Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/33.számú ítélete

Átírás

1 Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/33.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/113 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 11808/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K /2016/33. A Balogh-B.Szabó - Jean és Társai Ügyvédi Iroda (1036 Budapest, Bécsi út 52. II/6-7., eljáró ügyvéd: dr. Bihari Ákos) által képviselt Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (1071 Budapest, Damjanich u.48.) felperesnek - a dr. Jánosi Bálint jogtanács által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u.5.) I. rendű és az RBH Consulting Közbeszerzési Tanácsadó Kft (2040 Budaörs, Szarka u. 3.) II. rendű alperesek ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata és szerződés közbeszerzési jogsértés miatt érvénytelenségének megállapítása iránti perében a bíróság meghozta az alábbi ítéletet: A bíróság az I. r. alperes D.37/4/2016. iktatószámú határozatát hatályon kívül helyezi és az I. rendű alperest új eljárásra kötelezi. A bíróság a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. A bíróság kötelezi az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek (hatvanháromezer-ötszáz),- Ft perköltséget. A feljegyzett OOO(egymillió-négyszázhatvanezer),-Ft-ot az Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: A bíróság a felek nyilatkozatai és a rendelkezése álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította 1

2 meg: A felperes és a II. r. alperes napján Megbízási szerződés" elnevezéssel szerződést kötöttek, amely szerződés 1.1. pontja szerint a megbízás tárgya az Európai Uniós támogatásból megvalósítandó TÁMOP / kódszámú A komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerősítése" című, továbbá a TIOP / kódszámú A komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése" című és a TÁMOP / kódszámú a Központi szociális információs fejlesztések" című projektek esetében a közbeszerzési eljárások teljes körű lebonyolítása, továbbá a szerződés 1.2. pontja szerint a megbízás tárgya a folyamatos közbeszerzési tanácsadás is. A felek ezen szerződés 2.1. pontjában rögzítették a II. r. alperes, mint megbízott feladatait a közbeszerzési eljárás lefolytatása során, míg a 2.2. pontjában pedig rögzítették a folyamatos közbeszerzési tanácsadás keretében végzendő feladatokat. A felek a szerződés 4. pontjában rögzítették, hogy a II. rendű alperes, mint megbízott kijelenti, hogy ezen szerződésben rögzített tevékenységeket a képviseletében eljáró ( ellátó ) személyek hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékében szerepelnek. A felek ezen szerződést én, majd én módosították. Az utóbbi módosítás 2.II. pontjában a felek az eredeti szerződés 2.2. pontját is módosították. A felperes a II. r. alperes részére ezen szerződés alapján a TIOP / projekt kapcsán a évben egyedi eljárások lefolytatásáért bruttó ,-Ft, fixdíjas tanácsadásért pedig bruttó ,-Ft, összesen bruttó ,-Ft-ot fizetett ki. A felperes továbbá a TÁMOP / projekt kapcsán a II. r. alperes részére évben egyedi eljárások lefolytatáséért bruttó ,-Ft-ot, fixdíjas tanácsadásért pedig bruttó ,-Ft-ot, összesen bruttó ,,-Ft-ot fizetett ki, továbbá a felperes a II. r. alperes részére a TÁMOP / projekt kapcsán évben egyedi eljárások lefolytatásáért bruttó ,-Ft-ot, fixdíjas tanácsadásért pedig bruttó ,-Ft-ot, összesen bruttó ,-Ft-ot fizette ki, vagyis a felperes az előbbiek alapján II. r. alperes részére az előbbiek kapcsán összesen ,-Ft-ot fizetett ki. Az Állami Számvevőszék, mint hivatalbóli kezdeményező az I. r. alperesnél az előbbi szerződés kapcsán eljárást kezdeményezett és kérte jogsértés megállapítását, hivatkozással arra, hogy megállapította, hogy a felperes fentiek szerinti beszerzési tárgyának az értéke ,-Ft, viszont a felperes nem folytatott le ezen beszerzést megelőzően ezen beszerzésre nézve a közbeszerzési eljárást. Az I. r. alperes a én kelt, D.37/4/2016. iktatószámú határozatával megállapította, hogy a felperes az Közbeszerzési tanácsadás beszerzése a évben (RBH Consulting Közbeszerzési Kft.)" tárgyú beszerzése tekintetében a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény ( a továbbiakban : Kbt. ) 18. (1) és (2) bekezdéseit, továbbá a Kbt. 19. