes a Kbt (1)bekezdésének rendelkezése alapján, a kötelező jogszabályi előírásra tekintettel indította meg a peres eljárást. A perindításra azt követően került sor, hogy a felperes jogerős határozatában már megállapította a közbeszerzéssel összefüggő jogsértést, mégpedig, hogy alperesek a szerződéseket közbeszerzési eljárás mellőzésével kötötték. Ez a jogsértés a Kbt (1)bekezdés a) pontja értelmében a szerződés semmisségét eredményezi. A lex speciális elve alapján azonban - a Ptk. semmisségre vonatkozó rendelkezéseivel szemben - a közbeszerzés hatálya alá tartozó szerződés esetében a 2007/66 EK. irányelv Kbt.-be történő implementálása nyomán a semmisség nem a törvény erejénél fogva áll be, hanem azt a bíróságnak ítélettel kell kimondania, és ebben az esetben alkalmazhatók csak az érvénytelenség jogkövetkezményei. Mivel a Kbt (2) bekezdése meghatározza azokat a kivételi okokat, melyek fenn állása esetén a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződés semmissége nem állapítható meg, az érvénytelenség vizsgálata körében a bíróságnak ezen okok fennállását kell vizsgálnia. Amennyiben a kivételi okok bármelyike fennáll, a szerződés érvényes, melynek következtében a bíróságnak az érvénytelenség megállapítására irányuló kereset el kell utasítania, és a Kbt (5) bekezdés I. fordulata alapján - amennyiben annak egyéb feltételei is fennállnak - kérelem nélkül, hivatalból bírságot kell kiszabnia. A Kbt (1)bekezdése nemcsak a felperesi kereset tartalmát, hanem a bírósági ítélet rendelkező részének tartalmát is meghatározza akként, hogy a bíróság vagy megállapítja a szerződés érvénytelenségét, és ez esetben alkalmazza - a kereseti kérelem korlátai között - az érvénytelenség jogkövetkezményeit, vagy a kereset elutasítja. A Kbt (2) bekezdése szerinti kivételi ok fennállása esetén szerződés érvényességének a megállapítására nem kerülhet sor. 7

8 Mivel az elsőfokú bíróság a Kbt (2)bekezdés b) pontja szerinti kivételi ok fennállását állapította meg, mely megállapítást felperes fellebbezésében nem vitatott, helyesen rendelkezett a felperes elsődleges kereseti kérelmének elutasításáról. A másodlagos kereseti kérelemmel összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakra mutat rá: A Kbt (1)bekezdése a felperes kötelező perindítása körében arra ad felhatalmazást, hogy a felperes kérje az alperesek közötti közbeszerzés hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségének a megállapítását, és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását. Az érvénytelenségi jogkövetkezmények körében a felperes - a megfelelő feltételek fennállta esetén -megjelölheti a Ptk.-beli, azaz az 1/2010. sz. PK. vélemény szerinti jogkövetkezményeket, vagy a Kbt. szerinti speciális, közigazgatási jelegű jogkövetkezményt a Kbt (5) bekezdés II. fordulata szerinti bírságot. Ha azonban a szerződés a Kbt (2) bekezdése szerinti kivételi ok miatt részben, vagy egészben nem semmis, a törvényi feltételek fennállta esetén a Kbt (5) bekezdés I. fordulata szerinti bírság kiszabásáról a bíróságnak nem a kereseti kérelem alapján, hanem hivatalból kötelessége rendelkezni, ami egyben azt is jelenti, hogy ilyen irányú kereseti kérelmet a felperes nem terjeszthet elő. Bírság kiszabását felperes csak az érvénytelen szerződés jogkövetkezményének alkalmazása körében, a Kbt (5) bekezdés II. fordulata alapján kérheti. Mivel az alperesek szerződései a Kbt (2) bekezdés b) pontja értelmében érvényesek, érvényessé nyilvánításukról a bíróságnak rendelkeznie nem kell, a felperesnek a Kbt (5) bekezdés I. fordulatára alapított másodlagos kereseti kérelme tekintetében hiányzik a kereshetőségi joga. A bíróságnak jelen esetben a bírság kiszabásáról azért nem kellett kötelezően döntenie, mert annak hiányzik a Kbt (5) bekezdése szerinti egyik feltétele, figyelemmel arra, hogy a Kbt (5) bekezdésének I. fordulata kifejezetten a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésről rendelkezik, jelen esetben pedig közbeszerzési eljárás mellőzésével megkötött szerződésekről van szó. Téves a felperesnek az ezzel összefüggő, jogszabályi hivatkozások visszautalására alapított fellebbezési érvelése. A Kbt (1) bekezdése egyaránt rendelkezik közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött, (a pont) és közbeszerzési eljárás alapján kötött (b, c pontok) szerződésekről. A (2) és (3) bekezdés valamennyi, az (1) bekezdés szerinti szerződésre tartalmaz egységes szabályozást, a (4) bekezdés azonban kizárólag az (1) bekezdés b) c) pontja szerinti szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket ír elő, melyeket egységesen közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekként aposztrofál. Ez is alátámasztja, hogy a jogalkotó tudatosan használja a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés kategóriáját, mely alatt a közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött szerződés nyilvánvalóan nem értendő. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Kbt. a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének tényállására a bírósági eljárási szakban nem tartalmaz bírságolási kötelezettséget. Ezen jogsértés miatti bírság kiszabását a jogalkotó a Kbt (4) bekezdés a) pontja szerint a 8

