A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

Átírás

1 KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u Pf.: 166. Tel.: 06-1/ , fax: 06-1/ Ikt.sz.: D.18/5/2017. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság Elnöke (1026 Budapest, Riadó u. 5., képviseli: dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, a továbbiakban: hivatalbóli kezdeményező) által a Szegedi Tudományegyetem (6720 Szeged, Dugonics tér 13., a továbbiakban: beszerző) koncert zongora beszerzése és koncert hárfa beszerzése tárgyban közbeszerzési eljárás mellőzése miatt indult jogorvoslati eljárásban megállapítja, hogy a beszerző megsértette a közbeszerzésekről szóló CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a Kbt rendelkezésére tekintettel a Kbt. 4. (1) bekezdését és a Kbt. 19. (2) bekezdését, ezért a beszerzővel szemben ,- Ft (azaz kettőszázezer forint) bírságot szab ki. A Döntőbizottság felhívja a beszerzőt, hogy a bírság összegét a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzési Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú központosított beszedési számlájára átutalással teljesítse. A jogorvoslati eljárás során felmerült további költségeit a beszerző maga viseli. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve, kizárólag a Döntőbizottsághoz lehet benyújtani, vagy a Döntőbizottság részére ajánlott küldeményként postára adni. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. I N D O K O L Á S

2 2 A Döntőbizottság a beszerzési eljárás iratai, a hivatalbóli kezdeményezés és a beszerző írásbeli észrevétele alapján az alábbi tényállást állapította meg. A beszerző Zeneművészeti Kara február 11-én jelezte a beszerzési ügyekért felelős beszerzési irodának, hogy egy Yamaha C3X Koncert Zongorát kíván beszerezni, melynek becsült értéke 7,9 millió forint. A beszerző az egyetemen érvényben lévő WEBRA értékhatár alatti eljárásrenddel megpályáztatta a beszerezni kívánt zongorát, melyre három érvényes ajánlat érkezett. A nyertes ajánlattevő: Victoria Music Kft forint + ÁFA ajánlati árral szeptember 19-én (hét hónappal később) a beszerző Zeneművészeti Kara jelezte, hogy egy LH Style 85 típusú hárfát kíván beszerezni, melynek becsült értéke nettó 6,5 millió forint. A Kar vezetője nyilatkozatot írt, melyben jelezte, hogy miért ezen típusú hangszert kívánja beszereztetni. A hárfát szállító cég nyilatkozta szerint a beszerzendő hárfa gyártójának a Victoria Music Kft. a kizárólagos forgalmazója. A beszerző ezen iratok alapján megvásárolta a fenti hárfát forint + ÁFA áron ugyancsak a Victoria Music Kft.-től. A hivatalbóli kezdeményező január 11. napján érkezett kezdeményezésében a Kbt (1) bekezdés a) pontja alapján hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményezett, melyben a jogsértés megtörténtének megállapítását és bírság kiszabását kérte. Előadta, hogy november 28. napján érkezett közérdekű bejelentésből értesült a fenti szerződések megkötéséről. Előadta, hogy a jogsértés megtörténtének időpontja október 5. napja, a 2. szerződés megkötése, ezért ekkor a beszerzőnek a Kbt a szerint kellett volna eljárnia és közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia, mivel a műszaki-gazdaságifunkcionális egység az árubeszerzés tekintetében fennállt, mert hasonló felhasználásra szánt áruról van szó. A kezdeményező kérte a Döntőbizottságot, hogy a megkötött szerződések tekintetében annak jogszerűségét vizsgálja meg, és amennyiben annak feltételei fennállnak a Kbt a (1) bekezdésének e) pontjára figyelemmel állapítsa meg a Kbt (2) bekezdés e) pontja alapján a Kbt ának megsértését, egyben alkalmazza a Kbt (6) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezményt. További kérelmi elemként kérte megállapítani a Kbt. 4. -ának megsértését, mivel a második szerződés megkötésének időpontjában a Kbt. 19. alapján a Kbt. 4. -a szerinti közbeszerzési eljárásnak lett volna helye. A beszerző észrevételében kérte a jogsértés hiányának megállapítását.