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 5. -át, és ezért a felperessel szemben ,-Ft bírságot szabott ki. Az I. r. alperes a határozatában rögzítette, hogy álláspontja szerint a felperes előbbi beszerzésének a tárgya nem hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybe vétele volt, mivel a felperes és a II. r. alperes közötti megbízási szerződés 1. pontja alapján megbízás tárgya nem kifejezetten hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység volt. Ezen tevékenység ezen szerződés 2.1. és 2.2. pontjainál sem szerepelt kifejezetten, és ezen előbbi pontok szerinti feladatokat anélkül is el lehet látni az I. r. alperes szerint, hogy a II. r. alperes szerepelne a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékében. Az I. r. alperes szerint azt a körülményt, hogy a beszerzés tárgya hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevétele volt, 2

3 kizárólag akkor lehetne megállapítani, ha a tevékenység kifejezetten szerepelne a beszerzés tárgyának meghatározásában vagy a megbízott feladatai között. Az I. r. alperes szerint a megbízási szerződés 4. pontjának 1. pontjában szereplő kijelentésből sem lehet megállapítani ezen körülmény fennállását, mert a II. r. alperes képviseletében eljáró személyeknek névjegyzékben való szereplése nincs önmagában kihatással arra, hogy a szerződő felek milyen feladatok ellátásában állapodtak meg a szerződésben. Az I. r. alperes a határozatában rögzítette továbbá, hogy a felperes általi beszerzés egy szolgáltatásnak minősül, melynek három pályázati forrásból fizetett részei azonosak és rájuk vonatkozóan a beszerzési igény egyidőben merült fel, ezért a Kbt. 18. (2) bekezdése szerint a három pályázati forrásból kifizetett beszerzési értéket egybe kellett volna számítani. A beszerzés tárgyának összértéke pedig ,-Ft, amely érték meghaladja a évre érvényes nemzeti közbeszerzési értékhatárt. Az I. rendű alperes utalt az Európai Bíróság C-16/98. és C-574/10. számú ítéleteire is és megállapította, hogy a felperesnek a beszerzései tekintetében a Kbt. 3 része szerinti közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia, ezért a felperes jogsértően mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását, amivel pedig megsértette a Kbt. 18. (1) és (2) bekezdéseit, valamint a Kbt. 19. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 5. -át, amelyre tekintettel pedig a felperessel szemben a Kbt (4) bekezdés a) pontja alapján bírságot szabott ki. Az I. r. alperes rögzítette továbbá, hogy mivel a jelen perbeli szerződést a felperes és a II. rendű alperes közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötte meg, ezért az a Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján semmis, amely folytán pedig az I. rendű alperesnek a Kbt (1) bekezdés alapján pert kell indítania szerzés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása érdekében. A felperes keresetet terjesztett elő az I.r. alperes által hozott D.37/4/2016. iktatószámú határozat bíróság általi felülvizsgálata iránt és kérte, hogy a bíróság ezen határozatot helyezze hatályon kívül és az I. r. alperest kötelezze új eljárás lefolytatására, továbbá a felperesi perköltség, vagyis a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. (3) bekezdése szerinti - a bíróság általi mérlegeléssel megállapított összegű - ügyvédi munkadíj megfizetésére. A felperes a keresetében - összefoglalva - hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint az I. r. alperes megsértette a Kbt g) pontját, a Kbt. 5. -át, a polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) 200. (1) bekezdését, továbbá a 93/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 1. (2) bekezdését, ugyanis a felperes álláspontja szerint a felperes és a II. rendű alperes között létrejött megbízási szerződés hivatalos közbeszerzői tanácsadói tevékenység ellátására vonatkozó szerződés volt, amely tekintetében pedig a Kbt. -t nem kellett