9 felperes hatáskörébe utalta. Egyebekben a bírság kiszabásával összefüggésben a másodfokú bíróság mindénben osztotta az elsőfokú bíróságnak a 2007/66 EK. irányelvvel összefüggő jogi érvelését. A fellebbezésben hivatkozott BDT számú eseti döntéssel összefüggésben a másodfokú bíróság rámutat arra, hogy az jelen perben azért nem releváns, mivel abban a perben a másodfokú felülvizsgálat - a fellebbezési korlátra figyelemmel - a szerződések érvénytelenségének megállapítására, és az érvényessé nyilvánításra nem terjedt ki, azaz a másodfokú bíróság a bírságot a Kbt (5) bekezdésének II. fordulata alapján az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása körében találta alkalmazhatónak. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a fellebbezéssel, és csatlakozó fellebbezéssel érintett részében - a fenti jogi indokolásbeli kiegészítéssel az évi III. tv. (Pp.) 253. (2) bekezdésében helybenhagyta, mellőzve az indokolásból a jelen indokbeli kiegészítéssel ellentétes következtetést. A fellebbezéssel, illetve csatlakozó fellebbezéssel nem érintett, az állam mérsékelt perköltség viselésre vonatkozó rendelkezését a Pp. 78. (2) bekezdése szerinti hivatalbóli rendelkezése körében változtatta meg figyelemmel arra, hogy alperesek a keresettel szemben érdemi ellenkérelmet terjesztettek elő, és mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos kereset elutasítását kérték, tehát az eljárási illeték mérséklésének az illetékekről szóló évi XCIII. tv. 58. (1) bekezdés c) pontja alapján nem volt helye. Felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Kbt (1) bekezdése szerinti költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illetéket ( x0,08 = ) a 6/1986 (VI. 26.) IM. rendelet (a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban) 13..(1) bekezdése és 14. -a alapján az állam viseli. A felperes személyes költségmentessége folytán a Pp a folytán alkalmazandó Pp. 78. (1) bekezdése alapján ugyancsak az állam viseli az évi XCIII. tv. (Itv.) 5. (1) bekezdés c.) pontja szerinti teljes személyes illetékmentességre tekintettel az eredményes csatlakozó fellebbezést előterjesztő I. r. alperes által előzetesen le nem rótt, és az az Itv. 48. (1) bekezdése és 46. (1) bekezdése alapján Ft-ban megállapított csatlakozó fellebbezési fellebbezési illetéket. Felperes eredménytelen, illetve I. r. alperes eredményes csatlakozó fellebbezése folytán a Pp. 78. (3) bekezdése alapján ugyancsak az állam viseli az I. r. és II. r. alperes jogi képviseletével összefüggésben felmerült, és a 32/2003. (VIII.22.) IM. r. 3. (2) bekezdés a.) pontja, (5) bekezdése és 4/A -a alapján I. r. alperes vonatkozásában áfa mentesen, II. r. alperes tekintetében áfával növelt összegben megállapított másodfokú perköltséget, mely Ft összegű pertárgyértékre, és az eredményes csatlakozó fellebbezésre figyelemmel az Itv. 39. (3) bekezdése alapján Ft-ban megállapított pertárgyértékre figyelemmel került megállapításra. (I. r. alperes: x 0,025 = ; II. r. alperes: x x 1.27 = ) Nyíregyháza, november 02. napja Tóthné Dr. Juhász Zsuzsanna sk. 9

10 a tanács elnöke Dr. Gyüréné Dr. Szombati Zsuzsanna sk. előadó bíró Dr. Szűcsné Dr. Vida Ágnes sk. bíró 10