3 3 Álláspontja szerint nem áll fenn a Kbt. 19. (2) bekezdésében elvárt egybeszámítás szabályának azon feltétele, hogy időbeli összefüggés lenne a két beszerzése között, a két eszközt eltérő időben, 7 hónap különbséggel és előre nem tervezetten szerezte be. Hivatkozott arra is, hogy a hárfát a kizárólagos magyarországi forgalmazó jogosultsággal rendelkező cégtől szerezte be, a szerződés teljesítésére ez az egyetlen szervezet volt képes, így a szabályzatuk lehetőséget teremt a beszerzés piaci verseny mellőzésével történő megvalósítására. A Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezés alapos az alábbi indokok alapján. A kezdeményező közbeszerzési eljárás mellőzése miatt kérte a jogsértés megállapítását. A Döntőbizottság vizsgálata a kezdeményezés alapján arra terjedt ki, hogy a beszerző jogszerűen tekintett-e el a kérelmezettel október 5. napján koncert hárfa beszerzésére kötött szerződés során közbeszerzési eljárás lefolytatásától, figyelemmel a korábban beszerezett koncertzongora beszerzésre is. A Döntőbizottság a vizsgálat során a október 5-én hatályos Kbt. rendelkezéseit alkalmazta. E kérdés vonatkozásában a Döntőbizottság szükségesnek tartja annak hangsúlyozását, hogy a közösségi jog és a hazai közbeszerzési törvényi szabályozásnak legalapvetőbb követelménye, hogy az ajánlatkérő szervezetek beszerzési igényeiket a nyílt versenyt biztosító közbeszerzési eljárás lefolytatása alapján elégítsék ki. A Kbt. 1. (7) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni A Kbt. 4. (1) bekezdése szerint a 15. (1) bekezdése szerinti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés, illetve építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében az ban ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az e törvény szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kötelesek lefolytatni.

4 4 A (2) bekezdése szerint a közbeszerzési szerződés megkötésére közbeszerzési eljárást, építési vagy szolgáltatási koncesszió megkötésére koncessziós beszerzési eljárást kell lefolytatni. A Kbt. - a közösségi irányelvekkel összhangban - részletesen meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az adott beszerzésre kiterjed a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége. A Kbt. a közbeszerzési eljárás lefolytatási kötelezettség tekintetében egyrészről meghatározza a közbeszerzés tárgyait a tárgyi hatálya vonatkozásban, másrészt a személyi hatályát. E kettős szabályozásból következik, hogy a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozó beszerzésekre a Kbt. személyi hatálya alá tartozó ajánlatkérőknek le kell folytatniuk a közbeszerzési eljárást visszterhes szerződések megkötése céljából. A Kbt. 5. (1) bekezdés c) pontja szerint e törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek az állam, minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi önkormányzat, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző a jelen kezdeményezés tárgyát képező beszerzés megrendelésekor a Kbt. 5. (1) bekezdés c) pontja szerinti ajánlatkérőnek minősült, így a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, melyet a beszerző az eljárás során nem vitatott. A Kbt. 8. (1) bekezdése szerint közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy szolgáltatási koncesszió e törvény szerinti megkötése. A közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. A (2) bekezdése szerint az árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is. Megállapítható, hogy a Kbt. 8. (2) bekezdése szerinti árubeszerzésnek minősül mind a kettő szerződés, tehát a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik. A Döntőbizottság ezt követően megállapította, hogy a beszerzés tárgya nem tartozik a Kbt. kivételi körébe. A Kbt 15. (1) bekezdése szerint a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárások értékhatára: a) európai uniós jogi aktusban meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: uniós értékhatárok);