alkalmazni, tekintettel a Kbt g) pontjára és arra, hogy felperes ezen beszerzése nem érte el az uniós értékhatárt. A felperes hivatkozott a BH számú eseti döntésre is, továbbá arra, hogy sem a Kbt., sem az NFM rendelet nem tiltja, hogy egy megbízási szerződésben, amely hivatalos közbeszerzői tanácsadói tevékenység ellátására irányul tevékenység megnevezésénél a felek ettől eltérő megnevezést alkalmazzanak, továbbá, hogy a II. r. alperes, mint megbízott által végzendő feladatok pontosan megfelelnek az NFM rendelet l. (2) bekezdésében foglaltaknak, továbbá, hogy ezen szerződés 4. pontjában rögzítésre került, hogy a II. r. alperes képviseletében eljáró személyek szerepelnek a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékében. A felperes szerint tehát a felperes és a II. r. alperes közötti jelen perbeli megbízási szerződés hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre vonatkozott, amelyet a II. r. alperes hivatalos közbeszerzési tanácsadók útján látott el. Az I. r. alperes a felperes keresetének az elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte, az I. r. alperes perköltségigénye a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. (3) 3

4 bekezdése szerinti jogtanácsosi munkadíj volt, konkrét összeg a bíróság mérlegelésével megállapítható, továbbá tárgyalásonként 5.500,-Ft útiköltség. Az I. r. alperes a határozatában foglaltakat fenntartotta, az ezzel kapcsolatos álláspontját részletesen indokolta, álláspontja szerint jogszabálysértés nem történt. Az I. r. alperes utalt különösen arra, hogy ha a Kbt.-ben rögzített kivételi körrel kapcsolatos szerződést kívánnak kötni, akkor a szerződés tartalmát akként kell megalkotni, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen kivételi körbe tartozás ténye, továbbá a felperes a megbízási szerződés szerinti feladatok teljesítésével II. r. alperest bízta meg és nem a hivatkozott természetes személyeket, ezért a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet a II. r. alperesnek kellett volna elvégeznie és az NFM rendelet 1. (1) bekezdése és 3. (1) bekezdése alapján szerepelnie kellett volna a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékében, azonban a II. r. alperes sosem szerepelt a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékében, ezért nem tudott volna hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet ellátni, amire tekintettel, ha valós lenne azon felperesi állítás, hogy a beszerzés tárgya hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevétele volt, akkor is a II. r. alperes nem lett volna jogosult a megbízási szerződést teljesíteni. Az I. r. alperes - figyelemmel a Kbt (1) bekezdésére és a Kbt (1) bekezdésére -kereseti kérelmet terjesztett elő a felperes és a II. r. alperes között kötött jelen perbeli szerződés érvénytelenségének a megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. Az érvénytelenség jogkövetkezményei körében az I. r. alperes kérte, hogy a bíróság a Kbt (4) bekezdése és a Ptk (1) bekezdése alapján kötelezze a felperest és a II.r. alperest szerződéskötés előtt fennállott helyzet visszaállítására, amennyiben pedig ezen helyzetet nem lehet visszaállítani, akkor a bíróság ezen szerződést a Ptk (2) bekezdése alapján a határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályossá és szabjon ki bírságot a Kbt (5) bekezdés 2. mondatában foglalt keretek között. Ezen keresete tekintetében az I. r. alperes hivatkozott arra, hogy a jelen perbeli D.37/4/2016. számú határozatában megállapította, hogy a felperes a közbeszerzési eljárás jogsértő mellőzésével megsértette a Kbt. 18. (1) és (2) bekezdéseit, valamint a Kbt. 19. (1) bekezdésére tekintettel, a Kbt. 5. -át. A felperes az I. r. alperes által előterjesztett keresetet tekintve elsődlegesen annak az elutasítását kérte, amelynek körében hivatkozott - a fent már ismertetett - azon álláspontjára, miszerint a felperes és a II. r. alperes közötti szerződés az hivatalos közbeszerzési tanácsadói szerződés volt, és hogy a felperesnek ezen szerződés kapcsán nem volt kötelező közbeszerzési eljárás lefolytatása, tekintettel a Kbt g) pontjára, és