Kaposvári Járásbíróság 6.P /2014/6/II. számú ítélete

Átírás

1 Kaposvári Járásbíróság 6.P /2014/6/II. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2015/55 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: Iktatószám: 8267/2015 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: Kaposvári Járásbíróság 6.P /2014/6/II. szám A bíróság dr. Puskás Dóra Hildegard jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó u. 5.) felperesnek - dr. Rába Zsolt ügyvéd (1137 Budapest, Katona J. u. 27.) által képviselt Kaposvári Egyetem (7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.) I. r. és dr. Imre András ügyvéd (1013 Budapest, Pauler u. 11. II. emelet) által képviselt STOCK 94 Zrt. (7400 Kaposvár, Újmajor 035/8. hrsz.) II. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében megtartott nyilvános tárgyalások alapján, meghozta az alábbi A bíróság megállapítja, hogy az I. r. és a II. r. alperes közt, november 30. napján létrejött adásvételi szerződés semmis. A bíróság az alperesek között létrejött adásvételi szerződést március 12. napjáig hatályossá nyilvánítja. A bíróság kötelezi az I. r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstáránál vezetett számú keretszámlára ,- (ötszázezer) Ft bírságot. Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja, 1

2 A peres felek a perrel felmerült költségüket maguk kötelesek viselni. A feljegyzett eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. ítéletet: Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Kaposvári Járásbíróságnál írásban, 4 példányban benyújtható, a Kaposvári Törvényszékhez címzett fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul. Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el. Indokolás: Az I. r. alperes, mint eladó és a II. r. alperes, mint vevő között november 29. napján Búza fedezeti adásvételi szerződés 2010/2011 elnevezéssel adásvételi szerződés jött létre, melynek hatálya december 31-ével lejárt. Ezt követően, az alperesek november 29. napján Jövedelem stabilizáló, őszi búza fedezetű halasztott fizetési megállapodás évre elnevezéssel újabb szerződést kötöttek. A Búza fedezeti adásvételi szerződés alapján az I. r. alperes - a II. r. alperessel szemben fennálló adóssága fedezésére - elégséges mennyiségű búza termelésére és értékesítésére vállalt kötelezettséget a vevő aktuális árajánlatában meghatározott áron, és kötelezettséget vállalt arra, hogy ,- Ft-ig a termeléshez szükséges forgóeszközöket kizárólag a II. r. alperestől vásárolja meg. A megállapodás alapján, november 30. napján az I. r. alperes a 3Ü/Ü8113 számú számla alapján, ,- Ft értékben vásárolt műtrágyát a II. r. alperestől. Az Állami Számvevőszék a felsőoktatási intézmények ellenőrzése keretében helyszíni ellenőrzést végzett az I. r. alperesnél, melynek keretében az I. r. alperes gazdasági igazgatója, szeptember 24. napján arról nyilatkozott, hogy a II. r. alperessel megkötött műtrágya adásvételi szerződést 2

3 közbeszerzési eljárás nem előzte meg. Az Állami Számvevőszék kezdeményezése alapján a felperes D.503/8/2014. szám alatt jogorvoslati eljárást folytatott le, melyben megállapította, hogy az I. r. alperes, mint beszerző megsértette a Közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény (Kbt.) 5. valamint 19. -ra figyelemmel, a Kbt át, ezért vele szemben ,- Ft bírságot szabott ki. Az eljárás lefolytatását és a határozat jogerőre emelkedését követően a feltárt jogsértésre tekintettel, a felperes a megkötött műtrágya adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt pert indított. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperesek között, november 30. napján létrejött - műtrágya - adásvételi szerződés érvénytelenségét, mivel azt a Kbt (7) bekezdésének a) pontjában előírt közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Kérte továbbá, hogy a bíróság alkalmazza az érvénytelenség jogkövetkezményeit, és kötelezze az alpereseket a perköltség viselésére. Az I. r. alperes érdemi ellenkérelmében elsődlegesen a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a per tárgyát képező szerződés érvényessé nyilvánítását és a bírság kiszabásától történő eltekintést, harmadlagosan pedig, a jogsértés csekély súlyára tekintettel alacsony mértékű bírság kiszabását kérte. A II. r. alperes a kereseti kérelmemmel szemben érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperes keresete részben megalapozott az alábbiak szerint: A bíróság a fenti tényállást a peres felek előadásai és az általuk csatolt okiratok alapján állapította meg. A felperes által támadott szerződés megkötésének időpontjában hatályos Kbt. 5. -a szerint, a közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés). A Kbt. 6. (1) bekezdésének b.) pontja alapján, a törvény alkalmazásában ajánlatkérők az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere 3