5 5 b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési és koncessziós beszerzési értékhatárok (a továbbiakban: nemzeti értékhatárok). A (2) bekezdése szerint az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A (3) bekezdése szerint az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó nemzeti értékhatárokat a központi költségvetésről szóló törvényben évente kell meghatározni. Az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó - (2) bekezdés szerinti európai uniós jogi aktusban meghatározott - uniós értékhatárokat a mindenkori költségvetési törvényben évente rögzíteni kell. A Kbt. 16. (1) bekezdése szerint a közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált - általános forgalmi adó nélkül számított, a ban foglaltakra tekintettel megállapított - teljes ellenszolgáltatást kell érteni. Opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén a teljes ellenszolgáltatásba az opcionális rész értékét is bele kell érteni. A Kbt értelmében e rész szerint kell eljárni az ajánlatkérőknek az uniós értékhatárt el nem érő és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések - ide nem értve az építési és a szolgáltatási koncessziót - megvalósításakor. E rész szerinti eljárás alkalmazható továbbá olyan esetben, amelyre e törvény III. Fejezete azt lehetővé teszi vagy előírja [19. (4) bekezdés; 21. (2) bekezdés]. A Kbt. 17. (1) bekezdése szerint az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára vagy hasznosítására vonatkozó jog megszerzése: a) egy évre vagy annál rövidebb határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb határozott időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; b) határozatlan időre kötött szerződés esetén vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. A (2) bekezdése szerint az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: a) az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás.

6 6 A Kbt. 19. (1) bekezdése szerint tilos a becsült érték meghatározásának módszerét e törvény megkerülése céljával megválasztani. (2) Tilos a közbeszerzést oly módon részekre bontani, amely e törvény vagy e törvény szerinti uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet. A becsült érték meghatározásának alapvető kiindulási pontja a közbeszerzés részekre bontásának tilalma, melynek szem előtt tartásával kell a beszerzőnek eljárnia minden közbeszerzési tárgy becsült értékének konkrét számítási módjára vonatkozó szabályának alkalmazásakor. A kezdeményezés arra vonatkozik, hogy a beszerző megsértette a Kbt. 4. -ában előírt közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét a október 5-én kötött szerződés megkötésekor. A Döntőbizottság a fentiekkel összefüggésben rögzíti, hogy a becsült érték meghatározása az ajánlatkérő felelőssége és kötelezettsége. A Kbt. úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek a becsült érték meghatározása céljából egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel. A Döntőbizottság egységes joggyakorlata szerint a beszerzési tárgyak hasonlóságát az egyazon célra irányultság szempontjából szükséges vizsgálni. A beszerzés egy időben merül fel fordulat pedig a Döntőbizottság egységes joggyakorlata szerint akként értelmezhető, hogy az ajánlatkérőnek mindazon hasonló árubeszerzésekre irányuló beszerzései értékét egybe kell számítania, amelyekre vonatkozó beszerzési igényének a vizsgált árubeszerzésre irányuló megrendelései tervezésekor tudatában van, vagyis amely beszerzésekkel egy adott eljáráson kívül számolhat, és amelyeket képes lenne egyidejűleg is megvalósítani. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a évben beszerzett hangszerek egyazon célra irányulnak, továbbá a beszerzőnek beszerzései gondos felmérése esetén számolnia kellett volna azzal, hogy alaptevékenysége ellátásához folyamatosan szükséges lesz ezek beszerzése. A Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerzőnek a közbeszerzés értékének meghatározására vonatkozó szabályai alapján össze kellett volna adnia a kezdeményezéssel érintett árubeszerzések értékét a közbeszerzés becsült értékének megállapítása során. A Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi. C. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 68. (1) bekezdés a) pontja szerint a Kbt. 15. (1) bekezdés b) szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár január 1-jétől december 31-éig árubeszerzés esetében: 8,0 millió forint.