ezért ezen szerződés nem érvénytelen a Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján, ugyanis a közbeszerzési eljárás mellőzésére nem jogtalanul, hanem a Kbt g) pontja alapján jogszabályszerűen került sor. A felperes másodlagosan azt kérte, hogy a bíróság mellőze az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazását, ugyanis a Kbt (4) bekezdésének és a Ptk (1) bekezdésének alkalmazására ilyen esetben nincsen lehetőség, mivel a jelen perbeli szerződés alapján a II. r. alperes által nyújtott szolgáltatás ellenértéke maradéktalanul megfizetésre került, és így az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, tekintettel az 1/2010. (VI. 28.) PK. véleményre is. A felperes előadta továbbá azt is, hogy az I. r. alperes azon kereseti kérelmének teljesítését, hogy a bíróság jelen perbeli szerződést - annak érvénytelenségének megállapítása mellett - határozathozatalig terjedő időre nyilvánítsa hatályossá, nem ellenzi. A felperes kérte továbbá, hogy a bírság kiszabása körében a bíróság a bírság összegét méltányosan állapítsa meg, melynek során vegye figyelembe az I. r. alperes által a felperes javára értékelt körülményeket, így azt, hogy a jogsértés megvalósulása óta hosszabb idő telt el, továbbá hogy további jogorvoslati 4

5 eljárások is indultak a felperes beszerzésével kapcsolatban, amelyek közül több jogsértés megállapításával és bírság kiszabásával zárult. A II. r. alperes az I.r. alperes által előterjesztett kereset elutasítását kérte, perköltségigénye nem volt, érdemi álláspontját tekintve teljes mértékben egyetértett felperes által előadottakkal, azt kérte a saját álláspontjaként figyelembe venni. A felperes keresete alapos. Jogszabályi háttér: A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény ( a továbbiakban : Pp.) szerint: 339/A. A bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. A közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvénynek ( a továbbiakban : Kbt. ) a Pp. 339/A. -ára tekintettel alkalmazandó szabályai szerint: 127. (1) Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg; A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről szóló 93/2011. (XII. 30.) NFM rendeletnek ( a továbbiakban : NFM rendelet ) a Pp. 339/A. -ára tekintettel alkalmazandó szabályai szerint: 1. (1) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó olyan természetes személy vagy jogi személy, illetve személyes joga szerint jogképes szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet), aki, amely a közbeszerzési eljárások szakszerű lefolytatását segíti elő, és akinek, amelynek közbeszerzési szakértelmét a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) e rendelet szerint megvizsgálta, továbbá a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe (a továbbiakban: névjegyzék) felvette. (2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során a közbeszerzési szakértelmet biztosítja. A természetes személy hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatokat személyesen ellátni. Szervezet hivatalos közbeszerzési tanácsadó esetében a szervezet által a 3. (3) bekezdés b) pontja szerint megjelölt személy köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatokat személyesen ellátni. 3. (1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadóként az járhat el, aki a Hatóság által vezetett névjegyzékben szerepel. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók tekintetében a Hatóság látja el a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait. A közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvénynek ( a továbbiakban : régi Kbt. ) a Pp. 339/A. -ára tekintettel alkalmazandó szabályai szerint: 11. (1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet az végezhet, akinek e tevékenység folytatását a Közbeszerzések Tanácsa - a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe való felvétel útján - engedélyezte. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa látja el a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvénynek ( a továbbiakban : Ptk. ) a Pp. 339/A. -ára tekintettel alkalmazandó szabályai szerint: 200. (1) A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. BH A szerződéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni, ezért a tévesen társaságiszerződés-módosításnak nevezett, de tartalma szerint üzletrész-adásvételi szerződés érvénytelenségére - speciális rendelkezés hiányában - a Ptk. szabályai az irányadóak 5