4 keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. A Kbt. 7. (1) bekezdése értelmében, a közbeszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelése, építési koncesszió és szolgáltatási koncesszió. A Kbt a rendelkezik a közbeszerzési értékhatárokról, melyek elérése esetén a közbeszerzési eljárást le kell folytatni. A (3) bekezdés szerint az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. A Magyarország évi központi költségvetésről szóló évi CLXXXVIII. törvény 70. (1) bekezdése alapján, a közbeszerzési értékhatár január 1. és december 31. napja között, árubeszerzés esetén ,- Ft volt. A Kbt. 11. (1) bekezdése szerint, a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a okban foglaltakra tekintettel megállapított - legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban: becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni az opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értékét. A Kbt. 12. a.) pontja értelmében, az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is. A Kbt (1) bekezdés a) pontja szerint, semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. A (2) bekezdés alapján, az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha a) az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [9. (1) bekezdés k) pontja], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló 4

5 közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül; b) kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez. A (3) bekezdés értelmében, a szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna. A Kbt (1) bekezdése szerint, ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság a 127. (1) bekezdés szerinti jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A (4) bekezdés alapján, ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti perben megállapítja a szerződés 127. (1) bekezdés a)-c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve érvénytelenné válik, és a szerződés megkötése előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Az (5) bekezdés értelmében, ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. (2) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege - az eset összes körülményét figyelembe véve - legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka. 5

6 A rendelkezésre álló iratok alapján, a bíróság megállapította, hogy az alperesek a költségvetési törvényben meghatározott értéket meghaladó összegű adásvételi szerződést kötöttek, melyet közbeszerzési eljárás nem előzött meg. A fenti törvényi rendelkezések értelmében ilyen értékű árubeszerzést (műtrágya) megelőzően az I. r. alperesnek, mint költségvetési szervnek kötelessége a közbeszerzési eljárás lefolytatása, függetlenül attól, hogy arra milyen keret megállapodás körében kerül sor, illetve az I. r. alperes milyen fizetési konstrukciót választ - jelen esetben adóssága kompenzálására. A jelen per tárgyát kizárólag a felperes által támadott adásvételi szerződés érvényességének vizsgálata képezte. Az adásvételi szerződésre, mint árubeszerzésre nézve kötelező volt a közbeszerzési eljárás lefolytatása, függetlenül az alapszerződés tartalmától. A peres felek által sem vitatottan a közbeszerzési eljárást az I. r. alperes nélkülözte, így a megkötött adásvételi szerződés a Kbt. értelmében semmis. Az érvénytelenség megállapítását követően, a bíróságnak az alkalmazott jogkövetkezmény körében azt kellett vizsgálnia, hogy az érvénytelenséggel okozott jogsértés milyen módon küszöbölhető ki a legcélravezetőbb módon. Az I. r. alperes másodlagos ellenkérelmében az érvénytelenség jogkövetkezménye körében a szerződés érvényessé nyilvánítását kérte, a bírság kiszabásának eltekintésével együtt, hivatkozással a szerződés teljesítéséhez fűződő kiemelkedően fontos közérdekre, valamint a jogsértés csekély súlyára tekintettel. Az alperesek közt létrejött szerződéshez kizárólag gazdasági érdek kapcsolódott, a közbeszerzési eljárás mellőzése, pedig a törvény értelmében a legsúlyosabb jogsértés, így a szerződés érvényessé nyilvánítására, bírság kiszabása nélkül a bíróság nem látott lehetőséget. A létrejött adásvételi szerződést az alperesek teljesítették, így az eredeti állapot helyreállítása már nem lehetséges, ezért a bíróság a Kbt (5) bekezdése alapján, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása körében a szerződést a határozathozatalig hatályossá nyilvánította, egyben bírságot szabott ki az I. r. alperessel szemben. A bíróság a bírság kiszabása körében értékelte, hogy a felperes a jogorvoslati eljárása során a megállapított jogsértésre tekintettel már alkalmazott bírságot, egymillió forint összegben. A Kbt. 6

7 értelmében a szerződés hatályossá nyilvánítása esetén kiszabható bírság legmagasabb összege, a szerződéses érték 10 %-áig terjedhet. Jelen esetben ez az összeg, kerekítve ,- Ft, melyből az I. r. alperest már terheli ,- Ft bírság. A bíróság a szerződés teljesítésén túlmenően, figyelembe vette a fokozatosság elvét, ezért a felperes által alkalmazott bírságon felül, további ,- Ft bírság kiszabását látta indokoltnak. A bírságok együttes összege alkalmas lehet arra, hogy a jövőben megkötésre kerülő hasonló szerződések esetén az I. r. alperest a közbeszerzési eljárás szabályainak maradéktalan betartatására ösztönözze. A bíróság a bírság megfizetésére kizárólag az I. r. alperest kötelezte, tekintettel arra, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatására, egyben nélkülözésére a II. r. alperesnek ráhatása nem volt. A bíróság a pernyertesség pervesztesség arányát azonosnak találta, ezért a Pp. 81. (1) bekezdése alapján akként rendelkezett, hogy mindegyik peres fél köteles a saját perköltségét viselni. A felperes teljes személyes költségmentessége és az I. r. alperes személyes illetékmentessége folytán feljegyzett eljárási illetéket a Magyar Állam viseli. Kaposvár, március 12. napján Dr. Dénes Rajmond s.k. bíró 7