7 7 Előbbiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett évi árubeszerzések egybeszámított értéke ( Ft) meghaladta az árubeszerzésre vonatkozó nemzeti értékhatár 8 millió forintos összegét. A Döntőbizottság vizsgálata során nem foghatott helyt a beszerző azon előadása, hogy a beszerzésre kiválasztott hárfa forgalmazására kizárólag egy gazdasági szervezet képes, így jogszerűen mellőzte a közbeszerzési eljárást. A Döntőbizottság először is arra utal, hogy nem vizsgálta a beszerzendő termék kizárólagosságát, mivel nem ez volt a kezdeményezés tárgya, arra azonban rámutat, hogy amennyiben fennáll a kizárólagos jog, akkor is közbeszerzési eljárást kell az ajánlatkérésre kötelezett szervezetnek lefolytatnia. A kezdeményezés nem vitatja, hogy a beszerző nem tervezte előre a zongora és a hárfa beszerzését, az iratokból azonban egyértelműen megállapítható, hogy a koncert hárfa beszerzésekor már tudta, ismerte, hogy az adott évben már vásárolt azonos vagy hasonló felhasználásra árut, és a két szerződés értéke meghaladta a közbeszerzési értékhatárt, így a második, október 5. napján kötött szerződés esetében már közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia és ekként biztosítania a közpénz felhasználás átláthatóságát. Fentiekből következően a Döntőbizottság rögzíti, hogy a beszerző a hivatalbóli kezdeményezés keretében vizsgált árubeszerzéseket abban az esetben valósította volna meg jogszerűen, ha a beszerzések értékét egybeszámítja és a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatásának eredményeként rendeli meg a hivatalbóli kezdeményezéssel érintett árukat. Mivel október 5. napján a kérelmezettel kötött szerződés megkötését megelőzően elmulasztotta a közbeszerzési eljárás lefolytatását, ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy a beszerző megsértette a október 5- én kötött koncert hárfa tárgyú szerződésével a Kbt rendelkezésére tekintettel alkalmazandó Kbt. 4. (1) bekezdését és a Kbt. 19. (2) bekezdését. A fentiek alapján a Döntőbizottság a Kbt (2) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a jogorvoslati kérelemnek helyt adva a Kbt (2) bekezdés d) pontja szerint megállapította a jogsértés megtörténtét és a (4) bekezdés a) pontja szerint szabott ki bírságot. A Kbt (6) bekezdése a) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósul meg.

8 8 A Kbt (11) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása vagy a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési eljárásban történő részvételtől eltiltása, valamint a bírság összegének, illetve az eltiltás időtartamának megállapításában az eset összes körülményét - így különösen a jogsértés súlyát, a közbeszerzés tárgyát és értékét, a jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását, az e törvénybe ütköző magatartás ismételt tanúsítását, a jogsértőnek az eljárást segítő együttműködő magatartását, a jogsértés megtörténte és a jogorvoslati eljárás megindítása között eltelt hosszú időt, támogatásból megvalósult beszerzés esetén azt a körülményt, ha a jogsértéshez más szerv eljárásában a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció kapcsolódhat - veszi figyelembe. A bírság összegének és az eltiltás időtartamának megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A Döntőbizottság jelen esetben további jogkövetkezményként a bírság kiszabását indokoltnak tartotta, mivel a megállapított jogsértés súlyosnak minősül, a bírság kiszabásától nem tekinthetett el. A Döntőbizottság a bírság összegénél figyelembe vette a közbeszerzés tárgyát és a becsült értékét, ugyanakkor azt is, hogy a jogsértés nem orvosolható. A Döntőbizottság a fentiekben ismertetett szempontok együttes mérlegelése alapján állapította meg a bírság összegét a rendelkező részben feltüntetett mértékben. A Döntőbizottság a Ket. szabályai alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről. A Döntőbizottság rögzíti, hogy a Kbt. kógens rendelkezésére tekintettel a Kbt a szerinti polgári pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása iránt. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Kbt a biztosítja. A Döntőbizottság tájékoztatja a feleket, hogy jelen határozat bírósági felülvizsgálatára - mivel az ajánlatkérő székhelye Csongrád megye területén található - a Pp (14) bekezdés a) pontja alapján a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az illetékes. A Kbt (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel hívta fel a Döntőbizottság a felek figyelmét arra, hogy amennyiben nem tárgyaláson kívül kívánják a határozat bírósági felülvizsgálatát, akkor a tárgyalás tartását a keresetlevélben kell kérni.

9 9 A jogi képviselővel eljáró fél, illetve a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet számára a Pp. 340/B. -a írja elő az elektronikus út kötelező alkalmazását. Budapest, február 8. Dr. Puskás Dóra Hildegard sk közbeszerzési biztos Molnár Andrea sk közbeszerzési biztos Dr. Szathmári Réka sk közbeszerzési biztos A kiadmány hiteléül: Liszi Barbara Kapják: 1. Közbeszerzési Hatóság, Dr. Kugler Tibor felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (Helyben) 2. Szegedi Tudományegyetem (6720 Szeged, Dugonics tér 13.) 3. VICTORIA Music Kft. (1024 Budapest, Fény u. 15.) 4. Közbeszerzési Hatóság Titkársága (Helyben) 5. Irattár