6 [1988. évi VI. tv. 17., 169., 171. (2) bek., 179., Ptk (2) bek.]. A bíróság először is rögzíti, hogy a bíróság a jelen perben a Kbt (6) és (7) bekezdéseire tekintettel az ún. egységes per szabályai szerint járt el. A jelen perben a bíróságnak abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy az I. r. alperes keresettel támadott határozata a felperes által hivatkozottak alapján jogszabálysértő-e, továbbá hogy az I. r. alperes által a szerződés érvénytelensége körében előterjesztett kereset alapos-e. A bíróság álláspontja szerint pedig az I. r. alperes keresettel támadott határozata jogszabálysértő a felperes által hivatkozottak alapján a következők miatt: A bíróság álláspontja szerint az I. r. alperes tévedett abban, hogy a felperes és a II. r. alperes a köztük lévő jelen perbeli szerződést nem hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre kívánták megkötni, ugyanis a bíróság álláspontja szerint ezen szerződés tartalmából az következik, hogy a felperes és a II. r. alperes ilyen szerződést kívántak kötni. A bíróság ennek körében utal arra, hogy az NFM rendelet 1. (l)-(2) bekezdései alapján a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység körébe a következők tartoznak: a közbeszerzési eljárások szakszerű lefolytatásának elősegítése, továbbá a közbeszerzési eljárások előkészítésében és lefolytatásában való részvétel. A felperes és a II. r. alperes közötti jelen perbeli szerződés tárgya pedig az ezen szereződés 1.1. pontja szerinti projekt esetében közbeszerzési eljárás teljes körű lebonyolítása, amely teljes körű lebonyolítás, tekintettel az ezen szerződés 2.1. pontjában foglaltakra a közbeszerzési eljárás minden érdemi részét, annak teljes vertikumát átfogja. Ezen szerződés 2.2. pontja szerinti folyamatos közbeszerzési tanácsadás körében pedig szintén az NFM rendelet 1. (l)-(2) bekezdései szerinti tevékenységek kerültek rögzítésre. Mindezek mellett a bíróság álláspontja szerint ezen szerződés 4. pontja is arra utal, hogy a felek hivatalos közbeszerzési tanácsadói szerződést kívántak kötni, hiszen ezen szerződéses pont is arra utal, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadói feladatok ellátása a cél ezen szerződés által. A bíróság rámutat továbbá arra, hogy - ahogy azt a Kúria a BH számú eseti döntésében rögzítette - a szerződéseket nem a megnevezésük, hanem a tartalmuk szerint kell minősíteni. Ebből pedig az is következik, hogy ahhoz, hogy egy szerződés - annak tartalmát tekintve - hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre vonatkozó szerződésnek minősüljön, nem szükséges az, hogy a felek a szerződésbe szó szerint beleírják azt, hogy ezen szerződés hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre irányul, hanem elegendő az, ha a megbízott által elvégzendő feladatok körében olyan feladatokat jelölnek meg, amelyek a hivatalos közbeszerzési tanácsadó által végzendő feladatnak minősülnek az NFM rendelet 1. (l)-(2) bekezdései alapján. A bíróság álláspontja szerint pedig a jelen perbeli esetben a felperes és a II. r. alperes ennek megfelelően jártak el, és ezért ezen szerződés - annak tartalmát tekintve - hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre vonatkozó szerződésnek minősül. Mindezek mellett sem a Kbt., sem az NFM rendelet, sem a Ptk. nem tartalmaz olyan előírást, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre vonatkozó szerződésben szó szerint szerepeltetni kellene azt, hogy ez a szerződés hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre vonatkozó szerződés. A bíróság rámutat ugyanakkor arra, hogy azonban egy adott szerződést csak abban az esetben lehet hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre vonatkozó szerződésnek minősíteni, ha ezen szerződés hivatalos közbeszerzési tanácsadóval kerül megkötésre, ugyanis ilyen tevékenységet az NFM rendelet, továbbá az azt megelőzően irányadó régi Kbt. ( a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény ) 11. (1) bekezdése alapján csak az végezhet, 6

7 akit hivatalos közbeszerzési tanácsadóként a vonatkozó névjegyzékbe felvettek (NFM rendelet 1. (1) bekezdés), illetve a korábbi szabályozás alapján, akinek ilyen tevékenység folytatását engedélyezték ( régi Kbt. 11. (1) bekezdés). A bíróság álláspontja szerint tehát a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység egy speciális tevékenység, amelyet csak speciális személy, vagyis a hivatalos közbeszerzési tanácsadó végezhet, amiből pedig az következik, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre szerződést csak ezen speciális személlyel, tehát a hivatalos közbeszerzési tanácsadóval lehet kötni. A bíróság rögzíti azt is, hogy magának a szerződő félnek kell hivatalos közbeszerzési tanácsadónak lennie, ugyanis ezen speciális tevékenységet ő látja el, illetve - az előbbiek alapján - kizárólag ő láthatja el. A bíróság ezek alapján megállapította, hogy az I. r. alperes keresettel támadott határozata a felperes által hivatkozottak alapján jogszabálysértő, valamint hogy az I. r. alperes az eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályait sértette meg és ezért a bíróság az I. r. alperes keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte és az I. r. alperest új eljárásra kötelezte, figyelemmel a Pp (1) bekezdésére és a Kbt (1) bekezdésére. A bíróság a szerződés érvénytelensége tárgyában a pert a Kbt (1) bekezdése alapján megszüntette, tekintettel arra, hogy a bíróság az I. r. alperes keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte. Az új eljárásban az I. r. alperesnek azt kell megvizsgálnia, hogy a felperes és a II. r. alperes közötti, jelen perbeli szerződés hivatalos közbeszerzési tanácsadói szerződésnek minősül-e a felperessel szerződő II. r. alperes személyére is tekintettel, ugyanis ezen szerződés - az előbbiek alapján - csak abban az esetben minősül hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre vonatkozó szerződésnek, ha a felperes ezen szerződést hivatalos közbeszerzési tanácsadóval kötötte meg. Az I. r. alperesnek az előbbiekkel kapcsolatos álláspontját a határozatában rögzítenie kell és azt ténybelileg és jogilag is meg kell indokolnia. A bíróság ennek körében utal arra, hogy ezzel kapcsolatban az I. r. alperes az l/a. sorszámú ellenkérelmében már tett előadást, illetve közölt álláspontot, azonban a töretlen bírói gyakorlat alapján a közigazgatási per tárgya a közigazgatási határozatnak a felülvizsgálata és nem pedig annak a hiányainak a pótlása, továbbá hogy a peres eljárásban tett nyilatkozattal a közigazgatási határozat indokolása nem egészíthető ki, nem korrigálható, amelyekre tekintettel pedig a bíróság az I. r. alperes ezen előadását nem tudta figyelembe venni. A pervesztes I. r. alperes a Pp. 78. (1) bekezdés alapján a felperes részére köteles megfizetni ,-Ft (50.000,-Ft+27%Áfa) ügyvédi munkadíjat, mint perköltséget, tekintettel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. (3) és (6) bekezdéseire is, ugyanis a bíróság az elvégzett ügyvédi munkával, tekintettel a jelen perbeli felperesi beadványok számára, továbbá a megtartott tárgyalások számára ezen ügyvédi munkadíjat találta arányban állónak. A II. r. alperesnek perköltségigénye nem volt, ezért a bíróságnak ezen körben rendelkeznie nem kellett, figyelemmel a Pp. 78. (2) bekezdésére. A feljegyzett ,-Ft illetéket (21.000,-Ft kereseti illeték az I. r. alperesi határozat bírósági felülvizsgálata iránti kereset tekintetében és ,- Ft kereseti illeték az I. r. alperesi kereset tekintetében) az Állam viseli, tekintettel a Pp. 78. (1) bekezdésére, az illetékekről szóló évi XCIII. tv. (Itv.) 59. (1) bekezdésére, továbbá 5. (1) bekezdés c) pontjára és (2) bekezdésére, továbbá a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. -ára. Az ítélet elleni fellebbezési jogot a Pp (1) bekezdése zárja ki, figyelemmel a Kbt (5) bekezdésére is. Székesfehérvár,

8 dr. Reichert Dezső sk. bíró 8